Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

Magyar javaslat egy ENSZ­bizottságban A napokban érkezett haza Genfből, a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság üléséről Bokor Péterné dr. Szegő Hanna kandidátus, az MTA állam- és jogtudomá­nyi intézetének munkatársa, aki hazánkat képviselte a tanácskozáson. Az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában elmondta: — Különösen nagy jelen­tőségű az az egyhangúlag el­fogadott deklaráció, amely a nőkkel szembeni minden­fajta diszkrimináció felszá­molását követeli. A dekla­ráció kidolgozásában, mint a szerkesztő bizottság tagja vettem részt és az a meg­tiszteltetés ért. hogy előadó­ja voltam a nyilatkozatnak. A deklaráció követeli a nők teljes egyenjogúságának biz­tosítását a közéletben, a családban és a magánélet­ben, a művelődés területén és a gazdasági életben. — Magyar javaslatra az értekezlet határozatot foga­dott el, amely felhívja a kormányokat, hogy a nők általános helyzetének meg­javítását célzó program ki­dolgozásába vonják be a nemzeti társadalmi nőszer­vezeteket is. (MTI) KubikgSdrák a konzervgyár mögött Szentjános feievétele Uj filmek Fotókiállítás az egyetemen A Szegedi József Attila Tudományegyetem Termé­szettudományi Karának szak­szervezeti bizottsága és KISZ bizottsága fotókiállítást ren­dezett a kar dékáni hivata­lának tanácstermében. A tegnap délután megnyílt ki­állításon mintegy negyven fiatal oktató és hallgató 150 legsikerültebb fénykép fel­vétele szerepel. A jórészt művészi színvonalú felvéte­lek többsége az országjárás közben felfedezett természe­ti szépségeket, s az ország­építő munka egy-egy mozza­natát örökíti meg. Laikusnak, szakembernek egyaránt az a véleménye, hogy egy élelmiszeripari üzem szinte olyan legyen, mint a patika. S lám, egyik olvasónk azt írja, hogy a konzervgyárban baj van a tisztasággal, higiéniával. Mi a panasz? Mi a panasz tulajdonkép­pen? összefoglalva a hozzánk érkezett levél tartalmát: 1. a gyár mögött levő kubik­gödröt a 2-es számú kapun áthaladó szemétgyűjtő por­mentes (Kuka), félpormentes autókon és nyitott lovaskocsi­kon szállított háziszeméttel töltik fel; 2. esetenként húst rakodnak ebben a körzetben, minden óvintézkedés nélkül; 3. a csonttároló közel esik a szeszfőzdéhez. Ennek fele se tréfa! A por, a szemét, a csontokról száll­dosó légy, a bűz tűrhetetlen nemcsak ilyen helyen, hanem minden emberek által lakott terület közvetlen közelében. Töltik a gödröket A rókusi kubikgödröket lassacskán teljesen elhódítja a gyár. A Bakay Nándor ut­ca külső részét már el is érték, száraz lábbal lehet el­jutni egészen az AKÖV épü­lő telepéhez. A még megma­radt tavat töltik most seré­nyen, s mitagadás, a 2-es számú kapun át járnak be ehhez a szállítóeszközök. Csakhogy: azok az üzemré­szek, melyek az útvonal mentén találhatók, majd csak a nyáron fognak dolgozni. De mi lesz nyáron? Ápri­lis 15-én, amikor a fűtési idény befejeződik, véget ér a gödör gyár felőli feltöltése is. Attól kezdve ugyanis a háziszemét nagy részét szer­KÉPERNVŐ A „Néma tanú" cimű tv­dokumentumfilm rendezője­ként Kende Mártát jelölték a filmkockákon, azonban e szomorúan tanulságos, meg­döbbentően elgondolkoztató alkotás láttán a néző megál­lapíthatta, hogy a film tu­lajdonképpeni „rendezői": az itt-ott elburjánzó, kor­rupcióra csábító, társadal­munk lényegétől idegen kö­rülmények, amelyek talajt adtak egy megdöbbentő, évek során át tartó bűncse­lekmény-sorozat kibontako­zásához. Az egyszerű eszközökkel ábrázolt, szinte puritánul „tómon datosra" fogott ese­ményeket a Legfelsőbb Bí­róság ítéletét követően rö­vid hozzászólássorozattal zárják a film összeállítói: 180 munkásembert hívtak össze, akiktől a drámai kép­sorok levetítése után arra kértek választ: viselkedhe­tünk-e úgy, ahogyan a film­beli „néma" tanú, aki az­zal védekezik, hogy a bűn­sorozat leleplezéséhez azért nem volt bátorsága, mivel félt attól, hogy nem neki fognak igazat adni, s ki­rúgják a vállalattól a nagy­tekintélyű, de elzüllött igaz­gató-fökönyvelő „rágalmazá­, sa" miatt. A Pamuttextil Műveknél történt, társadalmi tulajdon elleni, vesztegetési és más, ilyen természetű bűntett­sorozattal kapcsolatosan az ankét résztvevőinek vélemé­nye eképp summázódott: minden munkahelyen bizto­sítanunk kell — mert le­het! — azt a légkört, a kö­zösségnek azt az intenzív támogatását, melyre tá­maszkodva az emberek iga­zuk biztos tudatában vá­dolhatják a korrupciót, a sikkasztás és csalások elkö­vetőit. Molnár Miklós operatör elsőrangú munkája külön dicséretet érdemel: a leg­drámaibb dialógusokat olyan montázs megoldások­kal illusztrálja, az emberi benső világ olyan finoman árnyalt analízisét adja egy­egy szemhunyorításos arc. vagy összeroskadt emberi alak felvillantásával, mely mind-mind a mondandó ké­pi elmélyítését teszi lehető­vé. Expresszív „portréi" a képi lélekábrázolás remekei. Bojtor Gábor igazgató­főkönyvelő, a cinikus ké­pű, magabiztos „szakember" bűncselekményei, a sírógör­csökben vonagló volt vezér­igazgató, Róna Ernő súlyos botlásai — a megérdemelt büntetést szükségszerűen vonták maguk után, hisz társadalmunkban minden ilyen bűnnek és visszaélés­nek előbb-utóbb ki kell de­rülnie. Mindnyájunk érdeke, hogy inkább előbb, mint utóbb... S ehhez az ilyen megrendí­tő dokumentumfilmek is hozzásegítenek. D. E. ves, gyorsan romló anyagok teszik ki, s ezért a Közegész­ségügyi Járványügyi Állomás tovább nem engedélyezi ezt a megoldást. Az elmondottakból követ­kezik, hogy a KÖJÁL nem­csak tud arról, hogy a gyári úton szállítják a szemetet erre a területre, de meg is szabta ennek módját enge­délyében. Előírta, hogy a napi szemetet rendszeresen be kell teríteni földdel. Ez sajnos részben elmaradt ed­dig, de a szükséges anyagról már gndoskodtaft, s rövide­sen sort kerítenek rá. Új csonttároló Talán három hete történt, hogy egyszer valóban húst rakodtak, de délután, mikor már nem volt szemétszálli­tás. Különben, a húst szállí­tó hűtőkocsi egy mellékútra állt rá, a szeméttől legalább 80—100 méterre, úgyhogy eb­ből semmi baj nem szermaz­hatott. Ami pedig a csont tárolá­sát illeti: új tárolót építettek a gyár végében, messze minden üzemrésztől. Ha ezt az előírásnak megfelelően le­fedik, s gondoskodnak folya­matos fertőtlenítésről, nem járhatnak majd rá a legyek, rovarok. A gyár máris felké­szült a nyári légyoffenzívára: hatékony, s csak a legyekre kártékony irtószert szerzett be, megfelelő mennyiségben. Szűkség van rá Az elmondottak helyszíni vizsgálat tapasztalatai, amit a KÖJÁL tartott, szerkesztő­ségünk kérésére. Jegyzőköny­vét aláírta dr. Völgyesi Já­nos, a KÖJÁL higiénikus orvosa, Rósa László, a kon­zervgyári laboratórium ve­zetője és Áron Tibor, a gyár higiénikusa. Nincs hát kétel­kedni való benne! A vizsgálaton ott volt e sarok írója is, és saját sze­mével győződött meg arról, hogy vigyáznak a tisztaságra, a higiéniára a konzervgyár­ban. Igaz, a kubikgödör fel­töltése nem esztétikus lát­vány, de maga a kubikgödör sem az. Nagyon helyes, hogy eltüntetik onnan! S figye­lembe véve a körülményeket, az a módszer sem kárhoztat­ható, ahogyan csinálják. Fehér Kálmán Különös érdeklődéssel néz az ember egy új magyar filmet, mert a hazai filmművészei fejlődése ér­dekli, s még különösebbel, ha az a hazai valóság kérdéseit feszegeti. A Szentjános feje­got" és a „pokoli sötétséget" említve. A reagálás jogos volt, azonban úgy éreztem, a film célbatalálása nem teljes, mert noha formájában pa­raszti környezetben mutatta be töményebben a gondolko­vétele, melyet Galambos La- dásbeli, szokásbeli elmara­jos regényéből maga a szer­ző és Nóvák Márk rendező írt filmre, fontos problémát vet fel. Az újság nyelvére le­fordítva: a közéleti tisztaság és demokratizmus foglalkoz­tatja. Egy tanyai iskola új. dottságot, nemcsak arra cél­zott, hanem sokkal többre. Ez a film végén megvilágo­sodott: az igazságért minden­kinek szót kell emelni, az igazságért igazat mondani, ez a közéleti tisztaság és de­nemrég végzett tanitónőjének mokratizmus követelménye! konfliktusát ábrázolja az ottani lelkekben élő múlttal. Ez érdeklődésre felettébb számottartó és politikai szempontból helyes törekvés. De nem intézhetjük el ilyen sommásan a filmet, mint mű­vészeti terméket. Megpróbá­lom benyomásaimat három nézőpontból rögzíteni: ho­gyan hatott rám a film, ho­Most megpróbálom emlé­kezetből ismét lepergetni a filmet, megnézve azt. miért volt vontatott, mi volt zava­ró és más helyeken miért hatásos? Ha lehetséges kü­lön választani a filmet a képtől, azt kell mondanom: Széchenyi Ferenc operatőr felvételei önmagukban min­denkor hatásosak voltak. A gyan hatott a körülöttem vontatottságot a film szerke­ülőkre és végül utólag tuda­tos mérlegeléssel milyen kö­vetkeztetéseket vanhatok le? Az első percekben a film rendkívül unalmasnak tűnt. A körülöttem ülők sóhaját és suttogását hallva, azt hi­zete okozta. A forma és tar. talom ütközött össze ebben az alkotásban, amikor a szigorúan, mondjam azt: ha­gyományosan realista novel­lát modern filmi megoldá­sokkal próbálták a mozgó­szem, nem egyedül éreztem kép nyelvére lefordítani. Za­A Lengyel-brigád felajánlása Szocialista brigádok a szőlészetben Kevés szakma van, ahol olyan széles körben bonta­kozott volna ki a szocialista brigádok és egyéni munka­versenyek rendszere, mint a borászatban. Példa erre a Csongrád—Szolnok vidéki Pincegazdaság, ahol a sze­gedi igazgatóság kimutatása szerint az 1962-ben megtar­tott országos brigádvezetői konferenciát követően rövid idő múlva nem volt már olyan üzemelő pince Csong­rád—Szolnok és Békés me­gyében, ahol ne alakultak volna ki kollektív munka­versenyek. Erről tárgyalt a szakszer­vezet által tegnapra össze­hívott értekezlet, amely fe­lülvizsgálta az április 4. tisz­teletére beérkezett versenyek realitását. A szőregi palackozó Len­gyel brigádja ritkán tapasz­talt nagy részt kíván venni az üzem olcsóbb termelési munkájából. Vállalta, hogy az eddig szokásos évi 114 vagon áru szállítást annak kétszeresére teljesíti, meg­szünteti a gépkocsi- és va­gonállásokat minimális üveg­töréssel, baleset- és rekla­mációmentesen végzi a mun­káját. Felajánlásával több mint évi félmillió költség­megtakarítást ígér a palac­kozóüzemnek. Az értekezletein kialakult egyértelmű nézet szerint egész fejlődésünk érdéke elősegíteni az újítómozgal­mat. Fontos az újítások reá­lis értékelése és az ügyek gyors elintézése. Ez nemcsak a távlati terveket, hanem a jelenlegi jobb vállalati ered­ményeket is előmozdítja O. J. ezt. Sok zavaró, a témától elidegenítő hatás után tulaj­donképpen csak akkor kezd­tem felmelegedni, amikor a filmben ábrázolt konfliktus kiéleződött — a lakodalmi je­leneteknél. Később már mind ritkábban hagyott érdektele­nül, s az utolsó képsorokban •mélyen, egy-egy pillanatra varó volt a sok vágás, amely gyakran illusztrált valamit (az idő múlását, egy belső, lelki történés menetét — de csak utalva rá!), továbbá több fölösleges képsor (für­dőszoba jelenetek stb.). Egy­általán a lassú kibontakozás és a vázlatos felépítés. Az igazi film tulajdonképpen ott megrázóan érintett. A körű- kezdődött, ahol a konfliktus* lőttem ülők tetszésnyilvání­tásai, megjegyzései hasonló­an nyugtázták a látottakat. Az iskolai kihallgatási jele­neteknél a nézők közül töb­ben élénken reagáltak a szélt „borzalmas paraszti butasá­és ott volt élményt adó, ahol legélesebben ábrázolta a ma­radiság és a hazugság gyöke­reit. Itt valóban mély volt és nemzeti problémákról be­Németh Ferenc Illáin és a néger Hatalmas elefántcsorda vo- külvárosi dombról és nevetve nul a mélyben, majd a ve- dörzsölik meg szemüket, mert zérelefánt szimatolni kezd és az elefántok, a kaland csak — Szaladjunk! — harsan fel mese volt. Mese, amellyel Vincent, a néger hangja. Há- Vincent (meleg emberséggel rom kisfiú és egy szélesvál- 08 temperamentummal Serge !ú néger férfi szalad le a Fiatal alkotók irodalmi estje HAJNALHIVAS Joó Ete és Papp Lajos vietnami kantátája Az újjáalakult Egyetemi Alkotókör szerdán este tar­totta tavasza irodalmi est­jét a Bölcsészettudományi Kar Auditórium Maximumá­ban. A nézők előtt tíz, most induló vagy éppen első iro­dalmi lépéseit próbálgató egyetemista alkotó mutatko­zott be. Felolvasott az es­ten Szabó Mihály orvos­tanhallgató, a tehetséges Boros István, Gáspár István és Űjfaludi László, a Tanár­képző Főiskola hallgatói, a szép reményekre jogosító fiatal költő, Gróf József, ízes Mihály. Pilishegyi Jó­zsef a bölcsészektől. Az est menetét a régebbi alkotókör tagjainak művei határozták meg, akiknek felolvasását most is nagy ér­deklődéssel kísérte a hallga­tóság. Oláh Éva nőies lírá­jának alkotásai közül ki­emelkedett a formailag és tartalmilag is remekül si­került vers, a Barátomnak, Kelemen János, az estet költeményeivel lezáró köl­tő, különösen a mély átélt­ségű, a munka ihlette Cse­pel című versével aratott sikert Az egyetlen prózaíró, Bistey András modern fel­építésű novelláját olvasta fel, amelyben szimbolikus formában fejeződtek ki az író meghasonlásai és mégis töretlen hite, Almok cím­mel. Kilenc szegedi középisko­la énekkarának hangverse­nyét rendezték meg tegnap délután a Ságvári Gimnázi­umban. Dr. Mihálka György az Erdészeti Technikum és a Tömörkény Gimnázium, Szécsi József a Vasútforgal­mi Technikum és a Ságvári Gimnázium, Joó Ete a Tisza­parti-, a Rózsa Ferenc, vala­mint a Radnóti Gimnázium, Kóczián