Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Az idei költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldlról.) fogyasztód ára is emelke­összességében 20-25 száza- dett elmondottaknak retben — az exportnövelő dított összeg. így az előző egészségügyi dolgozó havi és importcsökkentő kisebb éveknél nagyobb mérték- átlagban 170—180 forintos lelően a differenciálás helyei elvét fenn kell tartani és le­lékkal kevesebb volt az elt­megfelelő kép tükröződik az zö évinél, s ennek foly- lü65-ös állami költségvetés tán a zöldség és gyümölcs végrehajtásában is. Több befejezett beruházás ről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben előirányzott családi pótlék és nyugdíjemelés is meg­történt, éves kihatasa ösz­szesen 770 millió forint. A lakosság pénzbevételei ösz­szességükben az előirányzat­nak megfelelően alakultak. A takarékbetét-állomány az év során 3,5 milliárd forint­tal növekedett. — Külkereskedelmi és fi­zetési mérlegünk a terve­zettnek megfelelően alakult. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irá­nyuló erőfeszítések nem jár ­tak együtt az exportcikkek gazdaságosságának javulá­sával. Ezért jelentős kül­kereskedelmi árkiegyenlítési többletigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyoz­ta, hogy az elért eredmé­nyek mellett a jövőben elő­térbe kell helyeznünk a gazdaságirányítás reform­ját és a távlati tervek, il­letve a harmadik ötéves terv kidolgozását. beruházások. — A termelőszövetkezeti ben létesülnek csomagolok, fizetésemelést kap. Az ál- hetőséget kell biztosítani a tárolószínek, tejházak, ta- lairri építőiparban 100 000 főt bérezési és anyagi érdekelt­. .. . , . karmányelökészítők. Gép- érint a különélési-és 100 000 ségi rendszeren keresztül en­Dei unazasoK nregvaiosiwsa- áüornásj díjkedvezmény cí- főt a munkahelyi pótlék fel- nek érvényesítésére. ' mén 820 millió forintot, a emelése. A művezetők bér- — Február 1-ével életbelép Timár Mátyás ezután megemlítette, hogy az álla­mi vállalatok jövedelmei összességükben megközelí­tik a tervezettet, majd ar­ról beszélt, hogy a kiadások területén a költségvetésből finanszírozott beruházások elmaradtak a tervezettől, a vállalati forrásokból meg­valósított beruházásoknál i'iszont túlteljesítés volf. Eredménynek tekinthető, hogy a befejezett létesítmé­nyek száma nőtt. Míg 1964­ben 250, addig az elmúlt év­ben mintegy 300 jelentősebb beruházás fejeződött he. — A költségvetés terme­lőszövetkezeti kiadásaj kö­zött bizonyos átcsoportosítás következett be. Hosszú ós közép lejáratú hitelek ösze­ge az előirányzottnál ala­csonyabb volt, míg az ele­mi károk követ keltében fel­lépő rendkívüli szükségletek többletkiadásokat vontak maguk után. — A szociális kérdósek­Az egyensúly szilárdításáért Tímár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről be­szélt, Elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fö oélja a termelés és a gazdaságosság növelése mel­lett a népgazdaság egyen­súlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztési tartal­maz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műsza­ki fejlesztést, az export fo­kozását, a jobb készletgaz­dálkodást A tervezett költ­ségszdntcsokkentés átlag 0,5 —0,6 százalék. Az áliamd építőipar feladata 2,5 szá­zalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mező­gazdasági termelés 1965. évi várható eredményeihez mért növekedése 5—5,5 százalék, ami az elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél maga­sabb ugyan, de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyü­mölcstermelés miatt reális­nak tekinthető. A mezőgaz­dasági felvásárlási árak emelése csak részben szol­gál a közvetlen személyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönző­leg hat a termelésre. A ipa­ri és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6 —8 százalékkal haladja meg ez előző évit. — A költségvetés bevéte­leinek mintegy 80 százalé­kát az állami vállalatok be­fizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézke­déseket, amelyeket vállala­taink 1965 folyamán meg­kezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az ad­minisztratív létszám növeke­dését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kohó- és gépipor terüle­tén — az anyaggazdálko­dásra, az anyagfelhaszná­lásra. — Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy vállalataink jelentős részénél az 1966-os terme­lési feladatok megoldhatók Arányosabb jövedelemelosztás — A lakosság befizetései összesen 6291 millió forintot tesznek ki, ami a költség­vetés összbevételednek 6,6 százaléka. Ez évben adó­rendszerünkön néhány vál­toztatást eszközlünk, ame­lyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többlet­bevételt eredményeznek. Ezek az intézkedések első­sorban a kifejezetten magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és szabad­foglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentós összeg az in­tézkedések mégis szüksége­sek a jövedelemelosztás aránytalanságainak mérsék­hoz hosszú és közép lejára­tú hitelek formájában 4472 gyenge termelőszövetkezetek millió forintot, beruházása és állami támogatására — az üzemviteli juttatásokra pe- előző évhez hasonlóan '— dig 4434 millió forintot irá- 700 millió forintot biztosít riyoz elő a költségvetés. Ter- a költségvetés. Az állam­melőszövetkezeteink 1966-ban háztartás a vállalatok forgó­a felvásárlási áremelés eszköz-szükségletének finan­nyújtotta bevételi többletek szírozására 2350 millió fa­felhasználásával amortizá- rint összeget irányoz elő. ciós alapot létesítenek. Az _ A vállalatok pénzedlá­ZSSZZ* géS keretébon a költség­lására és fejlesztésére hasz- vetés 4,8 milliárd forintot nálható fel. Az alap képzé- fordít külkereskedelmi ár­se és elszámolása fontos lé- kiegyenlítésre. E hatalmas pés az önálló gazdálkodás ........ erősítését célzó intézkedések USB2eg a nazal es vuagpaaci _ Az 1966 évi népgazda- kozott ütemét. Meg kell sorában. árak eltéréseit fedezi, s ar- sági terv és költségvetés si- vizsgálni széles összefüggé­— Növekszik a korábbi ra figyelmeztet, hogy ex- keres megvalósítása szem- seiben néhány olyan kérdést, években megvalósított be- portcikkeink önköltsége sok Pontjából jelentősek a Köz- amely alapvetően befolyá­ruházásokkal, ültetvénytele- esetben megengedhetetlenül P°nti Bizottság határozata solja jovonket. pflésekkel kapcsolatos já- magas. gazdaságosságuk nyomán ez évben bevezetés- így energiagazdalkoda­rulékas létesítményekre for- nem kielégítő. re kerülő gazdaságirányítási sunk fejlesztesét, ezen belül intézkedések. A kormány Egymilliónál több nyugdíjas £» « a?ipa^táreáTréí Timár Mátyás elmondot- kiadásokra 9920 millió forin- szére. ami elősegíti a szük­ta, hogy a költségvetési szer- tot fordítunk. séglet re termelés jobb érvé­— A védelmi, valamint nyesítését. emelése körülbelül 40 000 főt a textilárleszállításra vonat­érint. A családi pótlék ren- kozó határozat is, amely azt dezés 600 000 családot, a jelenti, hogy számos ruháza­nyugdfjemelés 367 000 főt ti cikket - többek között érint olyan keresett árukat, mint — Kétségtelen, hogy a jő- egyes ágyneműk, körkötött vedelemnövekedés inkább az női harisnya, kártolt gyap­alacsony keresetű, a csök- júszövetek, szintetikus és kefiés pedig a magas jőve- műselyem kötöttáru stb. ­delmű családoknál mutatko- i5_20 százaiékkal zik. Bar ez a jövedelmek du- "" ferenciálásával szemben hat. olcsóbban vasárolhat a la­úgy véljük, hogy a jövőt il- kosság — mondotta. Előremutató intézkedések — Az 1966. évi népgazda- kozott ütemét. változatlan nagysagú kész­lettel. Ezért az anyagi ér­dekeltség eszközeivel, vagy szükség szerint adminisztra­tív intézkedésekkel is — a termelést irányító miniszté­riumoknak, a bankoknak el kell érniük, hogy ne hal­mozódjanak fel indokolatla­nul készletek és bizfbsítsák a szükségletre történő ter­melést, az összetétel kedve­ző irányú változását. A ta­pasztalatok arra utalnak, hogy a készletek terén még mindig jelentősek a tartalé­kok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy eze­ket mgefelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa. — A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és föld­művesszövetkezetek adóbefi­zetése több mint 3 milliárd forint Ennek zöme a kis­ipari szövetkezeteket terhe­li. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal haladja meg előző évit Az adóbevétel azonban nem emelkedik ilyen arányban, mert a szö­vetkezetek exporttermelése — örvendetesen — az össz­termelésnél nagyobb mér­tékben (mintegy 13 százalék­kal) nő, ami forgalmiadó­mentes és jövedelemadó ked­vezményben részesül. — A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek befizetési előirányzata — összesen 1625 millió forint — az előző évi­hez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona fel­vásárlási áremelésből szár­mazó bevétel egy részét adókedvezmény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni kell a költség­vetést megillető adóbefizeté­sek és a hitel visszafizetések pontos teljesítéséről. — A termelőszövetkeze­teknél úgy kell tovább fej­leszteni az ösztönző jövede­lemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódja­nak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belü­li aránytalanságokat. Meg kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mö­gött nem áll tényleges tel­jesítmény. vek kiadásai összesen 39,4 __ milliárd forintot tesznek ki. rend- és jogbiztonsági ki'adá- — Előremutató intézkedés Ezen belül elsősorban a g^ ^ előző évhez képest a szállítási szerződések re­nyugdijak növekednek. Eb- lényegében változatlan szín- farmja is. A kidolgozott üj ben az évben 1 186 000 álla- ten vannak, hasonlóképpen jogszabály megszünteti a mi es szövetkezeti nyugdíjas ^ igazgatási kiadások is Az terv és a szerződések, illető­ellátásáról gondoskodik ál- államigazgatási szervek lét- leg a tervidőszak és a szer­i i. « díjkiadások számai az előirányzatok sze- ződési időszakok mechanikus 7350 millió rint valamelyest csökken. kapcsolatát. Néhány új ren­nyugdijjaru- _ a tanácsok költségve- delkezés lép életbe a beru­tése az előző évvel szemben házások, felújítások lebonyo­360 millió forinttal emelke- lítási rendszerében. — Tovább fejlesztjük a — A községfejlesztési ala PrémiurT>- és nyereségrészese­pot illetően január 1-én élet- déai, rendszert, a vállalatok be lépett a kormány rende- érdekeltséget a devizagazdál­lete az állami hozzájárulást k°dasban. A gafdasagiranyí­rendszer módosításáról. En- 1351 reform céljaival ossz­nek alapján elsősorban a vá- bangban 1[9?6"ban javítjuk a rosok helyzete javul. Az ál- költségvetési szervek terve­lamí hozzájárulás 130 mii- zesl gazdálkodási rend­lió forinttal nő. szerét ls­T. . „,. , , — Vállalatainknak az új LÍ, r ,Matyas. kiemelte, gazdaságirányítási intézkedé­nogy a fogyasztasi alap a sekkel kapcsolatban már terv szerint 2,5-3 százalék- l966-ban fokozott figyelmet í l, . reálbéreknél az kell fordítaniok a piacra, az emelkedés 1.5 szazalék. itt jelentkező szükségletek, i _ - . , . , re. Az a vállalat, amely erre mz oraranytaiansagok rendezése időben felfigyel, anyagilag ,. ., nem fog rosszul járni, segvetes kiadasait növeli, il- _ Az eImondottakból is ki. letolag beveteleit csökkenti, tűnik, hogy az 1966. évi gaz­— A határozatok nyilvános- dálkodásban már számos ságra hozatala után elsősor- vonatkozásban érvényesítjük ban a lakosság jövedelmét a Központi Bizottság által csökkentő intézkedések: az megerősített irányelveket. A ár-, a közlekedési tarifa- és jelentősebb intézkedésekre a nyugdíjjárulék emelése azonban 1967-ben és főleg volt az érdeklődés előtere- 1998 január elsején kerül ben. A jövedelem-növelő sor, amikor a reform teljes intézkedések közül a