Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

Solohov Stockholmba*! (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Stockholmban Mihail Solohov szovjet író, aki az 1965. évi irodalmi Nobel-díj átvélelére érkezett a svéd főváros­ba, sajtóértekezleten beszélt Gazdálkodás a faanyagokkal? Országos ankét Szegeden A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság építésügyi és közlekedésügyi osztályá­nak rendezésében országos Jellegű ankétot tartottak pénteken délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházá­ban. Több megye — Csong­rád, Bács-Kiskun, Szolnok és Békés — Népi Ellenőr­zési Bizottságainak képvise­lői, valamint olyan vállala­tok képviselői vettek részt az értekezleten, melyek je­lentős mennyiségű faanya­got használtak fel munká­juk során. Az ankéton meg­jelentek az MSZMP Csong­rád megyei és Szeged váro­si bizottságainak képviselői is. A résztvevők előtt dr. Tóbiás Loránd, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselője tartott tájékoz­tatót a faanyagokkal való gazdálkodás helyzetéről és általában országunk faellá­tásáról. A faanyagokkal tör­ténő gazdálkodás kérdéseit érintő 2026/1965 (X. 3.) szá­mú kormányhatározat meg­valósítása érdekében igen érdekes és hasznos volt a szegedi ankét. SZ. S1M0H ISTVÁN Szegedi szerzők eslje * Reprezentatív előadógárdá- vont eszmeiség és konkrét feladatot jelent. Lelkes Dal­val rendezték meg a Szege- mindennapiság szintézisében, ma leginkább az intim sze­den alkotó írók, költők legki- mégis kissé terjengősnek ha- relmet megrajzoló Csak a válóbbjainak szerzői estjét tott. Sokkal jobban sikerült fák című versét érezte saját­szerdán, a Tisza-szálló zsúfo- a Szegedi Nemzeti Színház jának. lásig megtelt koncerttermé- ^fJ^T , Az szpreP15 k81t5k> i r^ zx 7- p,;/ , das: Ándrassy La.ios szeme- frók természetesen csak egy­ben. Dr. Halasz Elod profesz- ]yes hangú önvallomásának, egy jellemzőnek érzett mű­szor bevezetője után népsze- az Arckép-nek megformálása, vükkel szerepelhettek, de ta­rű és közismert előadóművé- A prózai írások megszólal- lón ez is elérte célját: sike­szek keltették életre a sze- tatóinál egyébként általáno- ríilt közelebb hozni a szc­„ .. „„„-., san zavaró momentum volta gedi. közönséghez szűkebb gedi szerzők müveit. B.tskey ^,akori olvaRág hibft. mely hazánk egyáltalában nem je­Tibor drámai erővel, szinte sokat rontott az előadók pro- lentéktelen irodalmát. A Ver­egy lélegzetre mondta el dukcióin. Lelkes Dnlnrm jól ar- sényi Ida által rendezett és Papp Lajos bizarr szabádvér- tikulált, szép szövegmondás- összeállított műsorban Ke­.... „ Vr„ „c „„,,„„ • sal szavalta Németh Ferenc mény Klió és Gyimesi Kál­Sét, a Krónika a 325. napon-t, ^ poftl(>r Zoltón eRy.eRy móa> a Szegedi Nemzeti s ügyesen talalta el Mocsár vid köiteményét, s hasonló Színház művészet énekelték Gábornak egy utcáról ello- erényeket csillogtatott Bárdos Vaszy Viktor és Vántus Ist­pott témát szellemesen fel- Pálnak egy kamaszodó leány ván szegedi költők verseire dolgozó írásának hangulatát Patológiáját szépirodalmi írt kompozíciót - Bcnkóczy formaban fcldolgozo, frivol István zongorakiseretercl. Az ls. Ugyancsak Papp Lajos hangú novellájának, A ve- esten elhangzott még Vántus versének megszólaltatása volt rcb-nek felolvasásánál. Simái István most készülő operájá­az est egyik fénypontja Az Mihály elhangzó két verse az nak egy részlete is. Imádságaimból című költe mény szenvedélyes megszó­laltatásáért a szerző valóban hálás lehet Nagy Attilának, akinek előadásában a költé­szet mély értelmének keresé­sét éreztük. Ugyancsak Nagy Attila Lödi Ferenc Éva cí­mű versét — mely a szépiség és poézis tiszta harmóniáját hirdeti — az érett előadó­művész elmélyült alakításá­val tudta megszólaltatni. Sajnos kevésbé sikerült a prózai írások felolvasása. Tóth Béla Gyura megharag­szik és Dér Endre Judit cí­mű elbeszélése nem annyira sajátja az itt csak erőteljes orgánumával szereplő mű­vésznek. Pedig az előbbi sú­lyos mondanivalójú, paraszti tárgyú prózája, valamint Dér Endre könnyebb fajsúlyú, kissé Kolozsváry Grandpierre Emil modorában megirt munkája hálás előadói lehe­tőségeket kínál. Hasonló baj volt Fenákel Judit kissé hosz­szúra nyúlt Bekerített gondo­lat című írásának megszólal­tatásával is Miklós Kláránál. A mű kétségtelenül mély gondolatokat hordoz az el­előadóművész számára hálás N. L Fantom as Új film Egyes neveknek olyan kü­lönös hangulatuk van, me­választani! A közönség azon­ban nem ér rá erre, mert lyekkel azonnal emóciókat teljesen leköti két nagyszerű tudnak kelteni. Ki ne érez- színész, a kettős szerepet játszó Jean Marais, és Louis de Funes sziporkázóan szel­lemes, ragyogó alakítása. Valami azonban itt is sán­tít. Jean Marais sokszor el­játszotta már ezt a szerepet. Monté Cristó-tól a Király­asszony lovagjáig, s Luis de Funes-nál is szinte már megszoktuk, hogy vagy tol­vaj vagy detektív. IPerszc ez senkit sem zavar az önfe­ledt szórakozáshan, s arra is marad idő, hogv megcso­dáljuk Mylene Dcmongeot ragyogó megjelenését vagy Marie-Hélene Amaud bájo­N. I. Legszebb ajándék a fénykép A Fényképész Szövetkezel műtermeiből — Kárász u. 7.. Széchenyi tér 7., Lenin krt. 44. xS. 28 105 né a címszereplő neve mö­gött a fátumot, a végzetsze­rűséget, mely titokzatos fátylat von látatlanul is alakja köré. Hát még lát­va! A filmben szereplő új­ságíró Fandor ezt így fo­galmazza meg: vérfagyasztó humor álarcban. Ez a francia—olasz kooprodukciós film tipikus példája azoknak, melyeket a kirtika rendszerint erőtel­jesen megbírál, a közönség mégis megrohanja. Mind­kettőnek igaza lenne? A filmet valóban el kell ma­rasztalnunk, hiszen egy meglehetősen agyonírt san-fagyos játékát, gengsztertörténeitet alkottak az írók: Jean Ha­lain és Pierrc Foucaud. Szokványos eszközökkel dol­gozik a rendező Andre Hunebelle is, hiszen nem csinál mást, mint egy fan­tasztikus és borzalmas sze­mély kapcsán felkorbácsol­ja a kedélyeket, majd egy gyakran kétségtelenül ötle­tes, de a film őskora óta hasonló formában kivitele­zett üldözést rendez, mely­nek végén — és talán csak ez a csattanó — mégis meg­lép a titkozatos Fantomas. De vajon ki is ez a férfi? Verne Hódító Roburja, vagy Némó kapitány? Van rá megfelelő magyar figura is; Jókai Fatia Negrája. Tessék 1 Feljegyzések Dossziék és EMBEREK ZSZT" O A gyógyszeradagolástól a dísztáviratig A zárak különös metszé- Peregnek az emlékezés or- sának vagy meglátogassák sü kulcsra járnak s a dosz- sói. Egy villanyszerelő, Sz. két vizsga között. sziékon ott feketéllik nagy nyomtatott betűkkel: ..SZI­J. hatom hónapon keresztül Ezer és ezer sors közül mindennapos látogató volt a nem könnyű választani. GORÜAN BIZALMAS!'' személyzeti vezető irodája- Hadd mondjam el mégis Akit ide hívatnak, rosszat ban. Szabad bejárása volt, Mihály Nándor esetét. Se­sejt, akit kibocsátanak, re- akár értekeztek, akár „bi- gédmunkás volt, mikor a ménytelen. A párnás ajtó mö- zalmas" munkát végeztek, gyárba került. Ügy állitot­jött pedig egy ezerszemű es ezerfülű pók ül, aki tud­ja, hogy mit mondtál reg­gel a normarendezésről, mi­ért nem pártolod a versenyt és már másodszor késtél le a dudaszóról az idén. Szé­Megkapta a maga tablettáit ták a padhoz. Tíz év alatt és ott a tetthelyen lenyelte esztergályos lett belőle. — aztán ment a dolgára. Aztán technikumba küld­Azelőtt sorozatos igazolatlan ték, most negyedéves. mulasztásaival rontotta le hírét. „Bizalmasan" akarták leszoktatni az italról — s a pen felrója a kartonodra, közbenjárás kamata, hogy hogy elsőáldozáson volt a lányod, kétszáz forintra bün­tettek szabálysértésért és feketén vágott borjúból et­tél vasárnap bécsi szeletet. S ezt az intézményt dosz­most is a vállalatnál dolgo­zik, egy vargabetű után. Egy művezető lihegve nyi­tott be. — Ordítottam, Piroska! Ráordítottam egy asszony­Az öröm hozza az újabb nevetést. — Votl itt. akivel egy év­ben ötször is, tízszer Ls le kellett ülni beszélgetni: tartson ki, ne hagyja abba a tanulást. Hivatkozot csa­•ládi okokra — beszéltünk a feleségével; azt mondta, gyenge az egészsége — or­sziéival, „radarjaival", titkos ra... Idejön majd panasz- voshoz vittük. Azt akartuk, rekeszeivel együtt úgy hív­ják: SZEMÉLYZETI OSZ­TÁLY. Igefi: ez a régi képlet. Majdnem mindenki úgy tudta, hogy titkos adatokat rónak fel róla, amelyeket még nagyobb titokzatosság­gal kezelnek, hogy egyszer a fejére öntsék az egészet. Varga Pál né csak nevet Majd elgurul, olyan hango­san és olyan kereken nevet. — Erre még sose gondolt? — Tizenöt éve vagyuk személyzeti vezető egy he­lyen, a kenderfonógyárban és a Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalatnál. Ennyi idő alatt már mindenre gondol­hattam, hiszen ennek a munkának minden divatját végigdolgoztam. S éppen ezért van különös okom a nevetésre, ha ilyet hallok. — De csak tudja, hogy még máig sem oszlott el az a titokzatos köd, amely kö­rüllengi ezt a munkát? — Akiknek még nem volt dolguk a személyzeti osz­tállyal, esetleg még ma Ls afféle boszorkánykonyhának nézik, régi ítéletek alapján. Dc kinek nem vott dolga? kodni, biztosan. Mondja meg hogy arra a helyre kerüljön. neki, hogy igaza van ... Annyi a gond, elszakadt a türelem madzagja ... Rös­tellem a dolgot... Lármásan rontott be egy másik ember is. — De miért ide szalad? Hiszen nem is ránk tarto­zik ... — Mert most nagyon in­dulatos vagyok és itt lehet kiabálni is. Igy ment ez akkor is, ami­ahová képességei szerint il­lik. Megyesi Mihály sokat tud­na erről beszélni. Petróle­mulámpa mellett kezdte a technikumot. Mire érettségi­zett, lakást is kapott ? vállalattól. Az anyaghordó gyerekből így lett üzemve­zető-helyettes. — Sok ilyen „titkunk" van — máskülönben semmi sem titok, csak annyiban, a meny­kor "a gyanakvás divatja nyiben az emberek szuve­volt — így megy ma is. Kovács néni házat akar építeni? „Felmegyek Piros­kához, megbeszélem vele". Mi legyen a gyerekből? „Vargánó biztosan tud taná­csot adni". Egy szövőnő sá­renitása azt megköveteli. Hiszen ha valaki hozzánk fordul bizalommal, ügyét bizalmasan kell kezelni. Ki­siklott életet kell rendbe tenni? — természetes embe­ri dLszkréciót követel az Mindez kitelik a személy- —Mar zeti osztály munkájából, jóllehet nem egyedül gon­dol az ilyesmire s nem is ez a fő dolga. És még az a fi­gyelmesség is belefér, hogy dísztáviratot küldjenek a sikeres államvizsga után a gyár társadalmi ösztöndíja­Újraértékelik a tsz-ek állóeszközeit A zárszámadási ralökészü- lépés ahhoz, hogy a szövet­letekkel egyidöben, decem- izetek saját maguk dönt­ber elején a termelőszövet- hessék el, mikor milyen gé­kezebekben megkezdték az pet, épületet kell pótolniok, állóeszközök — gépek, épü- s hogy rendelkezzenek az letek, ültetvények — újra- ehhez szükséges összeggel, értékelését A most kezdő- A termelőszövetkezetekben dött újraértékelés során számbaveszák a közös gaz­daságok teljes állóeszköz­állományának minden té­telét. Műszaki felméréssel megállapítják még hátralevő tókű áUóc.szközt kell újra­élottartamukat, s ebből, va- értékelni. (MTI) lamint a jelenlegi árak alapján meghatározott brut­tó értékből, a mezőgazda­sági üzemek részére most kidolgozott egységes érték­csökkentési leírási kulcs segítségével számítják ki az állóeszközök jelenlegi tény­leges értékét. Mindez egy­úttal feltétele annak is, hogy a termelőszövetkezetek is létrehozhassák az önálló gazdálkodáshoz nélkülözhe­tetlen amortizációs alapot, amely az elhasználódó álló­eszközök rendszeres pótlá­sának fedezésére szolgál. Az újraértékelés tehát az első padt és látszik rajta, hogy ügy. Minősítést keli készi­hasán spórol valamire? ,jPi- teni emberekről? — ezeket roska, beszélgessen már ve- sem szoktuk kifüggeszteni a le!" faliújságra. éppen kérdezni Ide jönnek az embere!; ezzel is, azzal is, ez bizalom dolga, s a sze­mélyzeti osztálynak nem az a fő feladata, hogy elsimít­sa a munkás és a művezető között támadt konfliktust, vagy törődjön a lányszállás lakóinak pénzbeosztásával. A kádermunkát emlegetjük ma első helyen ... S én ép­pen a káderlapokra lennék kíváncsi.,. Egy-két „szigo­rúan bizalmas" dossziéra. — Hogy mi van bennük? — Pontosan. Vargáné elém tett egy tö­mött dossziét. — Tessék! — És hány ilyen kötegjük van? — Ahány vezető beosztás. — Munkásokról, előadók­ról sémim i? — Csak a munkaügyi nyilvántartó. Akkor hát fedjünk fel egy ilyen titkot! Lássuk, meddig terjed a személy­zeti osztály „kíváncsisága" és miért van szüksége ezek­re a dossziékra! (Következik: MI VAN A KADERLAPON?) a következő néhány hónap alatt — december elejétől április végéig — a jelenlegi nyilvántartások szerint mint­egy 36 milliárd forint ér­Enyhe időszak kezdődik Európában Az Izlandtól délre fekvő s elsősorban a nyugati or­térségben új, hatalmas cik- szágrészeken már csapadékra lonrendszer alakult ki, amely is számítanunk kell. Az eló­újabb óceáni légtömegeket rejclzés szerint pénteken ha­inditott útnak kelet fele. vas esők és havazások válto­A Meteorológiai Intézet gatják egymást, a délnyugati központi előrejelző osztályá- szél megélénkül. A hajnali nak tájékoztatása szerint az fagyok ismétlődnek: a mini­új ciklon első óceáni léghul- mum^t mínusz 4 lusz t lama mar penteken meger- , . kezik a Kárpát-medence fö- a Pent«kl maximumok nulla lé. A légcserének megfelelő- plusz 5 fok között alakulnak en a felhőzet megnövekszik, ki. (MTI) Befejeződött a gépállomások átszervezése 1965 végére befejeződött Az átszervezés célja egy a feladatát betöltött gépál- olyan korszerű műszaki fel­lomás-hálózat átszervezése, készül tségú mezőgazdasági illetve a mezőgazdasági gépjavító hálózat megterem­gépjavító állomások rend- tése volt, amely biztosítani szerének kialakítása. A tudja a szövetkezeti gazda­Földművelésügyi Minisztéri- ságok gépcinek zavartalan um illetékes munkatársai- üzemeltetését. A gépjavító nak ezzel kapcsolatos tájé- hálózat kialakítása lehetősé­koztatása szerint jelenleg get ad a javítások speciali­már csak 30 olyan — na- zálására, vagyis arra, hogy gyobb részben gépjavító ál- a különböző típusú gépek lomások üzemegységeként javítását egyes meghatáro­müködő — gépállomás van zott állomásokra koncent­az országban, amelyeknek a rálják. Ez a folyamat már következő években is a gé- megindult, sőt például » pi munkaszolgáltatás lesz a motorcserék vonatkozásában legfontosabb feladatuk. Ezek meg is valósult, azokon a területeken he- A következő lépés a föja­l.vezkcdnok el, ahol a mos- vitások specializálása lesz. loha talaj és éghajlati A tervek szerint jövőre adottságok miatt a terme- mintegy 7000—7500 traktor, lőszövetkezetek még nem gyakorlatilag tehát a főja­erősödtek meg annyira, hogy megfelelő saját gép­parkot alakíthatnának ki. A megmaradt gépállomások 8000—9000 traktorral ren­delkeznek, s a felmérések szerint körülbelül 8,5—9 millió normálholdnyi gépi munkát végeznek majd a közös gazdaságok határában. vitásra kerülő traktorok kö­rülbelül 35—40 százalékának főjavítását végzik el spe­cializált műhelyekben. Nem elhanyagolható o!•">••>••:> Írsz e program mer. V ' ' '.ál­nak. hogy ezeki- i a rr-"-e­lyekben kinevel.' lik a kü­lönböző mezőgazdasági gé­pek specialista gárdája is. "MTU Fentek, 1965. december 10. DÉL-MAGYARORSZÁG S t

Next

/
Thumbnails
Contents