Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

1 Ülést tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága CSAPADÉKOS ESZTENDŐK — FÜLKÉSEÜLFIS A BELVIZEK ELHÁRÍTÁSÁRA — JPK EZEKBEN AZ AR- ÉS BELVÍZVÉDELEM A szegedi járás ötéves községfejlesztési eredményeit, valamint fontos szervezeti kérdéseket beszélt meg tegnap az MSZMP szegedi járási bizottsága. Az ülésen megjelent Rózsa István elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, aki ismertette, hogy a megyei pártbizottság korábban Török József elvtársat, a járási pártbizottság első titkárát hároméves pártfőiskolára javasolta a Szovjetunióba. A járási pártbizottság tudomásul vette és hozzájárult a javaslathoz, sok sikert kívánva Török József elvtárs tanulmányához. Ugyanakkor Csápenszki István elvtársat, az MSZMP szegedi járási bizottságának titkárát megbízták az első titkári teendők végzésével. A járási párt-végreha.itóbizottságba dr. Marosi Mihály elvtársat, a Szeged városi és járási rendőrkapitányság helyettes vezetőjét választották be. A pártbizottság továbbá meghallgatta Farkas István elvtársnak, a szegedi járási tanács vb elnökének tájékoztatóját a járás községfejlesztési eredményeiről a második 5 éves terv időszakában. Végül a pártbizottság munkatervét beszélték meg a pártbizottsági tagok. Megkezdték a Szerencs-Nyíregyháza vasútvonal villamosítását A múlt év végén a Budapest—Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonalon Szerencsig készítették el a villamos felsővezetéket. Az idén már az év első napjaiban hozzáláttak — Nyíregyháza felé haladva — a villamosítási munkához, s jelenleg Mezőzombor állomáson dolgoznak. A tervek szerint az év végén már a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonalon is villanymozdonyok vontatják a szerelvényeket. A tervek szerint 1968 elején a záhonyi állomásra is befutnak a villanymozdonyok. A 3. ötéves terv időszakában villamosítják a Budapest—Cegléd—Szolnok—Debrecen vonalat is. Ennek tervei már készülnek. (MTI) ! Szovjet-magyar kereskedelmi Tanácskozol! a Csongrád megyei » képviselőcsoport Tegnap, szombaton délelőtt ülésezett Szegeden a Csongrád megyei képviselőcsoport a Hazafias Népfront megyei titkárságának székházában. Ezen részf vett Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője is. Forgó László, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a képviselőcsoportot az árvíz-, valamint a belvízkárok elhárítására tett intézkedésekről, a védekezésre való felkészülésről. Működési területén az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az egységesen meghatározott feladatokat úgy hajtja végre," hogy azokon keresztül a lakosság és a népgazdaság minél szélesebb érdekét szolgálja. A négy megyére kiterjedő hatáskörre az árvízvédelmi töltésekkel védett folyók hossza 146 kilométer az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Az árvízvédelmi töltések hossza 400 kilométer. A másodrendű védvonalak és lokalizációs töltések hosszúsága — Szeged 12 kilométer hosszú körtöltésével együtt — 310 kilométer. Ezen a területen az elmuii öt évben közel 60 millió forintot fordítottak árvízvédelemre és szabályozásra. Tíz vízgazdálkodási társulat működik a szóban forgó területen, amelyek a kisebb csatornákon biztosítják munkájukkal a vizek lefolyását. Belvízrendezésre a második ötéves tervben az. Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 105 millió forintot költött. Az idén árvízvédelemre és folj'amszabályozásra 11 és fél millió, belvízrendezésre 35 és fél millió forintot fordítanak. Az igazgatóságnak az árvíz- és belvízkárok elhárítására a műszaki felkészültség mellett rendelkezésére áll 800 ezer kéve rőzse, 400 ezer karó, közel 250 köbméter faanyag és 2 ezer köbméter terméskő. Megfelelő nehéz földmunkagépekkel is rendelkeznek, s megvan a szállításokhoz szükséges gépparkja is. Sajnos 1963 második felétől meglehetősen nedves, csapadékos időjárás volt hazánkban, kivéve egy-két esőben szegény hónapot. Ezt a belvizek is jelzik. Csongrád megyében az idei téli lefagyás előtt mintegy 1400— 1500 hold vetésterületet érir, tett a belvíz. Ezt lényegesen le lehetett volna csökkenteni, ha