Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

MEZOOÁ BOA!* A r, rwSf regen — éa. átszervezés MMt wh<v gyan oá. ipar twan .ipíM-iiatr", rttrodkrifé u.HUanenBielti js lentűnétfá- EiMuM», hogy a luesittH/ita&aR kértftréi a felnőtt kskomág kvrtóKD ivasj on icc napi témát képeanek. Tatún ml ebnél t év, termeszei adta s?ris< régekkel áasHeffiggö termelési tételei iránti érdeklődés rmrtaila érdek feszi Ken, hogy mennyire nem közügy n mezőgazdaság. Elemi csapá.soK sorjázták ve&ic az évet: rossz csapadékeloszlás, vízkár, árvíz, fertőző állatbetegségek, pocokkar, egyéb növényi betegségek kártevese, mintegy 40 milliós veszteséget kiéaett elő csak a mi megyénkben. A vöröshagyma-. fűszerpaprika-, zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelés eredményei várakozáson alul maradtak. ami kihatott a közellátásra, kedvezőtlenül érintette a vásárló pénztárcáját. Viszont gabonából, kapásokból — kenyérgabonából, cukorrépából, kukoricából, kenderből stb. — jó termést hozott. a múlt esztendő. Hiszen az intenzív búzafajták termésátlaga 1.8 mázsával haladta meg a tervezettet: a hazai fajta pedig 6,6 mázsával. Hasonló volt a helyzet pl. a eukorrépával, 10 mázsával nagyobb holdankénti hozammal zárt, a kukorica 1.6 mázsával, míg a kender 4 mázsával lépte túl a holdanként! terv szerinti várakozást Az első esztendő volt az 1965-as, amikor import nélkül tudtuk biztositani újig az ország kenyérellátását, s hatása a sertéshizlalásban, a sertés téli piaci árának stabilitásában stb. is kifejezésre jutott. Állatállományunk az év második felere kiheverte a betegségek okozta leromlást, súlyveszteségeket (bár számszerű gyarapodásról nem mondhatunk kedvező számokat). Persze a felvásárlási adatok önmagukban is kifejezik a fenti, kedvező képet. A felvásárlás: elképzeléseket. 09.3 százalékban realizáltuk. Ezen belül a kenyérgabona 114, burgonya 160. hízott sertés 115, vagómarha 109. tojás 125 százalékra lépte tűi a várt, tervezett számokat. Sajnos olyan kedvezőtlen körülmények léptek be a mostani gazdasági évnél, amelyeket kiküszöbölni csak koncentrált, feszes munkával lehet. Nem fejezte be parasztsagunk az őszi mezőgazdasági munkákat. Az őszi mélyszántás pedig több mint. 60 ezer kat.. holddal maradt el a tervezettől. S ami igazán káros, hogy e kenyérgabona vetésterülete — sok valóságos akadály miatt elsősorban, de az irreális, időbeli képzelgések folytán is — közel 10 ezer holddal maradt . az előző élőtől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy kb. 4,5—5 ezer hold őszi vetés esett áldozatul az idei tavaszi belvizeknek, akkor teljes komolysággal tehetjük föl; a mezőgazdaság csak akkor tud megfelelni a várakozásnak. ha parasztságunk most. ezekben a hetekben ,.ledolgozza" az idő viszontagságaiból eredő súlyos kieséseket! Sovány és valótlan vigasz lenne ez én' nyarán és őszén, hogy ..sajnos, rossz volt a start '. Ettől még nem lesz elegendő kenyér, zöldség. (fvümölcs. A mezőgazdaság vezetőire háruló felelősséget, parasztságunk feladatait azt hiszem kellően érzékelteti ez a helvzet. Mindent lehet pótolni; de ehhez tervszerű, gyors és jó munka szükséges! Az oW tényezőket elmossa a határozott, szorgalmas munka! De csak a munka és sem mi más! A MÜLT HETEKBEN befejeződött aárszámadó közgvűlések — az elemi károk ellenére is — kedvezőbb anyagi, morális tényezőkkel zárultak az ezt megelőző esztendőnél. A szövetkezetek vezetői érdemi beszámolókat vittek a közgyűlésekre. ritka volt a sablonos, semmitmondó jelentés, lényeges, hogy a közgyűlési előterjesztések nem vesztek belo az érthetetlen számtengerhe. Ennélfogva erőteljesebb volt a vita a közgyűléseken, a tsz-tagság a legtöbb szövetkezetben értékes mondanivalóval gyarapította a vezetés munkáját. Magáénak érezte a szama dó jelentést. 