Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

A bizalom légkörében Elfelejtettem megkérdezni •öle, hany éves. Próbáljuk most együtt kiszámítani. A gyárba 1958-ban került, az általános iskola elvégzése után. Szövőnő lett. Azután beiratkozott a gimnáziumba, s később különbözeti vizsgával átment a textiltechnikumba, ahol 1964-ben végzett az esti tagozaton. Tehát alig több húszévesnél Tóth Ilona, a kenderfonógyár KlSZ-szervezetének csúcstitkára. Hogyan lett ebből a kislánvból tapasztalt, példás KISZ-vezető? Akik emlékszenek felvételére. arra is emlékeznek, hogy a taggyűlésen elpityeregte magát a megilletődéstől. Először érzelmi szálak fűzték az ifjúsági mozgalomhoz, pedig eleinte „talonban" volt. Hagyták, hogy elvégezze az iskolát: a munka, a tanulás és a sport (kézilabdás) így is lekötötte idejét. energiáját. Tavalyelőtt. 1964 őszén hívatták: vállalná-e a csúcstil kárságot az új szegedi szövőgyárban? Kiválasztása telitalálat volt: alig egy esztendő alatt bebizonyította, hogy érzelmei mellett képességeit, felszabadult idejét, energiáját is a mozgarlomnak tudja szentelni. Csak távirati stílusban: segítőtársaival együtt átszervezte az alapszervezeteket, kialakította a bizalmihálóratot, védnökséget vállalt a fiatalokkal a ládarakodások felett, megindította az ifjúsági brigád-mozgalmat. Mindenhol ott volt, ahol szükség volt rá, de úgy, hogy saját gazdasági munkáját végezte el előbb, s csak azután következhetett a többi. Időközben a termelési osztályra került. Nagyon szerette beosztását, úgy érezte, egyelőre révbe jutott. S ekkor, 1965- őszén következett a második próbatétel. Ismét hívatták: a szegedi kenderfonógyárban lenne csúcstitkárra szükség. Gondolkozott. Talán nem mersz belevágni az újba? Na igen, de egy szövőtechnikusnak nem sok keresnivalója van a fonodában. Dehogy nincs, rokonszakma, válaszolták. Aki mind a kettőt ismeri, annak csak hasznára válik. A gyárat elég jól ismerte, édesanyja is ott dolgozik. Elvállalta megint a megbízatást. És nem bánta meg, bár eleinte nagyon nehéz volt a helyzete. Ma már felfelé ível a KISZ munkája a kenderfonógyárban is. Ahogy benne megbíztak feltétlenül, úgy bízik meg ő is társaiban. A közeljövőben lesz éppen egy szellemi és ügyességi vetélkedő a gyárban, amit nem a csúcsvezetőség, hanem a VII-es alapszervezet rendez. Már miért ne, ha egyszer maguk meg tudják csinálni? Most szervezi a jöyendő új üzemrészbe a fiatalokat. A Gardella-gépek közelébe ugyanis csupa ifjúmunkás kerül. Három technikus lesz a fonónő, 21 a teljes létszám. Nem titok: olyan lány is kerül közéjük, aki még januárban csak 38 százalékot teljesített. Legutóbb már 91-et. Kis túlzással: makarenkói kísérletnek is beillik. mint lehet a nemtörődömséget szorgalommá, a fegyelmezetlenséget öntudattá alakítani. Igazi KlSZ-munka ez! Megálljunk: hiba még akad most is jócskán a kendergyárban. Dp a mérce nyilván mégis a megtett fejlődés és a további lehetőség. Persze sokat segítenek a csúcstitkárnak a KISZ-tagok és a politikai-gazdasági vezetők. Az eredmények csak úgy születhettek meg, hogy felismerték: közös érdéit, hogy a KISZ tényező legyen az üzemben. Egy kissé elkanyarodtunk Tóth Ilona személyétől. Vagy talán mégsem? Az volt a feltett kérdés, hogy miként válhatott belőle tapasztalt, példás KISZ-vezető. Hát egyrészt úgy, hogy megvolt hozzá a szíve, esze, adottsága, másrészt pedig azáltal, hogy környezete, vezetői kinevették az ifjúsági mozgalom számára. A bizalom ilyen légkörében ez egyáltalán nem lehetetlenség. Fehér Kálmán Második otthont teremtettek A villamosvezetékeket szigorú rend jelöli ki a szántóföldek. puszták, erdők és vizek fölött. Az emberek, akik télen-nyáron feszitik oszlopokra a huzalokat, sokscor a természettel is megküzdenek. Érzi ezt az ember, ha kezet szorít velük: mintha élő acéllal találkozna. A foglalkozásuk, a munkájuk teszi ilyenné a hálózatszerelőket. Hogy utat tettek meg A DÁV-nái közülük egy brigádot emlegetnek, amelyik az idén ötödször nyerte el a szocialista címet. Mostoha körülmények között nagy utat tettek meg néhány ev alatt, munkájukat példaszerűen látják el. öt év alatt egyetlen fegyelmi ügyük sem volt, balesetmentesen dolgoznak. Ma a legjobbaknak ismerik őket. A hálózatszerelők között régen nagy divat volt az ivás. Ahogy ök mondják: hidegben önkéntelenül is a pálinkásüveg után nyúl az ember. Ismerve igen nehéz munkájukat, ezen tahin nem is csodálkozhatnánk. Meg aztán szántóföldön, a pusztán nem nagyon van lehetőség a kikapcsolódásra sem, a hálózatszerelők este nem a családi körbe érkeznek haza. Hődör Arital öt általánossal, segédmunkásként került a csoportba. Ö valami mást akart, ezt az életet sivárnak és üresnek találta. 1960-ban, amikor a brigád megalakult, rá esett a többiek választása, ó lett a brigádvezető. Munkájuk garancia — Először furcsa volt brigádban dolgozni. Mindenki azt hitte: nevet adtunk a gyereknek, s ezután minden marad a régiben. Én először a rossz „törvényt", a borozást. pálinkázást akartam megszüntetni magunk között. Eleinte nehezen ment. leginkább azért, mert a napi munka után mindenki szétszéledt, nem tudtunk még szót váltani sem. Kereslek a kocsmát, a poharat. A megoldás az volt, hogy együtt maradunk. Felajánlásokat: tettünk; elvégezzük félbenmaradt általános iskolát, szakmunkássá képezzük magunkat. Megint csak az volt a kérdés, hogyan? Végül megszületett a megoldás: vállalatunktól térítés ellenében tábori ágyakat kértünk, és elhatároztuk; ezentúl nem egyénileg keresünk szállást, hanem közösen második otthont teremtünk. Sikerült, s az emberek látták, hogy ez a megoldás javukra válik, együtt még a tanulás is jobban megy. Azóta ötször nyerték el 3 szocialista címet, s a brigád megtalálta a módját, hogyan töltsék el hasznosan az estéket. A brigád tagjai elvégezték az általános iskola nyolc osztályát, Hődör Antal, Kin Vince, Kiri Ferenc, Tari Sándor és a többiek ma már szakmunkások. A vállalat egyre jobban megbízik munkájukban. — Hődörék munkája garancia. — Dicséri őket az üzletigazgató. — Más brigádhoz hetenként kell kilátogatni, ellenőrizni, a Lumumba brigádot elég három hetenként megnézni. Maguk szervezik, ellenőrzik munkájukat, feladatukat, velük van a legkevesebb probléma a vállalatnál. Fiatalok iskolája Az 1966-os brigádnapló első lapjára rövid verset írtak. A címe: Fény. Arről szól, mit jelent a falut villamosítani vagy egy-egy termelőszövetkezetet, tanyát. A vers sorai szerint: „nyugdijba tenni a petróleumlámpát." A brigádnapló azonban nemcsak erről szól. Találni benne köszönősorokat, egy külső, Csengele melletti tanya lakóitól; mert a brigád a hóviharos januári éjszakán megmentett a haláltól egy 13 éves fiút. Tizenöt kilométeren keresztül autóval küzdötték magukat, míg orvoshoz értek. Szól a brigádnapló más eseményekről is: termelőszövetkezeti brigádokat segítettek a szocialista cím elnyerésében. A vállalat vezetősége Hődör Antalt, Kiri Vincét, Tari Sándort és a többieket példaként említi dolgozói, előtt A Patrioe Lumumba szocialista brigád először saját életét változtatta meg. Megmulatta, hogy még oly mostoha természeti körülmények között élő és dolgozó emberek életét is megváltoztatja a kollektív élet. Megmutatta, hogyan kell szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Ma már ennél többre is vállalkozik. A vállalat mint iskolába — hozzájuk osztja be a fiatalokat, a „nehéz eseteket". Megtanulni a becsületes életet, a munkát. Matkó István Áz ezerszemű közvélemény segítségével A Dél-Magyarország szerkesztősége tegnap délután az újságíró klubban ankétot rendezett rendszeres levelezőinek, tudósítóinak. Az üzemekből, intézményekből és a falvakból a tudósítók által küldött levelek — akárcsak a szerkesztőség postájával a többi olvasótól érkező levél — a kisebb, nagyobb közösségek életéről, munkájáról szólnak. Bennük örömökről és gondokról az ezerszemű közvélemény hangja jut kifejezésre, s miként eddig, a jövőben is nagyban segíti a Dél-Magyarország munkáját. A megbeszélésen az domborodott ki: kölcsönösen tovább gazdagítjuk a Dél-Magyarország és olvasói, levelezői közötti kapcsolatokat. A levelezők, tudósítók, akik az újságírás önzetlen társadalmi munkásai és segítői, az ankéton is „hangos beszámolóként" több közérdekű kérdést tettek szóvá. Sorrendben felszólalt: Totka Károly, Bálán Miklós, Csiszár Géza, dr. Bánkfalvi Gyula, dr. Hrabovszky Mihályné, Kovács Mihály, Solti Mihály, Joó Imre, Harmai László, Sziládi Sándor és Szabó Zsigmond. A községfejlesztési munka városaink és községeink építését szépítését szolgálja Felhívás a megye és Szeged lakosságához községfejlesztési versenyben való részvételre A második ötéves terv' időszakában Csongrád megye városai, községei és Szeged megyei jogú város kerületei élénk ütemben fejlődtek. Az állam által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökből, valamint a helyi erőforrásokból: a lakosság befizetéseinek és a saját anyagoknak a felhasználásával új Iskolákat, egészségügyi intézményeket létesítettek; fejlesztették a strandokat, és fürdőket; korszerűsítették az utakat, a járdákat, a villanyhálózatot; a községek egyharmadában megoldották a lakosság jó ivóvízzel való ellátását. flz elmúlt öt év eredményei A megye városaiban és községeiben a községfejlesztési alap bevételéből az elmúlt öt esztendőben több mint 100 kilóméter hosszú vízvezeték-hálózatot, 55 kilóméter villanyhálózatot és 182 kilométer új járdát adtak át rendeltetésének. Elkészült ezenkívül tíz orvosi rendelő, tizenkét autóbuszváró, tizenhárom művelődési ház és még sok más létesítmény. A\ városok és községek gyons ütemű fejlődésében jelentős szerepe vott a lakosság áldozatkészségének, a községfejlesztési hozzájárulásként megszabott öszszegek pontos befizetésének, továbbá a községfejlesztési alapokkal való helyes gazdálkodásnak és a lakosság nagyarányú társadalmi munkájának, amelyet a megyei pártbizottság kezdeményezésére a megyei és szegedi tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által 1961-ben és 1964-ben meghirdetett verseny is ösztönzött. öt év alatt a községfejlesztésd alap bevételeiből 250 millió forint értékű létesítményt valósítottak meg a megyében és ezt a lakosság 46 millió forint értékű társadalmi munkával segítette. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az ötéves terv egy-egy évében átlagosan számítva a makói járásban 90, a szentesi járásban 34, a szegedi járásban 20, Csongrádon 40, Makón 23, Szentesen 19, Hódmezővásárhelyen 11, Szegeden pedig 30 forintot tett ki. fl felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére Ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve, az eddigi eredményekre alapozva, a soron következő feladatok elősegítése céljából a lakosság további lelkes támogatására számítva a Csongrád megyei Tanács, Szeged megyei jogú városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei, valamint Szeged városi Bizottságának Elnöksége a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére a harmadik ötéves terv időszakára meghirdeti a város-, községfejlesztési versenyt. A verseny oélja, hogy a községek és városok rendelkezésre álló anyagi eszközök a lakosság közösségi igényeinek minél nagyobb fokú kielégítését tegyék lehetővé. Különösen fontosnak tartjuk a kommunális szükségleteket szolgáló létesítmények fejlesztésének meggyorsítását, a járda- és útépítés ütemének fokozását, valamint a lakosság jó ivóvízzel való ellátásának megoldását. Ennek érdekében a községfejlesztési versenyben való részvételre hívjuk a megye és Szeged város valamennyi lakosát. R versenyfeltételek A város-, községfejlesztésd verseny alapja, hogy a lakosság közreműködésével minél eredményesebben valósítsák meg a tervbe vett feladatokat. Ennek megfelelően a verseny felöleli mindazokat a tennivalókat, amelyekben a lakosság közreműködésének és a vezető testületek öntevékenységének jelentős szerepe van. Figyelembe veszi a községfejlesztési alap bevételi forrásainak megfelelő, magas szinten tartását, az előirányzott feladatok céltudatos megvalósítását, továbbá a lakosság társadalmi munkáját. A különböző jellegű feladatok egységes értékelése érdekében járási, városi, községi és város-kerületi szinten .egyaránt az alábbi pontrendszert alkalmazzuk: O

Ha a befizetett községfejlesztési hozzájárulás egy adózóra jutó átlaga meghaladja a 200 forintot, akkor a? azon felül befizetett átlag minden forintja után egy pontot kap a város, a község, illetve Szegeden a város-kerület Az attól való elmaradásért ugyanannyi levonásra kerül. A termelőszövetkezetek által önkéntesen vállalat és befizetett összeg egy-egy lakosra jutó minden forintja után egy pontot kap a város, a község, vagy a város-kerület. O

A jóváhagyott KÖFA-költségvetésben szereplő feladatok együttes teljesítéséért 100 pontot kap a város, a község, vagy a város-kerület. Ha ezt a tervet túlteljesítik, a túlteljesítés minden százalékáért 1 pontot kapnak. •Ha a tervet nem teljesitik, az elmaradás minden százalékáért egy pont a levonás. O

Az egy lakosra jutó társadalmi munka minden forintjáért 10—10 pontot kap a város, a község, vagy a város-kerület. A verseny eredményeinek elbírálása évenként a KÖFA-költségvetésének teljesítéséről készült zárszámadás után történik. Az elsőbbséget a községek és a városok, Szegeden pedig a kerületek sorrendjében a megszervezett pontszámok menynyisége dönti el. A járások helyezését az egy községre jutó pontszámok átlaga határozza meg. Évenkénti jutalmazás A verseny jutalmazását minden szinten az illetékes tanács végrehajtó bizottsága dönti el a községfejlesztésd állandó bizottság és a Hazafias Népfront elnökségének együttes előterjesztése alapján. A Csongrád megyei és Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a harmadik ötéves terv időszakában évenként az alábbiak szerint jutalmazza a községfej lesztési versenyt: 1. PÉNZJUTALOM a) A megyei tanács vb külön jutalmazza a városok és külön a járások versenyét. A pénzjutalmat a tanácsok kizárólag községfejlesztési feladatokra fordíthatják. A négy város versenyében az első helyezettnek 200 ezer forint jutalmat ad. A járások versenyében az első helyezett 200 ezer, a második 150 ezer, a harmadik 100 ezer forintot kap azzal, hogy ezt az összeget a községek versenyének jutalmazására használja fel. b) Szeged megyei jogú városi tanács vb a kerületi tanácsok között folyó versenyben az első helyezettnek 200 ezer forintot ad városfejlesztési feladatokra való felhasználás céljából. OKLEVELEK A megyei tanács és Szeged megyei jogú városi tanács vb, valamint a Hazafias Népfront megyei és szegedi városi elnöksége a községfejlesztésben kiváló eredményt elérő járási, városi, községi és város-kerületi tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak, tömegszervezeteknek, az üzemek, a hivatalok kollektíváinak elismerő oklevelet adományoz. Ezeket ünnepélyes tanácsüléseken, vagy a társadalmi munkások számára rendezett tanácskozásokon adják át a teljesítést követő év első felében. 3. EGYÉB JUTALMAK a.) A legkiválóbb társadalmi munkások tárgyjutalomban részesülnek. b) A lakosság odaadó, áldozatkész munkájának fokozott, megbecsülése céljából a járási és a városi, Szegeden pedig a kerületi tanácsok is elhatározhatják arany, ezüst, és bronz fokozatú „Társadalmi munká"-ért című jelvények, azonkívül oklevelek alapítását. c) A társadalmi megbecsülés kifejezéseképpen helyes, ha a község-, városfejlesztést legeredményesebben segítőket rendszerint meghívják a különböző ünnepi gyűlések elnökségeibe, helyet biztosítanak számukra színházi előadásokon, jutalomüdüléseken, vagy -kirándulásokon és társasutazásokon. Csongrád megyei Tanács Végrehajló Bizottsága Szeged megyei jogú várost Tanács Végrehajtó Bigott-'ga Hazafias Népfront Csongrád megyei Elnöksége Hazafias Népfront Szeged városi Elnöksége Szombat, 1966. április 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3