Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

Útitársak Nemcsak városok pusztultak el, 6 házak dőltek romba a második világháborúban, de az emberi lelkekben is mély sebeket ejtett a sok megpróbáltatás, az éveken át tartó szenvedés. Ezek a sebek azonban sokkal kevésbé látszanak, mint az égbe meredő füstös romok, dc ahhoz, hogy begyógyuljanak - ha egyáltalán be tudnak gyógyulni valaha - sokkal több időre van szükség, mint a romok eltakarításához. Ezeket a rejtett és lassan gyógyuló lelki sérüléseket veszi számba az Útitársak cimú szovjet film, amely az ismert Írónő, Vera Panova hasonló című kisregényéből készült az elmúlt évben. Ha úgy tetszik, a lelkek „hátországának" is nevezhetjük azt a birodalmat, amelynek feltérképezésére az írónő vállalkozik. De nemcsak a lelkeken esett sebesülések nyomát kutatja, okokat, magyarázatokat is keres, hogy az emberek elé tárhassa: ime, a fellúlt otthonok mellett feldúlt, sezsült lelkek ezreit, tízezreit agyta maga mögött a háború. Egy kényszerűen együvé zárt 1'bcri közösség, egy sebesülteket szállító kórházvonat lakóival ismerkedik meg a néző a történet során: legkülönbözőbb foglalkozású és legkülönbözőbb egyéniségű emberek ezek, akiknek a történelem szabta kényszerűségből összefonódó élete a háború okozta lelki sebesülések egész sorára ver fényt. Belov, az öreg doktor, aki mint belgyógyász világéletében viszolygott a vértől, most nap mint nap operálni kényszerül, Lena a mindig vidám ápolónő szerelmét veszti el, I a többiek is mind mind a maguk módján szenvednek a világraszóló vérontástól, mégha közvetlenül nem is éri őket sebesülés. Sorsok, történetek követik egymást, amelyeket az Írónő tömör és emelkedett mondatokkal kommentál, emberek tűnnek fel, majd vesznek el a kegyetlen forgatagban. Csak a kórházvonat megállíthatatlan futása állandó és mindig visszatérő motívum ebben a filmben, ez az a váz, amire az egyes epizódok tapadnak. Ez a kötőanyag azonban olykor kevésnek bizonyul, s a néző úgy érzi,hogy tulajdonképpen az Írónő Fekete szárnyak A téma nagy és megrenitő. A feldolgozás azonban ?.m méltó hozzá: szürke ; sematikus. Pedig a téában nagy lehetőségek jlenek. A munkásmozgarn egy-egy jelentős eseénye, fordulópontja, az oszlyharc föllángolása, az erőIjes összeütközés a tőkések a munkások, a bányatulajonosok és a bányászok kö>tt, amelyről ez a film is '.ól, olyan konfliktusok kiontását és ábrázolását teszi hetővé, amelyek — ha műészlen bánnak velük — miniig érdekesek, izgalmasak, feszültségterem tők. Ez a szélesvásznú lengye! film — Eva és Czeslaw Petelskl rendezése i— azonban a sablonok nyelvén beszél, s egyáltalán nem törekszik arra, hogy olyan mozzanatokat, elemeket keressen és ábrázoljon, amelyek a hasonló témájú és cselekményű filmekben eddig még nem szerepeltek. A cselekmény kibontása — az ahogyan a bányászok eljutnak a sztrájk gondolatától a cselekvésig — minden lépcsőfokát tekintve ismert és sokszor feldolgozott téma. Itt éppen ezért új motívumok keresése lett volna a legfontosabb feladat. Az emberábrázolásban is újszerűbb elveket kellett volna érvényesíteni. A filmben minden szereplő egy-egy sablon, egy-egy séma; a bánya francia igazgatója éppúgy, mint a lengyel igazgató és romlott kislánya, valamint öregedő felesége és a többiek is. S mindezeken fölül, illetőleg ezzel együtt, az elavult naturalizmus atmoszférája veszi körül az egész filmet,, a cselekményt, a jellemeket és a környezetet. Modern, frissebb hangot tulajdonképpen csak Kurt Weber operatőri munkájában vettünk észre. De ez az újszerű és modern hangvétel jelen esetben zavart. A fényképezés stílusa kiáltó ellentétben áll a film elavult naturalizmusával és sematizmusával. Megrendítő élményt nem nyújtott ez a film. Salnáljuk a nagy témában rejlő elveszett iehetőségeket O. L, D/lcnni/i viz van a Földön ? kedve szerint szabja meg, mikor, s milyen epizódot sorakoztat fel; az egyes jelenetek, jelenetsocok nem állnak össze egyetlen, egységes történetté. Ez a momentum aztán olykor vontatottá teszi a filmet. A néző ugyanis nem kötődik annyira a látványhoz, mint kellene, mert nincs a filmben egy olyan egységes történeti mag, amely a nagyobb összefüggések feltárására, a művészi egcsz birtokba vételérc inspirálna. Az Útitársak az új típusú háborús filmek sorába illik, valahova a Ballada a katonáról című emlékezetes Csubraj film mögé, mert ha nem is olyan mélyen és intenziven, dc hasonló gondolatokat közöl, s formai megoldása is hasonlóan igényes. Iszkander Hamrajev rendezéséről ezzel el is mondtuk a véleményünkét, munkájáról még anynyit, hogy a jelenetek egymásmellé helyezésekor talán egy kicsit elevenebb ritmus szerint válogathatott volna. A film szereplői között örömmel láttuk viszont a Ballada a katonából ismert Zsanna Prohorenkót, aki most is kiválóan játszik, bár szerepe természetesen kisebb lehetőségeket biztosít számára, mint első filmjében. A kórházvonat komisszárjának szerepében Valentyin Zubkov markáns és igen rokonszenves alakítást nyújt. • Konsztantyin Rizsov képei bensőségesen költőiek. A. L, Vá aszo?mlr 87 iHe'étesftV Megnyílt a XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Megbízható becslések szerint a föld népessége 15— 20 éven belül a jelenleginek körülbelül másfélszeresére, vízszükséglete azonban — a civilizáció és a kultúra terjedésével legalább négyszeresére nő. Halaszthatatlan feladattá vált tehát a széles körű nemzetközi együttműködéssel. a tudomány legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával megkeresni a módot, hogy az igényelt víz. mennyiség a megfelelő időben rendelkezésre is álljon. Víz van bőven a fö'rpín csaknem 1,4 trillió köbméter. Hatszázhatvanmillló Balatonra lenne elég. Ebből azonban csak 2,8 százalék az édesvíz és annak is csaknem négyötöde a sarki jég. A jégsapkák, jégtakarók, gleccserek pillanatnyilag hozzáférhetetlenek. Az emberiség Jelenleg világviszonylatban a teljes vízkészletnek csupán 0,63 százalékát használja fel. Ennek is csak 1,52 százaléka talá'hTö a felszínen, a tavak és folyók medrében. Mindezek azonban bár eléggé megbízható, mégiscsak becsült értékek. A szükségletek fedezésére, megszervezésére viszont pontos adatokra és részletesen ki-1 dolgozott módszerekre van i szükség. A fő feladat: pon- | tosan meghatározni a vízkészletet. Megállapítani ennek a készletnek a megoszlását és időbeni változásait. Ebben a nagy nemzetközi együttműködésben részt vesz a magyar hidrológiai tudomány is. amelynek igen nagy a nemzetközi tekintélye. A 80 éves magvar vízrajzi szolgálat a világ egyik legrégibb ilyen jellegű szervezete. s hazánk hidrológiai szempontból a föld legjobban feltárt területei közé tartozik. A nagy nemzetközi együttműködésen belül a magyar munkaterv erre a tíz esztendőre mindenekelőtt a csapadék, a párolgás, a felszíni lefolyások, a talaj- és a mélységi vizek, az erózió, a hordalékmozgás részletes tanulmányozását írja elő. Hozzásegít a jó munkához Lapunk augusztus 15-i számában Jól dolgoztak címmel foglalkoztunk a szegedi járás iparának fejlődésével, s ebben felsorakoztattuk a kisipari szövetkezetek eredményeit is. Cikkünkre a Kisipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetségének szövetkezetpolitikai osztályvezetője, Árva Ferenc válaszolt. „A cikkben foglalt iránymutató szempontok — írja többek között — segíteni fognak a szövetkezeti iparnak, hogy feladatait, különösen ami a lakosságot Illeti, még jobban ellássa. A járási építőszövetkezet nem volt képes csupán megbirkózni az Igényekkel, létszámhiány miatt, éopen ezért a közelmúltban ketté osztottuk a járásban levő nagylétszámú szövetkezetünket, hogy mind az építőipar, mind a szakipar jobban el tudja végezni munkáját. Reméljük. ez az intézkedés tartós javulást hoz." Vasárnap délben a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban ünnepélyesen megnyílt a XII. Vásárhelyi őszi Tárlat A kiállítás megnyitása előtt a városi tanács fogadást adott a kiállító művészek tiszteletére. Az őszi tárlatot Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke nyitotta meg, majd Sajti Imre, a hódmezővásárhelyi városi tanács vb elnöke átadta a Tornyai-plakettet Somogyi József budapesti szobrászművésznek, a vásárhelyi Szántó Kovács János-szobor alkotójának. Ezután a nagy számban megjelent vendégek és érdeklődők megtekintették a gazdag anyagú tárlatot, amelyen 84 művész 257 alkotása szerepel, közöttük 108 festmény, 38 grafika, 87 szobor és 24 kerámia, A vásárhelyi őszi tárlatok hagyományához tartozik, hogy a tárlat megnyitása után délután kiállítást rendeznek egy vásárhelyi termelőszövetkezetben is. Idén a Május 1. Tsz-ben nyílt meg ez a tárlat. A termelőszövetkezetben Juhász Kiss Sándor elnök üdvözölte a vendégeket, majd Biró József, a hódmezővásárhelyi városi tanács művelődésügyi . osztályának vezetője megnyitotta a közel 30 képből álló tárlatot A vásárhelyi kiállítás megnyitásának eseményein részt vett két szovjet érdemes művész, Gríbov Jevgenyij grafikus és Maljutyin Mark festőművész, akik a KépSajti Imre (jobbról) átadja a Tornyai plakctett Somogyi József szobrászművésznek zőművészetl Alap vendégeként tartózkodnak hazánkban. A XII. Vásárhelyi őszi Tárlat megtekintése után az utcára léptem, s nagyon is semmitmondónak tűnt Tornyai Paraszt Párizs-a. De mily csodálatossá vált e kinti prózai világ, bent a múzeum falai között, a festők és szobrászok által létrehozott művek kapcsán. Csupa szín, csupa forma, csupa költészet lett minden. Tarka kertje a szemnek, gyönyöre a léleknek, mert a képek és szobrok sokasága hol megindítóan rejtett emberi érzelmeket sugallt, hol környezetünk észre sem vett szépségeit varázsolta a nézők elé. Másutt hiába keresett íz és zamat, s bő ágyékú termékenység jellemezte ezúttal is az alföldi festészet központjának 257 művet felsorakoztató ünnepi kitárulkozását. Szándékosan nem gondoltam a most dúló stílusviszályokra, hanem engedtem, hogy egy-egy kép vagy szobor a saját nyelvén beszéljen hozzám. Tapasztalnom kellett, hogy a mű és a műélvező közti szóértés, nem mindig volt könnyű dolog. A művészek — s idS tartoztak a legtehetségesebbek —, maguk sem a kitaposott útját választották az ember és a valóság megközelítésének. » i Uj rendszer a gépkocsi-megrendeléseknél Ok óber 15-én küldik ki az elólegbefize'ó.-i felszólításokat A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése szerint új rendszert vezetnek be a személygépkocsi megrendeléseknél. Az új rendszer lényege, hogy az igénylőknek a megrendelés feladását megelőzően a személygépkocsi árának 50 százalékát az OTPnél letétbe kell helyezniük. A letét után az OTP 3 százalékos kamatot fizet. Ha a vevő időközben eláll vételszándékától, 450 forint kezelési költséget számít fel a Merkúr. Amennyiben a megrendelések száma az évi árualapot meghaladja, a már befizetett előlegből a Merkúr Vállalat a vevő kívánságára 30 százalékot visszaad. Ha az igénylőt csak a következő évben tudják kielégíteni, akkor a kocsi vételárának csak a 20 százalékát kell előlegként letétbe tenni. Az új rendszer bevezetése után meghirdetett gépkocsi típusokra időbeli megkötöttség nélkül, folyamatosan vesznek fel megrendelést. természetesen a megszabott előleg letétbe helyezése után. Soronkívüliséget ezután sem tud biztosítani a kereskedelem, s a megrendeléseket azok feladásának a keltje alapján sorolja be. Ha a vásárló a korábban igényelt kocsi helyett más típust akar, ezt a kívánságát új megrendelésként kezeli a Merkúr, s a besorolásnál a típusváltoztatás bejelentésének az idejét tekinti mérvadónak. Az Idén a Merkúr csak Moszkvics és Trabant gépkocsikra fogadott el megrendelést, ezeknek azonban csak egy részét tudta teljesíteni. Ezért a jelenleg nyilvántartott Moszkvics és Trabant megrendeléseknél is már az új rendszert alkalmazzák. Azoknak, akik a sorszám alapján 1966-ban megkapják a kocsit, felszólítást küld ki a Merkúr a vételár 50 százalékának u letétbe helyezésére. A többleknek akikre 1967-ben kerül sor. a vételár 20 százalékát kell lefizetniölc. Október 15-én mintegy 6030 megrendelőnek küldik ki a fcl'zólftást az 50 százalék előleg 14 napon belüli befizetésere. majd folyamatosan postázzák az értesítést a vételár 20 százalékának a befizetéséről is. A rendelkezéssel kapcsolatban hangsúlyozták: ezzel reális alapot Kapnak a gépkocsi Igények felméréséhez A becslések szerint ugyani * évente körülbelül 10 000— 15 000 személygépkocsira lenne szükség. Jelenleg viszont mintegy 34 000 igénylőt tartanak nyilván. Ennek többféle oka van. Gyakran a kocsi iránti vágy nincs összhangban az igénylő anyagi lehetőségeivel, s bár nincs a kezében a kocsi ára, jelentkezik: mire rákerül a sor összegyűlik a pénz is. A kocsi mielőbbi birtoklása érdekében sokan teszik meg azt, hogy néhány rokonnal, ismerőssel ls igényeltetnek kocsit, annál is inkább, mert a megrendelés eddig nem Járt semmiféle anyagi kötelezettséggel. Azután, ha valamelyikük megkapja a kiutalást, egyszeriben 3—4 megrendelő lemorzsolódik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kocsiigénylők kielégítésével párhuzamosan növekszik a fiktív megrendelők száma. A kereskedelem szakemberei szerint az új rendszer igazságosabb elosztást biztosít, bevezetésével pontosabb képet kapnak a valóságos igényekről, a vevők pedig biztonsággal következtethetnek majd a sorszámok alapján arra, hogy mikor kapják meg a kocsit. Jövőre mintegy 10 000 sze mélygépkocsi érkezése várható: 3500 Trabant, 2500 Wartburg, 2000 Moszkvics 408-as és 100 Volga. Ezenkívül valószínűleg 800 Zaporozsje is érkezik. (MTI) A kevés beszédű, kontemplatív szellemű Szalay Ferenc, Bartók példáján „tiszta forrásból kíván inni". Konvenciót elvető, újat kereső alkotásaiban ábrázolásbelileg összefonódik a gond és öröm, a szépség és rútság, s hallatlan finom áttételekkel jutnak tudatunkba életünknek e nagy sorshatározói. Talán nála figyelhető meg legpregnánsabban annak a jelképrendszernek kialakulása, mely asszociációs utalásokkal vezeti gondolatainkat, a művész mélyértelmű mondanivalójának lényege felé. A vernisszázs hömpölygő áradatában mi, szegediek olykor összetalálkoztunk. Elismeréssel adóztunk annak a lüktető erejű vásárhelyi művészeti életnek, mely az őszi tárlat mostani megnyitóján kulminált Talán e siker váltotta kJ, hogy hatványozottabban merüit fel bennünk Tisza-parti városunk képzőművészeti múltjának megbecsülése, és mai helyi ábrázolóművészetünk fokozottabb fejlesztésének vágya. Fájón éreztük azt, hogy meglevő értékeink, eredményeink önmagunk, de főleg mások előtt eléggé fel nem ismertek, melyen változtatni kell. Jólesően állapítottuk meg azonban, hogy az idei országos színvonalú Vásárhelyi Öszi Tárlaton hét szegedi művész: Erdélyi Mihály, Fontos Sándor, Pintér József, Dér István, Kovács Sándor, Szatmári Gyöngyi és Tóth Sándoi figyelemre méltó alkotásokkal szerepelnek; néhányuk művét a Csongrád megyei tanács megvásárolta. A vásárhelyi művészek tipikus alakjai közé számít a dinamikus erejű, szenvedélytől fűtött Kajárl Gyula, aki Szalay ellentétpárja. Kiállításon bemutatott rajzai semmiféle rokonságot, rendezésben házasítást nem tűrnek meg maguk mellett. Grafikái papírszántóan Indulatos vonalakból szövődnek. Tőmondatókban fogalmazott realista ábrázolásai, pörölyszerű súllyal fejezik kl az emberi lélek inat feszítő, arcot torzító fáidalmát. Michelangelói hevülettel rajzolt heroinái, az élettel keménven megküzdő és azon győzedelmeskedni akaró törekvést sugallják. Extatikus kígyózá.sú tanyarészletei az alföldi táj, s a paraszti környezet fiúi szeretetéről vallanak. Színes krétával meghúzott „szigorú virágai" meleg szívéből fakadnak. A Vásárhelyi öszi Tárlatok megnyitója külön élmény. A méltató beszédet megelőző percek hasonlóak ">z operák vaw hangversenyek kezdés előtti, kellemes izgalommal teli légköréhez. A zsúfolásig megtöltött termekben halkan zsibongó, várakozásteli hangulat uralkodik, melynek zenei kaímí hi ^iiomiiimrr fiSBR Somogyi József Dózsa-szobra a tárlat anyagából kofórüájából a művészet gyermeklen őszinte szeretete érződik. Egyre félreérthetetlenebbül kialakul egy kollektív esztétikai örömmel telített állapot, melyhez hasonlót másutt még nem tapasztaltam. A harmadik vásárhelyi művész, akiről szólni szeretnék: Samu Katalin. Kőből faragott ülő Lány-a oly rendületlen nyugalmat, valamint testi és lelki zártságot fejez ki, mint amelyhez hasonló szobrokat — többek között — a Louvre egyiptomi gyűjteményében .láttam. Ebben a harminccentLs, hagyományaival együtt modernné vált szobrocskában annyi monumentalitás feszül, hogv kétarasznyi alakja, többméteres nagyságot is könnyen kibírna. Formálása korántsem bravúros vagy modoros, inkább egvfajta naiv sutaság, szándékolt egyszerűsítés volt a művész célja. A meghökkentő plasztikai ötletesség he'vett szob-ában Samu Katalin, a ielkóppé sűrített emberi os°tben i váró Vé.sárhetv •satzpvo- t-vé kohóta a ir-~v- • - nek. Tüze. melyet a század elején Tornyaiék raktak, máig sem hamvadt kl. SZELESI ZOLTÁN Csütörtök, 1965. október 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 5