Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

A költségvetés parlamenti vitája (Folytatás az 1. oldalról.) nika és technológia fejlesz.. , , , , ,,, lésével, n munka és a terSScinrSszStS mf* j0bb, ^-vczéséMost mór olyan jellegű gaz- vel» a munka termelekenysédasági növekedésre kell át- B^hek elmélkedésével valósul térnünk, amely főleg a tech- meg. Gazdálkodásunk hatékonyságáért olyanok la, akik a szocialista tervgazdálkodás létjogosultságát vitatják, — A tervgazdálkodás minden szocialista ország fejlődésének közös törvényszerűsége, a szocialista társadalmi rendszer sajátja, amely az emberek érdekébeh a Céltudatosságot, a tudomónyoe megalapozottságot, oz előrelátást. állítja szembe a kapitalista gazdálkodási rendszer anarchiájával, az embert kiszipolyozó konkurrcneiaharcávai Nem állítjuk, hogy a fejlődésnek ez az útja problémamentes. Mi is keressük a hasal, sajátos viszonyaink' nak, Hőforrásainknak legjobban megfelelő utakat és módszereket a szocialista gazdaság további fejlesztésére. A felszabadulás óta megtett utunk, dc különösen az utóbbi, csaknem egy évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják, hogy gazdaságunk fejlesztésében — összes gondjainkkal együtt helyes titán jártunk és járunk. — ElegendÓ, ha csak néhány alapvető tényre hivatkozom. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből 1949-hez képest csaknem háromszorosára, ipari termelésünk ez idő alatt kereken megháromszorozódott. — Fejlődésünk eredményeképpen gazdaságunk méretéi megnövekedtek, de bonyolultabbá is váltak. Mindez megkívánja, hogy a szocialista gazdálkodás hatékonyabb legyen. — Második ötéves tervünk során — nem végleges adatok szerint — több, mint 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra. 1500-hál több ipari létesítményt helyeztünk üzembe, illetve rekonstruáltunk. Öt dt> alatt Jet) ezer tif lakás épült, 40 ti) nagy áruház, 800 új kiskereskedelmi üzlet, 5000 kórházi és mintegy 18 000 óvodai és napközi helyet btzíoiító létesítmény készült el. ÜJ, vagy kibővített kulturális Intézményetek befogadóképessége 110 ezerrel gyarapodott. A bérből és fizetésből élők száma öt esztendő alatt csaknem 400 ÖOO-rel nőtt. Mindezekkel együtt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 19—20 százalékkal emelkedett a lakosság reáljövedelme, bár n reálbérek terén nem értük el a tervezett emelkedést. — Iparunk nemcsak üj létesítményekkel gyarapodott, hanem jelentős mértékben korszerűsödött ls. Az űj. modern gépekkel együtt növekedett n munkabiztonság, csökkent a balesetek száma, javultak az élet- és munkakörülmények. Tiszteit Képviselőtársak! — Engedjék meg, hogy ennek a történelmi szakasznak a lezárása kapcsán néhány szót szóljak szocialista tervgazdálkodásunkról. Annál is inkább érdemes erről beszélni, mert gazdaságvezetés! rendszerünk tervezett reformja, valamint a február 1-én életbe lépő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések kapcsán egyesek kétségbevonják népgazdaságunk szilárdságát, s vannak Történelmi mércével mérve hihetetlenül rövid idő, lcét évtized alatt, a magyar dolgozó nép olyan utat tett meg a termelőerők fejlesztésében. az élet- és munkakörülmények javításában, amihez a fejlett tőkés országoknak több, mint száz esztendőre volt szükségük. A szocializmust azonban nem azért építjük, hogy kivívjuk ellenségeink elismerését, hanem azért, mert népünk akarata. Felelősséggel is csak a magyar dolgozó népnek cs a nemzetközi munkásosztálynak tartózunk. Az ellenség taktikája — Természetesen az ellenségnek semmi sem drága és minden eszköz jó arra, hogy megkísérelje rendszerünket lejáratul. A nyugati „sajtószabadság" nagyobb dicsőségére a legutóbbi napokban is olyan híreiket kürtölt világgá az. amerikai AP hírÜgynökség. hogy az ár- és bérintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivohultak az Utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek. A ..kitűnően informált" hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét ós 160 csepeli munkást letartóztattak. Mit mondhatunk erről a Beruházásra 45 milliárd — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ez évi programunk, III. Ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt helyezünk üzembe. 1965-höz képest az ipari és mezőgazdasági termelést egyaránt növeljük. A kivitel és a behozatal mintegy fi—H százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Nő a foglakoztatottak száma, bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális és kulturális ellátásának további javítása. Üjabb lakásokat, iskolákat, gyógy! mézeteket, kultúrotthonokat építünk. A továbbiakban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a vény erejével is lépjenek fel a lakoLsiságot megkárosító, burkolt áremelések, vagy spekulációs törekvések ellen. — A közelmúltban nyilvánosságra kerültek a több, mint egymillió dolgozót és nyugdíjast érihtő bér- és szociális jellegű intézkedések. amelyek pénzügyi kihatása — a családi pótlékok felemelésére fordított öszszeggel együtt — 2 milliárd 800 millió forint. Ezeket az intézkedéseket a dolgozók töbsége megértéssel fogad-, ta. — A bér- és társadalombiztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők figyelmét a gondos és körültekintő végrehajtásra hívjuk fel. Különösen fontos, hogy a bérügyi intézkedésekkel központilag rendelkezésre bocsátott összegeken túl az 1968. évi bérfejlesztést, a bértartalékokat, a tartós létszámcsökkentésből adódó bérfejlesztési lehetőségeket, az űj prémiumrendszert elsősorban a munkaeredmények ösztönzése érdekében használják fel. — Amikor a demokratikus sokoldalú fej lesztésről szólunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelességeket ls jelent. A demokráciának pároisulnla kell a centralizmussal, a határozatok, a döntések fegyelmezett, Tökéletesítjük a szocialista elosztási rendszert — Ügy véljük, hogy a vállalatok rendelkezésére álló összes anyagi ösztönzők célszerű és okos felhasználása hatékony eszlcöte lehet az 1968. évi feladatok teljesítésének — mondotta Gáspár Sándor, majd a műszaki konferenciákról beszélt, amelyeken a termelés irányítói megtárgyalják az 1966. évi vállalati tervet és az abból adódó feladatokat. E műszaki konferenciák másik fő feladata a február 1től sorra kerülő termelési tanácskozások előkészítése. A gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők kérjék ki mindenütt a munkások, a műszaki dolgozók, a gazdasági szakemberek véleményét. javaslatalt és hasznosítsák azokat munkájukban. Egyre jobban bontakoztassak ki a dolgozók termelési aktivitását. Fejlesszék a szocíallstabrigdd-mozgalmat. de ne hanyagolják el a szocialista verseny egyéb, hagyományos formált sem. — Mint ismeretes, foglalkozunk gazdaságirányítási rendszerünk reformjával — folytatta Gáspár Sándor. — Ez elvileg és gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokotottabb érvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. — Meg kell vizsgálni továbbá a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló politikai, állami és társadalmi szervek tevékenységét. Javítanunk kell, a megnövekedett követelményekhez jobhan hozzá kell igazítani és hatékonyabbá kell tenni államhatalmi és végrehajtó szerveink munkáját. — Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai én társadalmi Szerveink között, kiküszöbölve a párhuzamosságokat és üresjáratokat. Minden szinten küzdenünk kell a társadalmi túlszervezettség, a bürokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló valamennyi szerv ós testület önállóságát, felelősségét. A további demokratizálás útja minden alapot nélkülöző rágalomról. amelyet számos nyugati lap — köztük a velünk Jószomszédi viszonyban levő, semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező polgári sajtója — sem átallott elsőoldalas szenzációként feltálalni? Ebben a parlamenti teremben itt ülnek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnánk az AP tudósítóját ós néhány nyugati szerkesztőt Csepelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerülnek a gazdaságirányítás reformjával össze/üggö feladatok. — Azok az intézkedések, melyeket a pénzügyminiszter elvtárs előadói beszédében ismertetett, már a gazdaságirányítás reformjának irányában hatnak. Gondolok itt elsősorban az üzemek önállóságának és felelősségének növekedésére, a szállítási szerződések reformjára, az új prémiumrendszerre, a különböző ér- és bérintézkedésekre. — ismeretes, hogy február l-től felemeljük a húsén tejtermékek árát, ugyanakkor leszállítjuk a zsír. a szalonna és néhány széles körben keresett textilnemű órát. Ezeket az intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. De a párt ós a kormány nevében, nyomatékosan felhívom az illetékes szervek figyelmét, hogy szigorúan tartassák be az Arakat, s ha kell, a tör— A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — ez egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozáséval kapcsolatban egyaránt. Más szóval: még inkább közüggyé kell tenni épitőmunkánk összes gondjait. Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is sarkalatos elve, hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gondjaink előzetes megvitatásába. — A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a mi társadalmunkban adottak, városban és falun egyaránt. Az ipari üzemekben a munkások közvetlenül és osztályszervezeteik útján közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül beleszól a termelés megszervezésébe ós a javak elosztásába is. — Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló, A feltételek megérettek arra, hogy a szocialista demokráciát továbbfejlesszük. Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési Jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezetelk útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. — Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét ás tevékenységét. Tovább kell növelni a szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten éljenek az eddiginél jobban a törvényben biztosított jogaikkal és alapelvként tartsák szem előtt, hogy tevékenypontos végrehajtásával. Egyszóval! egész társadalmi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében — és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Minden lazaság és felelőtlenség ellen ségükért az őket megválasztó dolgozóknak tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek útján a dolgozók véleményét. Tisztában vagyunk azzal. hogy a mi gazdaságvezetés! rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés. De ezt össze lehet és össze is kell egyezteni a munkáskollektívák nagy jelentőségű termelési és politikai tapasztalatainak állandó felhasználásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. — A szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele a dolgozó emberek részvétele a célok meghatározásában, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. Fejlődésünk mai követelményei között üzemi, vállalati szinten ennek az elvnek a szakszervezetek útján lehet és kell érvényt szerezni. Gáspár Sándor hangsúlyozta: a szakszervezetek szerepét nem lehet csupán a szűken vett érdekvédelmi tevékenységre korlátozni. Szemünk előtt, a szocialista építőmunka tüzében bontakozik ki a szakszervezetek széles skálájú, sokszínű tevékenysége a történelmileg megváltozott körülmények között. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa a közeljövőben megvitatja gazdaságvezetési rendszerünk reformjának irányelveit. Ismert, hogy a gazdaságvezetés új rendszere a szakszervezetek jogkörének további bővítését is feltételezi. Indítványozni fogjuk, hogy a dolgozók törvényben biztosított jogainak képviseletét, azok ellenőrzését és betartását az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák el. Meg kell majd vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön Jobban a munkások véleménye a szakszervezetek lévén az üzemek gazdasági vezetőinek kinevezésében, illetve felmentésében, nem sértve természetesen oz ezzel kapcsolatos állami jogköröket. — A munkásközvélemény, a dolgozók igénylik, hogy következetesen érvényt szerezzünk határozatainknak, rendelkezéseinknek. Szükséges és helyes például a bérügyi és normaintézikedések végrehajtása. Dc ennék a hatása sem lehet kellően eredményes és hasznos, ha nem tudunk érvényt szerezni a termelés felételeinek, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a lazaságok, rendellenességek megszüntetését célzó intézkedéseknek. Más szóval: az eddiginél sokkal jobban kell törekednünk a termelés jó feltételeinek biztosítására. Gazdasági vezetőinknek még jobban meg kell tanulhiuk a helyes üzemszervezést, még következetesebben végre kell hajtanluk azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek az üzemszervezéssel függnek össze. — A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozottabb kövtelményt kell felállítania. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többségének véleményével. A munkások elemi igénye, hogy az üzemben rend és fegyelem legyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és mozgalmi vezető támaszkodhat az üzemi munkás/közvéleményre. — Régi, ismert tétel, hogy nem az a jó vezető, aki mindent elnéz, hanem, aki rendet, fegyelmet tart a maga területén. Az ilyen vezetési módszerekkel természetesen egyetértenek a pártós szakszervezeti szervek. — Közvéleményünket fog-, lalkoztatja, hogy sok esetben nyilvánvaló hanyagság, gondatlanság, felületesség, a köztulajdon megkárosítása, pazarlása következmény nélkül marad. Ez joggal váltja ki a m un Írások nemtetszését ós — enyhén szólva — nem valami erkölcanemesítő tényező. — A párt és a kormány életünk minden területén határozottan fellép, szankciókat foganatosított és foganatosít mindért lazaság ét felelőtlenség ellen. Nincs azonban a világnak egyetlen olyan rendszere, kormányzata sem, amely központilag fel tudna fedni és meg tudna torolni minden rendellenességet, a társadalomra hézve káros cselekedetet. — A2 ilyen Jelenségek nem küszöbölhetők ki valamiféle központi intézkedéssel, vagy puszta elhatározással. Mint minden feladat megoldásához, ehhez is társadalmi összefogásra van szükség: nagyobb felelősségvállalásra és fokozott közéleti aktivitásra. — Amikor minden becsületes magyar dolgozó részt vállal én ki-ki a maga helyén dolgozik hazánk boldogabb jövőjének formálásán, akadnak olyanok, akik viaszaélnek a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel, félreértik türelmünket, emberségünket és a dolgozó tömegek között megbújva, sokszor azok nevében rendszerünkkel szemben ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az ő idejük. Liberálisak vagy kemények vagyunk? — Egyes volt tőkés és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve — ismét próbálkoznak, sőt követelőznek. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hogy pár hete néhány Nógrád megyei községben megjelentek a volt földesurak és fogadott prókátoraik. Pillér Jenő volt földesúr birtokát, kastélyát követelte vissza, mondván: „Most van Itt az ideje". — Nem, urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ideje végérvényesen lejárt és soha többé nem tér vissza. Nyugodjanak végre bele abba, hogy amíg az elmúlt ezer év az önöké volt. a következő évezred a miénk — a munkásoké, a parasztoké, a fizikai és szellemi dolgozóké! — Az elmúlt hetekben néhány államellenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgel vádolnak bennünket. Ugyanakkor „a másik oldalon" pedig egyesek azt mondják: liberálisok, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett újra hangsúlyozzuk: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott es nem is fog változni. Továbbra is megőrizzük rendszerünk humanizmusát' — nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség betartásdti, de ez nem a gyengeség jele, hanem rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja. Egyébként alapvető igazságként vegye tudomásul mindenki, hogy az oszlályharcnak nemcsak etikája, hanem logikája ls van. Aki az osztályharc etikáját megsérti, az logikájával kerül szembe. Akik a nép hatalmára kezet emelnek, lázítanak és bomlasztanak, azok ellen a szocialista állam törvényeinek teljes szigorával fellépünk. Munkásosztályunk érdekében továbbra is szent kötelcwégünknek tartjuk szocialista vívmányaink védelmét. Egyéni boldogulás — a közösség keretében - Tisztelt Országgyűlés! — Most újra nagy feladatok előtt állunk, amelyek megvalósítása nemzeti felemelkedésünk egyedüli útja. Csakis ebben a nagy munkában, építésben kovácsolódhat még szorosabbra népünk szocialista nemzeti egysége. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése feltételezi, hogy erősítjük a mtmkásosztály vezető szerepét egész trásadalmi életünkben. Feladataink megoldásához továbbra is szükség van munkásosztályunk minden nehézségén úrrá levő, szorgalmas munkájára és szövetségesének, a szocializmus útjára tért parasztságnak a támogatáséra. — Az egységes szocialista paraszti osztály kialakításának irányában hatnak a párt és a kormány által elhatározott intézkedések, amelyek kedvezően befolyásolják a Parasztság termelési kedvét, életkörülményeit és elősegítik, hogy a parasztság életszínvonala közeledjék a munkásosztályéhoz. Számítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai élnek az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel, javítják gazdálkodásukat és fokozotDÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1966. Január 89.