Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

Segédmunkásokból szakmunkások Szakmunkások, művezetők továbbképzése — üzemen belül Nyáron, az építők napján, amikor a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat új művelődési otthonét avattak, még csak remény volt arra, hogy az ősz folyamán birtokukba vehetik a termeket a 3560 munkást foglalkoztató vállalat dolgozói. November 7. ünnepe előtt azonban a vállalat munkásai, műszakijai „beköltözhettek" a pazarul berendezett, ízléses műszaki klubba, a faburkolatfallal ékeskedő, minden igényt kielégítő előadótermekbe — s nem utolsósorban az oktatási termekbe, amelyekben akár kisebb — 20—30 tagú — csoportokat, akár 150—200' embert oktathatnak egyszerre — a legelegánsabb, legotthonosabb körülmények kőzött. Iskolai táblák A nagyméretű iskolai táblákra a közeljövőben betűk, számok, gépszerkezeti ábrák kerülnek: e vállalatnál ugyanis űzetni akadémiát szerveztek, melynek keretében három fokon történik a szakmunkásképzés. Illetve a különféle továbbképzés. CMy mértékben talán egyetlen iparágat sem forradalmasított — rövid néhány esztendő alatt — világviszonylatban a' technikai előrehaladás, mint épp az építőipart Se szeri, se száma az új technológiai eljárásoknak. Nem szükséges hát külön bizonygatni, milyen égető szükség volt e vállalatnál az üzemi akadémiára, s mennyi effektív haszon származik abból, ha módszeresen, az igényeknek megfelelően minél kvalifikáltabb munkásokat állíthat a vállalat saját építkezéseihez. lati vizsgára is. s a vizsgákon sikerrel túljutott jelöltek nyerik el a szakmunkásbizonyítványukat. Újdonsült szakmunkások A vállalatnak 1063-ban volt legnagyobb szüksége ilyen újdonsült szakmunkásokra; ekkor 35 ácsot kezdtek képezni, akik közül 29-en szakmunkás-bizonyítványhoz jutottak a tanfolyam végén. A beiratkozott 54 kőművesből 45, a 10 vízvezeték-szerelőből 8 vizsgázott eredményesen 1963-ban. Tavaly a 15 beiratkozott szobafestő-jelöltből valamenynyi szakmai képesítést szerzett, rajtuk kívül még 6 ács, 12 kőműves. 6 parkettkészítő, 8 hidegburkoló és 2 kályhás. Idén 9 kőműves, 3 ács, X vasbetonszerelő, 1 műköves, 1 kőfaragó, 4 szobafestő, 2 hidegburkoló, 2 parkettás és 1 kályhás vizsgázott Az akadémia középfokú oktatásának keretében — amint Losoncz László szbtitkár elmondotta — az idén a többi között cserépkályhásokat képeznek tovább; itt legalább 5 esztendős szakmai munka az előfeltétel, ök 96 órában korszerű technológiai ismereteket sajátítanak el. Az üzemi akadémia felsőfokú képzési formájában részesítik az idén például azokat a vasbetonszerelőket, akik túljutva az alap- és középfokú képzésen — 8 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Tanulnak a művezetők A művezetők képzése az idén a téli három hónapban megy végbe, 70 órában; Szegeden két 70—70 tagú csoport keretében zajlik majd le az oktatómunka. Ezenkívül Hódmezővásárhelyen oktatnak egy külön csoportot Az üzemi akadémián túl természetesen számosan vesznek részt olyan továbbképzésen, mely az állami intézmények oktatásához kapcsolódik: technikumokban tanul 70 dolgozó, a Műegyetem építészmérnöki karán 11 -en tanulnak tovább, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen 11-en hallgatnak jelenleg előadásokat az esti egyetem 2 éves szakosított tanfolyamán öten tanulnak. Az általános iskola felső tagozatába iratkoztak be 83-an; ők a vállalat keretein belül működő kihelyezett osztályokban sajátíthatják el ismereteiket Dér Endre Agytorna A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói arra a tudományos szempontból megtámadhatatlan eredményre jutottak, hogy az agy fejlődéséhez határozottan szükség van a tornáztatasára. A kísérleteket azonos korú fiatal patkányokon végezték. Három csoportba osztották őket és pontosan egyforma táplálékot adtak nekik. Az első csoport tagjait a laboratóriumok hagyományos módján „nevelték". A második csoport állatait teljesen elszigetelték egymástól. A harmadik csoportnak at lehető legkedvezőbb életviszonyokat biztosították. Tízesével, tizenkettesével éltek nagy ketrecekben és mindenféle játékot folytathattak. 80 nap után a három csoport állatait feláldozták és agyukat megmérték. Az izgalommentesen élő második csoporthoz tartozó állatok agya határozottan könynyebb volt a többjénél. A harmadik csoport patkány agya átlagosan 4,6 százalékkal volt súlyosabb a többiénél, míg a normális viszonyok között élő csoporté középen foglalt helyet Jogászunk válaszol Kereakedösegéd vagyok * vidéken dolgozom. Ez év november 1-én átszervezés elmén felmondtak. Szakmám sajátosságából adódóan a tél elótt nehezen tudok elhelyezkedni, pedig eltartásomról magamnak kell gondoskodnom, mivel férjem ténylegea katonai szolgálatot teljesít. Hova forduljak panasszal, ki tud rajtam segíteni? (Sz. F.-né.) A katonai szolgálatot teljesítő személy feleségének munkaviszonyát a Munka Törvénykönyv sajátos felmondási tilalommal védi, illetőleg különböző kedvezményekben részesíti. Mind a munkaviszony védelmére, mind a kedvezmények biztosítására vonatkozó jogszabályok ozonos célt szolgálnak. A dolgozó nő meglevő munkaviszonyát védi az Mt. V. 37/B. §-a, amikor kimondja: „A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy feleségének munkaviszonyát a vállalat vagy a termelés átszervezése, valamint létszámfelesleg címén felmondással megszüntetni 'nem lehet." A.z idézett jogszabály egy előnytelen helyzetben levő dolgozó nő munkaviszonyát — tehát megélhetésének alapját — védi a felmondással szemben, amennyiben arra érdemes, tehát fegyelmezett dolgozója vállalatának. A fenti védelmi célokat szolgáló rendelkezésen túlmenően jogunk a munkaviszony létesítésének elősegítése érdekében meghatározott kedvezményekben részesíti az állampolgári kötelezettségét teljesítő férj feleségét. Ennek érdekében az Mt. V. 23/A. § akként rendelkezik, hogy: „Munkaviszony létesítésénél — egyébként egyenlő feltételek mellett — előnyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek azon hozzátartozóit, akikkel a bevonulásig közös háztartásban éltek." Sajnos, e kedvezmény nehezen kényszeríthető ki, mivel egyes vezetőknél mi sem egyszerűbb, mint annak „bizonyítása", hogy ^ jelentkezőknél nem „egyenlőek" a feltételek. A törvénykönyv idézett rendelkezései szerint Sz. F.né munkáltatójának fenti döntésé törvénysértő, mivel átszervezésre hivatkozva szüntette meg felmondással levélírónk munkaviszonyát. Ezért az adott munkaviszonyt a vállalatnak helyre kell állítani! Az előadók Az üzemi akadémia előadói gárdájának törzsét a vállalat 36 mérnöke s 6 közgazdásza alkotja. Rajtuk kívül műszaki tanárokat, is foglalkoztatnak a szegedi technikumokból. Az oktatási feladatokból különös szorgalommal, lelkesedéssel veszi ki részét kezdettől Heim János főmérnök, épületgépész, valamint Csánk Elemér, Csala János, Mucsi Lajos és Szolcsányi Gábor építészmérnök. A matematika'oktatásán ál kiemelkedik odaadó munkájával Kertész Imre. Az üzemi akadémia alsófokú oktatásában azok a segédmunkások, betanított munkások részesülhetnek, akik legalább háromévi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Elméleti képzésük hat hónapon át folyik. A kötelező elméleti tórák száma 70-tói 120-ig váltakozik, a szaknak megfelelően. Az elméleti oktatás befejeztével a tanfolyam résztvevőinek az akadémia vezetősége által összeállított vizsgabizottság eiött elméleti vizsgát kell tenni ök. Az egy év átképzési idő leteltével sor kerül a gyafeorZászlóaffér 1919-ben 1910. november 16-án Horthy Miklós fehér lován a „darutollas nemzeti hadsereg" élén dicsőségesen bevonult Budapestre, ahol fogadván a fogadandókat, meghallgatván a meghallgatandókat, s végül elmondván.az elmondandókat, „tetemre hívta" a bűnös várost... Körülbelül ez vagy ehhez hasonló szövegezésűek voltak azok a beszámolók, melyek a kor lapjaiban akkor megjelenhettek. Csak annyi volt a különbség közöttük, hogy egyikükben a taps s az éljen, másikukban pedig a tetemrehívás volt a több. Csak a vegyítés arányai változhattak, összetételük nem. November 18-án az Üj Magyarország, a szegedi szélsőjobboldali lap Válasz rovatában ez a néhány soros közlemény jelent meg: „Igen, kedves fiatalember, mi is láttuk tegnap reggel a szivárványt. Nagyon bájos lehetett az a kisfiú, aki elcsudálkozott azon, hogy az Ég Kitűzte a nemzeti lobogót, de a Kultúrpalota nem. Ennyi volt az egész ." 11 Aprócska kellemetlenkedés, tűszúrás; normális időkben s főképp egy Űj Magyarország típusú hecclapocskától fel sem tűnik, még egy sajtópörre, még egy helyreigazítást követelő levél megírásához sem elég. De nem 1919 novemberében, a bosszúállás mézesheteit élő ellenforradalom idején. Ekkor bizony nagyon is elég volt ez ahhoz, hogy személyi hajszát indítsanak a Közművelődési Palota és igazgatója ellen. Főképp, ha az igazgatót Móra Ferencnek hívták, kit hazaárulónak kiáltott ki az ellenSzeged a hazai lapokban 1965/36 R. HTJTAS Magdolna: Az Ikes lgek ragozása Dugonics András nyelvében. Magyar Nyelv, szeptember. ÁBRAHÁM Ambrus: Az összehasonlító ideiasxövettani kutatások .mai állása a József Attila Tudományegyetem Általános Állattani és Biológiai Intézetében. Magyar Tudomány, október, m.Msztróclókkal.) SZELF.SI Zoltán: Buday Lajos (1911—1955). Művészet, október. (Nekrológ.1 FÜLEKI József: Az erkölcs fejlődése és az etika feladatai. (Az etika oktatók második országos konferenciájáról.) Társadalmi Szemle, november. (A konferenciát Szegeden rendezték, szeptember 15—11-én.l Postás lakónegyed Szegeden. Népszava, nov. 9. Alapfokú kib ímetikal tanfolyam. Népszava, nov. 12. [A József Attila Tudományegyetemen.] PÉTER László: Csonka Vince fial. Elet és Irodaiam, nov. 13. TÓTH Béla: Ősbemutató. Képes t'jság. nov. 13. (Fénykép a Szegedi Nemzeti Színház Utón című előadásáról ! forradalom sok nagyhangú törtetője. Móra ezért óvatos volt Elküldte a valóságot közlő s egyben helyreigazítást kérő levelét a lapnak, melyet az, bár átírva és elferdítve, közölt november Í!9-én. A lovagiasság szabályai szerint ezzel le is zárulhatott volna az ügy, de — mondtuk már — 1919 novemberét írták! Mi sem volt természetesebb tehát hogy Mórát még fel is jelentették a kormánybiztos