Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

Megkezdődtek az FMSZ küldöttgyűlések A jelenleg már több mint kétmillió tagot számláló földmű vessző vetkezetek megkezdték, s március végéig mindenütt befejezik 1965. évi gazdasági tevékenységük elemzését, illetve 1966. évi feladataik megvitatásét. Az alapszabály előírásainak megfelelőim, a felosztható tiszta felesleg arányában, a tulajdonukban levő részjegyek után is és egész évi vásárlásaik, illetve értékesítésük összege után is visszatérítés illeti meg a szövetkezeti tagokat. A SZÖVOSZ vezetőinek előzetes becslése szerint az idén ilyen címen több mint negyvenmillió forintot fizetnek ki a fóldmüvesszövetkezetek. (MTI) Négy nap alatt Negyvennyolcezer hold föld került víz alá Harmadfokú készültség az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében Az általános belvízvédelmi helyzetről Kardos Imre, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízrendezési osztályának vezetője a következő nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: Február 7-én az enyhe idő hatására szokatlanul gyors hóolvadás kezdődött az igazgatóság területén. A Tisza jobb párján húzódó területeken 30—40, a bal parti részeken mintegy 50 milliméter csapadék keletkezett. Vannak azonban körzetek, ahol a hólé mennyisége a 60 millimétert is eléri. Emiatt csütörtök reggelig az igazgatóság területén 48 ezer 100 kataszteri holdra növekedett a vízzel borított területek MUNKABAN A SZERELŐK nagysága. Ebből 9 ezer 700 hold őszi kalászos vetés, 11 ezer 800 hold szántóföld, 25 ezer 350 hold pedig rét és legelő. Mintegy 1250 holdra tehető azoknak az egyéb területeknek a nagysága is, melyeknek nagyobb része szőlő és gyümölcsös, s víz alá kerültek az ültetvények. A kritikus helyzetnek megfelelően szerdán reggel az igazgatóság területén elrendelték a harmadfokú készültséget. Jelenleg teljes erővel folyik a veszélyeztetett területek fontossági sorrend szerinti mentesítése. Az olvadás első napjaiban Kiskundorozsma, Domaszék, Röszke, Zákányszék és Mórahalom körzete volt komolyabb veszélyben. E helyeken azonban a gyors beavatkozás máris sokat segitett. Most a Tiszán túli részeken alakultak ki nagyobb, összefüggő vízborítások. Komoly erőket összpontosítottak többek között Szeged, Petőfitelep. Tápé, Algyő és Kübekháza határainak védelmére. Nehezíti a munkát, hogy a csatornákba, átereszekbe beszorult, bekásásodott a hó. ezeket most leginkább csak kézi erővel lehet megtisztítani. A vízügyi igazgatóság 820 dolgozója van most szinte éjjel-nappal szolgálatban. A viztársulatoknak pedig 100 munkása fáradozik a csatornák tisztításán. A tszek és magánszemélyek is meglehetősen nagy erőkkel dolgoznak mindenütt a belvizek továbbításán. A veszély elhárításához nagy segítséget nyújtanak a tanácsok is. A területi vízügyi bizottság is értekezletet tartott, s az ügy érdekében hathatós intézkedéseket hoztak. Télen is a szabadban dolgoznak a víz-, villany- és a gázvezeték-szerelők. Napról napra végzett munkájuk is biztosítja a város zavartalan életét. A Kolozsvári téri transzforniátorkörzelben megnövekedett a villamos energia fel használásáa, s ezért szükséges a vezetékek kicserélése. A Faragó utcában — ahol felvételünk készült — a DÁV szerelői. Varga I.ajos művezető csoportjának tagjai dolgoznak Összefogással a belvíz ellen A Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöksége tegnap, csütörtök délután ülésezett. Foglalkozott a művelődéspolitikai irányelvekből adódó további népfront feladatokkal Szegeden, valamint a népfront, az MSZBT városi bizottságának idei általános teendőivel. Tárgyalta az elnökség a sajnálatosan helyenként Szegeden jelentkező belvízveszélylyel kapcsolatos társadalmi feladatokat. A városban a belvíz Petőfitelep, Hattyastelep és Újszeged délkeleti területének egy-egy részén fenyeget. A városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a belvízveszéllyel és megtette a szükséges védezési inézkedéseket. Az állami úton biztosított védekezéssel együtt a népfront városi bizottságának elnöksége szükségesnek tartja a veszélyeztetett területen a társadalmi összefogást. Ezért kéri, s felhívja a belvízveszéllyel fenyegetett területek lakóit, hogy amennyiben szükséges — elsősorban saját lakásuk előtt — tisztítsák meg a csatornákat, és húzzanak árkokat, hogy a víz lefolyhasson. Az állami és a társadalmi összefogás szép és követendő példája mutatkozik márHattyastelepen. Itt a népfront csoport, a tanácstagok, a nőtanács tagjainak közreműködésével a lakosság 150 méter hosszban árkot ás, hogy a belvíz lefolyhasson a Hatytyas-holt-tiszai vízelvezető csatornába. (Somogyi Károlyné felvételei) A Kossuth I.ajos sugárúton új szennyvízelvezető nyomócsövet helyeznek el. A munkát a Víz- és Csatornaművek Vállalat szerelői végzik. Képünkön: Boros József brigádja butángázpalack segítségével szárítja a vizes csöveket, mielőtt gumigyűrűvel összekötné Növelik a fürdőkádgyártást A Zománcipari Müvek 800 elérjük, hogy két percre simunkással dolgozó kecske- kerül csökkenteni egy fürdőméti üzemegységében nagy- kád formázását, ami jelentős arányú rekonstrukciót végez- teljesítmény és modern gének. Falakat húznak, műhe- pek nélkül elképzelhetetlen, lyeket létesítenek, a rakta- Nagy raktárakat is építünk rakban becsomagolt autorna- a nyersanyag és a készáru ta gépek beszerelésre várnak, tárolásara. A fürdőkád esztendők óta A rekonstrukcióval a duphianycikk. Az öreg 50 éves Iájára nő termelésünk és fürdőkádgyár már nem tud- nem lesz majd hiánycikk a ta ellátni a fokozott belföldi fürdőkád. Ebben az évben, és exportszükségleteket. A sajnos örülnünk kell, ha az hiány megszüntetésére a kor- építkezés okozta zavarok manyzat 300 millió forintos miatt legalább a múlt évi beruházást irányzott elő. A mennyiséget legyárthatjuk, város határában, az új Le- 1967-ben azonban már nöninvárosban, hatalmas lakó- vélni tudjuk termelésünket telep közelében fekszik a — mondotta befejezésül Zágyáregység. Az első emeleten ray igazgató. — 1968 végére találjuk meg Záray Géza pedig minden igényt kielégíigazgatót. tünk. Termelésünk 100 szá— 3600 négyzetméteren zalékkal lesz több, viszont az teljesen automatizált új ön- automatagépek beállításával tödét és formázót építünk, a létszámunk csak 12 százaléksegédüzemekkel együtt — mondja az igazgató. — A 'ta' emelkedik. két. pár automata gépsorral Zsolnai László lövőbe mutató intézkedések R

égen túlnőtt a gazdasági szakértők szúk körén, s a széles közvéleményt foglalkoztató téma manapság a népgazdaság tervezési-irányítási rendszerének korszerűsítése. Ismeretes: a változásokat előkészítő szakértő bizottságok most dolgozzák ki javaslataikat, s a tervek szerint megvalósításuk 1968-tól kezdődik. Fontos természetesen, hogy a közvélemény a valóságnak megfelelően érezze a reformok hangsúlyozottan jövőbeni jellegét, hiszen korai lenne túlzott várakozásokat fűzni a csupán tudományos előkészítés fázisában levő és évek múlva érvénybe lépő változásokhoz. Ez azonban semmit sem von le azoknak az intézkedéseknek a jelentőségéből, amelyek — részben már a későbbi reform gondolati és gyakorlati előkészítéseként — az idei népgazdasági terv teljesítését is segítik. Jóllehet, ma még nincs szó a tervezési-irányítási rendszer átfogó korszerűsítéséről, egész sor fontos részintézkedés mégis megérdemli a közvélemény figyelmét. E változások hatása ugyanis, ha megfelelően alkalmazzuk, közvetlen és közeli lehet — kétségkívül közelibb, mint a részleteiben is kidolgozott, s csak később érvényesülő teljes reformé —, egyszersmind mégis már a holnap gazdaságirányítási elveinek több elemét emelik a gyakorlati alkalmazás törvényerejére. így például jelentősen bővül a vállalatok önállósága. Erre mutat a prémiumrendszer ismert módosítása is, amely az eddiginél szélesebb körben alapozza vállalati döntésekre a premizálást. az anyagi érdekeltség oldaláról növelve a vállalati önállóságot. Még ebben az évben hatályba lép a szállítási szerződések rendszerének korszerűsítése, amely viszont a szükségletek és a termelés összhangját hivatott erősíteni, szintén nagymértékben vállalati döntésekre építve. Különösen fontosak azok a változások, amelyek a népgazdasági tervezés mutatószám-rendszerét módosítják, mérsékelve a kötelező előírásokat. Az irányítási csúcstól a vállalatok felé haladva, idén már minisztériumok számára is kevesebb kötelező mutatót írt elő a Minisztertanács. Törölték például a kötelező mutatók sorából az ipari teljes termelési értéket, a költségszint-csökkentés arányát, részben azért, mert például a teljes termelési érték keveset mond a vállalat termelésének lényegéről (többek között a termékek minőségéről), s általában a mennyiség növelésére korlatozza az üzemek érTavaszi készülődés Idejében, elegendő vetőmagot ígérnek Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalatnál elmondták, hogy a megyei tanácsok közreműködésével országszerte felmérték a tényleges vetőmagigényeket. Megállapították, hogy — néhány megye túlzott és indokolatlan igényétől eltekintve a központi készletekben levő tavaszi kalászos magvak mennyiségileg és minőségileg egyaránt megfelelnek a szükségleteknek, a a hibridkukorica-vetőmag pedig az ország teljes kukorica-vetésterületére elegendő. Az őszi fagyok a kései érésű MV—l-es fajta csírázóképességét rontottak, s így a tervezettnél kevesebbet tudnak átadni belőle az igénylő gazdaságoknak. A hiányt azonban középérésű hibridekkel pótolják. Kívánatos, hogy a termelőüzemek mielőbb küldjék el megrendelésüket a megyei terményforgalmi vállalatoknak, ahol cseretermény ellenében a szokásos feltételekkel hamarosan átvehetik az igényelt tavaszi kalászos és hibridkukorica-vetömagvakat. Gazdasági magvakból ugyancsak megfelelő készletekkel rendelkezik a vállalat, a bejelentett igényeket általában ki tudják elégíteni. Kivétel a lucerna- és a vörösheremag, amelyekből — a tavalyi gyenge termés miatt — csak igen korlátozott mennyiséget adhatnak ki. A vetőmag vállalat számottevően javítja az ellátást a kiskereskedelem útján főleg háztáji gazdaságokba, házikertekbe kerülő magfélékból is. Az igények növekvő tendenciát mutatnak. Az úgynevezett tasakolt zöldség- és virágmagvakból 10—15 százalékkal igényelt többet a kereskedelem, mint az utóbbi három év átlagában. Valószínűnek látszik, hogy az idén a gazdasági és kertimagvakat mindenütt idejében beszerezhetik a termelők és a vetőmaghiány még igen korai tavaszodás esetén sem lesz a vetéskezdés akadálya. (MTI) dekeltségét, részben pedig azért, mert több, addig kötelező előírás — például a költségszint-csökkentés aránya — más mutatóval ís megközelíthető, tehát felesleges. Ugyancsak fontos előrelépés, hogy a múlt évig az úgynevezett kiemelt termékek termelését általában negyedéves ütemben hagyták jóvá; most a mutatók mintegy 15—20 százalékát éves, 20—25 százalékát pedig féléves előírásokban rögzítik. (Közbevelőlcg megjegyezzük: nemcsak az ipari termelésben, hanem a népgazdaság egyéb területein is csökkentek a kötelező előírások; azokat a mutatókat például, amelyek alakulását a beruházások amúgyis meghatározzák — ilyenek a kórházi ágyak száma, több egészségügyi célkitűzés — kihagyták az idei terv mutatószám-rendszeréből.) A

z egyszerűsítések hatása természetesen tovább gyűrűzik a minisztériumok és a vállalatok kapcsolatára is. Jellemzi a változások méreteit, hogy például idén a kohó- és gépiparban hozzávetőleg 10—15 százalékkal csökkent a felső szervek számára kötelezően készítendő adatszolgáltatás mennyisége. Különösen figyelmet keltőek a könnyűipar tervezési újdonságai: itt csupán négy kötelező mutatót írnak elő a vállalatok számára (a szállítandó áruk. s a fontosabb anyagok mennyisége, a bérek, valamint a beruházási és felújítási keretek). Az anyagi érdekeltség — tehát a gazdasági befolyásolás — több új tényezőjével pótolják a régen kötelező, utasításként előírt mutatókat; a gyengébb minőségű, s ezért alacsonyabb osztályba sorolt termékek például „zsebileg'' is érintik a kőnynyűipar üzemeit. Az építőipari vállalatok eddig csak központi — főhatósági — kijelölés alapján vállalhattak munkát; most az értékhatár alatti építkezéseket (s 1965-ben mintegy 6000 építési munkahely közül több mint 5000 ide tartozott) saját elbírálásuk alapján, tehát vállalati hatáskörben mérlegelve, kezdhetik el. Ennél is fontosabb az a változás, hogy megszüntették az építkezések éves ütemezésű tervelőírásait, s a hangsúly áttolódott a befejezési határidőre. A vállalat — feladatait ismerve — mérlegelheti, hogyan teljesítheti a legjobban, az esztendők szakaszosságától függetlenül, határidős kötelezettségeit, ezzel szemben viszont a beruházási építkezések határidejének túllépése az eddigieknél sokkal súlyosabb anyagi következményekkel — büntetőkamatokkal — jár. Az építőipari vállalat ezután a számlát csak az építkezés teljes befejezése után nyújthatja be az építtetőnek. Ügyszólván valamennyi változással kapcsolatban utaltunk a vállalati önállóságra — de éppen ez jelzi az idei intézkedések viszonylagos jellegét. Olyképp értendő ez, hogy az önállóság bővülése önmagában még csupán lehetőségeket nyújt a jobb, eredményesebb gazdálkodásra, hiszen nyilt kérdés: melyik vállalatnál hogyan élnek az önállósággal, a nagyobb döntési jogkörrel. Annyi azonban bizonyos: már ez a szélesedő hatáskör is számottevő előrelépés, előnyei csak akkor válhatnak teljessé, ha a gazdálkodást eddig többé-kevésbé korlátozó „falak" bontása együtt jár a felelősebb, megalapozottabb vállalati irányítással! TÁBORI ANDRÁS Péntek. 1966. február 11. DíLrMAGYARORSZÁS 3