Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

Újfajta műszál A Nyergesújfalui Viscosa Gyárban megkezdte a próbatermelést az NSZK gyártmányú gépekkel felszerelt polipropilén vágott szálat gyártó részleg. A földgázból nyert műanyag minden eddigi műanyagszálnál lényegesen olcsóbb, a danulonnál mintegy 30 százalékkal kevesebb a termelési költsége. Rendkívül kopásálló, a víznél könnyebb fajsúlyú anyag. Felhasználási lehetősége igen széles körű. Az új üzemrész kísérleti jellegű. Mi van az iskolareformmal? Ügyek, akták, emberek A szegedi megyei jogú városi tanácsnak tizenegy szakigazgatási szerve működik. Munkájuk a város egész éleiét érinti, azzal áll kapcsolatban. Intézik az emberek ügyes-bajos dolgait is. Mindebből következik, r.agy a hangsúly azon: a s :akigazgatási szervek hőtan, milyen „hatásfokkal" . ajták végre a tanács és végchajtó bizottsága által meg• -.atorozott feladatokat. Ilyenek: az egészségügy fejlesztése, a beruházások, közte a 1 akóház-építkezések előkészítése, a víz- és gázhálózat tökéletesítése, utak, járdák korszerűsítése a rendelkezés• c álló anyagi eszközök legc Mszerűbb felhasználásával, a lakosság élelmiszer-ellátása stb. A „hogyan* a központi kérdés. A tanács végrehajtó bizottsága, vezető tisztségviselői ennek megfelelően járnak el. A szakigazgatási szervek tevékenységének, ügyintézésének mind tartalmi, mind formai előrelépése időszerű. Ebben segít a városi tanács pártszervezete is. Tőth Mihály, a pártszervezet titkára így summázza a közreműködésüket: — a pártszervezet tevékenységének fókuszában a szocialista gondolkodás és tudat, a politikai és szakmai műveltség fokozása áll. Ez hozza meg minden tekintetben a magasabbszintű, szívvel-lélekkel végzett munkát. Pártunk Központi Bizottságának ideológiai irányelvei erre is nyomatékosan felhívják a figyelmünket. Pártszervezetünkre az a kötelesség hárul, hogy az irányelvek szellemében erősítse, érvelőbbé, meggyőzőbbé tegye eszmei munkálkodását. A megállapítás mögött a pártmunka helyes gyakorlati formái: a pártcsoportok tanácskozásai, a pártszervezet értékelései a szakigazgatási szervek dolgozóinak munkájáról, magatartásáról, a kommunisták és a pártonkívüliek egyéni beszélgetései állnak, melyek eddig is sikereket hoztak a munka javításában. Most ezeket a formákat elevenebben a tudat ötvözésének szolgálatába állítják úgy, hogy az osztályok dolgozóinak munkájából, magatartásából kiindulva elemzőbben tárják fel a problémákat Annál is inkább, mert akad még lélektelen és goromba ügyintéző; felelőtlenség az anyagi javak felhasználásában; selejtmunka. Előfordul még a panaszügyek, közérdekű bejelentések intézésének elhúzása, a „kiszaladás" az előírt határidőkből, vagy elhamarkodott döntés. Az anyagi javak felhasználásának visszásságai is joggal háborítják a lakosságot. Ezeket a negatívumokat, elkerülésük módját a párttaggyűlésen, azután a pártonkivüliek részvételével tanácskozó pártcsoportok ülésein kívánják megbeszélni. Helyes lenne, ha a pártcsoportok, amelyek átfogják a szakigazgatási szervek kommunista és pártonkívüli dolgozóit, idő- lésen is tapasztalni olykor, ben is gyakrabban, rendsze- b£>Sy ..alulról" kevés vagy hiányzik a bírálat Peresebben foglalkoznának a dig a taggyűlésen nincs helyi élet és munka kérdé- felettes, főnök, beosztott, haseivel. Természetesen — mint nem egyenrangú és jogú eddig is r nem a hivatali Párttagok vannak, szakfelügyelet, hanem a Szükséges az is, hogy a munkához való viszony, ma- párttaggyűléseken ott legyen ... . minden parttag. Szinte rendgatartas és tudat szempont- szeresen jó néhányan indokojából. Hiba, hogy vannak latiariul elmaradnak a tagpártcsoportok, amelyek hosz- gyűlésről, s ez sérti a pártszabb ideje nem tanácskoz- fegyelmet, tak, pedig volna miről beszélniök. Nem tudatosult még a Azt sem lejiet figyelmen szakigazgatási szervek valakívül hagynia a pártszervezet- mennyi dolgozójában: úgy nek; a kommunistáknak, kell munkálkodniok, hogy a hogy a tanácsi szakigazgatási kisebb-nagyobb ügyek, akták szervek dolgozói között is ta- mögött érző emberek állnak, lálkozni különféle kispolgári Szép és felelősségteljes a vánézetekkel, főleg individua- ros és lakossága életét érinlizmussal, egoizmussal és az tő feladatokban eljárni, ezzel járó morállal, ami a Ezért a kommunisták szemémunkát húzza vissza. Ezek lyes példájával, a pártcsoporleküzdése érdekében szapo- tok munkájával, türelmes rítják a kommunisták és a szavakkal e helyzet megszünpártonkívüliek véleménycse- tetése cél. réjét, szembesítik a helyes álláspontot a helytelennel. Nem ártana, ha a nézetek A munka ugyanis a tanácsnál sem egyszerűen szak. „, ,, , feladat, hanem hatásában poszembesitesét valamennyi . . , , _ útikai tevekenyseg — amint ezt a párttitkár is hangoztatta. A végzett munka az érpártonkívüli részvételével a pártcsoportok ülésének napirendjére is tűznék. • A fejlődést segíti, hogy tékmérője annak, hogy mennyire felel meg hivatásának, a lakosság szolgálatápártszervezet vizsgálja a nak az államhatalom helyi szakigazgatási szervek mun- apparátusa. A fejlődő élet káját a szocialista tudatos- növeli a szakigazgatási szerság és erkölcs alapján. Egy- vek feladatait, s ezzel a taegy szakigazgatási szerv te- nácsi pártszervezetnek is lévékenységének értékelését a pést kell tartania. kommunisták a pártonkívüliek képviselőivel együtt végzik. Azután megbeszélik a tapasztaltakat az érintett szakosztály dolgozóival őszinte, baráti eszmecserén. Legutóbb a pénzügyi osztály doldozóinak munkája került napirendre. Elismeréssel illették az osztály közösségére jellemző jó eredményeket, de a munka döccenőit sem hallgatták el. Ilyen — más osztályok dolgozói között is tapasztalható — a helytelen szemlélet egy-egy ügy intézésekor. Ennek során az ügy érdembeni, lényegi része, elintézése a háttérben van, a hangsúlyt az kapja, hogy a paragrafusok csontmerevségével legyen különféle papírvédőpajzs arra: „eljártam..." Ezt a „szemléletet" megbélyegezték. Javasolták azt is a pénzügyi osztály dolgozóinak, hogy a teljesebb, jobb ügyintézésért javítsák a munkakapcsolatokat a többi szakigazgatási szervvel. A kritikai szellem erősítéséért a pártszervezetnek szintén van teendője. A hibák, lazaságok ellen fellépni jog is, kötelesség is. Egymás munkájának segítése kritikai észrevétellel is: felettesre és beosztottra kölcsönösen érvényes. Ez nem „bontja" a hivatali fegyelmet, a tisztségviselők tekintélyét. Sajnos, még a párttaggyűMurvay Sándor Haiairkezett a könnyűipari delegáció Nagy Józsefné nyilatkozata Hétfőn /este hazaérkezett az a könnyűipari delegáció, amely Nagy Józsefné miniszter vezetésével az EAK-ban és Indiában tett látogatást. A delegáció látogatásának tapasztalatait Nagy Józsefné könnyűipari miniszter az MTI munkatársának adott nyilatkozatában a következőkben összegezte: — Utazásunkkal dr. Musztafa Khalil, az EAK iparügyi miniszterelnök-helyettese, valamint Manubhai Sah, az Indiai Köztársaság kereskedelemügyi államminiszter meghívásának tettünk eleget — Látogatásunk céljának megfelelően hasznos tárgyalásokat folytattunk az Egyesült Arab Köztársasággal és az Indiával kiépített kapcsolataink bővítéséről, a könynyűipari együttműködés kiszélesítéséről. Megbeszéléseinken azt tapasztaltuk, hogy a kölcsönös előnyök figyelembevételével kedvező lehetőségek kínálkoznak például az Indiában készülő pamut tipusú fonalak, nyers szövetek, kész textil- és bőráruk, valamint nyersbőrök fokozottabb vásárlására, ugyanakkor arra is, hogy az indiai iparosítási tervek megvalósításához nagyobb arányban szerezzenek be különböző magyar gyártmányú komplett gyár berendezéseket. Tárgyalásaink és a későbbiek során létrejövő megállapodások elősegíthetik az egy időben kezdődő ötéves tervek megvalósítását. 1966 első két hónapjában kerül sor azokra a szerződéskötésekre, amelyeken a jövő évi, illetve a következő évek áruszállításait rögzítik. (MTI) Reaktorfizikai konferencia Budapesten Hétfőn Budapesten, a Tech- nossy Lajos akadémikus, a nika Házában megnyílt a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet 4. nemzetközi reaktorfizikai konferenciája. A tudományos ülésszak résztvevői a kutatóreaktorok fejlesztésében elért eredményeiket ismertetik, és megvitatják a munkájuk során felmerült problémákat. A konferencia mintegy 200 szovjet, csehszlovák, lengyel, német, bolgár, román, koreai és magyar résztvevője két szekcióban több mint száz beszámolót vitat meg. A nemzetközi értekezletet JáKözponti Fizikai Kutató Intézet igazgatója nyitotta meg. A 6 napos konferencia záróülésére november 20-án, szombaton kerül sor. D eüagógusok és nem pe* dagógusok mind gyakrabban és mind nagyobb érdeklődéssel kérdezgették az utóbbi időben: mi van az iskolareformmal? Kérdéseik jogosultságát azzal indokolták, hogy több alkalommal hallottak, olvasták a gimnáziumi gyakorlati oktatás, valamint a szakközépiskolák bírálatát; tudtak arról, hogy a középfokú technikumok létjogosultságáról, s általában a középfokú szakképzésről még viták folytak, s a középiskolák általánossá tételének eddigi értelmezése sem volt helyes. Most mindezekre a kérdésekre részletes és világos választ adott a művelődésügyi miniszter parlamenti beszámolója, valamint a képviselői vita. Mint ismeretes, a reform törvénye három alapelvet hangsúlyozott: az iskola és az élet kapcsolatának megerősítését, az oktatás korszerűsítését, valamint a hatékony kommunista nevelés kibontakoztatását. Ezeknek az elveknek egyikét sem érte bírálat Más dolog azonban, hogy azoknak az elgondolásoknak, gyakorlati intézkedéseknek egy része, amelyekkel e célok megvalósulását elérni véltük, nem váltották be minden vonatkozásban a hozzájuk fűzött reményeket. Valóban igaz, hogy a gimnáziumi 5+l-es rendszer keretében végzett szakmai előképzés nem járt a várt sikerrel, hiszen még a szakmai minősítővizsgát tett fiataloknak is csupán elenyésző töredéke ment az érettségi után arra a pályára, amelynek ismereteit négy évig tanulta. Az is igaz, hogy a szakmunkásképzés középfokra emelése — főleg az olyan mezőgazdasági szakmákban, amelyeknek hagyományai sem voltak — korai, s erőnket meghaladó elképzelés volt Nem bizonyult helyesnek továbbá a középfokú oktatás általánossá tételének az az értelmezése, amely figyelmen kívül hagyta a termelőmunka melletti továbbtanulást Mindebből azonban egyáltalán nem következik — s ezt többen is hangsúlyozták az országgyűlésen —, hogy vissza kell kanyarodni a reform előtti állapotokhoz. A szakközépiskolákat nem azért érte bírálat, mert felesleges a középfokú szakmai képzés, hanem mert szűk keretek között csupán egy szakmára készítettek elő — és általában nem jobban, mint az eddigi szakmunkásképzés. Továbbra is szükség van tehát a középfokú szakmai oktatásra — sőt a középisko'ák között növelni kell arányukat részesedésüket —, de a szakmai, műszaki ismereteket nyújtó szakközépiskoláknak szélesebb alapokon kell felépülniük, mint a szakmunkásképzésnek. És a hagyományos szakmunkásképzést sem úgy védelmezzük, mintha az korszerűsítés nélkül megfelelne az élet követelményeinek. Magasabb szintre kell emelni itt is az okTél támadt Európára A korai tél faggyal és havazással váratlanul rátámadt Európa számos országára. A hótakaró majdnem teljesen befedte Angliát Skóciában több órára megszakadt a forgalom a hóakadályok miatt. Párizsban is leesett az idei első hó és Franciaország középső ós északi részében erősen lehűlt a levegő. Nyugat-Németországban a jeges utak akadályozzák a forgalmat Stockholm külvárosaiban a több mint 30 centiméteres hóban sokan sítalppal közlekednek. Moszkvában hétfőn reggel mínusz 18 fokot mértek. Hazautazott az MSZBT küldöttsége A Magyar—Szovjet Baráti Zala megyei pártbizottság Társaság háromtagú kül- első titkárának vezetésével döttsége Varga Gyulának, a hétfőlj délben Moszkvából repulogepen hazautazott Budapestre. A küldöttség — melynek tagja volt dr. Bozó Sándor, az MSZBT megyei elnöke is — tíz napot töltött a Szovjetunióban, ebből az utolsó négy napot Grúziában. Vasárnap este V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese búcsúvacsorát adott a küldöttség tiszteletére. tatást és a nevelést, s ami szintén fontos: be kell kapcsolni ezt az iskolatípust is — miként a reformtörvény és a mostani miniszteri jelentés is hangsúlyozta — oktatási rendszerünk vérkeringésébe. S a középfokú oktatás általánossá tételéről sem mondunk le, csupán nem hagyjuk figyelmen kívül — mint eddig — a felnőttoktatást. Az indokoltnak mutatkozó változtatások tehát nem visszalépést, hanem előrehaladást jelentenek. % fczenkivül a helyes értékelés érdekében azt szintén el kell mondanunk, hogy nem csupán az alapelvek, hanem a reformmal összefüggő gyakorlati intézkedések egész sora is jónak, helyesnek bizonyult. Kielégítőnek mondható például az általános iskolai oktatás és nevelés reformja, hiszen a tananyag lényegesen korszerűsödött, jobban építenek az életkori sajátosságokra, színesebbek, tanulhatóbbak lettek a tankönyvek, s a politechnikai oktatás is mind jobban a helyes vágányra kerül Itt. A felsőfokú oktatásban ugyancsak jó úton jártunk a szakmai gyakorlatok új rendszeiének kidolgozásakor, valamint a tananyagkorszerűsítési munkálatokIcai az új programok és tantervek kialakításakor. Ezek tények. fi milyen következtetések adódnak? Mindenekelőtt az, hogy nincs ok a megtorpanásra, a tétlenségre, s különösen nincs ok a reform valamiféle általános felülvizsgálatára. A legnagyobb biztonsággal mondhatjuk például, hogv az isicola és az élet kapcsolatának elmélyítése nem csupán nem vált időszerűtlenné, hanem mind égetőbb és fontosabb feladat lesz. Ez a kapcsolat eddig gyakran formális volt: megelégedtünk azzal, hogy a tananyagot az élethez igazítottuk, s a diákokat bevittük a gyárakba, a tanműhelyekbe. Éppen a gimnáziumok gyakorlati oktatásának fogyatékosságai mutatják, hogy ezen tovább kell lépnünk, s az életnek, korunk és társadalmunk igényeinek megértése, megszívlel óse nagyon fontos, az iskolának minden porcikájában korszerűnek kell lennie — tehát változnia kell. Naivitás azt várni a huszadik század második felének iskolájától, hogy olyanféle stabilitásra rendezkedjék be, mint az ötven évvel ezelőttiek. Sokat beszélünk a gyorsan változó életről, de gyakran éppen azt hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez állandó készenlétet, rugalmasságot igényel, annak a képességnek a csiszolását, hogy folyamatosan újjal, jobbal cseréljük fel a kevésbé jót. Mindebből következően bizonyosan tudjuk, hogy változtatásokra később is lehet számi írni. A fejlődés, a változás, valamint az észlelt hibák és fogyatékosságok előtt nem csukhatjuk be a szemünket, és helytelen lenne, ha valamiféle hamis stabilizáció-illúzió kedvéért úgy tennénk, mintha az iskolareform minden vonatkozásában megtaláltuk volna már a legjobb megoldásokat. Csakhogy korunk szocialista iskoláját senki sem fedezheti fel csak úgy egyszerűen, azt magunknak kell — nehézségek, sőt tévedések árán is! — kimunkálnunk. A z országgyűlés vitájából kiderül, hogy az iskolareform sok kérdésében megtaláltuk már a helyes utal, míg másokban változtatásokra lesz szükség. A fő célok azonban maradnak. Ezekért a célokért kell továbbra is dolgozniok, küzdeniök a nevelőknek, a szülőknek, az egész társadalomnak. tóth laszló Kedd, 1965. november 16. DÉL-MAGYARORSZÁG £