Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

& JOIIII. pártkongresszus határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján TfETMM A kongresszus a Központi Bizottság beszámolója alap­ján elfogadott határozatá­ban jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységét. „A szovjet kormány külpolitikájának célja — hangzik a határo­zat — más szocialista országok­kal együtt biztosítani a szocializmus és a kommu­nizmus felépítésének ked­vező nemzetközi feltételeit; erősíteni a szocialista or­szágok egységét és összefo­gását, barátságát és testvé­riségét; támogatni a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat és megvalósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal, fej­lődő államokkal; következetesen védelmezni a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét, határo­zott visszautasításban része­síteni az imperializmus ag­resszív erőit, megmenteni az emberisé­get az új világháborútól". A kongresszus elhatározta, hogy „teljes egészében Jó­váhagyja az SZKP Központi Bizottságának politikai irány­vonalát és gyakorlati tevé­kenységét; jóváhagyta azo­kat a javaslatokat és meg­állapításokat, amelyeket az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámolója tartalmaz". A XXII. kongresszus óta eltelt időszakban — hangzik a határozat — „a párt tevé­kenysége a XX. és XXII. kongresszus által meghatá­rozott Irányvonal alapján ment végbe és az SZKP programjának teljesítésére irányult". „A Szovjetunióban végbe­menő kommunista építés nemzetközi jelentősége az, hogy növeli az egész szocia­lista rendszer gazdasági, po­litikai és védelmi erejét, elő­segíti világszerte a szocia­lizmus eszméinek elterjedé­sét ós meggyökeresedését". Az SZKP „meg van győ­ződre a nemzetközi kommu­nista mozgalom azon meg­állapításának helyességéről, mely szerint megvan a lehetőség az ag­resszor megfékezésére, az új viliigháború elhárítá­sára". Az erőviszonyok; a nem­zetközi porondon továbbra ls a szocializmus, a munkás­mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom javára változnak. Ugyanakkor foko­zódott az imperialista ag­resszió és aktivizálódott a reakció. A határozait rámu­tat, hogy „nem változott meg az Imperializmus ag­resszív természete", „Az amerikai imperializ­mus a legfőbb reakciós erő, amely a világ csendőrének szerepében lép fel". „Nyugat-Németország a nemzetközi feszültség ve­szélyes tűzfészkévé vált" — mondja a határozat — A nemzetközi helyzet „sürge­tően megköveteli minden há­borúellenes nntilmperiallsta erő tömörülését". A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsá­gának irányvonalút, amely a nemzetközi kommunista moz> galomban támadt nézetelté­réseknek az 1957-es és 1960­as ismert dokumentumokban foglalt elvek alapján való rendezésére irányul. A ha­tározat jóváhagyja a Köz­ponti Bizottság konkrét in­tézkedéseit, amelvek célja „rendezni a nézeteltérése­ket a Kínai Kommunista Párttal a marxizmus—le­ninizmus elvei alapján". A határozat hangsúlyozza, hoav a marxistáknak—leni­nis knnk engesztelhetetlen harcot -kell vívniuk a jobb­oldali és a „baloldali revizio­nizmus" ellen. „Az SZKP csakúgy, mint n testvérpártok többsége. célszerűnek tartja a kom­munista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásának összehívását, amikor erre megérnek a feltételek". A határozat leszögezi, hogy a Szovjetunió új győ­zelmeket aratott „a legfőbb kapitalista országokkal ví­vott gazdasági versenyben". „A Szovjetunió 1966— 1970-es ötéves népgazdaság­fejlesztési terve fontos sza­kasz abban a harcban, ame­lyet a párt és a szovjet nép vív a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának meg­teremtéséért az ország gaz­dasági és védelmi erejének további növeléséért". „A kongresseus elenged­hetetlenül szükségesnek tart­ja biztosítani a küszöbön­álló ötéves terv idején a nép anyagi jólétének további fel­lendülését" — hangzik a ha­tározat. „A kongresszus hangsú­lyozza a szovjet állam to­vábbi erősítésének, a szocia­lista demokrácia minden esz­közzel való fejlesztésének fontosságát". A határozat megállapítja, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága „határozottan követte a pártélot lenini normái és a kollektív vezetés elvei szi­gorú betartásának irány­vonalát". „A nemzetközi fejlődés alátámasztotta pártunknak, az egész kommunista moz­galomnak azt a megállapí­tását, hogy a jelenkorban a történelmi fejlődés fő irá­nyát a szocialista világrend­szer, valamint az imperializ­mus ellen, a társadalom szo­cialista átszervezéséért küz­dő erők határozzák meg" — hangzik a határozat „A beszámolási idősíkot Jellemzi, hogy a szocfcista országok és az ezekben az országokban működő test­vérpártok kapcsolatai meg­szilárdultak a marxizmus— leninizmus, a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján, az egyenjogúság, a bél­ügyekbe való be nem avat­kozás, az egymás iránti tisz­telet a pártok és az államok önállósága elvei alapján. A Szovjetunió és a szocia­lista országok kapcsolatai gazdagodtak, szorosabbá és szívélyesebbé váltak az utóbbi években". „A szocialista országok gazdasági együttműködése új foltra emelkedett E tekin­tetben egyre jobban növek­szik a KGST szerepe. Megerősödött a Szovjet­unió és más szocialista or­szágok szerződéses kapcso­latainak rendszere. E szer­ződésekben megtestesül né­peink testvéri barátsága. Kiterjedt a szocialista or­szágok katonai együttműkö­dése. Végbemegy a Varsói Szerződés mechanizmusa megerősödésének és tökéle­tesedésének folyamata" — állapítja meg a határozait A kongresszus kifejezte a szovjet kommunisták forra­dalmi szolidaritását a kapi­talista országok munkásosz­tályával. A kongresszus megállapí­totta, hogy erősödnek és szélesednek a kommunista világmozga­lomnak, „mint korunk leg­befolyásosabb politikai ere­jének" állásai. A határozat rámutat, hogy „a testvérpártok sokoldalú és kétoldalú találkozásai, az állandó véleménycsere és az Időszerű kérdések elvtársi megvitatása hasznos gyakor­latnak és ugyanakkor jó út­nak bizonyult a kommunista mozgalom tömörítéséhez". „Az SZKP fellép a kom­munista mozgalomban min­den egyeduralmi törekvés el­len, valamennyi párt igazi egyenjogúságáért és testvéri viszonyáért a proletár inter­nacionalizmus elveinek alap­ján. A kommunisták sorainak eszmei-politikai tömörítése, amire az SZKP a jövőben is megingatliatatlanul töre­kedni fog, feltételezi a mar­xisták—leninisták engesztel­hetetlen harcát a jobboldali és a baloldali revizionizmus ellen. A marxista—leninista iránytól való akár baloldali, akár jobboldali elhajlás kü­lönösen veszélyes akkor, amikor az a nacionalizmus és a hegemonizmus megnyil­vánulásaival függ össze. A kommunista világmoa­galom további előrehaladá­sának igen fontos feltétele, hogy a marxista—leninista el­mélet alapján alkotó mó­don dolgozzuk tel a nem­zetközi események menete és a forradalmi mozgalom gyakorlata által felvetett új problémákat". A kongresszus Jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsá­gának „intézkedéseit", ame­lyek a párt szervezeti tevé­kenységének további tökéle­tesítését, a kommunisták és a dolgozók körében végzett ideológiai munka kiterjeszté­sét, a párton belüli demok­rácia fejlesztését szolgál­ják". A kongresszus úgy véli, hogy a kommunista építés vezetésében, a szovjet állam bel- és külpolitikájában a tudományosságnak, a kol­lektivizmusnak és a gyakor­latiasságnak — amely meg­honosodott a Központi Bi­zottság munkastílusában — kell a jövőben is képeznie az egész tevékenység alapját. Az SZKP XXIII. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról A nyilatkozatban az SZKP XXIII. kongresszusa, kife­jezve a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép aka­ratát és érzéseit, haragos fel­háborodással elítéli az Ame­rikai Egyesült Államoknak a testvéri vietnami nép el­len elkövetett barbár agresz­szióját. A Szovjetunió, a többi szocialista ország és a világ kommunista- és munkás­mozgalma a vietnami nép­nek állandóan nagy és sok­rétű segítséget és támogatást nyújtott és nyújt Az egész párt, minden szovjet ember nevében a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIII. kong­resszusa erélyesen követeli a Vietnam ellen irányuló ame­rikai agresszió megszünteté­sét és az összes Intervenciós csapatok kivonását Vietnam­ból. A kongresszus nyomatéko­san kijelenti: a vietnami nép ellen irányuló szégyenletes háború „eszkalációjával" egyidejűleg az agresszorok azt tapasztalják, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista barát és testvér egy­re nagyobb támogatást nyújt Vietnamnak. A vietnami nép hazája egész területének gaz­dájává válik. Soha senki nem fogja tudni kioltani a szocializmus fáklyáját, ame­lyet magasra emel a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság. Az SZKP XXin. knngresz­szusa leszögezi, hogy a viet­nami kérdést csakis a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormánya és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front jogos követelései elismeré­sének alapján lehet megol­dani. Az SZKP XXIII. kong­resszusa ünnepélyesen test­véri szolidaritását nyilvánít­ja a hős vietnami néppel, a Vietnami Dolgozók Pártjá­val, a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal és felhívással fordul az összes kommunista- és munkáspár­tokhoz, hogy még kitartób­ban törekedjenek az akció­egységre a vietnami ameri­kai agresszió elleni harcban, a harcoló vietnami népnek szóló hatékony segítség és támogatás megadásában — hangzik többek között a nyi­latkozat. Módosítások az SZKP szervezeti szabályzatában A XXIII. pártkongresszus a Központi Bizottság beszá­molójában kifejtett javasla­tokra határozatot fogadott el az SZKP szervezeti szabály­zatának részleges módosítá­sairól A módosításoknak megfe­lelően a jövőben az SZKP Központi Bizottsága a köz­ponti bizottsági ülések közöt­ti pártmunka irányításának végrehajtására Politikai Bi­zottságot választ az elnökség helyett, amely eddig a plé­numok között irányította a Központi Bizottság munká­ját. A Központi Bizottság megválasztja az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát. A szervezeti szabályzatba beiktatott új paragrafus sze­rint két pártkongresszus kö­zött a Központi Bizottság a sürgősem eldöntendő pártpo­litikai kérdések megvitatásá­ra országos pártkonferenciát hívhat össze. Hasonló párt­konferenciákat tartottak Le­nin életében és később 1940? ig. A jövőben a felvételi aján­lásihoz szükséges párttagsági időt három évről öt évre emelik. A fiatalok 