Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

A tél sem akadály Az Építésügyi Minisztérium az év első napjaiban az előzetes számítások alapján bejelentette, hogy túlteljesítette múlt évi átadási előirányzatát. 957 lakást adtak át tavaly a terven felül. A lakásépítési tervnek ilyen jelentős túlteljesítésére még nem volt példa az Építésügyi Minisztérium vállalatainál. A hideg és a havazás nagyon nehezíti most az építők munkáját. A vállalatok azonban gondosan felkészültek a téli hónapokra. Mintegy 1500 munkahelyen rendezkedtek be a télre. Ezért jelenleg is csaknem 70 000 építőipari munkást foglalkoztatnak, s csupán ezerhatszáz dolgozó ment — többsége kérte magát — fagyszabadságra. A lakásépítkezéseken most is tizenhatezer munkás dolgozik, az idén csaknem 16 ezer 500 új lakást kell átadni, de ebből — a hideg és a havazás ellenére is — 14 ezer lakás már építés alatt áH. (MTI) Törzsfizetések, pótlékok, óradíjak Országos tanácskozás a pedagógusok bérrendezésérö l Ql év mérlegén: Elkészült az alsó- és középfokú oktatási intézményelvben foglalkoztatott pedagógusok bérrendezésére vonatkozó utasítás. Az ennek végrehajtásával kapmilliót pedig az óradijak emelésére fordítanak. A bérezés alapja a képesítés, a munkaviszonyban eltöltött idő és a betöltött munkakör. A korcsoportok számát az Három és fél millió igazolvány A Belügyminisztérium gári jogaik gyakorlását, szaigazgatásrendészeti osztályán bálysértést is követnek el elmondották, hogy lényegé- és pénzbírásggal is sújtják ben az év végén befejezték őket. az 1964—1965. évben lejárt személyazonossági igazolványok kicserélését. Az illetékesek az előzetes felmérések alapján mintegy négymillió személyazonossági igazolvány kicserélésével, illetve új igazolványok kiállításával számoltak. A még nem végleges adatok szerint a rendőri hatóságok három és fél milliónál több személyi okmányt cseréltek ki. E nem csekély adminisztrációs munkát igénylő feladat végrehajtásánál — egynéhány esettől eltekintve — a személyi igazolványok cseréje gyorsan, zökkenőmentesen zajlott le. Az előre kitöltött űrlap alapján a rendőrségen már elkészítették az új igazolványt, s a tulajdonos jelentkezésekor csak a fényképet ragasztották fel. Az egyszerű és gyors ügyintézés mellett mégis vannak olyanok, akik hanyagságból, nemtörődömségből nem tettek eleget állampolgári kötelességüknek, s érvényét vesztett igazolványt hordoznak zsebükben. Különösen a megyeszékhelyeken lakó állampolgárok követik el ezt a mulasztást. Figyelmen kívül hagyják, hogy az érvénytelen igazolvány számos nehézséget, sót kellemetlenséget okozhat tulajdonosának: megakadályozza vagy késlelteti a hivatalos ügyek intézésében, nem vállalhat munkát, nem igényelhet útlevelet, nem vehet fel OTPkölcsont. Azon túlmenően, hogy megnehezítik állampolcsolatas feladatokról tanács- eddigi 12-röl 10-re csökkenkoztak pénteken a Művelő- tették. Az első korcsoport désügyi Minisztériumban a kivételével a többiben egymegyed, a megyei jogú vá- ségesen háromévenként rosi tanácsok pénzügyi és emelkedik a pedagógusok művelődésügyi raztályveze- ^^ ko«toi, valamint a Pedagógusok ban fix bértétel helyett alSzakszervezete megyei bi- só és felső határos törzsfizottságainak titkárai. Az ér- zeUsd határoztak meg. A tekezleten - amelyen dr. íc" . lietove valt, hogy a pedagoPolinszky Karoly es Lúgos- gusok már a huszonhetedik sy Jenő művelődésügyi mi- szolgálati évben megkapják niszterhelyettesek is részt a korcsoport szerinti legmavettek — dr. Nagy Sándor, gasabb fizetést. Az új kora minisztérium pénzügyi fő- csoportrendszer a pedagógus osztályának vezetője tartott nők régi és jogos sérelmét tájékoztatót. Ismertette a is orvosolja, mert általában béremelés főbb alapelveit. öt-hat évvel nyugdíjkorhatáA tájékoztatóból kitűnt, ruk elérése előtt a legfelhogy a rendelkezésre álló sőbb bérkategóriába kerül350 millió forintból 260 nek. A korcsoportszűkítés milliót a törzsfizetések, 20 előnye az is, hogy a fiatal milliót egyes pótlékok, 70 pedagógusok gyorsabban _ juthatnak magasabb összegű törzsfizetéshez. Felemelték a különböző vezetői pótlékok jelentős többségét is. A február 1-én életbe lépő új bérutasítás a munkaviszonyban álló pedagógusok túlóráinak, helyettesítési óráinak és óraadó minőségben megtartott óráinak díját a mindenkori besorolás szerinti törzsfizetésiik arányos részében állapítja meg, tehát a törzsfizetés meghatározott százalékát kapják. Elmondotta a tanácskozás előadója azt is, hogy a pedagógus bérrendezéssel egyidejűleg bevezetik a bérkeret-gazdálkodást. (MTI) A rendőrség ezért figyelmezteti a késlekedőket, hogy amennyiben 1965-ben lejárt a személyazonossági igazolványuk. s mindezideig a zöld sz.ínű űrlapot nem nyújtották be a rendőrségnek, illetve a házfelügyelőnek, a lakónyilvántartó könyv vezetőjének, haladéktalanul jelentkezzenek a lakóhely szerint illetékes rendörkapitányságos személyazonossági igazolványuk kicserélése végett. (MTI) Frizsider a cérnázóban Húsz C-fok korüli hideg- szekben. A helyben gyártott ben — mint amilyen péntek szódavízből jelenleg is mínreggel is volt Szegeden — denki tetszése szerint foszívesebben gondol az ern- gyaszthat. ber valamilyen hösugárzóra, A szövődében és másutt mint hűtőberendezésre. Bizo- egy idő óta tucatnyi Uninyára így vannak ezzel az pressz kávéfőző is „müköújszegedi szövőgyár munkás- dik", s ezekből naponta 500 női is, mégis nagy örömmel —600 duplára való feketét is fogadták a vállalatvezetőség előrelátó gondoskodása nyomán, legelőször a cérnázólecsurgatnak. A nagy szövőgyárnak ezeket a „speciál gépeit" áltaban elhelyezett két frizsi- laban az anyagbeírók, illet dert. Egyesek máris használatba vették élelmiszereik tárolására, még nagyobb szük ve csökkent munkaképességű, legtöbbször terhes aszszonyok kezelik, akiket a térség lesz azonban a hutoge- melö gépek mellé már egyébpekre nyáron, amikor 30—40 ként ^ lehetne beosztani. A tapasztalatok szerint az ilyen célokra fordított percek kiesése bőven megtérül a felfrissülve, jobb kedvvel végzett munka révén. D. B. C-fokos hőmérséklet is van egyes munkahelyeken. A terv szerint addig folyamatosan tíz hűtőszekrényt állítanak fel a különböző üzemrészekben. Nem régóta több más, hasonló jellegű kedvezményben is részesítik a dolgozókat, így például óriási autoszifonokat — szódavízgyártó készülékeket — szereztek be, s helyeztek el az üzemré7,5 milliárd beruházás 73 százalékos termelés• növekedés 9 százalékos bérfejlesztés Kibővített ülést tartott az SZMT Pénteken délelőtt a szegedi Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermében kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, amelyen értékelték az elmúlt gazdasági év eredményeit és megbeszélték a szakszervezetek tennivalóit az idei tervek végrehajtása kapcsán. Az ülésen részt vett dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Csakmag György, a Csongrád megyei és Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője, valamint Juhász Ferenc, a SZOT munkatársa. Oláh Mihálynak, az SZMT elnökének megnyitó szavai után Hoffmann Márton, az SZMT titkára tartott beszámolót. Beszámolójában részletesen elemezte az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit, illetve a befejezett második ötéves terv helyi eredményeit és az 1966-os tervfeladatokat. Csongrád megye ipari fejlődésében jelentős időszak volt a második ötéves terv: körülbelül 7,5 milliárdos beruházást valósítottak meg, s az ipar termelése ez idő alatt 73 százalékkal emelkedett. A megye nehézipara az elmúlt öt év során megháromszorozta termelését, amelyet az új ipartelepítés magyaráz, hiszen ebben az idaszakban született több nehézipari üzemünk: a gumigyár, a kábelipar, valamint az olaj és a földgáz kitermelés. Az elmúlt esztendő eredményeiről még nincsenek ugyan pontos adatok, de az már köztudott, hogy a megye ipara teljesítette éves tervét, sőt több üzem többet termelt a tervezettnél. A kenderipar 100, a textilművek 108, a húsipar 105, a paprikafeldolgozó 102, a konzervipar 112, az építőipar 97 (állami), a tanácsi építőipar 104—105 százalékra teljesítette 1965-ös tervét. A többi iparág és vállalat ugyancsak 100 százalék körül tett eleget feladatainak. Különösen szépen dolgoztak az exportra termelő vállalatok: az ipar 1,3 milliárd forint értékű, a mezőgazdaság pedig 200 millió forint értékű árut szállított külföldi megrendelőinek. A megye ipara a világ négy földrészére, több mint ötven országba exportál termékeiből. Érdekes képet mutat a foglalkoztatottak számának alakulása. Az elmúlt ötéves terv időszakában 12 000 fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma a megyében, amely azt is jelenti, hogy minimálisra csökkent a felesleges munkaerő. A dolgozók megoszlása a következőképpen alakult: 61 százalék a könnyűiparban. 24,4 százalék a nehéziparban és 14 százalék az élelmiszeriparban dolgozik. Az életnívó alakulását jelzi, hogy kommunális beruházásokra 2,6 milliárd forintot fordítottak, az átlagkeresetek 9 százalékkal emelkedtek és a meÖtvennyolc éves mozdony szárítja a duyhagyniát ötvennyolc esztendős moz- most gőzének melegével szádony, az Osztrák—Magyar rítják. ültetésre készítik elő Vasút egykori tulajdona lát- a dughagymát. Régebben kaható a Szövetkezetek Csöng- zánokkal fűtöttek, de — rád megyei Értékesítő Köz- amint kiszámították — a pontjának makói telepén, mozdony használata gazda1961-ben még szerelvényeket vontatott, utasokat szállított a miskolci MÁV Igazgatóság területén. Azután kiselejtezték. használható típuson kívülinek nyilvánították. Néhány év múlva Szegedre ságosabb és egyenletesebb hőmérsékletet ad. A makói hőkezelő üzem nemcsak a közvetlen környéket latja el „vetőmaggal", apró hagymával, hanem a szegedi járás tiszánkerült, a Paprikafeldolgozó túli termelőszövetkezeteit, Vállalat átépítés alatt álló sőt a szomszédos megyéknek kazánjainak munkáját he- is szállítanak kisebb menylyettesítette, s átmenetileg nyiséget. A kiszolgált mozigen jó hasznát vették. Ma- oony segítségével két nagy kön az öreg lokomotívot — épületet fűtenek, s háromamelynek tűzszekrénye tel- százötven vagon dughagyjes egészében vörös rézből mát szárítanak, hőkezelnek készült — felújították és a mostani idényben. Ötven százalék helyett 75 AZ országgyűlés ipari bizottságának ülése 1965-ben az iparvállalatok szolidak, ésszerű, körüHeösszesen több mint 7 mii- ^intő, takarékos gazdálko... , . . . ... - dással minden lehetoseg liard forint erteku elfekvő megvan tehát ^ hogy ^ tártak " * készletet bői mintegy fel, s eb- előirányzatokat túlteljesítmilliárd fo- sék vállalataink. Elsőrendű rint értékű terméket, árut cél a minőségi mutatók tel, .. , . . . n jesítése, a költségszint csökhasznosítottak - jelentette ^^ & £^ékenység be az ipari bizottság pénteki ülésén Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes. A bizottság tanácskozásán az ipari tárcák, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium 1966. évi költségvetési tervezetét vitatták meg. A pénzügyminiszter-helyettes az ülésen vázolta az ipar előtt álló idei legfőbb feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a tervelőirányzatok növelése, a termékek minőségének, korszerűségének fokozása és a gazdaságos gyében minden lakosra kereken 2000 forint takarékbetét jut Nőtt az élelmiszerek iránti kereslet és nagyobb mennyiségű tartós fogyasztási cikket vásároltak, mint a megelőző években. Az ötéves terv idején a megyében • 13 000 porszívó, 7000 hűtőszekrény és 31 000 televízió, valamint 2200 személygépkocsi kelt el. Kitűnt a beszámolóból, hogy a múlt év során nem csökkent megfelelőképp a termelés anyagköltsége és a termelékenység sem érte el a kívánt szintet. A normarendezések, kisebb hiányosságoktól eltekintve, megfelelő eredményt hoztak, csupán Szegeden 700 000 normaórát takarítottak meg, amely 300 ember egész évi munkáját jelenti. Ugyanilyen eredményt hozott a műszaki intézkedésekkel elért megtakarítás is. Az ár- és bérügyi intézkedések taglalása után a beszámoló részletesen foglalkozott az idei tervfeladatok kapcsán a szakszervezetekre háruló feladatokkal, majd vita következett. Korom Mihály, a MEDOSZ megyei titkára a termelőszövetkezeti parasztság életés munkakörülményeivel foglalkozott hozzászólásában. Elmondta, hogy a megyében 44 520 termelőszövetkezeti tag dolgozik körülbelül 405 ezer hold földön. A tagok életkor szerinti megoszlása nem megnyugtató, hiszen közülük 20 919 tag 40—60 év közötti, 8174-en pedig 60 éven felül vannak. Egy tagra általában 8—10 hold föld megművelése jut. A tagok átlagos jövedelme nem haladja meg évente a 15 000 forintot. A felszólaló példái igen jól illusztrálták, hogyan él a parasztság megyénkben, hogy a falusi emberek életszínvonala még elmarad a városi munkásokétól. Kiss László, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője az üzemek munkavédelmi és baleseti helyzetéről adott tájékoztatót, Kókai József, a KPVDSZ megyei titkára pedig a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók helyzetéről és feladatairól beszélt. Dr. Komócsin Mihály felszólalásában részletesen foglalkozott a gazdasági mechanizmus reformjával, s az annak kapcsán életbe lépő rendelkezésekkel: az irányítás, a tervezés, az ár- és bérszabályozás, a nagyobb vállalati önállóság kapcsán jelentkező feladatokkal. Felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb önállóság, a kevesebb központi kötöttség a vállalatok vezetőire és az egcsz munkáskollektivára igen nagy feladatokat ró, s szinte vizsgát is jelent számukra már ebben az esztendőben is. Beszéde további részében az ár- és bérkérdésekkel foglalkozott. Különösen aM hangsúlyozta, hogy a vállalatok a béremelésekkel alkalmazkodjanak speciális körülményeikhez, körültekintően és felelősségteljesen oldják meg e feladatot, úgy, hogy a bérügyi intézkedések a termelés további javítását serkentsék. Farkas Józsefné, a szegcdi textilművek szakszervezeti bizottságának titkára a vállalat idei terveiről és a bérfejlesztés bizonyos visszáságairól beszélt. Kifogásolta, hogy a nagyvállalat üzemei között a szegedi textilművek a legkisebb korrekciót kapta. Suba Lajosné, az SZMT társadalombiztosítási bizottságának vezetője a segélyezési és üzemorvosi problémákról, Rácz Kálmán, a vasutas szakszervezet megyei titkára pedig a MÁV munkájáról és feladatairól beszélt. Nagy Lászlóné, az SZMT kulturális bizottságának vezetője az agitációs és propaganda munka feladatait vázolta. Csakmag György az 1966os gazdasági feladatok legfontosabb tennivalóira hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. Részletesen kitért az éves terv jellemzőire. A termelés, a termelékenység, az önköltség csökkentés, valamint az export tevékenység terén szükséges tennivalók után hangsúlyozta. hogy a vállalatok megkülönböztetett gonddal készüljenek a műszaki konferenciákra és a termelési tanácskozásokra és alapos, megfontolt intézkedési teveket készítsenek a gazdasági munka megjavítása érdekében. A felszólalásokra Hoffmann Márton válaszolt, majd az SZMT ülése határozatot fogadott el a szakszervezetek idei. a gazdasági munkát segítő feladatairól. Az SZMT kibővített ülése Oláh Mihály elnök zárszavával ért véget. A várospolitikai munka kamatai Megyei tanácselnökök értekezlete Pénteken a Parlamentben millió forintos költségvetésdr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács tanácsszenek osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bői gazdálkodtak, addig 1965-ben ez az összeg elérte a hárommilliárd 830 millió forintot. Figyelemre méltó, hogy 1960 és 1965 között 1,6 milliárd forintról 2,6 miivégrehajtó bizottságainak el- liárd forintra emelkedett nökei. Dr. Maróti János, Minisztertanács tanácsszerjárási jogú városok költségvetése. A többletnek mindvek osztályának helyettes össze 26 százalékát fordítotvezetője vitaindító előadásában részletesen elemezte a mind nagyobb jelentőségű várospolitikai munka követák a megnövekedett igazgatási költségek fedezésére; a nagyobbik részt a lakosságot szolgáló intézmények telményeit, s a tanácsok ez- ellátására, fenntartására kölzel kapcsolatos tevékenysé- tötték. gét. Beszámolt arról, hogyan alakult az elmúlt években az ország 62 vidéki valósának lakáshelyzete, komAz elmúlt öt évben — az előzetes adatok szerint — az előirányzottnál 16 százalékkal -nagyobb összeg. export növelése. Ösztönzőleg munális ellátottsága, hogyan több mint 5,5 milliárd fohat a takarékos gazdálkodásra, hogy az idén a béralap-megtakarításból származó összegek 50 százaléka helyett 75 százalékát tarthatják vissza a vállalatok, a kollektívák tehát az eddiginél érdekeltebbek abban, hogy feltárják a létszám-gazdálkodásban rejlő gazdag tartalékokat. (MTI) fejlődött kereskedelmi lózata, kulturális élete. A továbbiakban elmondta, hogy a második ötéves terv időszakában az ipari beruházások csaknem 80 százaléka városokban valósult meg. Lényegesen növekedtek a tanácsok rendelkezésére álló központi és helyi források. Így például amíg 1960-ban a megyei, illetve járási jogú városok még csak kétmilliárd 846 há- rint jutott a járási és megyei jogú városokat gazdagító beruházásokra. A lakosság hozzájárulása — ugyancsak 1960 és 1965 között — több mint 1,7 milliárd forinttal egészítette ki az állam gondoskodását. A járási jogú városok gyarapítására egymilliárd 451 millió, a négy megyei jogú város fejlesztésére pedig 304 millió forint jutott helyi forrásból. Szombat, 1966. január 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 1