1 mert. az a szövetkezet valóságos eredményeiből. gondjaiból, a most folyó év feladataira vonatkozó józan elképzelésekből született. Lényeges, hogy az elhangzott tanácsok, javaslatok alapos vizsgálat alá kerüljenek, s akár használhatók. akár nem. a javaslattevő szövetkezeti gazda kapjon erre érdemi választ. Tsz-pártszervezrteink kisérjék figyelemmel, hogy ez — a tagság elemi becsülésének szabályai szerint. — valamennyi szövetkezetünkben megtörténjen! Vitatott kérdés volt szinte minden szövetkezetben a részesművclés. arrvi .sok szövetkezetben volt a jövedelmi aránytalanságok egyik forrása. Mi már több esetben elmondtuk, hogy a részesművelés nem a legjobb és legcélszerűbb eloszlási forma, de indokolt esetekben támogatni kell. vigyázva arra. hogy ne OKozzon ez a tagok között indokolatlan jövedelmi aranytalanságot. Nem akarjuk a jövőben sem megmerevíteni, sablonizálni a mezőgazdasági ösztönzés eszközeit és módszereit. mert ami jó egyik szövetkezetben, nem biztos, hogy megfelel a másik bon. Különösen a sok tanyai taggal rendelkező Szövetkezetekben került előtérbe határozottabb hangvétellel a közös gazdaság és a háztáji gazdaság viszonya Sajnos. ezekben az esetekben a tagok egy része lehetőségeit meghaladó mennyiségű állattenyésztést folytat a háztáji gazdaságban. a közös gazdaság — kárára, elsősorban azért, mert nem veszi ki részét a közös munkából. Ez sem engedhető meg! Eredményeifik és teendőink a mezőgazdaságban Irta: Rozsa István A háztáji gazdaságok működése, termelése az ország és a tsz-gazda erdeke, de abnormális keretek teremtése árt az őrszagnak. a szövetkezetnek. S itt a közös és az egyéni érdek ütközik meg. amelyből a rövidebbet a közösség húzza, holott ezt senki, semmilyen jogszabály nem engedi meg. ÉT LÉNYEGES TÉNYEZŐ jelentkezett a közgyűléseken, ezek az ár- és bérintézkedésekkel összefüggésben kerültek szóba. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdnsagi önállóságának növelésében fontos lépés: a szövetkezeti amortizációs alap bevezetése, a mezőgazdasági termelői árak felemelése és az 1965. évi hitel-visszafizetést meghaladó hitelesedélr.esscg elengedése. 1966. január l-től a termelőszövetkezetek erőgépei. munkagépei ós egyéb gépi berendezései után amortizációs alapot, kell teremteni. M' az amortizáció? A gépek használat közben elkopnak, értékük évről é\Te csökken, de ez az érték nem vész el. átmegy a megtermelt mezőgazdasági aruba (gabonába, sertésbe stb.) és annak árából vissza kell. hogy térüljön. Erre vonatkozik a mezőgazdasági termékek közül a gabona, sertés, marha. tej. stb. felvásárlási árának emelése. Tehát elsősorban ezt a célt szolgálja és nem a tsz-tag személyes jövedelmének direktmódon történő gyarapítását. Ez utóbbit csak kisebb mertékben, bar számottevő jövedelememelő tényező ez a tsz-tag esetében: a közös és a háztáji gazdaságból termelt aruknál egyarant. Ot' jobban megértették e sazdasagi tényezőt, ahol jelentős terme!esi ág az állattenyésztés, viszont ahol ez elmaradottabb, ott nehezebben érzékelték ezt a nagyon is megértésre érett közgazdasági tételt. Nem a közgyűléseken jelentkezett, a fogyasztó oidalaról lép fel elsősorban, hogv a szövetkezetek szabadpiaci felhozatala nem kielégítő a baromfi-féleségekből Sajnos tanácsaink nem használjak fel elég gyorsan e cél érvényesítése érdekében a kezükben levó eszközöket. Tapasztalható. hogy szövetkezeteink árszabályzó szerepe — hellyel-közzel — negatív! Emelkedtek az élőbafomfi-árak. holott az árak csökkenése volna kívánatos a megye városaiban működő szabadpiacokon. Természetesen valódi termelési okok is hatnak, inast jön ki sok baromfitenyésztő szövetkezetből a hathetes vágóbaromfi, s ez kedvezően befolyásolja majd a bérből és fizetésből elők húsigenyeinek kielégítését. Ehhez azonban a felhozatal és a szabad árusítás intenzívebb jelentkezésére van szükség. Szövetkezeteink anyagi helyzete alkalmas airra. hogy a folyó gazdasági évben tsz-eank megfeleljenek a vart termelési igényeknek. A múlt. évi kedvezőtlen időtárás ellenére a szövetkezetek vagyona számottevően gyarapodott. A vagyon növekedése — bár kisebb a korábbi évek gyarapodásánál —. de így is 235 millió-' v»l. a öeruházott vagvon 258 millióval, a tiszta vagyon 230 millióval gyarapodott az elmúlt évben. A gazdálkodási eredmenyben a legjelentősebb visszaesés a csongrádi és a Szeged járási szövetkezeteknél jelentkezett. A szövetkezetek halmozott termelési értéke 1965-ben meghaladja a 2 milliárdot. amely 5 százalékkal magasabb az 1964. évinél. Makó járásban ez az emelkedés 11 százalékos. Makó városban 14 s-zázalékcrs. Szentesen 13 százalékos, egyedül a csongrádi szövetkezeteknél csökkent számottevően a termelesi érték, s ez komoly figyelmeztető a város mezőgazdászai es a szövetkezetek vezetői számara. Egy szövetkezeti tagra jutó évi resaesedés a múlt gazdasági évben számottevően nem emelkedett (1 százalékkal). Persze a közös gazdaságokból szármázó jövedelem megoszlasa nagy szóródást mutat. S itt az átlagszámításnak elsősorban közgazdasági jelentősége van. szociális vonatkozásokban az átlagszámítás megtévesztő. Pozitív tényező, hogy a dolgozó szövetkezeti tagok száma — ha szerényen is —. de emelkedett, elsősorban Szeged és Makó járásban. I^ZEK A TÉNYEK arra mutatnak. hogy szövetkezeteink vezetőinek többsége kezdi érteni es helyén kezelni a közgazdasági tényezőket. Ez örvendetes, s egyben figyelemfelhívó: a gazdasági mechanizmus alapkérdésként kezeli a tudományos közgazdasági ismeretek alapján folyó gazdaságirányítást. Szövetkezeteink vezetőinek, mezőgazdászainak már ettől az évtől is legfontosabb feladatuk a gazdaságos termelés megoldása, amely magában foglalja a társadalmi, közösségi és egyéni érdek egységét. Az árutermelés növelésében most már a termelékenységi tényezők kapnak elsőrendű szerepet. A gabona, zöldség, hús másaira ráfordított előállítási költség alapvétő gazdálkodási mérőeszköz. Ha igaz áz. hogy a piac minősít — s ez egyre jobban igaz —, akkor a magas ráfordítássá! férfiidő szövetkezet hátrányos helyzetbe hozza önmagát (gazdaságát) és tagságát is. A gazdasagossági alapelv persze tem mond ellent a kiegyensúlyozott, áttekinthető termelésnek, amit a termeltető vállalatok szerződéses igényeinek kielégitese biztosit elsősorban. A termelés gazdaságossága — tehát a termelékenység javítása. korszerű gazdálkodási tényezők érvényesítése — feltételezi a mezőgazdasági munkaerő célszerű felhasználását, s ott, ahol szükséges, a szövetkezeti tagiétszám növelését. Elsősorban a falun élő fiatalokat vonják be szövetkezeteink a mezőgazdasági munkába. a mezőgazdasági szakmunkásképzésbe. Joggal panaszkodnak a fiatal mezőgazdasági szakmunkások, hogy rysm kapnak megfelelő munkát., munkakört és sajnos gyakran megillető figyelemben sem részesülnek egyik-másik szövetkezett vezető részéről. Kivel akarják megoldani, nagyarányú árutermelési elképzeléseiket, ha a ma és a holnap embere — itt-ott — kiszorul a gazdaságból? Sánta ellenérv, hogy a téli hónapokban munka erőpangás van. s voltaképpen csak a munkacsúcsokban van bej A szövetkezetek olyan gazdasági mellékágak meghonosítását vezessenek be — adottságaiknak. a piaci igényeknek megfelelően —. amelyek a tagság évi foglalkoztatásának megoldását szolgálják majd. Ami persze a gazdaságos és korszerű termelésnek i-s lényeges elemévé lép elő. Az elmondottakból levonható következtetés: szövetkezeteink gazdálkodása, vezetése. árutermelése már ebben a gazdasági évben is nagyobb hozzáértést, közgazdasági ismereteket, szervezőkészséget kíván. S ez az igény évről évre fokozódik! •KÖVETKEZTETÉSEINK HELYESSÉGÉT megerősítik az idei év mezőgazdasági feladatainak végrehajtása. Elvégzendő munkánk a múlt évinél nagyobb erőbefektetést igényel. TAVASZI MUNKABAN (Er.yedi Z. felv.) Öszi huzat hengerel a Gorzsai Állami Gazdaság földjén Adók Mihály traktoros Változatlanul elsőrangé kérdés a kényé „ tbona biztosítása. Itt a termeshozamok növelésének nem azonos a szerepe a múlt évivel, hiszen ;b. 20 ezer hold kiesést csak hozamnöveléssel lehet ellensúlyozni. (Viszont tavaszi búzavetést nem ajánltunk, helyette kukoricát tegyenek a földbe!) A gabonák átteleltetéee kedvező volt, most a hozamnövelő tényezők kezűitek előtérbe: fejtrágyázas, vegyszeres gyomirtás. a víznyomott területeken a nitrogén műtrágyázást kell elvégezni. Számottevő tényező — üzemgazdasági szempontból is —, hogy a kenyérgabona fölvásárlási árát. a kormány megemelte. A lakosság ellátása, az exportigények kielégítése céljából második helyen említem az állattenyésztési ágazatot. Az alapoknál kezdem: a takarmányszükséglet biztosítása jelenti a megfelelő biztonságos termelést ebben a művelési ágban. A felvásárlási áremelése itt is kedvezően hat. s egyben előmozdítja a népgazdaság igényeinek megfelelően az állati termékek előállításával olyan szerkezeti változását, amelyben dominál a kevésbé abrakigényes hús és állati termékek termelése. Persze anélkül. hogy az állattenyésztés más területein fejlődési törés következne be. A tömegtakarmány termelése alkalmas helyzetet teremt a fenti igényekhez. Külön szóvá teszem a baromfiállomány növelését, piaci árúsitásának szükségességét. A közélelmezési gyors megoldást sürget! Tanácsaink biztosítsanak üzlethelyiségeket termelőszövetkezeteink számára (több tsz összefogásával), ahol a napi élelmezés kielégítését szolgálják, választékosabbá teszfk az élelmiszer forgalmat. A múlt év valamennyiőnk számára figyelmeztető roít nem tudtuk kielégíteni megfelelő szinten — választékban, minőségben és árban — a lakosság zöldség, gyümölcs igényét. Holott megyénk köztudomásúan zöldség, gyümölcstermelő megye is. A múlt évi vetésterületet kb. 600 holddal kell nöi-elni ahhoz, hogy megfeleljen a termelési ágazat a vele szemben támasztott igényeknek. Ebben persze szerződéskötő, termeltető vállalataink felelőssége ia éppen olyan szerepet játszik, rmnt a termelő vállalatoké! Persze az is figyelmeztető számunkra; hogy a szántóföldi zöldségtermelésben a kedvezőtlen időjárás és a növényi betegségek elleni védekezés elmulasztásából jelen, tős minőségi romlás következett be. A múlt éri tapasztalatok alapján ezt nem ismételhetjük meg. A jelenlegi 6 ezer hold körüli szerződéskötés kedvező, de nem elég. A vöröshagyma vetésterületének nevelése indokolt. • A 7, Ü.f TERVEZÉSI RENDSZER — igen helvesen — nagv önállóságot sav. ged a termelőszövetkezetek szerződéskötési elgondolásaiban. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lakosság ellátása, az export és az ipari nyersanyagellátás szempontjából kiemelkedően fontos nővényekből az előirányzottnál kevesebbet termel, nünk. Most koncentrált figyelmet kell fordítanunk a cukorrépa, napraforgó, dohány és baromfi termelésre, illetve szerződéskötésre. Cukorrépából az elképzelt ködé kat. hold szerződéses területtel szemben • gazdaságok mintegy 1000—1500 holddal elmaradtak. Hasonló a helvzet a napraforgónál (kb. 75%), dohánynál (kb. 85%). baromfiból azonban csak 35% van lefedezve. Ezek a számok figyelmeztetőek termelési es felvásárlási szempontból egyaránt. Végzett számításaink szerint a mezőgazdaságban végrehajtott felvásárlási áremelés é.s hitelengedés jelentős többletbevétel forrása. Az árbevételi többlet a felvásárlási áremelkedésből mintegy 70 millió forintot eredményez, míg az elengedésre került hitelösszeg 26.2 millió forintot. Ezzel szemben áll a bevezetésre került amortizációs alapképzés, amelyre évente 60 5 millió forintot tartalékolnak szövetkezeteink. Költségnövelési tényező a táptakarmányok árának emelése, amely évente 5.S millió forint többletkiadást jelent szövetkezeteinknek. Nagyon világosan lehet látni, hogy megyénkben az összes jövedelmet növelő bevétel 96.2 millió forint, a jövedelemcsökkentő ténvezők összege 65.7 millió forint. A kettő közötti szaldó 30.5 millió forint, amely szövetkezeteinknél marad. Persze lesznek gazdaságaink, ahol az árbevételi többlet és az elengedett hitelösszep nem fedezi az amortizációs alapot. Ezeknél a szövetkezeteknél igen nagv jelentőségű, hogy miként alakítsák ki termelési szerkezetüket, mindenekelőtt az amortizációs alaphoz szükséges pénzöszszogek előteremtése érdekében. ^ TAVASZI MUNKÁKHOZ kedvező az időjárás. Elmaradott teendőink pótlása nagy erőfeszítést igényel szinte valamennyi szövetkezetünktől. A jó idő adta lehetőséggel éltek és élnek is szövetkezeti gazdáink. Termelőszövetkezeteink pártszervezetei segítsék elő a mezőgazdasági termelést. Népszerűsítsék az ösztönző termelési formákat. biztosítsák a termelés munkafegyelmét. segítsék elő szövetkezeteink szocialista jellegének erősítését. Támogassák a szövetkezeti tagokat demokratikus jogaik fejlesztésében. A pártszervezeteknek politikai tevékenységükkel elő kell segiteniök a szövetkezeti parasztság egységének erősödését. Támogassák a fiatalok munkába állítását, szakképzését. Vasárain. 1966. március VI. DiL-MA GYARORS1AG $