a Csongrád megyei tsz-ek mindegyike időben elvezette volna az egyes földrészeken felgyülemlett belvizet Legfontosabb továbbra is az ár- és belvízveszély elhárításával kapcsolatos műszaki felkészülés. Kiegészítő referátumában ezt hangsúlyozta Szászhelyi Pá!, az OVF helyettea vezetője is. A képviselőcsoport az alapos és minden részletre kiterjedő tájékoztatást elfogadta és megállapította: mint ahogy az ország más vízügyi igazgatóságai, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is megerősödött az utóbbi esztendőkben az érés belvízvédelmi felkészülésben. Működésével sikeresen fejlődött é.s fejlődik az öntözéses gazdálkodás térhódítása. Mint a TASZSZ jelenti, Nyikolaj Patolicsev szovjet és Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter szombaton megvitatta a két ország kereskedelmi kapcsolatainak néhány kérdését a szovjet fővárosban, Moszkvában. A TASZSZ jelentése hozzáfűzi, hogy a szovjet—magyar árucsereforgalom az 1966—1970 közötti időszakban eléri majd az 5,7 milliárd rubelt és így több mint 56 százalékkal meghaladja az előző ötéves időszak szintjét. Az árucsere nagymértékben hozzájárul harmadik ötéves tervünk célkitűzéseinek megva 1 ósításához. Járhatók főutak a A KPM közúti főigazgatóságának szombat esti tájékoztatása szerint az ország egész területén valamennyi főközlekedési út járható. Néhány alsóbbrendű út még járhatatlan, vagy nehezen járható, különösen a Nagykálló—Baktalórántháza—Vásárosnamény vonaltól keletre, továbbá Bácsalmás környékén. A főútvonalak felszabadításával egyidejűleg a budapesti MA VAUT igazgatósága közölte, hogy a budapesti Engels térről induló távolsági járatok zavartalanul közlekednek. A MÁV szombaton jelentette, hogy a vasúton nincs forgalmi akadály és igyekeznek csökkenteni a késéseket. A MÁV főmenetirányító szolgálat szombat este már arról adott hírt, hogy az országban lényegeden kevesebb vonat Közlekedett késve, mint az előző napon. Míg az útviszonyokról nagyon kedvezőek a hírek, a jéghelyzetről már kevésbé biztatóak a tájékoztatók. A Tiszán összefüggő a jégpáncél TLszalöktől Tiszabecsig, szombatra a folyó középső és alsó szakaszán összesen hét helyen keletkezett 2— 10 kilométer hosszú álló jégmező. Űzetnek energiaellátása földgázzal Üllésről — mint ismeretes — földbe süllyesztett vezetéken át érkezik a földgáz Szegedre. Az üllési földgáz szélesebb körű felhasználásának munkája az idén tovább folytatódik Szegeden. A földgáz-hasznosítási programnak megfelelően az erőműben már tiszta földgázt használnak, s ezzel jelentős összegeket takarítanak meg. Már megkezdődött az előkészítés — közölték ezt is a városi tanács építési- és közlekedési osztályán —, hogy a szegedi ipari üzemek egész sorában az energiaszolgáltatást tiszta földgázzal valósítsák meg. Ez azt jelenti, hogy nem bontják a földgázt 3800 kalóriás városi gázzá, hanem közvetlenül juttatják az ipari fogyasztókhoz és így kerül felhasználásra. A terv szerint a paprikafeldolgozó vállalat, a vasöntöde, a gyufagyár, az Alföldi Bútorgyár tér majd át — többek között — széntüzelés helyett az energia biztosításáért a tiszta földgáz használatára. A kéziszerszámárugyárban kjs mennyiségben már eddig is alkalmazták a gázt a munka végzése közben, de az idén, vagv jövőre az energiát ebben a gyárban Ls teljes egészében a földgáz adja. 0 Fővezetékcserék Újszegeden 0 Új berendezések épülnek a gázműben 0 Újabb fogyasztókat kapcsolnak be Az űj Állami Áruházat közvetlenül juttatják majd az idén átadják rendelteté- az Üllésről beérkező földsének. Az áruházat az Üllés- gázt az ipari fogyasztókhoz. röl érkező földgázzal fűtik. Lehetséges, hogy még az idén, de legkésőbb jövőre a hatalmas üzemben, az újszegedi szövőgyárban ugyancsak a földgáz adja majd az energiát. Szegeden ezek az ipari fogyasztók, ha az energiát a földgáz adja majd számukra, rendkívül gazdaságosan, naponként 70—80 ezer köbméter Üllésről érkező földgázt fognak hasznosítani. Természetesen ahhoz, hogy A városi tanács és a gázmű megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a földgáz nagyobb mérvű hasznosításához az előfeltételek: indítóállomás, acélcsövek stb. rendelkezési-e álljanak. A vezetéképítést a gázmű is végzi, de segít ebben a nagy munkában a Hajdúszoboszlói Földgáztermelő és Értékesítő Vállalat is. Az üzemekben a kazánok átalakítását természetesen ugyan-' csak szakvállalatok végzik az ipari üzemek tiszta föld- majd el. gázt használhassanak, több- , A S^vsiwn eiorenaia, . ,„„,.,. . . dasanak jelentós allomasa: irányú előkészítő munkát kell elvégezni. A tiszta földgáz továbbítására alkalmas vezetékek szükségesek, s ezzel együtt az üzemekben a kazánokat is át kell. alakítani a földgáz eltüzelésére. Az idén a gázmű Pulcz utcai telepén ennek érdekéidén hozzáfognak annak előkészítéséhez, hogy egész Újszegeden a 3800 kalóriás városi gáz helyett közvetlenül és bontás nélkül tiszta földgázt kapjanak a fogyasztók. Első lépcsőként az idén megkezdik Űjszegedenr az utcai fővezetékek cseréjét, hogy ezáltal lehetővé váljék a tiszta földgáz továbbítása. ben fogadó-indító állomást Ennek a munkának a befelétesítenek, amelynek a beendezései biztonságosan és Közel 6 milliárd beruházás a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban most viszonylag sok az épülőfélben levő létesítmény, ezek mielőbbi befejezése érdekében az idén aránylag kevesebb új beruházás kezdődik. A mezőgazdasági termelő üzemekben 5,8 milliárd forint összegű beruházást terveztek. ennek 70 százaléka jut a termelőszövetkezetekre, ahol az idén is jelentős mértékben fejlesztik a közös nagyüzemi épület- és gépállományt. Az állami gazdasági és termelőszövetkezeti építkezések többsége az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. Ezen belül is előtérbe került a szarvasmarha-tartás, amelynek építkezéseire több mint egymilliárd forintot fordítanak. Ebből többek között 30 000 tehén és csak a szövetkezetekben több mint 10 000 növendékmarha elhelyezésére létesítenek új épületeket. A kertészeti üzemágakat másfél milliárd forintos beruházással fejlesztik az állami gazdaságok és a termelőszövetkeztek. Az összeg túlnyomó többségéből a második ötéves tervben telepített mintegy 200 000 hóid szóló- és gyümölcsültetvény termöneíordulasi költségéit fedezik. A kertészeti termékek tárolásának és feldolgozásának új üzemi létesítményeire több mint 200 millió forint jut. A szántóföldi növények tárolásának javítására a termelőszövetkezetekben 2600 vagonnyi magtárt és 620 vagonnyi kukoricagórét építenek. Az 1966. évi beruházásokból tovább bőiül a mezőgazdaság gépparkja is. A hazai és külföldi gyárakból egyebek között 5000 traktor, 1500 gabonakombájn, 400 silókombájn és 7000 pótkocsi érkezik a mezőgazdasági üzemekbe Az idén befejezik a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a nagykanizsai technikum bővítését, valamint a Kertészet.iés Szőlészeti Főiskola kísérleti és hajtató üvegházának építését. Ugyanilyennek az építése kezdődik meg Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet részére. Sor kerül két. • jelenleg Budapesten működő kutató intézet vidékre telepítésének előkészületeire is: megkezdődik az Állattenyésztés) Kutató Intézet herceghalmi . és a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet gödöllői új központjának kiépítését (MTI) , jezése után — a tervek szerint — jövőre tiszta földgázt kap Újszeged, ami jó. val több kalóriás, mint a ' bontott várced gáz. A gázmű az idén a Belváros több utcájában is vezetékfelújításokat végez. Ez szintén fontos része annak, hogy az üli é.s; gázt jobban hasznosíthassuk. A földgáz felhasználása ugyanis csak megfelelő csővezeték-rendszerrel. tüzelőberendezésekkel lehetséges. Ennek biztosítása nagyobb ütemben folytatódik most. s est szolgálják a sorra kerülő vezetékcserékkel is. Ebben az évben a 3800 kálói..'- -í-osi gázt a háztartások nagyoóo számmal vehetik igénybe. A gázműnek megépül az újabb, a harmadik vízgőzös földgázbontó berendezése. Ezzel, valamint a már eddig végzett és ezután sorra kerülő vezetékcserékkel az idén újabb 800 vagy 1000 háztartási fogyasztóval növekedhet a városi gázt használók szarna. VI. s, fiz ipar és a belkereskedelem jobb kapcsolata 4 z elmúlt években a fogyaszlók azt tapasztalták, hogy az iparcikkek és élelmiszerek választéka időközönként nem kielégítő, a vásárlók gyakran nem kapták meg a keresett árucikkeket. A kereskedelem készletei mégis — főként egyes ruházati árukból — felduzzadtak, és — különösen 1965-ben — nagyarányú készletnendezésre, kiárúsitásra" és leértekelésre került, sor. • So^an a hiánycikkek létezései, illetve az elfekvő készletekét valamilyen szükséges rossznak minősítették és ennék mégfelel őefí korábbári még „elméleti nézetekkel" is próbálták indokolni a kialakult helyzetet. A hazai gazdasági gyakorlat felülvizsgálata, a szocialista országok tapasztalatai, a közgazdaságtudomány eredményei viszont egyértelműen bebizonyították, hogy a gazdaságirányítási rendszer megváltoztatásával e hibák ki javíthatók. Megállapítást nyert, hogv központilag nem lehetséges előre, részletesen meghatározni a lakosság igényeit és aprólékosan megszabni — ennek megfelelően — az ipari üzemek termelési programját, a belkereskedelem értékesítési tervét. Ilyen körülmények között t. i. a kereskedelem arra kényszerül, hogy átvegye azt, amit az iparvállalatok termelnek még akkor is, ha a vásárlóknak a gyártott árucikkekre nincsen szükségük. Ezért a kereskedelem nem tudja aktívan befolyásolni a termelést és nem képviselheti kellő súllyal a vevők kívánságait. Szűk területre korlátozódtak a kereskedelmi és ipari vállalatok közötti kapcsolatok. A szállítási szerződések eddigi rendszere hátrányos helyzetbe hozta a felhasználó szerveket a termelőkkel szemben. Az ipari üzemek rövid távra szóló anyagi érdekeltsége, a kellő ösztönzés hiánya a gyártmányfejlesztés elmaradását eredményezte. Ezzel magyarázható, hogy például számos tartós fogyasztási cikk elavult, a technikai fejlődés lassult. A kereskedelemnek viszont nem maradt választási lehetősége, mivel az elavult gyártmány helyett más terméket nem tudott beszerezni. A kereskedelem nem rendelkezett olyan eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna, hogy jobban érvényesítse a fogyasztók kívánságait az iparral szemben. A szűkös im port, devi za keretek. a központilag megállapított merev árak, a termelők versenyének szigorú korlátozása gátolta a lakosság szükségletének jobb kielégítését. A gazdaságirányítási rendszer felülvizsgálatát célzó széles körű munka során kidolgozták azokat a legfontosabb alap veket, amelyeknek megvalósítása a felsorolt fogyatékosságok kijavítására vezethet. Az MSZMP Központi Bizottsága novemberi ülésén részleteiben megtárgyalta és elfogadta az új gazdaságirányítási rendszer irányelveit, gyetértettek abban, hogy hazánkban a szocialista gazdaság fejlettségének jelenlegi szintjén megszüntethető a hiánygazdálkodás és a szigorú központi előírások helyett a termelő és értékesítő vállalatok közötti közvetlen kapcsolatoknak kell érvényesül niök. Az állam természetesen a jövőben ja központilag fogja biztosítani a fő arányokat a vásárlőerő, a lakosság pénzjövedelnie és az árualapok között, viszont elősegíti a belkereskedelem és az ipar szoros együttműködését. Nyilvánvaló, hogy a jól dolgozó kereskedelmi vállalat jól ismerheti a vásárlók igényeit. Ha tehát nő a hatásköre, közvetlenül köthet megállapodást a termelő vállalattal megfelelő mennyiségű, valasztókú, minőségű fogyasztási cikk időben történő szállításéra. Ai új gazdaságirányítási rendszerben a termelő vállalatok döntési joga is kiszélesedik és abban lesznek érdekelteit, hogy messzemenően kielégítsék a vásárlóknak — a kereskedelem által közvetített — igényeit. Az ipari üzem ós a kereskedelmi vállalat közvetlen kapcsolatának alapja a szállítási szerződés lesz. 1966ban életbe lép a szállítási szerződések új rendszere, amely mindenekelőtt a felhasználó, a megrendelő érdekeit tartja szem előtt és lehetőséget nyújt a kereskedelmi módszerek fokozottabb alkalmazására. A gazdaságirányítási rendszer reformjának egyik legfontosabb feladata, hogy fokozottan segítse gazdaságpolitikai céljaink elérését, népgazdaságunk egészséges fejlődését, a lakosság anyagi szükségleteinek mind jobb kielégítését. E célokat szolgálja a kereskedelem és az ipar közötti közvetlen és rugalmas kapcsolatok megteremtése is. KOVÁCS DENF*5 -u tofi*. január 16. ofl-magyarorstág 5