Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége a Ganz Villamossági Művekben Németh Károly és P. J. Seleszt mondott beszédet a nagygyűlésen A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége P. kamegosztás, az ipari terme­3. Sele szirtek, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksége 'és szakosítása és összehan­tagjának, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bízott- S°!asa-. sága első titkárának, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Ta- kül^i^kátaníkk0rman7UTlk nácsa törvényelőkészítő bizottsága tagjának vezetésével ... péntek délután látogatást tett a Ganz Villamossági Mű- Vs^oreoítóáS vekben. A delegációt elkísérte dr. Korom Mihály, az erősítése, MSZMP Központi Bizottságának titkára, Vass Istvánné, a szabadságukért és függet­az országgyűlés elnöke. Németh Károly, a budapesti párt- lenségükért. az imperializ­bizottság első titkára, Kincses István kohó- és gépipari nius ellen küzdő népek har­minisrterhelyettes, valamint G. A. Gyenyiszov, a Szov- dá"ak. támogatása, a világ ta*,™.;/; oekejenek. a népek bizton­jetumó budapesti nagykövete. ságának védelme. Az üzemlátogatás és tájékoztató után a küldöttség _ A Szovjetunió kormá­tagjai az üzem új nagy csarnokában rendezett nagygyűlé- nya — népünk akaratát és sen találkoztak a gyár dolgozóival. internacionalista kötelességét Györkös Istvánnak, a Ganz Villamosság, Művek párt- ^'FÍ.'övto tó S bizottsága trtácarárwk megnyitója után Németh Károly, az adja a szükséges gazdasági MSZMip budapesti bizottságának etoó titkára mondott és katonai segítséget a test­beszédei. véri vietnami népnek. A Szovjetunió soha nem hagy­ta és nem hagyja a bajban A főváros dolgozói névé- fogadtatásért, a vendégszere- magukra a szocialista közös­ben üdvözölte a Szovjetunió tétért, majd a küldöttség ség országainak dolgozóit. Legfelsőbb Tanácsának kül- magyarországi látogatásának Eltökélt szándékunk, hogy döttségét, a testvéri szovjet tapasztalatairól szólva hang­nép képviselőit. Hangsúlyoz- súlyozta: ta: látogatásukban kifejezés- D, . . , re jut. hogy a közös eszmék, . ~ 8érmerre .,aJrtuPk ls 32 a közös célok és közös ér- u mindenütt azt dekek jegyében állandóan hogyaMagyar Nep­A termelőszövetkezeti pártszervezetek feladatai a zárszámadások előkészítésében fejlődik, erősödik népeink internacionalista kötele­zettségeinknek ezután is következetesen eleget te­szünk. P. J. Seleszt utalt arra. hogy a Szovjetunió milyen köztársaság dolgozói — tör­l^PYlü - erlfesz7té^ker tett" ré"tös7 ma is a béke megvédése ér­•entréri a Magyar Szocialista Mun­barátság, és együttmúkö- káspárt és a Forradalmi ™ ™ * firmát dése. — A mai feszült nemaet- vezetésével nagy közi helyzetben — folytatta nyeket értek el. a többi között —. amikor az Munkás-Paraszt Kormány eredmé" ezekben a napokban az SZKP 1966 márciusában öez­.... _. — A szocialista építés ta- szeülő XXIII. kongresszusá­amenkai imperialisták a vi- pagztaiafc,, meggyőzően bi- ra készülnek. Mély meggvő­lág bekejet veszelyeztetye a testvéri orszá- zódésünk hogv az SZKP íztelen, bűnös kalandokba ^ baratsagának. bocsátkoznák és merenytetet követnek el az emberiségei- lgwri együttműködés és ten. kölcsönös segítség sokol­nagy szükség tm • béke dalé fejlesztésének élő­érőinek további gyarapítá- nyelt. XXIII. kongresszusának ha­tározatai sara. fontos történelmi szakaszt Jelentenek majd a kom­munizmus építésének át­jön. a szocialista országok szoctv *"baSS £ *** ™ sabb osszefogasára. egysege- amely „ élet minden terű- 9x1 mondotta­re. hogy keresztülhúzhassuk letéT1 gazdagoti kamatozik. — Ez a mai gyűlés Is a az imperialista ragadozok Országaink tevékenven ki- szovjet és a magyar nép szamitasait. veszik részüket a KGST ke- megbonthatatlan barátságát Befejezésül a következő- retében megvalósuló sokol- demonstrálta, amely a kői­ket mondotta: ós hí gazdasági egyuttműkö- csönös tisztelet, a testeéri Kedves elvtársak' T>rá- dósból. s kapcsolatainkban szolidaritás, a proletár inter­ga szovjet barátaink! Szív- "•töd nT°",a!Í™U% bői örülünk mostani látoga- ?ak « egyuttmukodes uj nek alapjan fejlődik, eroso­tásuknak. amely újabb ta- ,ortnéi- a nemzetközi mun- dik. nújele a magyar és szovjet ktYc.réatam./k "KL-TTÁ^Ö- országgyűlés elnökének fogadása ket, hazájukba visszatérve g Szovjetimió Legfelsőbb Tanácsa íá^nk bakossá aa ""éiénk küldöttségének tiszteletére érdeklődéssel kíséri a szov­jet emberek építőmunkáját. Vttss Istvánné. az ország- több tagja, az országgyűlés örülünk minden sikerüknek, gyűlés elnöke péntek este a tisztikarának tagjai, sok par­Öszinte szívből kívánjuk. Parlament vadásztermében lamenti képviselő, politikai hogy ' fogadást adott a Szovjetunió életünk más ismert szemé­. ... .... - . Legfelsőbb Tanácsa kül- lyiségei. Részt vett a foga­erjenek el OJM»» eredtne- döttségének tiszteletére. dáson G. A. Gyeniszov, a nyeket hazarak és a beke A fogadáson részt vett Ko- Szovjetunió budapesti nagy­'avara- móesin Zoltán, az MSZMP követe. Ezután a nagygyűlés részt- Politikai Bizottságának tag- A szívélyes, baráti hangu­vevőinek meíeg ünneplése ia, a Központi Bizottság tit- latban lefolyt fogadáson Vass közben P. J. Seleszt lépett a kára, dr. Korom Mihály, a Istvánné és P. J. Seleszt, a mikrofonhoz. Köszönetet Központi Bizottság titkára, az küldöttség vezetője pohárkö­mondott a szívélyes, baráti Elnöki Tanács és a kormány szöntót mondott. A KEDVEZŐTLEN időjárás, a mezei pocok, a ragadó száj- és körömfájás követ­keztében megyeszerte ke­mény próbatétel volt az idei év a mezőgazdaság min­den dolgozójának. Szinte egész évben versenyfutás volt az idővel. Ha nehéz kö­rülmények között tó, de a gj'özelem, most már el­mondhatjuk, a szövetkezet tagjaié lett. Még mos is sok a tenni­való a határban a földeken, az időjárás most sem ked­vez, így egyes szövetkeze­tek szinte behozhatatlan hátrányba kerültek, főleg az őszi szántással. A jövőben a termelőmunka nagyobb há­nyadát egyre inkább azon­ban mégiscsak az állatte­nyésztés, a belső munkák adják. Ugyanakkor elkezdődött a termelőszövetkezetek egész évi munkájának átfogó po­litikai, gazdasági értékelést adó zárszámadások előké­szítése, amely a szövetke­zeti falu életének egyik igen fontos eseménye. A zár­számadás előkészítésében, ] lebonyolításában a termelő­szövetkezetek vezetőire, és pártszervezeteire éltről év­re nagy felelősség hárul. A tsz-ek erősödésével arányo­san növekszik önállóságuk, s mind kevesebb kérdésbe szól bele a felsőbb irányí­tószerv. amint azt. mutatják az 1966. évi feladatok ter­vezéséről. gazdaságirányí­tás új rendszeréről kiadott alapelvek is. A nagyobb ön­állóság viszont feltételezi a szövetkezeti demokrácia fo­kozottabb érvényesülését, a vezetés színvonalának eme­lését Jól tehet, hogy a ter­melőszövetkezetek nagy többsége nem először, ha­nem több éve készít már ilyen összegező munkát. A zárszámadás tehát nem egyszerűen a pénzügyi te­endők elvégzése — mázsák, darabok összeadása, kivoná­sa —, hanem ennél több. Nagyon fontos politikai, gazdasági feladat, melynek jó elvégzése sokat segít a szövetkezetek további meg­szilárdításában, fejlesztésé­ben. az áj esztendő jó meg­alapozásában. Ha rosszul hajtják végre, csak a lát­szateredményekre töreksze­nek, ha a mindenáron való elosztás elve érvényesül, évekre kiható károkat is töttek össze. Maga a világkongresz­szus hét bizottságban tanácskozott, s a hét bizottság elé már megszűrt tematika, a többi között is legfon­tosabbá hét. fő téma került. Vé­gül a világkongresszus úgy határo­zott. hogy fő dokumentumát a viet­nami háború elhárításának szenteli. Második dokumentumában együtt sorolja fel a többi követeléseit. A vietnami kérdéssel foglalkozó helsinki határozatnak nagv volt a sikere. Mindenütt megértették, hogy minden békeerő a vietnami háború elhárításán fáradozzék. És meg kell állapítanunk, hogy a békemozgalom még nem látott fellendülése követ­kezett be a felhívás alapján külö­nösen nyugaton. Október 15 és no­vember 28 között olyan nagyszabású tömegtüntetések folytak le az Ame­rikai Egyesült Államokban, amilye­nekre még nem volt példa Helsin­ki óta megszületett az amerikai kor­mány saját ellenzéke a vietnami ügyben. Olyan tudatos és mind az öt kontinenstől támogatott ellenzék, amellyel az amerikai kormánynak ezentúl számolnia kell. A hatalmas szolidaritási tüntetések figyelmezte­tést jelentenek a NATO-szövetsége­sek országaiban is minden kormány­nak, amely az amerikai kormány nyomása alatt áll. Ezek a legfonto­sabb NATO-országok egyébként mindeddig nem szánták rá magokat, hogy belépjenek ebbe a szennyes há­borúba és már ez is mutatta, hogv nem tudták ehhez megteremteni népük közhangulatát. E tüntetések óta ez méginkább lehetetlen a szá­mukra. Angliában 150 városban és községben, Olaszországban és Nyu­gat-Németországban 500—500 helyen. Franciaországban az egész országra kiterjedően mozdult meg a nép til­takozásul a vietnami háború el­len. A békemozgalom az eddiginél lé­nyegesen nehezebb nemzetközi hely­zetben tómét magára talált és — mint már annyiszor — a helyzet sú­lyosságának megfelelő erővel lépett fel. Az Országos Béketanács leg­utóbbi gyűlésén a főtitkári jelen­íré hosszú felsorolást közölt ezekről az akciókról, s a felsorolás summá­ja ez volt: a népek nem adták fel a meggyőződésüket, hogy a béke megvédhető, a háború elhárítható. Az a meggyőződésem, hogy ez ma is a magyar ré a nemzetközi békemozgalom legfontosabb monda­nivalója: a háború elhárítható. Azért kell dolgoznunk, hogy az emberek megtartsák ezt a meggyőzödésüket, meg ne inogjanak benne, tömegak­ciókkal szerezzenek neki érvényt. A Béke-világtanács Elnökségének már ismertetett akciófelhívásai, az Országos Béketanács irányelvei a magyar békemozgalom munkaprog­ramiára. ennek a meggyőződésnek ré ezeknek az akcióknak megerősí­tésére szolgálnak. Abban a szellem­ben kell dolgoznunk, hogy ha az emberiségnek a tegnapnál mélyebb ré sűlvosabb aggodalmai lehetnek a béke kilátásait illetően, akkor a_bé­kemozgalomnak a tegnapinál erőtel­jesebben kell működnie. Bs ez ré­szünkről nem csak óhajtozás. ha­nem tettrekészség. Az események azt mutatják, hogy a békeerők a vesze­delemmel arányosam növekszenek. Az amerikai sajtó és a NATO egész propagandája egyre behatóbban kénytelen foglalkozni a vietnami tárgyalásos béke kérdésével. Az ag­ressziós politika erkölcsileg elszige­telődött. Az amerikai kormány min­den terve, amely a nemzetközi hely­zet élezésére szolgál, azonnal a leg­élesebb reakciót, váltja ki a világ­ból. Ezt abból is láthatjuk, hogyan fogadja a világközvélemény azt a le­leplezést, amely szerint a nyugatné­met hadsereg repütőeröinek kezében máris van atomfegyver, ha ez ugyan amerikai ellenőrzés alatt tó áll. Ez a hír egyszeriben előtérbe hozta a német kérdést, Európa biztonságá­nak kérdését. Nemcsak a békamozgalmak lendülete erősödött, hanem a béke ré szabadság erői általában ré min­denütt erősödtek. Mi egyebet bizo­nyítana az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének most folyó közgyűlése? Határozat Afrika atomfegyvermente­sítéséről. Rhodesia fajüldöző kor­mánya ellen, a genfi leszerelési tár­gyalások folytatásáról ré a jövő évi kormányfői világértekezlet összehí­vásáról — mind egyet igazolnak. Azt bizonyítják, hogy a nemzetközi fó­rumon nagy többsége van ma már a béke és a szabadság eszméinek. A népek érvényt szereznek — ha lépésről lépésre tó —, akartuknak, hogy elutasítva az elnyomást ré a háborús katasztrófát, utat nyissanak a nemzeti függetlenségnek, a társa­dalmi haladásnak, a gazdasági fej­lődésnek, a békének. okozhat. Tehát a szövetke­zeti élet minden területét összegezni kell. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy igazi értékes következtetésre csak akkor lehet jutni, ha abban mindenki részt vesz: a szövetkezet vezetői, a párt­szervezet, a tagság. Az elmúlt években több szövetkezetben helytelen gyakorlat alakult ki. Nem egy helyen könyvelési appa­rátus ügyének tartották, más helyen csak szűkkörben be­szélték meg ré csupán a számok összegezését vé­gérték el. Az is előfordult, hogy elvtelenül engedve a „nyomásnak", mindent ki­osztottak, a hibákat eltu­solták. a közgyűlésen a szá­mok özönét zúdították a tagság nyakába. Azzal mit­sem törődve, hogy ezáltal súlyos károkat okoztak — melyek helyrehozása évek­be kerülhet — a szövetke­zet egész tagságának. Okulva a korábbi évek tapasztalataiból a zárszám­adások sikeres lebonyolítása nagyban attól függ, hogy az előkészítés időszakában a pártszervezetek, a tsz-ek ve­zetőségei mennyiben tart­ják kézben az éves munká­val összefüggő fő kérdése­ket, mennyire irányítják tu­datosan a tagság hangula­tát mennyire biztosítják, hogy a tagság gazdaként, fe­lelősséggel vitathassa meg az esztendő valamennyi ta­pasztalatát A pártszervezeteink. a kommunisták ott ós akkor cselekszenek helyesen, ha állandóan erősítik a párt­ós kormányhatározatok vég­rehajtása során a tagság elvi és cselekvési egységét; ha kiállnak a párthatároza­tok mellett, armak szellemé­ben teszik meg a bajok or­voslására, az előttük álló feladatok jobb megoldására javaslataikat. Akkor. ami­kor egységesen lépnek fel mindenütt a szövetkezet munkáját károsan befolyá­soló minden nézet ré hely­telen gyakorlat ellen. ALAPVETŐ követelmény, hogy a zárszamadás alapja a valóságos helyzet legyen. Ne tusolják el a gazdasági bajokat, arra ügyelve, hogy a kiosztható jövedelmet az 1966-os év alapjainak rová­sára ne növeljék. Érvényt kell szerezni annak. hogv az elosztás, a premizálás a végzett munka alapján tör­ténjék. Fel kell lépni min­den szinten a káros „ügyes­kedésekkel" szemben. Helyes általánossá tenni, amit eddig tó már több he­lyen sikerrel alkalmaztak a pártszervezetek, hogy a III. negyedévi felmérés alapján — már az előkészítés idő­szakában — a tagság a zárszámadás közelebbi ki­látásáról kapjon részletes, a valóságnak megfelelő tájé­koztatást. ezzel megelőzve minden találgatást, megala­pozatlan véleményhangoz­tatást.. Elengedhetetlen, hogy már az előkészítés időszaká­ban a pártszervezet felkelt­se a tagság érdeklődését, hogy minden tsz-tag mond­ja el véleményét, ré azt összegyűjtve hasznosítsák is. A pártszervezetek fordít­sanak nagy gondot a politi­kai munka tartalmának he­lyes meghatározására. Az agitációs érvek tényekre épülienek. és legyenek meg­győzőek. Világosan mutas­sák be a fejlődrét az adott termelőszövetkezetben. Mi­lyen úi létesítmények van­nak. mennyivel gyarapodott a géppark, hol tartanak az állattenvréztésben. a nö­vénytermesztésben. hogvan változtak a mii ni-=fel téte­lek. hogvan nő évről évre a iövedelem. stb. Az affitá­cióban ne hallgassák el a hibákat sem. mondiák el azok okát ré kijavításuk módját. Ha valahol a zárszámadás a tervezettnél rosszabbul sikerül — sajnos néhány helyen várható is ez — merjék megmondani, hogy hol ré miben követett el a vezetőség, a szövetkezet kollektívája hibát, s az eredményromlást ne a szö­vetkezeti mozgalom rovásá­ra írják. Erősítsék a tsz­tagság hitét abban — en­nek minden reális alapja megvan —, hogy boldogulá­sukat továbbra tó csak a szövetkezetben találják meg. Igen fontos, hogy az agi­tációk során ne art bizo­nyítsuk, hogy az anyagi ja­vakból a kevés tó legyen elég, hanem art, hogy job­ban kell dolgozni, ha töb­bet akarunk. Az agitáció során népszerűsíteni kell a szövetkezet legjobb dolgozó­it, bírálni azokat, akik a lehetőségekhez képest nem veszik ki részüket a kö­rös munkából. A kommu­nisták. a szövetkezet tagjai szálljanak szembe a közös­séget becsmérlő, az eredmé­nyeket lebecsülő, rosszindu­latú. nemegyszer ellensé­ges megnyilvánulásokkal. Ne hallgassák el a tsz­tagság előtt a párt- ré kor­mányintézkedések nyomán a gazdálkodást segítő támoga­tásokat sem. Azokat az in­tézkedéseket. amelyek a .szö­vetkezet tagjainak jobb anyagi, szociális, kulturális helyzetét, biztosítják. FORDÍTSANAK nagy fi gyeimet pártszervezeteink a zárszámadási közgyül >­sek politikai, szervezeti elő­készítésére. A közgyűlés be­számolóit mindenütt előzete­sen pártvezetőségi ré tag­gyűléseken tárgyalják meg. Itt részletezzék a féléves, éves politikai intézkedési tervek végrehajtását. Az összegyűlt tapasztalatok alapián adjanak válasz, a felmerülő problémákra A zárszámadás, a mérleg ada­tait a pártvezetősca beszél­je meg a tsz vezetőivel, maid saját álláspontjával együtt terjessze a taggyű­lés elé. El kell >rn., hogv a vita után minden párt­tag azt képviseli» a köz­gyűlésen. Részletesen ele­mezzék azt. hogy mennyi­re érvényesült a párt irá­nyitása. hol kell tovább tö­kéletesíteni a párt gazda­ságszervező munkáiét. Osz­szességében azt, hogy a párt hogyan segítette a szövet­kezet előtt álló fe'adatokat ré abban az egyes kmmu­nistáknak milyen része volt. Hogy állnak, mi a tenniva­ló a szövetkezeti demokrá­cia fejlesztésében, a mun­kafegyelem javításában, a vezetés tökéletes:'étében, a tagság szocialista tudata for­málásában? Különösén nagy figvelmet kell szentelni a szövetkezet szocialista jel­legének erősítésére. az anyagi ösztönzés helyes megválasztására, alkalmazá­sára. Hiszen a zársvémadó közgyűlések egyben e'őkíi­születet jelentenek az 1P66. évi tervkészítéshez tó. A megye szőve 1 Vezetetnek nagy részében ma már fel­ismerték, hogy a jó zár­számadó közgyűlést csak alapos munkával, reális be­számolóval lehet előkészíte­ni. Ezért tervezi k helycsen, hogy a közgyűlések előtt nemcsak a vezetű.tg, a pártszervezet, hanem a tag­ság véleményét, tapasztala­tait tó felhasználják. Ezzel is segítik a sz'jy- kezeti é.'et legfontosabb alapelveinek érvényesüléséi" a tagság a gazda. A ZAWS7AMADAS gyakor­lati előkés' lése t. szövetke­zet vezetőségére vár. De rendkívül ío-i.o; szerepet tölt be — ré kel! tó, hogy ' betöltsön — a termelőszö­vetkezeti párts'er rezet, mi­vel mindene te'ö'.t a falusi kommunisták hivatása a szövetkezetek se'i'ése. szo­cialista jelleginek állandó erősítése, a tagságról való gondoskodás, amelyet ed­dig is eredményesen lát­tak el. szabrt imre Szombat 1965. december 18. Q£L-MAGVÁkOfiS2Alt 3 1

Next

/
Thumbnails
Contents