Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

Ogyessza testvéri üdvözletét hoztuk Irta: Perjési László Szeged és Ogyessza testvérvárosok közötti kapcsolatokat évről évre a kölcsönös küldöttségcserék is erősítik és hasznos tapasztalatokkal gazdagítják. A barátság elmélyítésének egyik legjobb eszköze, ha minél közvetlenebbül és minél alaposabban megismerjük egymás életét, munkáját, törekvéseit Ezt a célt szolgálta az Ukrán Kommunista Párt ogyesszai városi bizottságának — Nyikoláj Alexandrovics Nyeizvesztnij, a pártbizottság első titkárának vezetésével — idén nyáron nálunk járt delegációja és a látogatások viszonzásául a Szeged városi pártbizottság képviseletében most Ogyesszában járt küldöttségünk útja. A küldöttség vezetőjeként mind a magam, mind a delegáció másik két tagjának — Papp Gyula elvtársnak, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettesének és dr. Márta Ferenc elvtársnak, a József Attila Tudományegyetem pártbizottsága titkárának — nevében jóleső érzéssel mondhatom: látogatásunk nemcsak hasznos és tapasztalatokban gazdag volt, hanem minden percére, amelyet ogyesszai barátaink, elvtársaink között töltöttünk a legmélyebb őszinteség, nyíltság, igazi baráti viszony volt a jellemző. Kilenc nap alatt sokszínű gazdag programot teljesítettünk. Több üzemben, intézményben tettünk látogatást.' Vengédlátó barátaink Jaltába és Szevasztopolba is elkísértek bennünket, sőt néhány órára bepillantottunk Lvov ós Kiev életébe is. Ha mindenről nem is lehet egy rövid cikk keretében beszámolni, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy valamit az általunk hallott és látott tapasztalatokból elmondjunk testvéri'árosunk életéből. Nagyon jóleső érzés volt tapasztalni, hogy találkozásaink, beszélgetéseink mindenütt a legmelegebb baráti légkörben zajlottak le és mentesek voltak minden felesleges formaságtól. A legfoiTóbban jutott kifejezésre a kölcsönös szeretet és egyetértés azon az ünnepi gyűlésen, amelyet a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának ogyesszai szervezete rendezett Szeged felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából. A gyűlésen több százan vettek részt a város minden rétegét képviselve, és az ünnepi gyűlés egész hangulatából az igaz, őszinte barátság szelleme áramlott népünk iránt. Beszélgetések és látogatások egyaránt hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló viszonylag rövid idő alatt minél több ismeretet, tapasztalatot szerezzünk. Meggyőződhettünk róla, hogy nagyobb és idősebb szovjet testvérvárosunk élénk gazdasági és kulturális élettel rendelkezik és állandó fejlődése mellett is a jövő még nagy kibontakozó lehetőségeket tartogat számára. A Szegednél hétszerte több lakosú nagyváros a környéknek igen jelentős ipari centruma, amely számos iparággal rendelkezik. Közülük a rádió és elektronikus iparág a legújabb. A város országos jelentőségét is mutatja, hogy a Szovjetunió által gyártott traktorekéknek 60 százalékát itt készítik. A korszerűen felszerelt, automatizált, főként szerszámgépeket gyártó gépipar nemcsak hazai, hanem külföldi elismeréseket is szerzett: nem egy aranyérmet kaptak a Erüsszeli Világkiállításon. Más exporttermékeik is szívesen fogadottak a kapitalista országokban is, köztük főként az angol, a belga piacokon, de szinte valamennyi jelentősebb kapitalista országgal kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn. Mind a hazai, mind az exportszállítások terén számottevő helyet foglal el a filmfelvevő készülékek gyára, amely filmfelvevő gépeket és hozzátartozó alkatrészeket készít. A városban 65 lakásépítő kollektíva dolgozik. Az építőipari kapacitásra jellemző, hogy évente Ógyeszszában mintegy 8 ezer lakás épül. Erre szükség is van, mert a második világháború nagy pusztítással járt a városban és rengeteg lakás sérült meg, s a város mostani nagyütemű fejlődése következtében ez a legnagyobb gond. A jelenlegi lakáspark területe 5 millió négyzetméter. Ehhez további 1 millió négyzetméternyi épül az 1966—1970-es időszakban. Ügy számítják Ogyessza vezetői, hogy ha ezt a tervet sikerül megvalósítaniuk, akkor 1970-re tulajdonképpen megoldódnak a lakásproblémák. Nagyot léptek előre a lakosság különböző ellátási igényének kielégítése területén is az elmúlt években. Régi gondot okoz a város vízellátása. Jelenleg ugyanis a vízszükséglet naponA szegedi pártmunkáskiildfittség az új ogyesszai kikötőt a Szeged sétahajó fedélzetéről tekintette meg. Képünkön: a világítólorony előtt úszó hajón Perjési László és dr. Márta Ferenc (középen és a kép jobb oldalán) beszélget S. A. Zajarnij.ial, az ogyesszai városi tanács vb elnökével (háttal), a kikötő igazgatójának, párttitkárának és az Ujicsovszk kerületi pártbizottság titkárának társaságában. ta mintegy 350 ezer köbméter, de ezt még nem tudják kielégíteni. Ezért új vezetéket építenek, amellyel 1970-re elérhetik a napi 400 ezer köbméteres vízszolgáltatást. Az olyan pezsgő forgalmú kikötővárosban, mint Ogyeszszában, különösen fontos a jó közlekedés biztosítása. Állandó erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében, s főként a trolibusz-járatokat fejlesztik. Jelenleg 23 villamosjárat működik, összesen 200 kilométernyi útvonalon. A forgalomban napi 450 villamoskocsi vesz részt, ezenkívül 7 trolibuszjárat közlekedik, összesen 50 kilométeres vonalon naponta 130 trolibusszal. A nyolcadik trolijárat éppen e hetekben indul majd első útjára. Az autóbuszforgalom is igen nagy: 36 útvonalon szállítja az utasokat. Mindezeken felül még 450 személytaxi is segít a közlekedésben. A tengerről külön kell szólni. Nem véletlen, hogy az ogyesszai ember annyi szép dalba, történetbe, legendába szövi Fekete-tengerét. Szeretik és becsülik, hiszen gyakorlatilag minden harmadik család valamilyen kapcsolatban van a tengerrel, amely egyben Ogyessza egyik legfontosabb iparágát is jelenti. Két nagy kikötő működik itt, amelyek a Szovjetunió teherforgalmának 56 százalékát bonyolítják le. A part mentén három nagy hajójavító üzem dolgozik. Itt található a szovjet-ukrán bálnavadász hajóflotta központi irodája. A halfeldolgozó iparnak Ogyessza az egyik centruma. Már 17 olyan hajóval rendelkeznek, amely alkalmas arra, hogy — mint az üzemben — fel is dolgozzák a kifogott halat, dobozolják, csomagolják a külföldön is keresett kitűnő szovjet halkonzerveket. Nem messze a várostól — a mintegy 35 kilométerre levő Iljicsovszk kerületben — befejeződéshez közeledik egy új kikötő építése. A kikötő környékén új városrész nőtt ki a földből: Szputnyiknak nevezték el, mintegy jelképesen a nagy Ogyeszszához való tartozásaként. Jelenleg 15 ezer ember él itt, de a terv és a jelek szerint, nem sok idő kell hozzá, hogy a Szputnyik város lakossága 100 ezerre növekedjék. Jóleső büszkeséggel láttuk, hogy testvérvárosunk kikötőjében a toronymagasra nyúló emelődaruk nagy részén a GANZ felirat olvasható. Huszonnyolc nagy teljesítményű GANZemelődaru dolgozik, amit Budapestről vásároltak, és igen elégedettek teljesítményükkel. Jelentős szerepet játszanak a kikötő automatizálásában, amelynek továbbfejlesztése az elkövetkező évek egyik központi feladata. Az a tervük, hogy kikötőjüket alkalmassá tegyék 100 ezer tonnás hajók fogadására is. Az utóbbi időben jelentősen fejlődött személyszállító hajóparkjuk is. A tudományon és kulturális élet is élénk és nagy teret foglal el Ogyessza mindennapjaiban. E feketetengeri nagy kikötőváros egyúttal az egyetemek városa is: 14 felsőfokú intézményük van, közöttük a Mecsnyikov Állami Egyetem, az Orvostudományi Egyetem, két műegyetem, tengerészmérnöki főiskola, katonai tengerészakadémia, építőipari, pedagógiai főiskola, felsőfokú közgazdasági technikum, liszt- és jégfeldolgozással foglalkozó főiskola, zenekonzervatórium. (A Mecsnyikov Egyetem és a József Attila Tudományegyetem között most van folyamatban a barátsági és együttműködési szerződés aláírása. A tervek szerint lehetőleg még idén eljön küldöttségük Szegedre a szerződés aláírására.) A városban 15 tudományos kutató intézet működik. Ogyesszában van a világhírű szemsebészet, a Filatov Intézet. A középfokú oktatást 25 technikum, 104 tíztizenkét osztályos iskola látja el, a felsőoktatásban mintegy 70 ezer, a technikumi oktatásban 15 ezer. A tantermi ellátottság eléggé kedvezőtlen, de javítására minden évben kéthárom új iskola épül. A városban, illetve a városhoz tartozó tengerparton 50 szanatórium működik. Ez az országos arányokat tekintve is kiemelkedő, hiszen ezekben évente mintegy 250 ezer embernek tudnak üdülést, gyógyulást biztosítani. Több színház nyújt számos művelődési, szórakozási lehetőséget a városban. Opera, balett, operett, orosz és ukrán drámai színház, bábszínház vonzza a látogatókat. A művészi tevékenység színvonalát jelzi, hogy az operettszínház a Szovjetunióban a múlt évben rendezett operettszínházi fesztiválon első díjat nyert. Rádióállomás és televíziós adóállomás is dolgozik Ogyesszában. (Delegációnkkal félórás interjú keretében készített műsort sugárzott a televízió.) Nagy munkásmozgalmi és forradalmi hagyományait féltőn ápolja és őrzi a város. Nem utolsó helyen kívántam erről szólni, de mégis azért teszem e rövid, vázlatos beszámoló végén, mert mindazok az eredmények, amelyekről az előbbiekben szó esett, tulajdonképpen e forradalmi szellemből, tettrekészségből, a város lakóinak helytállásából és öntudatos munkáshétköznapjaiból fakadnak a párt szervezésével és vezetésével. Nem mulasztják el megemlíteni az Ogyessza történetét esetleg kevésbé ismerő látogatóknak, hogy annakidején a III. pártkongresszusra Lenin elvtárs Ogyessza jelöltje volt. A Nagy Honvédő Háború alatt a várost 70 napig védték, s ennek elismeréseként kapta meg Ogyessza a Hős Város címet, tavaly pedig a város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Lenin érdemrenddel és az Aranycsillaggal tüntették ki Ogyesszát A város kommunistái — vállvetve az egész lakossággal — most új, nagy feladatokra készülnek. A legidőszerűbb tennivaló a továbbhaladás érdekében az SZKP Központi Bizottsága legutóbbi határozatának végrehajtása, amely az ipar, a gazdasági élet irányításának korszerű továbbfejlesztését célozza. A népgazdasági tanácsok most megszűnnek, helyettük a minisztériumok által megvalósuló ágazati vezetést erősítik, növelik a vállalatok jogkörét, a gazdaságosság, a minőség követelményeinek szem előtt tartásával, figyelembe véve a bel- és külföldi piacok igényeit. A pártszervezetekben már megkezdődött a felkészülés a párt XXIII. kongresszusára, s jelenleg az alapszervezetekben beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések folynak. A párttagság nagy aktivitással vesz részt ezeken a taggyűléseken. Látogatásunk néhány napja alatt sok maradandó emléket, tapasztalatot gyűjtöttünk. Vendéglátóink, az ogyesszai pártbizottság és a városi tanács vezetői igaz barátokként fogadtak és ugyanezt éreztük mindenfelé az ogyesszai emberek között is. Meggyőződésünk, hogy ápolni, gazdagítani és fejleszteni kívánják testvérvárosi kapcsolatainkat, további barátságunkat. Ennek jegyében folytattunk megbeszéléseket a két város üzemei, intézményei és a kulturális és a sportélet képviselőinek szélesedő kapcsolatairól, találkozásairól, s a turistakapcsolatok fejlesztéséről. Elképzeléseinket egyetértő helyesléssel fogadták, s meggyőződésünk, hogy barátságunk a jövőben tovább szélesedik, bővülnek testvérvárosi kapcsolataink. Apró Antal fogadta a KGST pénzügyi delegációinak vezetőit Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szombat délelőtt baráti megbeszélésen fogadta a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának budapesti ülése alkalmából hazánkban tartózkodó delegációk vezetőit. A megbeszélésen részt vett D. Popov, a Bolgár Népköztársaság, R. Dvorak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere, V. Cerics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság pénzügyminiszter-helyettese, J. Albrecht, a Lengyel Népköztársaság, Timár Mátyás, a Magyar Népköztársaság, D. Szodnom, a Mongol Népköztársaság, W. Rumpf, a Német Demokratikus Köztársaság, A. Vijoli, a Román Szocialista Köztársaság és V. Garbuzov, a Szovjetunió pénzügyminisztere. A barátság és kölcsönös megértés szellemében lezajlott találkozón a résztvevők eszmecserét folytattak a pénzügyi együttműködés időszerű kérdéseiről. (MTI) Tudományos tanácskozás a külfejtéses széntermelésről Október 12—16 között Budapesten tartották a KGST szénbányászati állandó bizottsága külfejtéses széntermeléssel foglalkozó tudományos műszaki tanácsának V. ülését Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szovjetunió, valamint Csehszlovákia részvételével. Az ülést dr. Helmut Hardig, a Freibergi (NDK) Bányászati Akadémia profeszszora, a tudományos akadémia tagja vezette. Megvitatták a külfejtéses széntermeléssel kapcsolatos tudományos műszaki kutatások koordinációs tervét az 1966—1970. évi időszakra, Ünnepélyes gimnáziumavatás Ullésen Az (illési új gimnáziumban ma ünnepet ültek a pedagógusok és a diákok. Bár hetekkel ezelőtt elfoglalták a szép épület napfényes osztálytermeit, most került sor a hivatalos, ünnepélyes felavatásra. Az ünnepségen részt vett Kiss István, a szegedi járási pártbizottság agitprop. osztályának vezetője, Ábrahám Antal, a járási tanács vb elnökhelyettese is. Döme Mihály, a Csongrád megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője méltatta az üllési oktatásügy fejlődését, a homokon született fiatal község eredményeit. Húsz év alatt nemcsak új falu született itt, de az iskolahálózat is rohamosan fejlődött. A felszabadulás előtt mindössze egy tanterem volt a jelenlegi falu területén, ma tíz tanteremben tanulhatnak az általános és középiskolások. Az ünnepélyes avatásra színes műsorral készültek az üllési diákok. Délután gazdag sportműsorral szórakoztatták a lakosságot. A kisteleki és mórahalmi testvérgimnáziumok tanulói is eljöttek az avatásra, és részt vettek a sportversenyben. Termékeink 23 nemzetközi vásáron Ez évben a külföldi nemzetközi vásárokon a magyar vállalatok négymillió dollár és több tízmillió rubel értékben kötöttek üzeleteket. 1966-ban huszonhárom nemzetközi vásárra hivatalos kiállítással nevezünk be és önálló kiállítást is rendezünk Nigéria fővárosáhan Lagosban. Részt veszünk a szocialista országok valamennyi nemzetközi vásárán, tehát két alkalommal Lipcsében, s ezen kívül Poznanban, Plovdivban, Brnóban és Zágrábban lesz magyar kiállítás. A magyar ipar bemutatja gyártmányait Moszkvában a mezőgazdasági gépek nemzetközi szakkiállításán is. IJj bauxittelepek A Bakony-hegység északi részén. Fenyőfő és Bakonyszentlászló környékén a földtani kutatások gazdag bauxittelepeket fedeztek fel. A Magyar Alumíniumipari Trösztnél elmondották, hogy behatóan foglalkoznak az újonnan felfedezett bauxittelepek ipari és gazdasági értékelésével. A tanulmányból megállapítható, hogy a fenyőfői bauxit ércmennyisége jelentős, de nem éri el a halimbai, az iszkaszentgyörgyi és a nyírádi telepekét. A telepvastagság igen változó, helyenként 40—60 méter, másutt viszont egészen elvékonyodik, ami kitermelésnél előreláthatólag nagy műszaki nehézségeket okoz majd. Figyelembe véve az érc minőségét, megállapították azt is, hogy a hazai timföldgyártási eljárással az ércnek csak egy része dolgozható fel gazdaságosan. Mindent összevetve a kutatási eredmények figyelemre méltóak és a várakozásnak megfelelőek. A fenyőfői bauxittelepek feltárását a harmadik ötéves tervben kezdik meg. Befejeződött az anyagmozgatási konferencia A Technika Házában szombat délben befejeződött a IV. országos anyagmozgatási konferencia. Három nap alatt két szekcióban több mint 40 előadást hallgatott meg hozzávetőleg 500 magyar és körülbelül 120 külföldi szakember. A tanácskozás végén a konferencia résztvevői határozatban összegezték álláspontjukat. A határozat sürgeti többek között az anyagmozgató gépek és eszközök hazai gyártásának kifejlesztését, mint a népgazdasági tartalékok feltárásának legegyszerűbb és valószínűleg legeredményesebb eszközét. Yaeárnag, 1965. október 17. OÍUMAGYARORSZÁG 3