Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

A közérdekű bejelentések után A szegedi III. kerületi ta­náé* legutóbbi ülésén szo­kás szerint különböző köz­érdekű kérdésekkel és beje­lentésekkel is éltek a ta­nácstagok. A tanácsülést követően 15 napon belül a bejelentésekre, kérdésekre levélben válaszolt a III. ke­rületi tanács vb titkársága. Kövessük csak végig a ta­nácsülésen felszólalók beje­lentéseit ,.. Bal la János bejelentette, hogy a Pulcz utca 2-es szá­mú ház előtt a gyalogjárda besüppedt, s ez a járókelők­re baleseti veszélyt jelent A tanácsülést követőén ar­ról értesítették Balla Jánost, hogy a kerületi tanács házi­lagos brigádja a gyalogjár­dát kijavította. Nyitrai Antal a Ságvári­telepen épült új üzletházzal kapcsolatban kifogásolta, hogy egy idő óta nem meg­felelően működik, hosszabb ideig zárva is volt, sőt azt követően romlott árut hoz­tak forgalomba. A tanács­ülés után intézkedtek. Ki­derült, hogy a bejelentőnek igaza volt Az történt ugyan­is, hogy az üzletvezető meg­betegedett. s mivel ott egye­düli alkalmazott volt, az üzletet bezárta. Közben több­féle áru megromlott, s fel­gyógyulása után az üzletve­zető — megengedhetetlenül — kimérte a megdohosodott rizst is. Ezért figyelmeztet­ték. Nagyon helyes, hogy a ta­nácsüléseken a rendellenes­ségeket szóvá teszik a ta­nácstagok. A panaszokkal, bejelentésekkel azonban nem kellene mindig meg­várni a tanácsülést. Elégsé­ges bejelenteni bármikor a problémákat a kerületi ta­nács illetékes csoportjaihoz, hogy azonnal intézkedni tudjanak. Több tanácstag kérte, hogy választókörzetében ennek vagy annak az utcának a gyalogjárdáját aszfaltozzák ki. Csiszár Antal tanácstag elmondotta, hogy Alsóváros délnyugati részén csak a magasnyomású vízhálózat bevezetése oldja meg a je­lenlegi szűkös vízellátást. Ezek olyan kérdések, hogy megoldásuk a rendelkezésre álló pénzügyi kerettől függ, amit úgy kell felhasználni, hogy a legsürgetőbb prob­lémák intézése kerüljön elő­térbe. A tanácstagok általában időről időre választókörze­tük minden problémájára, a különféle bejelentésekre or­voslást, kielégítő választ kapnak. Van azonban elfek­vő ügy is a III. kerületi ta­nács hibáján kívül. Szalma Gézáné tanácstag legutóbb szóvá tette, hogy a Kálvária térre miért nem csináltatták meg az úgynevezett ivóvíz­csobogót, hogy a kint Játsza­dozó gyermekek az uzsonna után friss vizet ihassanak. Erre a bejelentésre mit válaszolhatott volna a III. kerületi tanács vb elnöke? Azt, hogy a kerületi tanács építési és közlekedési cso­portja a Kálvária térre szánt ivóvízcsobogó létesí­tését még 1964. február 21­én megrendelte a Szegedi Víz- és Csatornamű Válla­latnál. A határidőt április l-re kérte. A csobogóhoz megvolt műkőből két kútfej is. A víz- és csatornaművek a fagyok miatt április 16-ra kérte a határidő módosítá­sát A tanács építési és köz­lekedési csoportja június 3-án ismét sürgette a KÖFA­ból felépítendő Kálvária téri csobogót, s szeptember 24-én ugyancsak sürgető le­velet írt a víz- és csatorna­műveknek. Azóta eltelt egy újabb esztendő, s még min­dig nem történt semmi. Jel­lemző példa ez arra, hogy kis, de annál íontosabb ügyinté­zés megiekedhet valahol a közömbösség miatt. L. F. Kállai Gynla fogadta a Lengyel Nemzeti Egységfront tőiitnarát Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke csütörtökön fogadta Jozef Kalinowskit, a Lengyel Nemzeti Egység­front Országos Bizottságá­nak hazánkban tartózkodó főtitkárát. A szívélyes, ba­ráti hangú beszélgetésen részt vett Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Nap ébreszti, NAP NYUGTATJA A főagronómus bosszanko­dik: nem látja a kukoricá­ban a nagy teljesítményű si­lózógépet. Még nem javítot­ták ki? ... Az „Orkán" ugyan falja a nagy tábla haragos­zöld kukoricást Domonkos Jenő agronómus és Szili An­tal tsz-elnök odasietnek. — Ez így nem jó — csó­válják a fejüket. - A leg­szebb szárakat nem szedi fel, csak gazolja. Intenek a traktor is tának. A gép megáll, fiatal, szőke fiú hajol kl a fülkéből. Nem tolt szabad vasárnapjuk — Átmész a másik táblá­ra, abban jobban dolgozik az „Orkán" — mondják Kirí Fe­rencnek. Mindössze egy éve dolgozik a tsz-ben, s máris kivívta a tsz-vezetők elisme­rését. Mindennap reggel 5— 6 órától alkonyatig gépén van. Szófogadó, fegyelmezett és szorgalmas fiatalember. — Kiri Ferenc és E ngi Lajos végezte a bálázást a tarlókon. Amíg az 560 hold­ról fel nem takarították a szalmát, nem volt szabad vasárnapjuk — dicsérik. Közben a baktói „Nagyfeke­téről" elindulunk a volt Dózsa-major felé. A dűlőút két oldalán beszédes a ha­tár. Már szépen zöldell 30 hold ősziárpa, amott a lu­cerna negyedik kaszálásét gyűjtik az emberek. 158 hold régebbi, 128 hold idei telepí­tésük van. Távolabb traktor gyűrűzi a frissen vetett föl­det. Trágyaszórók rakodnak. A letakarított silókukorica­táblákon, mintha legyalulták volna, olyan szépen dolgoz­tak a gépek. Azt a többletet kéri... — Szántani kellene. De nem kapunk szuper foszfátot és kálisót alaptrágyának. A majorban, a gépjavító műhely előtt áll a nagy siló­zógép. Nincs kijavítva. A főagronómus haragra lobban: heves szócsata a műhelyfő­nöfckel. — Tegnap déltájt hoztátok be, alkatrészt kellett szerez­nünk. Holnapra készen lesz — érvel a műhelyfőnök. — De hát értsétek meg, a silót nem tarthatjuk nyitva. Tönkremegy — vágja rá Do­monkos Jenő. Érzem, hogy azt a pluszot kéri számon, amit olykor a mezőgazdasá­gi munka követel a szakem­berektől. A rendes munka­időn túli javítást. Este vagy éjszaka is. ha kell! Hiszen 170 hold kukorica és napra­forgó várja a silózógépeket. A mintegy 150 vagon siló­takarmányból eddig 55—60 vagonnal takarítottak be. Ennél kiválóbb időt nem is kívánhatnának. További utunk a zöldfás dűlő. Alighogy letérünk a műútról, gyönyörű kukori­cás kísér. — Késői vetés. Június má­sodik felében került a föld­be, és milyen nagy termést ígér. Meglesz a 60—70 mázsa holdanként — gyönyörködnek a tsz vezetői. Első traklorista a tsz-ben nyomában meg Engi Lajos csillaghengerez. — A*tsz legrégibb és legki­válóbb traktoristája Erdei Mátyás — jegyzik meg. — Tizenhat éve szolgálja a nagyüzemi mezőgazdaságot. 1949-ben tsz-tag, majd gép­állomáson dolgozott, onnan ke­rült vissza a közös gazdaságba. A tsz első traktorával érke zett. Az évtizedes gyakorlat és a szakma szeretete a leg­kiválóbb traktoristává ne­velte. Már hangjáról megis­meri, ha a motor „szíve" i nem ver rendesen. Mindig i munkában, nyáron szánt-vet és arat, télen meg szállításo­kat végez. Átlagos havi ke­resete 3 ezer forinton felül van. — Maga nem öregszik, mindig ilyennek ismertem — mondja Szili Antal. — Dehogy nem. Bizony oly­kor észreveszem, hogy fára­dok - hárítja el Erdei Má­tyás a „bókot". Pedig azt a feleletet vártam: nem érek rá, aranyi a dolgom. T^HW,,^ vAt „A„ Nem is mondott volna va­Traktorzugas. Két gep po- 1(-)t]ajlt_ roz a kiválóan megmunkált földön. Erdei Mátyás vet, B. ö. „Tojásfestő" papribaőrleményi gyártanak Szegeden A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnál újabban különleges paprikaőrleményt is gyártanak baromfitakar­mányozási, illetve tyúktojás­pirosítási célokra. Az új cikk gyártását hosz­szas gyakorlati, illetve tudo­mányos kutató munka előzte meg. Szegeden már régen megfigyelték, hogy a papri­kahulladékot fogyasztó tyú­koktojásainaksárgája élénk­piros színárnyalatot nyer. Az ilyen tojások nagy festőké­pessége különösen előnyös a házi és a gyári tarhonya, illetve tésztakészítésnél. Külföldön élelmiszerve­gyészek foglalkoznak olyan mesterséges anyagok, vegy­szerek kikísérletezésével, amelyek a baromfitápba ke­verve, megfestik a tojásokat. Egyes helyeken festékkel vö­rösre színezett csukamáj­emulziót kevernek a tyúkok táplálékába, amitől a tojás­sárga vörössé válik. A szegedi fűszerpaprika ilyen tulajdonságaival a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, majd a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben kísérletez­tek, s kitűnő eredményt ér­tek el. A paprika őrleményt megfelelő arányban a takar­mányba adagolva, az átlagos tojássárgája színezóképessé­gének a négyszeresét is el­érték. Megállapították a ku­tatók azt is, hogy a paprika növeli a baromfiak gyomor­nedv-kiválasztását, étvágyát is. A MONIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat külföldön is propagálta az ilyenirányú ku­tatások eredményét, s rövid idő alatt nagy érdeklődést váltott ki a módszer. A Pap­rikafeldolgozó Vállalat már nagy megrendeléseket kapott a cikk gyártására. A próba­szállítások után most már rátértek a tojáspirosító pap­rika tömeges gyártására és exportálására. g. A nötanács vezetőségének újjáválasztása elé A magyar szocialista nőmozgalom nehéz időkben, az imperializmus kialakulásának időszakában, 1903 februárjában bontptt zászlót A szocialista nőmozgalom több mint ivat évtizedes harcos múltra tekinthet vissza. A munkásnők harca azonban már jóval korábban elkez­dődött. Történelmi tények igazolják, hogy a dolgozó nők a férfiak mellett részt vettek minden küzdelemben az elnyomás ellen, a béke védelméért Már a múlt század végén, a nagy alföldi szegény­paraszt-forrongások idején is, 1891. május elsején ítéltek börtönbüntetésre asszonyokat, leányokat, Orosházán Batto­nyán és Békéscsabán. A felszabadulás előtti magyar nő­mozgalom küzdelme tartalmilag más volt mint napjaink­ban. A munkásasszonyok kenyérért, szabadságért küzdöt­tek. Felemelkedésüknek akkoriban számtalan akadálya volt. Iskolázottságuk alacsony, a munkaidő 12—16 órás, és az ezt követő primitív kimerítő házimunka, a gyakori anyaság stb. mind-mind súlyos teherként _ nehezedett rá­juk. A felszabadulás előtt a nő csak másodlagos személy volt a jogok asztalán. Helyenként még a munkásmozga­lomban is elterjedt és hatott ez a téves szemlélet. Az uralkodó osztály ügyesen felhasználta ezt a helyzetet és hirdette, hogy a nő Magyarországon még nem érett meg a politikai jogok gyakorlására. A kötelezettségek teljesíti­totósében a kizsákmányoló társadalom szinte nem ismert határt. A korabeli statisztikák is jól igazolják ezt. 1906­ban Magyarországon az összas ipari munkásság 23,9 szá­zaléka nő volt. A fonó- és szövőiparban ugyanebben az időben 61 százalék, illetve 68,9 százalék a nőmunkás. A jól ismert szegedi kenderfonógyárban 1906-ban napi 12 órás munkaidőre 3 filléres órabérért szerződtetett októ­bertől—októberig gyermekeket és nőket Wimmer Fülöp gyártulajdonos. A nők jogfcisztottsága, lebecsülése értel­miségi pályákon is éreztette hatását. Igaz, hogy az ál­lam és a főváros kötelékébe tartozó iskolák tanárnői és ta­nítónői azonos fizetést kaptak a férfiakkal, azonban a férjes tanítónő nem kaphatott lakbérpótlékot. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal 1897. évi közleménye is dokumen­tálja, hogy például a szegedi tanyavilágban a tanítók évi 500, míg a tanítónők csak évi 400 forint fizetést kap­tak. A sok gátló körülmény ellenére a nőmozgalom tevé­kenysége a felszabadulás előtt sem volt hiábavaló. Tel­jesítette úttörő kötelességét, tudatára ébresztette a pro­letár asszonyokat, hogy a nőmozgalom tevékenysége szerves része a világ történelmének, a teljes egyenjogúság gyakorlati megvalósulása szorosan összefügg a proletár­diktatúra győzelmével. A dolgozó nők felszabadulása, egyenjogúsága csakis egy új, a szocialista társadalomban valósulhat meg. 17 z a forradalmi változás következett be húsz évvel ezelőtt. A társadalom gazdasági és kulturális fej­lődése új helyzetet alakított ki a nő számára. A szocia­lizmusfelépítéséért folytatott harcnak egyik lényeges, és alapvető része a nőkérdés. A nők felszabadulása, illetve egyenjogúságuknak megvalósítása nem jogi kérdés csupán, hanem ennél jóval több — társadalmi ügy. Tényleges megvalósulásáért nemcsak a törvények erejével, hanem általános emberi síkon is küzdeni kell. A nőmozgalom eredményes munkája jellemzi a mögöttünk hagyott húsz esztendőt. A nők az új történelmi viszonyok között is megállták a helyüket, aktívan részt vesznek ipari terme­lésben, kereskedelmi, egészségügyi és oktatási intézmé­nyek munkájában. Szegeden a munkaképes dolgozók összlétszámából 44 százalék a nők aránya. A nők foglal­koztatásának számszerűségével elégedettek lehetünk. Emel­lett nagyobb figyelmet igényel a vezető munkaköri meg­bízatás. Még sok ellentmondás tapasztalható. Találkozni maradi szemlélettel, sokszor az arra alkalmas nőket sem vonják be megfelelően a vezetésbe. Szegeden az általá­nos iskolákban 650 pedagógus végzi oktató-nevelő mun­káját, s közülük 510 a nő, míg vezető beosztásban csak 3 fő dolgozik. Helyenként olyan eset is előfordul, hogy a nők nem vállalnak felelős megbízatást. A nők közéleti tevékenysége megfelelő, de bizonyos területeken további buzdításra van szükség. Szélesebbre kell tárni a nőmozgalom kapuit. Ezt a célt szolgálja az is, hogy ezentúl a nőtanács tagjai társadalmi munkában lát­ják el a mozgalom összes teendőit. A jövőben még több nőt kell bekapcsolni a mozgalom munkájába. A nőmoz­galomnak meg kell értetnie minden dolgozó nővel, hogy ő teljes értékű tagja a társadalomnak, bárhol dolgozik is, s így is kell munkáját végeznie. Találja meg örömét a munkában. Küzdjön az újért, a korszerűért, nem utolsó­sorban családjáért. Fáradhatatlanul munkálkodjék a ma­radi szemléletek maradványai ellen akár a nők megítélé­sében, akár a munkában, a gyermeknevelésben, vagy a családban. A jelenlegi nyugodt, gazdaságilag is megala­pozott életkörülmények megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a dolgozó nő, mert többet akar, mint ami volt, mert többer akar, mint ami van. S. É. Vasárnapi Isi- és berakodással enyhítsük a szállítási gondokat f-t - • Még idén befejezik a Marx téren az új úttest építését. L ff ISI ŰZ Uf II t a, utat korszerű eljárással készítik a Városgazdálkodási Vállalat útépítő csoportjának dolgozói, mellyel sok pénzt takarítanak meg. Képün­kön az alapot tömöríti az úthenger. Hamarosan a beton is rákerül, s közlekedhet­nek rajta a gépkocsik A MÁV-nak ezen a héten tovább nőttek a gondjai. Rengeteg fedettkocsit igényel a mezőgazdaság, elsősorban zöldség- és gyümölcsszállí­tásra, hogy a hazai piacokra, a hűtőházakba, külföldre Juttathassa a szőlőt, almát, szilvát stb. A gondokon sokat enyhí­tene, ha vasárnap 15 000 va­gont raknának ki a szállít­tató felek. Ebben az esetben a vasút hétfőn nem lenne kénytelen elhárítani a va­vagonmegrendeléseket, Mar korábban szorgalmazta a MÁV a vasárnapi nagyará­nyú vagon ki- és berakást Ez a kezdeményezés azonban a2 elmúlt vasárnap nem járt teljes sikerrel. A nagy­üzemek ugyan megértették a vasárnapi vagon- ki- és be­rakodás jelentőségét, a ki­sebb üzemek, a termelőszö­vetkezetek egy része azon­ban úgy vélekedett, hogy a címükre feladott egy-két, vagy három kocsi kirakása már nem oszt vagy 6zoroz a nagy feladat megoldásá­ban. Ez a szemlélet helyte­len. Pénteken és szombaton az állomásfőnökök külön is fel­kérik az üzemek vezetőit, je­löljék ki a dolgozőkat az ér­kező kocsik gyors kiürítésére. Ismét sok KISZ-fiatal vál­lalta, hogy vasárnap segít a kirakás nagy munkájában. Csakhogy a fiatalok segítsé­gét igénybe is kell venni, nem úgy, mint múlt vasár­nap, amikor sok ifi hiába várakozott a megbízatásra. Péntek. 1965. október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents