Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-26 / 252. szám

t Volt egyszer egy öregember... így kezdődnek a mesék deti, „egyszer volt" élményt nálunk, is, meg a végtelen adnak. I napfényben fürdő, vagy hó- Nemcsak szakkörökben, borította orosz mezőkön is. de a film barátainak széleIgy kezdi Grigorij Csuhraj sebb táborában is szóbeszéd is ú.i filmjét, akár a mese- tárgya, hogy Csuhraj megmondok , halkan, csendesen, torpant, s ú.jabb filmjében hogy volt egyszer egyé öreg- már nem éri el korábbi ember meg egy öregasz- színvonalát. Igazságtalanság szony... S ha az elmondott pzt állítani. A „Volt egyszer történet során nem is ta- egy öregember..." méltán lálkozunk jóságos cár atyus- sorakozik oda a többi emkával, meg gonosz bojárral, lélíezeles Csuhraj-film melCsuhraj filmje mégis a lé. népmesék tiszta hangulatát Nehéz, s hálátlan feladat idézi, az emberi jóságról, a rangsorolni a színészeket, szeretet szépségéről, a tisZ- hiszen valamennyien kita. az igazán emberhez mél- váló alakítást nyújtanak, tó életről moi»d el egy pél- Mégis, lalán az öregaszdázatot. szonyt alakító Vera KuzHa a film hangulata a nyecova törődött vonásaira, népmeséket is idézi, amit félszeg örökké óvó, gondoselmond, mégis nagyon mai, kodó mozdulataira cmlékerólunk szóló történet. Az zünk a legtovább. Az ő aröregember ugyanis, aki cál mutatják az utolsó kéi,egyszer volt", tulajdonkép- pek is, ő vesz búcsút utolpen ma van, hiszen felesé- jára' a nézőtől. Megható, s Emléktábla koszorúzás a Kelemen uicában Az első magyar színtársulat megalakulásának, 175. évfordulója alkalmából — a jubileumról már megemlékeztünk lapunkban — vasárnap délelőtt a Szegédi Nemzeti Színház művészei megkoszorúzták a Kelemen utcai, a Hági Étterem falán elhelyez zett emléktáblát, amely az első szegedi színházépület helyét jelöli. Az évforduló jelentőségét Vaszy Viktor igazgató' rövid beszédben méltatta. RIGOLETTO Bemutató a Si• qdi Nemzeti Színházban gével együtt ma él valahol egy folyóparti házban, ahonnan — akár a mesében — éppen három gyerek repült ki a nagyvilágba. Ott is maradnának talán örökre a csendesen hömpölygő folyó partján, ha le nem égne kis faházuk. Így aztán öregségükre válaszút elé kerülnek, maradnak-e, s új fészket raknak a régi helyett, vagy valamelyik gyerekükhöz költöznek. Végül is az utazást * választják, s elindulnak meszsze, északra Nyina lányukhoz, Nyina azonban nem várja őket az állomáson, és a nagynehezen megtalált lakásban is csak a részeg férj; Valentyin fogadja őket nagyon emlékezetes ez a búcsú. Olyan mint Csuhraj tiszta szívvel készített filmje. A. L. Elhunyt Ascher Oszkár Ascher Oszkái Kossuthdíjas színművész a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, az Állami Déryné Színház művészeti igazgatója <>8 éves korában, hétfőn elhunyt. A Művelődésügyi Minisztérium. a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Déryné Színház Ascher Osz,kárt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intéz- romantikus opera előadására Búcsú a romantikus operajátszástól: legjobban talán ezíf'l jellemezhetnénk Szegedi Nemzeti Színház szombat esti Rigoletto-bcmutatóját. Mi ennek a búcsúnak a lényege? Nem a romantikának