Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

Mi hiányzik a drezdai Szeged élierentböí? Figyelemre méltó levelet kapott szerkesztőségünk dr. Bánsági Ferenc MÁV-tanácsostól, Szeged, Róinai körút 33. szám alatti lakostól. Azt írja levelében, hogy a közelmúltban Drezdában járt. Ott-tartózkodása alatt több alkalommal is betért a Szeged nevét viselő étterembe. „A kitűnő és hangulatos magyar cigányzene mellett fagyasztották a drezdaiak az ízletes ételeket és borokat. Sört alig ivott valaki. Az asztalom' mellett nagyobb társaság vacsorázott és nagyon meg voltak elégedve a magyaros, és főleg szegedi vendéglátással. Egy vendég meg is jegyezte, hogy a szegedi jó ételeket ós a tüzes magyar borokat már ismerik. de magáról a városról, Szegedről nem tudnak semmit. Sehol egy kép, sehol egy prospektus az étteremben." Levélírónk beszélgetett a drezdai Szeged étterem üzletvezetőjével, Schwéder Jánossal. Az üzletvezető arra kérte, hogy német vendége kívánságát tegye szóvá odahaza, illetékes helyen. A német vendég kívánságát és dr. Bánsági Ferenc olvasónk levelét a szegedi idegenforgalmi hivatal figyelmébe ajánljuk. Bizonyára nem ütközik különösebb nehézségbe, hogy a drezdai Szeged étterem vendégei ízléses kiadványokból, prospektusokból megismerhessék városunkat. SxmUá&i &eh*utaták a Uét A Tévedések vígjátéka hatvan év után, a Hegyek alján harminc év után Szegeden nyi Zoltánnal. Ezt követően hat év múlva, 1929. december 10-én, a városi házikezelés alatt álló színház Tarnay Ernő igazgatása és rendezése alatt Friedl Frigyes vezényletével mutatta be. Az eddigi előadások kulmináló pontja azonban az 1936. december 14-i előadás volt, amikor Sziklai Jenő igazgatása alatt és rendezésében Komor Vilmos vezénylése mellett az Operaház elsőrangú szólistái: Losonczy György, Arany József, a szegedi Misán István, Szilvássy Margit, Layer Mária, Rácz Tilda. Falus Edit és dr. Fellner Ferenc szólaltatták meg a nehéz opera szólamait. Holnap, a kamaraszínházban Shakespeare vígjátékát Angyal Mária rendezésében látja majd a közönség, szombaton este pedig a nagyszínházban D'Albert operáját Versényi Ida rendezésében. Vaszy Viktor vezényletével. Jenő István On mit tesz - a minőség javításáért? A Szegedi Nemzeti Színház e héten pénteken és szombaton két bemutatót, illetve felújítást iktatott műsorára. Shakespeare Tévedések vígjátékát utoljára 60 évvel ezelőtt, 1905. november 27-én, Makó Lajos társulata mutatta be az akkori idők országosan elismert legnagyobb színészegyéniségeivel. A főbb szerepeket Csortos Gyula, Krémer Jenő, Mezey Péter, Fenyéry Mór, Palágyi Lajos, Menszáros Margit, Hadrik Anna és Rományi Mária játszották. Eugen D'Albert operájának bemutatója a szegedi színpadon 1923. május 18-án volt, amikor Palágyi Lajos társulata Mátray Ernő rendezésében adta elő. A főbb szerepeket Halmos Gyula, Molnár Rezső. Sugár Gyula, Gödry Kató, Réth Marianne, Patkós Irma, Kelen Rózsi, a tenor szerepet Balassa József énekelte felváltva TihaA sütőiparban valamikor nem volt szükség laboratóriumokra, mert a jó szakmunkás megtapintotta kezével a tésztát, megkopogtatta a kisült kenyeret és olyan diagnózist adott, amelyet a legkitűnőbb műszerek sem cáfolhattak meg. Persze ez csak a kisüzemekre lehetett érvényes. A nagy vállalatoknál — így a szegedinél is — jól felszerelt laboratóriumok segítik a legpontosabb technológia kialakítását és így a minőség meghatározását is. Sorozatunk e számához Katona Ferenc vegyészt, a Szegedi Sütőipari Vállalat laboratóriumának vezetőjét választottam partnerül. Itt „fogták meg..." A történet ugyan tavalyi, de ilyen eset ritkán adódik egy sütőipari labor munkájában. Annakidején többen is kifogásolták, hogy a kenyérnek enyhe fahéj Illata van. Nemcsak Szegeden, hanem az ország más részein is voltak ilyen panaszok. A szakemberek keresték az okot, de nem jutottak eredményre. Elsősorban a sütőiparra gyanakodtak, de az ipar tisztázta magát, hiszen I

nem is használtak fahéjat, eleve lehetetlenség a szenynyeződés. j Talán a malomipar? ők is , mosták kezeiket, fahéjat nem őrölnek, tehát ott sem keveredhetett a liszt közé az Ismeretlen anyag. Végül a szegediek jutottak el a tigatja a laboratórium berendezéseit. Egyik legfontosabb tok nyitjához: az ismeretlen ellenőrző pont az apró elektanyag már a búzával érke- romos kemence, ahol a prózik és úgy kerül a láncolat- basütéseket végzik, ba. A laboratórium technikusa és minden beosztottja Általában tavasz felé legjobbak a lisztek, illetve a kenyér minősége. Az ok: őszszel még nem ismerik kellően az új lisztet, kisebb a tapasztalat. — Hogyan lehetne tovább megtartni a kenyér frisseségét? — Fogas kérdés — mosolyog Katona Ferenc — nincs megoldva ez a probléma. Egyik-másik nyugati országban reklámoznak hosszan tartó friss kenyeret, de az egyáltalán nem tisztázott, hogy a szerekkel tartósított bélzet mennyire ártalmas az egészségre. A termelő üzem és a laboratórium — Akkor várható eredmény, ha a laboratórium és a termelő üzemek között szoros a kapcsolat, — mondja Katona. A példák igen meggyőzőek: Csévás György, az egyik sütőüzem vezetője nemrégiben végezte el a sütőipari technikumot. Amióta az elméleti és a gyakorlati ismeretek ötvöződtek az üzemvezetőnél, látszólagos eredmények következtek munkaterületén. Talán abban az üzemben legjobb a termékek minősége, ott a legjobb az anyagfelhasználás! hányad és így tovább. Igaz, hogy az az üzem nagyon jól együttműködik a vállalat laboratóriumával, de gondolom, nem lebecsülendő az a tanulás, amelyet éppen az üzemvezető végzett. Talán az lenne a jó, ha minden üzemvezető, sőt csoportvezető és dagasznyomozott. A kör szűkült és megállapodtak a somkórónál, amely növény gyakori esetben talajjavítóként is megtalálható a mezőgazdaságban. Mintát kértek és megőröl..próba kenyér" igazolta a feltevést, nyakon csípték a ..tettest". Elektromos kemence E kis epizód után Katona Ferenc vegyész sorra mutoSzezonra készül a Tavalyi termelési tervét nem teljesítette a Csongrád —Bács Megyei Téglaipari Vállalat, az idei mégis négy százalékkal magasabb az 1965-ösnél. A tél a termelőberendezések karbantartásának ideje a téglaiparban: kereken egy hónap van még a felkészüléshez. A nyerstégla-gyártás szezonja ugyanis március 1 és 15 között kezdődik el a téglagyáraikban. A szőregi és a makói gyár kivételével a többi Csongrád megyei üzemben jelenleg is égetnek téglát, de ehhez még a tavaly képzett, úgynevezett átmenő készlet biztosítja az alapanyagot. A legkorábban a szegedi l-es számú téglagyárban kezdődik el az idény, holott itt egészen december végéig készítettek nyerstéglát. Csak karbantartási munkát végeznek ezekben a hetekben, a műszaki fejlesztéssel most nem érdemes különösebben foglalkozniuk, mivel jövőre felújítják az egész gyárat A blokkgyártó üzemrész is március első felében kezd dolgozni. Tavaly csak májusig termelt folyamatosan, az idén remélhetőleg leköti teljes kapacitását az építőipari vállalat. A termelőberendezések karbantartására a szegedi Ies, a XI-es, a szentesi Il-es és a vásárhelyi téglagyárakban szorítkoznak csak kizárólag, a többiben ezen felül is sok tennivaló akad. Szőre gen új vákuumprést helyeznek üzembe, miáltal megváltozik a nyersgyártás eddigi technológiája: áttérhetnek az üreges téglafajták gyártására is. Felújítják a kemencét és még az idén tovább növelik az anyagmozgatási rendszer teljesítőképességét. Javítás után a kemencét szárazabb félkészáruval tudják majd ellátni, s ezáltal kevesebb szenet kell felhasználni az égetéshez, mégis javul a tégla minősége. A szentesi l-es üzemben új agyagbányát nyitnak, s ezzel kapcsolatban áttelepítik a gépi berendezéseket, áthelyezik a síneket. Makón új fürdőt építenek a dolgozók számára. Apátfalván áttérnek a gépi nyersáru-szállításra. s a szezon kezdetén veszik birtokba a tavaly épült két új szárítószínt is. Derekegyházán szintén új fedett szá.rító épült. Az idei programban szerepel a telepet a vásárhelyi—szentesi országúttal összekötő két kilométeres útszakasz kiépítése is. A jövő télen már a rossz időjárás sem akadályozhatja meg a készáru kiszállítását. A gyárak tehát igyekeznek megfelelően felkészülni az idei termelési terv teljesítésére, mely terv 121 millió nyers- és 112 millió égetett téglaegység gyártását írja elő a vállalat számára. Darabszám szerint tavaly is megvolt a szükséges téglamennyiség. csakhogy az időjárás következtében tönkrement áru nem számíthat be a tervteljesítésbe. Az idén éppen ezért fokozott gondot kívánnak fordítani az eső- és fagykárok elkerülésére. A termelékenység javítását főképpen gépesítéssel, kis célgépek alkalmazásával szolgálják. Az idén már a vállalat valamennyi üzemében géppel szállítják a nyersárut. Bár a vállalatnak megfelelő törzsgárda áll rendelkezésre — ők végzik a téli munkákat is —, előreláthatóan az idei szezonban is felléphet létszámhiány egves üzemekben. Ezen a munka jobb megszervezésével, a — A vizsgálódás a liszt tó szakmunkás rendelkezne beérkezése után kezdődik. a technikusi színvonallal. Nedvesség, szín, sikértarta- Nem vitás, hogy az elmélom, vízfelvevőképesség és ieti ismeretek ebben az egyebek. Elvégezzük a pró- iparágban ezideig éppen a basütést is és annak megfe- legkevésbé domináltak S ha lelően határozzuk meg a kö- itt-ott jó példával találkovetendő technológiát. zunk, azonnal látszik az — Mitől lesz jó minőségű eredmény is, a minőségen, a tek az apro magvat. Az őrle- a kenyér? S ennek érdeké- jobb gazdálkodáson, ményt liszt közé keverték és ben mit tud tenni a labora- A Jövőt illetően milyen próbasütést végeztek. A tórium? tervei vannak Katona FeKiderül, hogy ez nagyon rencnek? sok mindentől függ. Az első — A lisztek vízfelvevőfeltétel már a mezőgazda- képességéhez kiszámítom az ságnál kialakul: milyen bú- összes paramétereket, anyagzát termesztenek? szükségletet és táblázatba — Az olasz búzai'ajták si- foglalom. Ez a munka nakértartalma gyengébb, mint gyon gok mérést igényel. a magyar búzáké, vagy a Eddig a beszélgetés, de I Bezosztája és más szovjet nem tudom befejezni egy j f 1 • intenzív búzáké. Persze a dolog miatt: a vegyész mosI DíTlQltlQV1 i sütőipar megfelelő keverés- toha körülményei szembetűIClllCtlIlClI i sel sokat javíthat. A mi dol- nőek Nem Katona Ferenc J^ í gunk, hogy a liszt alapos is- m0ndta, de annyit sem keres ^ •• merete után a legideálisabb mint egy szakmunkás, vagy paramétereket állítsuk össze egV üzemvezető. Az ereda gyártás számára. mény? Néhány évvel ezelőtt Vagyis arról van szo. hogy a sütőiparban körülbelül 42 a pékek a kovászolástól mérnök dolgozott (vegyékezdve milyen keverési szek)> manapság fele találarányt. hőmérsékletet, időt ható csak meg az iparban, határozzanak meg egészen Elmentek. A dotáció miatt, addig, míg a késztermék a Kár értük. Ez a fejlődő és raktárba nem kerül. Gáz fermeníoméler A kérdés nagyonis konklétszám megfelelő átcsoportosításával lehet és kell is majd segíteni. A bérrendezés hat a Csongrád—Bács Megyei Téglaipari Vállalat dolgozóira is: vállalati szinten csaknem 480 ezer forinttal emelkedik az éves béralap. Ebből elsősorban a munkások részesednek, de több műszaki beosztású dolgozó fizetése is emelkedik. A tégla, ez a hagyományos. de új típusaiban korszerűnek mondható építkezési anyag fontossága itt, a Dél-Alföldön még nagyobb, mint az ország más vidékein. A téglaipari vállalattól nagymértékben függ, milyen lesz a szegedi, a megyei építkezések téglaellátása. Igen örvendetes. hogy az építőipar mellett a TÜZEPen keresztül most már a magánházépitők is szívesen vásárolják a nagyméretű, üreges téglafajtákat, s ezek gyártására fel is készült a téglaipar. „iparosodó" iparág pedig igényelné a tanult embereket, Persze ehhez nem csupán igény kell, hanem reális rét: mit tesz a minőségért feltétflek m<Le anyagiak Katona P»™r Tohit ,-ala- ,I<M tCteieK, me§ anyagtan ban is. Gazdagh István Katona Ferenc. Tehát vala mi egészen kézzelfogható tettről lenne szó. Akad ilyen is: gáz fermentométer. — Mi ez? — Ezzel a műszerrel meg lehet vizsgálni az élesztő hajtóerejét és a liszt gáztermelő és gázvisszatartó képességét. Ez esetben is a liszt keverési arányaihoz jutunk el. Egy érdekes dolgot is megtudunk: — Keverve jobb terméket lehet a lisztből előállítani, mintha bármelyik lisztet külön-külön használnánk fel. Mi fűti a kazánfűtőtí (Tudósítónktól) Nem hiába dolgozik az üzem „meleg gyárában" — igazán melegszívű Vili bácsi, a textilművek legöregebb kazánfűtője. Teljes neve Ábrahám Vilmos, de ezt ritkán hallani az üzemben. S hogy miért „bácsi", s ráadásul miért „legöregebb"? Ezt nem korával érdemelte ki — hiszen még csak 47 éves — inkább atyáskodóan kedves modorával, meg azzal, hogy már több mint 10 éve. 1954 óta a kazánház dolgozója. Ügy is mondják, ó ..a kazánház lelke". Felettesel becsülik, mert jó, megbízható munkát végez, szeretik, ragaszkodnak hozzá munkatársai is. Segítőkészen, jó szóval áll mindenki mellé. Derűs, kiegyensúlyozott egyéniség. Azoknak az embereknek a nyugalmával és buzgóságával teszi a dolgát, akik munkájukat és szaktársaikat, az életet meg az embereket egyformán szeretik. - Azelőtt is fűtő voltam, a vasútnál — mondja magáról. Ez a szakma nálunk családi hagyomány. Dolgozni kell és nem is akárhogy, de és elégedett vagyok a szakmámmal, jól „megvagyok" a munkahelyemen. Pedig a szakma nehéz, sokan nem is csinálják hosszabb ideig. Körülötte változtak a többiek, Vili bácsi azonban nem hátrált meg. Helytállt a kazán, majd az új ikerkazán mellett, etette a tüzet, „gyártotta" a gyárnak a meleget. S nyolc órán át a dolga mellett a mások dolgával is törődöt. Sőt néha műszak után is; ha valamelyik váltótárs nem tudott bejönni, készségesen magára vállalt még egy műszakot. Szabadidejében kis családi házában kertészkedik. Azt mondja, nem szereti a bort. Pedig van egy mende-monda, amely szerint a fűtő nem lehet meg ital nélkül, ha nem iszik, a kazán kiszárítja. Lám, a kazánház Vili bácsija jó példa arra, hogy más is adhat erőt. kedvet az embernek. nemcsak az alkohol. A munkaszeretet, a közösségi érzés. a helyretalálás és helytállás sokkal nagyobb és fontosabb dolog. Vlasics Anikó Tudós, a sugárszennyezettség csökkenéséről Az orszáabs közegészségügyi intézet radio-higiénés laboratóriuma 1962 óta rendszeresen méri a csapadék, a talaj és Á levegő sugárszennyezettségét. A mesterséges hasadási termékek közül a legveszélyesebb a tisztán bétasugárzó Stroncium—90, mert kémiai tulajdonságai a kalciuméhoz hasonlók lévén, ennek útját követi a táplálkozási láncokon át, és vele együtt épül be a csontokba. Huszonnyolc éves felezési ideje s a csontok lassú anyagcseréje miatt hatása hoszszantartó. Főleg a gyermekeket fenyegeti veszély ebből a szempontból, mivel csontrendszerük felépítése már szennyezett környezetben történik. A laboratórium vezetője, Bakácsné Polgár Erzsébet dr., a kémiai tudományok-kandidátusa elmondta, hogy a mérési eredmények szerint az 1963-ban megkötött atomcsendegyezmény kedvező hatása már 1964-ben jelentkezett. Budapesten a csapadékkal a talajra jutott, főképpen rövid életű izotópokból származó összes bétaaktivitás 1964-ben íJ5 százalékkal csökkent egy év leforgása alatt. Termelőszövetkezetek! Állami Gazdaságok! Jó máktermés kora tavaszi vetéssel erltetö el A közeli vetésidő miatt sürgősen kössenek szerződést főnövénykénti, vagy cukor- és takarmányrépával köztesként! máktermesztésre. Szerződjön mákra és mákgubóra! A mákgubó átvételi ára: 28 q felett 450 Ft/q. 28 q alatt 300 Ft/q. Szerződéskötés és vetőmagrendelés a körzeti FMSZ és MÉSZÖV útján, vagy közvetlenül a HERBÁRIA központjánál! Budapest. V.. Arany János utca 29. „L" 2 Csütörtök, 1966. február 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5