Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

Káiiai Gyuia szombaton Meggyőződéssel - illúziók nélkül visszatért Kairóba Luxorban Kena tartomány kormányzója, Abbdullah Gubara és Luxor város kép­viselői fogadták a magyar miniszterelnököt. A város lakosságának nagy részét ki­tevő kopt keresztények ne­vében óegyiptomi fejdisz­szel ékesített iskolás lányok virággal kedveskedtek Kállai Gyulának és feleségének'. A délután folyamán a kül­döttség a luxori Amon temp­lomba látogatott. A magyar vendégek végigmentek a srfinxszek útján, amelynek feltárását mindössze hat éve kezdték mea. Szombaton, egyiptomi lá­togatásának ötödik napján Kállai Gyula, a kormány el­nöke és kísérete további ré­gi egyiptomi műemlékeket keresett fel. Meglátogatta a Királyok Völgyét, a Rama­seumot és a karnaki templo­mot. Ezt követően -Kállai Gyula és kísérete különrepü­lőgépen visszatért Kairóba, Egyiptom fővárosába. Ma, vasárnap a magyar kormányfő folytatja megbe­széléseit az Egyesült Arab Köztársaság vezető államfér­fiaival. A tárgyalások felöle­lik a nemzetközi helyzetet, továbbá a két ország kap­csolatai kiszélesítésének újabb területeit is. jH WWSiJ -t Kairó nagy forgalmú világváros. Különösen a késő délutáni és U esti órákban zsúfoltak az utcák. Képünkön: Kairó egyik legszebb része, a Felszabadulás tere és környéke Hozzáfogtak a 400 kilovoltos szovjet-magyar távvezeték építéséhez Kitűzték a Munkács—Göd között felépülő négyszáz ki­lovoltos nemzetközi villamos távvezeték első szakaszának nyomvonalát, kijelölték az oszlophelyeket. Kisvárdán elkészültek az építkezés meg­kezdéséhez szükséges felvo­nulási létesítmények és meg­indult az építő anyag szállí­Mint ismeretes, hazánk és a Szovjetunió között a ko­rábbi években már kiépült a 220 kilovoltos feszültségű, 300 megawatt teljesítmény szállítására képes Béke táv­vezeték, amelyen rendszere­sen importálunk villamos­energiáit az ország rohamo­san növekvő áramfogyasztá­sának kiegészítésére. Az ál­landóan tovább emelkedő energiafogyasztás ellátásához járul hozzá nagymértékben a 400 kilovoltos, körülbelül 500—600 megawatt teljesít­mény átvitelére alkalmas új távvezeték. Az OVIT az erő­tervnek szovjet szakértők­kel egyeztetett tervei alap­ján két szakaszban építi fel hazánk első 400 kilovoltos feszültségű távvezetékét. A Munkácstól Gödig összesen 000 kilométer hosszú vonal 266 kilométeres hazai szaka­szának az országhatártól a meglevő sajószögedi állomá­sig terjedő 120 kilométeres részéhez fogtak most hozzá az építők. Az előkészítő munkák jól haladnak és márciusban elkezdik a zárt törzsű oszlopok betonalap­jának lerakását. Az oszlopok állítására a nyár folyamán kerül sor és év végéig az első szakasz mind a 313 osz­lopa helyére kerül. Az áram­vezető sodronyok szerelését a jövő évben kezdik meg, és 1967. december 31-én a távvezeték első szakaszát üzembe helyezik. Még az idén, előreláthatólag június­ban a második szakasz épí­tését is elkezdik és 1968 vé­gére fejezik be. Felújítják a Zsúlér-házat A járási tanács a Londoni körútra költözik — Az élterem, a hűsbolt és a mozi sorsa Szegeden a műemlék Zsó­tér-ház, a járási tanács szék­háza teljes felújításra szorul. Az 1842-ben készült épület az idők során igen elhaszná­lódott, fafödéméi ás fageren­dái is cserére szorulnak, mert mostani állapotukban életve­szélyesek, s eddig is csak a sű­rű aládúcolás mentette meg az omlástól a födémeket. Ezért határozott úgy a Miniszter­tanács Tanácsszervek Osztá­lya és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága, hogy az. öreg Zsótér-házon generál javítást, rekonstrukciót kell végezni, miután ezzel tovább várni már nem lehet. A munkálatokat az EM Csongrád Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, valamint a megyei tanács építőipari vál­lalata az idén kora tavasszal megkezdi, a terv szerint a jövő év végére fejezi be. A •járási tanács valamennyi hi­vatala, illetve szakigazgatási szerve még ebben a hónap­ban, február 15-ig elköltözik. Ettől kezdve a Zsótér-ház felújításáig a járási tanács ideiglenes székháza a Lon­doni körút 11—13 számú épü­letben lesz. A Zsótér-házban működő más hivatalok — a megyei illetékkiszabási hi­vatal, a járási TST, a nép­front, a nőtanács és a vörös- ! kereszt járási irodája stb. — ugyancsak elköltözik mas he­lyiségekbe. A felújítási munkák ide­jére az Alföldi Étterem és bár megszűnik. Alkalmas he­lyiségek hiányában sajnos nincs mód arra, hogy az ét­termet máshová telepítsék. A Zsótér-ház rekonstrukciójá­val együtt természetesen rendbehozzák. korszerűsítik az Alföldi Éttermet, s a hoz­zátartozó helyiségeket. A húsbolt sem árusít a Zsótér­ház földszintjén a munkála­tok ide.ién. A boltot ..helyet­tesíti", hogy a Kígyó utcai hűsáruda két műszakban tart majd nyitva. A Lenin körút és a Dózsa György út sarkán lévő raktár átalakítását is megkezdik s ennek befejezé­sével a Zsótér-házi húsbolt ide települ majd át. A Vörös Csillag Mozi a Zsótér-ház felújítása ide.ién működik, mert erre a mozi helyiségei­nek elhelyezkedése lehetősé­get ad. A mozi tetőzetét azonban javítani, erősíteni kell. Ezért megtörténhet, hogy viszonylag rövidebb ideig. egv-két hónapig nem lesznek előadások a filmszín­házban. M ostanában sokat vitatkozunk, egyre biztosabban és egészsé­gesebben gyakoroljuk állam­polgári jogainkat; véleményeket hall­gatunk és mondunk. Ebben az or­szágos méretű vitában, részjelensé­gekbői, szubjektív impulzusokból ere­dő vélemények, nézetek is helyet kapnak. Bár a tájékoztatás korsze­rűsítése és kiszélesítése alkalmat ad alaposabb ismeretek, összefüggések megértésére, s ezáltal szűnik az egy­oldalúság, szűkül a tájékozatlanság­ból származó téves, rossz vélemények területe. Persze a hozzáértés, a szak­avatottság igényének határozottabb jelentkezése most már társadalmi mé­retekben azt a követelményt tá­masztja vezetők és vezetettek köré­ben egyaránt, hogy jól értsenek is ahhoz, amiről beszélnek, mert ellen­kező esetben könnyen nevetségessé válhatnak. A semmihez sem értéssel együtti „lelkesedés" nem sokat, segít • pl. a gazdasági irányítás megrefor­málásán, vagy az ideológiai témák világán. Ezelőtt húsz évvel, amikor a mun­kásosztály a hatalomért küzdött, a régi uralkodó osztályt kiszorította, akkor a szakértelem nem játszott ilyen nagy szerepet. A politikai állás­foglalás, magatartás perdöntő ténye­ző volt egy-egy ember megítélésé­ben. Ma is perdöntő, de a szakérte­lem is az! A hozzáértés — nem a mondvacsinált hozzáértés, amely hellyel-közzel klikkérdekek, vagy rossz­ízű politikai szituációk takarója — a valóságos tudás nélkülözhetetlen elemmé lépett elö, amely minden munkánál jelentkezik. S ez a faj­ta tudás a produkcióban nyer ki­fejezést: mit nyújt a vezető a reá bízott* területen? S mit nyújt a fi­zikai, szellemi munkás saját tevé­kenységi körében? Ez a legbiztosabb értékmérője a valóságos tudásnak és nem az iskolai végzettséget tanúsító okmány. E kettő legtöbbször egy­bevág, de gyakran eltér egymástól. Az sem mellőzendő természetesen, hogy milyen karakterű az ember; a jellemvonások bizonyos esetekben és helyeken semmivel sem kisebb érté­kűek, mint az említett két tényező. K iderül már az eddigiekből is, hogy életünk bonyolultsága nem mérhető a korábbi évek viszonyaival. Volt idő, amikor azt hittük elvitathatatlan jószándékkal, hogy néhány esztendős „ráverés" és megvan a szocializmus, amelyben a „terülj asztalkám"-nak jut a legna­gyobb szerep. Azóta az élet megta­nított mindannyiunkat arra, hogy nem az aranytojást tojó tyúk elfo­gyasztása, vagy meghagyása az or­vosság, hanem n realitások számba­vétele, mert a közgazdasági törvény­szerűségek nem zavartatják magu­kat az óhajoktól. A reálérzék erősödése illúzióvesz­tést szült helyenként olyanoknál is, akik „szentül" vallották és vallják, hogy a munkásfiatalom szolgálatát te­kintik életcéljuknak. Ennek az il­lúzióvesztésnek olyan egészségtelen kicsapódásával találkozni, hogy le­kicsinyük, elbagatellizálják azt, amit az elmúlt két évtizedben a mi nem­zedékünk élete legszebb harmadának munkába áldozásával megteremtett. S akik az elmúlt néhány esztendőtől eltekintve csak újságból, könyvből olvastak a „Nyugatról", most elmen­tek „széjjeinézni" és közülük azt mondják néhányan: „Bezzeg Nyuga­ton, ott aztán van élet". Ebben az is benne van. hogy itt nincs élet, he­lyesebben silányka ez az élet. Szükségtelen emlékeztetni a jó­szándékú tévedöket és a tudatos za­vart keltőket arra, hogy a Nyugat fő­fal mán nemcsak azt a nyolc-tíz fej­lett tőkés országot értjük, ahol job­bak az életviszonyok, -mint nálunk E fogalomkörbe tartozik még másfél száz tőkés ország, s közülük egy sem állhat, elénk, még csak mellénk sem, életviszonyok mérésével. Húsz évvel ezelőtt még egy szinten voltunk pél­dául Spanyolországgal, Törökország­gal, Portugáliával, s két évtized után „elhúztunk" mellőlük nagyon mesz­szire. Viszont a legfejlettebb tőkés orszá­gok két-három-négyszáz éves ipari fejlődést jegyeznek történelmükben. S mi volt itt nálunk? Faeke, csépha­daró. jobbágy iparos a földesúrnál, s Osztrák—Magyar Monarchia, amely­ből mi húztuk a rövidebbet. A föl­szabadulás előtt is úgy tartottak nyil­ván minket Londonban, Párizsban, mint állat- és gabonatenyésztő szity­tyákat, akik végig kurjongatják az alföldi legelöket, szántóföldeket. Ke­véske ipari kivitelünk ezen nemigen ÍRTA: SIKLÓS JÁNOS módosított. Szellemi életünk jelesebb képviselőd, néha-néha a szellemi­komornyik helyzetébe kerültek az „européerrel" szemben, persze gyak­ran egészen indokolatlanul, amit nemcsak Szent-Györgyi Nobel-díja bi­zonyít. Húsz év alalt elértük, hogy ipari­lag-mezőgazdaságilag megerősödtünk, tudományos hírünk miatt sem szé­gyenkezünk. Olyan szilárd, egészsé­ges, művelt társadalom a miénk, amelynek van szava, véleménye, s erre „odafigyelnek". Ezt a szocialis­ta rendszer lehetőségei segítették elő. Nincsen joga senkinek ahhoz, hogy hazánkat, népünk két évtizedes küz­delmes munkájának eredményeit le­szólja, s a szocialista nemzeti ön­érzetet sértegesse. Mi, minden kis eredményünkért nagyon megdolgoz­tunk, benne van erőnk, eszünk, ide­günk. tudásunk legjava. Ezt nem le­het félvállról venni! Aki ezt teszi, akarva-akaratlanul önmagát, népét nézi le, saját gyerekét sem becsüli, akinek átadja majd ezt a hazát. 4 mai illúziók érdekes módon a gazdasági élet irányításának reformjához tapadnak. Sokan ettől csodát várnak: „a mechaniz­mus reformja majd megold min­dent". S érthetetlen módon sok gaz­dasági vezetőnek van valamiféle ,,rpaszek mechanizmusa", amely ar­ról tanúskodik, hogy ő már magában megtalálta mindennek az „orvossá­gát". Az a kérdés most már, hogy ez a „maszek mechanizmus" összetalál­kozik-e majd a központi elképzelé­sekkel, vagy nem. Ha nem találko­zik össze, akkor jobbik esetben mél­tatlankodás, rosszabb esetben csaló­dottság és közömbösség keletkezhet emberekben. Olyanokban is esetleg, akiken éppen ebben az öt évben mú­lik a legtöbb, mert a gazdasági élet irányításának parancsnoki poszt­ján állnak. Kimondatlan várakozó álláspont is tapasztalható, amely összefügg a re­formhoz fűződő illúzióval. De mögöt­te inkább tanácstalanság, tehetetlen­ség húzódik meg, amely értetlenség­ből, a gazdasági élet összefüggései­nek elméleti feltáratlanságából ered. A gazdasági vezetők egy réfeze nem ismeri a népgazdaság elméleti ösz­szefüggéseit, s ezért azt hiszik, hogy a gazdasági élet irányításának re­formja egyik óráról a másikra kö­vetkezik be. Az e fajta illúzió pasz­szivitásl válthat ki, s ez veszélyez­teti a gazdasági életre vonatkozó elképzelések realizálását, mint pél­dául az 1964. és az 1965.'évi decem béri párthatározatok szigorú, követke­zetes végrehajtását. A gazdasági élet irányításának re­formja már tavaly elkezdődött. Kez­deti részintézkedések gyakorlati megvalósítása folyik. A mezőgazda­ságban a szerződéskötés és a felvá­sárlás új rendszere, az iparban a tervmutatók csökkentése, az új pré­miumrendszer bevezetése, a munka­erő- és bérgazdálkodás megváltozta­tása, és még egyéb belezetett in­tézkedések már összefüggésben van­nak az egész gazdasági irányítás át­formálásával. Érthető, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása — mivel új módszerek — nagy körülte­kintést, felelősséget igényel a gazda­sági élet vezetőitől. Hasonlóképpen a művezetőkre vonatkozó rendelkezés érvényesítése, hiszen a művezetők jogkörének, hatáskörének bővülése megnövelte felelősségüket a rájuk bízott termelési egységekért. Kifeje­zésre jutott ez a február 1-én élet­be lépett művezetői bérkorrekcióban is. Ezek a példák igazolják, hogy valamiféle csodavárás, a majd egy­szerre történik minden — hamis ál­láspont. Az egymást követő irányí­tási intézkedések okos, ésszerű rea­lizálása voltaképpen felkészülés a következő években döntésre érett kérdések megoldásához. Igen nagy a meggyőződés szerepe ebben a munkában, s nagy a felis­merés jelentősége is, hogy szükséges a jobb, szervezettebb, termeléke­nyebb, korszerűbb gazdálkodás mert csak ezáltal tudjuk fenntartani, to­vábbfejleszteni szocialista hazánk építését. Ez a felismerés a Központi Bizottságtól a pártalapszervezetekig egységet képez majd, elvi és gyakor­lati egyöntetűsége*, mert nem gaz­dasági szakemberek ügyéről van szó. hanem az egész társadalmat érintő változásokról. A tudatos elem követ­kezetessége meghatározó tényező lesz éppen úgy, mint a munkáshatalo­mért folyó harc idején, az ellenfor­radalom leverésének időszakában és a konszolidáció megteremtésében. majd a mezőgazdaság átalakításában. Ezeket a nagy társadalmi sorsfordu­lókat jelző történelmi tényekben el­sődleges volt a tudatos elem sze­repe. A meggyőződés, a végrehajtan­dó nagy akciók igazságosságának tu­data fűtötte az embereket. Persze, ezzel azt is kimondtuk, hogy jelen­tőségében és hatásában az említet­tekkel azonos értékű kérdés került napirendre.' S éppen úgy mint koráb­ban. ebben az esetben is o kommu­nisták egységes, következetes véle­ménye és állásfoglalása segít elsősor­ban azon, hogy a központi elképze­lések szelleme érvényesüljön minden termelési egységben és intézmény­ben. Ez természetesen nem