József a Közgazda­sági Technikum, Monoki La­jos pedig a Textilipari Tech­nikum kórusait vezényelte. A koncerten elhangzott a fiatal szegedi énektanár, Joó Ete Papp Lajos Hajnalhívás cimű versére szerzett kantá­tája is — a Tömörkény Gim­názium női karának előadá­sában, a szerző zongorakisé­retével. A Hajnalhívás aktuális té­mát dolgoz fel: a vietnami nép hősies küzdelmének ad hangot. Intonációs problé­máival a kóruséneklés hatá­rait feszegeti — megszólal­tatása tehát igen komoly tel­jesítmény egy középiskolás énkekkar számára. Szerkeze­tileg reprizes formában ké­szült, ahol az első rész is­métlődik meg a végén — noha az előadásban nem ta­golódik ilyen elválasztott szakaszokra. A nyitó és záró részlet adja a keretet: a dzsungelben „vigyázó tűz ég, emberszemű láng, hogy al­vók álmát ne zavarja vész.'' Papp Lajos sorait a kompo­nista spirituáléhoz hasonló hangvétellel, átkötött hang­zásokkal szólaltatja meg. A középrész kiteljesedése adja hát ár­a mondanivalót: „Jöjj drága hajnalunk, az éj nyát te űzzed el, s teremt­hessen két karunk egy jobb életet már." Ez fugatóval in­dul, s a polifon hangzást a természeti képek és a há­ború összefüggései indokol­ják. A súlyponti motívum színkópás akkordjainál azon­ban a zongorakíséret elma­rad, hogy a tiszta énekhang még inkább fohász jelleget adjon a fenti soroknak. A nyomaték miatt ez ismétlő­dik, majd a nyitó rész visz­szatérése után a kórusmű felerősített fortisszimóban végződik: a hajnal jön már. Papp Lajos versét kimon­dottan zenei feldolgozásra szánta — erre utalnak a könnyen énekelhető szavak, a rímek gyakori használata —, melyek jelentős segítsé­get nyújtottak Joó Ete sike­res munkájához. BT. I. Nubret alakította) meg akar­ja nyerni magának szerel­mesének Helenenek kisfiát* aki részint környezete, ré­szint saját hibájából nem akarja befogadni a kis csa­ládba a feketearcú jövevényt. A Maurice Delbez által rendezett francia film krimi­nálhistóriák és társadalmi drámák filmrevitele után most egy gyerek szemével figyelteti meg a faji kérdés megnyilvánulásait. Róbert Sabatier regénye, amelyből a film készült, kiválóan alkal­mas volt arra, hogy művészi színvonalon megalkotott, kül­városiasságáyal nyersen való­di és mégis a humanitásnak szinte könnyeden a világ fö­lött lebegő derűjével teljes film szülessen belőle. Ez an­nál is inkább sikerülhetett; hiszen a rendező olyan egy­szerűen kedves és zseniáli­san játszó gyerekfőszereplőt talált az Alaint alakító Dá­niel Jacquinot személyében, aki megtalálja az utat a né­ző szívéhez. T. M. r Uj módszerek nyomóban Csütörtökön háromnapos korszerűbb földművesszövet­tanulmányútra indultak a kezet! áruházait, önkiszolgá­Csongrád megyei földműves- ló és önkiválasztó boltjait, szövetkezetek kereskedelmi valamint néhány vendéglá­vezetöi. Negyvenöten tesznek tóipari egységet. A hasznos­tapasztalatcsere-látogatást nak ígérkező tanulmányút­Békés, Hajdú-Bihar és Szol- ról szombaton érkeznek nok megyében azzal a cél- vissza a megyei földműves­lal. hogy megismerkedjenek szövetkezeti vezetők, s aleg­az ottani uj kereskedelmi ... . , , . , formákkal. Megtekintik töb- lobb módszereket lgyekez" bek között Karcagon és Be- n«k Csongrád megyében is rettyóújfalun az ország leg- megvalósítani. Péntek, 1966. március 35. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents