Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

Útitársak Nemcsak városok pusztultak el, 6 házak dőltek romba a második világháborúban, de az emberi lel­kekben is mély sebeket ejtett a sok megpróbáltatás, az éveken át tartó szenvedés. Ezek a sebek azonban sokkal kevésbé látsza­nak, mint az égbe meredő füstös romok, dc ahhoz, hogy begyó­gyuljanak - ha egyáltalán be tud­nak gyógyulni valaha - sokkal több időre van szükség, mint a romok eltakarításához. Ezeket a rejtett és lassan gyó­gyuló lelki sérüléseket veszi számba az Útitársak cimú szovjet film, amely az ismert Írónő, Ve­ra Panova hasonló című kisregé­nyéből készült az elmúlt évben. Ha úgy tetszik, a lelkek „hátor­szágának" is nevezhetjük azt a birodalmat, amelynek feltérképe­zésére az írónő vállalkozik. De nemcsak a lelkeken esett sebesü­lések nyomát kutatja, okokat, ma­gyarázatokat is keres, hogy az emberek elé tárhassa: ime, a fel­lúlt otthonok mellett feldúlt, se­zsült lelkek ezreit, tízezreit agyta maga mögött a háború. Egy kényszerűen együvé zárt 1'bcri közösség, egy sebesülteket szállító kórházvonat lakóival is­merkedik meg a néző a történet során: legkülönbözőbb foglalkozá­sú és legkülönbözőbb egyéniségű emberek ezek, akiknek a történe­lem szabta kényszerűségből össze­fonódó élete a háború okozta lelki sebesülések egész sorára ver fényt. Belov, az öreg doktor, aki mint belgyógyász világéletében viszoly­gott a vértől, most nap mint nap operálni kényszerül, Lena a min­dig vidám ápolónő szerelmét veszti el, I a többiek is mind mind a maguk módján szenved­nek a világraszóló vérontástól, mégha közvetlenül nem is éri őket sebesülés. Sorsok, történetek követik egy­mást, amelyeket az Írónő tömör és emelkedett mondatokkal kom­mentál, emberek tűnnek fel, majd vesznek el a kegyetlen forgatag­ban. Csak a kórházvonat megál­líthatatlan futása állandó és min­dig visszatérő motívum ebben a filmben, ez az a váz, amire az egyes epizódok tapadnak. Ez a kötőanyag azonban olykor kevés­nek bizonyul, s a néző úgy érzi,­hogy tulajdonképpen az Írónő Fekete szárnyak A téma nagy és megren­itő. A feldolgozás azonban ?.m méltó hozzá: szürke ; sematikus. Pedig a té­ában nagy lehetőségek jlenek. A munkásmozga­rn egy-egy jelentős ese­énye, fordulópontja, az osz­lyharc föllángolása, az erő­Ijes összeütközés a tőkések a munkások, a bányatulaj­onosok és a bányászok kö­>tt, amelyről ez a film is '.ól, olyan konfliktusok ki­ontását és ábrázolását teszi hetővé, amelyek — ha mű­észlen bánnak velük — min­iig érdekesek, izgalmasak, feszültségterem tők. Ez a szélesvásznú lengye! film — Eva és Czeslaw Pe­telskl rendezése i— azonban a sablonok nyelvén beszél, s egyáltalán nem törekszik ar­ra, hogy olyan mozzanatokat, elemeket keressen és ábrá­zoljon, amelyek a hasonló témájú és cselekményű fil­mekben eddig még nem sze­repeltek. A cselekmény ki­bontása — az ahogyan a bá­nyászok eljutnak a sztrájk gondolatától a cselekvésig — minden lépcsőfokát tekintve ismert és sokszor feldolgo­zott téma. Itt éppen ezért új motívumok keresése lett vol­na a legfontosabb feladat. Az emberábrázolásban is új­szerűbb elveket kellett vol­na érvényesíteni. A filmben minden szereplő egy-egy sab­lon, egy-egy séma; a bánya francia igazgatója éppúgy, mint a lengyel igazgató és romlott kislánya, valamint öregedő felesége és a többi­ek is. S mindezeken fölül, il­letőleg ezzel együtt, az el­avult naturalizmus atmosz­férája veszi körül az egész filmet,, a