főispánnál, Vasek Ernőnél „a zászló ki nem tűzésével tanúsított hazafiatlan magatartásáért". De annál sem lehet semmi természetesebb, hogy a főispán erre, a polgármester útján, kiküldte Szekerke Lajos tanácsnokot az ügy kivizsgálására. Móra védekezésében aztán — mely „Adalékok az intézet történetéhez" című fogalmazványában maradt fenn — előadta, hogy a zászlót azért nem tűzte ki, mert 1. csak utasításra tűzheti ki, de azt nem kapott; 2. ha kapott volna is utasítást, akkor sem teljesíthette volna, mert a zászlót még július 7-én elvitte tőle a hadsereg, s azóta sem kapta vissza. Móra válaszát kénytelenkelletlen tudomásul vették, jegyzőkönyvezték, s ezzel az ügy le is zárult. S tudomásunk szerint ez üggyel kapcsolatban Mórát többé nem is háborgatták. Nem lenne ez az ügy számunkra sem több, mint otromba s ügyetlen piszkálódás, ha kiszakítva korából csak a puszta eseménysorozatot néznénk, s nem vennénk figyelembe a „záróakkordját" sem, melyről szintén a már említett „Adalék" tudósít. Ebben ugyanis azt közli Móra, hogy az annyira keresett és kiszerkesztett zászlót a hadsereg december 3-án visszaküldte a Közművelődési Palotának. \ S ez valódi helyére teszi az egész ügyet. Mert rakjuk csak össze ismét a mozaikokat, hogy teljessé váljék a kép. Megtámadják Mórát egy újságban, s midőn azt kivédi — feljelentik a feletteseinél. S mikor ott sem sikerül a dolog, azután visszaviszik a zászlót... De mit is akarhattak áz egymásnak oly ügyesen, rutinosan összekacsintó cinkosok? Csak hangulatot kelteni Móra ellen, vagy nyomást gyakorolni rá, hogy hagyja ott a helyét, vagy egyszerűen ürügyet ahhoz, ha Szeged is Siófokká érik, hogy majd eltüntethessék? Nem tudjuk, de az talán ma már nem is fontos. Csak annyi s csak az, hogy miképp egy cseppben is benne van az egész tenger, úgy e kis ügy cseppjében is benne van s maradéktalanul ama kor egész tenger szenynye is. Papp János Befejeződött a „Népek barátsága" hét Hétfőn befejeződött Hajdú-Bihar megyében a Hazafias Népfront megyei bizottsága által rendezett „Népek barátsága" hét eseménysorozata. Az ünnepi héten kiállításokon, előadásokon és más rendezvényeken ismertették a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és a Vietnami Demokratikus Köztársaság népének életét. Szakképzett szerelő vagyok s legutóbbi munkahelyemen szakmámban évente átlagosan csak 5—« hónapon át tudtak foglalkoztatni. Ezért Ipari vállalathoz szerettem volna elmenni, de ebben munkakönyvem visszatartásával próbáltak — átmenetileg sikerrel — megakadályozni, ami miau három hétig elhelyezkedni nem tudtam. Jogos volt-e ez az eljárás és követelhetem-e a kénynyerplhenő miatt kiesen munkabéremet? (P. K., Kistelek) A fenti panasz alapját ké- kához való jogának gyakoriépező intézkedés több szem- siban jogellenesen akadápootből i6 törvénysértő, lyozza, amiért természetesen Könnyű felismerni; népgaz- anyagilag is felelősséggel tardaségi érdek fűződik ahhoz, hogy egy szakképzett munkaerő munkaidejének túlnyomó részében ne segédmunkát, hanem szakmunkát végezzen. Ez egyébként vállalati érdek is, mivel a szakés segédmunka bértétele, valamint társadalmi hasznossága között jelentős különbség van a szakmunka javára. A két egyező érdek betartására törvényes előírások vannak. Ugyanis az Mt. V. 49/A. § (1) bekezdése ilyen esetben — a dolgozó kérelmére — áthelyezési kötelezettséget ír elő a munkáltató részére, amenynyiben az helyileg nem oldható meg. A munkakönyv jogtalan visszatartásához a munkajog megfelelő szankciókat fűz. A kifogásolt intézkedés ugyanis — a fenti érdekeken túlmenően a munkakönyv kezelésére és kiadására vonatkozó rendelkezéseket is sérti. S ez nem formai dolog! Nálunk ugyanis a dolgozó munkához való jogát munkakönyv nélkül nem gyakorolhatja. Amennyiben a munkáltató a dolgozó munkakönyvét roszszul értelmezett vállalati érdek miatt önkényesen visszatartja, ezzel a dolgozót muntozik. Az Mt. V. 30. § (1) bekezdésének előírása szerint: „A dolgozó részére legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni a munkakönyvét" ..., míg az idézett § kimondja, hogy „meg kell téríteni azt a kárt (már mint a vállalatnak), amelyet a vállalat a munkakönyv vagy egyéb igazolások kiadására vonitkozó kötelezettségének megszegésével okozott" — a dolgozónak. A fenti rendelkezések azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a dolgozót a munkakönyv jogtalan visszatartása miatt valóban kár (az adott esetben keresetkiesés) érte, és kárelhárítási kötelezettségének mindenben eleget tett. Ezért mondja ki a hivatkozott pont, hogy: „Nem kell megtéríteni a munkabérnek... azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy a dolgozó kellő gondossága mellett megtérülhetett volna." Ha a fentiek megfelelő bizonyítást nyernek, a jogtalanul eljáró vállalatot — a kiesett időre — átlagkereset megfizetésére lehet kötelezni a dolgozó kérelme alápján. Dr. Siklós Sándor Töpreng a szállodátlanul maradt vidéki, kezében a pesti hotelek többrendbeli sajnálkozásával, s a kiküldetési rendelvénnyel a zsebében. De aztán eszébe jut az IBUSZ egy jeles intézménye, a fizetővendég szolgálat, s a „barátságos meleg szoba" reményében igényel, elöjegyeztet, fizet. Az előérzet kissé meginog ugyan a várakozás hosszú percei alatt, de végülis előbukkan a félhomályból némi fény. Végre beléphet a fizetővendég a kifizetett szobába, de csak azért, hogy az ugyancsak előre ki egyenl iLÁtiát&U falúin... tett fűtést azonnal hiányolni kezdje. A hálóinges házibácsi még szinte félálomban mentegetőzik. őket sohasem értesítik előre az IBUSZ-tól. Ha délután jön meg a vendég vagy időben felhívja magára a figyelmüket, teszem azt telefonon, akkor természetesen begyújtanak, de így! Hat jó. A vendég szembenéz azzal a ténnyel, hogy a két nagy ablak, 3 ajtó, és amellett némi fal keretezte jókora hűvösségben kell nyugalomra hajtani fejét. Vetkőzés közben még kitárja a kályhaajtót, hátha — de bizony csak por és hamu, akár a halotti beszédben, pedig látjátok feleim, nagy dolog a XX. század; előre is be lehet készíteni azt a tüzelőt, heon! Mármost azok a válogatott kínzások, amelyek az ágyban rejtekeznek, nem is igen lepik meg avendéget. Az már csak természetes, hogy ilyen hűvös fogadtatás után az ágyacska rugocskai állandóan hangolják magukat: plim-plam-plöm, mozdulatra mélyebb, puszta szuszogásra magasabb hangocska csiklandozza a dobhártyát. Reggel persze már minden mindegy, csinnadrattára is jót aludna az agyongyötört delikvens, dehát nyilván nem aludni utazott Pestre. Tudatában ván 6 ennek, de valahogy az az érzése, hogy a budapesti IBUSZ még nála is jobban tudatában lehet, másképp bizonyára megfelelő fekvőhelyről és talán némi melegről ls gondoskodott volna a számára. S. M. 4 Dit'MAGYARORSZAG Kedd, 1965. november 18.