Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

A bizalom légkörében Elfelejtettem megkérdezni •öle, hany éves. Próbáljuk most együtt kiszámítani. A gyárba 1958-ban került, az ál­talános iskola elvégzése után. Szövőnő lett. Azután beirat­kozott a gimnáziumba, s ké­sőbb különbözeti vizsgával átment a textiltechnikumba, ahol 1964-ben végzett az esti tagozaton. Tehát alig több húszévesnél Tóth Ilona, a kenderfonógyár KlSZ-szer­vezetének csúcstitkára. Hogyan lett ebből a kis­lánvból tapasztalt, példás KISZ-vezető? Akik emlékszenek felvéte­lére. arra is emlékeznek, hogy a taggyűlésen elpitye­regte magát a megilletődés­től. Először érzelmi szálak fűzték az ifjúsági mozga­lomhoz, pedig eleinte „talon­ban" volt. Hagyták, hogy el­végezze az iskolát: a munka, a tanulás és a sport (kézi­labdás) így is lekötötte ide­jét. energiáját. Tavalyelőtt. 1964 őszén hí­vatták: vállalná-e a csúcs­til kárságot az új szegedi szö­vőgyárban? Kiválasztása te­litalálat volt: alig egy esz­tendő alatt bebizonyította, hogy érzelmei mellett ké­pességeit, felszabadult ide­jét, energiáját is a mozgar­lomnak tudja szentelni. Csak távirati stílusban: se­gítőtársaival együtt átszer­vezte az alapszervezeteket, kialakította a bizalmiháló­ratot, védnökséget vállalt a fiatalokkal a ládarakodások felett, megindította az ifjú­sági brigád-mozgalmat. Min­denhol ott volt, ahol szük­ség volt rá, de úgy, hogy sa­ját gazdasági munkáját vé­gezte el előbb, s csak az­után következhetett a többi. Időközben a termelési osz­tályra került. Nagyon sze­rette beosztását, úgy érezte, egyelőre révbe jutott. S ek­kor, 1965- őszén következett a második próbatétel. Ismét hívatták: a szegedi kender­fonógyárban lenne csúcstit­kárra szükség. Gondolkozott. Talán nem mersz belevágni az újba? Na igen, de egy szövőtechnikusnak nem sok keresnivalója van a fonodá­ban. Dehogy nincs, rokon­szakma, válaszolták. Aki mind a kettőt ismeri, annak csak hasznára válik. A gyárat elég jól ismerte, édesanyja is ott dolgozik. Elvállalta megint a megbí­zatást. És nem bánta meg, bár eleinte nagyon nehéz volt a helyzete. Ma már felfelé ível a KISZ munkája a kenderfo­nógyárban is. Ahogy benne megbíztak feltétlenül, úgy bízik meg ő is társaiban. A közeljövőben lesz éppen egy szellemi és ügyességi vetél­kedő a gyárban, amit nem a csúcsvezetőség, hanem a VII-es alapszervezet rendez. Már miért ne, ha egyszer maguk meg tudják csinálni? Most szervezi a jöyendő új üzemrészbe a fiatalokat. A Gardella-gépek közelébe ugyanis csupa ifjúmunkás kerül. Három technikus lesz a fonónő, 21 a teljes létszám. Nem titok: olyan lány is kerül közéjük, aki még ja­nuárban csak 38 százalékot teljesített. Legutóbb már 91-et. Kis túlzással: maka­renkói kísérletnek is beil­lik. mint lehet a nemtörő­dömséget szorgalommá, a fe­gyelmezetlenséget öntudattá alakítani. Igazi KlSZ-mun­ka ez! Megálljunk: hiba még akad most is jócskán a ken­dergyárban. Dp a mérce nyilván mégis a megtett fej­lődés és a további lehetőség. Persze sokat segítenek a csúcstitkárnak a KISZ-ta­gok és a politikai-gazdasági vezetők. Az eredmények csak úgy születhettek meg, hogy felismerték: közös érdéit, hogy a KISZ tényező legyen az üzemben. Egy kissé elkanyarodtunk Tóth Ilona személyétől. Vagy talán mégsem? Az volt a feltett kérdés, hogy miként válhatott belőle tapasztalt, példás KISZ-vezető. Hát egyrészt úgy, hogy megvolt hozzá a szíve, esze, adottsá­ga, másrészt pedig azáltal, hogy környezete, vezetői ki­nevették az ifjúsági mozga­lom számára. A bizalom ilyen légkörében ez egyál­talán nem lehetetlenség. Fehér Kálmán Második otthont teremtettek A villamosvezetékeket szi­gorú rend jelöli ki a szántó­földek. puszták, erdők és vi­zek fölött. Az emberek, akik télen-nyáron feszitik oszlo­pokra a huzalokat, sokscor a természettel is megküzde­nek. Érzi ezt az ember, ha kezet szorít velük: mintha élő acéllal találkozna. A fog­lalkozásuk, a munkájuk te­szi ilyenné a hálózatszere­lőket. Hogy utat tettek meg A DÁV-nái közülük egy brigádot emlegetnek, ame­lyik az idén ötödször nyerte el a szocialista címet. Mos­toha körülmények között nagy utat tettek meg néhány ev alatt, munkájukat példa­szerűen látják el. öt év alatt egyetlen fegyelmi ügyük sem volt, balesetmentesen dolgoz­nak. Ma a legjobbaknak is­merik őket. A hálózatszerelők között régen nagy divat volt az ivás. Ahogy ök mondják: hi­degben önkéntelenül is a pálinkásüveg után nyúl az ember. Ismerve igen nehéz munkájukat, ezen tahin nem is csodálkozhatnánk. Meg aztán szántóföldön, a pusz­tán nem nagyon van lehető­ség a kikapcsolódásra sem, a hálózatszerelők este nem a családi körbe érkeznek ha­za. Hődör Arital öt általános­sal, segédmunkásként került a csoportba. Ö valami mást akart, ezt az életet sivárnak és üresnek találta. 1960-ban, amikor a brigád megalakult, rá esett a többiek választása, ó lett a brigádvezető. Munkájuk garancia — Először furcsa volt bri­gádban dolgozni. Mindenki azt hitte: nevet adtunk a gyereknek, s ezután minden marad a régiben. Én először a rossz „törvényt", a boro­zást. pálinkázást akartam megszüntetni magunk között. Eleinte nehezen ment. leg­inkább azért, mert a napi munka után mindenki szét­széledt, nem tudtunk még szót váltani sem. Kereslek a kocsmát, a poharat. A meg­oldás az volt, hogy együtt maradunk. Felajánlásokat: tettünk; elvégezzük félben­maradt általános iskolát, szakmunkássá képezzük ma­gunkat. Megint csak az volt a kérdés, hogyan? Végül megszületett a megoldás: vállalatunktól térítés ellené­ben tábori ágyakat kértünk, és elhatároztuk; ezentúl nem egyénileg keresünk szállást, hanem közösen második ott­hont teremtünk. Sikerült, s az emberek látták, hogy ez a megoldás javukra válik, együtt még a tanulás is job­ban megy. Azóta ötször nyerték el 3 szocialista címet, s a brigád megtalálta a módját, hogyan töltsék el hasznosan az esté­ket. A brigád tagjai elvégez­ték az általános iskola nyolc osztályát, Hődör Antal, Kin Vince, Kiri Ferenc, Tari Sán­dor és a többiek ma már szakmunkások. A vállalat egyre jobban megbízik mun­kájukban. — Hődörék munkája ga­rancia. — Dicséri őket az üz­letigazgató. — Más brigád­hoz hetenként kell kiláto­gatni, ellenőrizni, a Lumum­ba brigádot elég három he­tenként megnézni. Maguk szervezik, ellenőrzik munká­jukat, feladatukat, velük van a legkevesebb probléma a vállalatnál. Fiatalok iskolája Az 1966-os brigádnapló el­ső lapjára rövid verset ír­tak. A címe: Fény. Arről szól, mit jelent a falut vil­lamosítani vagy egy-egy ter­melőszövetkezetet, tanyát. A vers sorai szerint: „nyugdij­ba tenni a petróleumlám­pát." A brigádnapló azonban nemcsak erről szól. Találni benne köszönősorokat, egy külső, Csengele melletti ta­nya lakóitól; mert a brigád a hóviharos januári éjszakán megmentett a haláltól egy 13 éves fiút. Tizenöt kilométe­ren keresztül autóval küzdöt­ték magukat, míg orvoshoz értek. Szól a brigádnapló más eseményekről is: terme­lőszövetkezeti brigádokat se­gítettek a szocialista cím el­nyerésében. A vállalat veze­tősége Hődör Antalt, Kiri Vincét, Tari Sándort és a többieket példaként említi dolgozói, előtt A Patrioe Lumumba szoci­alista brigád először saját életét változtatta meg. Meg­mulatta, hogy még oly mos­toha természeti körülmények között élő és dolgozó embe­rek életét is megváltoztatja a kollektív élet. Megmutatta, hogyan kell szocialista mó­don élni, dolgozni, tanulni. Ma már ennél többre is vál­lalkozik. A vállalat mint is­kolába — hozzájuk osztja be a fiatalokat, a „nehéz esete­ket". Megtanulni a becsüle­tes életet, a munkát. Matkó István Áz ezerszemű közvélemény segítségével A Dél-Magyarország szer­kesztősége tegnap délután az újságíró klubban ankétot rendezett rendszeres levele­zőinek, tudósítóinak. Az üzemekből, intézményekből és a falvakból a tudósítók által küldött levelek — akárcsak a szerkesztőség postájával a többi olvasótól érkező levél — a kisebb, nagyobb közösségek életéről, munkájáról szólnak. Ben­nük örömökről és gondokról az ezerszemű közvélemény hangja jut kifejezésre, s