cselekményt, a jel­lemeket és a környezetet. Modern, frissebb hangot tulajdonképpen csak Kurt Weber operatőri munkájá­ban vettünk észre. De ez az újszerű és modern hangvétel jelen esetben zavart. A fény­képezés stílusa kiáltó ellen­tétben áll a film elavult na­turalizmusával és sematiz­musával. Megrendítő élményt nem nyújtott ez a film. Salnáljuk a nagy témában rejlő elve­szett iehetőségeket O. L, D/lcnni/i viz van a Földön ? kedve szerint szabja meg, mikor, s milyen epizódot sorakoztat fel; az egyes jelenetek, jelenetsocok nem állnak össze egyetlen, egy­séges történetté. Ez a momentum aztán olykor vontatottá teszi a filmet. A néző ugyanis nem kötődik annyira a látványhoz, mint kellene, mert nincs a filmben egy olyan egysé­ges történeti mag, amely a na­gyobb összefüggések feltárására, a művészi egcsz birtokba vételé­rc inspirálna. Az Útitársak az új típusú há­borús filmek sorába illik, valaho­va a Ballada a katonáról című emlékezetes Csubraj film mögé, mert ha nem is olyan mélyen és intenziven, dc hasonló gondolato­kat közöl, s formai megoldása is hasonlóan igényes. Iszkander Hamrajev rendezésé­ről ezzel el is mondtuk a véle­ményünkét, munkájáról még any­nyit, hogy a jelenetek egymás­mellé helyezésekor talán egy kicsit elevenebb ritmus szerint válogat­hatott volna. A film szereplői között öröm­mel láttuk viszont a Ballada a katonából ismert Zsanna Proho­renkót, aki most is kiválóan ját­szik, bár szerepe természetesen kisebb lehetőségeket biztosít szá­mára, mint első filmjében. A kór­házvonat komisszárjának szerepé­ben Valentyin Zubkov markáns és igen rokonszenves alakítást nyújt. • Konsztantyin Rizsov képei ben­sőségesen költőiek. A. L, Vá aszo?mlr 87 iHe'étesftV Megnyílt a XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Megbízható becslések sze­rint a föld népessége 15— 20 éven belül a jelenleginek körülbelül másfélszeresére, vízszükséglete azonban — a civilizáció és a kultúra ter­jedésével legalább négysze­resére nő. Halaszthatatlan feladattá vált tehát a széles körű nemzetközi együttmű­ködéssel. a tudomány leg­korszerűbb eszközeinek fel­használásával megkeresni a módot, hogy az igényelt víz. mennyiség a megfelelő idő­ben rendelkezésre is álljon. Víz van bőven a fö'rpín csaknem 1,4 trillió köbmé­ter. Hatszázhatvanmillló Ba­latonra lenne elég. Ebből azonban csak 2,8 százalék az édesvíz és annak is csak­nem négyötöde a sarki jég. A jégsapkák, jégtakarók, gleccserek pillanatnyilag hozzáférhetetlenek. Az em­beriség Jelenleg világvi­szonylatban a teljes vízkész­letnek csupán 0,63 százalé­kát használja fel. Ennek is csak 1,52 százaléka talá'hTö a felszínen, a tavak és fo­lyók medrében. Mindezek azonban bár eléggé megbízható, mégis­csak becsült értékek. A szük­ségletek fedezésére, meg­szervezésére viszont pontos adatokra és részletesen ki-1 dolgozott módszerekre van i szükség. A fő feladat: pon- | tosan meghatározni a víz­készletet. Megállapítani en­nek a készletnek a megosz­lását és időbeni változásait. Ebben a nagy nemzetközi együttműködésben részt vesz a magyar hidrológiai tudo­mány is. amelynek igen nagy a nemzetközi tekinté­lye. A 80 éves magvar víz­rajzi szolgálat a világ egyik legrégibb ilyen jellegű szer­vezete. s hazánk hidrológiai szempontból a föld legjob­ban feltárt területei közé tartozik. A nagy nemzetközi együtt­működésen belül a magyar munkaterv erre a tíz eszten­dőre mindenekelőtt a csapa­dék, a párolgás, a felszíni lefolyások, a talaj- és a mélységi vizek, az erózió, a hordalékmozgás részletes ta­nulmányozását írja elő. Hozzásegít a jó munkához Lapunk augusztus 15-i számában Jól dolgoztak cím­mel foglalkoztunk a szegedi járás iparának fejlődésével, s ebben felsorakoztattuk a kisipari szövetkezetek ered­ményeit is. Cikkünkre a Kis­ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetségének szö­vetkezetpolitikai osztályve­zetője, Árva Ferenc vála­szolt. „A cikkben foglalt iránymutató szempontok — írja többek között — segí­teni fognak a szövetkezeti iparnak, hogy feladatait, kü­lönösen ami a lakosságot Il­leti, még jobban ellássa. A járási építőszövetkezet nem volt képes csupán megbir­kózni az Igényekkel, létszám­hiány miatt, éopen ezért a közelmúltban ketté osztot­tuk a járásban levő nagy­létszámú szövetkezetünket, hogy mind az építőipar, mind a szakipar jobban el tudja végezni munkáját. Re­méljük. ez az intézkedés tartós javulást hoz." Vasárnap délben a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban ünnepélyesen meg­nyílt a XII. Vásárhelyi őszi Tárlat A kiállítás megnyitása előtt a városi tanács fogadást adott a kiállító művészek tisz­teletére. Az őszi tárlatot Török László, a Csong­rád megyei tanács vb elnöke nyitotta meg, majd Sajti Imre, a hódmezővásár­helyi városi tanács vb elnöke átadta a Tornyai-plakettet Somogyi József buda­pesti szobrászművésznek, a vásárhelyi Szántó Kovács János-szobor alkotójá­nak. Ezután a nagy számban megjelent vendégek és érdeklődők megtekintették a gazdag anyagú tárlatot, amelyen 84 művész 257 alkotása szerepel, közöttük 108 festmény, 38 grafika, 87 szobor és 24 kerámia, A vásárhelyi őszi tárlatok hagyomá­nyához tartozik, hogy a tárlat megnyitása után délután kiállítást rendeznek egy vá­sárhelyi termelőszövetkezetben is. Idén a Május 1. Tsz-ben nyílt meg ez a tárlat. A termelőszövetkezetben Juhász Kiss Sándor elnök üdvözölte a vendégeket, majd Biró József, a hódmezővásárhelyi városi tanács művelődésügyi . osztályá­nak vezetője megnyitotta a közel 30 képből álló tárlatot A vásárhelyi kiállítás megnyitásának eseményein részt vett két szovjet érde­mes művész, Gríbov Jevgenyij grafikus és Maljutyin Mark festőművész, akik a Kép­Sajti Imre (jobbról) átadja a Tornyai plakctett Somogyi József szobrászművésznek zőművészetl Alap vendégeként tartóz­kodnak hazánkban. A XII. Vásárhelyi őszi Tárlat megtekintése után az utcára léptem, s nagyon is semmitmondónak tűnt Tor­nyai Paraszt Párizs-a. De mily csodálatossá vált e kin­ti prózai világ, bent a mú­zeum falai között, a festők és szobrászok által létreho­zott művek kapcsán. Csupa szín, csupa forma, csupa költészet lett minden. Tar­ka kertje a szemnek, gyö­nyöre a léleknek, mert a képek és szobrok sokasága hol megindítóan rejtett em­beri érzelmeket sugallt, hol környezetünk észre sem vett szépségeit varázsolta a né­zők elé. Másutt hiába ke­resett íz és zamat, s bő ágyékú termékenység jelle­mezte ezúttal is az alföldi festészet központjának 257 művet felsorakoztató ünnepi kitárulkozását. Szándékosan nem gondol­tam a most dúló stílusvi­szályokra, hanem engedtem, hogy egy-egy kép vagy szo­bor a saját nyelvén beszél­jen hozzám. Tapasztalnom kellett, hogy a mű és a mű­élvező közti szóértés, nem mindig volt könnyű dolog. A művészek — s idS tartoz­tak a legtehetségesebbek —, maguk sem a kitaposott út­ját választották az ember és a valóság megközelítésének. » i Uj rendszer a gépkocsi-megrendeléseknél Ok óber 15-én küldik ki az elólegbefize'ó.-i felszólításokat A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelkezése szerint új rendszert vezetnek be a személygépkocsi megrende­léseknél. Az új rendszer lé­nyege, hogy az igénylőknek a megren­delés feladását megelőző­en a személygépkocsi árá­nak 50 százalékát az OTP­nél letétbe kell helyezniük. A letét után az OTP 3 szá­zalékos kamatot fizet. Ha a vevő időközben eláll vétel­szándékától, 450 forint keze­lési költséget számít fel a Merkúr. Amennyiben a meg­rendelések száma az évi árualapot meghaladja, a már befizetett előlegből a Merkúr Vállalat a vevő kívánságára 30 százalékot visszaad. Ha az igénylőt csak a következő évben tudják kielégíteni, akkor a kocsi vételárának csak a 20 százalékát kell elő­legként letétbe tenni. Az új rendszer bevezetése után meghirdetett gépkocsi tí­pusokra időbeli megkötött­ség nélkül, folyamatosan vesznek fel megrendelést. természetesen a megszabott előleg letétbe helyezése után. Soronkívüliséget ezután sem tud biztosítani a kereskede­lem, s a megrendeléseket azok feladásának a keltje alapján sorolja be. Ha a vásárló a korábban igényelt kocsi helyett más típust akar, ezt a kívánságát új megren­delésként kezeli a Merkúr, s a besorolásnál a típusvál­toztatás bejelentésének az idejét tekinti mérvadónak. Az Idén a Merkúr csak Moszkvics és Trabant gép­kocsikra fogadott el megren­delést, ezeknek azonban csak egy részét tudta teljesíteni. Ezért a jelenleg nyilvántar­tott Moszkvics és Trabant megrendeléseknél is már az új rendszert alkalmazzák. Azoknak, akik a sorszám alapján 1966-ban megkapják a kocsit, felszólítást küld ki a Merkúr a vételár 50 szá­zalékának u letétbe helye­zésére. A többleknek akikre 1967-ben kerül sor. a vételár 20 százalékát kell lefizetniölc. Október 15-én mintegy 6030 megrendelőnek kül­dik ki a fcl'zólftást az 50 százalék előleg 14 napon belüli befizetésere. majd folyamatosan postáz­zák az értesítést a vételár 20 százalékának a befizetéséről is. A rendelkezéssel kapcso­latban hangsúlyozták: ezzel reális alapot Kapnak a gép­kocsi Igények felméréséhez A becslések szerint ugyani * évente körülbelül 10 000— 15 000 személygépkocsira lenne szükség. Jelenleg viszont mintegy 34 000 igénylőt tartanak nyilván. Ennek többféle oka van. Gyakran a kocsi iránti vágy nincs összhangban az igénylő anyagi lehetőségei­vel, s bár nincs a kezében a kocsi ára, jelentkezik: mire rákerül a sor összegyűlik a pénz is. A kocsi mielőbbi birtoklása érdekében sokan teszik meg azt, hogy néhány rokonnal, ismerőssel ls igé­nyeltetnek kocsit, annál is inkább, mert a megrendelés eddig nem Járt semmiféle anyagi kötelezettséggel. Az­után, ha valamelyikük meg­kapja a kiutalást, egyszeri­ben 3—4 megrendelő lemor­zsolódik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kocsiigénylők kielégí­tésével párhuzamosan nö­vekszik a fiktív megrende­lők száma. A kereskedelem szakembe­rei szerint az új rendszer igazságosabb elosztást bizto­sít, bevezetésével pontosabb képet kapnak a valóságos igényekről, a vevők pedig biztonsággal következtethet­nek majd a sorszámok alap­ján arra, hogy mikor kapják meg a kocsit. Jövőre mintegy 10 000 sze mélygépkocsi érkezése vár­ható: 3500 Trabant, 2500 Wartburg, 2000 Moszkvics 408-as és 100 Volga. Ezen­kívül valószínűleg 800 Za­porozsje is érkezik. (MTI) A kevés beszédű, kontemp­latív szellemű Szalay Fe­renc, Bartók példáján „tisz­ta forrásból kíván inni". Konvenciót elvető, újat ke­reső alkotásaiban ábrázolás­belileg összefonódik a gond és öröm, a szépség és rút­ság, s hallatlan finom át­tételekkel jutnak tudatunk­ba életünknek e nagy sors­határozói. Talán nála fi­gyelhető meg legpregnánsab­ban annak a jelképrendszer­nek kialakulása, mely asszo­ciációs utalásokkal vezeti gondolatainkat, a művész mélyértelmű mondanivalójá­nak lényege felé. A vernisszázs hömpölygő áradatában mi, szegediek olykor összetalálkoztunk. El­ismeréssel adóztunk annak a lüktető erejű vásárhelyi mű­vészeti életnek, mely az őszi tárlat mostani megnyi­tóján kulminált Talán e siker váltotta kJ, hogy hat­ványozottabban merüit fel bennünk Tisza-parti váro­sunk képzőművészeti múlt­jának megbecsülése, és mai helyi ábrázolóművészetünk fokozottabb fejlesztésének vágya. Fájón éreztük azt, hogy meglevő értékeink, eredményeink önmagunk, de főleg mások előtt eléggé fel nem ismertek, melyen vál­toztatni kell. Jólesően álla­pítottuk meg azonban, hogy az idei országos színvonalú Vásárhelyi Öszi Tárlaton hét szegedi művész: Erdélyi Mi­hály, Fontos Sándor, Pintér József, Dér István, Kovács Sándor, Szatmári Gyöngyi és Tóth Sándoi figyelemre méltó alkotásokkal szerepel­nek; néhányuk művét a Csongrád megyei tanács megvásárolta. A vásárhelyi művészek ti­pikus alakjai közé számít a dinamikus erejű, szenvedély­től fűtött Kajárl Gyula, aki Szalay ellentétpárja. Kiállí­táson bemutatott rajzai semmiféle rokonságot, ren­dezésben házasítást nem tűrnek meg maguk mellett. Grafikái papírszántóan In­dulatos vonalakból szövőd­nek. Tőmondatókban fo­galmazott realista ábrázolá­sai, pörölyszerű súllyal fe­jezik kl az emberi lélek inat feszítő, arcot torzító fáidalmát. Michelangelói he­vülettel rajzolt heroinái, az élettel keménven megküzdő és azon győzedelmeskedni akaró törekvést sugallják. Extatikus kígyózá.sú tanya­részletei az alföldi táj, s a paraszti környezet fiúi sze­retetéről vallanak. Színes krétával meghúzott „szigo­rú virágai" meleg szívéből fakadnak. A Vásárhelyi öszi Tárla­tok megnyitója külön él­mény. A méltató beszédet megelőző percek hasonlóak ">z operák vaw hangverse­nyek kezdés előtti, kellemes izgalommal teli légköréhez. A zsúfolásig megtöltött ter­mekben halkan zsibongó, várakozásteli hangulat ural­kodik, melynek zenei ka­ímí hi ^iiomiiimrr fiSBR Somogyi József Dózsa-szobra a tárlat anyagából kofórüájából a művészet gyermeklen őszinte szerete­te érződik. Egyre félreért­hetetlenebbül kialakul egy kollektív esztétikai örömmel telített állapot, melyhez ha­sonlót másutt még nem ta­pasztaltam. A harmadik vásárhelyi művész, akiről szólni sze­retnék: Samu Katalin. Kő­ből faragott ülő Lány-a oly rendületlen nyugalmat, va­lamint testi és lelki zártsá­got fejez ki, mint amelyhez hasonló szobrokat — töb­bek között — a Louvre egyiptomi gyűjteményében .láttam. Ebben a harminc­centLs, hagyományaival együtt modernné vált szob­rocskában annyi monumen­talitás feszül, hogv két­arasznyi alakja, többméte­res nagyságot is könnyen kibírna. Formálása koránt­sem bravúros vagy modoros, inkább egvfajta naiv suta­ság, szándékolt egyszerűsí­tés volt a művész célja. A meghökkentő plasztikai öt­letesség he'vett szob-ában Samu Katalin, a ielkóppé sűrített emberi os°tben i váró Vé.sárhetv •satzpvo- t-vé kohóta a ir-~v- • - ­nek. Tüze. melyet a század elején Tornyaiék raktak, máig sem hamvadt kl. SZELESI ZOLTÁN Csütörtök, 1965. október 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents