Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

Káiiai Gyuia szombaton Meggyőződéssel - illúziók nélkül visszatért Kairóba Luxorban Kena tartomány kormányzója, Abbdullah Gubara és Luxor város képviselői fogadták a magyar miniszterelnököt. A város lakosságának nagy részét kitevő kopt keresztények nevében óegyiptomi fejdiszszel ékesített iskolás lányok virággal kedveskedtek Kállai Gyulának és feleségének'. A délután folyamán a küldöttség a luxori Amon templomba látogatott. A magyar vendégek végigmentek a srfinxszek útján, amelynek feltárását mindössze hat éve kezdték mea. Szombaton, egyiptomi látogatásának ötödik napján Kállai Gyula, a kormány elnöke és kísérete további régi egyiptomi műemlékeket keresett fel. Meglátogatta a Királyok Völgyét, a Ramaseumot és a karnaki templomot. Ezt követően -Kállai Gyula és kísérete különrepülőgépen visszatért Kairóba, Egyiptom fővárosába. Ma, vasárnap a magyar kormányfő folytatja megbeszéléseit az Egyesült Arab Köztársaság vezető államférfiaival. A tárgyalások felölelik a nemzetközi helyzetet, továbbá a két ország kapcsolatai kiszélesítésének újabb területeit is. jH WWSiJ -t Kairó nagy forgalmú világváros. Különösen a késő délutáni és U esti órákban zsúfoltak az utcák. Képünkön: Kairó egyik legszebb része, a Felszabadulás tere és környéke Hozzáfogtak a 400 kilovoltos szovjet-magyar távvezeték építéséhez Kitűzték a Munkács—Göd között felépülő négyszáz kilovoltos nemzetközi villamos távvezeték első szakaszának nyomvonalát, kijelölték az oszlophelyeket. Kisvárdán elkészültek az építkezés megkezdéséhez szükséges felvonulási létesítmények és megindult az építő anyag szállíMint ismeretes, hazánk és a Szovjetunió között a korábbi években már kiépült a 220 kilovoltos feszültségű, 300 megawatt teljesítmény szállítására képes Béke távvezeték, amelyen rendszeresen importálunk villamosenergiáit az ország rohamosan növekvő áramfogyasztásának kiegészítésére. Az állandóan tovább emelkedő energiafogyasztás ellátásához járul hozzá nagymértékben a 400 kilovoltos, körülbelül 500—600 megawatt teljesítmény átvitelére alkalmas új távvezeték. Az OVIT az erőtervnek szovjet szakértőkkel egyeztetett tervei alapján két szakaszban építi fel hazánk első 400 kilovoltos feszültségű távvezetékét. A Munkácstól Gödig összesen 000 kilométer hosszú vonal 266 kilométeres hazai szakaszának az országhatártól a meglevő sajószögedi állomásig terjedő 120 kilométeres részéhez fogtak most hozzá az építők. Az előkészítő munkák jól haladnak és márciusban elkezdik a zárt törzsű oszlopok betonalapjának lerakását. Az oszlopok állítására a nyár folyamán kerül sor és év végéig az első szakasz mind a 313 oszlopa helyére kerül. Az áramvezető sodronyok szerelését a jövő évben kezdik meg, és 1967. december 31-én a távvezeték első szakaszát üzembe helyezik. Még az idén, előreláthatólag júniusban a második szakasz építését is elkezdik és 1968 végére fejezik be. Felújítják a Zsúlér-házat A járási tanács a Londoni körútra költözik — Az élterem, a hűsbolt és a mozi sorsa Szegeden a műemlék Zsótér-ház, a járási tanács székháza teljes felújításra szorul. Az 1842-ben készült épület az idők során igen elhasználódott, fafödéméi ás fagerendái is cserére szorulnak, mert mostani állapotukban életveszélyesek, s eddig is csak a sűrű aládúcolás mentette meg az omlástól a födémeket. Ezért határozott úgy a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya és a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy az. öreg Zsótér-házon generál javítást, rekonstrukciót kell végezni, miután ezzel tovább várni már nem lehet. A munkálatokat az EM Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a megyei tanács építőipari vállalata az idén kora tavasszal megkezdi, a terv szerint a jövő év végére fejezi be. A •járási tanács valamennyi hivatala, illetve szakigazgatási szerve még ebben a hónapban, február 15-ig elköltözik. Ettől kezdve a Zsótér-ház felújításáig a járási tanács ideiglenes székháza a Londoni körút 11—13 számú épületben lesz. A Zsótér-házban működő más hivatalok — a megyei illetékkiszabási hivatal, a járási TST, a népfront, a nőtanács és a vörös- ! kereszt járási irodája stb. — ugyancsak elköltözik mas helyiségekbe. A felújítási munkák idejére az Alföldi Étterem és bár megszűnik. Alkalmas helyiségek hiányában sajnos nincs mód arra, hogy az éttermet máshová telepítsék. A Zsótér-ház rekonstrukciójával együtt természetesen rendbehozzák. korszerűsítik az Alföldi Éttermet, s a hozzátartozó helyiségeket. A húsbolt sem árusít a Zsótérház földszintjén a munkálatok ide.ién. A boltot ..helyettesíti", hogy a Kígyó utcai hűsáruda két műszakban tart majd nyitva. A Lenin körút és a Dózsa György út sarkán lévő raktár átalakítását is megkezdik s ennek befejezésével a Zsótér-házi húsbolt ide települ majd át. A Vörös Csillag Mozi a Zsótér-ház felújítása ide.ién működik, mert erre a mozi helyiségeinek elhelyezkedése lehetőséget ad. A mozi tetőzetét azonban javítani, erősíteni kell. Ezért megtörténhet, hogy viszonylag rövidebb ideig. egv-két hónapig nem lesznek előadások a filmszínházban. M

ostanában sokat vitatkozunk, egyre biztosabban és egészségesebben gyakoroljuk állampolgári jogainkat; véleményeket hallgatunk és mondunk. Ebben az országos méretű vitában, részjelenségekbői, szubjektív impulzusokból eredő vélemények, nézetek is helyet kapnak. Bár a tájékoztatás korszerűsítése és kiszélesítése alkalmat ad alaposabb ismeretek, összefüggések megértésére, s ezáltal szűnik az egyoldalúság, szűkül a tájékozatlanságból származó téves, rossz vélemények területe. Persze a hozzáértés, a szakavatottság igényének határozottabb jelentkezése most már társadalmi méretekben azt a követelményt támasztja vezetők és vezetettek körében egyaránt, hogy jól értsenek is ahhoz, amiről beszélnek, mert ellenkező esetben könnyen nevetségessé válhatnak. A semmihez sem értéssel együtti „lelkesedés" nem sokat, segít • pl. a gazdasági irányítás megreformálásán, vagy az ideológiai témák világán. Ezelőtt húsz évvel, amikor a munkásosztály a hatalomért küzdött, a régi uralkodó osztályt kiszorította, akkor a szakértelem nem játszott ilyen nagy szerepet. A politikai állásfoglalás, magatartás perdöntő tényező volt egy-egy ember megítélésében. Ma is perdöntő, de a szakértelem is az! A hozzáértés — nem a mondvacsinált hozzáértés, amely hellyel-közzel klikkérdekek, vagy rosszízű politikai szituációk takarója — a valóságos tudás nélkülözhetetlen elemmé lépett elö, amely minden munkánál jelentkezik. S ez a fajta tudás a produkcióban nyer kifejezést: mit nyújt a vezető a reá bízott* területen? S mit nyújt a fizikai, szellemi munkás saját tevékenységi körében? Ez a legbiztosabb értékmérője a valóságos tudásnak és nem az iskolai végzettséget tanúsító okmány. E kettő legtöbbször egybevág, de gyakran eltér egymástól. Az sem mellőzendő természetesen, hogy milyen karakterű az ember; a jellemvonások bizonyos esetekben és helyeken semmivel sem kisebb értékűek, mint az említett két tényező. K

iderül már az eddigiekből is, hogy életünk bonyolultsága nem mérhető a korábbi évek viszonyaival. Volt idő, amikor azt hittük elvitathatatlan jószándékkal, hogy néhány esztendős „ráverés" és megvan a szocializmus, amelyben a „terülj asztalkám"-nak jut a legnagyobb szerep. Azóta az élet megtanított mindannyiunkat arra, hogy nem az aranytojást tojó tyúk elfogyasztása, vagy meghagyása az orvosság, hanem n realitások számbavétele, mert a közgazdasági törvényszerűségek nem zavartatják magukat az óhajoktól. A reálérzék erősödése illúzióvesztést szült helyenként olyanoknál is, akik „szentül" vallották és vallják, hogy a munkásfiatalom szolgálatát tekintik életcéljuknak. Ennek az illúzióvesztésnek olyan egészségtelen kicsapódásával találkozni, hogy lekicsinyük, elbagatellizálják azt, amit az elmúlt két évtizedben a mi nemzedékünk élete legszebb harmadának munkába áldozásával megteremtett. S akik az elmúlt néhány esztendőtől eltekintve csak újságból, könyvből olvastak a „Nyugatról", most elmentek „széjjeinézni" és közülük azt mondják néhányan: „Bezzeg Nyugaton, ott aztán van élet". Ebben az is benne van. hogy itt nincs élet, helyesebben silányka ez az élet. Szükségtelen emlékeztetni a jószándékú tévedöket és a tudatos zavart keltőket arra, hogy a Nyugat főfal mán nemcsak azt a nyolc-tíz fejlett tőkés országot értjük, ahol jobbak az életviszonyok, -mint nálunk E fogalomkörbe tartozik még másfél száz tőkés ország, s közülük egy sem állhat, elénk, még csak mellénk sem, életviszonyok mérésével. Húsz évvel ezelőtt még egy szinten voltunk például Spanyolországgal, Törökországgal, Portugáliával, s két évtized után „elhúztunk" mellőlük nagyon meszszire. Viszont a legfejlettebb tőkés országok két-három-négyszáz éves ipari fejlődést jegyeznek történelmükben. S mi volt itt nálunk? Faeke, cséphadaró. jobbágy iparos a földesúrnál, s Osztrák—Magyar Monarchia, amelyből mi húztuk a rövidebbet. A fölszabadulás előtt is úgy tartottak nyilván minket Londonban, Párizsban, mint állat- és gabonatenyésztő szitytyákat, akik végig kurjongatják az alföldi legelöket, szántóföldeket. Kevéske ipari kivitelünk ezen nemigen ÍRTA: SIKLÓS JÁNOS módosított. Szellemi életünk jelesebb képviselőd, néha-néha a szellemikomornyik helyzetébe kerültek az „européerrel" szemben, persze gyakran egészen indokolatlanul, amit nemcsak Szent-Györgyi Nobel-díja bizonyít. Húsz év alalt elértük, hogy iparilag-mezőgazdaságilag megerősödtünk, tudományos hírünk miatt sem szégyenkezünk. Olyan szilárd, egészséges, művelt társadalom a miénk, amelynek van szava, véleménye, s erre „odafigyelnek". Ezt a szocialista rendszer lehetőségei segítették elő. Nincsen joga senkinek ahhoz, hogy hazánkat, népünk két évtizedes küzdelmes munkájának eredményeit leszólja, s a szocialista nemzeti önérzetet sértegesse. Mi, minden kis eredményünkért nagyon megdolgoztunk, benne van erőnk, eszünk, idegünk. tudásunk legjava. Ezt nem lehet félvállról venni! Aki ezt teszi, akarva-akaratlanul önmagát, népét nézi le, saját gyerekét sem becsüli, akinek átadja majd ezt a hazát. 4

mai illúziók érdekes módon a gazdasági élet irányításának reformjához tapadnak. Sokan ettől csodát várnak: „a mechanizmus reformja majd megold mindent". S érthetetlen módon sok gazdasági vezetőnek van valamiféle ,,rpaszek mechanizmusa", amely arról tanúskodik, hogy ő már magában megtalálta mindennek az „orvosságát". Az a kérdés most már, hogy ez a „maszek mechanizmus" összetalálkozik-e majd a központi elképzelésekkel, vagy nem. Ha nem találkozik össze, akkor jobbik esetben méltatlankodás, rosszabb esetben csalódottság és közömbösség keletkezhet emberekben. Olyanokban is esetleg, akiken éppen ebben az öt évben múlik a legtöbb, mert a gazdasági élet irányításának parancsnoki posztján állnak. Kimondatlan várakozó álláspont is tapasztalható, amely összefügg a reformhoz fűződő illúzióval. De mögötte inkább tanácstalanság, tehetetlenség húzódik meg, amely értetlenségből, a gazdasági élet összefüggéseinek elméleti feltáratlanságából ered. A gazdasági vezetők egy réfeze nem ismeri a népgazdaság elméleti öszszefüggéseit, s ezért azt hiszik, hogy a gazdasági élet irányításának reformja egyik óráról a másikra következik be. Az e fajta illúzió paszszivitásl válthat ki, s ez veszélyezteti a gazdasági életre vonatkozó elképzelések realizálását, mint például az 1964. és az 1965.'évi decem béri párthatározatok szigorú, következetes végrehajtását. A gazdasági élet irányításának reformja már tavaly elkezdődött. Kezdeti részintézkedések gyakorlati megvalósítása folyik. A mezőgazdaságban a szerződéskötés és a felvásárlás új rendszere, az iparban a tervmutatók csökkentése, az új prémiumrendszer bevezetése, a munkaerő- és bérgazdálkodás megváltoztatása, és még egyéb belezetett intézkedések már összefüggésben vannak az egész gazdasági irányítás átformálásával. Érthető, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása — mivel új módszerek — nagy körültekintést, felelősséget igényel a gazdasági élet vezetőitől. Hasonlóképpen a művezetőkre vonatkozó rendelkezés érvényesítése, hiszen a művezetők jogkörének, hatáskörének bővülése megnövelte felelősségüket a rájuk bízott termelési egységekért. Kifejezésre jutott ez a február 1-én életbe lépett művezetői bérkorrekcióban is. Ezek a példák igazolják, hogy valamiféle csodavárás, a majd egyszerre történik minden — hamis álláspont. Az egymást követő irányítási intézkedések okos, ésszerű realizálása voltaképpen felkészülés a következő években döntésre érett kérdések megoldásához. Igen nagy a meggyőződés szerepe ebben a munkában, s nagy a felismerés jelentősége is, hogy szükséges a jobb, szervezettebb, termelékenyebb, korszerűbb gazdálkodás mert csak ezáltal tudjuk fenntartani, továbbfejleszteni szocialista hazánk építését. Ez a felismerés a Központi Bizottságtól a pártalapszervezetekig egységet képez majd, elvi és gyakorlati egyöntetűsége*, mert nem gazdasági szakemberek ügyéről van szó. hanem az egész társadalmat érintő változásokról. A tudatos elem következetessége meghatározó tényező lesz éppen úgy, mint a munkáshatalomért folyó harc idején, az ellenforradalom leverésének időszakában és a konszolidáció megteremtésében. majd a mezőgazdaság átalakításában. Ezeket a nagy társadalmi sorsfordulókat jelző történelmi tényekben elsődleges volt a tudatos elem szerepe. A meggyőződés, a végrehajtandó nagy akciók igazságosságának tudata fűtötte az embereket. Persze, ezzel azt is kimondtuk, hogy jelentőségében és hatásában az említettekkel azonos értékű kérdés került napirendre.' S éppen úgy mint korábban. ebben az esetben is o kommunisták egységes, következetes véleménye és állásfoglalása segít elsősorban azon, hogy a központi elképzelések szelleme érvényesüljön minden termelési egységben és intézményben. Ez természetesen nem megy magától. Közgazdasági kérdések vitája, értése és megértetése, új fogalmak és gyakorlat elfogadása, avult módszerek, formák, nézetek elvetése az út az új helyzet megértéséhez. A közgazdasági szemlélet a korábbi éveknél nagyobb szerephez jut, s ez kifejeződik minden társadalmi fórum ez irányú tevékenységében is. Az illúziók táplálása megnehezíti ezt a munkát, korábbi évek tapasztalata megerősíti ezt a véleményt. Semmilyen kérdésben sem lehet csodaváró álláspontra helyezkedni, csodák nem történnek, különösen ott nem, ahol a gazdasági törvényszerűségek objektív hatása érvényesül. Az élet által elénk tárt kérdések megoldására azért vállalkozunk, mert meggyőződésünk, hogy ezzel előbbre visszük hazánkat, népünket és eszménket. Nagy erőfeszítéseket igénylő, becsületességet és odaadást feltételező vállalkozásba kezdtünk. Erre utal a Központi Bizottság határozata is, amely a gazdasági élet irányításának tökéletesítésére vonatkozóan nyilvánosságra került. mjem lehet, a régi alapról és régi gondolkodásmódok melengetésével új kérdésekhez újszerűen nyúlni. Ezért a tanulásnak a fontossága és szerepe megnőtt a gazdasági élet vezetőinek a körében. Művezetők, csoportvezetők, üzemvezetők, a műszaki gárda gazdasági ismereteinek, tapasztalatainak gyarapítása azt jelenti, hogy azokkal az új közgazdasági fogalmákkal barátkozzanak meg, amelyeknek érvényesítésében ők játsszák a legnagyobb szerepet. De egyáltalán nem arról van szó, hogy a gazdasági szakemberek belső ügye a „mechanizmus" tökéletesítése. Társadalmi ügy, hiszen minden embert, családot érint. Életkörülményeink stabilizálásának és fokozatos fejlesztésének eszközéről is beszélnünk, amikor a gazdasági élet reformját boncolgatjuk. Munkánk gyümölcséből mi is szüretelünk, hiszen a szocialista társadalmi rend gazdasági erc.ie lehetővé teszi, hogy épitőmunkánkból származó javakat mi is élvezzük, akik ezt •előteremtjük. Nemcsak az utánunk jövök számára építünk erős, gazdag országot. De jobb. ésszerűbb ós eredményesebb munkát kíván mindannyiunktól ez az igény. S ha valamiben nagv pótolnivalónk van, akkor ez a munka termelékenysége. termékeink korszerűsítése. olcsóbbá tétele. Ez nemcsak a termelő munkást érintő témakör, minden rendű-rangú dolgozót bármi a foglalkozása, bármilyen munkakört töltsön be. A tehetetlen, dolgozni nem tudó, vagy nem akaró ember akadályozója ennek a nagy társadalmi erőfeszítésnek, amelyet most teszünk. Itt tehát személyekre szólóan érvényes a „mese", az effektív munka, a teljesítmény legyen és lesz a legfontosabb, aminek kifejezésre kell jutni bérezésben, illetményezésben és erkölcsi megbecsülésben is. Ebben mellettünk tudjuk azokat a szorgalmasan dolgozó, alkotni vágyó. becsületes milliókat, akik nem szívesen tűrik meg környezetükben a semmirekellő. léboló élösdieket. Lehetnek azok beosztásban és beosztás nélkül, összeköttetésekkel és öszszeköttetések nélkül — semmi sem segít rajtuk, csak a tisztességes munka. Ez a szocialista építés erkölcsiségéből ered. Az én jó ember akarok maradni" — illúzió. amely megbosszulja magát ebben az esetben is. Ne a társadalom kárára legyünk jó emberek: a közösség érdekében lépjünk fel ott, ahol szükséges. A fokozottabb reálérzékre. mély, Őszinte meggyőződésre mo.sl nagy szükség van. Ha ez párosul szaktudással, lendületes alkotómunkával, ennek mi, tíz és fél millióan Látjuk hasznát. Tm«iu», 1966. február 0. QÍL-fAAGYARQRSZAG 3