Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

Á Munkások és fjíkalwazatfcfifc. egy fore jutó netfco keresete, 3 nyugdíjjárulék levonásívjil' A bér, nyugdíj és családi pótlék emeléséről, a progresszív ityugriíprulék mértékéről \ 1965 „ & felemelés előbb 1966 felemelás után A vwunkls és ^IValiMazött/'i családok egyes tagjaira jutó társadalmi források «64-loew ^; v K-eset. \ + Társadalmi források csqládi póblék, nyugdíj stlo. siociális'juTtatásolc stk. . £450 Ft Textiláruk kiskereKftífilmi forgat CSALÁDI PÓTLÉK ni milliárd tt \ 1964 75 1965 tf 1965 200 1966 1956 1964 Más fe húskészítményei t is kereskedelmi forgalma . milliárd Ft. (Folytatás az 1. oldalról.) áruátvevői, áruösszeállítói, és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között es kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók. 0 Az Építésügyi Minisztétérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélési pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszakiak keresetét emeli. Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfőt. ntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint, különélési pótlékban részesülnek. Fz az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerőhullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett Intézkedésekkel nem érintett épílőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépftésvezetőknél. építésvezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent. A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. 0 Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bé1956 1964 WűsPélék átlagos fogyasztása 50.$ kd 92 k* 1934-3C 1963 1965 NYUGDIJAK nyo^dlMSűk száma V mi!ha 195" 1958 1959 1960 1964 rét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7 —8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen felételeit, a munkákhoz szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerő-hiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végsősoron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki menynyi -béremelést kap. 0 A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát, az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. 0 A vegyipari ágazat munkásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, így pl. a gumiiparban rendezik a hengerkeverők, a vulkanizálók és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. 0 A villamosenergia-iparban felemelik például a szén- és salakmozgatók, a kábel-, és villamoshálózat-szerelők bérét 4—7 százalékkal. 0 A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben. elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengerművek. az öntödék munkásai. © A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek. az edzőműhelyek dolgozóinál, esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sójatéri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállfflati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban. 0 A könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalékát érinti, főleg a teljesítménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átloftes emelkedés 6 százalék, cz 4 és 12 százalék között oszlik meg. 0 A2 élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt, munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 7.7 százalékos, e karbantartók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csaknem kél harmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ehhez a bérrendezéshez az 1906. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában bari 100 forintnál. 0 Az építőanyagiparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egv főre jutóan 60— 150 forint béremelésben. Ezen belül 11 700 téglaipari. 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egv része — közöttük a segédüzemek munkásai — •szintén béremelésben, illetve kisebb bérkorrekcióban részeslnek. Az Építésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. 0 4 M AV-ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító iparban 2340 munkás mintegy 4 —5 százalék havi béremelést. kap. 0 A KP M karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben: a rakodómunkások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék béremelést. 0 Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést, elsősorban az alacsony keresetű erdöművelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. 0 A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz bétS emelés. 0 A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bérszínvonalban elmaradt és munkaerő-hiánvnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. 0 A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A béremelés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőknél — 100—300 forint között váltakozik a szakképzettségüktől. szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget. a felelősséget, a magatartást figyelembe véve körültekintően járjanak el és a lehetőségek szerint mic'<»'>b értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéről. Ayugd i jem e lése k Február 1-től évi 200 miihó forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el nem érő sajátjogú nyugdíjaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 százalékkal emelkednek úgy. hogy a felemelt. özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 100 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárva-, és a 400 forintot el nem érő teljes árva ellátások is. A félárva felemelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 forintnál több nem lehet. Felemelik a régi mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) sajátjogú és özvegyi járadékot is. Proi:resszív nyugdíjjrírulék bevezetése A nyugdíjjárulék mértéke nu! 3 százalék; e felett pedig havi 1800 forintig változatta- a következő: 1801—2300 2301—3000 .3001—4000 4001—5000 5001—6000 6001—7000 7000 forint A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes összes keforintig forintig forintiforinli forintig fori nlig felett resetét ni. 4 százalék 5 százalék (i százalék 7 szá/.alck 8 százalék 9 százatok 10 százalék kell számításba Családi pótlék emelése A családi pótlék fejemelésének éves kihatása 850 millió forint, 50 millió forinttal több a tervezettnél. A családi pótlék rendezése több mint 600 ezer — bérből. illetve fizetésből élő — családot érint. Gyermekenként havi 50 forinttal emelkedik a két- és többgyermekes családok, továbbá mindazok családi pótléka, akik eddig is kaptak 2 gyermek után 200 3 gyermek után 360 4 gyermek után 480 5 gyermek után 600 minden további gyermek után gyermekenként 120 forintról 170 forintra emelke1 gyermek után 90 2 gyermek után 240 emelkedik. (MTI) egy gyermek után családi pótlékot (egyedülálló nök, stb.). A családi pótlék emelése kiterjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, a kisipari szövetkezeti tagokra. továbbá a fegyveres testületek tagjaira és azokra is, akik munkaviszonyuk, illetőleg kisipari szövetkezeti tagságuk alapján sajátjogú nyugdíjban részesülnek. forintról 300 forintra forintról 510 forintra forintról 680, forintra forintról 850 forintra. dik a családi pótlék. Az egyedülálló r" családi pótléka forintról 140 forintra forintról 340 forint-' A termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztése A Minisztertanács határozatot hozott a termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztéséről. E szerint arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások megközelítsék a» munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjaiknak nyújtott szolgáltatást. Július 1-től kerül sor a betegségi ellátás fejlesztésére, valamint a családi pótlék kiterjesztésére. Az intézkedések részleteiről megfelelő időpontban tájékoztatás jelenik meg. (MTI) v^rMft im tmág » Qíkrmm&QASffr 3