miként eddig, a jövőben is nagyban segíti a Dél-Magyar­ország munkáját. A megbeszélésen az dom­borodott ki: kölcsönösen to­vább gazdagítjuk a Dél-Ma­gyarország és olvasói, leve­lezői közötti kapcsolatokat. A levelezők, tudósítók, akik az újságírás önzetlen társa­dalmi munkásai és segítői, az ankéton is „hangos beszá­molóként" több közérdekű kérdést tettek szóvá. Sor­rendben felszólalt: Totka Károly, Bálán Miklós, Csi­szár Géza, dr. Bánkfalvi Gyula, dr. Hrabovszky Mi­hályné, Kovács Mihály, Solti Mihály, Joó Imre, Harmai László, Sziládi Sán­dor és Szabó Zsigmond. A községfejlesztési munka városaink és községeink építését szépítését szolgálja Felhívás a megye és Szeged lakosságához községfejlesztési versenyben való részvételre A második ötéves terv' időszakában Csongrád megye városai, községei és Sze­ged megyei jogú város kerületei élénk ütemben fejlődtek. Az állam által ren­delkezésre bocsátott anyagi eszközökből, valamint a helyi erőforrásokból: a lakos­ság befizetéseinek és a saját anyagoknak a felhasználásával új Iskolákat, egészség­ügyi intézményeket létesítettek; fejlesz­tették a strandokat, és fürdőket; korsze­rűsítették az utakat, a járdákat, a vil­lanyhálózatot; a községek egyharmadában megoldották a lakosság jó ivóvízzel va­ló ellátását. flz elmúlt öt év eredményei A megye városaiban és községeiben a községfejlesztési alap bevételéből az el­múlt öt esztendőben több mint 100 kiló­méter hosszú vízvezeték-hálózatot, 55 ki­lóméter villanyhálózatot és 182 kilométer új járdát adtak át rendeltetésének. El­készült ezenkívül tíz orvosi rendelő, ti­zenkét autóbuszváró, tizenhárom művelő­dési ház és még sok más létesítmény. A\ városok és községek gyons ütemű fejlődésében jelentős szerepe vott a la­kosság áldozatkészségének, a községfej­lesztési hozzájárulásként megszabott ösz­szegek pontos befizetésének, továbbá a községfejlesztési alapokkal való helyes gazdálkodásnak és a lakosság nagyará­nyú társadalmi munkájának, amelyet a megyei pártbizottság kezdeményezésére a megyei és szegedi tanács vb és a Ha­zafias Népfront megyei elnöksége által 1961-ben és 1964-ben meghirdetett ver­seny is ösztönzött. öt év alatt a községfejlesztésd alap bevételeiből 250 millió forint értékű léte­sítményt valósítottak meg a megyében és ezt a lakosság 46 millió forint értékű társadalmi munkával segítette. Az egy la­kosra jutó társadalmi munka értéke az ötéves terv egy-egy évében átlagosan szá­mítva a makói járásban 90, a szentesi járásban 34, a szegedi járásban 20, Csongrádon 40, Makón 23, Szentesen 19, Hódmezővásárhelyen 11, Szegeden pedig 30 forintot tett ki. fl felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére Ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve, az eddigi eredményekre alapozva, a soron következő feladatok elősegítése cél­jából a lakosság további lelkes támoga­tására számítva a Csongrád megyei Ta­nács, Szeged megyei jogú városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei, valamint Szeged váro­si Bizottságának Elnöksége a felszaba­dulás 25. évfordulója tiszteletére a har­madik ötéves terv időszakára meghirdeti a város-, községfejlesztési versenyt. A verseny oélja, hogy a községek és városok rendelkezésre álló anyagi esz­közök a lakosság közösségi igényeinek minél nagyobb fokú kielégítését tegyék lehetővé. Különösen fontosnak tartjuk a kommunális szükségleteket szolgáló léte­sítmények fejlesztésének meggyorsítását, a járda- és útépítés ütemének fokozását, valamint a lakosság jó ivóvízzel való el­látásának megoldását. Ennek érdekében a községfejlesztési versenyben való rész­vételre hívjuk a megye és Szeged város valamennyi lakosát. R versenyfeltételek A város-, községfejlesztésd verseny alapja, hogy a lakosság közreműködésével minél eredményesebben valósítsák meg a tervbe vett feladatokat. Ennek megfele­lően a verseny felöleli mindazokat a ten­nivalókat, amelyekben a lakosság közre­működésének és a vezető testületek ön­tevékenységének jelentős szerepe van. Fi­gyelembe veszi a községfejlesztési alap bevételi forrásainak megfelelő, magas szinten tartását, az előirányzott felada­tok céltudatos megvalósítását, továbbá a lakosság társadalmi munkáját. A különböző jellegű feladatok egységes értékelése érdekében járási, városi, közsé­gi és város-kerületi szinten .egyaránt az alábbi pontrendszert alkalmazzuk: O Ha a befizetett községfejlesztési hozzájárulás egy adózóra jutó átla­ga meghaladja a 200 forintot, akkor a? azon felül befizetett átlag minden fo­rintja után egy pontot kap a város, a község, illetve Szegeden a város-kerület Az attól való elmaradásért ugyanannyi levonásra kerül. A termelőszövetkezetek által önkénte­sen vállalat és befizetett összeg egy-egy lakosra jutó minden forintja után egy pontot kap a város, a község, vagy a vá­ros-kerület. O A jóváhagyott KÖFA-költségvetés­ben szereplő feladatok együttes tel­jesítéséért 100 pontot kap a város, a község, vagy a város-kerület. Ha ezt a tervet túlteljesítik, a túlteljesítés minden százalékáért 1 pontot kapnak. •Ha a ter­vet nem teljesitik, az elmaradás minden százalékáért egy pont a levonás. O Az egy lakosra jutó társadalmi munka minden forintjáért 10—10 pontot kap a város, a község, vagy a vá­ros-kerület. A verseny eredményeinek elbírálása évenként a KÖFA-költségvetésének tel­jesítéséről készült zárszámadás után tör­ténik. Az elsőbbséget a községek és a váro­sok, Szegeden pedig a kerületek sorrend­jében a megszervezett pontszámok meny­nyisége dönti el. A járások helyezését az egy községre jutó pontszámok átlaga ha­tározza meg. Évenkénti jutalmazás A verseny jutalmazását minden szinten az illetékes tanács végrehajtó bizottsága dönti el a községfejlesztésd állandó bi­zottság és a Hazafias Népfront elnöksé­gének együttes előterjesztése alapján. A Csongrád megyei és Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a harmadik ötéves terv időszakában évenként az alábbiak szerint jutalmazza a községfej lesztési versenyt: 1. PÉNZJUTALOM a) A megyei tanács vb külön jutalmaz­za a városok és külön a járások ver­senyét. A pénzjutalmat a tanácsok kizá­rólag községfejlesztési feladatokra for­díthatják. A négy város versenyében az első he­lyezettnek 200 ezer forint jutalmat ad. A járások versenyében az első helyezett 200 ezer, a második 150 ezer, a harmadik 100 ezer forintot kap azzal, hogy ezt az összeget a községek versenyének jutal­mazására használja fel. b) Szeged megyei jogú városi tanács vb a kerületi tanácsok között folyó ver­senyben az első helyezettnek 200 ezer forintot ad városfejlesztési feladatokra való felhasználás céljából. OKLEVELEK A megyei tanács és Szeged megyei jo­gú városi tanács vb, valamint a Haza­fias Népfront megyei és szegedi városi elnöksége a községfejlesztésben kiváló eredményt elérő járási, városi, községi és város-kerületi tanácsoknak és a népfront­bizottságoknak, tömegszervezeteknek, az üzemek, a hivatalok kollektíváinak el­ismerő oklevelet adományoz. Ezeket ün­nepélyes tanácsüléseken, vagy a társadal­mi munkások számára rendezett tanács­kozásokon adják át a teljesítést követő év első felében. 3. EGYÉB JUTALMAK a.) A legkiválóbb társadalmi munkások tárgyjutalomban részesülnek. b) A lakosság odaadó, áldozatkész munkájának fokozott, megbecsülése céljá­ból a járási és a városi, Szegeden pedig a kerületi tanácsok is elhatározhatják arany, ezüst, és bronz fokozatú „Társa­dalmi munká"-ért című jelvények, azon­kívül oklevelek alapítását. c) A társadalmi megbecsülés kifejezése­képpen helyes, ha a község-, városfejlesz­tést legeredményesebben segítőket rend­szerint meghívják a különböző ünnepi gyűlések elnökségeibe, helyet biztosíta­nak számukra színházi előadásokon, juta­lomüdüléseken, vagy -kirándulásokon és társasutazásokon. Csongrád megyei Tanács Végrehajló Bizottsága Szeged megyei jogú várost Tanács Végrehajtó Bigott-'ga Hazafias Népfront Csongrád megyei Elnöksége Hazafias Népfront Szeged városi Elnöksége Szombat, 1966. április 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents