Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

( Közös felelősséggel Műszaki értekezlet a konzervgyárban Ezekben a betekben vala mennyi szegedi üzemben műszaki értckezlctfk"t rendeznek, hogy megbeszéljék az 1986-os év termc-lér.i feladatait, s előkészítsek a februárban esedékes termelési tanácskozásokat, a munkások fórumát. A héten többek közölt XI. Autójavító Vállalatnál, a Csongrád Mcgvei Húsipari Vállalatnál, a Fürdő és Hőforrás Vállalatnál tartottak műszaki értekezletet. Legutóbb a Szegedi Konzervgyár műszaki beosztású dolgozói jöttek össze. A beszámolót dr. Ábrahám Antalné, a gyár igazgatója ismertette, majd Igen tartalmas \ ita követbe ett. melyben Berta István. az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, dr. Farkas János főmérnök. R ti András fökönjvelő. Bódis József, az üzem párttitkára., Pócz N. Jánosné. a szakszervezeti bizottság titkára. Csanádi Balázsné személyzeti osztályvezető. Bátyi Zoltán, tervosztályvezető, Bagó János anvag- és áruforgalmi osztályvezető. R-zsa László laboratóriumvezető. Csűri András föraktáros. Gál Sándor főművezető. Vajda lmre raktárvezető, Horváth Arpádné. Geiger Tibor, Lovász Ferencné csoportvezető. Sebők Istvánné ártiátadó mondta el észrevételeit, javaslatait. Új feladatok Jól dolgozott a konzervgyár tavaly: a termelési érték tervét 112,9, az export tervét 106,5 százalékra teljesítetette, s ezzel mintegy megalapozta az új, harmadik ötéves terv első esztendejének munkáját A felkészülést új feladataikra már tavaly megkezdték, nem rajtuk múlt, hogy nem tudják úgy kamatoztatni, mint szerettet vtüna. Az 1966-os tervben ugyanis változik a gyártmányok összetétele, kevesebb híúáconzervet, s több főzelékféléi kell gyártani. Az idei termelési értók-terv 275 millió forint, 3 milHóval nagyobb a tavalyinál, az exportterv 185 mitKó forint értékű kiviteli ára előállítását írja efó. Az idei évben mindenütt a realitások legmesszebbmenő figyelemtoe vételével készültek a tervek, és a konzervgyárban úgy nyitvánrd meg, hogy sem a belföldi, sem a HflR>kK értékesítésnek nincs felső határa: szabad as út a túlteljesítésre, hiszen a konzerv, különösen a befőtt, keresett cikk. nem keffl tartani a piac telítettségétől. Negyedévről negyedévre megtartják a műszaki értekezleteket a konzervgyárban, de ilyen, mint most, sohasem fordult elő. valamennyi üzemrész tételesen megkapta, milyen tervfeladatokat kell teljesítenie az idén. Egyelőre csak szóban hangzottak el, de így Ls az újdonság erejével hatottak. A ceruzák serényen jegyezték a mennyiségi és minőségi mutatószámokat. A teljesítés eszközei A feladatokat el kell végezni, ez természetes. De milyen lehetőségek, milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre? Elsősorban talán az eddiginél sokkal nagyobb gazdasági önállóság, mely szabad kezet enged minden hasznos kezdeményezésnek, egyúttal pedig azok felelősségét növeli, akiken valóban múlik az előrehaladás. A vállalat gazdasági tevékenységét 1966ban mindössze három diktált mutató irányítja: az eredmény, az önköltség alakulása és az export teljesítése. Nem könnyű ezt a hármat teljesíteni, de a felszólalók kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy lehet és kell is. Igen sok múlik a konzervgyárban a főszezon minél alaposabb előkészítésén. a gépi berendezések karbantartásán és a nyersanyag biztosításán. Ez a küszöb. Innen a gazdaságosság, a korszerű, jó mdnŐ6égű termékek, a termelékenység javítása, a fajlagos anyagkihozatal, a feldolgozási költségek, a selejt csökkentése és a mennyiségi túlteljesítés lépcsőfokai vezetnek a megkövetelt szintre. Nagyobb béralappal Gazdasági életünk szerkezetének átalakítása a konzervgyárban sem azt jelenti, hogy ezentúl mindent másképpen kell csinálni Jól dolgoztak az üzemben eddig is, a mégjobb munkához ezentúl néhány újabb lehetőség is rendelkezésre álL Ár- és bérrendszerünk megvlátozásának köszönhető, hogy már február elejétől egymáltió forinttal nagyobb béralappal gazdálkodhatnak. Ez havi 91 ezer forintot jelent, melyből 87,3 ezret a termelőmunkában közvetlenül résztvevő munkások kapnak meg. A műszaki beosztású dolgozók számára pedig az új premizálási rendszer adja meg az anyagi érdekeltséget. Ezt. igen találóan „mozgó bérezésinek" nevezték el. Hogy miért? Mert a prémium vtagy előre kitűzött feladatok kiváló teljesítéséért ,vagy a már elvégzett munka utólagos elismeréséért jár. Nem egyforma összeggel, s nem automatikusan. S ha csak egy napnak megfelelő nyereségrészesedést ér el a vállalat, máris 4700 forinttal növekszik a kifizethető prémium összege. Már bevált módszert is alkalmaz szép céljai eléréséhez a konzervgyár. Nevezetesen a termelékenység javításáért járó prémiumot, melyet az idén valamennyi termelő üzemrészben bevezetnek. A termelékenység növekedését szolgálja majd a nagyarányú műszaki fejlesztés is, melynek keretében mintegy 31 millió forintot költenek korszerű berendezésekre. automatikus és félautomatikus gépek beszerzésére, a munkamüveletek egyszerűsítésére, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. A termelés gazdasági kihatásait jobb költségelemzési módszerrel mutatják majd ki. Sok múlik az üzemszervezésen Szinte minden felszólaló mondanivalója ide kívánkozna a műszaki értekezletről, mivel ki-ki a maga munkaterületével kapcsolatban felhozott példákkal, alkotó javaslatokkal szolgálta a gyár idei tervteljesítésének megalapozását. s bizonyította be. hogy megérti a feladatokat. Szóba került többek között az üzemszervezés fontossága: ha minden ok nélkül átállítanak más gyártmányra egy műszakot, több a selejt Ha folyamatos gyártást ütemeznek, elmaradnak a zökkenők. Igen fontos a technológiai utasítások pontos betartása, mert a minőség, az export függ tőle. Takarékoskodni nemcsak az alapanyagokkal, a göngyöleggel is lehet: a göngyöleg selejtjének egy százalékos évi csökkentése már félnapos nyereségrészesedést hozhat. Óriási lehetőség, ki kell aknázni! A felmérés kimutatta, az adminisztratív dolgozók csak napi 6 órát dolgoznak ki. Tavaly átlagosan 61 fő hiányzott naponta igazolatlanul. Nyomtatván yokra és irodaszerekre 1965-ben 400 ezer forintot költöttek. Mi a teendő? Tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet, el kell hagyni a felesleges kimutatásokat, növelni kéli az úgynevezett, improduktív létszám munkájának termelékenységét is. Lehetne még hosszasan sorolni, de akkor is csak vázlat maradna, annyi mindenről szó esett. Az értekezlet gondosan összeállított, részletes beszámolója és az a közös felelősségvállalás, ami megnyilvánult, arra mutat, hogy a műszakiak megbesaélése, az eat követő osztályértekezletek és az üzemrészek munkaértekezletei megfelelően készítik elő a termelési tanácskozásokat, melyek a dolgozók teljes bevonásával tárgyaljak meg a feladatokat, a tennivalóikat. Az ő áldozatkész, céltudatos munkájukon, a szocialista munkaszervezés kibontakoztatásán bizonyára nem múlik majd, hogyan teszelget a Szegedi Konzervgyár 1966-ban az MSZMP 1964 decemberi határozatának. miként él majd az új lehetőségekkel. F K. Az MSZMP küldöttsége Rómában Szombaton megérkezett Rómába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely résztvesz az OKP XI. kongresszusán. A d-iegációt Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának lagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagja Szurdi István, a Központi Bizottság titkára. Fogadásukra a Termini pályaudvaron megjelent Emanuele Macaluso, az OKP vezetőségi tagja, Francesco Cacciapuoti és Giuliano Ptrjetta, a Központi Bizottság tagjai. Megjelent továbbá Széli József, hazánk római nagykövete. A ííbiai vásáron Líbia idei nemzetközi vásárán a magyar külkereskedelem is részt vesz és megérkezett a vásárvárosba, Tripollszba, a Claudia nevű hajó, amely a magyar kiállítási anyagot szállította. Tripoliszban 13 magyar külkereskedelmi vállalat mutatja bc árukínálatát. A magyar kiállítás középpontjában — figyelembe véve a líbiai ötéves terv oktatásügyi programját — az iskolai felszerelések, szemléltető eszközök állnak. Jégtörők a Dunán Szombat reggelig 90 kilométer hosszúságban fagyott be a Duna magyar szakasza. Így már 9 kilométernyire megközelítette Paksot az álló jégmező. A jugoszláv Duna-szakaszon mintegy 80 kilométer hosszú a folyó jégpáncélja, s általában vastagabb, mint a magyar jégszőnyeg, amelynek egyenletesebb „elterítésében" hét nagy jégtörőhajó segített A magyar jégtörő flotta most négy egységben, Fajfiznál, Bajánál, Mohácsnál és a jugoszláviai Gombos térségében egyengeti, szabdalja a Duna jégpáncélját. A magyar és a jugoszláv vízügyi szolgálat egyébként készen áll arra is, hogy szükség esetén katonai robbantó alakulatok segítségével távolitson el veszélyes torlaszokat a víz és a zajlás útjából. Íj formák nélkül is Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságénak ütése Ma befefezöclik a vadászati idény Tímár Mátyás pénzügyminiszter Ismertette az idei költségvetés fontosabb előirányzatait és az 1966-os esztendő főbb gazdasági feladatait az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának szombati ülésén a parlamentben. Egyebek között beszámolt arról, hogy a múlt esztendőben lezajlott parlamenti költségvetési vitában elhangzott észrevételek alapján az illetékes főhatóságok, minisztériumok számos intézkedést tettek, s jónéhány javaslatot figyelembe vettek az idei költségvetés összeállításakor. A tanácskozáson — amelyen Friss István elnökölt — részt vettek az országgyűlés többi állandó bizottságának elnökei is, ismertet tók a korábbi bizottsági üléseken a leöl tség vetéssel ka.pcsola tban felmerült észrevételeket. (MTI) Enyhülés közeleg A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy a következő 36 órában a nyugatról érkező enyheság további térhódítására számíthatunk. Ennek megfelelően az éjszakai lehűlés valószínűleg jelentősen mérséklődik: a szakemberek szerint vasárnap reggel már csak néhány helyen süllyed a hőmérők higanyszála mínusz 10 fok alá. a nappali felmelegedés a legutóbbi napokéhoz képest kissé fokozódik A felsikló enyhe áramlás elsősorban a Dunántúlon és a déli országrészeken okoz majd kisebb vagy közepes erősségű havazást- A szó! délkeleti-déli irányú marad és vasárnap megélénkül, helyenkent esetleg eleri az erős, vagy viharos fokozatot is. (MTI) Vastag hórétes takarja a földeket Csongrád megyében is. Az értékes vadállomány mégsincs kité\re a nélkülözésnek. mert 28 vadásztársaság 684 ezer holdon gondoskodott a vadak téti etetéséről. A vadőrök mindenütt időben elkészítették az etetőket, s naponta hordják oda a takarmányt: a fácánoknak ocsút, kukoricát, a nyulaknak és őzeknek pedig lucernát, szénát. Varga József vadászati felügyelő elmondotta, hogy minden területen megfelelően gondoskodtak a vadak téli etetéséről. A vadásztársaságoknak ebben a munkájában sokat segítettek a tszek is, akik szintén bekapcsolódtak a vadvédelembe. Jól is fizetett a vadászati idény, amely Csongrád megyében ma. vasárnap, január 23-án ér véget. Nyulat és fácánt ma még lőhetnek a vadászok. A mai nap még az úgynevezett konyhára vadászat lesz. őzre vadászni Csongrád megyében január utolsó napjáig lehet, természetesen ott. ahol megfelelő számú kilövésre kaptak engedélyt. Mint már lapunkban korábban hírül adtuk, a tiszántúli. főleg a maras.menti erdőségekben népes Vaddisznócsorda tanyázik. Két szép vadkant már sikeresen ki is lőttek, s még további gazdag zsákmányra van kilátás annál is inkább, mert a vadászati felügyelőség vaddisznóra hajtást rendez majd a közeli napokban. Ez hozzátartozik a szokásos dúvadirtáshoz. Viszonylag szépen zárták a vadászati idényt a vadászati társaságok. Elónvulat 3011-et, előfácánt 1010 darabot szállítottak a MAVAD-nak. Ez a mennyiség ugyan valamivel kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti szállítás. Ezt azzal is magyarázzák, hogy a vegyszeres gyomirtás kárt okozott a vadállományban Ezt a jövőben nagyobb körültekintéssel kell végezni, hogv a vadak ne szenvedjenek emiatt kárt. A kilövési eredménv már biztatóbb volt. 25 ezer 400 nyulat és 13 ezer 400 fácánt ejtettek zsákmányul. Ennek nagyobb részé szinten a MÁVAD-nak szállították el. A

nnak idején, amikor eltörölték a tanulók ;zármazás szerinti kategorizálását, ne tagadjuk, voltak, akik azt hitték, hogy a munkás- ós parasztszármazású tanulók, a kétkezi munkások gyerekeinek segítésével kapcsolatban ezzel az intézkedéssel valamiféle fordulat következett be. Ügy gondolták, államunk lemondott arról, hogy ezeket a diákokat továbbra is minden erejével segítse a tanulásban. A. később eltelt évek aztán kézzelfoghatóan bebizonyították, hogy erről szó sincs. Éppen ellenkezőleg: a származás szerinti kategorizálás eltörlése következtében államunk méginkább várja a pedagógusoktól, az iskoláktól, hogy ezeknek a tanulóknak, a fizikai munkások gyerekeinek segítséget nyújtsanak. Ezzel a fokozott segítségnyújtással lehet és kell behozni azt a hátrányt, amellyel ezek a gyerekek — például az értelmiségi származásúakkal szemben — nekiindulnak a középiskoláknak és az egyetemeknek. Pedagógusaink és iskoláink dicséretére legyen mondva, szívesen vállalták ezt a feladatot. Az iskolák igazgatóságai a kollégiumok és a tanulószobák férőhelyeinek nagyrészét a hátrányos helyzetben levő tanulók szamára biztosították. A tanárok többsége pedig szorgalmasan, lelkiismeretesen vett részt a segítés munkájának más formáiban, Azt sem lehet azonban tagadni, hogy néhány pedagógus azt hitte, R fokozott segítségnyújtás valamiféle új rendelkezések és új eljárások, formák, módszerek rendeleti bevezetése szabályozza majd. Ilyen rendeletek azonban természetszerűleg nincsenek. Emiatt aztán néhány pedagógus tanácstalanná vált, nem értette. hogyan lehet a régi formák, régi eljárások alkalmazásával az eddiginél tpbb, fokozottabb segítséget nyújtani a fizikai dolgozók gyerekeinek. Pedig lehet. Ü.i formák és új eljárások nélkül is. Akkor természetesen, ha ezeket a formákat igyekszünk új tartalommal megtölteni. A hátrányos helyzetben levő tanulók segítésének évek óta bevált formája az órán kívüli korrepetálás, a KlSZ-tanulópárok szervezése. Alkalmas erre maga a tanítási óra is. Ezek a formák jók, megoldják feladatukat. De nem teljesen problémamentesek; ez is igaz. Előfordul, s nem is ritkán, hogy az órán kívüli korrepetálásokra éppen azok a tanulók nem járnak el, akiknek legnagyobb szükségük lenne a segítő,, útbaigazító, irányító tanári szóra. Nem ritka az sem, hogy egyegy KISZ-tanulópár szervezése — éppen a gyenge tanuló passzivitása, érdektelensége miatt — kudarcba fullad. Az is közismert, hogy i a tanítási órák feszes ritmusa, erőteljes tempója gyakran nem ad lehetőséget arra, hogy a tanár egy-egy gyengébb tanulóval hosszasabban, alaposabban foglalkozzék. Mindez igaz. Ennek ellenére azonban, azt hisszük, az a pesszimizmus, amellyel jó néhány pedagógus erre a segítésre tekint, indokolatlan és megalapozatlan. Nem igaz az, hogy ezek a formák hatástalanok. hogy sem a korrepetálás. sem a KlSZ-tanulópárok szervezése nem segít a hátrányos helyzetben levő gyerekeken. A rosszul, formálisan vezetett korrepetálás, tanulópár persze csakugyan nem segít. De sok példát idézhetnénk arra, hogy a tartalmas munka itt is meghozza gyümölcsét. Legutóbb például a Szegedi Építőipari Technikumban két teljesen elveszettnek hitt gyereket mentettek meg a bukástól. M

iről van itt szó? Gondoljunk például azoknak a tanulóknak a helyzetére, akik tanyán vagy eldugott falvakban végezték általános iskolai tanulmányaikat, a legtöbbször úgv. hogy a szülői háztól, a szüleiktől nem kaphattak jelentékeny segítséget. Hogyan érzik magukat ezek a gyerekek a középiskola alsó osztályában? A kiemelkedően tehetségesek bizonyára nagyon jód. A szellemi torna, amelyre az új iskola készteti őket, lendületet, szárnyalást ad tehetségüknek. De a szerényebb tehetségűek, akiknek azért rrvégis ott van a helyük a középiskola padjaiban —, hogy érzik magukat ők? Sokszor ijesztően zúdul rájuk a középiskolai követelmények tömege: megdöbbennek tőle, valósággal a földre sújtja őket, s elvesztik minden biztonságérzetüket. Ezen a problémán megpróbáltunk intézményesen segíteni. Régebben a középiskola, rögtön az év kezdetén, a maga felfokozott követelményrendszerét egyszerre zúdította a tanulókra. Ma másképpen fogadják az elsősöket a középiskolákban. Hagynak időt számukra, hogy hozzászokjanak az új tanulási formákhoz, a nagyobb igényekhez, a gimnáziumok és a technikumok légköréhez. Ez kétségkívül rnagy segítség. De elég-e? önmagában biztosan nem. Akkor válik ez az intézkedés, ez a forma igazán hatékonnyá, ha minden tanár — pedagógushoz méltón — ennek szellemében cselekszik nemcsak a tanév első heteiben, hanem később, továbbra is. Nem azt várjuk a középiskolától, hogv minél több gyereket megbuktassanak és kiszórjanak. hanem azt, hogv minél több gyereket tanítsanak meg a tananyagra. A

tanár ugyanis nyilvánvalóan nemcsak oktató, hanem nevelő is. Mit várhatunk tőle olyan tekintetben? Az iskolai nevelés szerteágazó, bonyolult probléma, s talán nem torzítjuk el ezt a feladatrendszert. ha azt mondjuk, hogy a hátrányos helyzetű Ianulókkal kapcsolatban a tanári nevelésnek az a legfontosabb föladata, hogy kedvet csináljon a gyerekeknek a tanuláshoz. Nem retorikus prédikációkkal persze, mert ezek tel. jesen hatástalanok, hanem a pedagógia módszereinek értelmes felhasználásával. Az a tanár, aki őszintén érdeklődik a gyengébbek tanulmányai, eredményei, nehézségei iránt, beszélget velük, segít, ha kell, végeredményben fokozza az elbizonytalanodott tanuló biztonságérzetét, beláttatja vele. hogy a helyzete nem reménytelen, hogy van értelme a küszködésnek. Tehát mintegy kedvet csinál a tanuláshoz. S ez nem valami hatalmas munka, legtöbbször néhány segítő szó csupán, de igényes oktatómunkával párosulva szép eredményekre vezethet. A tanuló, aki reménytelen esetnek látszik, nem bukik meg. mert. reménykedve és önbizalommal végzi munkáját. B

eszélgettem pedagógusokkal a korrepetálások problémájáról. Mint többen elmondták, gyakran kiderül, hogy a korrepetálásokról el-elmaradozó gyengébb tanuló nem azért nem jár ezekre az órán kívüli foglalkozásokra, mert nem elég szorgalmas, nem elég becsületes, hanem egyszerűen azért, mert fél az ő optikájából félelmetesnek látszó követelményektől, attól. hogy majd kérdik és nem tud felelni, akárcsak az órán. A tapintatos tanári magatartás, az okos tanári szó e tekintetben is sokat segíthet és segített ismárnemegvszer az ilyen gyerekeken. Nem úi formák keresésére van tehát szükség, hanem arra, hogy pedagógusaink az eddiginél sokkal intenzívebben érvényesítsék ebben a munkában a nevelési szempontokat. Azt akarjuk, hogy minél több munkás- és parasztszármazású fiatal végezze el az egyetemet és a főiskolát, hogy ott egyenrangúan induljanak a kedvezőbb helyzetben levő tanulókkal. Ezt a középiskolákban kell megalapozni ökrös László Vasárnap, 1966. január 23. DÉL-MAGYARORSZÁG § f á.