Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

Juhász Gyula Siklós János HOMOK Száz éve — 1865. október A kilencvenes években a Pesti Hírlap tárcarovatában — a vonal alatt — gyakran találkozott a nyájas olvasó (boldog békevilág volt, miért ne lett volna nyájas az, aki -, "<!le.tfl't C.ser,^ , ... .. . . . Mihály szegedi iro. a ioolvasott) a Homok nevével és írásával. Ezek a hangula- városi és vidéki napilapok tos leírások és elbeszélések a szegedi Ievegó tavaszi tu- kiemelkedően népszerű tárvallatát hozták a pesti Irodalomba. Akáclllat és földszag caírója volt 1886-tól 1925volt ezekben a történetekben, az egészség és az egysze- valamilyen okból ké. , . „_ " sett a kézirat, a Pesti Naprűség lehellete. DCifit a fiiisztáii — Kl ez a Homoki — kérdezte önkénytelenül a nyájas olvasó, akinek ilyen szíve szerint írdogált az ismeretlen szerzó. Egyszer csak megindult az ostrom a legnépszerűbb hírlap szerkesztője ellen (Jókai és Mikszáth is ott díszelgett a munkatársak hatalmas gárdájában), és ló, a Pesti Hírlap szerkesztősége távirati úton érdeklődött a késedelem okáról. m A Homok írói néven dolmlnden Homok-tárca után megismétlődtek a kérdések és goaó Cserzy Mihály nem megjött a sztereotip felelet: — Homok néven Cserzy Mihály ír, aki köztiszteletben álló borbélymester Szegeden. így vonult be lassanként Homok a magyar Parnaszszusra. A szegedi Iparosság adta ót a hazai irodalomnak. Es 6 tovább dolgozott műhelyében, a különféle fejeket formálva, és tovább írt otthon (6 is haláláig Itt maradt élet kapujában. De a múSzegeden), a különféle történeteket fundálva. Egész sor ló szegedi tanyavilágból az könyve jelent meg, regény, novella, rajz, amelyek a szetartozott korának irodalmi elsői közé. Gátolta ebben „vidékisége". Kettős értelemben is. Vidéki voltán felül nem ért föl a társadalom mozgását befolyásoló eszmékhez, témái megálltak a kapttallzálódásra forduló utókor is hiteles emléket ..„ _„ .. , . . , . , .. kapott írásaiból. Temetésén gedi népélet képét tükrözik, mint a pusztai sömlyék tisz- j^óra Ferenc, a kortárs, épta tócsái a mosolygó eget. Tömörként/ mellett 6 volt a pen ezt a motívumot emelleghűségesebb és leggondosabb krónikása annak a külön te érdeméül: „Hálás lehet szegedi világnak, amely lassan, lassan eltünedezik erről a n?ked ® magyarság, hogy az ,, , . . , utolsó órában megmentetted földről, színei elfakulnak, dalai elnémulnak, szépen elmegy a jövendőnek a maga neméközanyánk ölébe, és átengedi helyét üj ldók új embereinek ben egyedülálló munkádban és dolgainak. Valami meleg érzelmesség, könnyes és fátyo- « magyar nép belső rajzát, los ellágyulás jellemezte Homok beszédmodorát, írásban és £ szóban egyaránt. Igazi bensóség, amely szerelmesen simo- rasztot..." A kortárs gatja tárgyalt, melyeknek lelkét megtalálta. Künn a pusz- szubjektív érzésen át érez- a pusztán című kötet elején dó" várost, amely szerinte azonos úton Indultak. Mindez a fajta humanitás, mert csak a személyes sérelmet érzékeli, az osztályméretekben jelentkező sérelemre már nem tud reagálni. wfmmm CSERZY MIHÁLY Vinkler László rajza Ez csak felszínes felvillantása egy gazdag, érdemtelenül feledésbe merült irodalmi életműnek. Igaz, hogy a történelem megrostál minden jelenvalót, és csak nagyon kevésre nyomja a maradandóság bélyegét Homok munkásságának egy része kihullott a történelem rostáján, de sajnos a maradandóságig művelt írásai sem kaptak nyilvánosságot. Ezen szükséges változtatnunk. Ezzel kapcsolatban érdemes eloszlatni néhány tévhitet is. Tömörkény hatását nem lehet vitatni Homok fejlődésében, de az a beállítás, amely Cserzyt Tömörkény-epigonná degradálja: mindenképpen hamis. Cserzy nem Tömörkénytől tanulta a parasztnovella írását. A parasztnovella adott volt, nem Tömörkény találta ki. Tömörkény és Cserzy tán, a földművesek körében talált 6 Igazán és egészen ma- n* a tárgyi igazságot, megára, és kis kocsmák szelíd, csöndes félhomályában, lám- g* Aend.ráfl pagyújtás előtt, amikor az emlékek világítanak, mint a hó Cserzy és Tömörkény tesz rangot adó és jelentő beve- sok rontást hord magában ketten eljutottak a paraszti zetőben Írja Tömörkény: és veszélyezteti az ősi, ere- ,, , . „ Nem most volt éppen, ' deti paraszti tisztességet. A életképek megformálásához kissé régebben volt, hogy e városi kisasszony külföldi és Cserzy a munkásprobléaz estében. Igen gyökeres és ízes magyarság Jellemezte az nek, az nagyjából azonos könyv szerzőjének néhány nyaralás helyett itt a ta- mák lényegének megismeírásmódját, amelyet még Tóth Béla ls szeplőtlennek talált, mindkettőjüknél: lgyekez- kéziratát visszaadva mond- nyán lebabázik, azután ott- réséhez tehát egy maga. ... «nxtt. if.Hv.it rw»Hiv D main,.. nvotv . /.fi. nek megmenteni egy saját- tam: Miska, ezekből nem hagyja a gyermeket, hogy h., és fölötte kedvelt, pedig a magyar nyelv e páratlan értője tógos efnikum tór^ Xesz prédlkációs halott Ama majd később jönnek érte és «abb irtékű nézőponthoz, igen szigorú volt ebben a tekintetben. szellemi hagyatékát..." Ez dolgozatokban grófok vol- elviszik a menhelyl embe- mint pályatársa. Szalag Józseffel együtt népszínművet ls írt Cserzy MI- a szegedi „népnemzeti" is- tak. meg grófnők, meg a rck. A gondozását végző Cserzy népiessége és nehély Uparimédds címmel, amelyben a magyar paraszt, vagy JSff^SSfuS. SS^e'í^ö2SH». lekményeinek konkrétsága ha úgy tetszik, kizgazda földéhségét megkapó drámai erő- íomt'örténeti érték: figuráivei és Igazsággal szólaltatták meg. Különösen az első fel- val, zamatos ,/szöged!" nyelvonása szinte tökéletes ennek a darabnak, amely a szegedi vezetővel még most is élveszínpadon Is becsülettel és sikerrel megállotta helyét Még Jsetes lrodaIomegy másik népszínműbe is belekezdett Homok, de már ma- Homok kortársai közül gányosan nem tudott boldogulni vele. Tömörkény István kilépett a négy évtizedes feledésCserzy Mihály a barátság és társaság embere volt, örök- böl> Mdra Ferenc művészelatban elkopott ezen iro- be és elmegy a menhelyre, nem Tömörkény-hatással dalmi alakok és irodalmi hogy visszahozza a más függ össze. Mindketten egy bútorok között ott röpdös- gyerekét Hasonló motívum, h.lvrfil v„tték a naraszttek az írni tudás fehér ma- hogy a gyereket szült pa- helJ™ Z ' t^TL darai is... az ígéret föld- rasztasszony elmegy vá- novella előzményeiből, a teje ott volt a Szent István rosra szoptatódadának, ha- nyal riport és a törvénytéri búzapiacon, a gyü- vi 10 pengőért, a fináncbiz- SZ(iki tudósítás konkrétságot mölcspiacon, a lóvásárban tosékhoz és addig a saját kf á t elódöktól is. Ez ^ *• • . . „ . , _ és messze kint a nagy gyereke „gumi-csöcsre" fog- ...... ... . .. „ ké szíves és derűs, az asztal örömeinek bölcs és hálás ál- i?*', mezőkön, ahol apró házak- va elpusztul anyatej híján, "jségiról műfaj és ebben a ban egyszerű emberek mód- A város nyomasztó Züllött- konkrétság szinte törvény. . . „ , . . . , . . zy Mihályról érdemtelenül dozója. (Csak utolsó éveiben borult el a kedve, a nemzeti feledkeztünk meg. Tárcaés egyéni bajok és bánatok miatt.) O volt egyik alapítója novelláiból utoljára 1943és éltetője az Irodalmi Tetőnek, amely hol Itt, hol ott, hol ban Jelent meg a kor ízfehér, hol piros abroszos asztalok mellett űzte a gondokat, táf^íhJ'jfiS® M?°vá és fűzte a vidámság tarka koszorúit. Baglcs Rózáitól a Kop- val'. Születésinek ÉzáTadik ££££ .CstöTkera~ Nagy tévedés azonban ar- „ e'ov helv plg minden Jóravaló bormérést kipróbáltak. évfordulóján egy válogatás szegény. embert. Csak keres- . _ piesség* jegyeit is egy helyfelett egyszerű életet él- sége megrontja a szerelmé- a népies stílust pedig nek... Homok megtalálja a ben csalódott parasztlányt, . nvplv„ teremtettekubikost, a barlanglakó aki az urak gyűrűs, po- nyelve wremtenetéglaverót és egyéb min- mádés szeretője lesz. __ denféle isten teremtette a erz is egy helyről származik — a néptól. „Bizonyos néÉlete végén meglátogattam egyszer abban az utcában, ^ml^zés' vol^^^ amelyet azóta róla neveztek el, a lugasban üldögélt Várossy Gyula, a derék és vidám papíró és egy másik férfiú társa- ["öl ságában. Ez egy őszhajú, borotvált, talpig feketébe öltözött L—J tisztes öreg volt, én bizony majdnem a föltámadt Dugonics- Cserzyt ez a táj nevelte se továbbra is, mert a bá- ra gondolni, hogy Cserzy a rö] vette cserzy és T6nya koránt sincs kimerít- városban csak Ilyesmiket „ „ ' „„„m4«tAi V6' <?kább valamennyien, látott. Kora sofc állforga- mörkény' 8 nem ^^tól. akik járunk, csak egészen a tetején durkáljuk még." Cserzy Mihályt három esemény lendíti véglegesen iparosodó városban az új ^ rend és élet készülődését, és nak néztem: Deréki Antal volt, az érdemes pálcás színész, íróvá, kereste a témát, az írói pályájára" 1894-ben fel- Tömörkénynél biztonságoa nemzet nagyérdemű napszámosa, akinek magányos öreg élet érdekes, izgató jelensé- veszik a Dugonics Tánsaság- sabben vetett számot napjait évenként a Homok magyaros vendégszeretete édesí- g6}L ^^hii * tette meg. Cserzy Mihályt utolsó útjára Mára Ferenc múl- grófi vúágrólTömörkény hatatlan szavai bocsátották el a közművelődésnek szentelt beszélte le. Első novellás új osztály palota csarnokából, a csöndes, nyugalmas, békés, boldog kötetét ba, s 1896-ban megjelenik első írása a Pesti Hírlap- . . . , _ ban, Homok aláírással. Ez- forradalmi harcáról. Cserzy után és később egyre gyak- észreveszi a füstös gyárké- * A folklór jelentkezése megtójánál jobban megérezte az szfncsítette az irodalmat, a tójirodalmat, s ez országos, sőt európai tendencia. Kompozíció tekintetében Tőegy mörkény erőteljesebb Cserfeltörekvésének zynél ^ ez egészen alsóvárosi óskert ölébe. 1929 Tömörkénynek rabban jelentkezik a fővá- mények alatt dolgozó munajánlja s az előszót is novibazári l-»arát, a Cserzy KORTÁRSAK — Cserzy Mihályról rosi lapokban (Pesti Hírlap, „„, ... Pesti Napló, Az Újság, Va- kós éle^bdl af hogy UJ előtt járó kortárs írja. Kint sárnapi Újság, Világ stb.), mozgatóerő jelent meg a de a szegedi lapoktól sem városban: a bérharc. Egy marad el: a Szegedi Nap- kőműves gyűlés leírása, ami ÉVm^faz AHSÓköz! délf» SfZ lompártol6 " közönsége ünlöny, a Győri Hírlap tar- Mhály kocsmájában került 'onipa"°l fiZÜletésének caírója is. A harmadik ese- megrendezésre - műfajilag nepb az író szuIf, . mény első novellás gyűjte- riport, de szikrázó dlalógu- Szadik évfordulóját. Az ményének megjelenése, Tö- , , atmoszférate- egykori mKrir^nv aminél saivai, nagy aimoszieratemás természetű probléma, mint az a szemlélet, amely immár három és fél évtizede mérvadó, hogy Tömörkény hatására lett író Cserzyböl. Most Szeged város irodaborbélyműhelyből MÖRA FERENC „A magyar paraszti és kispolgári élet kisplasztikája volt a te művészeted, nem nagyigényű, de Úszta és becsületes művészet ..." „Szolgálatot fogsz véle tenni a magyar irodalomnak, olyant, amilyent csak te tehetsz meg. egész életeden át élesszemű és melegszívű írója a magyar népnek... Hálás lehet neked a magyarság, hogy az utolsó órában megmentetted a Jövendőnek a maga nemében egyedülálló munkáidban a nép belső rajzát, mielőtt az idők járása elsodorta volna a magyar parasztot..." SCHÖPFLIN ALADÁR „Amit írt. az már több ponton az etnográfiát súrolta, sokszor át ls lépett az irodalomból az etnográfiába, s általában a tipikusra, a szokásszerűre, az általánosíthatóra volt az frása beállítva, nem pedig az egyénire. Ebben az irányban azonban kiegészítette Tömörkény művét s derék szolgálatot tett az irodalomnak olyan ágában, amelynek ma már alig van művelője. Halálával kiesik irodalmunk sprektumából a szegedi szín, s ezt veszteségül érezzük.*' JVI1A8Z GYULA „Homoknak nevezte magát, pedig gyémánt volt." „Nem politizált — a magyar irodalomban ritka kivétel —, de azért a szegények és szenvedők pártján volt mindig, a kisemberek pártján." Főbb mnnkái A Szeged-rókusi Népkör milleneum díszzászlajának története (Szeged, 1897) Kínt o pusztán (Szeged, 1899) - Falusi históriák (elbeszélések, 1902) - Földművesek (Szeged, 1903) - Hazulról... (1907) Siófoktól Keszthelyig (1909) - Kialvó lángok (történeti regény Szeged, 1911) - Vasárnap délután (rajzok. Szeged, 1912) — Játszik a délibáb (regény, Szeged, 1912) Régi világból (elbeszélések. Szeged, 1918) Ugarimádás (népszínmű, Szeged, 1921) — Az öreg Szeged (Szeged, 1922) — Legendás időkből (regény, Szeged, 1S22). mörkény említett aján.ásá- =* —, ~™ _ ame.yben annak tdején " -*-" ma valójában ez akkor sem volt borbélymúhely, amikor a firma lnQlr . . rázslatosan mutatja meg a Caeny dolgozott ~ írásainak stílusjegyei el- , , . . cukrászda lett De árulják, hogy az elődök és munkások és a tulajdonosok cukrászda lett. ue a kortársak nyomán halad, harcát, ami becsületére válik 3 82686(51 82ázad 6lep ezt jelezte Irodalmi alkotórasztot, a városszéli kisem- irodalomnak. s abban a tár. m0hJely volt, aho, a város bért, hogy meglássa bennük'és" "náluk — az esetle- cóban (Harc a kenyérért), irodalma formálódott. gessel szemben a lé- amelyben egy munkás- Nagyot változott azóta a nyegest. Sajnos ez nem "trájk leírására vállalko- világ. Cseray par^zttair«k mindig sikerül. Eközben ki- *k, o.yan típusokat for- Wf ^^'^JTSSÍ alakulnak az állandósuló mál meg, amelyek ma ls sot amely már elüt a hohelyek a cselekmény meg- élöek. Hat-hétszáz fős építő- moki földönfutók rtlágától rendezésére és megformá- iP«rI sztrájk minden tár- és biztató jövőt mutat « lódnak az állandó nevek, odaírni, szociális pólusát |tfók&élfztr^kotípusok, amelyeket elősze- eSy-vgy villanással világítja Ió munkások unokái kisajáretettel forgat, variál Cse- meS. és logikai erővel mu- tftották maguknak a gyárat, lekményeinek állandó he- tatja be a sztrájk bukásá- ők dirigálnak már, mint * j nak okait gazdák. De a nagy fortélyé a börtön, a csárda, a na* OKaJt- neImi sorsforduló után sem tanya, a rendőrség, bíró- Homok szentimentalizmus- érdektelen Cserzy életszemság; ez a fcorízlés irodalmi ba játszó humanizmusával leletéből sarjadt szegedi va,,'»« . . a munkások mellé áll, de lóság olvasgatása: nekünk vetuiete LS. kilátástalannak érzi az réginek tűnhet, de egy daÉrdekes vonása egész iro- egyenlőtlen erejű küzdelmet rab valóság volt akkor, s dalmi tevékenységének a és féltésből eredően figyel- tanulságos ma is. Ezért sem város és a falu közti vi- mezteti őket: „Ne csináljá- csak irodalomtörténelem; szony vizsgálata. Plasztiku- tok, a családot kenyér- élő, élvezetes irodalom az san mutatja be a „romlan- nélkülivé teszitek." Hamis olvasó emberek számára. 4 OiL-MAGTARORSZAG Szombat, 1965. október !«.