bér- egészében életbe lép — le­emelések részletei a közel- lentette ki Timár Mátyás, múltban váltak ismertté. A majd befejezésül többek kö­béremelések összesen körül- zött ezeket mondotta: belül 800 000 dolgozót érinte- — 1966 harmadik "ötéves nek. Így az állami iparban tervünk kezdete. A terv fő és az egyéb ágazatokban arányai már kialakultak. A mintegy 300 000 munkás ré- még hátralevő munka meg­lamunk. A nyugdíjkiadások teljes összege forint, míg a lékből eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresz­szióval együtt — 5460 millió dik. forint. A hiányt az állam­háztartás biztosítja. Ugyan­csak a költségvetés fedezi a tsz-nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A tár­sadalombiztosítási kiadá­sokra fordított teljes összeg — figyelembe véve a be­vezetésre kerülő intézkedé­seket is — az előző évi­nél 2 milliárd forinttal lesz magasabb. A szónok elmondotta, hogy egészségügyi ellátásra 5680 millió forintot, a kulturális — A megjelent rendele­tekből és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány hatá­rozata alapján hozott árin­tézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, a dotációk csök­kentése, a fogyasztás össze­tételének bizonyos változta­tása. Közismert, hogy hűs­áraink lényegesen alacso­nyabbak, mint számos szo­cialista országban és általá­ban a tőkés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében felvá­sárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte megfele­lően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony ár­ral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasz­tás. — Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy például a fő­városi közlekedésnél az ál­lami dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önkölt­ség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textíliák egy ré­sze nálunk lényegesen drá­gább. mint más országok­ban. Ezeket az aránytalansá­gokat, amelyek a termelést, a gázfelhasználás program­ját, alumíniumfeldolgozó iparunk fejlesztését, vegy­iparunk, járműgyártási ipa­runk feladatait, a gépipar egyéb területein kialakítan­dó súlypontokat, a mező­gazdasági járulékos beruhá­zások kérdését, az élelmi­szeripar fejlesztési lehetősé­geit. Ki kell dolgozni, illet­ve tovább kell fejleszteni azokat a koncepciókat, me­lyek a következő 10—15 évre meghatározzák felada­tainkat. — A vállalatok vezetői tö­rekedjenek a belkereskede­lem áruellátásának javítá­sára, az export terven felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. A felhasználók ne termelhessenek és ne vegye­nek át olyan termékeket, amelyeknek minősége nem kielégítő és amelyeknek realizálása bizonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt « népgazdaság érdekei való­ban szükségessé teszik. — Javítani kell az export­cikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is cikkeink minőségével, kor­szerűségével. El kell érni, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előírt határidőre és a tervezett költségekkel valósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniök az állami és tár­sadalmi ellenőrzés szervei­nek a rendet sértő, hanya­gul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szer­veknek és a bankoknak fel kell figyelniök minden rend­ellenességre. — Terveink végrehajtásá­ban a legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak mind az államapparátus intézmé­szesül 7—8 százalékos bér- valósításakor biztosítani kell nyeinél, mind a vállalatok­emelésben. Körülbelül 100 a beruházások koncentráció­ezer pedagógus 15—16 szá- ját azokra a területekre, ahol zalékos, 140 000 belkereske- az új létesítmények legin­delmi dolgozó 8—9 százaié- kább elősegítik a gazdasági kos és több mint 50 000 egyensúlyt és a fejlődés fo­nál. Rajtuk áll. hogy kihasz­nálják azokat a hatalmas le­hetőségeket, amelyek a szo­cialista rendszerben, a töme­gek munkájában rejlenek. NAGY JÓZSEFNÉ: Jó ellátás lesz a leszállított árucikkekből is — Az előttünk levő költ­lése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó aránytalansá­gok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg. Az adó­emelés nem fogja érinteni a kisjövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. — A népgazdasági beru­házásaink összvolumene 1966-ban 45,1 milliárd fo­rint, mintegy 5—7 százalék­kal több az előző évinél. Ennek több mint felét — elsősorban a nagyobb léte­sítményeket — az állami költségvetés finanszírozza — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg — egymilliárdos ke­Munkájáról sokkal szemléle- Rekonstrukcióval aránylag a keresletet és a kínálatot ségvetésnek csaknem 80 szá- tesebben beszélnek a kira- rövidebb idő alatt, aránylag nem megfelelő irányba be- zalékát a különböző ipari, katok, még hozzá nemcsak kevesebb befektetéssel lehet vagy mezőgazdasági, kereskedelmi Budapest, hanem a vidéki ugyanolyan eredményeket él­és közlekedési vállalatok fi- városok, falvak kirakatai is. érni, mint egy teljesen új zetik be nyereségükből és Az utóbbi években o vásár- gyár építésével. A rekonst­más akkumulációs forrásból, lóközönség igényesebb lett, rukcióban rejlő lehetősége­A könnyűipari vállalatok az ipari ás kereskedelmi vál- ket mindinkább felismerjük; összes befizetései a tavalyi lalatok vezetői, dolgozói pe- ezt bizonyítja, hogy a máso­lj,8 milliárd forintról 1966- dig mind jobban alkalmaz- dik ötéves terv időszakában ban 13,4 milliárd forintra kodnak a vásárlók igényei- a beruházási összegnek már emelkednek. A könnyűipar hez. Ez önmagában mégis kétharmad részét fordították munkáját azonban nehéz kevés lett volna eredmények az elvault gépi berendezések folysásolják, előbb utóbb rendezni kell. — A'fogyasztói ár-, a bér és társadalombiztosítási in­tézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bi­zonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. Az intézkedések részletes költ- lenne csupán ezekből a mii- eléréséhez — kezdte felszó- korszerűsítésére. ségkihatásét az érdekelt szervek decemberben és ja­nuárban kidolgozták. A hús és állajti termékek, a tüzelő­anyagok árainak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresszív nyug­díjjárulék és egyes magas liárdos számokból megítélni, lalását Nagy Józsefné. Nagyobb figyelem a szükségletekre — A könnyűipar termelé­se a második ötéves terv időszakában 37,3 százalék­kal, összességében a terv a 7 -iíja , , , előírásának megfelelően nö­— A fejlődésnek elsosor- ötéves terv idején összesen vekedett. Ez azonban csak a ban az a magyarázata, hogy mintegy kétmilliárd, a má- mennyiségi fejlődést mutat­g.. BHL 1957 ota és különösen a má- sodik ötéves terv időszaké- ja, pedig jelentős a fejlődés jövedelmű kategóriák adójá- sodik ötéves terv időszaka- ban pedig már 6,4 milliárd a minőségben, a belső gyári­nak növelése a költségvetés ban a párt és a kormány fi- forintot fordítottunk a köny- mánystruktúrában is. gyelme mindinkább a lakos- nyűipar fejlesztésére. Ez az _ A ,„„..„,, . ság szükségleteinek kielégi- összeg a harmadik ötéves áank fe,,f„t=u. kat) csökkenti. Ezzel szem- tésére, korszerűsítésére irá- tervben előreláthatólag eléri t,L * ™ Jirírí pe?. „ o ""gy jozseine — rendkívül bevételeit növelni fogja, il­letőleg kiadásait (a dotáció­pozitív eredmény még akkor ben a béremelések, a csa- a fogyasztási iparok fejlesz- a 9 milliárdot. ládi pótlék, nyugdíj és egyéb tésére, korszerűsítésére irá- A miniszter a továbbiak­társadalombiztosítási jutta- nyul. Ennek alátámasztására ban elmondotta, hogy egysé- lS- ennek elsődleges, lások, valamint a textil és elegendő kiragadni csupán gesebb irányban alakul a közvetlen hajtóereje rendsze­a költ- azt az adatot, hogy az első beruházások' összetétele is. rint az exportbővítés. A egyéb árleszállítás 2 DELMAGYARORSiAU Fentek, 1966. január 38. «

Next

/
Thumbnails
Contents