Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Az idei költségvetés az országgyűlés előtt könnyűipar összes nyersanyagainak több mint háromnegyed részét importáljuk, s ennek biztosításához az össztermelésnek mintegy egyharmadát exportra keli küldeni. Így a könnyűiparnak fontos szerepe van a fizetési mérleg egyensúlyának, különösen a tőkés deviza kitermelésének biztosításában. — A második ötéves terv időszakában a könnyűipari export a termelésnél két és félszer gyorsabb ütemben növekedett. Gyakori is a szemrehányás, hogy a legkorszerűbb, legdivatosabb termékek exportra kerülnek. Ez részben igaz, de csak az érem egyik oldala. A nagyarányú export ugyanis pezsditően, serkentően hat a belföldi ellátás színvonalának javítására is. Jellemző példa erre a külkereskedelem által sürgetett habhátű textiliák helyzete. Tavaly ebből lett készül. Garancia erre sök telepítésével kapcsolatos a cikkből még csak 600 000 többek között az is — amit problémákról beszélt: méter volt az össztermelés, kevesen tudnak —, hogy a — Az új telepítéseknél fiidén már 2 millió méter lesz fogyasztói ármegállapítást a gyelembe kell venni a külés ennek háromnegyed része kormány nem bízta az ipar- és belföldi fogyasztók igébelföldre kerül. Az e cikket vállalatokra, sőt még a nyeit és a telepítésre kerü- "-&J"*-- -----•*— z~ u. készítő Győri Pamutszövő és Könnyűipari Minisztériumra lő jól bevált fajták kiválása fillér állami tamogatast sem ben emiatt jelenU^ Wrulo korábban alkalmazott, visz- reg, Deszk, Tiszasziget, ŰJsza nem térített állami tá- szentiván, Kübekháza, Kismogatásoknál. Előfordult zombor, Ferencszállás es ugyanis esetenként, hogy az Klárafalva kitűnő termoteazonos körülmények között rületének egy része nagyon gazdálkodó tsz-ek egyike egy vizes. Bizonyos esztendökMűbőrgyár vezetőit a gyárt- sem, hanem a fogyasztók ér- tását Azt javaslom, hogy a kapott, a másik pedig egy mányfejlesztés terén elért dekeit képviselő Árhivatalra jövőben csak annyi új sző- vagy egy es tel millió foeredményeikért általában is és a belkereskedelmi szer- löt ós gyümölcsöst telepitpéldaképül lehet állítani egész könnyűipar elé. — Az 1966. évi tervek a könnyűipari cikkekből körülbelül a múlt évi szinten biztosítják a belkereskedelem áruellátását. Ezen belül vekre. Természetes viszont, s*unk- amennyit a tagok elhogy ha jobb anyagból, na- vállalnak csaladi muvelesre. gyobb munkaráfordítással A telepítés a nagyüzem esztartósabb cikket állítunk elő, közeivel tortenne, es mindrintot élvezett. Ez azt a látszatot keltette egyes tsz-gazdákban, hogyha nem dolgoznak is, az állam megsegíti őket. így indokolattek esnek ki a termelésből. A meglevő csatornázás, vízelvezetés nem elégséges ahhoz, hogy ezeket a területeket is bekapcsolhassuk a termelésbe. A probléma megoldására javasolta Szél annak az árát ennek megfe- azokat a munkákat amelye- tanul jM«">bb toyedelemhez Ján06j hogy a termőterülelelően kell megállapítani, hiszen ez többe kerül a társanéhány különösen keresett, dalomnak és többet ér a vákorszerű cikkből sikerül a sárlónak is. tavalyinál valamivel jobbéi- Nagy Józsefné a továbbilátást biztosítani. Ezek közé akban hangsúlyozta, hogy az tartoznak a pamut típusú exporttervek teljesítése, a ket gépi erővel lehetne végezni, térítés ellenében a tsz végezné el. Az új telepítés költségét és a kézi munkaerőt pedig a tag adja, ugyanakkor az általa 10 miijutottak. Az 1966-os gazda- . , . , . _ sági évben bevezetésre ke- tek visszanyereseie rülő ármódosítás szintén lió forintot kellene beruhaznagyban elősegíti majd c ni a csatornázások kimélyígazdaságok megerősödését. tésére> korszerűsítésére. Ez Csongrád megye burgonyaszintetikus szövetek, az orkán-esőkabátok, a szintetikus kötöttáruk, a habhátű textíliák, a kárpitozott bútorok stb. lakosság ellátása jelentős erőfeszítéseket követel a könnyőipari dolgozóktól is. Részben erre való tekintettel, részben az áremelkedések ellensúlyozására a kormány intézkedése alapján a Jobb ellátás keresett cikkekből könnyűiparban is jelentős ^^ Ennek kapcsán berrendezesekre került sor. vállalt területre hosszabb szükségletét korábban behoidőre szóló művelési szer- zatallal tudtuk kielégíteni, ződést kötnénk. Ezzel a 1965-ben viszont, éppen a megoldással is nagyban elő- kísérleti árkiegészítés öszsegithetnénk exporttermeié- tönző hatására, Csongrád sünket. megye lakosságának kieléIsmeretes, hogy a szege- 9'tésén felül felejleges_ burái járásban több tsz részesült kísérletképpen árkiegéa beruházás gyorsan megtérülne. azzal, hogy a vizet végérvényesen száműznék ezekről a részekről. Ezzel feltétlenül nyernének az ott levő tsz-ek, amelyek kö— Az idén jelentős erőfeszítéseket kíván a könnyűipar és a belkereskedelem ruházati ágazatában dolgozóktól az a kormányintézkedés — mondotta —, amely kereken 730 millió forint ércsaknem negyedmillió darab E2,a könnyűipari munkásokkülönböző szintetikus alsóruházati cikk és sok más áru terven felüli átadásáról intézkedett a kormány már eddig is. — Természetesen előfortékben leszállítja számos ru- dúlhat, hogy egy-egy városházad cikk árát. Az árle- ban. egy-egy üzletben akár a szállítás zömében a keresett, vásárlások hirtelen megéléna tömegek szükségleteit ki- külése, akár a rossz elosztás, elégítő cikkeket érinti és vagy más szervezési hiba nak mintegy 40—45 százalékát érinti. — Mi magunk elé — folytatta — a vállalati igazgatók és más vezető társaink elé azt a feladatot tűztük, hogy szervezőmunkával, a vezetés színvonalának emelésével javítsuk a munkafeltételeket. Ennek érdekében több területen már eddig is növeltük hangoztatta: — Szerintem az új módszer sokkal igazságosabb a BÓDI LÁSZLÓ: gonyát is tudtunk adni az zül az átlageredmény alapországnak, sőt erre az év- ján nem egy a gyenge tszre a vetőmagiszükséglet is ek közé tartozik, holott jó biztosított. minőségű földdel rendelkezCsongrád megyében Sző- nek. ezért máris intézkedtünk, miatt egy-egy cikk egyideig a vezetők önállóságát, hatáskörét. Számottevő önállósáhogv ha a kereskedelem ezt nem kapható. Előfordulhat igényli, akkor az iparválla- egy-egy téves ármegállapítás got biztosítunk a vállalatoklatok menetközben is állja- is, ezt azonban helvtelen nak abban is, hogy az ösznak át ezeknek a cikkeknek lenne az árleszállítási intéz- szevonás után hogyan szera fokozottabb gyártására, kedések hibájának tulajdoni- vezzenek a több gyárból vaígy például a harisnyagyár tani. Ügy vélem, az ipari és l°ban egységes vállalatot, hoaz eredetileg tervezettnél a kereskedelmi vállalatok és gyan egyszerűsítsék belső mintegy félmillió párral több a minisztréiumi vezetők ne- szervezetüket. A eljes megszintetikus harisnyát fog ké- vében is mondhatom: min- oldist majd (jazdaságvezetészíteni. Az ellátás javítására dent el fogunk követni hoev SÍ ref°rmunk kidolgozása ezenkívül mintegy másfél , .„., „ . ,', hozza meg, mert az önálló lista népgazdaságunk szilárd, millió négyzetméter ágyne- 3 IeszaJüt°tt árucikkeket gazdálkodáshoz jobb terme- amint azt elmúlt évi eredműanyag. több mint másfél változatlan minőségben álta- lői árintézkedésre is szükség menyeink is bizonyítják. A van még. Addig is azonban, hazánkat ért elemi csapások, amíg a gazdaságvezetés szé- mint az árvíz, a száj- és köiesebbkörű reformját kidől- römfájás, az aszályos időjáMagasabb színvonalú szakmunkásképzésre van szükség Bódi László felszólalása elején az 1966. évi állami költségvetésről szólva örömmel állapította meg, hogy határozottan és bátran tervezünk, jogosan számítunk újabb eredményekre. — Ez természetes is — mondotta —, hiszen szociamiHió pár szintetikus zokni, Iában kapni lehessen. Nagyobb önállósággal — A divat változásának megfelelően nagyon sok új ruházati cikk is meg fog jelenni. Az ilyen új cikkek ára sem emelkedhet azonban, hogy ha a régivel azonos minőségű anyagból és azonos munkaigényesség melgozzuk — és természetesen rás ellenére is emelkedett azután is —. elsősorban dol- ipari és mezőgazdasági tergoznunk kell — fejezte be felszólalását Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. SZÉL JÁNOS: Az ármódosítások elősegítik a szövetkezeti gazdaságok megerősödését Szél János felszólalása elején a pénzügyminiszter altal előterjesztett 1966-os költségvetésről hangsúlyozta: jol megalapozott, figyelembe vette az ország gazdasági helyzetét, a szükségleteket és a népgazdaság további fejlődésének lehetőségeit, majd mezőgazdasági kérdésekről beszélt. — A költségvetés említést tesz az állatférőhelyek, a majorok, a bekötő utak és a villanyhálózat építésére előirányzott összegről. A tavalyi évhez viszonyítva ez az összeg mintegy 220 millió forinttal több, s ez a többlet nagyon is indokolt — mondotta. — Az előirányzott összeg szerintem gazdaságilag is jól megalapozott. Az eddig felépült majorjaink, gazdasági épületeink ugyanis nincsenek még megfelelően gépesítve, hiányos a villanyhálózat és kevés a bekötő út is. Főleg a bekötő utak hiánya miatt vannak komoly problémáink — hangsúlyozta. — Sok esetben előfordul, hogy két-három erőgépet is igénybe kell venni egy-egy megrakott kocsi vontatásához a rossz útviszonyok miatt. Ezután elsőrendű feladat megvalósításaként a bekötő utak építését javasolta, az újabb beruházásoknál pedig a szarvasmarha- és a juhférőhelyek építését helyezte előtérbe. — A sertés és baromfi esetében viszont — mondotta — csak azokon a helyeken javaslok beruházást, ahol az tenyésztési célokat szolgál. Felkérem az illetékeseket, nyuK melésünk, s ezen a biztos bázison alakíthatjuk ki az idei költségvetés számadatait is. Felszólalásában ezután két olyan kérdéssel foglalkozott, amely nemcsak közvetlenül Csongrád megyét, illetve Szeged városát érinti, hanem népgazdasági szinten is fontos és országos érdek. Az egyik az ipari szakmunkásképzés, a szakmunkás-utánpótlás, a másik pedig a Csongrád megyei geotermikus energia, valamint a szénhidrogén feltárások és képző iskolák, tanműhelyek megszűntével nem le- felhasználások problémaköre és tanulóotthonok építésére. het őket onnan elküldeni, hogy az új állatgondozónak adjanak lakás/t. A gazdasagoknak nincs módjukban újabb lakást biztosítani az eltávozónak, ugyanakkor másik lakást adni a munkába lépőnek. Ezért javasolta a jelenlegi lakásrendelkezés megfelelő módosítását, hogy a hanyag, a társadalmi tulajdonban kárt okozó tagoktói megvonhassák a szolgálati lakást és otthont tudjaBódi László elvtárs fel- eredményre. volt. — Népgazdasági terveink szólalása második részében megvalósítása döntően függ a Csongrád megyei l'öld méattól, lesz-e elegendő, jól lyében rejlő kincsek feltáráképzett szakemberünk. En- sáról szólt. Szemléletesen vánek biztosítósára szükséges, zolta, hogy a néhány -éve hogy a szakmunkásképző in- még az ország energiahordomondotta, hogy csupán Odessza városnegyedben az idei fűtés: idényben 874 lakásban és 46 lakás egyenértékének megfelelő kapcsolódó létesítményben sikerült felváltani a hagyományos kazánházas szénf ütést. Az elmúlt fűtési idényben csupán ez a termálkút 5 milliárd 450 millió kalória hőmennyiséget szolgáltatott, amely közel 2 ezer tonna szén eltüzelésével egyenértékű. Az idei fűtési idényben az építkezés újabb ütemének bekapcsolásával ez az érték éves szinten 2 ezer 750 tonnára emelkedik. Annak a reménynek adott kifejezést, hogy a szegedi geotermikus program megvalósítása zavartalanul folyhat tovább, sőt fokozottabb állami támogatással minél szélesebb körben tudjuk felhasználni a népgazdaság számára rendkívül előnyős hévizet a közületek és a lakosság ellátásában. A továbbiakban a Szeged környékén folyó szénhidrogén kutatásokról beszélt, amelyek — mint ismeretes — Uliés község térségében vezettek először jelentősebb Elmondotta, lésetek megfelelő erkölcsi és anyagi támogatásban részesüljenek — mondotta, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy a szakmunkásképző intézetekben fokozottan biztosítani kell az zókban legszegényebb vidékei közé tartozó Szeged, a termálkutak fúrásával hogyan tett szert jelentős önálló energiabázisra. Az idén már kilenc hévízforrás áll Szegeden rendelkezésre, hogy nak adni a tsz-ek az üj ál- oktatás, nevelés tárgyi félté- lakásokat fűtscin, termelőszökötő utak építésével kapcsolatos kérésemet. Amennyiben 1966-ban az már nem lehetséges, akkor a következő gazdasági évben fordítsanak erre nagyobb öszszeget. Mint problémát említette meg: a tsz-ek ben, állami gazdaságokban esetenként előfordul, hogy az állatgondozók a rájuk bízott feladatokat csak részben látják el, vagy hozzányúlnak a közös vagyonhoz. Ugyanakkor ezek az emberek a tsz. a gazdaság által nyújtott lalatgondozóknak A továbbiakban felszólalását így folytatta: — A költségvetés foglalkozik a zöldség- és gyümölcstermelés járulékos beruházásaival. Az előirányzat mintegy 140 millió forinttal haladja meg a múlt évit. Azzal egyetértek, hogy ne növeljük a telepítés területét, hanem javítsuk meg a meglevőket, beleértve a járulékos beruházásokat is. Erre feltétlenül szükség van, hogy gyümölcsöseink állapota és beruházásaink hatékonysága javuljon. Véleményem szerint ezeken a területeken több gépre van szükség, amellyel mindinkább kiküszöbölhetjük a jelentkező munkaerőhiányt. Esetenként előfordul, hogy teleit is. Ennek alátámasztó- vetkezeteket, ipari létesítmésára szegedi példára hivat- nyeket lásson el forróvízzel, kozott. Az iparitanuló-képzés ~ A he,yi energiahordozók „ , . ... , felhasználása — jelentette ki ugyanis Szegeden tulhala- _ nemcsak a Jmogycszék_ dott, mostoha körülmények hely, Szeged fejlődésében között folyik, az iskola és az nagy jelentőségű, hanem iparitanuló otthon is túlzsú- szénmegtakarításban és a folt. A régi kórházépület, a szállítási kapacitás felszabarepülötéri irodaházak és a dításában is fontos népgazvolt pénzügyi igazgatóság daságunk szempontjából. hogy a Szeged-környéki földgáz fokozott, széleskörű hasznosítására a Csongrád megyei, szegedi párt és állami vezetés igen nagy erőfeszítéseket tett már eddig is a Nehézipari Minisztériummal és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt messzemenő támogatásával. A város dolgozói, az üzemek, intézmények vezetői örömmel fogadják a földgáz hasznosításának lehetőségét, és készek a maguk -részéről a maximális cselekvő hozzájárulásra. Esetenként azonban nehézségek jelentkeznek. Különösen fontos a vezetékekhez szükséges csövek, a tervezési, kivitelezési kapaépülete nem alkalmasak ma Szorosan kapcsolódik az idei cilások biztosítása e faladatok időbeni végrehajtására. — Mind a hévíz, mind a földgáz hasznosításának problematikáját azért tártam a tisztelt országgyűlés elé, hogy az idei költségvetés megtárgyalásakor e fontos energiahordozók gyors hogy vizsgálják felül a be- kásban laknak. Munkaviszomár arra, hogy megfelelő népgazdasági tervünknek, felkészülést biztosítsanak a költségvetésünknek ahhoz a jövő szakmunkásainak. A fejezetéhez, amely az enermegyeszékhely iparosodásá- giahordozók termelésében és val, a környékből egyre na- felhasználásában a gazdaságyobb számban Szegeden ta- gosabb tüzelőanyagok aránuló iparitanulókkal ez a nyának emelkedését írja elő. probléma még tovább növek- Az energiahordozók felhaszbizonyos gépalkatrészeket szik- Azt kérte ezért, a kor- nálási arányát, minőségi és és minél hathatósabb felnem tudunk kapni, s ez mány találja meg a módját, mennyiségi változásait figye- használásához az illetékes niiremmktó A ""forgalomba hogy 0 szegedi felsőoktatási lembe véve, Szeged városá- szervektől a jövőben is meghozott növényvédő szereken intézmények, a középisko- nak energiamérlegét rövid kapjuk a szükséges támogasincs megfelelően feltüntet- Iák, valamint az általános is- távlatokon belül teljesen át- tást. Kérem ehhez pártunk, ve a használati utasítás, kólák fejlesztésével párhuza- alakítja és a helyi energia- kormányunk és tisztelt képko^VésId'rtesM Lmerte.srék mosan namohb mértékben hordozók felhasználását szé- viselőtársaim segítségét a felhasználás módját. legyen biztosítható költség- les körben bővíti. mondotta végezetül Bódi Ezután az új gyümölcsö- vetési fedezet szakmunkás- Ennek alátámasztására el- László. Csütörtök, 1966. január 38. DÉL-.MAGYARORSZÁG 3 a