23 éves korukig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a párt­ba. (A korhatár korábban 20 évnél végződött) Az SZKP szervezeti sza­bályzatának bevezető részéi azzal a tétellel egészítették ki, hogy a párt megtisztítja sorait azoktól a személyek­től, akik megszegik a progra­mot, az SZKP szervezeti sza­bályzatát és magatartásuk­kal kompromittálják a kom­munista nevet. A buddhisták úfjból hadat íszenitek Hegalakult „A kormány elleni harc bizottsága" 0 Saigon (AFP, AP) A dél-vietnami politikai válságban pénteken újabb fordulat következett be: csü­törtökön még úgy tűnt, hogy a kormány és a buddhisták rendezték nézeteltéréseiket, pénteken viszont, alig 24 órával a megegyezés bejelen­tése után a buddhisták gya­korlatilag újból hadat üzen­tek Ky tábornoknak. Az AFP jelentése szerint a buddhista főpapok közölték, hogy megalakult „A kormány elleni harc bizottsága". Nemsokkal később Saigon­ban újra kezdődtek a kor­mányellenes tüntetések és ezúttal minden eddiginél he­vesebbek voltak. A buddhis­ta papok kétezer tüntetőt — ezúttal először — Saigon köz­pontjába vezettek. A tünte­tőcsoportok tábláin: „Le a fajírtó háborúval!" — „Le az amerikai háborús politiká­val!" — „Polgári kormányt akarunk!" — feliratok vol­tak. A rohamrendőrség könnygázbombákat szórt a felvonulók közé, ők azonban összegyűltek a mellékutcák­ban és folytatták a tüntetést. A feldühödött tömeg megro­lanta a buddhista intézettel szemben több amerikai kato­nai személy szállását, dara­bokra aprította a bútorokat és hat amerikait kidobott az utcára. A kormányerőknek a helyszínre érkező ejtőernyő­sei — az AP jelentése sze­rint harsogó kacajjal fogad­ták a jelenetet és a tüntetők­kel tréfálkoztak, míg az ame­rikaiak megmaradt ingósá­gaiitat cipelve keresztülvág­ták magukat a tömegen. Nue-ban és Da Nang-ban nem csökkent az ellenállás a kormánnyal szemben. Phan Xuan Nhuan tábornok. a Hue-i katonai körzet pa­rancsnoka bejelentette, hogy a Quang Tritől és Thua Thientől északra állomásozó katonai kormányegységek va­lamennyi tisztjének aláírásá­val petíciót kapott, amely a Ky-kormány haladéktalan lemondását követeli. A huel milicistákhoz tar­tozó diákok 150 főnyi cso­portja katonai kocsikon Da Nang-ba indult, hogy az ot­tani diákok között is meg­szervezze az önvédelmi mi­líciékat a kormányerők eset­leges támadásával szemben. Amerikai űr-obszervatórium 0 Cape Kennedy (MTI) Az amerikai űrhajózási hi­vatal pénteken Atlas-Agéna rakéta segítségével földkö­rüli pályára indította az első űr-obszervatóriumot. Az „or­bitális asztronómiai obszer­vatórium" tíz csillagászati távcsövet visz magával, sú­lya 1700 kilogramm. A tervek szerint a csillagá­szati mesterséges hold a földtől 800 kilométerre, kör­alakú pályán fog haladni, "a távcsövek először készíthet­nek olyan felvételeket a tá­voli csillagrendszerekről, amelyeket nem torzít el a földet körülvevő légkör ha­tása. Az „Égi teleszkóp" felbo­csátására öt halasztás után került sor. Nyugatiak „ülősztrájkja11 a Biztonsági Tanácsban A blokádtörő hajó még mindig vesztegel DJakarta Az Antara hírügynökség jelentése szerint. az indonéz parlament bejelentette, hogy kizárt soraiból 62 képviselőt, akik „kommunista-barátság­gal" gyanúsíthatók. Cape Kennedy Nem sikerült a többszöri halasztás után pénteken haj­nalban, magyar idő szerint 02 órakor végrehajtott Atlas —Cenlaur amerikai rakéta­kísérlet. amely egy „Surve­yor" holdrakéta fellövése fő­próbájának készült. Santo Domlngo Godoy ideiglenes államel­nök csütörtökön hatályon kí­vül helyezte a Június 14-i forradalmi mozgalom betil­tásáról szóló rendelkezést és így a mozgalom részt vehet a júniusban tartandó domini­kai elnökválasztásokon. Bonn A leszerelés híveinek és az atomfegyverkezés ellenfelei­nek mozgalma az idén is megrendezi az immár ha­gyományossá vált húsvéti béltemeneteket Nyugat-Né­metországban. Az ország kü­lönböző részein összesen 38 menetoszlopban tüntetnek a felvonulások részvevői. 0 London (AP, Reuter) Az Ioanna 5. nevű görög tankhajó, amely a délrhode­siai olajembargó megszegésé­vel felrobbantotta a diplomá­ciai bombát, még mindig a portugál-mocambique-i Bei­ra dokkjai közelében veszte­gel, de még nem rakta ki 18.000 tonnás olajszállítmá­nyát. A délafrikai hírügy­nökség szerint egy másik gö­rög tulajdonban levő olaj­szállító hajóra is várnak: a Manuella lenne a második blokádtörő hajó. 0 New York (MTI) Anglia csütörtökön a Biz­tonsági Tanács haladéktalan összehívását kérte a délrho­desiai ügyben, de — a ta­nácsülésből nem lett semmi, mert a B. T. soros elnöke, Moussa Leo Kelta Mali kép­viselő ugyanis élt azzal a jo­gával hogy a B. T. ülés kitű­zése előtt konzultációt foly­tathat az érdekelt tagálla­mokkal Közben az angol ha­tározati javaslatot támogató országok képviselői — Fran­ciaország és Jordánia kivéte­lével — bevonultak a B. T, üléstermébe. Valóságos „ülő­sztrájkot?' keztele, s így akartak nyomást gyakorolni Keita diplomatára az ülés összehívása céljából. De nem értek el sikert. Az angol ja­vaslat nyugati támogatói összesen hat és fél órát töl­töttek hiába az ülésteremben aztán feladták a harcot. Keita, a csütörtök esti pél­da nélküli „ülősztrájk" után hosszasan tanácskozott U Thant főtitkárral, majd visz­szatért irodájába, s folytatta korábbi konzultációit a tag­országokkal Ezután tájékoz­tatta a főtitkárt döntéséről, amely szerint a Biztonsági Tanács szombaton, magyar Idő szerint 16 órakor ösz­szeül, hogy Nagy-Britannia kérésére megvitassa a dél­rhodesiai kérdést. * Nagy-Britannia nem ért egyet a B. T. szombaton tör­tént összehívásával. Lord Caradon angol fődelegátus levelet intézett Keitához^ amelyben nehezményezi, hogy Anglia sürgető kérése ellenére a B. T.-t nem hív­ták össze már csütörtökre, s a pénteki ülést is szombatra halasztották eL Végtisztesség a hős pilótáknak 0 Berlin (MTI) Csütörtökön éjjel Nyugat­Berlin Spandau kerületében katonai szertartással adóztak a két saovjet repülő emléké­nek, aki önfeláldozó cseleke­detével megmentette berlini lakosok életét. Borisz Viagyimlrovics Ka­pusztyin százados és Jurij Nyikolajevics Janov főhad­nagy zuhanás közben nem hagyta el repülőgépét, hogy a sűrűn lakott városrészben megakadályozza a katasztró­fa bekövetkezését. A két hős repülő holttestét Taylor brit dandártábornok adta át Gulanov szovjet tá­bornoknak. A repülők ravatal­ra helyezett és vörös zászló­val letakart földi maradvá­nyait egy szovjet katonai gépkocsiba helyezték, szovjet és angol katonák álltak díszőrséget, hogy megadják a hősöknek kijáró végtisztes­séget. Haió­szerencsétlenség 0 Miami (MTI) Az amerikai partőrség je­lentése szerint a péntekre virradó éjjel Kuba és Haiti között kigyulladt Viking Princess norvég luxushajó 485 utasa és legénysége kö­zül 469-et a helyszínre siető hajóknak sikerült kimente­niök. A jelentések szerint eddig három holttestet talál­tak, míg 13 utasnak nyoma veszett. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1966. ápriu* a.

Next

/
Thumbnails
Contents