Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

A VII. munkavédelmi filmfesztivál díjai Szombaton délben befejeződött a VII. munkavédelmi filmbemutató. Gál László, a SZOT titkára osztotta ki a fesztivál díjait Az első díjat a munkavédelmi oktató- és dokumen­tumkisfilmek csoportjában a SZOT-MAFILM „Fokozzuk a munka biztonságát" című alkotásának, a munkavédelmi agitációs és játékfilmek kategóriájában pedig az Egsézség­ügyi Minisztérium" Rázós történetek című rajzfilmjének ítélték. A fesztivál nagydíját, az 1965-ben készült legjobb munkavédelmi film címét a Gyermekjáték című SZOT­MAFILM kisfilm nyerte el. Ki tud többet idegenforgalomból? Nagyszabású vetélkedő a tv-ben A Magyar Televízió az jj, idegenforgalmi szemlélet" kialakulását, helyes irányba terelését országos „Ki mit tud" vetélkedő rendezésével is segíti. Az Országos Ide­genforgalmi Hivatallal együtt rendezett vetélkedőn a versenyzők az ország ál­talános, illetve saját tájuk, a szocialista építés eredmé­nyeinek, tájegységük irodal­mi, művészeti érdekességei­nek ismeretében, végül az idegenvezetésben, vendégfo­gadásban való jártasságban mérik össze tudásukat és rátermettségüket. A nyer­tesek nagy értékű díjat kap­nak és minden elődöntőbe jutott versenyző az egész ország előtt adhat számot arról, mennyire felkészült, s mennyire tudja képviseni szűkebb pátriáját. A tv nyilvánossága előtt folyó vetélkedőn az idegen­forgalmi hivatal és a televí­zió által közösen kialakított kilenc tájegység csapata vesz részt. A verseny tálát csa­patverseny, azonban egyide­jűleg egyéni verseny is. Dél­kelet-Magyarországot, Bács, Békés és Csongrád megye együttesen képviselik. A selejtezést, kiválasztást a tájegységek illetékes ide­genforgalmi hivatalai, a me­gyék KISZ-bizottságai, a Ha­zafias Népfront megyei szer­vei és a TIT elnökségei bo­nyolítják le nyilvános vetél­kedő formájában. A selejte­zőben a három megyéből 10 —W versenyző vesz majd részt. Itt dől el, hogy kik vesznek részt a tv stúdióiban az ország nyilvánossága előtt rendezett elődöntőkben. A kiválasztásra és az előselej­tezőkre mindhárom megyé­ben az idegenforgalmi hiva­taloknál lehet levélben je­lentkezni, kivéve az idegen­forgalom dolgozott és az idegenvezetőket. A jelentke­zéseket február 20-ig kell el­juttatni a megjelölt címre, ahol a várható nagy érdek­lődés miatt a beérkezés sor­rendjében hívják be a részt venni szándékozókat kivá­lasztásra. illetve előselejte­zőre. A KISZ-szervezetekben és társadalmi szervekben történt kiválasztás és előse­lejtezésben tovább jutók neveit is eljuttatják az ide­genforgalmi hivatalokhoz. A Délkelet-Magyarország — tehát három megye — se­lejtezőjére március 5-én, szombaton kerül sor Szege­den. ünnepség a MAY Igazgatóságén Szombaton délelőtt benső­séges ünnepség keretében búcsúztatták a MÁV Igazga­tóságon a nyugalomba vonu­ló Borsodi Jánost, a MÁV Szegedi Igazgatóságának ed­digi vezetőjét. Az ünnepsé­gen a többi között részt vett Rödönyi Károly miniszter­helyettes. a MÁV vezérigaz­gatója. dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megvei bizottságának titkára és Ju­hász Miklós, az MSZMP Központi Bizotttága ipari és közlekedési osztályának mun­katársa. Rödönyi Károly mi­niszterhelyettes bejelentette, hogy Kiss Károlyt, a MAV Szegedi Igazgatóságának ed­digi helyettes-vezetőjét ne­vezték ki az Igazgatóság ve­zetőjévé. Előadás a politikai akadémián Az MSZMP Szeged városi bizottságának gazdaságpoli­tikai kérdésekkel foglalkozó tagozatán február 8-án. ked­den délután fél 3 órakor lesz előadás. Ezúttal a Vörös Csil­lag Filmszínházban Imre Ottó egyetemi adjunktus a szocialista bérezés elvi és gyakorlati kérdéseiről tart előadást. (A sárga színű iga­zolványok érvényesek.) Vérrel megpecsételve ü/ tum Mindig kockázatos dolog klasszikus prózai alkotásokat filmre vinni, különösen ak­kor, ha történelmi regény­ről van szó. Jobbára a lé­nyeg szokott ilyenkor elsik­kadni: a jellemek összetett rajza, s a kor sajátosságai­nak árnyalt érzékeltetése. A Sadoveanu regénye ké­szült színes szélesvásznú ro­mán filmalkotás rendezőjé­nek. Mircea Dragonnak sem volt könnyű a dolga; a XVI. összecsapása, a lányszökte­téssel, kiszabadítással kap­csolatos képsorok kétségtele­nül a Dumas és Jókai regé­nyek filmváltozataival roko­nítják a látványos, tapasz­talhatóan jelentős költséggel készített, lendületes jelenete­ket. A Vérrel megpecsételve a romantikus, nagypátoszú al­kotások sorából, való, és bár itt-ott akadnak benne édes­késre torzított részletek — század elején játszódó törté- amilyen például a vadvirá­net sok szálából a leglénye­gesebbeket kellett kiragadnia és összefonnia. A „fonás" nem bizonyult gyengének. A film mindenképpen megér­demli a figyelmet. Szélesen hömpölygő csata jelenetek, le­nyűgöző méretű freskók — melyekbe a vadregényes he­gyi tájak ezerszínű arculatát is minduntalan belekompo­nálják a film alkotói — bá­tor népi hősök és önző nagy­urak szerivel akadnak a filmben. A váratlan fordula­tok, a felfűtött indulatok got szedő falusi lány, Anita szirupos jelenete, — alapjá­ban véve minden a helyén van benne. Az operatőri munka és a kifejező zene — légkört te­remtő erejűek, művésziek. A képes szereplőgárdáról min­denekelőtt a daliás Tudor kapitány megszemélyesítője, Mihail Boghita emelkedik ki, de newi sokkal marad mö­göttié jellemformálásban Joasna Dragan és Ion Besoiu sem. !>. E. Tévedések vígjátéka BEMUTATÓ A KAMARASZÍNHÁZBAN (Siflis felvitelei tyracusai Antipholus (Király Levente) menekülni akar a szíp kurtizán (Kovács Zsuzsa) karjai­ból. Mellette szoIgaja, Dromio (ifj. Kömüves Sándor) A szikrázó humorú szín­házi estből még ma is kiderül, hogy a Tévedések vígjátéka mennyire modern. Pontosabban, hogy Shakes­peare zengő nyelve, sőt egész előadásimódja milyen jól egészül ki azokkal a modern törekvésekkel és megoldá­sokkal. amelyeket a rende­zés produkált. Angyal Mária rendezésé­nek legfőbb érdeme éppen a bátorság, amellyel a da­rab előadását — ha szabad ilyen egyszerűen monda­nunk — modernizálta. Nem­csak a szellemes indításra gondolunk, amely a beveze­tőt, tehát a tragikus keretet, élesen és határozottan elvá­lasztotta a későbbi komédiá­tól, s nemcsak a groteszk elemek kiemelésére és fo­kozásra, hanem mindenek­előtt arra, hogy a rendezés rendkívül nagy szerepet adott a statisztériának. Amikor például az egyik Antipholus. a syracusai, a sok bonyodalom miatt meg­ijed az idegen városban, Ephesosban. a statisztéria pantomimjátéka egy gyilkos­ságot mutat be; á pompásan elképzelt jelenet tovább fo­kozza Antipholus megrette­nését, amellett ez a rész a maga groteszk megoldásá­ban egyáltalán nem valami melodrámai tragikumot, ha­nem vérbő humort képvisel. Ugyanilyen jellegű — csak még mulatságosabb — az. utcalány és a szerelmeskedni akaró szerzetes szatirikus élű jelenete is. A játékosságnak ez a sza­bad csapongása, színessége, lendülete alapja az előadás és a színészi alakítások si­kerének. Talán csak a be­széd érthetőségétel és szép­ségével kellett volna a ren­dezőnek egy kicsit többet foglalkoznia. A népes szereplőgárdából az Adrián szerepét játszó Simon Erika kívánkozik az első helyre. Szerepfelfogá­sának eredetisége, a köznapi házsártosság. a harsányság elkerülése, a szatirikus ele­mek hangsúlyozása tette alakítását kiemelkedővé. Mindehhez szép és kifejező beszéd járult. A két Antipholust alakító Horesnyi László és Király Levente játékában egyaránt helyet kapott a férfias mél­tóság. lendület és a humor, a vidámság is. Amellett mindkettő külön karakter volt. A másik ikerpárt Kiss Gábor és ifj. Kőműves Sán­dor formálta meg. A vasko­sabb, népiesebb humort ők képviselték, mozgalmas já­tékuk — tele cseleménnyel, fordulattal és kifejező erő­vel—méltán aratott sikert. S amellett ők is, akárcsak gaz­dáik, másféle karakterek voltak. Högye Zsuzsa Lucianá-ja érzelemgazdag, tartalmas alakítás, s különösen a kez­dődő szerelem rajzában ki­fejező. A herceg alakját Kovács János markáns erő­vel, szellemesen formálta meg. A darab tragikus szí­neit Károlyi István méltó­ságteljes Aegon-ja képvi­selte. Jó színfoltja volt az elő­adásnak a kézművesek, a kisemberek mulatságos cso­portja: Marosi Károly fon­toskodó kereskedője. Mentet József tehetetlenkedő. két­ségbeesett Angelo-ja, Kováét Gyula aszketikus Baltazár­ja és Zádori István keres­kedője. A szép Kurtizán szerepét Kovács Zsuzsa len­dületes temperamentummal játszotta. Décsy Györgyi Emíliája mulatságos volt, 8 tetszett ifj. Wiegand Gyula Csipked i-je is. A Porkoláb rövid szerepében Mezey Ká­rolyt, Luca szerepében Ta­kács Máriát láttuk. Az érdekes térkiképzésű, az előadás modern törekvé­seihez, stílusához jól illő színpadképet — hagyomá­nyos díszletekről itt tulaj­donképpen nincs szó — Szé­kely László tervezte A szín­pompás jelmezek Kemenea Fareny fantáziáját dicsérik. ÖKRÖS LÁSZLÓ sokáig ülnek így, megfeledkezve az idő­ről. csak a kikötő világítótornya hunyorog feléjük vidám szemével — együttérzőn. Este megtelnek a klubok, a művelődési paloták (sok van belőlük), a város öt szín­háza, melyek közül az opera és balettszín­ház a legismertebb, a filharmónia, a cir­kusz. a filmszínházak és a parkok. Élénk az élet az éttermekben, kávéházakban és bárokban is. Amelyekbe családok, idősebb emberek járnak, korán zárnak, de a fiata­lok bárjai egész éjjel nyitva vannak. A megszokás eltompítja az érzékelés élességét, a mindennapi pedig közönséges­nek. figyelemre se méltónak tűnik. Akkor gondoltam erre, amikor véletlenül egy kis térre tévedtem, ahonnan a város egyik munkásnegyedének, a Pereszipnek pom­pás panorámája tárult elém. Jobbra magas tengeri dokkok emelked­tek. hátukon óceánjáró várt javításra. Egy hónappal ezelőtt talán még valahol az ar­gentin partoknál szelte a tajtékozó hullá­mokat. Távolabb gőzhajók és motorosok álltak a gyári kikötő előtt. Az odesszai hajójavító gyár a város egyik legnagyobb ipari üzeme, ahol. naponta sok motoros és tankhajónak, bálnavadász és gődiajónak gvogyítják be a sebeit. Nem csekélyek a hajójavító mellett el­terülő mezőgazdasági gépgyár érdemei sem. Valamikor itt egy félig-meddig kéz­műipari kisüzem állt. amely mára hatal­mas ipari óriássá nőtt: termékeit a Szov­jetunió minden szegletében, sőt külföldön — többek között Magyarországon — is jól ismerik. Az odesszaiak nem kevésbé büsz­kék a filmgépgyárukra, ahol a filmipar finom, bonyolult műszereit készítik, a ha­rántfúrógép gyárra és még sok más üzem­re. melyeknek híre a Szovjetunió határain túl is elterjedt. A Szergej Kírov gépgyár például nagypontosságú programozott irá­nyítású munkagépeket állít elő. Pereszip hétköznapjait az alkotó munka romanti­kája színezi vonzóvá. ... Odessza utcáit úgy le­het olvasni, mint egy köny­vet, oldalanként lapozgat­va. Városunkban szokássá vált sétáim egyik emléktáblától a másikig. A ma holnapra tegnappá válik és a múlt emlékeiben kutatva a jövőre készülünk. Odessza történelmében sok a szomorú. |A múlt j az utcákon A SZPORTIVNAJA ES A SZVERDLOV UTC \ SARKÁN KIALAKULÓ UJ MAKETTJE VÁROSNEGYED fennkölt esemény. Híres forradalmárok, tudósok, írók és zeneszerzők jártak és él­tek itt. Rajuk emlékeztetnek a házfalakon elhelyezett emléktáblák és a tereken álló emlékművek. Magasan a tengerpart fölé emelkedik — az egyik odesszai park fő­útvonalat, a Hősök fasorát lezárva — az Ismeretlen Matróz emlékműve. Lábazatá­nál nyugtalanul, mint az emberi szív, örök tűz lobog. A második világháborúban Odessza védői áldozatos hazaszeretetükről tettek tanúbizonyságot. Hőstetteikért tün­tették ki Odesszát a hós város címmel. Réges-régen elült, a harci zaj. és az új nemzedék csak az idősebbek elbeszélései­ből. könyvekből ismeri a háborút. Maga­biztosan lépnek az életbe a mai lányok és fiúk. a hősök gyermekei és unokái. Odesz­szában több mint száz iskola és tucatnyi felsőoktatási intézmény található. A közel­múltban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a nagy orosz tudós. Ilja Mecsnyikov nevét viselő odesszai állami egyetem. Egyetemünk növendékei — azért, nevezem a mienknek, mert itt végzett apám és talán itt fog tanulni érettségi előtt álló fiam is — az ország'minden ré­szében megtalálhatók, de vannak közöttük olyanok is. akik külföldi egyetemeken ad­nak elő. Az odesszai intézetekben viszont sok külföldi, közöttük néhány magyar is tanul. A fiatal szakemberek széles körben al­kalmazhatják ismereteiket szülővárosunk­ban. A gyárak, üzemek, tervezőirodák, kli­nikák, kórházak mellett tudományos kuta­tóintézetek is nagy számban találhatók Odesszában. Világszerte ismert a Filatov szembeteg és szövet terápiai intézet, amely­nek modern berendezése bonvolult műté­tek elvégzését teszi lehetővé. Betegeik kö­zött szibériai parasztot éppúgy találunk, mint angol lordot. Sajátos intézmény az üdülőfejlesztési in­tézet is. Hozzá hasonlót világszerte keve­set találni: az üdülők építésének és fejlesz­iésének. továbbá a lakosság egészségügyi ellátottságának problémáival foglalkozik. Nem véletlenül Odesszában létesült ez az intézmény, hiszen a közelben fcimialan szanatórium, felnőtt és gyermek üdülő ta­lálható. Az úi íidülőnesved számára a fes­tői szépségű Karolino-Bugaz tengeröböl­ben, valamint az öböl melletti sóstó, a Kujalnyik partján- biztosítottak helyet. Kl­- dolgozták az itt létesítendő négyezer sze­mélyes panziók terveit is. Az első már ej is készült, s rövidesen megkezdik a 9 és '.6 emeletes szállodák építését is. -1 | Odessza gyorsan terjeszke­Naponta dik. A háború után több | egy ház mint kétszázezer odesszai i kapott új lakást. A magas tengerparton rohamosan nő a tengerész­negyed, a partsávon pedig szanatóriumok, üdülők, panziók nyújtóznak. Átlagban na­ponként adnak át egy-egy új lakóházat. A városi tanács elfogadta Odessza vá­rosfejlesztési tervét. Már a legközelebbi években nyolc-tízemeletes lakóházak szök­kennek a magasba a város központjában. Ugyanitt kezdik meg a tizenegy szintes Inturist szálló építését is. Odessza mindig híres volt vendégszeretetéről. A már meg­levő szállók sorába az, elmúlt évben lépett az Arkadia nagyszálló, továbbá sok motel és turistatábor. Az új negyedekben is folytatódik a tö­meges lakóházépítés. A Pervaja Zasztava elővárosban új lakótelep létesül: A sűrű erdő fái között több tucatnyi négv-nyolc­emeletes házat. . iskolát, klubot, poüklini­kát és étkezdét építenek. Külön műszaki háztömböt is kijelöltek, amelyben kisegítő szóigáltató intézmények helyezkednek el. •Itt lesz a mrkrotelepülés hatezer lakást fűtő központi kazánháza. A közeljövőben Odesszában hatvanezer új lakás épül. így nő és fiatalodik városunk. A németek által lerombolt vasúti állo­más helyén a háború után új pályaudvar épült; már néhány éve működik a tech­nika utolsó szava szerint készített modern repülőtér; tavaly nyáron avattuk az autó­busz-pályaudvart. ahonnan Ukrajna sok városába indul távolsági járat: de rövide­sen fogadja az első utasokat a Fekete-ten­ger legnagyobb tengeri személvpályaud­vara is ... És Odessza mindegyik pályaudvarán örömmel fogadjuk a vendégét. Várjuk testvérvárosunk. Szeged lakóit is akár szárazföldön, akár tengeren, akár légiúton érkeznek hozzánk. Hisszük, hogy aki egy­szer Odesszában járt. az megszereti váro­sunkat és sokáig emlékezetében tartja. (Fordította: Bálint István) Vasárnap, 1966, február 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents