Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

A lakberendezés és a művészet Nagyobb igényességet, több támogatást! — Néhány tanulság — Kiállításon vagy üzletben? A nehezen nevelhető szülőkről q Pisti még kisliú A lakberendezésben is mind inkább tort hódit a művészi igényesség. Az Ipar­művészeti Főiskolán több szakon is tanulnak azok a szakemberek, akik tanulmá­nyaik végeztével otthonaink berendezési tárgyaink terve­zői, megalkotói lesznek. A terveik nyomán készített bú­torok. szőnyegek, textiliák kerülnek majd a lakásokba, s éppen ezért igen érdekes «5 tanulságos volt mindaz, amit etekintctben az V. Or­szágos Iparművészeti Kiál­lításon láthattunk. A sok-sok mutatós egyedi darab mellett két termet tel­jes egészében a szakemberek tervei alapján rendeztek be, mondhatni, a jövő lakása­ként. Összhangot teremtet­tek a bútor és a szőnyeg, a függöny között, nemcsak kellő fényt adtak, hanem bútorként is jól illeszkedtek az együttesbe a lámpatestek, s a többi, kiegészítő, díszítő tárgyak. A két terem beren­dezéséhez a lakberendezők mindent megkaphattak: ter­vezőművészek egyedi darab­jait csakúgy, mint .a gyárak­ból exportra keriiro bútoro­kat, s azokat is, amelyek belföldön már kereskedelmi forgalomban vannak. A két terem igen mutatós, s joggal -ösztönzi a nagyközönséget a nagyobb igényességre, ám ennek másik oldala: a na­gyobb támogatós. A kiállításon ugyanis sok Hálószobabűtor. két heverő vei. Nagyméretű ágynemütar­tójával együtt már tavaly szerepelt a Budapesti Nemzet­közi Vásáron, de azóta esak elvétve láthattuk az üzletek­hez. A szőnyeg es a kerámia egyedi darab, a modern f&lvédó viszont már sorozatban készül a Lakástextil Vállalat kőszegi gyárában egyedi, drága darabot lát­tunk, de arról mit sem hall­hattunk, hogy melyek kerül­nek sorozatgyártásra, s mi­kor? Holott úgy véljük, első­sorban csak az lehet lakbe­rendezők és tervezők célja, hogy művészi megoldású, de a nagyközönség széles réte­gei számára is elérhető — mennyiségben és árban egy­aránt — berendezési tárgy­ként készüljenek. Ezért lett volna jó, ha a kiállítás ren­dezői arról is tájékoztatják a látogatót: mit és mikor iáthat viszont az üzletekben a kiállításon szereplő, való­ban színvonalas bútorok, szőnyegek, sokféle lakberen­dezési tárgy közúl. P. M. Hányszor hallunk ilyesmit társaságban, iskolában! Olyankor, amikor a gyanút­lan idegen, vagy esetleg ép­pen a pedagógus félreérthe­tetlen utalást tesz a gyer­mek túlzott felvilágosultsá­gára: — Ugyan kérem! Hogy tetszik gondolni?! Hiszen ő még kicsi! — hangzik a vá­lasz. S a szülő saját nevelési elveinek, és módszereinek helyességét igazolva, hajlan­dó gyermekét — főként az erkölcsi kérdések területén — sokkal kisebbnek látni, mint amekkora valójában. A titokzatosság fátylai És ez természetes. A „mi időnkben" sok minden „ti­los" volt. Természetes dol­gok felismerése „bűnnek" számított. S az élet legegy­szerűbb és legtermészetesebb dolgait a titokzatosság fátyla fedte, amelyet fellebbentem bűnös cselekedetnek számí­tott. Valljuk be, sokan va­gyunk mai, „felvilágosult" felnőttek, akik erkölcsi dol­gokban mindig irülva-pirul­va foglaltunk állást. A lopás kérdésének megítélésénél esetleg eszünkbe jut egy hal­ványuló emlékkép, amint a nagyon megkívánt kocka­cukros zacskóból kiemelünk egy-egy szemet és „lefülel­nek" bennünket. Megindul a rendkívül kellemetlen, szé­gyenteljes bűnvádi eljárás... Drága szüleink szidalma. 'Amely mögött elsősorban az állt legtöbb helyen, hogy kiszámított fillérekből éltek az emberek. A zacskó cu­kornak meghatározott ideig elégnek kellett lennie. Hasonló a helyzet a nemi erkölcsök területén szerzett gyermekkori ismeretekkel. A titokzatosság, amely ezeket az „ismereteket" befonta, már magában is félelemmel töltött el mindannyiunkat. Persze, hogy addig vagyunk „nyugodtak", amig a mi „Pistink", vagy „Pirink" kis­fiú vagy kislány. Sokan megborzadnak a gondolattól, hogy az ő gyermekük nemi kérdések iránt érdeklődik. Szégyenlős szülők Baj ez? Természetellenes je­lenség ez a gyermeknél? Ko­ravén gyerek az, aki meg­állapítja saját nemét és kü­lönbséget tud tenni maga és az ellenkező neműek között? Nos hát a szégyenlős szülő, akit saját gyermekkora ál­szeméremre nevelt — való­ban addig nyugodt, míg gyermeke ezt a „különbsé­get" csak a hajviseletből vagy a mackó ruha színéről (kék a kisfiúké, rózsaszín a leáh.voké) ítéli meg. De ar­ról megfeledkezik, hogy a normálisan fejlett gyermek esetében ez a különbségté­tel legfeljebb hároméves ko­rig tart! Azután már — bő­vül az értelem, nő a kíván­csiság. Ez természetes folyamat! B'zt megakadályozni lehetet­len ! Vagy azzal lenne egyen­lő^ hogy nem vesszük tudo­másul például a gyermek Népszokások, hagyományok, farsangolás (íVo— Bohanck) Ötletes és ú| megoldású szekrénr: étkezőasztal hajtható le belőle. Le nyitás után lát halóvá válik a belső szerke­zet ésszerű elrendezése, kislakásokba Ideális Fahadíiozás, kárpittisziítás Új szolgáltatások a lakosságnak Az időjárás kedvező ala­kulása mind több reményt kelt bennünk, hogy már kö­zeleg a tavasz. Ez ugyanak­kor a tél utáni háztartási és egyéb munkákat is eszünkbe juttatja: el kell végezni a lakásban a nagytakarítást, a füstös falak, a bútorok és szőnyegek tisztítását, sőt az autótulajdonosoknak gépko­csijuk felfrissítésére, csinosí­tására is kell gondolniok. mielőtt feloldják a kénysze­rű garázsrabságot. A lakosság ilyen igényei­nek kielégítésére különféle Présszerszám kászítesíhez zyskorlott technikusokat, vUlsnvhenesztőt. maróst hidraulikus Dicshez szak­embert felveszünk. Szece­dl Tömegcikk Ksz. Szeged. Zákány u. 44. xK. 68. szolgáltatási ágazatokat ve­zetett be a Univerzál Szövet­kezet. A téli fűtés okozta füstös falakat különleges, eddig Szegeden nem elter­jedt radírozó si eljárással tisz­títják. Vállalják a lakások telejes. vagy részleges belső nagytakarítási munkálatait ls. Megfelelően felkészültek a szövetkezet dolgozói a bú­torkárpitoknak és autókárpi­toknak a megrendelő kíván­sága szerinti tisztításra is. Sok bosszúságot okozott eddigMiogy a szőnyegek üze­mi tisztítása során nem le­hetet elkerülni a színek meg­változását. A szövetkezet olyan eljárást alkalmaz en­nél a munkánál, hogy a tisz­tított szőnyeg megőrzi erede­'i színösszetételét és ezáltal értékét is. Ezt a munkát is garanciával vállalják. örvendetes, hogy mint bővül a lakosság szolgálta­tási skálája, hiszen ezáltal korszerűbbek, szebbek lesz­nek otthonaink, s ugyanak­kor csökken — elsősorban — a háziasszonyok munkája. Az időszámítás előtt Satur­náliáknak nevezték a több hétig tartó népünnepélyeket, a mai farsang elődeit. A me­zők istenét, Saturnust ünne­pelték, aki — a korabeli hit szerint — egykor úgy ural­kodott a földön, hogy noha senki sem dolgozott, mégis mindenki bőségben élt. En­nek a legendás aranykornak emlékét idézték fel féktelen vigassággal. Az ünnepek alatt nem dolgoztak, a rab­szolgákat átmenetileg sza­baddá tették és uraikkal egy asztalnál étkeztek, a házak­ban s az utcákon felcicomáz), va, állatbőrökbe bújva, bo­ros tömlőket ürítgetve, min­denki kedvére tombolt. A keresztény egyház a farsan­golás keretei közé szelídítet­te és szorította az ősi szo­kást. Ám még a XVII. szá­zadban is akadt olyan egy­házi krónikás, aki nem tu­dott megbékélni e téli mula­tozással és így vélekedett ró­la: „Az ördögnek szánt ün­nep ez. Az esztendőnek olyan szaka, amikor az emberi boldogságok Elementáris erő­vel törnek elő. S úgy tetszik, hogy maguk az emberek is szégyellik kicsapongásaikat, ezért rejtik el ábrázatjukat álarca alá ..." Vannak, akik a német Fa­selei. azaz „mesebeszéd" szó­ból származtatják a farsang­szót. Ö-itáliai hagyományról lévén szó. inkább az olasz farsa, vagyis bohózat-ból származik. Tény. hogy a ma­gyar farsangoláson ország­szerte megtalálhatók a leg­ősibb szokások nyomai. Még a mennyegzőket. lakodalma­kat sem csak azért rendezik farsangkor, mert akkorra megforr a bor, s ölésre vár a hízó — vagyis készen áll a háznál a vendégváró lakoma alapja. A farsangi mennyeg­zőt az a szokássá vált öshit tette közkeletűvé, hogy az új pár jövője és a természet ébredése, a napok hosszabbo­dása és a hideg enyhülése között — ahogy ezt, a termé­szetimádó vallások tanítot­ták — mágikus kapcsolat van. Ebből ' a kancsolatbeli hit­ből táplálkozik az a farsangi szokás ls. hogy a legények képüket bekormozva, dalol­va, táncolva tuskót húznak végig a falu utcáján, amit azután égy pártában maradt lány házának kapujában hagynak, kárpótlásként az elmaradt vőlegényért... Ösi farsangi szokás a tél-kihor­dás, a tél-temetés. Baranyában, Tolnában és a Dunántúl más vidékein mos­tanában elevenítették fel új­ra a busó-járás, a kongózás ugyancsak ősi szokását. A húshagyó héten állatbőrök­be bújva, a régi ritmust játszva, éktelen zajjal, szün­telen kolompolással temetik a farsangot. Nyerges Ágnes lábacskájának növekedését, s harmincas cipőt próbálunk ráerőltetni akkor is, amikor már harminckettes, vagy en­nc-I is nagyobb cipőre lenne szüksége. Talán csak annyi­ban különbözik a helya|t — hisz minden hasonlat egy ki­csit sántít —, hogy a lábát rövidebb ideig képes össze­zsugorítani, mint az e téren való viselkedését megmásí­tani ... Érzi, látja, hogy a szülő­nek kellemetlenek az effajta "kérdések: Hogy lesz a baba? Miért nincs kistestvér? — hát nem kérdez. A gyermek kegyes hazugságra határozza el magát A „struccpolitika" nem vezet eredményre Szabadjon folytatni a fenti „sánta" hasonlatot — negyvenes lábat mar nem lehet harmincas cipőbe bele­erőszakolni —, s ha nem akar egy életen át mezítláb, vagy saruban járni a gyer­mek, előbb-utóbb kiderül, hogy többet tud, mint mi! Sőt! Sok mindent másként is tud, mint mi! Tizennyolc éven aluli le­ányanyák (köztük azok is, akiknél akár spontán, akár művi vetélés állott elő) szü­leinek 67 százaléka úgy tud­ta. hogy gyermeke még hisz a gólya mesében, és csak 33 százalékban volt olyan szét­zilált (erkölcsi vonatkozás­ban! a családi helyzet, amelyből szinte értelemsze­rűen következett a korai ne­mi élet és a gravitás. A.zoknak a fiúknak, akik Ifi réven alul szereztek nemi tapasztalatokat, 75 százaléka a szülő szemében még kis­fiú volt. Ezért nem tudtak a társadalmi és egészségi veszélyt jelentő „ügyektől" megóvni a szülők leányai­kat, fiaikat. Mit tegyünk hát? Próbálják a szülők félre­dobni az egyébként nagyon kényelmes, de, mint láttuk, rendkívül veszélyes „strucc­politikát". És csak addig tartsák gyermekeiket „kis­fiúnak". „kisleánynak", amíg valóban azok. Kolozsváry Gyula Felszabadult Budapest 21 esztendeje befejeződött Budapest felszabadítása. Rejtvényünkben a felszabadí­tó harcokban részt vevő 2. és 3. ukrán hadseregcsoport parancsnokainak nevét rej­tettük el. s két regény cí­mét, amely emléket állít Bu­dapest felszabadításának. VÍZSZINTES: 1. Hiányos berak. 4. Az I egyik regény címe. 12. (Csendben. 14. Kenyérizesí­| tő. 15. Város Maliban, közel • a Szenegál határhoz. 17. : Állat <-!). 19. Becézett fér­j finév. 20. Rója — betűi ke­verve. 21. Tábor. 22. Magán­; hangzó-hibás — durva szö­I vet. 23. Folyamatosan írt I -zöveg meghatározására | használják. 25. Kismadár. ! '.7. Kettős mássalhangzó. 28. E. Ó. 29. Tárgyra mondják, amelv feltűnő egy lakásban. 31. Állati eledel. 34. Tép (né­piesen). 36. Vajon az, ame­lyen járok. 39. Ilyen film is van. 40. Nyugati nép. 42. Szagot. 45. Az egyik ukrán hadseregcsoport parancsnoka. 46. A huzat — ismert idegen kifejezéssel. 48. Fordított ki­csinvítőképző. 49. Egyetemi rang. 50. Húz. 52. Táplálkoz­ni. 54. A rongyával rokon nyelvcsalád. 57. Édesanyját kedvelő gyerekre mondják. 59. Mennyboltot-c 61. Angol — öreg. ^-égi. 62. Francia fo­lyó.- 63. Keverve — dereka­san húzó állat. 64. Ó. B. A. A. 65. A másik ukrán hadse­regcsoport parancsnoka. FÜGGŐLEGES: 1. A másik regény címe. 2. A vízi-jármű. 3. Tengeri rabló. 4. Török — fehér. 5. r­-­r~ fi! M 5 < % « 4 IC II "t S o M fi m • « fií fi i« 49 « fii « i) fií fi i« o 11 b ír ifi — fi 25 24 fi ii 0 ifi ír ifi — m ifi fi V u ** fi ifi IS tt m ®] B W u. U« Ifi ® m kl 0 iá fi ki 14 J D ED m <ii EB EB Sf • fi! $2 SS m 01 Si Sf 54 6» H í fi 51 60 id 6< (1 B cs fi] Ck fi Ú B Nem hétköznapi módon jött létre. 6. Egyensúlyát veszíti. 7. Finn város. 8. Z L. 9. Több mint szerető. 10. Né­metül — bolondozik. 11. Ru­hát fehérít. 13. Énekhang. 16. Túrókészítéssel kapcsola­tos tevékenységet végez (+r). 18. Kutatsz. 24. Az ének. 26 . . . Dzong (kínai vá­ros). 30 Szertelen. 32. Táp­lálék. 33. Tolna megyei köz­ségbe megy. 35. Kínai város. 37. Lágyan. 38. Állandóan rendes. 41. Hozzátartozója. 43. Szakmunkás. 44. Aki az esetet látta. 47. Régen egy hadseregi együttesre mond­ták. 51. Bűncselekményeknél kiindulási pont lehet. 52. Földre huppansz. 53. Vil­lanyégő. 55. Sivatag. 56. Fő­zésre használják. 58. Iraki város az Eufrátesz mellett. 60. Gondolati állásfoglalás. 64. Az okozattal összefüggés­ben. Beküldendő: vízszintes 4.. 45., és 65, valamint a függő­leges 1. számú 6orok megfej. tése. MEGFEJTÉSEK­NYERTESEK A két héttel ezelőtti meg­fejtés: Aki elismeri magáról, hogy gyáva, az a legbátrab­bak közé tartozik. — Most is több mint négyszáz helyes megfejtés érkezett be. A be­küldök közül egy-egy köny­vet kapott sorsolással: Boldi­zsár Zsuzsa" Algyő, Dr. Dégi Zsuzsanna Idegenforgalmi Hivatal, Füzesi Károly Szó­reg, Jakab Tibor Takaréktár u.. Nagy Zsuzsanna Lenin körút, Rózsahegyi Jánosnc Attila u.. özv. Vadász Vilmos­né Kárász u.. Vetró B. Já­nos Osztrovszki u.. Vetró Já­nos Tápé Vetró József Textilművek. Vidékre pos­tán már elküldtük a könyve­ket, a szegedlek a Móra Fe­renc könyvesboltban (Ká­rász utca) vehetik »t. 8 DíL-MAGÍARORiZAG Vasárnap, 1966. február 13. I

Next

/
Thumbnails
Contents