Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-26 / 252. szám

\ Panasz és a panaszjog SZOCIALISTA társadalmunk lényegéből fakad, hogy h társadalom tágjai részérc az okot vagy környezetükéi ért jogtalan vagy jogtalannak vélt sorelem orvoslása, illetőleg a sérelmezett körülmények megszüntetése érdekében panaszjogot biztosít. Ilz természetes is, hisz társadalmunkban minden inlozkedes közvetlenül vagy kózvetvet dolgozó népünk élet- és munkakörülményéinek javítását, jobbátételét szolgálja. Ennek fontosságát — a dolgozók oldaláról nézve — indokolni felesleges. A panaszjognak azonban — különösen az átmenet időszakában — lényegesen nagyobb a szerepe és jelentősége a dolgozókat ért egyedi sérlemek orvoslásánál. Itt elstisorban nem az egyedi sérelmekre. a dolgozók által kifogásolt körülményekre gondolok — bár ez sem lebecsülendő —, hanem mindenekelőtt aira, ami egy-egy panasz mögött rejlik. A z egyén I panaszok összességének elemzése ugyanis olyan körülményekre, az adott munkahelyeken uralkodó viszonyokra, a vezetés módszereinek elégtelenségére hívja fel a figyelmet, amely — demoralizáló hatásat tekintve — jóval túlnő egyegy eseti panasz jelentősegén. Az SZMT elnökségének az elmúlt húszhónnpo6 időszakra kiterjedő vizsgálata megállapította, hoRy a Jelzett időszakban több ezerre tehető a regisztrált panaszok szama. E szám lényegesen nafpmbb — bár a hozott döntések százalékában nem túl magas —, ha figyelembe vesszük, hogy számos helyen nem kielégítő a nyilvántartás, s a panaszok számára és jellegére csak becslés alapján lehet következtetni. » Az idézett számadalok önmagukért beszélnek és arra engednek következtetni, hogy az irányítás mechanizmusa, a vezetés színvonala nemcsak országosan, hanem vállalati, sőt ügyintézői szinten is javítasra szorul, amit csak helyben lehet elvégezni. Helyben azért, mert a pari.iszt kiváltó ok, vagy sérelmezett helyzet vállalati szinten hozott rossz — antihumánus vagy esetenként Jogszabályt sértő — intézkedés következménye, bár nem minden jogos panasz törvénysértő intézkedés kövei kezménye. Azért is helyben, mert okozati összefüggés van a panasz és a helyi intézkedes között, s ebből a szempontból a panasz az okozat. Ez az oka annak, hogy számos helyen, felismerve a fenti összefüggést, nem szívesen fogadják a panasztevőt, ingerlékenyek és esetenként gorombáskodnak velük szemben, mert érzik, hogy megfelelő és hozzáértő vezetés esetén panaszra — szerintünk a vezetés jogos bírálatára, a hibák feltárására! — nem került volna sor. A VIZSGÁI. VT1 ANYAG azonban nemcsak negatív jelenségekről tanúskodik. Szerencsére jelentős számban vannak olyan munkahelyi vezetők, akik a panaszban nem támadást és rosszindulatot koresnek — bár Ilyen is van —. hanem a Vezetésben és ügyintézésben rejlő hibákat, a panaszok forrását vélik felfedezni. A panasznak — helyesen szignalizációs szerepet tulajdonítanak. S valóban! A panaszok többsége — eltekintve a vezetés lejáratására irányuló rosszindulatú intrikáktól — tapasztalataink szerint jogos, s esetenként a dolgozók törvényben biztosított jogait sértílc Az eddigiekből, úgy vélem, nyilvánvalóan bizonyított, hogy a panaszok számának és jellegének pontos ismerete — azok elmélyült elemzése és a ' főbb tendenciák feltárása — a vezetés nélkülözhetetlen feltétele. De ennél ls több! A helytelen intézkedésekből eredő panaszok objektív és szubjektív okainak feltárása és megszüntetése közvetlenül a vezetés érdeke. Ennek elmulasztása. illetve elhanyagolása különösen a panaszok tömeges előfordulása esetén az adott Vezetők alkalmatlanságának kérdését veti fel. Ezen túl morális és materiális érdekek is fűződnek a vezetés és ügyintézés színvonalának emeléséhez, a jogszerűség biztosításához. Nem nehéz felismerni a dolgozót jogtalanul ért sérelem figyelemelvonó, évődő, energialekötő hatását — s ettől családja és környezete sem mentes —, amely a munkateljesítmények alakulásában jutnak kifejezésre. Ha csak ebből a szempontból vizsgáljuk a működésben rejlő, a hibákat jelző panaszokat, érdemes, sőt egzisztenciális meggondolásokból ajánlatos azok indítékait feltárni és megszüntetésük érdekében a kívánt intézkedéseket minél előbb -megtenni. MINDEN PANASZ gyors, rövid határidőn belüli elintézése a szocialista joggyakorlat általános követelménye. E követelményt össztársadalmi érdekek indokolják. Ugyanis minden jogos panasz, illetőleg a mögöttes, két egymással szoros kapcsolatban levő érdeket sért. Egyrészt a panasztevő érdekét, másrészt a vállalat zökkenőmentes, zavartalan működéséhez fűződő erdekeket. Ebből szükségszerűen következik, hogy mindkét, féi objektíve érdekelt a panasz — tartalmát tekintve egy megbomlott egyensúlyi helyzet — minél előbbi orvoslásában, rendezésében még akkor is, ha az ügy a panasz elutasításával végződik. A vizsgált anyag tanulsága szerint a panaszok jelentős része azonnal a panasz megtételének napján elintézhetek, s így az intézkedés elhúzódásához kapcsolódó neRatív kísérő jelenségek elkerülhetők. Ezért kívánatos, hisz közös es népgazdasági érdekről van szo. hogy a panaszok ügyintézői' ne a jogszabályban előírt határidők betartásával igazolják törvényességét. hanem az úgy természetétől függően a lehető legrövidebb időn beiül. az elintézési határnap bevárása előtt tegyenek eleget kötelezettségüknek, szüntessék meg a normális együttműködést gátló bizonytalansági helyzetet. DR. SIKLÖS SÁNDOR Az absztrakcionizmus logikája Egy francia művész absztrakt festményt készített és ezt a címet adta neki: „Tehenek a réten 21100-ben." A vásznat mellére akgs/tva elindult, hogy eladja. A művész és az egyik Járókéin között „alkotó vita" kerekedett. A járókelő: Micsoda badarság! Semmiféle rétet nem látok rajta. Művész: Persze, hogy nem, hiszen a tehenek lelegelték. A járókelőt Dehát hol vannak a tehenek? A művész: Miután a füvet mind egy szálig felfalták, nyilván odébbálltak ... Bar a „művész" nem adta el a festményt, mégis nyert rajta. Az egyik párizsi lap SOó frankkal Jutalmazta „az absztraketonizmus szellemes klgilnyMásáért"". Gépek könnyítik a vöröshagyma exportcsomagnlását ft Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjanak makói és kiszombori telepein. A külföldi önkiszolgáló boltok részére kis zsákokba töltik az árut Felnőtteknek fiatalokról A rend ifjú őrei Soha nem ber annyiszor lehet az ema fiatalok között, hogy ne leljen valami újra és érdekesre. A nyáron például egészen új vonásai ismertem meg ifjúságunknak a városi KISZ bizottság ifjú gárdistáinak személyében. Ezek a fiatalok szabad idejük egy részét annak szentelték, hogy vigyázták társadalmunk rendjét, a közösség és a polgárok vagyonát. Nem viseltek rendőri ruhát, sem karszalagot. Diákok voltak valamennyien. Csak egy pár sornyi megbízólevél volt a tárcájukban, rajta a KISZ Szeged városi bizottságának pecsétje, ami azt jelentette; az írás tulajdonossá „hivatalos szolgálatban" áll. Nem kaptak érte fizetést, mégis, ha kellett éjfélig is rótták a várost, a partfürdő tájékát, vagy a szabadtéri színpad környékét. Igen, ez volt a feladatuk. Rendszeresen lejártak a partfürdőre, vigyáztak, ne- nyitva azt, hogy a felelősi hogy eltűnjenek holmik a ségre, az öntudaiosságra, az szabadtéri színpad öltözőiből, önkormányzatra nevelés hazakísérték a csavargó gye- szép eredményekhez vezetrekeket, meglátogattak külön- het, ha korszerű pedagógiai bözó környezetben élő csalá- módszerekkel dolgozunk, dókat, beszélgettek velük, Különben ezt állapítja meg takácsokat adtak, óvtak, őriztek, segítettek. Néha rájuk is mordultak: „Mi az! Már ti se tudjátok megérteni a fiateüokat?" De igen — felelték — mi megértjük őket Azonban csak akkor, ha ők is a „jót meg a rendet, akarják". Kimentek látogatóba részeges apákhoz és anyákhoz, arra kérték őket, hogy többet törődjenek gyermekeikkel. Ha kellett, szóltak illetékes helyen, hogy több segítségre szorul ez vagy az a család. Ilyen szellemmel nézték az életet — Kelemen István, Czirják László, Szűcs Péter, Gera Tamás, Juhász János és még sokan mások. Felnőttek, igazi felnőttek voltak gondolkodásban és cselekedetben egyaránt, bizoI töltőznek a villanyrendőrök Gyakori jelenség, hogy a gépkocsivezető belefut a zebrába, pedig a villanyrendőr pirosat, tehát tilosat mutat, aminek nemegyszer karambol, baleset a következménye. Még pszichológusok is vizsgálták, itri az oka annak, hogy villanyrendőrrel ellátott átkelőhelyekon figyelmetlenül vezetnek az autósok. Refrénként hangzott a védekezés, hogy nem lehel megkülönböztetni a villanyrendőr lámpáinak színeit. Ennyi színvak lenne a gépkocsivezetők között? A vizsgálatok azt mutatták. hogy nem az autós, hanem a villanyrendőr szemével van valami baj. Erős napsütésben nem lehet észlelni melyik lámpa világít, a piros vagy a zöld. A közlekedési szakemberek azonnal tanulmányozni kezdték, hogyan lehetne segíteni a bajon. Előbb a világoszöld üveget almazöldre cserélték ki. Ez sem segített. Megváltoztatták a lámpák elhelyezésének szögét, de még mindig bizonytalan volt a jelzés. Ekkor szil letett nvog az az ötlet, hogy talár a rendőri ám pákát magában foglaló kazetta színét kellene megváltoztatni. A fehérre zománcozott kazettából ugyanis nem ugrik ki eléggé a zöld vagy a piros szín, optikailag egybefolynak. Kísérletként feketére festették a kazettát. A fekete szín tökéletes háttérnek bizonyult, s ebből a háttérből szinte kilépett a zöld vagy a piros lámpa. Napsütésben is tökéletesen meg lehetett Különböztetni a pirosat a zöldtől. A balesetelhárítási tanács most tárgyal arról, hogv a szabványhivatal engedélyezze' az eddig fehérre zománcozott kazetták átfestését feketére, s amint az engedélyt kiadják, átöltöznek a villanyrendőrök. A fodrászok nesztora A MAV Szegedi Pályafenntartási Főnökség értesíti a lakosságot,1 hogy a vonalak mentén vegyszeres gyomirtást végez, mely az irtás után 14 napig emberi és állati szervezetre mérgező hatású. K 307 — Elég magas? -j- .igazgatja a tamlat, majd Csendes ritmikaval szappanozni kezd. Fenés után elém tesz egy sárguló iratot, meg egy1" fényképet. — Kiborotváljam? A papíron szép cikornyás írás nyolc pontban rögzít egy adás-vételi szerződést amely „Egyrészről Andrási Géza borbélymester mint cladó,i másrészről Sári István borbély mester mint vevő között a mai alul kitett napon a következő feltételek mellett köttetett..." A Bástya utca 9. szám alatti fodrászüzlet 1750 koronáért gazdát cserél. M)0 koronát azonnal, 950-et ö százalékos kamattal tetézve egy even belül fizet a vevő; Sári István 23 éves borbólvmester. A kikötés: „Az 'eladónak a Bástya utca 9. sz. alatti üzleten csak 700 méterrel túl szabad üzletet ryitnia ..." Végül alaírasok, s dátum, 1906. január ti. Letörli a képem. Félreiilök. — A pacientúra? — A legkisebbtől a legnagyobb vendégig mindenkit kiszolgáltam. Hatvan esztendő alatt sokan ajtót nyitottuk itten. Most is nyitogatják. Fiatalember ül a tükör elé. — Hátul jól szedje fel. — EJlöl? — Ott is lehet, mert az iskolában nem engedik a Beatlest. Az ajtóval szemben Dankó Pista szobra. Talán még a nótakirály is itt vágatta le a haját? — Dankót a testvére lakásán borotváltam egy ízben. — S Móra, Juhász, Tömörkény? — Ide jártak. Nem sokat beszéltek. Az igazgató űr inkább tréfálkozott néha. A szivarját sose tette le, az orrom alá eregette a füstöt. — Mért :nem teszi lc igazgató úr — kérdeztemegyszer Mórát. — Csak borotváljon. Pjsta — mondta és nagy bodrokat fújt a tükörbe. Amikor ágynak esett, a lakására jártam ... Közvetlen élmény keves maradt. — Juhász Gyula volt n legzarkózottab. Amikor készen voltam, megnézte a szakállát „Jól van, Pista" — mondta, fizetett és elment. Voltak hangosabb vendégek is. hazaiak ... ...és külföldiek. — Jött a szálló londínere 1922-ben. — Mester úr, van-e fekete öltönye? Ha van, jöjjön át, az osztrák kancellárt kell megborotválni. — Átöltöztem és mentem. HajháJót kellett a kancellár fejére tenni és úgy borotváltam. Egy arany lü koronást adott. Nézem az elém tett régi fényképet. Dús hajú. tömör bajuszú fiatalember néz kemény tartással. Hatvan év az hatvan év. — Hja, az idő. Csattog az ollója, muzsikál, mint a kovácsok üllője. — Hogy az apró haj lehulljon. azért csattogtatjuk. — Villanygép jobb lenne. Könnyebb. — öregnek ez is jó. Nem szeretem a villanyt, fiata lóknak való. — Milyen kések a legjobbak? — A Pollár kések, jó Solingen acélból. A vasag pengék elkoptak mar. S hogy hany darab" Nem tudja az öreg fnester sem. Nem jegyezte. — Mi lesz a SZEAC-cal? — A fodrászok „témáját" kezdeném. — Egy nagy hibám van. Sohase szerettem a mscscset, azt se tudom, milyen a futball. Csak a mesterségemnek éltem. Kopott seprűjével végigsimít a vendég ruháján. Aztán felém fordul: — Szeretném a 60 éves jubileumot is megérni. Tíz éve érmet kaptam a fél évszázados fordulón. Többet is érjen meg az Iparosok nesztora. Gazdagh István a rendőrség ifjúságvédelmi osztálya is, amely értékelte a fiatalok munkáját. Most már ismét ott ülnek ők is az iskolapadokban, ki az egyetemen, ki pedig a középiskola IV. osztályában, és elsőrendéi feladatuk a tanulás. Jólesik elbeszélgetni velük, s nagyon érdekes, amit a felnőttek komolyságával elmondanak. — Igen sok családot látogattam meg — nyilatkozik Soós. Sok takaritatlan, piszkos lakást jártam. Mi volt minden bajnak az oka? Az ital. Az az érzésem, hogy egyes családok sokkal többet költenek szórakozásra, mint szabadna... Kelemen István is erről beszél: — Az ital és a cigaretta hódít a gyerekek között. Nagyon sok 15—16 éves részeg gyerekkel találkoztam, s ezek legtöbbjét az idősebb fiatalok itatták le. Elgondolkoztató észrevételek ezek. Különösen ha hozzátesszük Gera Tamásnak megjegyzését: — Én olyan fiatalokkal ls találkoztam, akiknek az volt az elvük: kevés munka, sok szórakozás. Ha ilyenekre bíznánk az ország sorsát, bizony szomorú lenne. Sok-sok mindent láttak, éreztek es hallottak. Érdemes lenne az ifjúság vezetőinek, a pedagógusoknak is beszélgetni ezekkel a fiatalokkal. Sok érdekes dol1 got lehetne megtudni tőlük. Azt is, hogy az ifjúság neveléset, s problémáit illetően hol szorít a cipő, s hol, és mi módon kellene azonnal segíteni. Érdekes minden észrevételük, mert ezek a fiatalok új területét ismerték meg az életnek, és fiatalságuk minden komolyságával lázadoznak a tőlünk idegen szellemű galerik viselkedése, szokása és magatartása ellen. Igenis, van egészségesen gondolkodó, kiválóan képzett ifjúságunk, s egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezeknek a kezébe adjuk a kezdeményezést. Helyes a KISZbizottság próbája. Igen. ki kell válogatni és felszínre hozni mindent, ami érték. Hangot, teret adni ennek az igazi szocialista szellemű ifjúságnak. Elsősorban ők beszéljenek, ők cselekedjenek. ..Nem mind arany, ami fénylik" — mondja a régi közmondás. S ez így is van! A lét nem automatikusan határozza meg a tudatot, ez világos felismerés. A szocialista tud^t kialakítását sem bízhatják egyszerűen az anyagi javak növekedésére — nevelési feladatokra is mozgósítani kell a fiatalokat. S ehhez a szellemi átformálódáshoz kérjük mi az idősebbek őszinte és bátor segítségét. Bánfalvi József 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965. oktéker »