Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

Uj háztulajdonosok Az új kubai városi reform keretében a lakosok ezrei lettek háztulajdonosok Havannában, abban a házban, ahol évek óta laknak. Eddig több mint 7 ezer bérlőnek adták át a tulajdonjogot igazoló okiratot egy külön erre a célra létesített hivatalban. Kubában 1960-ban törvényesen reformálták a városi lakosság helyzetét: a lakbéreket leszállították a felére és kimondták, hogy öt—húsz év alatt mindenki tulajdonossává lesz annak a lakásnak, amelyben lasik. A 'régebbi házak lakói hamarább lesznek háztulajdonosok, mint a modern lakások bérlói. I I Után az Után felé Vita az újságiróklubban Rozov darabjáról Tipikus volt-e Vova alakja az Ütőn című színműben és ilyenek-e általában a mai fiatalok? Vagy a föhös csak egy örök-elégedetlen, periférikus jelenség, dacos kevesek reprezentánsa Rozov színpadán? Ez a kérdés került a vita központjába az újságiróklubban a lapunk kulturális rovata által rendezett ankéton. Vova kétségtelenül típus. De erőteljesen elkülöníti a többiektől a konkrét lázadás iránti bátorsága. Van ereje ahhoz, hogy otthagyja a számára terhesnek érzett környezetet és rálépjen arra a szimbolikus útra, melyen végül is megoldódik az emberi társadalommal szembeni Éjoq,áizunk txálaizoL... Ez év októberében házasságot kötöttem, s volt munkahelyemet férjem munkahelyével cseréltem tel. Mindketten Szegeden vagyunk álltshau. Most közölték velem, hogy kilépésemmel munkaviszonyom folyamatosságát megszakítottam és ezzel az egy helybpn végzett munkához fűződő előnyüket elvesztettem. Mit mond erről Ilyen esetben a Jogszabály? (B. K.-né szegedi lakos.) A Munka Törvénykönyve r munkahely joghátrány nélkül történő megváltoztatásának elősegítésével is védi a házasság intézményét. Ezt a célt szolgálja az Mt ,V. 30. § (1) bekezdése, amely szerint: „A mukaviszony folyamatosságát nem szakítja meg a munkaviszony megszűnése, ha a dolgozó 30 napon belül új munkaviszonyba lép." A ferntn rendelkezést kell alkalmazni akkor tó, ha a dolgozó azért mondja fel munkaviszonyát, mert házasságot kötött, vagy házastársát más helységbe helyezték és annak lakóhelyére kíván költözni." (Mt. V. 30. § (2) bekezdés b) pont.) A idézett rendelkezés b) pontjának alkalmazása szempontjából önmagában a házasságkötés ténye nem elegendő s írem is ez indokolja a kedvezményes felmondás biztosítását Ugyanis — mint ahogyan az levélírónk esetében is történt — a házasságkötéssel nem állt elő olyan helyzet, amely miatt a házastársaknak lakóhelyük különbözősége miatt vált volna indokolttá egyikük munkaviszonyának megszüntetése. A b) pont szerinti felmondásnak — amelynek alapján korábbi jogait magával viszi — csak akkor van helye, ha a dolgozó házastársa lakóhelyének költözés miatt kívánja munkaviszonyát megszüntetni. A fentiekből adódik, hogy olvasónkkal szemben a munkáltató eljárása jogszerű volt. Volt munkahelyemen segéd munkást munkakörben határozatlan Időre alkalmaztak. Jüllua 15-én létszámcsökkentés rímen clboi-vétottak, ugyanakkor hasonló beosztásban szerződött dolgozókat tovább alkalmaztak. Ezt az eljárást sérelmesnek tartom, mert emiatt két hónapig kereset nélkül voltam, és munkakönyvembe ..munkaviszony megszűnt" bejegyzést Írták. Vlsszamehetek-e volt vállalatomhoz, vagy kérhetem-e a munkakönyvi beJegyzés kijavítását. (L. J. Szeged.) A Munka Törvénykönyve módosítása a gazdaságos termelés elősegítése érdekében a munkáltató részére lehetővé teszi, hogy: „A vállalat a határozatlan Időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti... / ha a vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg szükségessé teszi". (Mt. 29. § (1) c) pont.) E felmondási jogosultsággal. sajnos, egyes munkáltatók visszaélnek, s rendeltetésétől eltérően egyéni és baráti kapcsolatok létesítésére és ápolására használják fel. A létszámfelesleg felmondási okként való megjelölésével a jogalkotó szándéka az volt, hogy a vezetés minden jogi korlátozás rtclköl a terv teljesítéséhez optimálisan szükséges létszámot foglalkoztathassa. Ez az egy lehetőség a kapun belüli munkanélküliség megszüntetésére, valamint a foglalkoztatott dolgozók minőségi cseréjére. A fenti rendelkezés célja világos és egyértelmű. Ezért munkaviszonyt létszámfelesleg címén megszüntetni csak az alábbi feltételek fennforgása esetén lehet: 1. A felmondást eszközi ő .vállalat létszáma kevesebb kell hogy legyen, mint a felmondás előtt volt. 2. Előfordulhat, hogy a felmondást követően a vállalat létszáma nem csökken, hanem növekszik. A növekedés azonban csak abban az esetben nem érinti a felmondás hatályosságát, ha a) a vállalat a felmondáskor az új felvétel szükségességéről még nem tudott és nem is tudhatott; b) az alkalmaztatás olyan munkakörbe történt, amelyet az elbocsátott dolgozó nem tudott, vagy nem is akart ellátni. Az idézett rendelkezés szerint levélírónk munkáltatójának eljárása több szempontból ls kifogásolható. Egyrészt szerződéses dolgozókat részesített intézkedésével jogtalanul előnyben olyan dolgozóval szemben, aki határozatlan időre létesített munkaviszonyt. Másrészt a segédmunkási munkakör tipikusan olyan feladatokat ró a dolgozóra, amelynek ellátása különösebb képesítést nem igényel, tehát azt az elbocsátott dolgozó is el tudta volna látni. Ezért levélírónkat jogosan illeti meg két hónapra az átlagkereset. (Természetesen csak akkor, ha ez idő alatt önhibáján kívül elhelyezkedni nem tudott, s ezt hitelt érdemlően igazolni tudja.) Amennyiben volt vállalatéhoz visszamenni nem kíván — mert erre is lehetősége van —, úgy munkakönyvi bejegyzésének „áthelyezve" történő kijavítására lehet kötelezni volt munkáltatóját. Dr. Siklós Sándor Szegedi Textilművek keres azonnal! belépéssel esztergályos, lakatos, ' láng- és villjanyhegesztő, asztalos szakmunkásokat, betanuló munkakörte női munkavállalókat, valamint férfi segédmunkásokat Jelentkezni lehet a Textilművek személyzeti osztályán. xS. 18878 ^konfliktusa. Vovdnak szüksége van erre az útra. — Vova — a többi fiatalhoz hasonlóan — nem tűri a direkt nevelést, szabad akar lenni — hangoztatta a vita során Kormos Lajos, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Miklós Klárának, a darab másik szereplőjének az volt a véleménye, hogy nem lehet a fiatalokat ezért huliganizmussal vádolni és elítélni. Kell azonban a helyes ráhatás, hiszen lényegében e hatások komplexumában — Szima ragaszkpdása és betegsége, Palcsikov halála, Pável barátsága — találja meg helyét az emberek között a társadalomban^ A szegedi előadás kétségtelenül új elemeket, új elgondolásokat tartalmazott. Kényszerítő körülmény volt, hogy a darab eredetileg filmforgatókönyvnek készülve, rengeteg színt és szereplöt szorított be a színház adott formái és méretei közé. Ilyen új megoldás volt a díszletezés, a kellék-nélküliség és a pantomim-játék. A kocka- és téglatest alakú, berendezési tárgyakat jelölő színpadelemek díszítőhatása kötelezően parancsolta a nézőrey a szöveg figyelését, nem hagyta a gondolatokat elc^tangolnl, s így hasznosnalc bizonyult. A vitában különösen a pantomim-játék fogadtatására volt kíváncsi Demjén Gyöngyvér és Jászai László, az előadás két szereplője. Az elhangzott hozzászólásokból is kiderült: a szegedi közönség nem fogadta idegenül ezeket a szokatlan megoldásokat. Az ifjúsági előadásokon — mely egyébként szinte minden darab bemutatásának egyik különleges pnfc. baköve — is hamar hozzászoktak ahhoz; hogy ebben a darabban kéz- és arcjáték fejezi ki az evést, a lábmozgás az utazást stb. Ennek ellenére » azonban valamit feltétlen meg kell jegyezni, Az a mód, ahogy a diáksereg ehhez hozzászokott, nem a legszerencsésebb volt. Hangos vélemény-nyilvánításokkal, bekiabálásokkal, olykor a színpadra való feldobálódzássai fejezték ki csapongó gondolataikat, zavarva ezzel nemcsak szomszédaikat, de a színészeket Ls. Felettébb hasznos lenne tehát, ha ezek a gyerekek, mielőtt színházba mennek, ilyen — bizonyos tematikai vagy előadási szempontból problematikusabb — darabot megnézni, kapnának valamiféle tájékoztatót, ismertetőt, akár szaktanártól, akár az osztályfőnöktől arra, hogy mit fognak látni és hogyan nézzék azt. Ez talán nem is kerülne nagy fáradságba, iskolai és színházi szempontból is szerencsés és tanulságos lenne. Lépjünk rá erre az ,útra, ne csak az Úton, hanem más ilyen mű felé. De ne csak az iskolában, hanem talán máshol is. • N. L (A Quick karlkatOrája) KEP SZÖVEG NÉLKÜL. Móra nevét viseli majd Friss öröm, kisebb gonddal Pusztamérges népe emlé- Az épület készen áll, kfkezetében őrzi a múzeum- vülről már szinte teljes a igazgatót, szegedi írót, aki a kép. A falakon belül azonDobó-féle tanyánál ásatáso- ban még festés, parkettázás kat végeztetett. Többször várja a munkáskezeket. Dejárt a faluban, meg is írta cember elseje volt a meghoszegyik novellájában. Nem a szabbított átadási határidő, jó homoki bor ihlette meg, A közel egymillió 700 ezer hanem a pusztamérgesi ta- forintos költséggel épülő nyai emberek. Nos, kölcsö- kultúrotthon jórészt községnös a megbecsülés: az új fejlesztési alapból készül. A művelődési otthon Móra Fe- ""egyei tanács végrehajtó birenc nevét viseli majd. így határozott a községi tanácsülés. Szeged a hazai lapokban 1965'39 aiA. Jog4ra Szövetség JÁRMAI Bél*: 96 millió fortnéletéboj. Magyar Jog. november, tos költséggel rekonstruálják a [Szegedről is.] szegedi kenderfonógyárat Népdfc. 1. zWkött : (Fénykép.1 BENCSIK [István :1 Eszperantó szava, núzeum és könyvtár. Fejér Meg' megyei Hírlap, nov. 20. [Szege- Népszava, dec. 1. ISzegeden.l * c -tó _ . , „ . Százszemélyes leányszállo SzeA Szegedi Egyetemi Színpad geden. Népszava, dec 1 tegnap este bemutatta Eugene Icnesco román származású francia író ..A király halódik" című drámáját. Népszava, november 28. A szegedi embereket élénken foglalkoztatja a Játszóterek ügye. Népsport, aov. 29. BANFALVI József: A kristályváza története. Népsport, nov. 30. [A szegedi Hámán Kató Általános Iskola négytusa csapatáról. 1 Szegeden megkezdődött a szén „detronizálása". Esti Ilirlap. dec. 1. Tízezer északi vendégmadár a szegedi Fehér tón. Esti Hírlap, dec. 1. * Szeged és Szabadka együttműködésének elmélyítéséről folytatott hasznos eszmecserét Szabadkan Csongrád megye es Szeged 37 tagú delegációja. Népszava. dec. 2. Ionesco Szegeden. Film. Színház, Muzsika, dec 3. [Az F.gyetemi Színpad bemutatóláról.l NAGY József: Érdekesebb, izgalmasabb és színvonalasabb küzdelemsorozat a tavalyinál az NB II keleti csoportjában. — A meglepetések csapata a Szegedvi VSE. Népsport, dec. 3. TÓTH Bétla: Pályaudvar. Képes CJság, dec. 4. [Fénykép az új autóbusz-pályaudvarról.1 zottsága félmillió forinttal segítette ki a községi tanácsot. A falu lakói 83 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a vagonkirakodásokkai. A KISZ-isták 300 munkaórát ajánlottak fel a középület környezetének építésére. — Legnagyobb gondunk a bútorzat — panaszolta Lőkös Ferenc vb-elnök. — Korábban olyan ígéretet kaptunk, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya biztosítja. Most értesültünk/ hogy az idén már nem kaphatjuk meg a berendezést. Nincs pénzügyi fedezet. Igy hiába készül el a művelődési otthon, a télen aligha fogjuk gyümölcsöztetni. A tanács vezetői keresik a lehetőséget; hogyan lehetne mielőbb'a népművelés szolgálatába állítani a művelődési otthont. Friss örömüket csupán ez a gond felhőzi. Az első szegedi újságíró Sajtónapi emlékezés Miskolczy Istvánra Az első szegedi hírlap, a Tiszavidéki Üjság csak a szabadságharc idején, 1849. január 1-én indult, de újságírói már előbb voltak ennek a városnak. A legrégibb szegedi tudósítás 1728-ban a Frankfurter Journal hasábjain jelent meg: rossz hírünket vitte szét a világba. A boszorkányüldözés áldozatainak július 22-í tűzhalálát írta le benne az egykori riporter. A hazai lapok közül a Magyar Kurír közöl 1789-ben először szegedi híradást. Szeged név szerint ismert első hírlapírója, több pestbudai lap itteni tudósítója Miskolczy István (1781—1838) városi aljegyző, Csanád vármegye táblabírája. Móra Ferenc, amikor Széchenyi korának két szegedi literátorát, Vedres Istvánt és Miskolczyt az utókor figyelmébe ajánlja, ezt írja a kevésbé ismert tollforgatóról: „ö nem olyan hegyen égő tűz, mint a nagy földmérő, ó csak olyan helyi szentjánosbogárka, aki azonban mindenütt ott röpköd." Tevékenységét, a várost szeretökre oly jellemző „kétfrontos" állásfoglalását meg így jellemzi: „Kedves, szeretetre méltó, naiv, itthon mindig csörög, pattog, izgat a kultúráért, kifelé azonban mindig azt hirdeti, hogy nincs több ilyen dicsőséges város, mint Szeged..." Életéről alig tudunk valamit. Szinynyei József hatalmas írói leltárában szerepel ugyan, de csak annyi, amenynyit Reizner várostörténetében itt-ott elhullajt róla. Születési és halálozási évét sem tudja.1 Elkerülte figyelmét, hogy a Regélő, amelynek Miskolczy szorgos munkatársa volt, 1838. szeptember 23-án közölte a gyászhírt: „Budán, szeptember 15-dikén gyomorgörcsben végzé 57 évre terjedet életét m. Roglaticzi Miskolczy István ur, 5 cs. kir. apostoli felségének aranykulcsosa, *s több tekintetes vármegye táblabírája. Hűlt tetemei Budán, ön kívánsága szerint a' közönséges temetőben 17-én takaríttattak el. Kesergi halálát hitese, m. Felső-Pulyal Bük Josefa asszonyság, ki az idvezültet boldog házasságának 27-dik évében veszté el." Halála előtt két nappal még közleménye jelent meg a Regélőben. Akkor divatos módon verses rejtvényeket írogatott Az egyik ilyen rejtvényének Szeged volt a megfejtése: A szép hazával létem egykori], A mély Tiszának partján váram áll, Környemben , bennem dúlt sok harcvihar, A vad tiirfiknek jármát hordozám. De most szabadság kincsem, honosim Árpád beszélte nyelven szólanak, Békével szántván a kitvér ugart. Gazdag gyümölcsöt hoznak a tanyáik. Rajtok Juhlalkák, marhak, szép lovak Sokan tenyésznek. — Kis v é g s fl tagom Egyik vezér volt a hét fflk közül, Kik jó hazánkat visszafoglalák. Vas md elsőmnek sok hasznát, veszed, Hálád azonban mégis abban áll. Hogy vas szerekkel sújtod fejbe azt. Ebből az Igénytelen versikéből tó kitetszik a reformkori eszmék visszhangja: az élénk történelmi tudat. Árpád meg a hét vezér emlegetése, s . a hun—magyar rokonság hitét tükröző „visszafoglalás" szó honfoglalás helyett. Aztán a polgárosulás szándékig sőt valósuitságának illúziója, amikor a múlt, a feudalizmus háborúi után a munkás jelen idilljét festi. Az almanach-líra ízlésvilágát megtestesítő epigrammikus versikéi, amelyeket a Regélő Jelesmondások vagy Emlékmondások rovatában közölt, szintén őriznek valamit ebből a reformigényből, a haladásba vetett bizodalomból: Nem dúl örókké a zivatar! Kilép A fellegekből gyászba borult napunk, S maid Jóltevöleg hintve fényét Honfi-kebelbe megint tüzet gyújt. Biztatás Nem tart örókké a tórök átka, és Felkél talán még szunnyadozásihól A nemzet, és áldván porunkat Sírva sóhajtja nevünk, s kezet fog. Vigasztalás A nemzeti egységnek mint a polgári haladás alapföltételének az óhaja egybecseng a reformkor nagy gondolkodóinak, költőinek programjával. A történelmi tudat ébresztése is ennek a korsxellempek része. Miskolczy szépprózai elbeszélései (A temerkényi csikós, A két lantos, A koponya stb.) többnyire a szegedi múltból merítik tárgyukat. Ám tudományos igényű dolgozatokkal is szerepel. Mindenekelőtt neki köszönhetjük Néhai idősb Vedres István életrajza címmel (Regélő, 1834) „Szeged Széchenyijének" első, pótolhatatlan értékű adatait. De ó voltaképpen városunk első történetírója is: Szeged történetei címmel folytatásokban írta meg 1836-ban a város históriájának vázlatát, s Nagy Ignác szerint kéziratban egy nagyobb várostörténete is készen állott kiadásra. Külön írásban idézte Tóth Mihályt, Szeged nevezetes főbíráját, az 1552-es sikertelen fölszabadításl kísérlet vezérét. A város elhunyt vezetőiről írott nekrológjain kívül főként a Honművész ben közölt rendszeres játékszíni tudósításai őrzik meg nevét. 1838-ban ugyanitt állandó színtársulat alapítására is javaslatot tett. Reizner jegyzi föl róla, hogy 6 a város első polgári zenekarának megalapítója, s 1834-ben ő kezdeményezte a „hangászati oskolát", s ezzel a szegedi zeneoktatás úttörője is. Ez a tevékenysége voltaképpen a kaszinói működéséből nőtt l^i. Czímer Károlynak, a kaszinó történetírójának a megalapításra (1829) vonatkozóan éppen Miskolczy írása (1834) a fő forrása. A palánki (belvárosi) kaszinó könyvtáráról, tisztújításokról, közgyűlésekről, kulturális kezdeményezéseiről gyakran tudósítja a Regélő és a Honművész olvasóit. A kaszinó nevének mostani rossz csengését nem szabad visszavetítenünk a reformkorba: akkor a középnemesség polgárosodást, gazdasági-társadalmi haladást akaró rétegeinek, művelt és tettre vágyó képviselőinek volt szervezete. Miskolczy választmányi tagként a kezdeményezők egyike. Némiképpen neki köszönhető Széchenyi első szegedi látogatása is 1833 szeptemberében. Az erről írott két tudósítása a Honművészben éppen legjelentősebb újságírói tette. Czímer írja, hogy Széchenyi figyelmét Szegedre Vedres István, a palánki kaszinó reform-törekvéseire pedig Miskolczy lelkes szegedi tudósításai hívták föl. S a Honművészben így számol be „a legnagyobb magyar'' » ideérkezéséről: * „Folyó hevának 3-ika már azért ls őrök emlékezetessé lón városunkra nézve, hogy ma tizeilfél óra tájban érkezek hozzánk a Duna nevet viselfi géphajó. Bátor Tiszánk a kegyetlenkedő szelektől Izgaltatva békétlenül fogadta esodamivü út terhét, mégis a magasra esapődó habok legkevesebb akadályt se tehettek a haji mindenkori sebességének. Ami pedig r napot még inkább örökítette minden iakosuítk szivébe/ az, hogy midőn szerencsénket legkevésbé se gyaníthatok, véletlenül Jelent meg nálunk az említet gözhajőn méltóságos Széchenyi István gróf úr ónaaysága." Másik cikkében pedig az itteni tartózkodás eseményeiről számol be. E történelmi nevezetességű híradás sokon kívül sok más is őrzi nevét. Beszámolt pl. több cikkben is 1836 nyárvégi, majd 1837 tavaszi tüzekről/ melyek száz számra pusztították el a zsindelyes házakat és rettegésben tartották a lakosságot, annyira, hogy a toronyórákat is leállították, nehogy ütésük vaklármát keltsen a pattanásig feszült idegekkel. kimerült népben. Tudósított a farsangi és szüreti mulatságokról, a „hangász nevendékek próbatételéről", szószólója lett ő is a Vedres tervezte pest—szegedi csatornának, s így tovább. A szegedi újságírás és művelődéstörténet egyik lelkes reformkori munkásának emlékét idézhetjük föl, amikor Misikolczy Istvánra emlékezünk. S ez némiképpen jelkép is: a szegedi hírlapírás későbbi nagyjai — Mikszáíhtól Tömörkényen át Móráig, Juhász Gyuláig — mind ugyanígy egyesítették 'magukban a tollforgatást a közéleti szereppel, s ezzel máig sugárzóan adtak példát. pPter László 4 ölt--MAGYARORSZÁG Md. 1»65. óecembar X %