Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

Nyomok — fél négyxetmilliméteren Brikett — csomagolva A modern tudományos eszközökkel és módszerekkel dolgozó bűnüldözésben nagy szerepe van az orvos-, az •"ás- és fegyversza kértének. A tudomány és a szakembe­rek előtt ma mar nincs meg­magyarázhatatlan. kiderít­hetetlen eset. még akkor sem, ha egyik-másik ügy a fan­tasztikum határát súrolja is. Kettő* lövedékkel Egy vidéki kisvárosban la­katon holtan találtak egy férfit. A hátrahagyott búcsú­levél szerint öngyilkos lett: fej belőtte magát. Az eset egyszerűnek látszott, egésze* a boncolás pillanatáig, ami­kor is ' a fejben az orvosok nemcsak n lövedéket, hanem egy töltényhüvelyt is talál­tak! Példa nélkül álló eset! Most már a fegyverszakértő látott munkához és bonyo­lult vizsgálatokkal pontosan rekonstruálni és bizonyítani tudta, mi történt. Az illető­nek két pisztolya volt: pa­rabelluma: ff és TT-Je: 7,63 milliméteres lőszerrel. Az egyébként is erősen rövid­látó ember az öngyilkosság előtti. felzaklatott idegál­lapotban. a parabellum tá­rába töltéskor elsőnek egy TT-lőszert ls belenyomott, s ez a fegyver elsütésekor először csak a csőbe került: a következő — már sokkal erősebb — ff milliméteres lövedék azután ezt is magó­val ragadta. A másik eset szintén kü­lönleges volt: a fejbelőtt, minden jel szerint szintén öngyilkos férft mellett nem találtak fegyvert. A pisztoly — amelyről a fegyverszakér­tő később megállapította: ezzel végzett magával — a lezárt íróasztal fiókjában hevert. Most az orvos bizo­nyított: a sérülés ugyan ha­lálos volt de szaknyelven szólva; „még biztosított né­hánv perces cselekvőképes­seget", ez idő alatt tette vissza az öngyil­kos — ki tudja miért? — az Íróasztal fiók­jába n fegyvert. A bew.clő lövedék Krebs Sándor őrna­gyot, a BM osztályve­zetőjét — a közönség mint sokszoros ma­gyar bajnokot válo­gatott, olimpiai he­lyezett, sportpuska céllövö-rekordert i»­meri —, és társai rendkívül alapos és elmélyült szakisme­retet igénylő munká­ját talán leginkább egy számadattal ér­zékeltethetjük: Ma­gyarországon mintegy 3—400 fajta lőfegyver — puska és pisztoly — Felvétel Krt a felvételt a fettyverszakérté talán leünélkíiWzhctetlcnebh „munkatáras": ar. ftsarehasonlittl mikroszkópra szerelt fényképe­rógép készítetté. A mikroszkóp alatt két 7.« milliméteres TT­plsztolyhiivelv talpa látható, a lelvétel Jobb oldalán néhány ro­vátkával. Kz.ek a szabad szemmel alig. vagy egyáltalán nem látható vonalkák — a hüvely kivetó nyomai — elárulják a fegyverazakertónek, hogy a két hüvelyt ugyanabból a fegyver­ból lótték ki Miután hazánkban megnőtt a szénbri­kettek iránti igény, felkerestük a brikett­gyárak igazgatóját, Tóth Józsefet, hogy képet adjunk olvasóinknak az idei bri­kett-termelés lehetőségeiről. A beszélgetés folyamán olyan tapasztalatokat is szerez­tünk, amelyek a közönség szempontjá­ból sem lehetnek érdektelenek. Kiderült a tájékoztató során, hogy a magyar brikett külföldön is nagy kelendőségnek örvend. Ausztriában például 2 és 5 kilós papír­zacskó csomagolásban éjjel-nappal önki­szolgáló boltok kedvelt iparcikke. A há­ziasszonyok úgy vásárolják, előrecsoma­golva, mint a burgonyát, s az élelmiszer­csomagok között a szatyrokban és hálók­ban az előre csomagolt brikett a hús és a kenyér mellett fekszik, anélkül, hogy szennyezné az élelmiszert, illetve a vá­sárlót. Külföld egyéb országaiban is úgy áru­sítják már az előrecsomagolt háztartási brikettet, mint az egyéb előrecsomagolt árut. Lengyelországban szintén előrecso­magolva, alig tyúktojás nagyságú briket­tesített alágyújtóst árusítanak, amit a szén alá tesznek. Gyufával gvújtható az előre elhelyezett 2—3 tojásalágyújtó és minden fa, vagy papír nélkül olyan láng­gal ég, hogy biztosítja a szenes tűzhely (•agy kályha folyamatos égését. Hogy miért nem lehet nálunk is előre csomagolni a brikettet és miért nem le­het. ilyen tojás nagyságú szilárd elögyúi­tóst gyártani, amikor minden lehetősé­günk adva van, erről nehezen nyilatko­zik az igazgató. Annyi kiderül, hogy né­hány csomagolóautómatával, gépenként 1 kezelőnővel el lehetne látni a fővárost és a nagyobb városokat olyan tüzelőanyag­gal, amely csomagolása révén tisztán tart­ja a lakást és magát a vele dolgozót isi Külföldön jó néhány helyen a fűtéskor hoz­zá sem érnek a szénhez, illetve brikett­hez, mert a tüzelőtérbe tiszta csomago­lásban helyezik. Nincs kanna, hiányzik a szeneslapát a tüzelés során. Termesze­tesen hiányzik a szénpor is. Amikor tudomásul vesszük, hogy avuh módszerekkel árusítjuk a tüzelőanyago­kat, s nem követjük a szomszédos álla­mokat, amelyek a mi brikettünket hasz­nosabban használják fel, mint mi, meg­kérdezzük Tóth igazgatót, milyen terme­lést irányoztak elő a 4—5 ezer kalóriá* bri ke ttgy á r tá sban. — Elsősorban arról akarok beszámolni — mondotta —, hogy a múlt év decem­ber 18-án döntés született a legmoder­nebb brikettgyárunk, a Hidasi Brikettgyár ellátásában. Még egy évig felhasználjuk a hidasi öregbánya szenét az automatizált gyárban, de 1986. december 31-én már be­szüntetjük a drága és gazdaságtalan hi­dasi öregbánya termelését. Helyette a mátravidéki nagyobb kalóriájú szenet használjuk majd fel, amclv ma olcsóbb a fejtéssel és szállítással együtt, mint a közeli bánya termelése Vállalatunk 6 üzemegysége a tavalyi­nak megfelelő termelést irányoz elö erre az esztendőre Ls. 1 millió 410 ezer tonnát termelünk az idén is. Tehát nem ter­melünk kevesebbet a tavalyinál. Táj­jelleg szerint osztjuk el a termelést. Gyártásunkat növelni jelenleg szükség­telen, mert erre nagyobb igény nincs. A belkereskedelem sem igényli — legalábbis egyelőre — az előrecsomagolt brikettet pedig erre már nagyobb szükségük lenne a fogyasztóknak — fejezte be tájékozta­tóját a gyárigazgató. Zsolnai László Krebs órnasy munkában: vU«*álat ai összehasonlító mikrosz­kóppal kor megtalálták és megmentették. A vizsgálat során a kör­nyékről beszerzett vadászpuskák kózül a fegyverszakértő — az erdészből kiope­rált lövedék alapján — azonnal kiemelte azt. amellyel S-t le­lőtték. A tettes elő­ször tagadott, majd amikor látta, hogy a tények cáfolhatatla­nok, „beismerő" val­lomást tett. Mindent elismert, csak azt nem. hogy szándéko­san lőtt az erdészre. Azt állította: mene­külés közben elbot­lott. a kezében tartott puskát nekicsapta egy fának, s a fegy­ver elsült, ő pedig tovább futott. Geológusok a „fehér foltokon" Kőolaj-földgázúj szén-érctelöhelyek — Mi lesz a „halálra ítéli" ércbányával? — Hazai és külföldi sikerek (Bozsán Endre felvételei) a fegvverterrmbfil. ahol mintetfy hA­ismeretes A tettessel rom"»z plutoly, szar. puska és aéppis7tnly: a __Ma&yarorsragon Ismert valamerinvl lőfegyver­fajta mrftalnlható. A képen: Hesyl István fejy­verszakértó együtt gvakran a fegyvert is homály fe­di, az áldozatban A fegyverszakértó a lövedék röppályá­jának kiszámításával megdöntötte az ügye­sen elgondolt védeke­zést. A helyszínen csak a lövedék, a helyszínen például az utoszegrol, a hü- a gyanúsított nem futás szerencsesebb esetben csak vel.wonóról és kivetőről. közben, hanem állva és a hüvely marad. A szakem- amelyek — .szemmel nem is nem véletlenül, hanem cé­bernek azonban nem is kell láthatóan — nyomot hagy- [ózva mégpedig jól cé­tobb: neki a holt anyag is tak rajta. loe5va __ 16n. A történethez ^ ieformábSdott lövedék' Ezek a vonalkák, baráz- tartozik hogy a vádlott ­egy defoimálodott lovedek dák tlA mindössze fél miután kénytelen volt beis­vS''torfkimrnmhTn negyzetmüMméternyi terü- merő vallomást lenni ­ak ad á lvoko n hatottat. A 1 ö" 'elén találhatók. Az össze- szinte babonás tiszteiette, vedéken tatólt. szemmé, nem ^roazkóp ^tt kevdezte a fegyverszakértőt: is látható, úgynevezett „hu- ... i„ zagolásl barázdák" elárul- Ry,lkost lePleztek ,e­ják: jobbos" vagy balos" ^ perdöntő röppálya huzagol asu fegyverből szai- r rc z mazik. A fegyverszakértó Ha szükséges, az orvos­ezután vallatóra fogja a lö- szakértőn kívül a vegyész, vedéket: milyen egyedi sa- só, a fizikus is segíti mün­játosságok vannak rajta? Ha kájában a fegyverszakértőt. véletlenül rozsdás volt a A vegyész például a lövedé­fegyver csöve, ha a lőszer ken talált olaj- vagy zsír­gyengébb minőségű volt, ezt maradványok 'vizsgálata a lövedék azonnal „bevallja"' alapján a lövés sorrend iségé­— sőt: meg is mutatja a re adhat választ: hányadik­szakembernek Nem kell 'ként *> a. B-VÜkos loves, a iizikus lemen a lo­hozzá mas, csak egy ugves vcdpk kezdősebességét, s há műszer: a lövedék-körfény- már ez megvan: a lövés irá­képezögép, amely a lövedék nyára következtethet. A bűnüldözés mindig kollek­tív munka, s az egymással — Hogyan tudta ezt meg­állapítani? Azt hittem, so­ha nem jönnek rá ... Hiszen senki se látta ... Balogh László Évek óta gyakran hallunk hírt arról, hogy hazank kü­lönböző vidékein új ásványi nyersanyagforrások után ku­tatnak és ennek eredménye­ként mind több helyen tár­nak fel ásványi nyersanyag­kincseket; szénhidrogéneket (kőolajat, földgázt), szenet, különfele színesércet (bauxi­tot, ólmot, cinket, rezet) és más ásványi anyagokat. Fel­kerestük Morvái Gusztáv elvtársat, a Központi Föld­tani Hivatal elnökhelyette­sét hogy tájékoztatást kér­jünk munkájukról. — Mivel foglalkoznak a Központi Föld tani Hi­tatai dolgozói es mun­kájuk hogyan szolgálja a hazánkban folyó gaz­d as á g i_ építő m unk át ?_ — Elsősorban szakfelügye­letet gyakorol az országban folyó minden irányú föld­tani tevékenység felett, ösz­szehangol.ja az ásványi nyers­anyagtelepek felderítését, megismerését szolgáló föld­tani kutatásokat. Irányítja az ásványi nyers­anyag-készleteket, s évente elkészíti az ország ásvány­vagyon-mérlegét. A bányá­szati beruházások előkészí­tésében hatósági jogkörrel rendelkezik. — Minden iparág — pél­dául a kőolajbányászat, szénbányászat, ércbányászat, építőanyagipar stb. — készít földtani kutatási tervet, amit a Központi Földtani Hiva­tal és a Földtani Tanács véleménye alapján terjesz­tünk a Minisztertanács elé. A Hivatal felderítő jellegű földtani kutatásra évenként nagyobb összeget fordít és ennek a felhasználására perspektivikus kutatási ter­vet állit össze. Ha az ennek alapján végzett munka si­kerrel jár, akkor javasolja az illetékes iparágnak a ku­tatás folytatását. Az elmon­dottakon kívül a Központi Földtani Hivatal szervezi a geofizikai műszerek fejlesz­tését, továbbá felügyeléti hatósága a Magyar Állami Földtani Intézetnek és a Magyar Állami Eötvös Lo­ránd Geofizikai Intézet­nek is. — Többször hallottuk, hogy hazánkban még vannak geológiailag fel­derítetlen. ún. „fehér foltok". Hol találhatók ezek^ s^ milyen fclada­(okat rónak a Központi Földtani Hivatal dolgo­területen mélyített kutak már régóta „gyanús" íóld­gáznyomokat és a geofizikai mérések kedvező szerkezeti alakulatokat mutattak ki. Az orosházi mezőben, vala­mint a battonya—puszta­földvári területen ugyancsak jelentós mennyiségű szénhid­rogént sikerült leitárni. — A harmadik ötéves tervben ugyancsak számos kutatási program végrehaj­tása szerepel. Elsősorban a Tiszai-süllyedék i őrületén, a Szegedi-medencében, a Tiszántúlon és a Dráva-me­dencében tovább folytatjuk a szénhidrogének kutatását, Bükkabrány környékén, to­vábbá a Bükk és a Mátra­hegység déli szegélyén a lig­nitkutatást. — Az olvasók jó ér­„Alvókamrában" fogunk aludni? teljes, kiterített felületét le­fotózza. A felnagyított fel­tételen szinte egymást érik U áfulkndó vonalkák, ba­rázdák. Vagy a hüvely s laikusnak csak egy rézdarab. összedolgozó, egymást segítő szakemberek előtt semmi seri maradhat titok. S. er­ó -7 egy té'i éjszakán két orv vadászra bukkant Az , t ívik rálőtt az erdészre. A ám a szakértőnek — mag- súlyosan sebesült ember netofon. amely órákig beszél már csakn-m elvérzett, ami­Eljön az idö — mondotta egy nagy amerikai gyár ve­zetője —.amikor az emberek éjszakára „alvókamrába" vonulnak, ahol tudományo­san ellenőrzött ideális körül­mények között a lehető leg­rövidebb idő alatt a legtöké­letesebb éjszakai nyugalom­hoz Tatnak. Az ..alvókamrákat" a­amerikai NASA űrkutatt szervezet rámára dolgozó gyárban tervezik már. Első­sorban űrutazások számára fogják felhasználni, hiszen módot adhat az űrhajósok­nak, hogy „koncentrált al­vással" fokozott pihenéshez jussanak. Később persze az ..alvókamrák" forradalma síthatják a földön maradó' tak mindennapi szokásai! i ahogyan a vitaminok fe'l dezése is megváltoztatta az emberek étkezési szokásait \z elgondolás lényege, ho „tökeietes" körülmény: kialakításával „minőséggel pótolják az alvás mennyisé­gét — Általában az ország minden táján volt már föld­tani kutatás, mégis vannak még „fehér foltok", tehát még részletesen nem ismert területek, amelyek — pozi­tív és negatív értelemben — „meglepetést" ígérnek. Ilyen a Cserehát (a Bükk-hegyaég keleti oldalán), a Mecsek­Villányi-hegység közötti rész, a Vértes- és Velencei-hegy­ség és a Mecsek—Balaton közötti terület. A recski ércbánya hazánk egyik leg­régibb színesére lelőhelye. Évek óta úgy látszott, hogy már kimerült, ezért többször szó esett a bánya bezárásá­ról. Az újabb kutatások azonban biztató ércnyomo­kat mutattak ki, s így a jö­vőben remény van arra, hogy a bánya nemcsak to­vább él, de jelentősen fej­lődni is fog. Ugyancsak „fe­hér folt" az Alföld, amely az utóbbi évek nagyarányú kutatásai ellenére is még mindig sok. a szénhidrogé­nek tárolása szempontjából kedvező réteget rejthet. — Milyen ásványkin­cseket fedeztek fel, s mi után kutatnak jelenleg? — Az utóbbi tíz év föld­tani kutatásainak egyik leg­jelentősebb eredménye a hajdúszoboszlói hatalmas földgázvagyon, a szanki, az illési, az algyői kőolajtele­-ek feltárása volt. A „fehér óitok" kellemes meglepeté­seinek egyik kiemelkedő pél­• dája volt a szegedi-medence. I A sajtó ezt írta akkor: az I egyik termelőszövetkezet számára mélyített vízkutató fúrásból kőolaj- és földgáz tört fel. A kőolajkutató geo­lógusok számára ez nem volt teljesen váratlan, hiszen a réssel cjdesültek eddig ís a magyar geológusok^ kutatók külföldi cred­ményciről. Jelenleg me­lyik országokban és mit kutatnak. _s a tervelt szerint hová mennek i következő ötéves időszakában? terv — A magyar geológusok több. gazdaságilag vagy a geológiai kutatásban még kevésbé fejlett országban vé­geztek és végeznek sikeres földtani munkát. Így a Mon­gol Népköztársaságban hét éve folyik eredményes víz­kutatás. Ugyanitt 1966-tól komplex földtani térképezést kezdenek geológusaink és geofizikusaink hároméves program keretében. — Indiában is voltak már magyar geológusok, és lehet­séges, hogy rövidesen ismét indulnak bauxit vagv más ásványi nyersanyag kutatá­sára. Voltak és a tervek sze­rint a jövőben is mennek magvar geológusok, geofizi­kusok. túrósok Afrikába. Guineábap vizet és bauxitot* a Mali Köztársaságban sót és vizet tártak fel. Kubá­ban az ásványi nyersanyagok felmérésében segítenek. Ku­tatóink közül már eddig is többen kaptak külföldön el­ismerő oklevelet, jutalmat, vagy kitüntetést eredményes munkájukért. Reméljük, hogy az elkövetkező évek­ben tevékenységükkel to­vább gyarapítják a magyar földtani kutatók hírnevét, hazánk nemzetközi tekinté­lyét. N. S. 4 oél-magyarorsxag Vasárnap. !?<:«

Next

/
Thumbnails
Contents