való hátatfordítás általában. Ez nem is lenne lehetséges: a romantikus operának alig van olyan reprezentatív mesterdarabja, mint éppen a Rigoletto. Előadását-, bői' száműzi mindenféle romantikát. szenvcdélyességetp felfókozottságot, lendületet, magasba törő szárnyalást éppen azért "nyilván stílustalan 'lenne. Vkrsényi Ida rendezése és Szalatsy István zenei vezetése magától értetődően nem is erre törekedett. Arra vállalkoztak, hogy megszabadítsák a produkciót azoktól a megkövesedett, rossz tradícióktól, amelyek / mindenféle kednek. Bénszkí Tamás kiállítása Bánszki Tamás festőmű- érzékeltetett, áradó napvész Földeákon született, fény'. Középiskoláit Szegeden vég- Ahogyan a magyar festőzi, s 1912-ben, rögtön az .művészeknél szinte törvényérettségit követően a kép-Iszerü. Európa ragyogó képzőművészeti főiskolára ke- tárainak tanulmányozása rül, ahol Révész Imre, a Panem nagynevű alkotója, után Bánszki Tamás is fokozott lendülettel, s azegyvalamint Edvi Illés és Bosz- szerű, falusi emberek vagy nai István a mestere. 1920a Tiszahát , e atmoszférajú gimnáziumától Tarpán, sajátságos mert lányuk közben elhagy- I helységének ja >a családját. | ta'1'1. maíd 1922-ben az Az új otthon, amitől Jegyik debreceni kötopiskosj mindketten megérdemelt nyugalmat és békességet vártak, így ezernyi gonddal, szenvedéssel fogadja őket. S tulajdonképpen ezekben az apró tragédiákban mutatkozik meg a "két öreg szeretetének ereje, valóban la tanárául' szegődteti az elementárisabb ottani intézmény igazgató- ég benne. A városi munkások és életkörülményeik, környezetük iránti olthatatlan érdeklődéssel dolgozik -tovább; a köznapok, a hazai táj' költészetté lényegítése — mind igényként kertásó paaz évtizedek folyamán rárakódtak. Miféle hagyományok ezek? Olyasmik például, hogy az énekes „elkapott" égy hangot, s valahonnan a színpad mélyéről — RiSsé görnyedt testtartással — egészen a. súgólyukig elprejött, s ott vágta ki a rezet. Egészen általánosan szólva a Szegedi opera Rigolctto-elŐadása az olcsó hatásvadászatnak, a keresettségnek, az elmélyült i színészi rrjunkát helyettesítő ripacskodásnak a a „romantikusan" felfogott operatólmácsolás összes más kellékeinek és sallangjainak mond határozott s végleges búcsút. , Az előadásnak ez a megfogalmazása nem a semmiből ós nem véletlenül született ja, Ady Endre öccse, Lajos, rasztemberek, meghitt hanKözben ki-kilátogat 1 Párizsba, Münchenbe, Bécsbe s Olaszországba. Tanulmányútjai során különös hatást gyakorol rá mindenekelőtt a népmeseien tiszta embersé- | barbizoni iskola — s az isge kólával rokon szemléletű Ha úgy tetszik, „generációs drámának" is nevezhetnénk Csuhraj új filmjét, mert hiszen az ^regek, a „forradalmi" korosztály, meg a mai fiatalság ütközik össze benne, de maradjunk mégis a „mai mese" meghatározásnál, mert a filmnek nemcsak a tartalma, mondanivalója, hanem az előbbihez a legteljesebb művészi egységben kapcsolódó formai megoldása is ebbe a kategóriába kívánkozik. Láttuk már a nyugodt és fenséges orosz tájat megelevenedni más filmen is, de ilyen beszédes mozdulatlanságban, ilyen balladákat idéző szépségében talán még soha. Szergej Polujanov — aki már a Tipzta égbolt forgatásánál is rpunkatársa volt Gsuhrajnak — egy-egy képével ezer éveket idéz, egv nép lelkének legméjyebb titkait fedi fel. A messzi észak különös világát, ahol tépett fenyőfák meg fürge rénszarvasok élnek. tulajdonképpen most látjuk először „igazi" filmen, hiszen ide eddig jobbára csak filmhíradósok merészkedtek. így Polujanov felvételei nemcsak művészi beállításuk, de tartalmuk miatt is ere+ gulatú falusi utcák, melegbarna színekben pompázó paripák ábrázolása 1937ben rendezett debreceni s. 1861-es szegedi önálló kiállításainak egyaránt jellegzetessége. Az embei s a Corot művei —, akiknek táj viszonyulásának finom úgynevezett „intim táj" nevű felfogása tudvalevően új irányt szabott a modern, realista tájképfastészet kialakításának, megtörvé akadémizmus béklyóit. A honi festők közül tapasztalhatóan a nagybányai iskola kiemelkedő alakja, Réti István van ra intenlíraiságú, ízléssel, mértéktartással megoldott képpévetítése, a hol opélSzinű. hol mese hangulatba oldódóan az sejtelmes tiszai víztüfcőp, a vonalak és színek 'aranyos ritmikája, poétikus vibrálása — mind-mind a táj, s a tájban szorgoskodó, azl átalakító ember küzdelmézív hatással, elsősorban Ré- nek szépségeit sugallja. tinek az akadémizmus jellegzetes műtermi színezését eihagyó. Nagybányán alkotott tájképei, melyeken a kivilágosodott színkészlet uralkodik el, s a színekkel A Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában vasárnap megnyílt kiállítás érett, egységes szintű akvarellekot tár a műpártolók élé. Dér István Koncert Gertier Endre közreműködésével Vasárnap délelőtt zajlott vifelezés melleti rendkívüli le az új hangversenyévad cl- árnyaltság, hajlékony. , jel,ső zenekari koncertje a Nem- lemző rá — s amit talán legzeti Színházban.> A Bartók jobban csodáltunk — az, hogy Béla Filharmónilcus Zenekart Bartók II. hegedűversenye Sulyok Tamás vezényelte, á rendkívül egyszerűvé, termé« (Siflis József felvétem Ii , ;olctíu (Gyinícsi Kálmán) és Gilda (Berdál Valéria) A n herceg szerepét Ibolyát, a színház új műCouun énekelte. Köny- vésznöjét Maddalena szereli, el. in n ; nekelt és pében láttuk. Ez volt az első •ti; a ki seg meggyő- szegedi szerepe. Bemutatkoíeti sóin, hogy nem ér- zása jól sikerült; színészi jánt lenül r. érte el a Bu- tékban és ének m is sikere* A r operái ni ; Z ,ici líoit - nemzet- sen, az együttes szinvonalán lemű bemutatásának gondo- közi énekversenyen a II. dí- működött közre az elóadás'li.fa régóta fogl' :koztatja a jat. Ri. .-„ta szerepébén ban. Monterone szerepét s: nháza:. El ezz.:l !:• .- G; • I á int I ttuk. A Grcgor József énekelte. Molatban olyan sikeres produk- rossz tradícióktól való elíor- numentális. sodró erejű emc -líra hiv; ,!; ík. r t. • t.l . . < alakít ••..in lékezetes alakítást formált a például a legutóbbi Tann- érződött cginkább. Romanti- nem nagy szerepből. * n -b inuk ». Oly > k-i- tűi >k nélkül, dc ép- A kisebb szerepekben MuVetkezeU - olyan t .1: .en <•.•; « mbe- esi Sándor, Székelyhídi 'nyesen és olyan vágérvq- rien, nagy hatással fogalmaz- György, Szabadit* Judit, Bányesnek látszó elhatároz;'. - í íre.. a c: Tgősiökás, púpos Unt Ilona, Halmágyi Mihály sal azonban, mint a nn tv,ni l.o '.c :„ját Gitda B'r- és Szabó László színvonalas Rigóletto-előadás, a ' t z- i l V. volt. Kulturált,- teljesítménnyel járult hozzá a szüfc, még egyszer sem sike- ki Jezö -.ékkel 'és nagyon sikerhez, rült ezeket a modern lörek- rokonszenves szerep formálás- A kórus kifejező énekéért véseket mc :va\ sít:.ni i.«r. nn. '••» a fiatal sze- Szalay Miklós karigazgatót, a Ez már az elő;..' "• pil- Jmcs- lány alakját Spara- táhekar hatásos produkciójélanatain,- az első felvonás fucile szerépét Sinkó György ért dr. Baróthy Zoltánné ko;z.'npadképén meglátsz'.',t. A énekelte, nagy drámai erő- re°" '"••» illeti dicséret, fekete köriü ny c -.1, monumentálisan. Duba Ökrös László nyedén, levegősen elhelyezett világos díszletelemek — Sándor Lajos tervezése — előre jelezték, hogy a megszokotttói eltérő operaelőadást láthatunk majd. S a későbbiémind ezt igazolták. Verdi muzsikája, drámai erejű dallamai szárnyalóan szóltak, kifejezően, nagy erővel, de hiányzott a tolmácsolásból H minden ósdi, elavult, rutinos színház e; • operát két tel- di Nemzeti Színház megtemásodik szereposztás: új premier Nem'kis dolog, hn egy tásban mutat be. A Szegemegoldás. jesen különböző szerepbszKözgazdasági szabadegyetem Szegeden hangverseny szólistája pedig a külföldön élp világhírű magyar hegedűművész, Ggrtler Endre volt. szetessé és közérthetővé vált Nyolc témából álló szfae Uiiról. Az előadásokat a | badegyetemet ihdlt a Tudo- Marx Károly KözgazdaságGertler eloadasnbaia. Minden I mányos Ismeri ••.. ;-.:ő oidom.vvi Eg vetem-. az Eöttaktusban erezni i lehetett, [Társulat Kösgazdasári Szak- vös Loránd Tu.lományegyehogy Gertler Endrének anya- , osztálya a Közgazdasági tem, a Külkereskedelmi MiEndre ll6™?* . ^eatóköfKtaivel. niszióriuSn és a Magyar Ke. . . .. ... tcka Pontosan azt mondja. Az eloadassorozat címe: A jtesk. ctvii Kamara szakemGertler minden tekintetben élmény szerű. A virtuóz technikai kiami a Bartók műben benne világgazdaság nagy kérd-. - b ei tartják. van- 4 I sei. Az első előadást októ- A szabadegyetem 4 magyar műemlékvédelem irányvonalai korszerűek Hétfőn kétnapos ankét kez- Európában példamutatóknak dődött a Magyar Tudomá- minősithetpk. nyos Akadémia székházában Az előadó hangsúlyozta, a műemlékhelyreállitás elyi hogy nálunk a középkori cs és gyakorlati kérdéseiről. A reneszánsz építmények mértanácskozást körülbelül száz hetetlen pusztulása folytán szakember jelenlétében dr. minden egyes megmaradt Major Máté akadémikus, az töredéknek igen nagy az érÉpítészettörténeti és Építé- téke. Hiszen a különböző ilyen szetelméleti Bizottság elnöke töredékekből, amelyeket tanyitotta meg. Ián a budai várnegyedben. Az első előadásban Horler vagy Sopronban, talán egy Miklós építészmérnök, az Or- kis falusi templomon, vagy szagos Műemlék Felügyelő- olyan romokon találtak meg, ség osztályvezetője emlékez- amelyek körül már az egytetett a tavaly Velencében, kori település is eltűnt, moilletve Budapesten megíar- zaikszerűen a középkori Matott két nemzetközi, konferen- gyai;ország építészetét lehet ciára. amelyen bebizonyoso- összeállítani, dott, hogy a magvar műem- » A tanácskozás részvevői lékvédelem irányvonalai hc állon és kedden polc lyesek. korszerűek, sőt egyes előadás alapján vitatják n-c-g külföldi szakember szerint ezeket a kérdéseket. (MTI) \ A közönség lelkesedését a ;>er 29-én tartják, maidminBartók Szóló-Szonáta Melódia tételének lélegzetelállítóan finom előadásával köszönirj&nt hette és meg is tette ezt: vasárnap este teljesen új szereposztásban adta elő a Rigolettót. A címszerepet Szabady István énekelte, i Bár régi repertoárdarabja oz, láthatóan birkózott a tragikus sorsú apa és gunyoros bohóc szintézisének megteremtésével. Pedig hangja joggal predesztinálja erre a feladatra, hiszen a híres bosszúkettősben vagy Rigoletto monológjában izzó sodrású, lüktető szárnyalással, egészen nagyvonalúan énekelt. Szabó Miklós te meg a kiváló művész. Lcndvay Kamilló Tragikus nyitány-a — a hangverseny nyitó száma — a Bartók stílusát^ követő iskola egyik nem különösebben jelentős terméke. Sok kompozíciós következetessége és hangszere. maris riagy az érdeklődés. — a mantuai herceg alakiden hónapban egy-é'-vúiabb P -dir 28-an jelentkeztek. Altója — ezúttal is bebizonyiémát ismertetnek. A részt- :•; (vetem október 29-én tolta, hogy a szegedi operavevők tájékozódhatnak a vi- dr. Szanyi Jenő kandidátus, láe gazdasági ieilődéscrői, a a Marx Károly KözgazdaKGST szerepéről, a nyugat- ságtudományi F.gyetem kül'európai integrációról, a volt politikai tanszéke vezetőjégyarmati országok gazda- nék „A világ gazdasági fejsőgpblitltoéjáíól. a Kelet— lődésc és a nemzetközi munNyugat közötti kereskedelem !• nmegosztás" című előadáiielyzetéről.jaz export és vi- sával nyitja kapuit a Ma1 árszínvonal kérdé- Tői, va- gyar Nemzeti Bank Vár utlési meggondolt aga ellenére iamint Magyarország nem- ca 5. szám alatti kultúrteris kevesetmondó darabnak zetlmzi, eazdasávi k->nesrtla- rrófjén éreztük. , A hangverseny Schubert VII. Szimfóniájával zárult. A művet véleményünk szerint csak egészen kiváló zenekarral és karmesterrel lenne szabad műsorra tűzni. K"ülörrben félő, hogy a „roenvInyei hosszúságú" • szimfónia unalmassá válik. Sulyok Tamás, a nagyon szimpatikus fiatal karmester és a zenekar mindent megtett annak érdekében, hngv feldohja" a művet. Itt ott ikerült is. Vántus István FELHÍVÁS Felhívjuk a vezetékes (városi figyelmét, hogy 1965. novenübej .víz) gázfogyasztók 1-tól a szolgáltatolt gáz szaga megváltozik az eddig közismert és jellegzetes gázszag helyei • denaturált szeszhez hasonló szagú tesz. Amennyiben kedves fogyasztóink ilyen szagot észlelnek. gázszivárgás vagy gázömlés áll fenn. X K 170 társulat kitűnő • tenoristája. Igen jól diszponáltan énekelt. Különösen az E la mi gu rapita kezdetű áriát, no meg a kötelezően mindig sikert arató La donna mobile-t formálta meg színcsen. Kellemes meglepetés volt Mére Ottilia Gildája. Operai kvalitásai kétségbevonhatatlanok: az E-dúr áriában tetszett a legjobban és a fináléban. Rissay Pál megbízhatóan. Turján Vilma rutinosan formálta meg -xerepét, s ez mondható el Horváth Józsefről is. aki ez alkalommal Monterone maszkja mögé bújt. Unger Ibolya — GLovánnát énekelte — érezhetően ideges volt, de hangja így is figyelmet érdemel: ha megtisztul a -allnngpktól, jó mezzruznn ".in lehet. Nikolényi István Kedd, 1905. október 26. DÉLtMAGTARORSZAG 5