Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-26 / 252. szám

\ Panasz és a panaszjog SZOCIALISTA társadal­munk lényegéből fakad, hogy h társadalom tágjai részérc az okot vagy környezetükéi ért jogtalan vagy jogtalan­nak vélt sorelem orvoslása, illetőleg a sérelmezett kö­rülmények megszüntetése ér­dekében panaszjogot biztosít. Ilz természetes is, hisz tár­sadalmunkban minden in­lozkedes közvetlenül vagy kózvetvet dolgozó népünk élet- és munkakörülményéi­nek javítását, jobbátételét szolgálja. Ennek fontosságát — a dolgozók oldaláról néz­ve — indokolni felesleges. A panaszjognak azonban — különösen az átmenet idő­szakában — lényegesen na­gyobb a szerepe és jelentő­sége a dolgozókat ért egyedi sérlemek orvoslásánál. Itt elstisorban nem az egyedi sé­relmekre. a dolgozók által kifogásolt körülményekre gondolok — bár ez sem le­becsülendő —, hanem min­denekelőtt aira, ami egy-egy panasz mögött rejlik. A z egyén I panaszok összes­ségének elemzése ugyanis olyan körülményekre, az adott munkahelyeken ural­kodó viszonyokra, a vezetés módszereinek elégtelenségére hívja fel a figyelmet, amely — demoralizáló hatásat te­kintve — jóval túlnő egy­egy eseti panasz jelentőse­gén. Az SZMT elnökségének az elmúlt húszhónnpo6 időszak­ra kiterjedő vizsgálata meg­állapította, hoRy a Jelzett időszakban több ezerre te­hető a regisztrált panaszok szama. E szám lényegesen nafpmbb — bár a hozott dön­tések százalékában nem túl magas —, ha figyelembe vesszük, hogy számos he­lyen nem kielégítő a nyil­vántartás, s a panaszok szá­mára és jellegére csak becs­lés alapján lehet következ­tetni. » Az idézett számadalok ön­magukért beszélnek és arra engednek következtetni, hogy az irányítás mechanizmusa, a vezetés színvonala nem­csak országosan, hanem vál­lalati, sőt ügyintézői szinten is javítasra szorul, amit csak helyben lehet elvégezni. Helyben azért, mert a pa­ri.iszt kiváltó ok, vagy sérel­mezett helyzet vállalati szinten hozott rossz — anti­humánus vagy esetenként Jogszabályt sértő — intéz­kedés következménye, bár nem minden jogos panasz törvénysértő intézkedés kö­vei kezménye. Azért is hely­ben, mert okozati összefüg­gés van a panasz és a he­lyi intézkedes között, s eb­ből a szempontból a panasz az okozat. Ez az oka annak, hogy számos helyen, felis­merve a fenti összefüggést, nem szívesen fogadják a pa­nasztevőt, ingerlékenyek és esetenként gorombáskodnak velük szemben, mert érzik, hogy megfelelő és hozzáértő vezetés esetén panaszra — szerintünk a vezetés jogos bírálatára, a hibák feltárá­sára! — nem került volna sor. A VIZSGÁI. VT1 ANYAG azonban nemcsak negatív jelenségekről tanúskodik. Szerencsére jelentős szám­ban vannak olyan munkahe­lyi vezetők, akik a panasz­ban nem támadást és rossz­indulatot koresnek — bár Ilyen is van —. hanem a Vezetésben és ügyintézésben rejlő hibákat, a panaszok forrását vélik felfedezni. A panasznak — helyesen szignalizációs szerepet tulaj­donítanak. S valóban! A pa­naszok többsége — eltekint­ve a vezetés lejáratására irányuló rosszindulatú intri­káktól — tapasztalataink sze­rint jogos, s esetenként a dolgozók törvényben bizto­sított jogait sértílc Az eddigiekből, úgy vé­lem, nyilvánvalóan bizonyí­tott, hogy a panaszok szá­mának és jellegének pontos ismerete — azok elmélyült elemzése és a ' főbb tenden­ciák feltárása — a vezetés nélkülözhetetlen feltétele. De ennél ls több! A helytelen intézkedésekből eredő pana­szok objektív és szubjektív okainak feltárása és meg­szüntetése közvetlenül a ve­zetés érdeke. Ennek elmu­lasztása. illetve elhanyago­lása különösen a panaszok tömeges előfordulása esetén az adott Vezetők alkalmat­lanságának kérdését veti fel. Ezen túl morális és ma­teriális érdekek is fűződnek a vezetés és ügyintézés szín­vonalának emeléséhez, a jog­szerűség biztosításához. Nem nehéz felismerni a dolgozót jogtalanul ért sérelem figye­lemelvonó, évődő, energia­lekötő hatását — s ettől csa­ládja és környezete sem men­tes —, amely a munkatelje­sítmények alakulásában jut­nak kifejezésre. Ha csak eb­ből a szempontból vizsgál­juk a működésben rejlő, a hibákat jelző panaszokat, ér­demes, sőt egzisztenciális meggondolásokból ajánlatos azok indítékait feltárni és megszüntetésük érdekében a kívánt intézkedéseket minél előbb -megtenni. MINDEN PANASZ gyors, rövid határidőn belüli elin­tézése a szocialista joggya­korlat általános követelmé­nye. E követelményt össz­társadalmi érdekek indokol­ják. Ugyanis minden jogos panasz, illetőleg a mögöttes, két egymással szoros kapcso­latban levő érdeket sért. Egyrészt a panasztevő érde­két, másrészt a vállalat zök­kenőmentes, zavartalan mű­ködéséhez fűződő erdekeket. Ebből szükségszerűen követ­kezik, hogy mindkét, féi ob­jektíve érdekelt a panasz — tartalmát tekintve egy meg­bomlott egyensúlyi helyzet — minél előbbi orvoslásá­ban, rendezésében még ak­kor is, ha az ügy a panasz elutasításával végződik. A vizsgált anyag tanulsága szerint a panaszok jelentős része azonnal a panasz meg­tételének napján elintézhe­tek, s így az intézkedés el­húzódásához kapcsolódó ne­Ratív kísérő jelenségek el­kerülhetők. Ezért kívánatos, hisz közös es népgazdasági érdekről van szo. hogy a panaszok ügyintézői' ne a jogszabályban előírt határ­idők betartásával igazolják törvényességét. hanem az úgy természetétől függően a lehető legrövidebb időn be­iül. az elintézési határnap bevárása előtt tegyenek ele­get kötelezettségüknek, szün­tessék meg a normális együttműködést gátló bi­zonytalansági helyzetet. DR. SIKLÖS SÁNDOR Az absztrakcionizmus logikája Egy francia művész absztrakt festményt készített és ezt a cí­met adta neki: „Tehenek a ré­ten 21100-ben." A vásznat mel­lére akgs/tva elindult, hogy el­adja. A művész és az egyik Já­rókéin között „alkotó vita" ke­rekedett. A járókelő: Micsoda badarság! Semmiféle rétet nem látok raj­ta. Művész: Persze, hogy nem, hi­szen a tehenek lelegelték. A járókelőt Dehát hol vannak a tehenek? A művész: Miután a füvet mind egy szálig felfalták, nyil­ván odébbálltak ... Bar a „művész" nem adta el a festményt, mégis nyert rajta. Az egyik párizsi lap SOó frankkal Jutalmazta „az absztraketoniz­mus szellemes klgilnyMásáért"". Gépek könnyítik a vöröshagyma exportcsomagnlását ft Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja­nak makói és kiszombori telepein. A külföldi önkiszol­gáló boltok részére kis zsákokba töltik az árut Felnőtteknek fiatalokról A rend ifjú őrei Soha nem ber annyiszor lehet az em­a fiatalok kö­zött, hogy ne leljen valami újra és érdekesre. A nyáron például egészen új vonásai ismertem meg ifjúságunknak a városi KISZ bizottság ifjú gárdistáinak személyében. Ezek a fiatalok szabad ide­jük egy részét annak szen­telték, hogy vigyázták tár­sadalmunk rendjét, a közös­ség és a polgárok vagyo­nát. Nem viseltek rendőri ruhát, sem karszalagot. Diá­kok voltak valamennyien. Csak egy pár sornyi megbí­zólevél volt a tárcájukban, rajta a KISZ Szeged városi bizottságának pecsétje, ami azt jelentette; az írás tulaj­donossá „hivatalos szolgá­latban" áll. Nem kaptak ér­te fizetést, mégis, ha kellett éjfélig is rótták a várost, a partfürdő tájékát, vagy a szabadtéri színpad környé­két. Igen, ez volt a feladatuk. Rendszeresen lejártak a partfürdőre, vigyáztak, ne- nyitva azt, hogy a felelősi hogy eltűnjenek holmik a ségre, az öntudaiosságra, az szabadtéri színpad öltözőiből, önkormányzatra nevelés hazakísérték a csavargó gye- szép eredményekhez vezet­rekeket, meglátogattak külön- het, ha korszerű pedagógiai bözó környezetben élő csalá- módszerekkel dolgozunk, dókat, beszélgettek velük, Különben ezt állapítja meg takácsokat adtak, óvtak, őriztek, segítettek. Néha rá­juk is mordultak: „Mi az! Már ti se tudjátok meg­érteni a fiateüokat?" De igen — felelték — mi meg­értjük őket Azonban csak akkor, ha ők is a „jót meg a rendet, akarják". Kimen­tek látogatóba részeges apákhoz és anyákhoz, arra kérték őket, hogy többet tö­rődjenek gyermekeikkel. Ha kellett, szóltak illetékes he­lyen, hogy több segítségre szorul ez vagy az a család. Ilyen szellemmel nézték az életet — Kelemen István, Czirják László, Szűcs Péter, Gera Tamás, Juhász János és még sokan mások. Fel­nőttek, igazi felnőttek vol­tak gondolkodásban és cse­lekedetben egyaránt, bizo­I töltőznek a villanyrendőrök Gyakori jelenség, hogy a gépkocsive­zető belefut a zebrába, pedig a villanyrendőr pi­rosat, tehát tilo­sat mutat, ami­nek nemegyszer karambol, baleset a következménye. Még pszichológu­sok is vizsgálták, itri az oka annak, hogy villanyrend­őrrel ellátott át­kelőhelyekon fi­gyelmetlenül ve­zetnek az autó­sok. Refrénként hangzott a véde­kezés, hogy nem lehel megkülön­böztetni a vil­lanyrendőr lám­páinak színeit. Ennyi színvak len­ne a gépkocsive­zetők között? A vizsgálatok azt mutatták. hogy nem az autós, ha­nem a villany­rendőr szemével van valami baj. Erős napsütésben nem lehet észlel­ni melyik lámpa világít, a piros vagy a zöld. A közlekedési szakemberek azonnal tanulmá­nyozni kezdték, hogyan lehetne segíteni a bajon. Előbb a világos­zöld üveget alma­zöldre cserélték ki. Ez sem segí­tett. Megváltoz­tatták a lámpák elhelyezésének szögét, de még mindig bizonyta­lan volt a jelzés. Ekkor szil letett nvog az az ötlet, hogy talár a rendőri ám pákát magában foglaló kazetta színét kellene megvál­toztatni. A fehér­re zománcozott kazettából ugyan­is nem ugrik ki eléggé a zöld vagy a piros szín, optikailag egybe­folynak. Kísérlet­ként feketére fes­tették a kazettát. A fekete szín tö­kéletes háttérnek bizonyult, s ebből a háttérből szinte kilépett a zöld vagy a piros lám­pa. Napsütésben is tökéletesen meg lehetett Különböz­tetni a pirosat a zöldtől. A balesetelhá­rítási tanács most tárgyal arról, hogv a szabvány­hivatal engedé­lyezze' az eddig fehérre zománco­zott kazetták át­festését feketére, s amint az enge­délyt kiadják, át­öltöznek a vil­lanyrendőrök. A fodrászok nesztora A MAV Szegedi Pályafenntartási Főnökség értesíti a lakosságot,1 hogy a vonalak mentén vegyszeres gyomirtást végez, mely az irtás után 14 napig emberi és állati szervezetre mérgező hatású. K 307 — Elég magas? -j- .igaz­gatja a tamlat, majd Csen­des ritmikaval szappanozni kezd. Fenés után elém tesz egy sárguló iratot, meg egy1" fényképet. — Kiborotvál­jam? A papíron szép cikornyás írás nyolc pontban rögzít egy adás-vételi szerződést amely „Egyrészről Andrási Géza borbélymester mint cladó,i másrészről Sári István borbély mester mint vevő között a mai alul kitett na­pon a következő feltételek mellett köttetett..." A Bástya utca 9. szám alatti fodrászüzlet 1750 ko­ronáért gazdát cserél. M)0 koronát azonnal, 950-et ö százalékos kamattal tetézve egy even belül fizet a vevő; Sári István 23 éves borbólv­mester. A kikötés: „Az 'el­adónak a Bástya utca 9. sz. alatti üzleten csak 700 mé­terrel túl szabad üzletet ryitnia ..." Végül alaírasok, s dátum, 1906. január ti. Letörli a képem. Félre­iilök. — A pacientúra? — A legkisebbtől a legna­gyobb vendégig mindenkit kiszolgáltam. Hatvan eszten­dő alatt sokan ajtót nyitot­tuk itten. Most is nyitogatják. Fiatalember ül a tükör elé. — Hátul jól szedje fel. — EJlöl? — Ott is lehet, mert az iskolában nem engedik a Beatlest. Az ajtóval szemben Dan­kó Pista szobra. Talán még a nótakirály is itt vágatta le a haját? — Dankót a testvére la­kásán borotváltam egy íz­ben. — S Móra, Juhász, Tö­mörkény? — Ide jártak. Nem sokat beszéltek. Az igazgató űr inkább tréfálkozott néha. A szivarját sose tette le, az orrom alá eregette a füs­töt. — Mért :nem teszi lc igazgató úr — kérdeztem­egyszer Mórát. — Csak bo­rotváljon. Pjsta — mondta és nagy bodrokat fújt a tükörbe. Amikor ágynak esett, a lakására jártam ... Közvetlen élmény keves maradt. — Juhász Gyula volt n legzarkózottab. Amikor ké­szen voltam, megnézte a szakállát „Jól van, Pista" — mondta, fizetett és el­ment. Voltak hangosabb vendé­gek is. hazaiak ... ...és külföldiek. — Jött a szálló londínere 1922-ben. — Mester úr, van-e fekete öltönye? Ha van, jöjjön át, az osztrák kancellárt kell megborot­válni. — Átöltöztem és men­tem. HajháJót kellett a kancellár fejére tenni és úgy borotváltam. Egy arany lü koronást adott. Nézem az elém tett régi fényképet. Dús hajú. tö­mör bajuszú fiatalember néz kemény tartással. Hatvan év az hatvan év. — Hja, az idő. Csattog az ollója, muzsi­kál, mint a kovácsok üllője. — Hogy az apró haj le­hulljon. azért csattogtatjuk. — Villanygép jobb lenne. Könnyebb. — öregnek ez is jó. Nem szeretem a villanyt, fiata lóknak való. — Milyen kések a legjob­bak? — A Pollár kések, jó Solin­gen acélból. A vasag pengék elkoptak mar. S hogy hany darab" Nem tudja az öreg fnester sem. Nem jegyezte. — Mi lesz a SZEAC-cal? — A fodrászok „témáját" kezdeném. — Egy nagy hibám van. Sohase szerettem a mscs­cset, azt se tudom, milyen a futball. Csak a mestersé­gemnek éltem. Kopott seprűjével végig­simít a vendég ruháján. Az­tán felém fordul: — Szeret­ném a 60 éves jubileumot is megérni. Tíz éve érmet kaptam a fél évszázados for­dulón. Többet is érjen meg az Iparosok nesztora. Gazdagh István a rendőrség ifjúságvédelmi osztálya is, amely értékelte a fiatalok munkáját. Most már ismét ott ül­nek ők is az iskolapadok­ban, ki az egyetemen, ki pedig a középiskola IV. osz­tályában, és elsőrendéi fel­adatuk a tanulás. Jólesik elbeszélgetni velük, s na­gyon érdekes, amit a fel­nőttek komolyságával el­mondanak. — Igen sok családot lá­togattam meg — nyilatkozik Soós. Sok takaritatlan, pisz­kos lakást jártam. Mi volt minden bajnak az oka? Az ital. Az az érzésem, hogy egyes családok sokkal töb­bet költenek szórakozásra, mint szabadna... Kelemen István is erről beszél: — Az ital és a cigaretta hódít a gyerekek között. Nagyon sok 15—16 éves ré­szeg gyerekkel találkoztam, s ezek legtöbbjét az idő­sebb fiatalok itatták le. Elgondolkoztató ész­revételek ezek. Különösen ha hozzátesszük Gera Ta­másnak megjegyzését: — Én olyan fiatalokkal ls találkoztam, akiknek az volt az elvük: kevés munka, sok szórakozás. Ha ilyenekre bíznánk az ország sorsát, bi­zony szomorú lenne. Sok-sok mindent láttak, éreztek es hallottak. Érde­mes lenne az ifjúság veze­tőinek, a pedagógusoknak is beszélgetni ezekkel a fia­talokkal. Sok érdekes dol­1 got lehetne megtudni tő­lük. Azt is, hogy az ifjúság neveléset, s problémáit il­letően hol szorít a cipő, s hol, és mi módon kellene azonnal segíteni. Érdekes minden észrevételük, mert ezek a fiatalok új területét ismerték meg az életnek, és fiatalságuk minden komoly­ságával lázadoznak a tőlünk idegen szellemű galerik vi­selkedése, szokása és maga­tartása ellen. Igenis, van egészségesen gondolkodó, kiválóan képzett ifjúságunk, s egyik legfonto­sabb feladatunk, hogy ezek­nek a kezébe adjuk a kezde­ményezést. Helyes a KISZ­bizottság próbája. Igen. ki kell válogatni és felszínre hozni mindent, ami érték. Hangot, teret adni ennek az igazi szocialista szellemű if­júságnak. Elsősorban ők be­széljenek, ők cselekedjenek. ..Nem mind arany, ami fénylik" — mondja a régi közmondás. S ez így is van! A lét nem automatikusan határozza meg a tudatot, ez világos felismerés. A szocia­lista tud^t kialakítását sem bízhatják egyszerűen az anyagi javak növekedésére — nevelési feladatokra is mozgósítani kell a fiatalokat. S ehhez a szellemi átfor­málódáshoz kérjük mi az idősebbek őszinte és bátor segítségét. Bánfalvi József 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965. oktéker »

Next

/
Thumbnails
Contents