Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Pillantás a vasúti hidra A következő hetekben néhány cikket közlünk, amelyek Szeged vagy múltú közművelődési intézmé­nyének, a városi Somogyi-könyvtárnak értekes gyűj­teményéből közkinccsé tesznek történelmi, irodalmi érdekességeket, és beszámolnak a ritka gazdagságú kincsesház ritkaságairól, különleges dokumentumairól. A Somogyi-konyvtárnak egykori nagynevű igazgatói — a várostörténész Reizner János, az országosan, sőt világirodalmi szinten is ismert Tömörkény István meg Móra Ferenc —, jeles munkatársai — mint Cs. Sebestyén Károly — megteremtenék a könyvtárnak mint tudományos műhelynek a hagyomanyát. Ez a jellege az utóbbi években — nem szükségszerűen — háttérbe szorult. Pedig a közművelődési föladatok el­látásán kivül a vidéki viszonylatban páratlanul ritka anyaga e tudományos arcél kiclomborítására is kö­telezi. Ebből a könyv-, város-, munkásmozgalom- és irodalomtörténeti munkásságból adunk ízelítőt cikk­sorozatunkban. ítélkezett a bíróság A szegediek mintegy más­fél év óta időnként hallhat­ják, mekkorát kordul a föld gyomra a Tisza felöl. Rob­bantják az ex vasúti híd roncsait. Talán nem is új­donság. hiszen a lapok több­ször hírt adtak a történtek­ről. sűrűn merülnek fel azonban kérdések a dolog­gal kapcsolatban. Talán ér­dekes lesz egy kis vissza­pillantás történetére. r Egy kis előtörténet Tehát vasúti híd. De mielőtt hidra szükség lett volna, előzőleg magára a vasútra volt szükség. Ezt a szükséget felismerte Ste­phenson György mérnök, és megszerkesztette a gozmoz­donyt, 1825-ben. amely 5 év­vel később 45 kilométeres sebességgel s/.águldott a stockton—darling'toni pá­lyán. Európai államok közüi az első gőzüzemű vasutat már 1835-ben átadják a for­galomnak, a brüsszel—ma­linesi vasutat. Aztán mind­járt (12 évvel később) Sze­ged is tervez. 1847-ben el­kezdik a Szeged—Kecskemét vasút vonalainak kitűzését. E tervek szerint a vonat a Kossuth Lajos sugárúton jött volna a városba és a vár tetején lett volna az ál­lomása. (Akkor még hatal­mas várunk volt, 8 holdnyi udvarral!) És a vár bás­tyáiból indult volna a híd Temesvárnak, illetve a túl­partra, Újszegedre. A korabeli feljegyzések tanúságai szerint a szege­diek tiltakoztak a terv el­len két okból kifolyólag: 1. A vonat elütá a gyere­keket! 2. A mozdony felgyújtja a házakat! Szó se róla. volt ok az aggodalomra, különösen a második pontot szemügyre véve, hiszen akkoriban Sze­geden ezernyi fazsindelyes ház állt, és a mozdonyok sem olyan szelíden pipáz­gattak, mint a mostaniak. A Szabadságharc termé­szetesen elodázta az effajta munkálatokat, úgyhogy a cegléd—szegiedi vonal kér­désével csak 1851-ben kezd­tek újból és komolyabban foglalkozni. A munka első lépcsőjében a távíró vona­lat építették ki, de 3 évvel később már vonat gördült a pályán. A Szeged állomás akkor a mostani Rendező pályaudvar volt. Csal; ezek után merült fel a vasúti híd szükségének igénye. A híd tervezését az Osztrák—Ma­gyar Vasúti Társaság Pá­rizsban Ernest Gouin és Tsa cégnél rendelte meg 1856-ban. 1858. december 2-án a hídon megnyílt a forgalom. A munkálatokat M. Cezanne francia mérnök irányította. Néhány adatcsemege Néhány adatcscmege. ki­zárólag azon olvasóknak, akik városukat annyira sze­retik, hogy ilyen apróságok iránt is érdeklődnek. A Tisza szélessége a ter­vezett híd helyén 225 mé­ter volt. A híd (műtárgy) hossza 439 méter. 8 vasív­ből állt. 7 pár csőpillér tá­masztotta alá és két fala­zott hídfő tartotta. A rső­pillérek átmérője 3 méter volt. A pályatesttől a me­derágyba 32 méter mélyen nyúltak le. (Ezeket robbant­ják mostanában a búvárok.) A pilléreket a francia cég Skóciában (Ecesse) készíttet­te el. A szállítása hajón és a Rajnán át gözpontonnal történt. A pillérek öntöttvas koronákkal kapcsolódtak az ívek alá. A koronákat 48 anyáscsavar kötötte az ív­csatlakozáshoz. A koronák csavarhelyeinek fúrását itt a parton végezték gőzgé­pekkel: 30 óra alatt 96 lyukat tudtak produkálni. Európa l>an Szegeden al­kalmaztak először keszon alapozást. (Sűrített levegőjű búvárharangokat.) A mun­kát vezető, említett mérnök leírása szerint a keszonban 60 C° volt az uralkodó hő­mérséklet 3 almoszférai ál­landó nyomás alatt. Az em­ber úgy érezte magát a ha­rangban, mint egy fájdal­mas operáció közben. Itt a hang csengése elváltozik, a száraz szivar lángra lobban, a légzés gyors, mintha ál­landóan futna az ember. A gyertyák gyorsan. fekete füsttel égnek és lebegő kor­muk lemogy egészen a tüdő mélyére. Kijövctelnél fáj­dalmas szúrások lépnek fel torok- és orrvérzés kísérete­ben. Egy-egy kaszon-parti­ban 9 ember dolgozott, 6 órás műszakban. Fizetésük: 30 krajcár órabér. A parti­führer 45 krajcárt kapott. A munkálatok alatt 1 koszon­munkás meghalt tüdővérzés­ben. A híd építésén dolgoz­tak olaszok, szerbek, fran­ciák fe magyarok. A fran­ciák és a magyarok bírták a legkitartóbban a keszont. Óránkénti teljesítményük 15 vödör homok, vagy agyag kibányászása volt. A vödör űrtartalma 0,007 köbméter volt. Szabad utat a folyónak Kíváncsian érdeklödnek az emberek, hogy mi végre most ez a munkálkodás, ta­lán új hidat építenek? A ré­gi heiyére nem. De annak roncsai lelassítottak a folyót, és teljesen eltorlaszolta volna a saját medrét. Város­tervező mérnökök álmai szerint, ha épül, akkor a nagy kanyar levágásával 2—3 kilométerrel lejjebb épül az új vasúti híd. A hídról beszéltünk. Sze­rettük, utaztunk rajta. Életére törtek a fasiszta háború alatt, 1944 júniusá­ban. Es sikerült elpusztíta­ni az angol—amerikai bom­bázóknak 1944. auguszlus 20-án, 88 éves korában. Fiatal volt és egészséges. Pedig a hidak akár az em­berek többségükben szeret­nének sokáig élni. Azt mondtuk, a pillérek Skóciában készültek. Talán a bombák is. amelyek kiol­tották életét. Mert a híd élt. cipelt, dolgozott és nyöszörgött a terhek alatt. De háború volt, értelmetlen háború. Ha élne, most lenne 107 éves. Tóth Béla HAMISAN VADOLT Fellebbezés folytán került a Csongrád megyei bíróság elé Rozmán Pálné Balástya. Gajgonya 304. szám alatti lakos ügye. Rozmánné férj­hezmenetele előtt azzal vá­dolta meg egy férfiismerő­sét, hogy az erőszakot akart rajta elkövetni. A nyomozás során kiderült, hogy Roz­mánné feljelentésével félre­NEM FIZETTE A A szegedi járásbíróság 1964 áprilisában hozott íté­letével felemelte Négyökrű Imre Domaszék. Tanya 1014. szám alatti lakos tartásdíj fizetését két gyermeke után. Ez év január 1-től októbe­rig azonban Négyökrű el­fünekfAnak Furfangos észjárású ember állt a Csongrád megyei bí­róság előtt Szepesi Lajos Szentes. Nagvhegy 373. szám alatti lakos személyében. Hogy italra előteremtse a pénzt, arra minden módot megragadott. Tartozott egy ismerősének pénzzel, s hogy azt kiegyenlítse, háztáji föl­det ígért neki adóssága fe­jében. Közben kiderült, hogy Szepesinek nem is lehetett háztáji földje, mert tsz-tag vezette a hatóságot, amel­lett, hogv egy ártatlan em­bert olyan cselekmény elkö­vetésével akart a vádlottak padjára juttatni, amely öt évet meghaladó szabadság- j vesztéssel is járhat. a Csongrád megyei bíróság Rozmán Pálnét jogerősen 8 i hónapi szabadságvesztésre 1 ítélte. GYERMEKTARTÁST maradt a gyermektartásdíj fizetésével, önhibáján kívül. Ezért a szegedi járásbíró- j ság a körülményeket mérle- , gelve Négyökrű Imrét 5 hó- j napi felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte. TARTOZOTT sem volt. Más ismerőseinek is tartozott, s egyiknek csö­ves tengerit ajánlott fel adóssága kiegyenlítésére. Persze Szepesinek kukoricá­ja sem volt. Minden pénzét j a kocsmába hordta, s 20 hó- I napon át gyermekének sem fizetett tartásdíjat. Szepesi Lajost a Csongrád megyei bíróság jogerősen 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Jaj, ^ " Észrevétlenül köszöntött be ill Cl pezsgő a falvakban ls az a ió szo­kás. melynek a városban már múltja van: a dolgozó emberek pezsgővel köszöntik az új esztendőt. A rúzsai földmúvesszövc'.kczeti eszpresszó vezetőjének nagy gond esett 1c a szivéről: megérkezett az újévi pezsgösz,állít­mány, száznál is több palack. Talán elég lesz! Könnyen lehetséges, hogy nem, hisz sokan „kihordásra" is vásá­rol .iák. A szurkolók írják Vitánkkal kapcsolatosan ismét a szurkolók írásaiból még mindig érkeznek szer- kö,]ünk ré«.2leteket kesztőségünkbe levelek. Ma kozlunk részleteket. A MÉRKŐZÉST A PAl.Y AN KELL MEGNYERNI RÚGÁSRÓL Fogas István és Óvári György szegedi olvasóink ír­ják: „Megállapításunk sze­rint a SZEAC csapatából négy-öt játékos ütötte meg az NB l-es szmvonalat. Ugyanakkor számtalan te­hetséges, fiatal labdarúgót látunk és ismerünk Szege­den, akiket vagy hagytak el­kallódni. vagy ma is más NB l-es csapatot erősítenek. Ilyen esetben van szükség éleslátású szakvezetőkre, hogy ezeket a játékosokat időben észrevegyék, felka­rolják, s velük a szegedi színeket erősítsék ... Sok szurkolótársunkkal szemben, akik a SZEAC-klub felállí­tását tartják elsőrendűen fontosnak, az a vélemé­nyünk. hogy a mérkőzése­ket a pályán kel! megnyerni, ezért a legfontosabb teendő: növelni a csapat játékere­jét ..." ÉPÍTSÜNK A KÖZÉPISKOLÁKRA Horváth N. László, Lenin körút 6. szám alatti olva­sónk írja, hogy a labdarúgó­sport fejlődése érdekében még jobban meg kellene ho­nosítani a labdarúgósportot a középiskolákban. Érveit azzal támasztja alá, hogy fiataljaink döntő többsége ma középiskolába jár. Hogy kevés a labdarúgó szakosz­tály, ennek oka szerinte ab­ban is keresendő, hogy egy testnevelő tanár egv iskolá­ban csak egy szakosztályt vezethet. Hogy jó-e ez az in­tézkedés. vagy sem. azt ne­héz eldönteni, de ha jó az intézkedés, akkor más mó­don kellene megtalálni a módját, hogy az iskolákban jó szakvezetéssel a kézilab­da-, az allélika- és a kosár­labdasportok mellett a lab­darúgósport is fejlődésnek induljon. Olvasónk beszámol arról is hogy állítólag hírek sze­rint 1966-ban sem lesz or­szágos középiskolás labda­rúgó-bajnokság. Való ' igaz, hogy a tehetséges középis­kolás diákok a legjobb egye­sülelekhez mehetnek játsza­ni. De szerinte a gyakorlat azt mutál ja, hogy abban az időben, mikor még atlétiká­ból, kosárlabdából, labdarú­gásból stb. iskolák közötti országos bajnokságok voltak, a tanítási intézményekben sokkal nagyobb lelkesedés­sel történt a felkészülés a diákok részéről, mint jelen­leg. Levelének befejezésében javasolja, hogy kapcsoljunk össze egyes iskolákat egyes sportegyesületekkel. Az isko­lák lennének bázisai az il­lető sportegyesület utánpót­lásának. Természetesen nem kizárólagos és merev értel­mezésben. így az iskola is jól járna, mert az egyesü­lettől pályát és felszerelést kaphatna, az egyesület vi­szont biztosíthatná az után­pótlást. *íb&O ama iia'jfcm SM^B gMi-v ­•lűrmT Deremlíeri sikereit QJT szőnyegen és pódiumon U mai és a holnapi niiísor PÉNTEK Súlyemelés. Csongrád me­gyei serdülő csapatbajnok­ság, Spartacus edzőterem (Roosevelt tért. fél 3. SZOMBAT Labdarúgás. Döntő mér­kőzés a Baumgartner Józset Kupáért: Rókusi Dózsa— Szegedi Építők, Hunyadi tér, fél 1!. Játékvezetői tanfolyamok A Csongrád megyei kézi­labda és a Csongrád megyei labdarúgó-szövetség január eleién Szegeden játékvezető­képző tanfolyamot indít. Akik kézilabda-bírők, vagy futballbirók akarnak lenni, személyesen jelentkezzenek a szövetség hivatalos helyi­ségéhen. mindkettő Magyar Tanácsköztársaság ú(ja 6. szám alatt van. Kedden és csütörtökön délután 6 óra tájban lehet jelentkezni. A részvételi szándékot. írásban is lehet közölni a megyei szövetségekkel. A TEREMKÉZILABDA­BAJNOKSAC, ALLASA FÉRFIAK: I B osztály 1. Sz. Építők II. 3 3 - - 88:46 6 2. H. Honvéd lt. 3 3 -- 69:59 6 3. Sz. Élőre n. 3 2-1 6.3:53 4 4. MVSF, ti. .1 t - 3 54:65 2 5. Dorozsma 3 t - 2 38:77 2 6. SZÉAC U. 3 1 - 2 55:77 2 7. S7. Honvért 3 - 1 2 66:68 1 8. M. ITSK 3 - 1 2 67:84 1 pamutnyomóipari Vál'lalat szegedi tfxttlművek klskun­dorozsmal üzemegysége azonnali felvételre felvesz 18—4(1 év közötti nőt mun­kaerőt tártöltői munkakör­be. Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon min­dennap 7—15 óráig. vS. 29 591 Szegedi Gázmű vegyész­és «épész­teehnikust azonnali belépéssel felvesz. k. 3786 December közismerten az év utolsó hónapja. A naptár szerint ekkor köszönt be a tél, és kevés a sportesemény. Mégis akad azonban Sze­geden egy szakosztály, amelynek versenyzői most decemberben aratták az 1965. év legszebb sikereit. A Szegedi Vasutas SE bir­kózóiról van szó. Közülük három héttel ezelőtt Kovács Sándor vágta ki a rezet. Még hozzá nem is Magyaror­szágon, hanem külföldön. Lengyelországban, Katlowi­cében bonyolították le a hét nemzet bajnokságát, s ezen a váltósúlyúak csoportjában győzött, aranyérmet nyert. Még csak annyit: súlycso­portjában tizennégyen indul­tak és veretlenül lett első. Egy héttel később az NB III-as csapatbajnokság dön­tői következtek. A másod­osztályból tavaly balszeren­csés körülmények között ki­esett SZVSE idén két együt­tessel indult, az egyik az északnyugati csoportban, a másik pedig délkeleten ver­senyzett. Mindkettő elsőnek futott be", és ezzel a vas­utasok osztályozók nélkül visszakerültek az NB II-be. Ugyanakkor a legfiatalab­bak bebizonyították, hogy a Vasutas-stadion tornatermé­ben az utánpótlás szépen fejlődik. Az „erős emberek" inkább télen versenyeznek, s ezért a birkózó úttörő olim­piát is most bonyolítják te. Legutóbb az országos vidéki döntőre került sor Budapes­ten. Ezen Pataki István és Márki Dezső is harmadik lett. A bronzérem megszerzé­se is sikernek számít, mert a nagy viadalon százhatvan kis birkózó lépett a szőnyeg­re. A decemberi sikerek után most érthetően elégedett a hangulat a vasutasok birkó­zó-szakosztályában. Az év utolsó nagy eseményét is megrendezték már: az idény­záró vacsora — amelyet a Vasutas-stadion tornatermé­ben a napokban tartottak meg — jól sikerült. Ezen az erős emberek egy másik ol­dalukról is bemutatkoztak. Kabaréműsort adtak elő. és a kacagtató tréfáknak a ba­ráti közönség körében igen nagy sikerük volt. Metzger Károly S=0=R=0=K=B=A=N A magyar válogatott lab­darúgó-csapat ma délután repülőgépen érkezik meg Fe­rihegyre az amerikai túráról. * Az NB l-es labdarúgó-csa­patokhoz törtónt igazolások után most az alacsonyabb osztáli'úak is „villámmal" frissíthetik fel játékosállo­mányukat. Az MLSZ-be már több mint száz átigazolási kó­relem futott be. Ezek között van a SZEAC és a Szegedi VSE beadványa is. amelyben az egyetemiek Pusztai (Szen­tesi Kinizsi) és Nándor (Szegedi Felsőfokú Vasútfor­galmi Technikum), a vasuta­sok pedig Thókes (SZEAC) és Farkas (UTC) átigazolását kérik. Az 1965-ös esztendő legna­gyobb jelentőségű sportese­ményein sikerrel megálltak a helyüket a magyar sport képviselői. A mérleg kedve­ző képet ad: nvolc világbaj­noki győzelem, három máso dik és hét harmadik helye­zés az eredmény. Az 1965 évi magyar világbajnokok: a női kézilabda-válogatott Balczó András öttusa egyéni, az öttusaválogatott. Földy Imre súlyemelés. Nemere Zoltán párbajtőr egyéni. Bod­nár .Tános öttusa egyéni if­júsági, az öttusaválogatott és Maróth Péter kard egyéni ifjúsági. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­j au Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága és a tanács •apja. Megjelenik tvirő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: dr. Lfkiis Zoltán. Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztársa­ság útia 10 Telt fon: 35-35. 30-03 Éjszakai telefon: 35-06 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállaiat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: szeged. Magyar Tanácsköztársa­ság Üt1a 10 Telefon: 35-00. 31-10 (Beküldött, kéziratokat nem őr­iünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomia a Szegedi Xvomda Vállalat Szeged. Kárász utca 9. fN'OEX •53 Terjesztik p Csongrád megvei postahivatalok Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­besítőnél. 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1965, december &L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents