Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

Uj gépekkel és új üzemben Amerikai szenátorok levele lohnsonhoz Mi van a hallgatás mögött? Szakmunkástanulók (elvétele Művelődesi központ: a könyvtár 56. évfolyam, 24. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1966. január 29. A költségvetés GÁSPÁR SÁNDOR: Idei terveink megvalósítása parlamenti egész további fejlődésünket befolyásolja Az országgyűlés pénteken folytatta az 1966. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A pénteki tanácskozáson felszólalt dr. Erdei Ferenc Bács-Kiskun megyei, Gdcs Miklós Borsod megyei, Valter Imre Somogy megyei, Papp János Baranya megyei, dr. Babics Antal budapesti képviselő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Baskay Tóth Ber­talan Pest megyei, Placskó Józsefné Zala megyei. Nemes­laki Tivadar Komárom megyei, Horváth István budapesti, Sarlós István budapesti, dr. Bognár József Tolna me­gyei, Kert Jánosné Somogy megyei, Balogh László Békés megyei, Fegyveres István Vas megyei, Nagy Istvánné Borsod megyei dr. Bélák Sándor Veszprém megyei kép­viselő, Péter János külügyminiszter, Vendel Zoltánné és Sípos Péter Zala megyei, Céh József Pest megyei és Kántor Lajosné Borsod megyei képviselő. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja ülését. (A továbbiakban dr. Erdei Ferenc és Gáspár Sándor felszólalását ismertetjük. Péter János felszólalását vasár­napi lapunkban közöljük.) ERDEI FERENC: Bevezetőben Gáspár Sán­dor megállapította: az 1966. évi állami költségvetés he­lyesen irányozza elő az idei terv megvalósításához szük­séges pénzügyi eszközöket. — A terv alapvető célja dolgozó népünk életének to­vábbi javítása. A terv meg­valósulása munkásosztá­lyunknak, parasztságunk­nak, az értelmiségnek, tehát az egész magyar népnek ér­deke. Meggyőződésem, hogy céljaink valóraváltását tiszta szívből és teljes erejével tá­mogatja mindenki, aki ha­zánk, a Magyar Népköztár­saság erejének gyarapodá­sát, népünk felemelkedését kívánja. Ezután arról beszélt, hogy á parlament legutóbbi ülés­szaka óta a nemzetközi hely­zetben lényeges változás nem történt. Miközben a Szovjetunió fáradhatatlanul munkálkodik a világ béké­jének megőrzésén — amely­nek kimagasló példája a legutóbbi időben a Szovjet­unió kezdeményezésére meg­született taskenti megegye­zés —, addig a nemzetközi burzsoázia az Egyesült Álla­mok monopól-tőkés köreivel az élen. folytatja támadása­it a béke, a haladás, a de­mokrácia és a szocializmus erői ellen. Továbbra is a vietnami agresz­szió jelenti az impe­rializmus legsúlyo­sabb merényletét a szocialista világ, a né­pek nemzeti l'elsza­badítási mozgalma, az egyetemes béke ellen. — Ugyanakkor, amikor a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése az idei költségvetést tárgyal­ja, Washingtonban az amerikai kong­resszusban is a költ­ségvetést vitatják. Érdemes megnézni, hogyan fest az ő költ­ségvetésük. A John­son elnök által be­terjesztett számada­tok tanúsága szerint az Egyesült Államok rekord fegyverkezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetle­nül vagy közvetve katonai dítanak. Ez azt jelenti, hogy jellegű és ezen belül min- az amerikai költségvetési ki­den dollárból 9 centet kizá- adások jóval több, mint a rólag a szennyes vietnami fele háborús, fegyverkezési rablókaland pénzelésére for- célokat szolgál. Az amerikai békefrázisok igazi tartalma Népünk messzetekintő intézkedéseket igényel — Az idei esztendő a népgazdaság fejlődése szem­pontjából több okból is je­lentős. Jelentőségét növeli, hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítási rend­szer reformjával összefüg­gő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966 a harma­dik ötéves terv első eszten­deje — mondotta felszóla­lása elején dr. Erdei Ferenc, majd beszélt a népgazdaság vezetésében érvényesült új vonásokról, s a költségve­tés néhány mezőgazdasági előirányzatát elemezte. — A mezőgazdaság támo­gatásának 1966. évi formáit és összegét az eddigi mecha­nizmus határozta meg. A támogatás így természete­sen csak a jelenlegi mecha­nizmus keretei között meg­jelenő formája a dolgoknak, ezért is indokolt gazdasági irányítási rendszerünk re­formjának megvalósítása. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatáról szólva rámutatott, hogy a mezőgazdaság és az élelmi­szeripari vállalatok jövedel­mezőségének, nyereségének különbözősége, ellentmondá­sa is látszólagos, viszonyla­gos. Az élelmiszeripari vál­lalatok számokban megmu­tatkozó nagyobb nyeresége ugyanis a két terület kü­lönböző, eltérő megítélésé­ből, azaz ugyancsak a gaz­daságirányítás jelenlegi me­chanizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, ha a két területet a tényleges helyzetnek megfelelően, minden vonatkozásban ösz­szetartozónak. egységes egésznek. élelmezésgazda­ságnak fognánk fel. Ez he­lyesebben tükrözné a dolgok objektív összetartozását is. Erdei Ferenc a továbbiak­ban nyomatékosan aláhúzta: még sok vitában, a legkü­lönbözőbb álláspontok, né­zetek egyeztetése után kell kialakítani azokat a szer­vezeti és árukapcsolatokat, amelyek megfelelnek nép­gazdaságunk jelenlegi hely­zetének, az új követelmé­nyeknek. A képviselő ezután azzal foglalkozott, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer egyes elemeinek megvalósí­tása már az év elején is hasznos tapasztalatokat ho­zott. Egyebek között bebi­zonyította, hogy egy nyíl vánvalóan helyes, szüksége • gazdaságpolitikai lépés meg­valósítása során is sok problémával, a legkülönbö­zőbb állásfoglalásokkal ta­lálkozhatunk. Az új min­denkiből élénk reagálást vált ki, még akkor is, ha legnagyobb nemzet­közi munkásfórumon újra bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió a munkások, a dolgo­zók igazságos harcai­nak önzetlen, fárad­hatatlan, legkipróbál­tabb harcosa és tá­masza. Áldozatokat, jelentős anyagi ter­heket vállal, hogy tá­mogassa a kis és nagy népek harcát és segítse a haladás út­jára tért országokat gazdaságuk építésé­ben. Ennek legjobb példája a vietnami nép harcának segíté­se. — A Magyar Nép­köztársaság kormá­nyának egész külpo­litikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dol­gozó népünk, mun­kásosztályunk béke­akaratát. mély prole­tár internacionaliz­musát. A magyar nép erejé­hez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg, anyagilag is tá­mogatta, és továbbra is tá­mogatni fogja a szabadsá­gukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tő­lünk telhető segítséget meg­adunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. — Országunk külpolitiká­jának helyességét mutatja, hogy tovább nőtt hazánk, a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélye. Tovább szélesítettük nemzetközi kap­csolatainkat. Tevékeny mun­kát végeztünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetek­ben. Mint ismeretes, a kö­zeljövőben Kállai Gyula elv­társ, a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány elnöke, kormánymeghivásának ele­get téve, kormánydelegációt vezet baráti látogatásra az Egyesült Arab Köztársaság­ba, Etiópiába, Tanzániába. Kuwaitba és Indiába. — Pártunk és kormányunk fáradhatalanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népei­hez fűződő baráti kapcsola­tainak erősítésén. Dolgozó népünk teljes mértékben tá­mogatja a Magyar Népköz­társaság békeszerető, inter­nacionalista külpolitikáját. -* mondotta Gáspár Sándor, majd kijelentette: — 1965-tel országépítő munkánk fontos szakasza zárult le. Befejeztük II. öt­éves tervünket. Megvalósí­tottuk ezen időszak alapvető, forradalmi célkitűzéseit. Munkásosztályunk segítségé­vel dolgozó parasztságunk a szocializmus útjára lépett. A mezőgazdaságban is a szo­cialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá, leraktuk hazánkban a szocalizmus alapjait. Tovább szilárdítot­tuk a munkáshatalmat. — Fejlődésünknek ez az időszaka jelentős abból a szempontból is, hogy közben lezárult iparosításunk exten­zív szakasza és megkezdtük az iparfejlesztés ma már idászerű feladatainak végre­A parlament üléstermében. Balról jobbra: Nyers Rezső, Szír mai István, Fehér Lajos (Folytatás a 2. oldalon.) nincs közvetlen hatása az egyes területekre, szemé­lyekre — mondotta. Erdei Ferenc ezután be­számolt arról, hogy az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan meg­vitatta a népgazdaság 1966. évi költségvetésének terve­zetét. Arra az álláspontra jutott, hogy az előterjesztést helyesli, elfogadja és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlja. Erdei Ferenc végül rámuta­tott, hogy — minta népfront megyei, járási vezetőivel folytatott tanácskozások so­rozata is bizonyította — a városok és falvak lakói jó ideje messzetekintő intéz­kedéseket igényeltek, és sür­gettek életünk gondjainak, problémáinak rendezésére, megoldására. Az igény őszinte segítőkészségééi, al­kotó munkakedvvel párosult. Természetesen minden kor­mány maga dönti el, a tör­vényhozási szervek jóváha­gyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemzeti jövedel­met a rendelkezésére álló költségvetési összegeket. Ez a joga megvan a washing­toni kormánynak és az ame­rikai kongresszusnak is. De akkor ne prédikáljanak állí­tólagos békeakaratukról. Ne hozakodjanak elő kenettel­jes békeszólamokkal. Ne rek­lámozzák úgynevezett vietna­mi béke offenzívájukat, mi­közben a valóságban hom­lokegyenest ellenkezőképpen cselekszenek. A világ béke­szerető közvéleménye az amerikai költségvetési vita fényében kellőképpen lemér­heti a washingtoni békefrá­zisok igazi tartalmát. — A nemzetközi burzsoázia a világ más térségében is a legfondorlatosabb eszközök­kel igyekszik gátat vetni a haladásnak. Különös aggo­dalommal figyeljük az indo­néz eseményeket. Indonézia leghaladóbb erőit, elsősor­ban a kommunistákat üldö­zik. Az őszinte aggodalomra az ad alapot, hogy a törté­nelem számtalan esetben igazolta: a kommunistaüldö­zés mindig a reakció mal­mára hajotta a vizet. — Az imperialisták e pró­bálkozásai — ha dermesztik is a nemzetközi élet légkö­rét — nem tudják feltartóz­tani a nemzetközi munkás­osztály és a nemzeti felsza­badító mozgalmak, a béke, a haladás erőinek előretörését. A nemzetközi burzsoázia sok mindennel házal. Adhat fegyvert és segélyt. Szervez­het puccsokat. Megvásárol­hat és kinevezhet bábokat. Sok mindent kínálhat, de egyre nem képes: eszményt, ideált nem adhat a népmil­lióknak. Erre csak a szocia­lizmus képes. Külpolitikánk békeszerető és internacionalista Ezért nő ellenállhatatlanul mondotta Gáspár Sándor, e szocialista eszmék vonz- Rámutatott: a VI. Szakszer­ereje szerte a világon — vezeti Világkongresszuson e

Next

/
Thumbnails
Contents