Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Brittené a Si bilin*-cl íj A nemzetközi Sibe­lius-dijat, amelynek összege 25 000 dol­lár. az idén Benjámin Britten angol zeneszer­zőnek ítélték oda. Ab­ból oz alkalomból, hogy 1965-ben van a nagy finn zeneszerző születé­sének 100. évfordulója, kiadlak egy másik, szintén 25 000 dollár nagyságú rendkívüli dí­jat is. amelyet három finn zeneszerző: Erik Bergman, Oski Merilai­nen és Eino Raauta­vaara között osztottak meg. A díjakat jövó hó­napban egy Helsinkiben rendezendő ünnepségen adják át Fizeti a vállalat? A Dózsa Győr® utca 6. számú há­zon régóta folyik az emeletráépí­tés. Nap mint nap nézője is akad, mert sokan megfordulnak a szemben levő szállodában és ét­teremben. Az építkezés jól lát­ható a szálloda szobáiból ls. A frissen húzott falak mögött há­rom fiatalember áll. Kezükben e® marék kavics, s célba veszik egyik munkatársukat az utcán, aki az épí­tési anyagok kö­zelében áll. Az is lehajol, kavicsot keres és vissaa­dobál. E® járó­kelő megkérdezi a lent álló fiatalem­bertől: — Mondja, ké­rem, ezt is fizeti a vállalat? Az éppen dob­ni akaró meglett ember meghök­ken, s bizonyta­lanul válaszolja: — Meglehet... De magának mi köze ehhez? — Nem sok, de valami mégis ... Csodálom a szor­galmas munkát A friss falak mögül dobálók hirtelen eltűnnek, lenti társuk pedig elsompolyog. Unatkoznak, vár­ják a munkaidő végét Akik vi­szont nap mint nap megfordul­nak errefelé, vár­ják, lesik, ho® mikor készülnek el az emeletrá­építéssel. L. F. Befejeződött az AIEST­kongresszus Szombaton a Gellért Szál­lóban véget ért ar. Idegen­forgalmi tudományos szak­értők nemzetközi egyesüle­te, az AIEST 16. kongresz­szusa. A záróülésen megje­lent ós felszólalt dr. Csa­nádi Győr® közlekedés- és postaü®! miniszter is. A tanácskozás vegén a kong­resszus dr. Vitéz Andrást nz Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét az AIEST tiszteletbeli tagjává válasz­totta, majd határozati ja­vaslatot fogadott el külön­böző, az idegenforgalom fej­lesztésével kapcsolatos kér­désekben. Olaasóink írják ROSSZ A RÁDIÓ rádiót. A szerelő ráírta a * non cédulára, hogy kész és vi­Hn^^öt vfrárnitnro £ gyem innen gyorsan. Végül tiniért rádiót vásároltam az ~ „„ —íat ásotthalmi üzletben. A rádió három napig szólt utána a középhullám megnémult Ér­deklődtünk, mit kell ten­nünk, s azt a felvilágosítást kaptuk, vigyük a mórahalmi vasboltba, ott gyűjtik össze a garanciális javitá­sos rádiókat. A boltvezető el is fogadta azzal, ho® már másnap mehetünk ér­te. Ott is voltam, s mond­ták, ho® a rádióm kész, vihetem haza. Kértem a boltost próbálja ki, neho® újra vissza kelljen hozni. Ezen ő felháborodott mond­ván, őt nem azért fizetik, ho® próbálgassa a javított Szegedi sikerek A VÁSÁRHELYEN RENDEZETT L ORSZÁGOS DIAK KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSON Tegnap, szombaton dél- Szerény színeivel, konstruk­előtt Vásárhelyen, a KISZ tív szerkesztésével: modern KB kulturális és Iskolai és hatásos. ügyékkel foglalkozó osztá- Kalmár Márton Lófej-e lyai, a KISZ me®et bízott- telán többet is érdemelt sága, a Múvelődésu®i es a volna a m díjriól. ötletes Munkaügyi Minisztérium, a megoldásával minden néző vásárhelyi Tornyai János figyeimét magára vonta. 0 Múzeum és a helyi Beth- u a jelzássaerü formák híve len Gábor Gimnázium ren- _8 úgy tlinik- a humor iránt dezésében került sor az I. sem Részen érzéketlen. Országos Diák Képzőmuvé- Ul$zió Anna szintén har­sacti Kiállítás ünnepélyes madik díjas Tanulmány-a megnyitójára, melyen tob- (loUrajz) alkotója fejlett bek között megjelent Kűrpa- rajzkészségéról tanúskodik-I biztatnak, még egy ti Sándor, a KISZ Központi művét a részletek markáns gyek türelemmel. A Ieve­nagy mérgesen mégis be­kapcsolta a rádiót, és ekkor ért az igazi meglepetés: a rádió ugyanúgy nem szólt, mint amikor" bevittem. Gondolom, nemcsak az én rádiómmal bántak ilyen ha­nyagul az említett üzlet­ben. Ezért jó lenne, ha az illetékesek ellenőriznék a szerelők munkáját, ho® ne forduljon elő hasonló eset Temesvári József Asotthalom, Felszabadulás u. 5. KI A FELELŐS A HANYAGSÁGÉRT? Szeptember 3-án beadtam az AKÖV Takaréktár utcai irodájába diák fiamnak Sze­ged—Kistelek vonalra szóló szabályszerűen kiállított ked­vezményes autóbusz utazás­ra jogosító tanuló-igazolvá­nyát érvényesíteni. Ezután mindennap jelentkeztem az igazolványért, de különböző Indokokkal elutasítottak, vé­gül azt mondták töltsek ki e® újabb lapot, mert nincs meg a beadott iga­zolvány. A fiam közben mindennap teljes áru je®­gyel utazott, ami tetemes ősszegbe került. Az igazol­ványt még mindig nem kaptam meg, de most már napot le­Mulasztás, yagányság, lopás A szabálysértési előadó kiemelték. A társadalmi tu- ho® valamelyik bérlővel szobája nem berendezésében lajdonban 368 forint össaegú veszekedjék. A tár®aláson hasonlít az orvosi rendelő- . . okoztak . társrvaláson azzal védekezik- hogy. "n®,n höz, hanem abban, ho® itt kirtT okoztak- A targyalason állom kl, ho® ne kiabál­is az emberrel foglalkoznak. B- J- í® adta elő másnapi jak". Felesége elmondja, Ahány eset, annyiféle. A józan gondolkozásának ered- hogy a családjával is kiabál. paciensek magatartásuk, jel- ményét: „Elmentem a vas­lemük, e®éniségük szerint kereskedésbe vettem csava_ mas-mas „®o®modot" igé- , . nyelnek. Legtöbben apróbb rokat és visszacsavaroztam a ..bűnökben" vétkesek. Ritkán léceket, majd harmadnapra fordul elő, ho® az eljárást vittem oda ásót. sódert és a szabálysértés hiánya miatt bet0nba visszaállítottam a kellene megszüntetni. A tár- ,. . sadalmi e®üttélés szabá- Padokat . Meg ezután is ma­lyait sértették meg ilyen, radt azonban 57 forint ösz­vagy olyan formában, fele- szegú kár, emiatt lett a do­lősségre vonásuk indokolt logból szahólysértési eljárás, mind maguk, mind a társa­dalom érdekében. Az I. kerületi tanács sza­bálysértési előadójával, dr. Karsai Istvánnéval megbe­széljük a legutóbbi ü®észi vizsgálat tapasztalatait. Bi­A tár®aláson megbánták cselekményüket, s védekezé­A határozat szerint Sz. J. megszegte a városi tanács rendelkezését. amely ki­mondja, ho® a házfelü®elő a lakók Iránt köteles tárgyi­lagos és a szocllista e®ütt­élés követelményeinek meg­felelő előzékeny, udvarias, nyugodt magatartást tanúsí­tani. Ez a kötelesség nem­csak a házfelü®előkre. ha­nem a vele e®üttlakó sze­sül arra hivatkoztak, ho® a mélyekre is vonatkozik. Na® kárt megszüntették. Az eljá­rás során megállapították, ho® mindkét személy sza­zonv 1965 első félévében is ... . .. ' , , , „ A ,., bálysértest követett-el. B. J. szép számmal kellett eljá- ,„„ , . . , , . K jövedelmi viszonyaira tekin­tettel mellőzték a pénzbírság kiszabását, míg társát 300 forint bfrság megfizetésére kötelezték. Bizottságának titkára, Bíró sem teszi natu Lajos, a KISZ megyei bi- jjjjssá. aoitságának első titkára, a Múvelödésü®i és a Munka­ügyi Minisztérium képvise­lői, valamint Annus József, Szeged m. j. váro6i tanács vb múvelódésü®i osztályá­nak h. vezetője is. Dr. Grezsa Ferencnek, a Bethlen Gimnázium igazga­tójának üdvözlő szavai után Orosz László, a KISZ KB kulturális osztályának veze­tője nyitotta meg a kiállí­tást, felhívta a megjelentek fi®elmét az ízlésformálás és a művészeti nevelés na® jelentőségére. Elmondotta, ho® a zsűri a nyáron ren­dezett Diáknapokon bemuta­tott alkotások legjobbjaiból válogatta össze e kiállítás anyagát, mely méltón repre­zentálja középiskolás és tpa­ritanuló-intézeti diákjaink tehetségét, alkotó készsé­gét. A továbbiakban arra kérte a képzőművészeltol ak­tivan foglalkozó diákokat, igyekezzenek társaikkal ls megszerettetni a művészetet, a művészi alkotások szépsége­it, mert e mozgalom csak ezzel válhat igazán társadal­mi méretűvé és jelentőségű­vé. Ezután ismertette a zsű­ri döntését és húsz díjazott diáknak, illetve iskolai kol­lektívának adott át értékes jutalmakat. A dijait egyne­gyedét me®énk fiataljai nyerték el. Közülük négyen szegediek — és valamennyien a Tömörkény Gimnázium ta­nulói. Bálint József .Macska" Című szobra méltán érde­melte ki a kiállítás első dí­ját Alkotója meglepő kom­pozíciós éraékről tesz tanú­bizonyságot. jól használja ki az anyag tömbszerűségét a formák hatásosan leegysze­rűsített kifejezésére. Csemrín Ilona második dí­jas Edények című kerámia faliképe ls a kiállítás leg­jobb darabjai közé tartozik. Végezetül: nem lenne ér­dektelen a kiállítás anyagát a vásárhelyi premier után Szegeden is bemutatni. P. Z. let tanulságképpen írom: az illetékesek máskor na®obb gonddal intézzék az embe­rek ü®es-bajos dolgait Kálló Antal Szeged, Juhász Gy. u. 16. rást indítani. Felsorolásuk hosszadalmas lenne, ezért csak a jellemző típusokat is­mertetném. Felelőtlenség, nemtörődömség, mulasztás, nyeresé®á®, a közösségi érdek semmibevétele, „va­gányság" húzódik meg mö­göttük. Az engedély nélküli épít­kezés rendszerint műszaki­lag hibás, de zavarja a vá­rosfejlesztési tervek megva­lósítását is. A piacon árusí­tók kifogásolható áruja ve- volna. A tár®aláson tagad­szélyezteti a közegészség­ü®et. Másutt a köztisztaság rendjét sérti meg valaki. Hol az e®ik, hol a másik bolt elől tűnik el nyitás előtt e®­két palack tej. Nem ritka a társadalmi tulajdon rongálá- nyilatkozotti hogy a sa. önkiszolgáló bolti lopá- elvégzése után 300 forintot sok stb. Ismét mások a há­zirend előírásalt veszik sem­mibe. Néhány példa az eddig el­mondottak bizonyítására. létszámú családja miatt 300 forint a terhére kiszabott pénzbírság. Ez talán jobb belátásra bírja. Drága evőeszközök Né®tagú társaság a Kis­kőrössy halászcsárdába tért be, Italozás közben e®ikük­nek eszébe jutott, ho® va­lami „emléket" kellene ha­zavinni. Mindjárt zsebre is tett e® villát és e® kést. A másik — utólag na®on akart jutni F. Cs., ezért bel- bánja — két poharat. A har­ső villanyszerelést vállalt madik — virtusból és „csak E® vasárnap el is végezte, a ^rsaság kedvéért" - egy dísztányért, a ne®edik egy kést. Az elvitt ingóságok megkerültek. Né®öjük kö­zül hárman jelentek meg az idézésre, de ü®ük í® is el­bírálható volt az iratok alap­ján. Szé®ellték a történte­ket s kijelentették, ho® munkahelyükön, va® ottho­nukban eszükbe sem jutott volna efféle magatartás. Ho® soha többé sehol ne te®ék. közülük hármat 300 —300, e®et pedig 200 fo­rintra bírságoltak. Villanyszerelés háromszázért E® kis mellékkeresethez anélkül, ho® iparengedélye ta a szabálysértés elköveté­sét azt mondotta, ho® a kérdéses napon nem is járt a szóban levő házban. A ja­vítást végeztető viszont ú® Erős emberek B. J. e®ik este ittas álla­adott F. Cs.-nek. Csak ez­után ismerte be F. Cs. a dol­got. A javításhoz felhasz­nált anyagot a kiskereskede­lemben vásárolta, ötszázfo­rintos pénzbírság fi®elmez­tetl, ho® a jövőben iparen­gedély nélkül nem végezhet Elég sokan védekeznek az­zal a tór®alásokon. hogy nem ismerik a tiltó jogsza­bályt. Ez nem akadálya a felelősségre vonásnak, a sza­bálysértés megállapításának és pénzbírság kiszabásának. Annál is inkább, mert min­denki tud különbséget tenni az erkölcsös és az erkölcste­lyéből a közelben levő pa- beT^^iwgbírságöiták. Az- len magatartás között, a kö­döt. A pad ellenállt. B. J. óta — saját bevallása sze- lönbség pedig Jó iránytű ah­látta ismerőse kudarcát és "nt is — újabb két alka- hoz, ho® mit szabad és mit pótban Újszegeden ismerősé- villanyszerelést vei találkozott, aki szintén ittas volt. Az ismerős az italtól na®on erősnek érez­te magát annyira, hogy Akinek nem használt... Sz. J. egy házfelü®előnö férje. A ház nyugalmának megpróbálta kirángatni he- ZSlíSuIfTSS^ segítségére sietett Közös erő­lommal rendezett veszeke­i ..,, .... . , dést sértette meg az együtt­vel aztan tobb pad lécét fel- élés szabályait A feljelen­feszítették, a betonlábakat tés szerint mindig talál okot " nem. Dr. Csoh&ny László Ü®ész EGY AMERIKAI az ideológiáról Recenzió helyett A szocialista világ embere számára az e®én boldogulása e®enlő a társadalom jólétével. A társadalom jólétének, ®arapodásának útját pedig a szocializmus programja foglalja magá­ban. Ez világos beszéd — ha nem is érti még ilyen világosan mindenki szocialista ideoló­giánk, politikánk e sarktételét. Ml a burzsoázia ideológusainak, politikusai­nak válasza a kapitalista társadalom perspek­tíváira vonatkozóan? Tud-e a szocializmus világméretű győzelmé­vel szemben valamilyen más alternatívát más ideált más történelmi távlatot kitűzni? , Valamennyi kapitalista ország történelmére jellemző, ho® csak fejlődése kezdetén, annak antifeudális szakaszában képes a burzsoázia ar­ra, ho® előremutató társadalmi programot dolgozzon ki, s azt a tömegek számára ls el­fogadhatóként hirdesse. Ma már bebizonyoso­dott, ho® a burzsoázia nem képes a maga fo­galmazta eszményeket tartósan me®alósitani. Gondoljunk csak az USA mai társadalmára. Vajon mennyire érvényesülnek ott a Függet­lenségi Nyilatkozat tételei a polgári jogokról, az e®enlÓ6égről? A korábban megfogalmazott burzsoá társadalmi eszmények torzszülöttekként élnek tovább. A szabadság, e®enlőség, testvériség helyett: Ku Klux Klan, fajüldözés. Demokrácia helyett: a monopolista burzsoázia hatalmas, mindenre rátelepedő bürokratikus gépezete. Mindinkább mélyebb a szakadék a valóság és a burzsoázia által e®kor megfogalmazott társadalmi esz­mények között. Kísérletek persze történnek olyan ideálok megfogalmazására, amelyek alkalmasak lenné­nek az emberek érzelmeinek, értélmének meg­ragadásara. Az E®esült Államokban például elég sokat beszélnek az „amerikai elhivatott­ságról", arról a küldetésről, amely Amerika népére vár- a világ vajúdó problémáinak meg­oldásában. Ennek viszont valódi, de be nem vallott célja ideológiai indoklást adni ahhoz, ho® az USA betöltse a világ csendőrének sze­repét, s ezt az amerikai nép előtt társadalmi perspektívává emelje. Reakciós célkitűzés azonban soha nem lehet tartósan e® nép tár­sadalmi fejlődésének perspektívája. Mit érnek az ilyen ideálok? í® válaszol erre könyvében e® amerikai történelemprofesszor, Stuart Hughes: „Amikor a mai társadalmi és ideológiai szin­teret vizsgálom, megdöbbenek azon az óriási hasonlóságon, amely a legfontosabb nyugati or­szágokban uralkodó nézetek között van .., Azok az ideológiák, melyeket Németországban és Olaszországban keresztény demokráciának, Franciaországban degaulleizmusnak, hazánkban (az USA-ban. A szerk.) pedig megállapodás sze­rinti kétpárt rendszernek neveznek, közelebbi vizsgálatkor egymáshoz nagyon közelállóknak bizonyulnak... Nevük és formális szervezetük tekintetében liberálisak és demokratikusak, va­lójában azonban kiderül, hogy tevékenységüket annak szentelik, hogy a liberális demokráciát megfosszák minden tartalmától. Ma már nem keltenek különösebb lelkesedést az emberek­ben". A burzsoázia egykori fenkölt jelszavainak oly mértékű diszkreditálása ment végbe, hogy sajátságos ideológiai vákuum keletkezett. A fent idézett professzor fejti ki könyvében erről azt a gondolatot, ho® a jó társadalomba vetett hit nélkül az ember számára a környezet hideg, szürke, értelmétől megfosztott világnak tűnhet. „S addig, amíg nem nyerjük vissza ezt a hitet, kultúránk olyan marad, amilyen ma, fáradt, la­pos, megrekedt és haszontalan" — írja a pro­fesszor. Igen, de hogyan nyerje vissza az egykori esz­mékbe vetett hitét az amerikai polgár? Az egész mai amerikai élet ellene szól ennek. Vagy talán az amerikai polgári forradalmárok által megfogalmazott szabadságeszményekkel össze­e®eztethetö-e az otromba, agresszív külpolitika, amelyet Vietnamban, Dominikában és a világ más tájain folytatnak az imperialista körök. Ezért nincs hite, eszményképe az amerikai tár­sadalom emberének, és nem is lehet e® törté­nelmileg idejét múlt társadalomnak. A burzsoá ideológusok mégis ezt az állapotot próbálják eszménnyé emelni. Na®on sokat ír­nak arról; a kielégületlenség és a keserűség ér­zése él azokban az emberekben, akik hasztala­nul keresik azt az eszményt, amiért élni érde­mes; azt az „ü®et", amelyet szolgálni érde­mes. A sikertelen keresés okozta reménytelensé­get sokszor patológikus düh váltja fel, valósá­gos társadalmi betegség ez már. Egyes ideológusok a betegség megszűnését vé­lik felfedezni abban, ha sikerül megszabadíta­niok az embereket az ideológia iránti szükség­lettől. így született meg a dezideológizálás dokt­rínája. Annak bizonyítására törekednek, ho® az emberi társadalom jelenleg fejlődésének olyan stádiumába lépett, amikor megszűnik a széles körű történelmi perspektíva felismerésének és megfogalmazásának, a társadalmi programok kifejtésének szükségessége. Szerintük az ideoló­gia ma már csak akadály lenne a hatalmas gazdasági lehetőségek számításba vétele, mara­déktalan kiaknázása előtt . A dezideológizálás koncepciójának megfogal­mazói önkéntelenül is beismerik, ho® a bur­zsoázia elvesztette történelmi szemléletét, nem képes felismerni a valóság törvényszerűségeit, s így már semmilyen perspektívát nem állíthat társadalma elé. Marad tehát az eszmény- és ideálnélküliség ideológiája. Ezzel ismét beiga­zolódik a régi történelmi tapasztalat: az előre­látás képessége nélkül egy osztály végleg el­veszti minden jogát ahhoz, hogy társadalmának vezetője le®en. Át kell adnia helyét annak az osztálynak, amely rendelkezik az emberi tár­sadalom jövőjét illetően új, tömegeket megmoz­gató társadalmi eszmékkel. Ügyünk, a szocializmus előrehaladásának fon­tos bizonyítéka, hogy a burzsoázia már csak az eszménynélküliséget, a dezideológizálódás kon­cepcióját tudja a szocializmus eszméjével szem­beállítani. Varga József 4 DEL-MA <í I aíIOMZAG Vasárnap. 1965. szept. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents