Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

A többet akaró ember A

z igényes, a többet akaró ember a leghasznosabb a társadalom számára. Hiszen miközben igényes egyéni és családi tervét összeállítja — a lehetőségeket mérlegelve — fel kell tennie a kérdést: miből lehet és hogyan akarja ezt a mindig többet akaró feszített tervet megvalósítani ? „Gazdagságot csak munka hozhat..vallja a költő és a serény munka szülte gazdagság a közösség vagyonát gyarapítja. Ebből jut mindenkinek!... Vagyis ha több gyűlik össze az állam háztartásában, akkor több jut a családoknak is. Évek óta, bármerre fordulok az országban, keresem ezeket a többet akaró, a társadalom életerejét kifejező embereket S mindenütt találkoztam velük. Azzal, aki családi házat épít, vagy a régit bővíti; aki gépkocsira gyűjti a pénzt; aki távoli országokat látogat meg; aki új bútorra cseréli ki a kopottat, vagy kis könyvtárat rendez be lakásában. Elsősorban két-kezi munkásokkal, fizikaiakkal, szakmunkásokkal beszélgettem... Mindennek az alfája: az életcél. Enélkül nincs igény és nem is lehet. Leginkább fiatalok között tapasztalható az „átváltozás." Amíg legényként a szülők védőszárnyai babusgatják őket, nem törődnek vele, mennyi pénzt visznek haza. Az a fontos, hogy legyen szép ruha, jusson szórakozásra... Az üzemben is úgy vélekednek róluk: „nem is akarnak többet keresni!" Elég nekik a kevés is ... Emellett lehetnek persze nagyon rendes viselkedésüek, kedvelhetik a szakmájukat, szerethetik a szaktársaikat, csak ösztönző cél híján nincs bennük törekvés, hogy többet dolgozzanak és ezáltal a borítékba is több jusson. Családalapításnál viszont — amikor lakásra, bútorra. meg ezer apróságra kell a pénz — hevenyészett kalkuláció szerint, a beszélgetések alapján kiszámoltam: 2—300 forinttal szaporodik a fizetés. Mert a fiatalember gondolkodása és célja megváltozott. És tesz is a megvalósításáért. Megszűnnek a késések, hiányzások, munka utánra marad a toto-klub. Vagyis: a napi nyolc órát munkával töltik. De ez a fizetés növelésének csak egyik módja, s itt túllépve a fiatalokon mindazokról beszélünk, akik célt tűztek maguk elé. Nyilván a művezető annak adja a jobban fizető munkát és annak az embernek a fizetésemeléséért harcol, akire mindig számíthat, akiről tudja, hogy a rábízott feladatokat tökéletesen elvégzi. Miért is állna ki azért, aki csupán ímmel-ámmal dolgozik, akinek nincs lelkiismeretfurdalása, ha elromlik a gépe, s aki nem a munka minőségét, hanem az órát lesi állandóan? Az igényesen élő és igényesen dolgozó embereknek nem kell külön ajánlólevél. Legjobb protektoruk: az elvégzett munka. Számítani lehet rájuk. Olyakor is, ha megsűrűsödik a tennivaló és csak túlórával, megfeszített erővel lehet a vállalat adott szavát tartani; de számítani lehet rájuk, ha új termék gondjával birkóznak, észszerű technológiával kísérleteznek. Rájuk, az igényes, mindig többet akaró emberekre lehet elsősorban szamítani. S éppen ezért, mert viselkedésében, munkaerkölcsben ugyancsak az első sorhoz tartoznak, az is természetes, hogy szakmájuk legjobb ismerői. Megfigyelhetjük, hogy a vagyont érő, legkorszerűbb gépek mellé mindig az üzem első szakemberei kerülnek. Azok az emberek, akik — ,családi tervük megvalósításáért is. szakmai becsületükért is — már ezerszer bebizonyították alaposságukat. Amikor felteszik a kérdést: miből lesz meg az új bútor, a szövetkezeti lakás, a motorkerékpár, vagy az idei tengerparti utazás, azonnal számolni is kezdenek... A minőségi munkáért kapott prémium, a túlórák összege, a nyereségrészesedés, a legújabb újítás tiszteletdíja... Az összeg egyre szaporodik és megmutatja — még a tervezéskor — a családi terv realitását. E

sztergályos ismerősöm mondta: „Motort veszek.. . Benne van a gépemben! Kiszámítom, hogy most keresem meg az egyik kerekét, ezzel az ésszerűsítéssel a teleszkópot... őszre meghozza nekem a gyári masinám a másikat..." Komolyan mondta, tréfálkozás nélkül. S ügy simogatta tekintetével az esztergapadot, mintha valójában is onnan gurulna elő a Pannónia. Az is tény, hogy az igényes ember — nemcsak önmaga fegyelmezett és tudatos, — hanem megköveteli a szervezettséget az üzemben, a munkahelyen. Nem engedi meg, hogy órák hosszat vesztegeljen a gép, mert hiányzik valamilyen filléres alkatrész. Rohan a művezetőhöz, ha nincs elegendő anyag tartalékban a gépe mellett, veszekszik azért, ha az előző munkákat szépséghibákkal készítették el, s szívvel-lélekkel az újnak, a korszerű technikának a harcosa. Ahol nagy tervekkel, sokat akaró elképzelésekkel dolgoznak a munkások, ott a vezetésnek is nehezebb a dolga. Mindent meg kell tennie, hogy zavarmentesen haladjon az üzemi élet. Az igényesség a munkában, a többet akaró családi terv elválaszthatatlan — az igényes gondolkodástól. A maguk elé komoly célt kitűző embereknél a kereset növelése, az anyagi részesedés növekedése mellett jelentkezik egy nagyon pozitív tényező is: a nagyobb tudás: És ez az ismeretek utáni nyugtalan vágy — ha akarja, ha nem — már magasabb gondolkodási szintre emeli, többet érővé teszi a munkást. Ha jó szakmunkás akar maradni, mert felemelt mércéjét csak így ugorhatja át, — ha szakmai ismeretéből nem akar veszteni, akkor lépést kell igazítania a technika haladásához, a legújabb ismeretekhez. Az igényes ember általában nem csupán a keresetre, igényes, hanem mindenben az. Olyan körforgásról és kölcsönhatásról van szó, amely elindul a család nagyobb célt kitűző költségvetésénél — és azon keresztül, hogy ezért többet -1 dolgozik, többet tanul, többre képes — nemcsak a saját elképzelését valósítja meg, hanem többet ad az egész társadalomnak is. Az igényes munkával és gondolkodással ötvözött ember kapcsolata ez — az igényes társadalommal. „Gazdagságot csak munka hozhat..." Napjaink intézkedései, a gazdasági irányítás távlatai és a jelen elképzelései — mind-mind az igényes emberek szolgálatába szegődnek. A megvalósuló béremelések kiket érintenek elsők között, ha nem őket? A nyereségrészesedés és a jutalom kiknek járna, ha nem éppen nekik? A társadalom megbecsüli az igényes embereket, mert — miközben igényes tervüket valóra váltják — általuk lesz több és gazdagabb az egész társadalom. BAN JANOS VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 34. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. február 10. Szolidárisak vagyunk vietnami testvéreink önvédelmi harcával A KISZ Központi Bizottságának nyilatkozata A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nyilatkozatban bélyegezte meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázások felújítását — Együttérzünk és szolidárisak vagyunk azzal a jogos önvédelmi harccal, amelyet vietnami testvéreink oly elszántan és sikeresen vívnak hazájuk egyesítéséért, szabadságáért és függetlenségéért. Meggyőződésünk, hogy a vietnami probléma — az 1954. évi genfi egyezmény szellemében — csak a vietnami nép véleményének és érdekeinek figyelembevételével oldható meg. A magyar ifjúság internacionalista kötelességének tekinti, hogy — lehetőségeihez mérten — minden támogatást megadjon az Egyesült Államok embertelen agressziója ellen harcoló hős vietnami ifjúságnak. Szilárd meggyőződésünk, hogy az egész világ békéjét veszélyeztető újabb amerikai agressziós lépés is szégyenteljes kudarcra van ítélve. Az igazságért és jogaiért küzdő vietnami nép legyőzhetetlen! — fejeződik be a nyilatkozat, (MTI) Kormányküldöttségünk Etiópiában Kállai Gyula és felesége az egész szerdai napot az etióp mezőgazdasággal való ismerkedésnek szentelte. Reggel a magyar vendégek gépkocsin a fővárostól 230 kilométerre fekvő Avasszába utaztak. Kállai Gyula itt megtekintette a helyi mezőgazdasági főiskolát és a 4000 hektáros öntözéses mintagazdaságot. A magyar miniszterelnök a látogatás után a következő bejegyzést tette a gazdaság emlékkönyvébe: „Nagyon sok' sikert kívánok az avasszai farrh vezetőinek és dolgozóinak." Az útmenti falvakban, városokban mindenütt sokezer ember köszöntötte a vendégeket. A küldöttség délután érkezett visza Addisz Abebába. Tovább javul a mezőgazdasági gépellátás A közelmúltban hagyták kus alkatrész-ellátási gondok jóvá a Csongrád megyei folyamatos megszüntetése AGROKER idei tervét és a érdekében. Külkereskedelmi különféle mezőgazdasági gé- szerveink jelenleg is tárgyapek. mukaeszközök cikklis- lásokat folytatnak szovjet, táját, mellyel a vállalat a román és jugoszláv vállalatsz-ek. az állami gazdaságok, tokkal újabb mezőgazdasági a gépállomások és a háztáji- gépszállítmányok ügyében. E ak rendelkezésére áll. Hidas Ferenc igazgató és Fehér János géposztályvezető elmondották: az idei árukészlet sokkal jobban megközelíti a tényleges igényeket, mint a korábbi években bármikor. Hathatós intézkedések születtek kormányszinten is a króniSzőlőfeldolgozó kombinátokat, gyömölcstárolókat terveznek A harmadik ötéves terv tanulmánytervet készít a memezőgazdasági beruházásai zőgazdasági üzemek kertéközött nagy jelentőségűek az szeti termékeinek helyi haszúj szőlő- és gyümölcsültet- nosítására. Megvizsgálják, vények, s általában a kerté- milyen méretű kertészeti szeti termelés járulékos lé- termelés mellett kifizetődő, tesítményei. A Földművelés- hogy a központi értékesítésügyi Minisztérium tervező re vagy nagyipari feldolgovállalata, az AGROTERV, az zásra alkalmatlan gyümölcsidén számos ilyen létesít- bői és zöldségből helyben mény beruházási programját készítsenek kereskedelmi és kiviteli tervét készíti el. árut (például szörpöt vagy Szőlőfeldolgozó-bortároló savanyúságot), s megtervezik kombinátok tervezésére 14 az ehhez szükséges épületeüzemmel — főként állami ket és technológiai berendegazdaságokkal, de néhány zéseket. Az első kísérleti feltermelőszövetkezettel is — dolgozó üzemeket jövőre kötöttek szerződést. Egy-egy építik fel állami gazdaságokkombinátban 40 000—80 000 ban és termelőszövetkezetekmázsa szőlőt dolgoznak majd ben. (MTI) fel és 32 000—64 000 hektoliter bort tárolnak évente. A nagyüzemi követelményeknek nemcsak a méretek felelnek majd meg, hanem a korszerű, részben teljesen új technológia is. A tervezők olyan feldolgozási eljárást és ehhez való gépeket terveztek, amelyekkel ugyananvnyi szőlőből mintegy 10 százalékkal több bort lehet kihozni, mégpedig az eddiginél jobb minőségben. A szállítást csaknem teljes egészében gépesítették, s a pincékben csak zárt üvegcsövekben mozgatják a bort. i Három állami gazdaság részére gyümölcsmanipulálót és hútőtárolót terveznek. Ezekben a nálunk még teljesen új típusú létesítményekben a gyümölcs válogatását, osztályozását, rakodását és szállítását teljesen gépesítik, a 200 vagonos hűtőtárolókban pedig állandóan nulla—plusz 5 fokos hőmérsékletet biztosítanak. A három első manipulálótároló még kísérleti jellegű, üzemeltetésük során szerzett tapasztalatok alapján készítik majd el a végleges terveket. Az idén elkészül az első zöldségosztályozó-válogató építészeti és technológiai terve is. Ezzel párhuzamosan az AGROTERV átfogó szállítmányok egy része még az idén megérkezik. Ezektől függetlenül azonban máris mintegy 95 millió forint értékű gép- és munkaeszköz áll rendelkezésre. A jelenlegi 28 milliós raktárkészlettel együtt összesen mintegy 130 millió egész éves árualappal számolnak. Már bizonyos, hogy traktorokból nem fesz különösebb hiány. Csupán csak a T—100-as lánctalpas gépekből mutatkozik nagyobb kereslet a kínálatnál. A közkedvelt Zetor szupertraktorokból 41-et, az UE—28-as magyar gyártmányú gépekből pedig 65-öt juttatnak a többi között mezőgazdasági üzemeinknek. Jónak ígérkezik az ellátás az MTZ—5-ös Szovjet erőgépekből, s növekedett a választék lánctalpas traktorokból is. Forgalomba kerül az idén először egy újfajta 10 lóerős, négykerekű csehszlovák kerti traktor is. Ezeket elsősorban a tszcsoportoknak juttatják. Amolyan mindenesei lesznek ezek a gépek a csoportokba egyesült kisparaszti gazdaságoknak. Sok panaszt hallhattunk eddig arról, hogy kevés a borona. A különféle boronatípusokból 600 garnitúrát biztosított az idén a vállalat a tavalyi 300-zal szemben. Növekedett a választék gabonavetőgépekben is. A következő tavaszon még kevesebb palántát kell majd kézzel kiültetni, mint tavaly. A legjobb palántázó gép típusokból újabb 40-et osztanak szét az érdekelt gazdaságok között, Műtrágyaszórógépek elsősorban az NDKból és Lengyelországból érkeznek. Nagyobb részük már a tavaszi munkákban is részt vehet. A nagyüzemi növényvédelem sokat ígérő újdonsága a magyar gyártmányú Rapitox szuper motoros permetezőgép. Ebből máris 55 darabot biztosítottak Csongrád megyének. Ujabb lépést teszünk előre a gabonatermesztés gépf sítésében is. Csupán a közkedvelt SZK— 4-es gabonakombájnokból 54-et kapnak a gépállomások és az állami gazdaságok. A különféle magtisztító rostagépekből minden igényt ki tudnak elégíteni. Megoldottnak tekinthető a gazdaságok borsóarató gépekkel való ellátása is. A vállalat teljes és tökéletes kiszolgálást ígér öntözőberendezésekből, szivattyúmotorokból és csőanyagból is. A nagyüzemi állattenyésztés további gépesítésében ismét jelentős lépést tehetnek előre a tsz-ek. A vállalat megszüntette a szarvasmarhatenyésztésben régen nélkülözött önitató készülék hiányát. Miniatűr munkagépek A makói 601-es József Attila iparitanuló-intézet fiataljai ö r miniatűr traktorokat és mezőgazdasági munkagépeket készítenek. A szántóföldeken dolgozó gépek tökéletesen m cgmunkált, kicsinyített másait elsősorban szemléltetés céljára használják, a legszebb példányokat pedig a Budapesti Mezőgazdasági Múzeumnak'küldik. Képünkön: a csillagkerekes rendsodró mode IIjel tanulmányozzák a fiat alok >