megy magá­tól. Közgazdasági kérdések vitája, értése és megértetése, új fogalmak és gyakorlat elfogadása, avult mód­szerek, formák, nézetek elvetése az út az új helyzet megértéséhez. A közgazdasági szemlélet a korábbi éveknél nagyobb szerephez jut, s ez kifejeződik minden társadalmi fó­rum ez irányú tevékenységében is. Az illúziók táplálása megnehezíti ezt a munkát, korábbi évek tapasz­talata megerősíti ezt a véleményt. Semmilyen kérdésben sem lehet cso­daváró álláspontra helyezkedni, cso­dák nem történnek, különösen ott nem, ahol a gazdasági törvényszerű­ségek objektív hatása érvényesül. Az élet által elénk tárt kérdések meg­oldására azért vállalkozunk, mert meggyőződésünk, hogy ezzel előbbre visszük hazánkat, népünket és esz­ménket. Nagy erőfeszítéseket igény­lő, becsületességet és odaadást fel­tételező vállalkozásba kezdtünk. Erre utal a Központi Bizottság határozata is, amely a gazdasági élet irányítá­sának tökéletesítésére vonatkozóan nyilvánosságra került. mjem lehet, a régi alapról és régi gondolkodásmódok melengeté­sével új kérdésekhez újszerű­en nyúlni. Ezért a tanulásnak a fon­tossága és szerepe megnőtt a gaz­dasági élet vezetőinek a körében. Művezetők, csoportvezetők, üzemve­zetők, a műszaki gárda gazdasági ismereteinek, tapasztalatainak gyara­pítása azt jelenti, hogy azokkal az új közgazdasági fogalmákkal barát­kozzanak meg, amelyeknek érvénye­sítésében ők játsszák a legnagyobb szerepet. De egyáltalán nem arról van szó, hogy a gazdasági szakemberek bel­ső ügye a „mechanizmus" tökélete­sítése. Társadalmi ügy, hiszen min­den embert, családot érint. Életkörül­ményeink stabilizálásának és fokoza­tos fejlesztésének eszközéről is be­szélnünk, amikor a gazdasági élet re­formját boncolgatjuk. Munkánk gyü­mölcséből mi is szüretelünk, hiszen a szocialista társadalmi rend gazda­sági erc.ie lehetővé teszi, hogy épitő­munkánkból származó javakat mi is élvezzük, akik ezt •előteremtjük. Nemcsak az utánunk jövök számá­ra építünk erős, gazdag országot. De jobb. ésszerűbb ós eredményesebb munkát kíván mindannyiunktól ez az igény. S ha valamiben nagv pótolni­valónk van, akkor ez a munka ter­melékenysége. termékeink korszerű­sítése. olcsóbbá tétele. Ez nemcsak a termelő munkást érintő témakör, minden rendű-rangú dolgozót bármi a foglalkozása, bármilyen munkakört töltsön be. A tehetetlen, dolgozni nem tudó, vagy nem akaró ember akadályozója ennek a nagy társadal­mi erőfeszítésnek, amelyet most te­szünk. Itt tehát személyekre szóló­an érvényes a „mese", az effektív munka, a teljesítmény legyen és lesz a legfontosabb, aminek kifejezésre kell jutni bérezésben, illetményezés­ben és erkölcsi megbecsülésben is. Ebben mellettünk tudjuk azokat a szorgalmasan dolgozó, alkotni vá­gyó. becsületes milliókat, akik nem szívesen tűrik meg környezetükben a semmirekellő. léboló élösdieket. Lehetnek azok beosztásban és beosz­tás nélkül, összeköttetésekkel és ösz­szeköttetések nélkül — semmi sem segít rajtuk, csak a tisztességes munka. Ez a szocialista építés er­kölcsiségéből ered. Az én jó ember akarok maradni" — illúzió. amely megbosszulja magát ebben az eset­ben is. Ne a társadalom kárára le­gyünk jó emberek: a közösség ér­dekében lépjünk fel ott, ahol szük­séges. A fokozottabb reálérzékre. mély, Őszinte meggyőződésre mo.sl nagy szükség van. Ha ez párosul szaktu­dással, lendületes alkotómunkával, ennek mi, tíz és fél millióan Lát­juk hasznát. Tm«iu», 1966. február 0. QÍL-fAAGYARQRSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents