Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

tnó—OLYASO TALÁLKOZOK — KttNYVKlALLÍTASOK — KFLNYVARUSFTAS HÁZRÓL HÁZRA Félidőben az őszi megyei könyvhetek Gazdag a további program is . Az őszi megyei kön.vvhe- csak a legkiválóbbakat emtek programja lassan íélide- liusük. Különösen a falusi jéhez érkezik. Tegnap, szom- dolgozók számára készített baton Csongrádon rendeztek Kincses Könyvek — melykönyvtáravatással egybekö- nek legújabb kiadvánva Miktott iro—olvasó találkozót. A száth Kálmán Különös héváros könyvtárát 180 ezer zasság című regénye —népforintos beruházással újítót- szerűek. ták fel, s ebből az alkalom- Az író—olvasó találkozók ból a Magvető Könyvkiadó- további programja értelméval rendezett irodalmi esten ben Berkesi András novemBaranyai Ferenc. Szeberényi ber 13-án Csongrádon, 14-ón Lehel és Zágoni Ferenc je- Baranyai Ferenccel és Molent meg olvasói előtt, csár Gáborral Csanyteleken, Egyébiránt az eddig megye- 27-én és 28-án pedig Csaniszerte megszervezett hat író di Jánossal Magyarcsanádon —olvasó találkozó általában és Zsombón vendégszerepel, sikert aratott. Makón pél- November 20-án és 21-én dául Bihari Klára. Baráth Arpádhalmon, illetve MarosEndre és Hárs László két leién Mezei András és Goda ízben is találkozott közönsé- Gábor találkozik olvasóival. Kövei; egyszer a diákokkal, s ez utóbbi helyen szerepel míg más alkalommal ugyan- MocBár Gábor is. November ilyen formában a felnőtt ol- végefelé mezőgazdasági szakvasokkal, s Bihari Klára író^-olvasó találkozókat, d«nagy elismeréssel nyilatko- cemberben pedig Deszken zott a várakozáson felüli ér- egv jugoszláv író közr-eműdeklődésről. ködösével délszláv irodalmi Ezeket. a találkozókat estet terveznek. n. I. könyvkiállítással együtt rendezik meg. A földművesszövetkezeti boltok könyvárusítást végeznek, ahol ilyenkor az ott tartózkodó íróit, költők dedikálják műveiket. A könyvterjesztésnek különben két változatát próbálták ki. Az egyik, az úgynevezett becsületkosár mozgalom, eddig nem sok eredményt hozott. Ennek lényege, hogy a falusi úttörők vagy KISZesek könyvekkel teli kosarat visznek be az egyik házba. majd sorsára bízzák a küldeményt"; aki vásárol belőle, az az árát a könyv helyére teszi, s a kosarat átviszi a következő házba. A másik könyvterjesztési forma az ugyancsak házról házra folyó könyvárusítás, melyet a helyi földművesszövetkezetek szervezésében a falu úttörői végeznek. Ez már komoly sikerrel folyik, különösen azóta, hogy minden községben felállítottak egy árleszállítás! kihelyezett raktárt. Az így olcsóbbá vélt könyveket azután hamar szétkapkodták: három hét alatt 30 községben 130 ezer forint értékben vásároltak ilyen félárű könyvet a tavalyi 30 ezer forintos eredménnyel szemben. Sövényházán és Szőregen az utolsó példányokat ls eladták. A könyvterjesztést széles körben végzik pedagógusok, szövetkezeti boltok és legkülönfélébb foglalkozású könyvbarátok az egész megyében. Nem véletlen, hogy ebben a mozgalomban Csongrád megye országosan Is az első helyen áll. öttömösön Aes Kovács Ernő iskolaigazgató 2039 forintos, Szőregen Halászovics János ruházati boltos 2360 forintos árban, Tarkó Istvánná cipőboltos Mórahalmon 1600. Baráth János baromfifelvásárló pedig Kübekháeán 1500 forintos értékben árusított könyveket, hogy Szemlér Ferenc Szegeden Szemlér Ferenc, romániai magyar író, a Román Írószövetség titkára, aki a nemzetközi költőkonferenciára érkezett hazánkba, tegnap Szegedre látogatott. Délelőtt a Tiszatáj szerkesztőségét kereste fel. Itt Andrássy Lajos, a folyóirat főszerkesztője, az írócsoport és a szerkesztőség több más vezetőjének társaságában fogadta a vendéget. A kialakult meleg hangú beszélgetésen Szemlér Ferenc ismertette a romániai magyar irók tevékenységét, a vendéglátók pedig a dél-magyarországi írócsoport munkáját. A találkozó után Szemlér Ferenc megtekintette a Móra Ferenc Múzeum irodalmi anyagát, majd dr. Péter Lászlóval, a Somogyi Könyv, tár tudományos munkatársával folytatott megbeszélést Juhász Gyula műveinek román műfordításai ügyében. A Somogyi Könyvtárban dedikálta ottlevő művei köteteinek jelentős részét, köztük az első, 1930-as kiadást is. Magasabb színvonalon Beszélgetés az ideológiai irányelvek egyetemi feldolgozásáról Felavatták Bálint György emléktábláját Budapesten- a XIII. kerü- hályfi Ernő, a Magyar Nemlétben felavatták Bálint zet főszerkesztője a Magyar Györgynek, a mártírhalált Újságírók Országos Szövethalt kommunista újságíró- sége elnökségének tagja mélnak a Kresz Géza utca 16. tatta a kiváló újságíró és számú házon elhelyezett em- publicista munkásságát, életléktábláját. Az ünnepségen, művét. Végül elhelyezték az amelyen részt vettek Bálint emléktáblán a Magyar ÚjGyörgy hozzátartozói is, a ságírók Országos Szövetsége, Hegedűs Gyula utcai általá- a Magyar írók Szövetsége, nos leányiskola kórusának valamint a kerületi tanács és rövid hangversenye után a népfront koszorúját, Keres Emil színművész adta Bá, György husz évig elő Bálint György nemreg T megtalált „A szavak embe- a Kresz Géza utca 18. re" című írását, majd Mi- számú házban. (MTI) Az ideológiai irányelvek megjelenése után nagyarányú munkába kezdett a József Attila Tudományegyetem pártbizottsága: annak megszervezésébe, hogy az irányelvek útmutatásait az egyetemen", az oktatásban és a tudományos kutatásban egyaránt, minél eredményesebben felhasználják és hasznosítsák. Erről a munkáról beszélgettünk dr. Kocsondi András egyetemi adjunktussal. a pártbizottság titkárhelyettesével. A fő feladatok — Mivel kezdődött az egyetemen az irányelvek feldolgozása? — Természetesen ez irányelvek megismertetétével. A hallgatók és az oktatók egyarant rendeztek és rendeznek különféle tanácskozásokat és értekezleteket, ahol alaposan és részletesen megismerkedtek, illetve ismerkednek az irányelvek gondolataival. Ez persze csak az első lépés. A továbbiakban azt kell biztosítanunk, hogy az egyetemi munkában minél hatékonyabban érvényesül jenek és megvalósuljanak azok a feladatok, amelyek az irányelvekből egyetemünk munkájára vonatkoznak. — Mi ezzel kapcsolatban a tennivaló? — Az egyetemi pártbizottság legutóbbi ülésén, amelyen részletesen megvitattuk az irányelveket, Kalocsai Dezső egyetemi docens előadásából ból világosan hói. Ez a mi hármas, egy- összes ilyen formák körül eddig a legeredményesebbnek a különféle viták mutatkoztak. Éppen ezért a jövőben ezeket a vitákat fejlesztenünk kell, az egészséges, jó vitaszellemet tovább kell erősítenünk az egyetemen. — Ez természetszerűleg nemcsak a hallgatókra voségesen legfontosabb feladatunk. Világnézeti nevelés — Mik a tennivalók az ifjúság világnézeti nevelésével kapcsolatban? — Az irányelvekből ter- natkozik. Az oktatók számámészetesen következik, hogy t* edd|Z hatékonynak ró .... . ... , _ eredmonyesnek mutatkoztak az ifjúság világnézeti neve- M ÚKvn{fvczett ,zakmai-ideolése nem azonos a marxiz- jóffiai viták. Ezeket kell az mus—leninizmus oktatásá- irányelvek szellemében tóval. Ez ugyan régi alapél- vább erősítenünk. ve az egyetemi munkának, de az irányelvekből is következik, hogy a szocialista nevelés csak úgy lehet eredményes, ha nemcsak a marxizmus oktatói, minden tantárgy és minden szak oktatói • intenzíven foglalkoznak vele. — Annál inkább szükséges ezt hangoztatnunk, mert ha igaz is, hogy az egyetemi ifjúság nagy többsége világnézetileg sokat fejlődik az egyetemen, vannak olyanok is. akik — középiskolás korukhoz képest — világnézetileg deformálódnak és visszaesnek. Közömbössé, passzívvá, esetenként egyenesen cinikussá válnak. — Hogyan lehet ezen segíteni? — Pusztán a vitaszellem erősítéséről van itt szó? — Természetesen nem. Magától értetődően nagyon lé'nyeges, hogy az oktatók miről vitatkoznak. Ezért arra hanem kell ösztönöznünk a tanszékeket, hogy a vitatémákat az ideológiai irányelvekből ver gyék, hogy olyan problémákat válasszanak megvitatásra, amelyek az irányelvekben megjelölt problematikához kapcsolódnak, természetesen amennyiben ezt szakmájuk lehetővé teszi. — A pártbizottsági ülés ezzel kapcsolatban a többi között hangoztatta annak szükségességét. hogy az egyetemi ifjúság ró az oktatók között részletes és alapos felmérő munkát kell ee a vitá- végezni, hogy pontoMn megkiderült, állapítsuk, mi a helyzet e hogy az irányelvek végre- tekintetben. A tennivalók hajtása egyaránt követeimé- részletezése csak ezután a nyeket jelent a hallgatók helyzet megállapító felmérés oktatása, nevelése és a tudo- után következhet. mányo* munkii szempont jáGAZDAG ŐSZ BAKSOIS Éjszakánként már ciípős fehér ólak 1680 lakója éppen hideg lopakodik a baksi etetéshez készülődött. Mozszántóföldekre, nappal fá- galmas a telep. Vidács János mány is: bevezették a karbamidos etetést. A Gera Mihály ró Korom József radtan melengeti az ősz a tele vödrökkel hordta a ko- által gondozott állatok hameggémberedett papriké- cák ízes vacsoráját. Majd vonta 40—45 kilóval gyára" ' ' podtak. A tsz-einök a szállítókat is megemlíti azok között, éve akik a tez-demokrácia nevétez- ben nemcsak kapni akarnak a közöstől, de teljes szívkat. Letarolt a határ. A tszirodában beszédes számok szólnak az idei termésről, az idei munkáról. Kérdezem a tsz-elnököt; milyen volt a szövetkezeti gazdák szorgalma a közös munkában? A szerzési vágy sértette-e a közösség érdekeit? — A többség dicséretesen dolgozott. Kirívó távolmarahangos kiáltásokkal és ostorcsattogtatással terelte a legelőre. Kicsi, szikár ember, kubikus sors edzette, öt sertésgondozó a baksi ben. Társa, Kulik Lajos csendesen szemlélte az alkonyat- vei és tudással szolgálják ban legelésző kocákat. Ez a azt. Németh István traktoros zömök, erőteljes ember 169 és váltótársa Domonkos Pál, anyakocát gondoz magával. Reggel harmadöt után dás a közös munkából csu- mér talpon vannak, s alkopán egy volt — jegyezte meg. nyatkor indulnak haza. Neveket sorolt, egész névsorra valót. Mind példás szövetkezeti gazdák. A falutól fél kilométerre van a sertésszállás. A hosszú. Jenei Mihály sofőr, Tóth István és Tóth János rakodók, hasonlóan a 1^-fogatos — munkaidejük sokszor éjszakába nyűlott. Tüzek — gyermekjátékból Tanácskoztak a jaluzi önkéntes tűzoltók Tegnap, szombaton délelőtt hatnának, ha először az ön• Szeged városi és járási tűz- kéntes tűzoltók segítségét rendészeti parancsnokság kérnék. Kossuth lajos sugárúti tan- Az jdén október végéig a termében tanácskoztak a szegedi járásban 52 tűzeset községi, valamint a tsz-ek volt, s a kár összességében önkéntes tűzoltók parancsno- jelentós. Nagyobb kárértékű kai. Ezen részt vettek a járási tűzeset Kisteleken, Sövénypártbizottság. a járási ta- házán és Dócon volt. A iegnács. valamint a BM szervek több tüzet még mindig a képviselői is. Pigniczki Fe- gyufával játszó gyermekek rene tűzoltó százados meg- okozzák. A tűzoltóparancsnyitója után Faludi Miklós nok arra is kitért, hogy egyes tűzoltó százados, Szeged vá- tsz-ekben alkalmatlan helyiros és járási tűzrendészeti séRet bocsájtottak a tűzoltóparancsnoka tartott beszá- felszerelések tárolására. Az mólót. is komoly hiba, hogy több Hangsúlyozta, hogy a kö- tsz-ben nem vigyáznak elégzös vagyon védelmében, tűz- gG a felszerelésekre, amelyeesetek alkalmával általában ket pedig az államtól kaptak. Kulik Lajoet alaposan meghányta-vetette az élei. Gyerekkorában 8 évig eselédeskedett Hódmezővásárhelyen. Amint meg bírta fogni a talicska szarvát, kubikolt, majd harmados, cseléd, gulyás. — A család szaporodott. 1947-ben 8 hold földet kaptam, lovat vásároltam, s végleg letelepedtem Rakson — említi. Hatodik éve tsz-gazda. Sokat dolgozik. — Villanynál indulok, villanynál érek haza — jegyezte meg. (Már nem a nap ébreszti? A technikai fejlődés alakítja a szójárást.) Keresete: 1200—1500 forint előleget kap havonta. Sertésgondozó társaival együtt közel 2 5 millió jövedelem- Megkapta a háztáji kukoricát, s aztán egyszerre elma— A közvagyont nem dézsmálta senki? — Megtörtént, hogy néhány répát, paprikát hazavitték. Az ilyeneket közgyűlésen figyelmeztettük. Említésre méltó visszaélés nem volt — állította az elnök. Mégis akadt egy haszonleső a közösben, aki ellenszolgáltatás nélkül szeretett volna jövedelemhez jutni. — Bartucz Jenő, fiatal házasember a tavaszon kérte, hogy vegyük fel a tszbe. A közgyűlés jóváhagyta, belépési nyilatkozatot azonban nem írt alá, mivel akkor éppen kifogyott. — Mi ezzel kapcsolatban a legfontosabb követelmény? — Természetesen a szocializmushoz való viszony. S itt nemcsak az igenről és a nemről van szó. A lényeg annak megállapítása, hogy milyen fokon és színvonalon történik a szocializmussal való azonosulás. Nyilvánvalóan egészen más jellegű ez. ha érdekből történik. rrrntha a szocializmus céljaihoz való belső alkalmazkodásból. — A felmérésnek ezenkívül azt is meg kell állapítania. hogy milyen okok játszanak közre nevelési munkánk nehézségeiben: a szocialista társadalom belső ellentmondásai, a kapitalista környezet hatása és saját munkánk gyengeségei. Hatékony formák — Milyen formák alkalmasak a hatékonyabb világnézeti nevelésre? — A világnézeti nevelés oktatáson kívüli formái — a pártbizottsági ülés is megállapította ezt — nem kialakultak, és nem is szilárdultak még meg eléggé. Ezért nem is elég hatékonyak. Az azonban máris látható, hogy az A tudományos kutatások — Hogyan függ össze a tudományos kutatásokkal? — Az Irányelvek — elsőeor ban a társadalomtudományok számára — valóságos gyűjteménye a tudományos kidolgozásra váró témáknak. Az ideológiai irányelvek feldolgozása egyetemünkön tehát akkor lesz igazán eredményes, ha az oktatók ezekből a témákból választanak tudományos kutatómunkájuk száméra feldolgozandó problémákat és feladatokat. — A szakmia oktatás hogyan tudja hasznosítani az irányelveket? — Elsősorban a nevelés szempontjának hangsúlyozásával ró kiemelésével. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó kezdeményezés született a természettudományi karon. Most vizsgáljak át a tanítási anyag tematikáját. Kézenfekvőnek látszik, hogy e vizsgálat közben azt is megállapítsák, melyek az anyagnak azok a részei, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az ideológiához, és a neveléshez, s ezeket a világnézeti problémákat beépítsék a tanítási anyagba. — Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy az ideológiai irányelvek nagyjelentőségű dokumentum az .egyetemi munka további javítása szempontjából. De semmiféle „fordulatot" nem jelent. Tartalmilag ugyanannak a munkának magasabb színvonalú ellátását követeli meg, Amelyet egyetemünkön eddig is végeztünk. ö. L. hez segíti hozzá a közös gazdaságot. A tehénistállóban 13 rándozó kisborjút terel a „mamákhoz" Pintér Ferenc derekasan helytállnak a köz- TAbb taí-^erérT'kártérüróre Bánfi Mihály. Ftatalemsegek ró tsz-ek önkéntes is köteleztek. / berek, erejük ró szívük van tűzoltói. Ma is előfordul végezetül az önkéntes tűz- az állatgondozáshoz. A gazazonban. hogy adott esetben oíw tesfü]etek létszámának egy-egy kozsegben nem az gyarapításáról volt szó. ottani önkentes tűzoltókat riasztják először, hívják se- A beszámolót követő vitágitségül, hanem Szegedre te- ban valamennyi felszólaló a lefonálnak. Nyilvánvaló, falusi önkéntes tűzoltók hogy ezzel értékes idő vesz munkájának hatékonyabbá karba, amelyet megtakarít- tételével foglalkozott. radt a közös munkából. A termést, figyelmeztetésünk ellenére, hazavitte... Majd a törvény előtt számoljuk el kölcsönös tartozásunkat ug- — magyarázta a történetet Cséri Gyula elnök. A baksi ÜJ Élet Tsz idén előrelépett, 15 mázsa átlagos búzatermése páratlan a gazdaság történetében (eddig 11 mázsa 70 kiló volt a maximum). Kertészetük jól fidaságban ketten fejtek leg- ze(ett, csupán 15 hold fűtöbb tejet egy-egy tehéntől, szerpaprikából 850 ezer foMoat vásároljon Danuvla motorkerékpárt! Kedvelő feltételek: 1« HAVI RÉSZLET 1000,— FT ELŐLEG LEFIZETÉSÉVEL Egvévet jótállassal IS 0000 Um-lj. BP. Szépek a borjak, tiszták és ápoltak a tehenek. Szarvasmarha-hizlalásban újabban saot kapott a tudorint bevételük volt A tar tagjai és vezetői egyaránt jó gazdához méltóan dolgoztak. B. ö. DANUVIA .Vasárnap. 1965. oktober 31. DiL-MAGTAnORIZAt 5