Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

&ózhűsa fa Indonéz KP-nak nem volt köze a Luna-7 holdközeiben J? la szeptember 30-i eseményekhez Sukarno megbékélésre szólította fel a vezetőket és a népet fa a varsói Kultúra és Tudomány Palotájának üléstermében összeül a VI. Szakszervezeti Világkongresszus. Éppen húsz éve, 1945. október fi-án fejeződött be a párizsi Chaillotpalotában az I. Szakszervezeti Világkongresszus, amely sok-sok esztendő harcainak eredményeként megalkotta a Szakszervezeti Világszövetséget. Párizsban 55 ország 348 delegátusa 87 millió szervezett munkás nevében szavazott az SZVSZ megalakítására. Varsóban 90 ország több mint 120 millió szervezett dolgozóját képviselő 600 SZVSZ-küldött és harmincmillió, nem az SZVSZhez tartozó szervezett dolgozó képviselői ülnek a lengyel főváros felhőkarcolójának nagytermében. Jelentős vitafórumnak ígérkezik a munkásjogokért, u dolgozók nemzetközi szolidaritásáért. a békéért küzdök százhúszmilliós táborát jelentő Szakszervezeti Világszövetség által összehívott VI. Szakszervezeti Világkongresszus. Kiújullak a harcok Kasmírban # Rawzlpindl, Cj-Delhl (MTI) Hírügynökségi jelentésekből egyértelműen kiderül, hogy csütörtökön kiújultak a kasmíri harcok. A szembenálló felek - India és Pakisztán — az eddigiekhez hasonlóan, egymásnak ellentmondóan Ismertetik a hadi helyzetet Pakisztáni hivatalos közlés szerint a tüzszünetl vonal három szektorában — Mendhar, Khulratta és Tithwal került sor lópárbajra, cs az indiai csapatok támadásba lendültek. Az Indiai hadügyminisztérium szóvivője szerint viszont pakisztáni csapatok Akhnur térségében 13 kilométert nyomultak előre, s elfoglaltak egy falut. A harcok kiújulása miatt India és Pakisztán kölcsönösen egymást vádolva hivatalosan tiltakozott n Biztonsági Tanács elnökénél, s jelentést tett a kasmíri ENSZ-megfigyeloknck. • Bogor (MTI) Subandrlo indonéz minisz- nák az országot. terel nök-helyettes és külügyminiszter tájékoztatta az újságírókat a kormány szerdai tanácskozásáról. Megerősítette azt a korábbi értesülést. hogy Sukarno elnök megbékélésre szólította fel az ország vezetőit imperialista erők megrohan- Párt nyilatkozata — amelyet a hírügynökségek most és egységre buzdította Indo- éléseit, »k'k Indonéz ismertettek — hangoztatja, hogy a Szeptember 30-a mozgalmat „a hadsereg belügyének tekinti", ehhez a pártnak semmi köze nincs. Noha r. v j , . . , Untung alezredes rövid éleSubandrlo hozzáfűzte, hogy tű „forradalmi tanácsában" Sukarno elnök lenyegeben kommunisták neve is szereelutasította azoknak a köve- pelt, Nyugodt légkörre van szűkség, és megfontolt döntésekre. A szenvedélyeknek nem szabad felülkerekedniük. nézia népét. A 97-tagú kormány ülésén elnöklő Sukarno matékosan elítélte, ezek a személyek nem tudtak erről Kommunista Párt feloszlatását akarják. Az elnök manyó- fiáévá tette az Indonéz Kom- és nem ls engedélyezték nehogy munista Pártnak azt a ked- vük felhasználását. .egyik csoport bosszút li- den kiadott nyilatkozatát, Az Indonéz Kommunista hegjen a másikkal szemben". A belviszály csak Indonézia kárára van, mert az egység megbomlása esetén a neokolonialista, kolonialista és amely szerint párt a továbbiakban felszóla pártnak nem volt része lította a tagságot és a párta szeptember 30-i esemé- tal rokonszenvezőket, hogy nyeltben. kövessék Sukarno elnök egyAz Indonéz Kommunista ségfelhivasát Indonézia s'^WiMim Vav i^n® w „«v % Moszkva (TASZSZ) Az űrállomással a kapcso A Luna—7 jel/ésű szovjet lat 8zllárd> elindulása óta 12 A Luna—7 Jelzésű szovjet izben leeshettek vele ráautomatikus űrállomás kö- dióilsszcköttetést. Az űrállozeiedik a Holdhoz. Október másról kapott távmérési 7-én magyar idő szerint adatok elemzéséből kiderül, délelőtt 10 órakor a Luna—7 hogy a fedélzetén elhelyezett 60 ezer kilométerre volt a berendezés kifogástalanul Holdtól. A mérések adatai működik. Az űrállomás a szerint az űrállomásnak ma- kiszámítotthoz közeli pályán gyar idő szerint október 7- halad. Lapzártáig a Lu a—7cn este 23.00 órakor kellett ről újabb jelentés nem érketalálkoznia a Holddal. zett. Csen Ji kínai kiilürty miniszter sajtóértekezlete Az MSZMP tartózkodik a tétlenül Vietnam győzelménemzetkdzl kommunista és . . lkfli imDería_ mur kiam-jzgaiorohan mez le- vet es az amerikai imperia vfl vita nyilvános poiéiniljá- lizmus vereségével ér vétói. A Kínai KP vezetői Vi- get A kérdés csak a DNFF tunk' SEbta? sem^kaíja ötpontos és . VDK négy élezni nz ellentéteket, azon- pontból álló javaslatának Kan a kiizvélemény megíele- alapján rendezhető. A JohnM^c^Jt S^E son Javasolta úgynevezett nlszteielnök-helyettei és kül- feltétel nélküli tárgyalasok üRymlnlszter azeptember M-l nem egyebek csalásnál — sajt6érteke-l"ten kileHett né- H tt A_ zetolti ebből látható, hogy mondotta. Az ENbZ esetletöbb kérdésben mi az tllái- ges kozvetito ténykedéséről úgy vélekedett, hogy a világszervezet az Egyesült Államok eszköze. A független Indonézia rövid története alatt már találkoztunk olyan eseményekkel, amelyeknek Jelenleg is tanúi vagyunk. 1958-ban Szumátra reakciós katonai vezetői autonómnak nyilvánították a sziget egy részét, s Buklttlnggl-ben ellen kormányt alakítottak. A szélső Jobboldali mohamedánokat tömörítő liar-ul lilára nevű ellenforradalmi csoport ugvanakkor nyílt felkeléseket szervezett Nyugat-Jáván és Celebesz-szigetén. A szumátra! Bengkalisz és Szelatpadzsang, valamint Celebeszen Oonggala és Palu közelében partraszállt kormánvesapatok azonban hamarosan leszámoltak a azeparatlsta mozgalmakat, s Nyugat-Jáván la leverték a felkelőket. A következetes politikai és gazdasági Intézkedések, valamint Nyugat-Irán 19&l-ban történt vlszszacsatolása megszilárdította a hatalmas klterjelésö ország belpolitikai helvzetét. ezt a folyamatot zavarta meg a múlt héten Djakarta körzetében éa Jáva nyugati részén kirobbant lázadás Moszkva Santo Domingo Ottó Krag dán miniszter- Ezen a héten a harmadik elnök csütörtökön este a bombamerényletre került sor szovjet kormány meghívásá- Dominika fővárosában. A ra tíznapos hivatalos latoga- bombamerénylettel a jobboltásra Moszkvába érkezett. dali elemeket vádolják. Léopoldville n. Csütörtökön elhangzott uom* léopoldville-i bejelentés sze- A vatikáni zsinat csütörrint Csőmbe kormányának tökön befejezte „az egyház fegyveres alakulatai offen- a mai világban" című szkézivát indítottak a Tanganyi- ma vitáját, amelyen felszóka-tó nyugati partja mentén lalt Beresztóczy Pál egri tevékenykedő felkelők ellen, apostoli adminisztrátor is. A DNFF: Szabadon bocsátott több foglyot • Saigon (VNA) A „Fels*abaduláa"-hirügynökség jelentése szerint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front bizottsága Binh Dinh tartományban szabadon bocsátotta a saigoni kormánycsapatoknak a legutóbbi harcokban foglyul ejtett 89 katonáját. Korábban a DNFF 211 hadifogolynak adta vissza szabadságát Mészáros Olló: Egy korszak kapujában A döntés helye Posdam semmitmondó tájékoztatója volt az oka annak, hogy Sztálin nem alkothatott kellő fogalmat az atombomba jelentőségéről? Idézzük Ismét Churchiltt Könyvében, néhány oldallal később nyersen és őszintén kimondja, miért is vezették félre Sztálint azzal, hogy elhallgatták előtte a bomba lényegét: „Nem volt szükségünk az oroszokra. Nem „világos, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem kívánja az oroszok részvételét a Japán elleni há Július 16-án Stimson hadügyminiszter segédtisztje táviratot helyez főnöke elé: „Műtét ina reggel, a diagnózis még nem egészen kész, az eredmény azonban kielégítőnek látszik, s máris felülmúl minden várakozást." Stimson azonnal referál Trumannak: a bombát sikerrel felrobbantották' A délelőtti órákban megérkezik a futárgép, amelyet Groves tábornok indított útnak. Magával hozza a részletes jelentést, valamint a robbantásról készült fénykép- & filmfelvételeket, vetkező üzenetet küldtem Edennek: Amikor nz elnök és legszűkebb környezete végignézi a dokumentumokat, megértik, a tudósok hihetetlen erejű fegyvert adtak a kezükbe. Truman közli Churchill-lel, hogy sikerült új, nagy hatóerejű fegyvert előállitaniok — ekkor még senki nem nevezi atombombának! — s beszél Sztálinnal ls. Idézzük azonban a legilletékesebb szemtanút, az angol miniszterelnököt Churchill, miután Truman közölte vele, hogy Sztálint ls tájékoztatta, de „anélkül, hogy a legcsekélyebb részletet is feltárnám", feszült figyelemmel kísérte a néhány perces jelenetet. „Láttam — írja visszaemlékezéseiben —, hogy az elnök odalépett Sztálinhoz, és ketten, kizárólag tolmácsaik jelenlétében, társalogni kezdtek. Én körülbelül Öt méter távolságra lehettem tőlük, és feszült figyelemmel kisértem a nagy fontosságú megbeszélést. Hiszen tudtam, mire késaül az elnök. Lemérni a Sztálinra tett hatást: ez volt a lényeg. Ügy áll előttem minden, mintha tegnap történt volna. Ügy látszott, Sztálin ölömmel fogadja a hírt. Egy új bomba?! AZ ELNÜK: IGEN Rendkívül hatásos? Valószínűleg döntő az egész ... Truman a benyomásom akkor, és biztos voltam afelől, ^ egyesített UnácsánaJc «lnökét ^ tá. bornokot, a légierők főparancsnokát. A megvolt többé szükségünk arra, hogy szívességet kérjünk tőlük. Néhány nappal később a kö- gal szabja meg a megteendő intézkedéseket — pontja s kinn! vezetőknek. 0 Peking (tj kina) Csen J1 miniszterclnök-he- , .. , . . lyettes többek között kije- A második afrikai-ázsiai iÍnLt»„ hoav India még értekezletről szólva a külma is több! mint tfNO ügyminiszter hangoztatta a négyzetkilométernyi kínai koníerenc ának elsasorban ' területet tart megszállva a az amerikai imperializmust haTár kelri! nyugati és kö- kell elítélnie. Ha azonban a zép-ső szektorában, s meg konferencia nem ezt acélt Von ártenie hoev teliesen szolgaija, akkor az ertekezrendezte kell apaiamé" lelnek nincs jelentőség. Csen szállt kínai terület sorsat". J1 kijelentette, hogy KAz indiai-pakisztáni vi- na sziiardan szembeszegül szályró! kifejtette, hogy egy ENSZ-k«pvi*lónek a Pakisztán agresszió áldoza- konferenciára való meghívatóIndia nedls az agresz- sóval. A Szovjetumo rwizsror'H^a^zet^súfyS- vételét illetően azt mondta, dik, bizonyos, hogy a kínai hogy Kína ezt is hatarozotkormány és a nép erkölcsi, ellenzi, mivel — bár a anyagi támogatást ad Pa- Szovjetuniónak vannak ktsztánnak Indiával szem- Azs'fu területei - mégis ben, amely az Egyesült Al- európai ország. Hangoztatta lamok, a Szovjetunió és még, hogy ha a konferenciát Anglia támogatását élvezi", nem készítik elő kellőkepEgy másik kérdésre vála- P®n> akkor az ertekezszoíva Csen J1 kijelentette: et e halasztasa mellett foglehetséges, hogy Kina nem- állast, sokára felrobbantja a har- Kína törvényes ENSZ-bcli madik atombombáját. Ami jogainak helyreállításával azt a kérdést illeti, hogy Kí- kapcsolatban Csen Ji azt na segítsen atombombák mondta, hogy az ENSZ magyártásában, e» nem tekint- napság olyan hellyé vált. hető reálisnak „Kina rémé- ahol két nagyhatalom, az li, hogy az afrikai—ázsai or- Egyesült Államok és a Szovszágok képesek lesznek ma- jetunió politikai alkudozáguk ls atombombát gyúrta- sokat folytat. Az ENSZ-nek ni és jobb lenne, ha ml- _ mondotta — „ki kell janél több ország jutna atom- vítania hibáit, alapos átbomba birtokába."' szervezésen és reformon kell Egy vietnami tudósító ál- keresztülmennie, Amennyital feltett kérdéssel kapeso- ben ezt nem lehet megollatban Csen Ji kifejtette, dani, a feltélelek megérnek hogy a vietnami háború fel- egy forradalmi ENSZ létrehozására". Egy kérdéssel kapcsolatban kijelentette: hogy Li Cung-zsen volt Kuomintangalelnök hazatérése példájának alapján a kuomintag— kommunista együttműködés lehetősége nagy és egyre Inkább növekszik. Elmondta: ha a Kínai Népköztársaságban létrejött kuomintang— kommunista együttműködéshez Csang Kaj-sek, vagy fia csatlakozna, őket szintén üdvözölnék, egy feltétel alapján: szakltaniok kell az amerikai imperialistákkal, lojálisnak kell lenniök a hazához. A tanácskozás után Stimson és Marshall azonnal elküldették a rejtjelzett utasításokat Washingtonba, ahol három izgatott férfi várta azokat: Groves, Thomas T. Handy, a Marshall tábornokot helyettesítő vezérkari főnök, és Spaatz tábornok, akit néhány napja neveztek ki a csendes-óceáni légierő főparancsnokává. Másnap Potsdamból jóváhagyták a hadügyminisztériumban megszövegezett parancsot, amely többek között így hangzik: „A 20. légiflotta 509. különleges csoportja, 1845. augusztus 3-a után, mihelyt megfelelő viszonyok lesznek a bombázáshoz, dobja le első különleges bombáját az alább felsorolt célok egyikére: Hirosima, Kokura, Niigita, Nagaszaki." A parancs a továbbiakban kellő alaposságpéldául azt, hogy az 508. egység bevetésének napján egyetlen más repülőgép sem tartózkodboiúban." Az európai problémák egész sorát Jék a levegőben — meghatározza, hogy végig a tehát saját hatáskörünkben és az Egyesült Nemzetek rugalmas elvei szerint oldhatjuk meg. Ha a látszat nem csal, egy gondviselésszerű eszköz (sic!) birtokába jutottunk, amellyel meg tudjuk rövidíteni az öldöklést Keleten, és ,Vrr amely még ragyogóbb távlatokat nyit meg «*KUVts előttünk Európában." Churchill nem kőntőrfalaz: nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetéről beszél mint zaját eszközükről — s az is volt a legutóbbi esztendőkig —, hanem a bombát a gondviselés eszközeként emlegeti! Határtalan cinizmus 'kellett ehhez, hiszen amikor emlékiratait (rta, tudta, a bomba szárezrek gyilkosa volt! Ez a bomba „még ragyogóbb távlatokat" nyitott volna meg? A hidegháborút kezdték el vele! gépek repülési útvonala mentén hajók állomásozzanak, ha a kényes terhet vivő gépeknek ,segítségre lenne szükségük". hogy (és itt maga Churchill emeli kJ a szöveget) fogalma sem volt annak horderejűről amit hallott." A MAGYARAZAT Nincs okunk kételkedni — ez esetben! — Churchill szavahihetőségében. Jogos azonban a kérdés: vajon nem Truman célzatosan beszélés célja: kimondani az utolsó szót, az igent vagy a nemek Groves javaslatait Truman mér áttanulmányozta, s a megbeszélés első öt percében elhangzott a végső jóváhagyás, az elnöki igen. Truman a bomba ledobása mellett döntött, bár tudta, Japán kapitulációja napok kérdése. Az 509. egység emberei még nem tudták, megvan a parancs. Napról napra elrepültek a tar- célvaroec,k fölé — természetesen nem tudva, hogy ezek a cél városok — s a szó szoros értelmében hozzászoktatták a városok lakólt, hogy a napról napra percnyi pontossággal érkező gépek semmiféle veszélyt nem jelentenek. Groves ördögi ötlete volt ez: a megszokott és bombát nem dobó gépek ellen nem lép működésbe a légelhárítás, nem repülnek fel a vadászgépek, s a városokban nem rendelnek el légiriadót... Ez utóbbi tíz- és tízezer olyan ember halálát okozta, akik különben megmenekülhettek volna! Ha Hirosimában légiriadót rendelnek el, ha a bomba nem zsúfolt utcák, épületek, iskolák felett robban — az áldozatok száma feleannyi lett volna. Groves ördögi ötlete azonban bevált: a megszokott és Mister Ö. gúnynévvel elkeresztelt gépeket már senki nem vette figyelembe. Akadálytalanul juthattak el a halálra, a 6zornyű halálra ítélt város fölé! (KővetkczlHi AZ X NAP ELGRKEZETT.) A jövő évben megkezdődő harmadik ötéves tervvel kapcsolatban Csen Ji elmondotta, hogy „leraktuk egy független, integrált és korszerű gazdasági rendszer építésének alapját, de hátra van még sok probléma megoldása". Csen Ji később kifejtette: korunk központi kérdése a szabadságot és kommunizmust kívánó népek és az imperialisták közötti ellentmondás Ez csak háború útján oldható meg. Kína teljesen felkészült egy ilyen háborúra, nem fél tőle. A kinal nép kész minden áldozat elviselésére. „Amenynylben az amerikai imperialistáknak i elhatározott szándékuk, hogy agressziós háborút Indítanak ellenünk, szívesebben vesszük, ha hamarabb jönnek, ha már holnap Jönnek. Jöjjenek velük egvütt az indiai reakciósok, az angol imperialisták és a japán militaristák, és velük összhangban lépjenek fel észak felől a modern revizionisták. A végén mégis mi győzünk" — mondotta. 2 OÍL-mAGYARORSZAG Péntek, 1965. oktober «%