Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

Lassú enyhülés Az afrikai partok felől ármaló enyheség az 1500— 1600 méter közötti rétegekben megérkezett már a Kárpát-medence felé is. Az alsóbb szinteket azonban még mindig megszállva tartja az északról érkezett hideg, sőt utánpótlást is kapunk belőle. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a keddre virradó éjszaka a Dunántúlon nagyobb arányú havazás kezdődött, s a déli órákban az egész országban havazott. Az előrejelzés szerint a következő 36 órában lényeges változás nem lesz a hőmérsékletben. Reggeli, ekéd, vacsora az iidiiiikben Étrend — közvéieménykutatással Mit fogyaszt reggelire, ebédre, vacsorára, s ha ön lenne a konyhafőnők, hogyan állítaná össze a naponkénti étrendet? — ezt kérdezték az Egészségügyi Felvilágosító Központ munkatársai több szakszervezeti üdülőben összesen csaknem 400 vendégtől. A táplálkozási szokások megállapítását célzó felmérés érdekes eredmenyeket hozott. Kitűnt például, hogy sokan ugyan a korszerű egészségügyi követelményeknek megfelelően, a helyes arányokat megközelitően képzelik ei a napi menüt, a gyakorlatban azonban rendszerint eltérnek ettől — jóllehet az üdülőben többféle étrend között válogathattak. A közvélemény étlapjára például húsos, zsíros ételek mindössze 30,4 százalékban kerültek — reggelire, ebédre. sőt vacsorára is ennél mégis jóval magasabb százalékban fogyasztottak sonkát, szalonnát, különböző húsokat, s még a levesek közül is a zsírosabbakat, nerészesítették A lakosság és a művelődési otthon Látogatásom idején épp „teljes kapacitással üzemelt" a szegedi postások József Attila sugárúti művelődési otthona: a nagy előadóteremben este fél 8-tól a Nem című filmet vetítették; az egyik kisebb teremben dr. Kiszely György orvosprofesszor Az élet állomásai című előadását hallgatta a város perifériájának lakosságából toborzott, mintegy 80 főnyi hallgatóság; az elegánsan berendezett klubhelyiségben pedig a színjátszócsoport tartott próbát Horváth József rendező, operaénekes és Falusi Erzsébet zenei vezető irányításával. Tizenkettedik éve A művelődési otthon immár tizenkettedik éve tölt be jelentős missziót Szeged egyik legnagyobb külterületi körzetében: 1954 novemberében indult meg falai között a munka. Eleinte alig volt itt élet — még azt a „fényűzést" is meg kellett engednie az otthon vezetőségének, hogy egy időre a Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza számára engedje át a nagy előadótermet. E ténynek persze nem csupán hátrányos következményer voltak. hanem előnyei is: a kamaraszínház egyrészt segített az otthon anyagi bázisa megerősítésében, másrészt a külváros közönségét is mintegy az otthon falaihoz szoktatta. Minőségi ismeretterjesztés Ennek már jó tíz esztendeje; s ma már a külső települések lakossága alaposan ..hozzászokott" a művelődési lehetőségekhez. Hogy egyebet ne említsünk ennek illusztrálásaként: az ismeretterjesztő előadásokra a statisztikai adatok tanúsága szerint igazán nem kell ,.kötéilel" fogdosni a közönséget. Dr. Beretzk Péter kandidátus A megváltozott Fehértó című decemberi előadására kétszáztizennégyen, dr. Vherkovich Gábor kandidátus Az ezer tó országában című, mozgófilmekkel kiegészített előadására kétszázötvenen, A fjordok országa. Norvégia című ismertetésére kereken háromszázan voltak kíváncsiak, dr. Karsai Elek tudományos főmunkatárs A második világháború kulisszatitkai című előadásán kilencvenketten jelentek meg. Amint az előadók névsorából és az előadók témaköréből is világosan kiderül, a ..periférián" történő működés — az ismeretterjesztésben — egyáltalán nem jár ma már holmi minőségcsökkentéssel. Az viszont Drága szélhámosság Medvegy Sarolta 45 éves. Szeged. Rigó utca 18. szam alatti lakos eredeti foglalkozása tisztviselő volt. Legalábbis ezt vallotta mindenütt, amikor összeütközött a törvénnyel. Ez pedig elég sokszor megtörtént. Eddig összesen hétszer állt bíróság előtt, főleg vagyon elleni bűncselekmények miatt. Szinte minden esetben a hiszékeny embereket szedte rá valamire. 1960-ban 17 rendbeli csalás, befolyással üzérkedés és hamis tanúzás miatt 5 évre ítélték. Hivatali összeköttetésekre hivatkozva akkor nem létező la,kasokat adott el, és súlyos ezreket. szedett ká emberek zsebéből. Szabadulása után egy volt áldozatánál húzódott meg, ahol megbocsátottak neki és beengedték két napra. Másfél évig nem tudták kitenni a lakásból. Közben ellopott onnan különféle fehérnemműket. amelyeket értékesített. Az ebből származó pár 6záz forintból azonban nem tudta volna henye életmódját fenntartani, más forrás után nézett. Kiderítette, hogy van egy nagyon távoli rokona Orosházán, egy 83 esztendős nyugdíjas tanítónő, aki éppen akkor adta el fél házát. Medvegy Sarolta az idŐ6 asszonnyal felmelegítette a rokoni kapcsolatot, hogy majd rájárhasson a pénzére, takarékkönyvére. Azt a mesét adta elő, hogy Szegeden van egy háza, amelyből egy lakó csak 15 ezer forint „lelépésért" akar kiköltözni. Az idős asszony odaadta neki a takarékkönyvet, hogy vegyen ki belőle 15 ezret. Még írást is csinált róla, hogy majd „rátáblázzák" a telekkönyvben, mint adósságot a nem létező házra. Később még hasonló ürüggyel újabb 5 ezret csalt ki Medvegy Sarolta az idős asszonytól. Egy harmadik alkalommal pedig ellopta a takarékkönyvet, amely 18 ezer 877 forintot tartalmazott. A csaló „tisztviselőnő" kiváltott 18 ezer forintot, majd a takarékkönyvvel együtt „lelépet". Országos körözéssel fogták el. s állították ismét bíróság elé. A szegedi járásbíróság ismételten 5 évi szabadságvesztésre ítélte. Eladó a volt mórahalml Vízgazdálkodási Társulat székháza. IMórahalom. Felszabadulás utca 8.) Azonnal beköltözhető három szoba, 2 konyha. 2 előszoba és mellékhelyiségek. 400 négyszögöl telek. Érdeklődni: Szeged és Környéke Vízgaziálkodási Társulatnál. Szeged. Hunyadi J. sgt. '3. (8—16.30 óráig.) K. 13 tagadhatatlan, hogy e tény egész sor sajátságos feladat betöltésére készteti az otthon vezetőségét és lelkes aktíváit \ színjátszók mis«ziőja Ilyen sajátos feladatot tölt be a már említett, 12 főnyi szereplőgárdából és 8 műszaki, zenekari tagból álló színjátszócsoport is: főként melodikus zenéjű kamarajellegű darabokat mutatnak be — tehetségesen, ambiciózusan, s nem csupán Felsöváros. Fodortelep és Petőfitelep lakosságát mozgatják meg előadásaikkal. hanem a közeli Apátfalva. Balástya, Kiszombor, ÜUés, Forráskút, Szatymaz, Maroslele közönsége előtt is rendszeresen fellépnek. Makóra. Orosházára már harmadik éve járogatinak vendégszerepelni — sőt. több ízben olyan apró községekbe, tanyaközpontokba is ellátogattak a MÁVAUT különjárata segítségével, ahol emberemlékezet óta nem volt színházi előadás, ilyen emlékezetes kirándulásuk volt a Bács megyei Csólyospálos községbe tett utazás. Itt egy 180 ülőhelyes helyiségben több mint 300-an szorongtak, hogy végignézhessék a postások zenés produkcióját. „Betáró" asszonyok Sajátos igényeket tekintetbe vevő kezdeményezés á Tóbiás Lajasné irányításával működő szabás-varrás tanfolyam is. Ezt évente négy kurzusban rendezik —, s egy-egy kurzus résztvevőinek száma minden alkalommal 90 körül mozog. E tanfolyamokon gyári asszonyoktól, tsz-dolgozóktól orvos- és tanárfeleségig minden réteg képviselője meglelhető. Jónéhány asszony kerékpáron járogat be Ullésről. Forráskútról, Marosleiéről a tanfolyamra. Jellegzetesen „külvárosi'' missziót tölt be a hetente négy alkalommal rendezett filmvetítés is, melyen a keskenyfilmre vett, egész estét betöltő nagy játékfilmeket tekinthetik meg az érdeklődők méltányos — 2. 3 és 4 forintos — helyárakkal. Jobb filmeket! — Üjabban a MOKÉP megyei raktárából kapjuk a műsorra tűzhető filmeket — jegyzi meg Vámos László, a művelődési otthon igazgatója. — A kívánságunk: az eddiginél sokkal jobb filmellátást minőségileg! Az lenne az eszményi, ha amolyan negyedhetes utánjátszó mozivá emelkedhetne a mi moaink. A nagy filmszínházakban vetített, nagysikerű filmalkotások — némi pauzával — kerüljenek el az ilyen kismozikba is, mint a mienk... S ne kapjunk annyi agyonhasznált, összeszaggatott kópiát, mint eddig. Az az érzésünk, hogy — tekintetbe véve a művelődési otthon egyedi misszióját — az igazgató kérése teljesen jogos és indokolt... Szava remélhetőleg nem válik „pusztába kiáltott" beszéddé, hanem jóakarattal segítségére sietnek az illetékesek ... D. E. hozebbeket előnyben. Sok beutalt foglalt állást a könnyű, kímélő étrend mellett — de elsősorban másokra vonatkoztatva, mert ezekből valamennyi vizsgált üdülőben jóval kevesebb fogyott, mint ahányan javasolták. A Vendégek készítette étlap és a fogyasztás között különösen a vacsoráknál tapasztaltak tetemes különbséget a felvilágosítási központ munkatársai. A vendégek kétharmad része ugyanis hetente két. vagyttöbb alkalommal hideg vacsorát javasolt. ténylegesen azonban csupán 10—12 százalékuk elégedett meg felvágottal és más hidegétellel. A javasolt étrendekben és a valóban elfogyasztott vacsoramenükben egyaránt bőségesen szerepeltek tejtermékek, tojás stb. A felmérések alkalmával egyébként nemcsak az étrendeket. hanem a beutaltak testsúlyát is figyelemmel kísérték a felvilágosítási központ munkatársai. Az egyik üdülő 171 vendége közül száz saját bevallása szerint is súlytöbblettel kezdte meg a pihenést, sőt 80-an öt kilót meghaladó többlettel rendelkeztek. Ennek ellenére csupán 29-en vették tervbe, hogy leadnak néhányat a felesleges kilókból, s végeredményben 47-en 1—3 kilóval „tekintélyesebben" hagyták el az üdülőt. (MTI) Kétezer ipari tanuló kell Szegeden TÁJÉKOZTATÓ FÜZET' A SZAKMATANULÁSRÓL, ELHELYEZKEDÉSRŐL Február elsején megkezdődnek a jelentkezések az ipari tanuló képzésre. Csongrád megye és Szeged város pályaválasztási tanácsai ebből az alkalomból közös tájékoztató füzetet adtak ki a napokban az általános é3 középiskolákban végző fiatalok 1966 67. évi továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeiről. E tájékoztató egyike azoknak az ismertető anyagoknak, amit a pedagógusok, a pályaválasztási munkában közreműködő állami és társadalmi szervek éppoly haszonnal forgathatnak. mint azok a fiatalok és szüleik, akik érdekeltek. A különböző szegedi vállalatoknál, üzemekben, szövetkezeteknél több mint kétezer elsőéves szakmunkástanuló, 1400 fiú és 600 lány beiskolázására lesz lehetőség 1966-ban. Az érettségizett fiatalok igényük szerint és a szükséglet alapján minden szakmában felvételt nyerhetnek. sőt a nagyobb előképzettséget igénylő szakmákban főképpen rájuk számítanak. A tájékoztató fűzel részletes betekintést nyújt Csongrád megye és Szeged munkaerő-helyzetébe. Ismerteti | az általános iskolákból, vaj lamint a középiskolákból kií lépő fiatalok továbbképzési I és a tovább nem tanuló fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit. Közli az iskolák pontos címjegyzékét is. Segítségével az érdekeltek könynyebben mérlegelhetik, hogy az Iskola elvégzése után számukra melyik pálya kiválasztása a legcélszerűbb. a gimnáziumi végzettségű fiatalok jórésze természetszerűleg nem tanulhat tovább egyetemen, főiskolán, alkalmazott munkakörben való elhelyezkedésre pedig kevés mód nyílik. Ugyar.nkkor ipari, mezőgazdasági szakmunkásokra mindenütt nagy szükség van. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az úgynevezett divatos szakmákban már csak néhány újabb tanulóra tartanak igényt, más szakmákban viszont tömeges jelentkezést is szívesen fogadnak. Míg például mindössze négy radló-tv szerelő, egy híradástechnikai műszerész, 16 férfi-női fodrász felvétele szerepel a tervben, 280 lakatos. 73 esztergályos. 125 kőműves, 470 fonó-szövő. 30 gumigyártó. 40 kábelkészítő stb. szakmunkás képzésének megkezdését biztosítják az idén Szegeden. Azokba a szakmákba, melyek lányok részére is megfelelőek, elsősorban őket veszik fel. Az általános iskolákban ennek elősegítésére január 10 és 20 között szülői értekezleteket tartanak, ahol a pedagógusok, az lparitanuló-Iskolák tanárai és a tanács illetékes szakemberei felvilágosítást adnak a szakmatanulásról. Ehhez egyébként a pályaválasztási tanácsadó füzet minden iskolában rendelkezésre áll. a középiskolások egyetemi-főiskolai felvételi lehetőségeiről pedig a könyvesboltokban lehet beszerezni tájékoztatót. SZÖVETKEZETI VEZETŐK ! Felsorolni is hosszú lenne, hogy mi minden hárul a termelőszövetkezeti vezetőkre, az elnökökre, a párttitkárokra, a mezőgazdászokra, a könyvelőkre, a brigádvezetőkre, s mindazokra, akik a társas gazdálkodás, a szövetkezeti élet valamelyik területén irányító szerepet visznek. Időzzünk ez alkalommal ne is annyira a feladatoknál, mint inkább annál, hogy milyen nagy jelentősége van a szövetkezeti vezetők magatartásának, viselkedésének. Annak, hogy személyes példamutatásukkal. funkciójuk betöltése közben és a magánéletben, mire ösztönzik a többieket. Arra-e, hogy önzetlenül, a törvények feltétlen tiszteletben tartásával, legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint dolgozzanak, vagy pedig kisebb-nagyobb magatartásbeli hibákkal, fogyatékosságokkal nehezítik az egészséges fejlődést. Sajnos, a termelőszövetkezeti mozgalom megindulása óta nemcsak olyan emberek kerültek vezető beosztásba a szövetkezetekben, akiket az előbbi csoportba lehet sorolni. Voltak, s ma is vannak olyan, különféle tisztséget viselő vezetők, akik méltatlannak, vagy gyengének bizonyultak arra, amit vállaltak. Nem azokról van most szó, akik a közös vagyon hűtlen kezelésével, sikkasztással, viszszaélésekkel „vívták ki" minden becsületes ember megvetését. Azokról beszélünk, akik nem is rossz szándékkal, s talán nem is akarattal, de emberi gyengeségből mégis nehézségeket támasztanak viselkedésükkel. A leggyakoribb forrása az ilyen természetű hibáknak az, hogy a vezető nem szolgálatnak. hanem hatal inaskodásra lehetőséget adó tisztségnek tekinti beosztását. Az erre hajlamos ember úgy viselkedik, mintha a szövetkezet mindenestől az övé volna. mintha ő rendelkezhetne teljhatalommal a szövetkezeti tagsággal és a közös vagyonnal egyaránt. Ez a hiba A SZÖVETKEZETI VEZETŐK MAGATARTÁSÁRÓL jelentkezik kis mértékben már akkor is. amikor az elnök vagy valamelyik másik termelőszövetkezeti vezető ilyenféleképpen fogalmaz: „az én szövetkezetem", „én már bevetettem ennyi meg ennyi holdat", „az én embereim" stb. Vannak kirívó példái is annak, hogy hová vezet az ilyen gondolkodás, a szövetkezeti életnek és munkának ez a teljesen hamis és mindenképpen ártalmas felfogása. Nemegyszer torkollott már ez egészen durva diktátorkodásba, basáskodásba az emberekkel szemben, ami viszont előbbutóbb magával hozta a gátlástalanságot az anyagi ügyek intézésében is. örvendetes és biztató, hogy a termelőszövetkezeti tagok felfigyelnek ezekre a jelenségekre. és egyre határozottabban lépnek fel ellenük. A* élet sok követelményt támaszt azokkal szemben, akik egy-egy termelőszövetkezet élén tevékenykednek. A legfontosabbak közé tartózik az, hogy minden körülmények között igazságosak legyenek, ne tegyenek kivételeket sem a rokonokkal. sem a barátokkal, sem azokkal, akikre valami miatt neheztelnek. A falu közvéleménye nagyon érzékeny erre, s éppen ezért súlyosan esik a latba minden ezzel kapcsolatos hiba, fogyaték osság. Jónéhány termelőszövetkezeti vezető tette már szóvá, hogy gondot okoz neki a barátkozás az emberekkel, a szövetkezeti tagokkal. Ha elzárkózik a baratkozástól, néldának okáért attól, hogy a szövetkezeti vendéglőben, vagy máshol rendezett összelövetelek, találkozások alkalmával megigyon velük eevkét pohár italt, akkor gőgösnek, beképzeltnek tartják, s könnyen olyan hírét keltik, hogy „lenézi az egyszerű emK°reket". Ha viszont nerr> utasítja vissza u meghívást, akkor az a veszély fenyegeti, hogy az Italozás, a kocsmázás miatt szólják meg. Vannak olyan szövetkezeti vezetők, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy az a leghelyesebb, ha senkivel sem kerülnek közeli kapcsolatba a termelőszövetkezeti tagok közül. Ennek a helyzetnek az igazolására jónéhány példát is felhoznak, olyan esetet, ami-' kor a szövetkezeti elnök csakugyan súlyos helyzetbe került. Mégsem lehet egyetérteni az emiitett felfogással. Nem, mert a merev elzárkózás eltávolítja az elnököt, s a többi vezetőt a szövetkezeti gazdáktól. Rideggé teszi közöttük a kapcsolatot, s akadályozza azt, hogy a szó nemes értelmében vett, emberséges viszony jöjjön létre vezetők és vezetettek között. Márpedig arról semmiképpen nem szabad lemondani, hogy a termelőszövetkezet a régi, sivár paraszti élet helyett egy sokkal emelkedettebb, valóban emberi tartalommal megtöltött, s a falvak népe által kedvelt, közösségi életformát is jelentsen. Nem igaz, hogy ennek a magasztos célnak a szolgálalát mértéktelen italozás, klikkezés, részrehajló sógorság-komaság nélkül nem lehet megvalósítani. Éppen ellenkezőleg: a vázolt célt csak akkor érhetjük el. ha a vezetők feddhetetlen életükkel a mértékletes szórakozásra, az önös érdekektől, nem tiszta indítékoktól mentes barátkozésra is ugyanúgy jó példát mutatnak, mint a kötelességek pontos, '"lkiismeretes teljesítésében. Az ilyen példamutatás nem tévesztheti el a célját és nem járhat rossz eredménnyel. Az egész tagságra előnyös, kedvező hatással van a vezetők ilyen példamutatása. Ennek eredményei oedig előbb-utóbb megmutatkoznak a szövetkezeti gaziák munkáiénak és sondolkozásmódiának egészséges fejlődésében "gyanánt. Gulvás Pál Szerda, 1966. január 12. ÜcL-MAGIARORSZÁG 5