Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

Sokszínű szüreti nap Kisteleken Dr. Erdei Ferenc szövetkezeti gazdákkai tanácskozott A természet borús reggellel köszöntötte a szüreti napok vidám szombatjára ébredő kistelekieket. Kissé aggódtak a falubeliek: nehogy elmossa a karneváli felvonulást és az esti szüreti bált az eső. A délelőtti programot nem zavarhatta, hiszen mind a mezőgazdasági dolgozók tájértekezletét, mind a tsz-asszonyok megbeszélését „esőbiztos" helyen tartották. A Felszabadulás Tsz termében mintegy 150—200 szövetkezeti gazda, tszelnök, agronómus foglalt helyet a fehér abrosszal terített asztaloknál. ugyanis hasznos útmutatásokat és tanácsokat adott ezzel kapcsolatban a szövetkezeti gazdáknak. A tanácskozás végén szüreti kosárral ajándékozták meg dr. Erdei Ferenc elvtársat, majd a résztvevők közös ebédje zárta a hasznos megbeszélést Ugyanebben az időpontban a községi tanács termében a szövetkezeti asszonyok és a nőtanács tevékeny tagjai tarCsemegeszőlőt és hízókat A tájértekezleten dr. Er- háztáji, kisparcellás műve dei Ferenc akadémikus, a lésnek. Beszédében a homoki tottak megbeszélést, melyen Hazafias Népfront Országos gazdáikodás elvi, gazdaság- Tóth ^tvánné, a nőtanács Tanácsának főtitkára tar- T t megyei titkára mondott betett előadást, aki Katona P°htlkai szempontjait, fej- számolót. Sándor országgyűlési képvi- lesztési lehetősegeit körvona- Haneuiatos karnevál selőnek, a Hazafias Népfront lazta. 8 Csongrád megyei bizottsága Délután 3 órakor kezdődött titkárának, valamint a me- A legilletékesebb válaszolt a szüreti karnevál. Hagyogyei és a járási pártbizott- » hozzászólók töhhséee mányos parasztruhába öltöság, illetve a tanács képvi- azA °™°ohm gvakor- zött fiatalok lovascsapata, selőinek társaságában érke- j ti kérdések/e ké;tBfelele- szüreti szokás szerint feldízett a kozsegbe. Dr. -Erdei , . mpivpk eátoliák a naev- szitett kocsisor vonult végig Ferenc a homoki gateálko- ÍLdálfodll fej'St. a ^ég főbb utcáin. Zenedas termelesi, ertekesitési es Szálkái János a kisteleki kar' énekszo- szokásos treüzemszervezési problémáiról FeiSzabadulás'Tsz kertésze a fás.játékok' hintették el a szólott, majd vázolta, hogy . _ ,, . , ... .... . munkaerő-hiányról és az ár- .... . _ . a jövőben inkább a zöldség- polItikártl Budavári Attila, kozsegszerte. Este, mire a felek, továbbá a kajsziba- szatymazi Béke Tsz szak- szVretl megkezdődött rack, csemegeszőlő va ammt ember£ a szőiőművelés gépe- nemcsak a zenekar volt a hízó allatok es allati ter- sftésének lehetőségeiről, Sán- . -behangolva", de á mulat° sagra erkezo kistelekiek is. Üj színt, élményt jelentettek vidám szüreti hangulatot mékek iránt mutatkozik kereslet. Csökkent a külföldi dor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke a zöldségMeddig túlóráznak még a kenderfonóban? Évi 88000 túlóra — Szeptemberben három vasárnap Csak a rekonstrukció miatt? A üzemi ,Vörös Cséve" című lap augusztus 26-i számában cikket közöl a hogy vasárnap meg műszak- volt — mosolyog tovább a ra kell menniök... fiatalasszony —, de nem kíA textilipari dolgozók szak- vántam azt se. szegedi kenderfoinóban ural- szervezetének megyei titkára Kiderül, hogy szabadságon is széttárja a kezét a kér- és táppénzen volt, s amiatt désre. Nem ért egyet az maradt ki a „szórásból". De ilyen tetemes túlóráztatással, nem úgy az az asszony, aki kodó morális helyzetről. Megállapítja, — névvel együtt —, hogy kik azok a művezetők, akik embersége- A kenderfonógyár szb-titkára mellénk lép, és kérdés nélkül sen, humánusan foglalkoznak beosztottjaikkal, s azt is megállapítja — név nélkül —, hogy kik azok a művezetők, akik emberségesen, amint mondja is — két is a túlórákra tereli a szót. malom között őrlődik. Sőt hangja ingerült és mél— A dolgozókat is meg tatlankodó: kell érteni, de a népgazda- — Mondják már meg, hogy sági és vállalati érdekeket mikor lesz vége a vasárnapi humánusan foglalkoznak be- is. Nehéz helyzetben vagyunk, műszakoknak? Nagyon unom. osztottjaikkal, s azt is megállapítja — név nélkül —, hogy kik gorombák, durvák. Elmondja a cikk. hogy a művezetői irodákból gyakran hallik kiabálás, s a kilépő asszonyok könnyeikkel küsz- Talán a jobb szervezés sea rekonstrukciót végre kell és nem is birom. Betegek a hajtanunk, de a tervet is szüleim, magam is beteg vateljesíterri kell. Ez népgaz- gyok. Éppen elég a heti hat dasági érdek. Sajnos mun- műszak, a pénz ugyan jól kaerőhiánnyal küzdünk, s ez jönne, de nem ilyen áron. még tetézi' a nehézségeinket. Kísérőm magyarázza, hogy ködnek. Az üzemi lap a vezetők szubjektivitását okolja mindezekért. Csak ennyi lenne az ok? Nem valószínű. Hiszen azok a vezetők régóta ott vannak, de a dolgozók is régi ismerőseik. Minden bizonnyal a tervet teljesíteni kell, nekik sem mindegy a jelenlegi állapot. Vigasztalja a panaszkodó asszonyt, hogy még ebben az esztendőben egyenesbe jutnak, s aztán minden úgy lesz, mint réA vizesfonóban beszélget- Sen volt. Kevés a munkatem több dolgozóval. Az ero... és így tovább. gítene valamit, de olyan különleges feladatok merültek fel, amelyek felborították a normális üzemmenetet. A dolgozók érdeklődés az őszibarack és , ,. _ „„ , . _ i^x termesztő kozos gazdasagoka borszolok iránt. Ezek bo- k Ó1 kiszolgáltatottsá_ y.teset tehát nem ajanljak a ^ról beszéu meltyel a ke_ tsz-eknek. Az uzemszerveze- reskedelem >ítélkezik" áruik si problémákról szólva hang- sorsa föl5tt."A kérdésekre a súlyozta, hogy a nagyüzemi iegilletékesebbt61 kaptak fe_ gazdálkodás mellett tovább- leletet. Bartolák Mihály, a ra is létjogosultsága van a SZÖVOSZ elnökhelyettese vendégeinek. a mSorbanf eiléirö f ővárrei jfiSKS^Affi oSk a«nj^ Az asszoííy nem érti meg W^lví,^ ó^kszámoi re keile" Játeza®lok a hosv látszik a rekonstrukció az erveket, ö csak egyet lát, vendégművészek énekszámai. A borús idő ellenére, derűs, hangulatos és tartalmas szombatot szereztek a szüreti napok Kistelek népének és A Nemzetközi Vöröskereszt értekezleten magyar javaslatokat fogadtak el Szombaton fejeződött be Bécsben a XX. Nemzetközi Vöröskereszt értekezlet. Hazánkat Réczei László nagykövet és Rostás István főtitkár vezetésével küldöttség képviselte. Az értekezlet fontos mozzanata volt, hogy az egységesen fellépő szocialista országok mellett mind Franciaország, mind pedig több afro-ázsiai ország helytelenítette: a Kínai Népköztársaság küldöttsége nem lehetett jelen Bécsben. Amint már korábban jelentettük, a kínai kormány, illetve a kínai Vöröskereszt Tajvan képviselőinek az értekezletre való meghívása miatt mondta le részvételét. Egyébként ezúttal elsőízben választották be a Német Demokratikus Köztársaságot a Nemzetközi Vöröskereszt végrehajtó bizottságába, míg hazánk a szervezet két állandó tanácsadó bizottságában, a segélyügyiben és pénzügyiben kapott négy évre szóló tagságot. Bécsben elfogadták a Vöröskereszt új alapelveit is: a szervezet az emberiesség, a pártatlanság, a függetlenElítélik a polgári lakosság elleni hadviselést A gyermektartásdíj külföldről is behajtható ség, az önkéntesség, a semlegesség és az egyetemesség szellemében működik. Kétségtelenül összhangban áll ezekkel az alapelvekkel az a határozat, amelyet a szocialista és a nyugati országok közös javaslatára egy ellenszavazattal (Albánia) fogadott el az értekezlet. Ebben felhívják a kormányokat: tegyenek erőfeszítéseket arra, hogy megegyezés szülessék az atomfegyver-kísérletek minden formájának megszüntetéséről, az általános leszerelésről. A magyar képviselők kezdeményezésére együttes határozat született azokból a keleti és a nyugati országok által beterjesztett javaslatokból, amelyek elítélik a polgári lakosság elleni hadviselést. Ugyancsak magyar javaslatra határozatot fogadott el az értekezlet. Ebben a Vöröskereszt felszólítja a kormányokat: csatlakozzanak a nemzetközi gyermektartásdíj-egyezményhez. Az egyezményt, amely biztosíta tartásdíj külföldről történő behajtását, eddig 36 ország írta alá. Vöröskeresztünk meghívására az értekezletet követően hazánkba érkezik a ghanai, a mongol, a chilei, a nigériai, a togói, a japán és a kanadai küldöttség több tagja valamint a Nemzetközi Vöröskereszt bizottság küldöttsége. A vendégek megismerkednek Vöröskeresztünk munkájával, illetve Budapesten tárgyalásokat folytatnak az együttműködésről. (MTI) vezető—beosztott viszony ilyen alakulásában. Talán az a dolgozó mondta ki a teljes igazságot, aki megjegyezte, hogy „Sok a túlóra és a vasárnapi műszak, emiatt fáradtak, idegesek, ingerlékenyek vagyunk". Kérdés, hogy miért volt szükség ennyi vasárnapi műszakra? Halljuk az illetékeseket. A szakszervezet Az SZMT szakmaközi bizottságának vezetője ismeri a szegedi kenderfonógyár túlórázási problémáját. Véleménye szerint túlzás a munkásnők ilyen arányú igénybevétele. — A családos anyák különösképpen méltatlankodnak a vasárnapi műszakok miatt, hiszen nem csupán a hogy látszik a rekonstrukció nyoma: új és nagyobb termelékenységű gépeket állítottak be a régiek helyett. A szovjet és angol fonógépek zajtalanabbak ós gyorsabbak munkáját. azt, hogy a heti hat műszak után jólesne egy kis pihenés, fáradtan végzi mind az otthoni, mind a gyári a régieknél. Azonban egy dolog szembetűnik; a gépek egy része áll, sőt az üzemben levők sincsenek teljesen kihasználva. A 96 csévével dolgozó gépen mindössze 40 —50 csévén szaporodik a fonál. Ebben az üzemrészben a gépkihasználás szinte minimális. A kitűnő gépek állnak, illetve egyik felükön nem történik semmi. Az oka vagy munkáshiány, vagy anyaghiány. Amelyik gépen csak fele cséve dolgozik, ott az anyag minőségére panaszkodnak. Állok az egyik új gépnél. Itt látszólag minden rendben van, alig szakad a szál, a pihenőnapjuktól fosztják meg gépen dolgozó fiatalasszony őket, hanem a vasárnapra amúgy is összegyűlő házimunka elvégzésétől. Mindkét feladatat ellátni nehéz s ez fáradttá, idegessé teszi őket Ha viszont nem megy be dolgozni vasárnap, akkor halmozott büntetésben részesül. A rekonstrukció csak takaróul szolgál, a jobb anyagellátás és a jobb munkaszervezés sokat segíthetne. Vannak osztályok, ahol a hétköznapi műszakok idején éppen az anyagellátás és szervezés miatt állnak a dolgozók, s nyilván fonákul hat, derűs. Mi a magyarázata? nézek az asszonykára és közben a szomszédos gép felé intek, ahol merőben más képet látni — Ez L-f ónál, az meg Tfonál. Én akár le is ülhetek — nevet és ugrik összekötni az elszakadt szálat. Úgy látszik, nagyon sok a T-fonál a vizesfonóban, hiszen a gépek zöménél fut A gyár vezetői A termelési osztályvezetőnek elmondtam, hogy a vizesfonóban jártam, és beszélgettem az ottani dolgozókkal. Azt is említettem, hogy a gépék jó része nincsen kihasználva. Rossz osztályra tetszett kimenni — válaszolta. — S a vasárnapi műszakok? — Még egy vasárnapra szükség lesz. Sajnos, túlóra nélkül nem tudtuk megoldani a feladatokat, sőt jövőre is szükség lesz túlórákra. — Menyire? — Nincs még meg a jövő évi keret, de körülbelül az idei mennyiséget számithatjuk, azaz 88 00ó órát egy évben. — Csak a rekonstrukció miatt van szükség a túlórákra, vagy a termelés miatt is? — A rekonstrukció is jelentős, de az inkább a férfiakat, a lakatosokat érintette. Inkább a termelés miatt, a munkaerőhiány miatt. Az igaz, hogy a dolgozók nem szeretik, és unják, sok probkosnak az asszonyok, de még lemat 's °k°z nekünk, sőt a úgy sem győzik, s képtelenek korulmenyeket is figyelembe az egész gépet üzemben tar- véve még a hat nap is éptani. Kérdem a túlórát is. — Csak egy vasárnapom Közéletünk hírei AZ MSZMiP KB ÜDVÖZLETE A KOREAI MUNKAPÁRTNAK A Magyar- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Koreai Munkapárt Központi Bizottságát a koreai testvérpárt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A TÁVOZÓ BOLGÁR NAGYKÖVET BÜCSÜLÁTOGATÁSAI Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton búcsúlátogatáson fogadta Jancso Georgievet, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, valamint Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ugyancsak fogadta a nagykövetet. (MTI) Ellenőrzés - gondokkal A MÁV társadalmi ellenőreiről — Jó kezdeményezés, de mi az eredmény? Idén február 16-án meg- 6—7 vagonból álló szerel alakult Szeged állomáson a vényt közlekedtettünk. személyszállítást ellenőrző társadalmi csoport. Tizennégy vasutas — forgalmi tóinkat „júdásnak" tituláljak, mivel felhívják a muAmit az ellenőrző csoport iasztásokra a felettesek fivezetője elmondott, az mind gyeimét. Ezért inkább nem belső szolgálati intézkedés, jelentenek. A másik- a fel\esJ- yalóban eredményesebben sőbb beosztású társadalmi nem túl sokat ter- bonyolították le a szabad- ellenőreink és műszaki dolgozó részt a munkában. A vekről rhár írtunk, arról is, hogy milyen eredményekre forgalmat, számítanak. Most azt kutattuk, mit sikerült megváló- ^ sítani ezekből. Az indított esik, ne álljanak" feleslegé- szentelni el, hogy a társadalmi ellen- sen a vonatok, ne lopják el a kocsikból az égőket. téri játékok ideje alatt is a produkálnak. Vagy félvóllíorgalmat. mint régebben. ról veszik a társadalmi munDe mit tettek azért, hogy kát, vagy elfoglaltságuk mitisztábbak legyenek a ko- att nem tudnak elég időt őrzést utazás közben még egyszer sem láttuk dolgozni. Peket, a Dr. Bánsági Ferenccel, a sabban, társadalmi ellenőrök vezetőjével beszélgettünk munkájukról. — Jelen pillanatban a feladatnak. Az egyszerűbb ellenőreink viké- szont szívvel-lélekkel csikalauzok udvaria- nálják a dolgukat. Ha hozszolgálatkészebben zászoknak a rendszeres elutasok- lenőrzéshez a beosztottak is, nagyobb eredményeket az foglalkozzanak kai? A tizennégy ellenőr mun- érünk el. kájáról 18 bejelentés tanúsahogy megkezdődött az is- kodik. Ez azt jelenti, hogy Reméljük. Az eddigi taazzal foglalko- mindössze ennyi problémát pasztalatok alapján azonban kolaidény zunk, hogy felmérjük az utasáramlást. Több fiatal utazik a város középiskoláiba, s ezeknek akarjuk biz- helyszínen elintézik a tosítani a kényelmes, tanú- got, jelentés nélkül, lásra is alkalmas szerelvéfedeztek fel? Nagyon kevés lenne. — Nem. Több esetben a úgy látjuk, a szép kezdeményezés, ha nem is ellaposodott, de más irányba tedol- relődött. Nincs még késő, hogy aktívabb munkának kevés legyünk tanúi. Ha már megS valóban ilyen _ nyeket. Ez előtti feladatunk megoldhatatlan probléma alakították az ellenőrző csőaz új menetrend összeállí- lenne a MÁV személy száll í- portot, lássuk eredményét is. 1 /.„„L U TPv-vl l'íPr,V\í\n / "NTrttVI "* rA IAPTIVMI T-T O "I « l , ' tósához mértük. kapcsolódik. Fel- tásában? Nem valószínű. Ha melyik vonalakon hibátlanul dolgozna az ap szükséges új szerelvény be- parátus, jóval több esetben állítása. Azt is megvizsgál- kerülne elő a jelentőfüzet. tuk, mely vonatok a túlzsúfoltak, hol kell a kocsiszá- sokkal mot növelni, s hol elegendő kevesebb kocsi is. Így például a Horgos—Szeged kintélye az ellenőröknek? között közlekedő vonalon az eredeti három kocsi helyett Mind a vonatokon dolgozó jegyvizsgálók udvariasságában, mind a kocsipark tisztaságában. Nem is beszélve — A nyári szabadságoló- arról, hogy a vonatok két-i—.. a okajnak felderítésével és a kellő intézkedések megtételével sok bosszúságtól szabadítanák meg az utazóközönséget. K. A. magyarázhatjuk hiányosságokat. — S van-e megfelelő te— Kétoldalú a kérdés. Az egyik gond, hogy az aktivispen elegendő. Az igazgató helyettesével hosszan beszélgettünk a . jelenlegi állapotokról. — A helyzet csak átmeneti jellegű. A megváltozott körülmények, a rekonstrukció befejezése hamarosan lehetővé teszik, hogy vasárnapi műszakok nélkül oldjuk meg feladatainkat. A munkahelyek jobbak lesznek — néhol maris jobbak —, s a nagyobb termelékenységű gépek biztosítékul szolgálnak a jövőt illetően. A teljes igazság tehát sokoldalú. A rekonstrukciót végre kellett hajtani: ezt kívánta a tarthatatlan műszaki helyzet, a termelés növekedése, az állandóan jelentkező piaci igény. De éppen azért, hogy a gyár a piacait megtartsa, a termelés mennyiségéből nem veszíthetett, ezt viszont jelentős túlórák révén tudta csak biztosítani. Ez esetben érthető a gyár vezetőinek intézkedése, de érthető a dolgozók méltatlankodósa is. Igaz, hogy a jobb munkaszervezés és anyagellátás sokat segített volna. Persze a jelenlegi állapotokat konzerválni nem lehet és nem is szabad, hiszen egyrészt gazdaságtalan, másrészt pedig sérti a dolgozók törvényes jogait. A kenderfonógyárban nem is akarják ezt. s a vezetők törekvése vilá-» gos: mielőbb visszatérni a régi, normális kerékvágásba. Sőt azt is remélik, hogy azok a dolgozók, akik a nehézségek közepette elhagyták a gyárat, most a megváltozott körülmények között újra visszatérnék régi munkahelyükre, amely valóban más, mint a régebbi volt. Gazdag István Vasárnap, 1965. október 1*. DÍL-MAGYARORSZAG 3