Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ. a magyar szocialista munkáspari lapja 56. évfolyam, 17. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1966. január 21. Az amerikaiak kikötőket és repülőtereket epitenek Dél-Vietnamban Jó évet zart a tanácsi ipar A hála és hűség tanúságtétele Kész a megyei bajnokság sorsolása A barátság kongresszusa Irta: dr. Vadász Elemér akadémikus, az MSZBT alelnöke A Magyal-—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusa olyan időpontban ül össze, amikor a magyar dolgozók szívében és emlékezetében még elevenen ott élnek az 1965-ös jubileumi esztendő eseményei, azok az érzelmek és azok a gondolatok, melyeket felszabadulásunk 20. évfordulójának nagyszerű ünnepe ébresztett. Bennünk él az a szeretet, megbecsülés és hála, amelyet a magyar nép különös erővel érzett ezen az évfordulón a felszabadító Szovjetunió iránt. Bennünk élnek azok a gondolatok, amelyek a felszabadulás óta eltelt két évtized eredményeit vizsgálva születtek. Dolgozó népünk ezen az évfordulón jogos büszkeséggel állapíthatta meg, hogy pártunk vezetésével, szorgalmas, teremtő munkánk eredményeképpen hazánkat az elmaradott tőkés-földesúri Magyarországból fejlett szocialista iparral és mezőgazdasággal, fejlett kultúrával rendelkező országgá tettük. Leraktuk a szocializmus alapjait és hazánk ma aktív, egyenrangú tagja a szocialista országok nagy családjának; a többi testvéri szocialista országgal vállvetve küzd a békéért, a társadalmi haladásért. A két évtizedes fejlődés eredményeinek vizsgálata azt is elevenen bizonyítja, hogy ezen a — sokszor nehéz, küzdelmes — úton igaz barátra leltünk a Szovjetunióban. A szovjet nép azután, hogy súlyos véráldozatok árán meghozta a szabadságot sokat szenvedett népünknek, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a felszabadult ország új életének megindításához, majd az azt követő években olyan sokrétű kapcsolatok alakultak ki országaink között, melyeknek felmérhetetlen szerepük volt országunk fejlődése szempontjából. A testvéri barátságnak és együttműködésnek ebben a termékeny légkörében végezte munkáját a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely ugyancsak az 1965-ös esztendőben ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy a magyar—szovjet barátság két évtizedes fejlődésében, erősödésében és elmélyülésében, népeink kölcsönös megismerésében mindig fontos szerepet töltött be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. S ami ennek az eredményes tevékenységnek az értékét még inkább növeli, hogy a munka nagy részét, legnehezebbjét a társaság áldozatkész, fáradságot nem ismerő társadalmi aktivistáinak ezrei végezték. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság legutóbbi kongrc.szszusa óta mintegy 6 év telt el. Ezalatt dolgozó népünktovábbi nagy lépést tett előre a szocializmus építése területén. Eredményesen befejeztük a második 5 éves tervet, jelentős eredményeket értünk el a szociális és kulturális fejlődés terén, tovább szélesedtek és eredményességében gazdagodtak a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatai. Ez utóbbi vonatkozásban a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak ls sikerült kialakítania tevékenységének azon területeit, azokat a munkamódszereket, amelyek az elmúlt években megfelelő fejlődést eredményeztek a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet —Magyar Baráti Társaság együttműködésében, s ezen keresztül hozzájárultak népeink életének és munkájának jobb, alaposabb kölcsönös megismeréséhez, kulturális értékeink kölcsönösen hasznos cseréjéhez. Társaságunk munkájának nagy lendületet adott hazánk felszabadulása 20. évfordulójának esztendeje. Ezen az évfordulón, amely az egész magyar nép országos, nagy ünnepe volt, a magyar és a szovjet emberek szívében tovább erősödtek a barátság érzésének szálai és még inkább tudatosodott a két nép sokoldalú együttműködésének kölcsönösen előnyös volta. Ez az általános légkör termékeny talajt biztosított társaságunk tevékenységéhez, fokozta annak hatékonyságát. Ebben a légkörben tartották meg kerületi és megyei elnökségeink konferenciákat, amelyeknek előkészítése során még inkább fokozódott és szélesedett aktivistáink tevékenysége. A jelenlegi helyzet jó alapot biztosít ahhoz, hogy az elkövetkező években eredményesen ápolhassuk tovább a magyar—szovjet barátságot. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy 1967-ben az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Számunkra, magyarok számára ez az évforduló különösen jelentős, hiszen a forradalom kivívásában, a fiatal szovjet állam védelmében mintegy 100 ezer magyar internacionalista harcolt szovjet testvéreink oldalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el nekünk, örök hálával emlékezik azokra, akik vérrel pecsételték meg népeink barátságát. Ahhoz, hogy ezeknek a fontos eseményeknek és tényeknek a politikai jelentőségét kellő hatékonysággal tudatosíthassuk hazánkban, arra kell törekednünk a jövőben is, hogy munkánk során minél szélesebb tömegekhez juthassunk el. T1 ársaságunknak fontos * feladata, hogy a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatainak, kölcsönösen előnyös együttműködésének, történelmi barátságnak talaján, a magyar dolgozók széles tömegei körében, más tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal szoros egységben, tovább szélesítve a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal meglévő együttműködését, konkréten és őszintén, mind az emberek értelmére, mind pedig érzelmeire hatva tudatosítsa a magyar—szovjet barátság jelentőségét. Ezzel egyrészt hozzájárul a hazánkban folyó ideológiai munka egészéhez, másrészt a két nép barátságának elmélyítésével elősegíti népeink nemzetközi összefogását a békéért, az emberi haladásért, a szocialista világrendszer erősítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a szocializmus és kommunizmus felépítéséért vívott harcban. Ülést tartott Minisztertanács NAPIRENDJÉN: A MUNKA TÖRVENYKÖNYVE MÖDOSlTASANAK HATÁSA — A KISIPAROSOK. KISKERESKEDŐK, SZABADFOGLALKOZÁSÚAK JÖVEDELEMADÓJA — V SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSI RENDSZER — A POLGÁRI VÉD ELEM A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának üléséről. Megvitatta és elfogadta a SZÖVOSZ elnökének a zöldség- és gyümölcs felvásárlásának eredményeiről, a lakosság ellátásának helyzetéről és a téli időszakra tárolt készletekről szóló jelentését. A munkaügyi miniszter ismertette a Munka Tödvénykönyve módosításával kapcsolatos intézkedések tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A Minisztertanács tavaly decemberi határozatának megfelelően pénzügyminiszteri javaslatokat terjesztett elő a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és sEabadfoglalkozásúak jövedelemadójának emelésére. A kormány a javaslatokat megvitatta, elfogadta s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. A Központi Döntő Bizottság és az Országos Tervhivatal elnökének közös előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a szállítási szerződések rendszerének új alapon történő rendezésére; ezzel összefüggésben az igazságügyminiszter előterjesztése alapján úgy határorozott, hogy a Polgári Törvénykönyv tervszerződésekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján — a honvédelemről szóló 1960. évi törvény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtása céljából — határozatot hozott a polgári védelemmel kapcsolatos alapvető feladatokról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kedvezően hatott a Munka Törvénykönyve módosítása A munkaügyi miniszternek a kormány ülésén megtárgyalt jelentése — a többi között — megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvét módosító intézkedések — a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatán alapuló más intézkedésekkel együtt — kedvezően éreztették hatásukat. Így például 1965 első kilenc hónapjában — 1964 azonos időszakához viszonyítva — egyharmadával kevesebb dolgozó mondott fel és egyötödével csökkent a munkahelyükről felmondás nélkül kilépők száma. Az adatok szerint a kilépők zöme változatlanul segéd- és betanított munkás, közülük is leginkább a fiatalok és a rövid munkaviszonnyal rendelkezők. Emelkedett viszont 1965 első három negyedévében a vállalatok részéről történt felmondások száma, ami a múlt évben végrehajtott létszámcsökkentések következménye volt. Mindent egybevéve 1965 első háiom negyedévében kevesebben változtattak munkahelyet, mint az előző év azonos időszakában. A vállalatok többségénél 1965 első három negyedévében csökkent az igazolatlanul mulasztott munkanapok száma, javult a munkafegyelem. Ehhez hozzájárult az is, hogy a vállalatok eredményesebben használták fel a törvényben biztosított fegyelmi lehetőségeket. Jelentős eredménynek lehet tekinteni — bár e téren a helyzet még mindig nem kielégítő —, hogy egyre több művezetőt, üzem- és részlegvezetőt ruháznak fel fegyelmi jogkörrel. Hatékonyabbá vált a társadalmi tulajdon ellen vétők felelősségre vonása is. Több ilyen ügyben indult eljárás, nőtt a kirótt kártérítések összege is. A vállalatok az esetek mintegy 40 százalékában kártérítésként a jogszabály szerint előírható teljes összeget szabták ki. Nem szereztek viszont következetesen érvényt annak az elvnek, hogy elsősorban és fokozottabb mértékben azokat kell felelősségre vonni, akik kirívóan hanyagul végzik munkájukat, s gyakran okoznak kárt. A vizsgálatok tapasztalatai ugyanis arra mutatnak, hogy a felelősségre vonás során sok helyen az okozott kár mértékétől függetlenül káros egyenlősdi érvényesül: a kisebb kárt okozó dolgozókat keményen felelősségre vonják, de a jelentős mérvű és gyakori károkat okozókkal szemben liberális döntéseket hoznak. A Minisztertanács az ilyen gyakorlatot elítéli. A jelentés beszámol arról is, hogy a vállalati, valamint a területi munkaügyi döntő bizottságok megalakulása nyomán a munkaügyi vitákat gyorsabban és jobban intézik. A bizottságok döntései általában helyesek, a határozatoknak körülbelül 80 százalékát mind a vállalatok, mind a dolgozók elfogadták, s a megfellebbezett határozatoknak is csak egyharmadát változtatták meg a másodfokon eljáró szervek. A jelentés a továbbiakban szóvá teszi, hogy a vállalatoknak és a helyi tanácsoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniok a döntőbizottságok működéséhez szükséges feltételek biztosítására. A Minisztertanács az előterjesztés alapján kötelezte a minisztereket, hogy továbbra is megkülönböztetett gondot fordítsanak a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartására, a végrehajtás rendszeres ellenőriztetésére. Biztosítani kell, hogy a rendelkezések ellen vétőket fegyelmi és anyagi tekintetben igazságosan vonják felelősségre, megszűnjenek az egyenlősdire irányuló és liberális tendenciák. Az illetékes szervek segítsék elő, hogy a vállalati és a területi munkaügyi döntőbizottságok zavartalanul végezhessék fontos feladataikat. A kisiparosok, kiskereskedők és a szabadfoglalkozásúak jövedelemadója A kisiparosok, a magánké- jövedelműek adóját, viszont reskedők és a szabadfoglal- emeli a progresszió mértékozásúak általános jövede- két a nagyobb jövedelmű lemadójáról szóló kormány- kisiparosoknál és magánrendelet mérsékeli a kisebb kereskedőknél. A jobb minőségért A múlt év végén új vertikális marógépet és horizontális köszörűt helyeztek üzembe a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatnál. Mindkét gép a jobb minőségű munkát segíti elő. Dombegyházi Péter marós már jól ismeri új gépét és szívesen dolgozik rajta, mert segítségével a korábbinál pontosabb szerszámokat készíthet a többi munkafolyamathoz. A javító-szolgáltató tevékenységet folytatók adóátalány-tételei nem változnak. Az általános jövedelemadón felül alkalmazottanként havi 500 forint tételes adót is kötelesek fizetni azok az adófizetők, akik alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez a különadó nem terheli azokat, akik özvegyi vagy gyámi jogon gyakorolják iparukat, vagy százszázalékosan csökkent munkaképességűek, a 65 éven felüli férfi- vagy 60 éven felüli nőadózókat, amennyiben csak egy alkalmazottjuk van és adóköteles tiszta jövedelmük az évi 36 000 forintot nem haladja meg. Nem kell fizetni egy éven át ezt a különadót a szakmunkássá lett és ugyanazon a helyen tovább foglalkoztatott alkalmazott után sem. A kormányrendelet szabályozza a különböző adókedvezményeket is. Így például maximálisan évi 1000 forint adókedvezményben részesülhetnek azok, akik ipari tanulót foglalkoztatnak, továbbá a csökkent munkaképességűek. Az adókivetési utasítás intézkedik a tényleges jövedelmeknek megfelelő adóbevallások biztosításáról, az ezt elősegítő bizonylati fegyelem (könyvvezetési kötelezettség stb.) megszilárdításáról. A rendelkezések megsértőivel szemben a törvényes keretek között megfelelő eljárást kell indítani. Az adóapparátus dolgozóinak feladata. hogy megfelelő adatgyűjtéssel, az adóalapok jobb kimunkálásával biztosítsák a kis, illetve a nagy jövedelmek közötti differenciáltabb adóztatást. Fokozottabban ellenőrzik az adózóknál az alkalmazottak tartását, s eljárást indítanak azok ellen, akik illegálisan foglalkoztatnak alkalmazottat. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a földterületre vonatkozó adótételei nem változnak. A fuvarozási engedéllyel nem rendelkező, mezőgazdasági Ingatlant nem használó személyek a tulajdonukban levő lovak után a korábban megállapított lóadótételeknek a kétszeresét fizetik. A kormánytól kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter egyidejűleg módosította a levonásos rendszerben fizetendő adóra vonatkozó rendelkezéseket az adótételek változatlanul hagyása mellett. A szabályozás szerint az év végén összesítik azoknak a szellemi szabadfoglalkozású dolgozóknak (írók, zeneszerzők, művészek stb.) a jövedelmét, akik tiszteletdíjukat különböző helyekről veszik fel, hogy ennek alapján tényleges összes jövedelmük arányában ál lapítsák meg adójukat. A kisebb jövedelmek — így például az 500 forintot meg nem haladó kifizetések — nem kerülnek összesítésre az adózás szempontjából. (Folytatás a 3. oldalon.)