Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

Lemondott a Moro-kormány # Róma (MTI) Aldo Moro középbal koalí­ciós kormányát csütörtök este leszavazták az olasz képviselőházban, amikor 250 szavazattal 221 ellenében el­vetették az állami gyermek-, illetve napközi otthonok tör­vényjavaslatát. Az olasz kormány pénte­ken délelőtt rendkívüli ülé­sen vitatta meg az előző na­pi szavazás kimenetelét, majd hivatalosan közölték, hogy a kormány lemond, s Moro miniszterelnök még a nap folyamán tájékoztatja erről Saragat köztársasági elnököt. Az olasz kormány csütör­tökön este történt meglepe­tésszerű leszavazása után a szocialisták ós a köztársa­ságpártiak a válság kimon­dá&át követelték Morótól. A pénteki minisztertanácson csatlakoztak hozzájuk a szo­ciáldemokraták ls. Saragat köztársasági elnök ixtóteken délután fogadta Moro miniszterelnököt, aki lenyújtotta neki kormánya lemondását. Saragat a le­mondást elfogadta és ma, szombaton kezdi meg tár­gyalásait a pártok vezetői­vel. Szovjet—japán egyezményeket írtak alá Siina megbeszélései szovjet vezetőkkel SS-per Münchenben • Bonn (TASZSZ) A müncheni bíróság ítéle­tet hozott két volt SS-tiszt ügyében, akik a második vi­lágháború alatt Baranovicsi szovjet város térségében tö­meggyi 1 kosságokat követ­tek el. Alfréd Rendorfer egykori SS hauptsturmführert, aki 446 ember agyonlövésében működött közre, a bíróság ötévi börtönre, beosztottját pedig — Wilhelm Dadischek volt SS unteraturmführat, aki legalább 160 embert gyil­kolt meg — három év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte. Az enyhe ítélet indo­kolása: a gyilkosok „paran­csot" hajtottak végre. # Moszkva (MTI) Siina japán külügyminisz­ter péntek reggel megbeszé- megvitattunk néhány nem­lést folytatott a Kremlben zetközt problémát, s a kér­Podgornijjal, a Szovjetunió dések többségét Illetően szej Kosziginnel és Andrej Mint mondotta, Koszigin kl­Gromiko külügyminiszterrel jelentette, hogy a Szovjet­unió nem vesz részt ebben a konfliktusban, s a szovjet legfelsőbb Tanácsa Elnök ségének elnökével. A japán külügyminisztert pénteken a Kremlben fogad­ta Koszigin miniszterelnök is. A megbeszélésen jelen volt Gromiko külügyminisz­ter, Novignográdov, a Szov­jetunió tokiói nagykövete. Nakagava, Japán moszkvai nagykövete, valamint más hivatalos személyiségek. A találkozón a szovjet—ja­pán viszony fejlődését, vala­mint nemzetközi problémá­kat vitattak meg. Siina át­adta Szató japán miniszter­elnök Kosziginhez intézett levelét. A pénteki nap folyamán a japán külügyminiszter talál­kozott Mikojannal, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával. Moszkvában Siina japán külügyminiszter két fontos egyezményt; írt alá. NyikolaJ Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­terrel aláírta az 1966—70. évi kereskedelmi egyez­ményt, amely kétmilliárd 250 millió dollár összegű forgalmat irányoz elő. Pato­licsev az aláírás után kije­lentette, hogy ezt az össze­get a gyakorlatban növelt I ls lehet. Jevgenyij Loginov polgári légiforgalmi miniszter Siiná­val aláírta azt az egyez­ményt, amely megteremti a Moszkva—Tokió légijáratot. A közvetlen járaton Tu—114 mintájú szovjet turbólégcsa­varos gépek látják el a for­galmat; a 11 órás út a leg­rövidebb Európa és Japán | között. Az egyezmény egye­lőre két évre szól. A nagyjelentőségű egyez­mények aláírása után Siina külügyminiszter megkoszo­rúzta a Lenin-mauzóleumot. Siina Japán külügyminisz­ter hazája moszkvai nagy­követségén pénteken tartott, sajtóértekezletén összegezte a Szovjetunióban tett láto­gatásának eredményeit. Kijelentette, hogy „Alek­egyöntetű véleményre jutot­tunk". Megjegyezte azonban, hogy Vietnam kérdésére vonat­kozólag nem jött létre kö­zöttük egységes vélemény. lel nem vállalhat valamilyen formában közvetítő szerepet. Siina az újságíróknak azt is kijelentette, hogy Japán és a Szovjetunió együttmű­ködése kulturális téren bő­vülni fog. Indiában megszilárdítják Taskent szellemét 9 ÚJ-Delhi (MTI) zés napról napra gynkorla­Az indiai hírügynökség je- tibb jelleget ölt. Pénteken az lentése szerint pénteken Del- indiai—pakisztáni konfliktus hiben Nanda elnökletével kialakulása óta először át­ülést tartott az indiai kor- repült India területe felett mány. Az ülésen megvitat- a pakisztáni légitársaság re­ták a taskenti nyilatkozatot pülőgépe, amely Calcuttá­és a megvalósításával kap- ban leszállást hajtott végre csolatos kérdéseket. Az ülé- üzemanyagfelvétel céljából, sen részt vett Indira Gandhi Az összindiai béketanács miniszterelnök, Szingh kül­ügyminiszter, Csavan honvé­delmi miniszter és más hiva­talos személyiségek. India és Pakisztán között megegyezés jött létre a légi­erők ama tagjainak kicseré­léséről, akiket a fegyveres konfliktus idején fogságba ejtettek. A foglyul ejtett in­diai repülők szombaton ér­keznek Delhibe pakisztáni repülőgépen. Az India és Pakisztán kö­határozatot fogadott el arról, hogy februárban az egész or­szágban megrendezik Tas­kent hónapját. A Taskent­hónap megtartása azt a célt szolgálja, hogy az indiai nép körében megszilárdítsa Tas­kent szellemét. Pénteken az indiai fővá­rosba érkezett Nusza Khan tábornok, a pakisztáni had­sereg vezérkari főnöke, hogy megkezdje tárgyalásait a kölcsönös csapatvisszavoná­Menzies „lelépője" zött a kapcsolatok normali- sokról a taskenti megállapo­zálásáról létrejött megegye- dásnak megfelelően. 4 lázadás vezetői és a lázadás leverői együtt ülnek Az l\DK idei népgazdasági terve és költségvetése 9 Berlin (MTI) Az NDK népi kamarája pénteken tartotta 10. ülését az új berlini Kongresshalle­ban. A napirenden az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés vitája szerepelt. Az erről szóló törvényjavas­latokat Wllll Stoph. az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK minisz­terelnöke. illetve Willy Rumpf, az NSZEP KB tagja, pénzügyminiszter terjesztette elő. A népi kamara beható tanácskozás után pénteken délután elfogadta és így törvényerőre emelte az idei népgazdasági tervet és költ­ségvetést. Az elfogadott törvényja­vaslatok értelmében az idén az NDK-ban a tavalyi 81,0 milliárd márkához képest 88,8 milliárdra, azaz 108 szá­zalékra növekszik a nemzeti jövedelem. Az ipari áruter­melés 132 milliárd márkára rúg (105 százalék), a mező­gazdaság bruttó termelése pedig 17.8 milliárd márka lesz, azaz 103 százalékra nö­vekszik a tavalyihoz képest. A beruházások összege 18,9 milliárd márkára nő, azaz az 1965. évivel összehasonlítva, keroken 10 százalékkal lesz több. Az NDK külkereske­delmi forgalma (deviza-már­kában számítvn) 24,2 milli­ódról 25.5 milliárda emelke­dik. A munka termelékeny­sége az idén az előirányzat szerint legalább 5 százalék­kal, a kiskereskedelmi áru­forgalom pedig három szá­zalékkal növekszik. Az NDK idei államháztar­tása 66 473 000 000 márka be­vételt és 66 387 000 000 már­ka kiadást irányoz elő, a bevételek túlsúlya tehát 86 000 000 márka lesz. • Lagos (MTI) A most Lagosban folyó magasszintü tanácskozásnak az érdekessége, hogy a lá­zadást végrehajtó egységek parancsnokai együtt ülnek azokkal, akik a lázadást le­verték. Az AFP hírügynökség sze­rint a tanácskozás főbb na­pirendi pontjai ezek: — katonai (vagy félig ka­tonai, félig polgári) ideigle­nes kormány megalakítása; — nemzeti bel- és külpoli­tika meghatározása; — új forradalmi doktrína meghirdetése; — a magánvállalkozás és magánberuházások bátorítá­sa; — közkegyelem a politikai foglyoknak; — Balewa és minisztertár­sai tevékenységének, vagyo­nuk eredetének kivizsgálása. Az AFP jelentése szerint Lagosban és a tartományi központokban az élet vissza­tért a rendes kerékvágásba. A birodalmi politika egyik nagy öregje lépett le a politika színpadáról, amikor január 18-án a 71 esztendős Róbert Menzies, Ausztrália miniszterelnöke hivatalosan bejelentette, hogy lemond tisztségéről, egészségi állapotára va­ló hivatkozással. Az in­dokolás hihető: az auszt­ráliai politika mai hely­zetében pozícióját komoly veszélyek nem fenyegették. Menzies 1949 óta állt az ausztráliai kormány élén, mint a nagyburzsoázia és az amerikaiakkal szorosan összefonódottan gyorsan erősödő ausztráliai mono­póliumok érdekeit képvi­selő liberális párt vezető­je. Az akkori választások az 1941—49 között kor­mányon levő, de a háború után jobbra tolódott, s tö­megbázisát elvesztő mun­káspárt politikai összeom­lását eredményezte. Menzies több mint más­fél évtizedes miniszterel­nökségének mérlege nem­zetközi szempontból nem különösebben felemelő. Stabilitását távolról sem az ötödik földrészen kü­lönösebb belső izgalmakat nem keltő külpolitikája alapozta meg. Sakkal in­kább az, hogy Ausztrália is nagymértékben részese­dett az utóbbi másfél év­tized konjunkturális fellen­düléséből. Ennek a konjunktúrának a függönye mögött a Men­zies-kabinet Ausztráliát az amerikai hatalmi aspirá­ciók és az ezzel összefüg­gő támaszponttervek egyik fő bázisává tette. Ennek megfelelően Menzies életé­nek külpolitikai „főműve", hogy kiemelkedő szerepe volt az Anzus nevű ka­tonai szövetség megalakí­tásában. Ez Ausztrália, Űj­Zéiand és az Egyesült Ál­lamok fegyveres erőit a szó gyakorlati értelmében integrálta. Áz ausztráliai hadsereget amerikai fegy­verekkel szerelték fel és „biztonsági szerződést" hoztak létre a három ál­lam között — holott nyil­vánvaló, hogy ebben a tér­ségben az említett országo­kat fenyegető ..agresszdós veszélyről" a japán Im­perializmus háborús vere­sége óta aligha lehet be­szélni. Az Anzus így valójában azt jeleníti, hogy Ausztrá­lia az Egyesült Államok agresszív partnere lett az USA csendes-óceáni poli­tikájában —, R egyúttal az ausztrál külpolitika út­jai elkanyarodtak London­tól. Menzies maga testesí­tette meg ezt az amerikai orientációt. O volt az, aki kierőszakolta ausztráliai csapatok bevetését azame­rikiak oldalán a vietnami agresszióba, s a nemzetkö­zösség értekezletén vissza­utasított minden bírálatét — egyben minden követe­lést a csapatok visszavoná­sára vonatkozóan. A leg­utóbbi hónapokban beható tárgyalásokat folytatott Washingtonnal, hogy a singapore-i válság miatt kialakult csendes-óceáni stratégiai „légüres teret" ausztrál területen létesí­tendő támaszpontokkal töltsék meg. E terv megva­lósulása esetén az auszt­ráliai kontinens Ázsia fe­lé forduló peremén nagy­méretű katonai támasz­pontok egész sorozata jön­ne létre. Menzies ilyenformán úgy vonul nyugalomba, mint a gyarmatosító világhatal­mak egyik legmegbízha­tóbb politikai szövetsége­se. Utóda a jelek szerint Holt pénzügyminiszter lesz, aki már csaknem tíz esztendeje megosztotta Mc-nzies-szel a liberális párt vezetését. Így hát to­vábbra is az ő szelleme le­beg majd az ausztrál po­litikai vizek felett I. E. Bejelentések Amerika vietnami katonai veszteségeiről • Saigon. Washington (MTI) Hivatalos saigoni jelenté­sek szerint általában véve mindkét fél betartja a Hold­újév alkalmából elrendelt tüzszünetet, habár kisebb összetűzésekről érkeztek hí­rek. Az amerikai légierő az elmúlt napokban többször is megsértet­te a VDK légiterét és január 17-én egy amerikai repülőgép rakétát lőtt ki Hon Bot szigetre, Than Hoa tartomány partjai előtt A Szovjetuniót megfelelő képviselet illeti meg az ENSZ titkárságában 9 New York (TASZSZ) Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-megbízottja emlékiratot inté­zett U Thant ENSZ-főtitkárhoz. Ebben ki­fejezésre juttatja, hogy a Szovjetuniót sú­lyosan aggasztja az ENSZ-titkárság tiszt­ségeinek szerencsétlen elosztása. A szovjet állampolgárságú ENSZ-alkal­mazottak száma 1965-ben nem emelkedett az 1963. évi szint fölé, viszont csökkent a Szovjetunió részaránya a titkárság mun­katársainak teljes állományában. A nyu­gati hatalmak állampolgárainak túlsúlya különösen a titkárság vezető posztjainak elosztásában nyilvánul meg. A 160 vezető tisztség közül 60 százalékot a nyugati ha­talmak állampolgárai foglalnak el, még­pedig 38 állárt amerikaiak. 20 állást an­golok töltenek be. Ez lehetővé teszi, hogy az ENSZ gazdasági tevékenységét egyes Fedorenko emlékirata U Thanthoz nyugati hatalmak és azok monopóliumul saját behatolásuk céljaira használhassák fel a fejlődő országokban, ami nem felel meg az ENSZ céljainak. A Szovjetunió hiányos titkársági képvi­seletének oka az ENSZ személyzeti szer­veinek politikája. E szervek — fittyet hányva a közgyűlés határozatainak —• nem növelik a titkárságban az eddig hiányosan képviselt országok állampolgárainak szá­mát. A Szovjetunió 1965-ben 150 jelöltet állított, az év végéig azonban mindössze 14 szakembert helyeztek állásba az ENSZ szerveinél. A Szovjetunió reméli: a főtit­kár mindent megtesz a jelenlegi tűrhetet­len helyzet megszüntetése végett. McNam.ua amerikai had­ügyminiszter csütörtökön a szenátus hadügyi és hitel­ügyi bizottsága előtt a kato­nai költségvetéshez kért ösz­szegek felhasználását ismer­tette. Ennek során kijelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamok tavaly 351 harci re­pülőgépet és helikoptert vesztettek a vietnami hábo­rúban és számítani lehet ar­ra, hogy 1966-ban ezek a veszteségek még nagyobbak lesznek. A Pentagon csütörtökön kiadta szokásos heti jelen­tését az amerikaiak veszte­ségeiről a vietnami hábo­rúban. A szépített hivatalos adatok szerint a déi-vietna­rrü harcokban megölt ame­rikaiak száma 1750, nagyobb, mint a spanyol—amerikai és a mexikói háborúban volt Két demokrata párti sze­nátor. George Mogovern és Joseph Clark csütörtökön délután a szenátus ülésén követelte, hogy az Egye­sült Államok csökkentse a katonai tevékenységét Viet­namban. A szenátorok ki­jelentették, az USA-nak nem szabad tovább fokoznia a vietnami háborút és a kato­nai tevékenységet a partvi­déken kiépített amerikai támaszpontok megtartására kell korlátoznia. Richárd Russel, a szená­tus katonai bizottságának elnöke viszont sajtónyilatko­zatban jelentette ki: véle­ménye szerint az USA ha­marosan újrakezdi a VDK elleni bombatámadásokat. A hivatalos amerikai pro­paganda teljes erővel Igyek­szik bizonygatni, hogy a há­ború folytatásáért a szabad­ságharcosok és Hanoi fele­lősek. Dean Rusk. az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere pén­teken Washingtonban sajtó­értekezletet tartott. Az Egye­sült Államoknak a vietnami kérdéssel kapcsolatban foly­tatott úgynevezett békekam­pányát értékelve azt állítot­ta, hogy az egész világon kedvezően fogadták az ame­rikai „békeoffenzívát". Ugyanakkor azonban —mint mondotta — „Hanoi részé­ről mind ez ideig nem kap­tak pozitív és reménytkeltő választ az amerikai kezde­ményezésekre". A külügyminiszter megis­mételte azt a hivatalos ame­rikai verziót, amely szerint az Egyesült Államok Dél­Vietnam biztonsága érdeké­ben harcol Vietnamban. Minden hangszer 1000 Ff-lól részletre is vásárolható. GITÁR 1000.— forinttól 4100 forintig PIAN1NÖ 17 000 forinttól 26 000 forlntte Érdeklődjön a SZEGEDI HANGSZERBOLTBAN Kárász utca 3. V 17 039 A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet készpénz fizetés mellett, egyetemet végzett, legalább 5 év nagy­üzemi gyakorlattal rendelkező főállattenyésztőt vesz fel. Jelentkezés: csak személyesen. Szeged, Sándor uteu 1. szám alatt, reggel 7—9 óráig S. 28 858 Washington és Madrid kapcsolatai 9 Moszkva (TAS/.SÍÉ) megfelelő korszerű fegyve­A Krusznaju Zvezdu pén- rekkel szerelik fel. A fegy­teki számában cikk jelent verek elsősorban az Egyesült meg Spanyolország és az Államokból érkeznek. Egyesült Államok különle- A Kraaznaju Zvezda bete­ges szövetségéről. E szövet­ség sajátos vonása a cikk­írók szerint abban áll, hogy a Franeo-rendszer jogilag nem tartozik ugyan a NA­TO-hoz, de mégis olyan szo­ros ..baráti" kapcsolatban áll Washingtonnal. Franco hadseregét a NA­TO-szubványoknak teljesen jezésül hangoztatja. hogy mivel a NATO alapját képe­ző szerződés néhány éven belül lejár, s a tömbön be­lül amúgyis fokozódnak a ccntrlfúgális erők, Wa­shington sietve Igyekszik megteremteni a Teltételeket, Francónak a NATO-ba való felvételére. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG szombat, i9«6. január 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents