Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

mmmá A költségvetés parlamenti vitája tab ban hozzájárulnak az egész lakosság életszínvona­lának emeléséhez. Így, csak­is így erősödhet államunk, szocialista nemzeti egysé­gűn alapja, a munkás-pa­raszt szövetség. — Továbbra is számítunk értelmiségünk alkotó mun­kájára, szaktudására; arra, hogy a magyar értelmiség — egyre jobban összeforrva a munkásokkal és a többi dol­gozókkal — tevékenyen mun­kálkodik szocialista nemzeti céljaink magvalósításán. — Pártunk és kormányunk mindig is támogatta és to­vábbra is támogatja a dol­gozók törekvését, hogy éle­tük egyénileg is szebbé és boldogabbá váljék — hiszen ez a szocializmus lényegé­ből fakad. Egyre többen is­merik fel azt is, hogy az Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első egyéni boldogulás céljai ná- fitkára, Bognár József professzor, a Kulturális Kap­tártadatom e>dScsolaüJk Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügymi­hangban valósulhatnak meg. niszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank el­— Itt szeretnék szólni ar- aüke a tanácskozás szünetében röl, hogy bár a mi hazánk­ban az állampolgárok azonos jogokat élveznek — vagyis nálunk jogegyenlőség van — de nem vagyunk egyformák. Miért szólok erről? Mert aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az emberi értéke és azt többre is kell becsülnünk. — Nálunk az emberek dön­tő töbhsége elvégzi munká­ját, de egyre nő azoknak a száma, akik a munka hét­köznapjain az átlagosnál töb­bet tesznek, időt, fáradságot, erőfeszítést nem kímélve dol­goznak, sőt áldozatokat is vállalnak szocialista hazánk gazdasági, társadalmi életé­nek fejlesztéséért. — Pártunk és kormányunk nagyra értékeli azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak, aktivisták­nak és egyszerű embereknek a munkáját, akik szinte sze­mélytelenül dolgozva formál­ják, alakítják népünk tör­ténelmét, mindennapos, szor­gos tevékenységükkel viszik előre népünk felemelkedé­sét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk el­ső évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mind­annyiunkra, a terv és a költségvetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó, vagy rossz munkánk egész továb­bi fejlődésünket befolyásolja. — Meggyőződésem, hogy o magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép e felelősségtől áthatva, min­dent megtesz az 1966. évi feladatok valóra váltásáért. — A beterjesztett költség­vetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam ne­vében elfogadom. Iffei IP i •• • wmmm } Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Darvasi István, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese az országgyűlés szünetében ÚJ GÉPEKKEL és új üzemben 76 millió forintos tervvel dolgozik 1966-ban az ecset-és seprűgyár I A Szegedi Ecset- és Sep­rűgyár 1965-ben szépen dol­gozott. Sikereiket a gondos és jó munka alapozta meg, hiszen a terv, főleg az ex­portterv teljesítése mellett igen nagy gondot fordítottak a minőségi követelmények betartására is. Reklamáció nélkül Az éves termelési tervet 104,7 százalékra, ezen belül az exporttervet pedig 2 mil­lió 200 ezer forint értékben teljesítették túl. Munkájuk­ra jellemző, hogy a múltév áprilisában a gyár elnyerte a SZOT vörös vándorzász­laját, valamint ez évben a szegedi tanácsi vállalatok versenyében a megosztott első helyre került. Említésre méltó, hogy 1965-ben egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett a gyárhoz és minőségi kötbért sem kellett fizetniök. Ugyan­csak dicséretére válik tevé­kenységüknek, hogy a mun­ka termelékenységét 1965­ben 4,7 százalékkal emelték és a múlt év folyamán 28 brigád — a dolgozók 68 szá­zaléka — versenyzett a szo­cialistabrigád-mozgalomban. Harminchárom gép házilag Az idén móg fokozódnak a feladatok. Teljesíteni kell a közel 76 millió forintos éves tervet és közben meg kell oldani az új, Cserzy Mi­hály utcában épülő seprű­készítő telep üzembe helye­zését is. Itt külön feladatot jelent, hogy az új üzemrész­ben olyan modern gépeket kell a termelésbe állítani, amelyek jelenleg a belföldi forgalomban nem vásárol­hatók meg. De a fontos cél­gépekre mindenképpen szükség van, s ezért 33 da­rabot saját erőből: az ecset­gyár TMK-műhelyében kell legyártani. A városi tanács ipari osztálya komoly segít­séget ad a nem mindennapi gépkészítő munkához, de ez­zel a segítséggel együtt is igen nehéz feladat előtt áll az üzemi karbantartó mű­hely. A vállalat vezetősége és a műszakiak mégis bíz­nak a sikerben. Nem is alap­talanul: 1965-ben a TMK­sok alapos előzetes kísérle­teket folytattak, sőt néhány — azóta igen jól bevált cél­gépeket is készítettek. A saját készítésű gépek mellett még — főleg a ter­melékenység emelésére — négy darab, az ecset- és sep­rűkészítést elősegítő külföldi gyártmányt is beszereznek 1966-ban. Üj gyártmányok További nagy feladata az ecset- és seprűgyár kollektí­vájának a bel- és külkeres­kedelmi piacok gyakran változó igényeinek rugalma­sabb kielégítése. Ezért már most, az év elején kiterjedt gyártmányfejlesztő és elő­készítő munkába kezdtek: a külföldi exportra szánt nagy seprűfajtához két újabb tí­pust, míg a kis seprűválasz­tékot egy új fajtával bőví­tették. Emellett az évi mű­szaki fejlesztési tervfelada­tok egyik legfőbb céljául is az új gyártmányok és az igényelt típusok kifejleszté­sét tették. Nem titok, hogy az ecset­gyárban is célszerű létszám­csökkentést hajtanak végre, elsősorban az anyagmozga­tás és segédmunka terüle­tén. Mivel a tervek nem változnak, szükség van a munka jobb megszervezésé­re, ésszerű műszaki intézke­désekre — a termelékenység növelésére. Természetesen ezek a feladatok is az év eleji legfőbb tennivalók kö­zött szerepelnek az ecset­gyárban. Matkó István Művelődési központ: a könyvtár A dolgozók egyharmada olvasó Látogatás az újszegedi kendergyárban Benke Valéria (jobbról), az MSZMP KB tagja, a Társadal­mi Szemle főszerkesztője Lácsán Mihályné Csongrád megyei képviselővel Csongrád megyei képviselők a Parlament folyosóján (balról jobbra): Katona Sán­dor, Szél János, Bódi László, Bodó Istvánné, Balogh László, Lőrincz Pálné, Kurucz Márton, Ualmágyi Ivánné és Lacsán Mihályné Alacsony polcokkal rakták körbe a szobát, hogy rajtuk a könyveket mindenki köny­nyen elérje. De nemcsak a polcok férhetők könnyebben hozzá, hanem maga a könyv­tárhelyiség is. Alig néhány hete költöztek át a fotelek­kel, asztalokkal, virágállvá­nyokkal, szőnyegekkel kicsi­nosított terembe. Rögtön gei látogatják a kölcsönzőt, telefonon. Kartonján ókori megnőtt a forgalom is. Ezeknek fele munkás, másik történeti lexikon, egy-egy része pedig műszaki vagy Dosztojevszkij- és Tolsztoj­adminisztrációs beosztásban mű kölcsönzése szerepel. Üj könyvtárat kapott az dolgozó, ipari tanuló vagy _ Mikor textilipari tech. újszegedi kendergyár, ahol nyugdíjas. nikumba jártam, clhatároz­nemcsak kölcsönözni, hanem f- . ^ - tam; bölcsész leszek. A terv­olvasni is lehet. Még nincs egyetem netKUi is bö, ncm ,ett scmmi de az „teljes üzem"; ez utóbbi le- Nem kellett különösebben irodalom iránti nosztalgiám hetőséggel csak kevesen el- agitálni például Kispéter megmaradt. Most minden nek. De azért vannak, akik Máriáti aki „emcsak rend- szabad időmet arra fordí­munka előtt vagy utan ne- szeresen kölcsönöz, de vásá­latogatnak ide, jobbara uj- rol is könyveket. — Este sohasem tudok el- .... _ , aludni olvasás nélkül - >rodalmat- Persze most ke­mondja. Mint szakoktatási vés idő jut erre. Marxista előadó, az ipari tanulóknál középiskolába járok, ahol Agitáció Ságokat, folyóiratokat olvas­gatni. A könyvtáros, Péter Józsefné nevetve meséli, hogy a divatlapokat, képes újságokat „csaléteknek" te­tőm, hogy egyetem nélkül is alaposan megismerjem az irodalmat. az asztalra. Így tud új tanít s a felkészülésben el- filozófiára, politikai gazda­olvasókat szerezni, akik el- engedhetetlenul szukseges . & tudományos szo­snsorhan őrért iönnpk he s szakirodalmat innen szerzi Mi,ui"rd ** 'u"ol»dnyos szo­ha má" Ut vannaT jobban be. Azóta keresik fel gyak- cializmusra kéthetenként ké­— ran a helyiseget tanitvanyai =»"i»»i a L-x.h^-x ur széjjelnéznek. Persze nincs . .... ..... is, mióta ajánl nekik olvas mindig szükség az agitacio- mányokat. nak erre a különös módjá- Mikor az aktív 0ivasók ra. A dolgozók egyharmada- utón érdeklődtem, Péterné nak van olvasójegye, ökki- azonnal Kasza Rozáliát, sebb-nagyobb rendszeresség- mintaszoba kezelőjét szülni kell. A közbeeső idő azonban a szépirodalomé. Berkesi, Szilvási a Iparágak és szakmunkástanulók 73 500 fiatalt vesznek Jet A fiatalok pályaválasztási SZÖVOSZ iskolái 1100 tanu­kerciéseiröl tájékoztatták a lót vesznek fel. Az éreítsé­sajtót a Munkaügyi Minisz- gizettek közül 6000 kaphat térium illetékesei pénteken helyet a szakmunkástanuló délelőtt a Magyar Sajtó Ha- intézetekben, zában. Ezután a szakmunkáskép­Horváth Géza, a Munka- zés új formáját, a középis­ügyi Minisztérium szakokta- kolai végzettségre lehetősé­tási főosztályának helyettes get adó, emeltszintű oktatást vezetője az 1966—67. tanévi ismertette. Az új oktatási szakmunkástanuló felvétele- mód úgy valósul meg, hogy ket ismertete. összesen a szakmunkástanuló iskolák 73 500 elsőéves szakmunkás- 1—3. évfolyamán a szakmai tanulót vesznek fel a követ- elméleti és gyakorlati anya­kező tanévben. Ebből 34 500 gok mellett a fiatalok meg­az állami nagyiparban, 6500 tanulják a középiskolák 1— a helyiiparban, ezer a ter- 2. évfolyama közismereti melőszövetkezeti képzésben, tananyagának jelentős ré­4800 pedig a magánkisipar- szét. Az elméleti, gyakorlati ban készül választott szak­mája elsajátítására. A különböző szaktárcák 19 400 fiú és lány szakmai oktatását kezdik meg az új tanévben. A Könnyűipari Minisztérium iskolái 5150, a belkereskedelemé 5400, az élelmiszeriparé 800, az épí­tőiparé 800, a Földművelés­ügyi Minisztériumé 6000, a oKtatás arányát a jelenlegi 23—77 százalékról 35—05 szá­zalékra módosítják. Az új oktatási formát csak hosz­szabb idő alatt lehet elter­jeszteni az egész szakmun­kás képzésben, mert annyi új tanterem és pedagógus kell hozzá, amennyi jelenleg még nem áll rendelkezésre. (MTI) Az esti vagy levelező egye­hívta temekre járók szakirodal­mat is találnak itt. Az anyagbeszerzési osztály ve­zetője, dr. Bába László En­gels Anti-Dühringjét és Le­nin Válogatott műveinek két kötetét kölcsönözte ki a na­pokban. Pintér János a Kul­túra világa sorozat első ré­szét vitte el, Szűcs Józsefné pedig innen szerzi be két gyerekének a kötelező olvas­mányokat. Körülbelül 6800 kötet, zö­mében szépirodalmi, vagy ifjúsági könyv közül lehet válogatni. A mai magvat irodalom különösen kelen­dő. Berkesi András regé­nyeihez csak előjegyzéssel lehet hozzájutni, s azóta, hogy egy író—olvasó talál­kozón itt járt Szilvási Lajos, az ő könyveit is ritkán ta­lálni a polcokon. Több ilyen ankétot rendeznek a jövő­ben, hiszen a szépen beren­dezett könyvtárszoba ko­moly lehetőséget nyújt a>. olvasás népszerűsítésének eh­hez a hasznos formájához. Nikolényi István Szombat. 1966. január 39. YARQRSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents