Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Szaktudás és önérzet A jól végzett munka jelentőségéről, megbecsüléséről sok szó esik nálunk. De minden szónál ékesebb a tett: a megújult, megszépült ország, amelyet a munka teremtett meg. Dolgozni a mi társadalmunkban annyit jelent, mint alkotni. Jól dolgozni pedig nem más, mint talpig ember módjára, felelősséggel maradandót teremteni. Mit szóljunk azonban a lelkiismeretlen kőművesről, aki rosszul rakta a kapu tartó oszlopát, szakszerttlenül szerelte be a súlyos vaskaput, amely rázuhanhat az ott játszó gyerekre és halálra sebezte. A megbecsült munka világában különösen döbbenetes az ilyen tragédia, és megvetendő az, aki lélektelen munkájával előidézte ezt. A felelőtlenül végzett, rossz munka — szerencsére — nem mindig követel emberéletet, anyagi áldozatot azonban minden esetben. S az erkölcsi kár sem lebecsülendő. Vajon nem szomorú látvány-e például az alig felépült ház, amely néhány hónap múlva vedlettebb, ásatagabb egy-egy sor vihart látott műemlék-épületnél. Pedig ilyen példát sajnos nem egyszer látunk, s a látvány nem csupán a kárt, a forintban kifejezhető veszteséget juttatta eszünkbe. Hiszen az a ház mindannyiunk közös vagyona, és szomorú dolog, hogy csak ennyire becsültük vele magunkat. Láttunk selejtet a gyárban, amikor drága anyagból, elfecsérelt percek során semmi sem született. S olyan is előfordult, és előfordul ma is, hogy a rosszul szántott, ímmelámmal összekaparászott föld csak a felét termi annak, amennyit megteremhetett volna, ha egy kicsit több szívvel, lélekkel művelik. A példákat lehetne sorolni. Említhetnénk időt és pénzt emésztő tervet, amely a kivitelezéskor használhatatlannak bizonyult. Milliós költséggel épült utat, amely néhány hónap után javításra szorult S emiithetünk bosszantó apróságokat: a kijavított vízcsapot, amely másnap rosszabb, mint volt, a villanykapcsolót, amely lépten-nyomon felmondja a szolgálatot. Csoda-e, ha ezek a károk és bosszúságok nagyon bántják a közösséget? Azokat, akik becsületesen, éjt nappallá téve dolgoznak, hogy gyarapodjunk, boldoguljunk. A jól dolgozók előtt érthetetlen a felelőtlenek magatartása, a rosszul végzett munka. Hiszen ugyanabból az anyagból, ugyanannyi idő és erő ráfordításával jobb, használhatóbb is készülhetett volna. A felelőtlen munka felborítja terveinket. Hiszen kétszer kell megcsinálni azt, amihez költséget és időt egyszer is nehéz volt megteremteni. Rosszul végzett munkával, sajnos, nemcsak azért találkozunk, mert egyébként hozzáértő emberek olykor felelőthenül, közönyösen dolgoznak. A felelőtlenség némelyiknél már a felkészülés idején megmutatkozik. Egyesek nem értik meg, hogy minden szakma rangot jelent, s ez a rang komoly tanulásra kötelez. Aki nem tartja megtiszteltetésnek, hivatásnak a munkát, amelyet végez, akit nem tölt el keze munkája láttán jog® szakmai büszkeség, arra nem igen lehet számítani a magunkvállalta roppant vállalkozásban. Csak a szakmai tudás s az azzal járó önérzet lehet biztraíték. Aki nem ilyen igénnyel indul el pályáján, az sohasem fog remekelni. S az is felelőtlenül kockáztat, aki a munka elemeit is alig ismerő emberre bíz fontos feladatokat. A munka komofy dolog, világunk tartó pillére. Ezen a pilléren nem tűrhetünk meg omlatag pontokat, repedéseket. KEKESDI GYULA A baleset szálka a falemezgyáriak szemében I Néhány évvel ezelőtt szinte vörös p®ztó volt még a falemezgyár azok szemében, akik számára nem közömbös, hogy mikor éri utol dolgozótársaikat a mindig leselkedő, de elővigyázattal elkerülhető veszély: a baleset. Manapság már nem „téma" e tekintetben az üzem. Persze még m®t is fordul elő náluk baleset, sajn® nem is ritkán, de A józan ész az ellenőr Vigyázni kelt egymásra Nincs abszolút jó eredmény felülről kezdi a rakodást, s használja az emelőfát, nem A mázsás súlyú rönk nagyon veszélyes jószág, csínfelvették a küzdelmet el- fö1. kell _ vele bánni rak® lene, s nem is nélkül. eredmény dáskor. A biztonsági megbízott nem lehet mindig a helyszínen, az kell, hogy a józan ész helyettesítse kiben-kiben az ellenőrzést! A közmondás szerint vannak emberek, akik más szemében a szálkát, a magukéban a dorongot sem veszik észre. Szerencsére ez nem áll a falemezgyáriakra, mert az ő Szálka című munkásvédelmi újságjukban igenis észreveszik a maguk hibáit, s le is vonják belőlük a szükséges tanulságokat. Nincs olyan baleset, amiből ne lehetne tanulni. Rönköt szállítottak pályakocsival a fűi-észcsarnokba. Rakodás közben az egyik rönk visszaesett, s megütötte a dolgozó ujját Ha a rakodók az ilyenkor előírt rakodófát használták "'ffö nem_ hagyják volna, nem következik be a baleset Szintén rakodtak. Az A balesetek elleni küzdelem mérlegének másik serpenyője ls jelentős. Arartó István és Zsom Laj® művezetők segítségével a szlnfurnérgyártó üzemben hoszszú hónapokig nem fordult "^Ehh^ elő baleset Hogy ki kit p6st' büüen segített: a művezetők a dolgozókat vagy megfordítva? Az érdem közös. A lemezüzemi deszkaraktár dolgozói is hasonló dicséretet érdemeltek elővigyázatosan végzett munkájukért. Vigyáznának az emberek magukra és társaikra is. de őket vigyázni. Azért kérik például a bútorlap üzem lécösszerakó gépének kezelői ládok sorsa, a gyár termelésének alakulása függ a f® gyei me zet t körültekintő munkától. A falemezgyár munkásvédelmi újságja híreivel, rendeletismertetéseivel, bíráló és dicsérő megjegyzéseivel igyekszik szolgálni az előbb említett célt, segít kiépíteni azt a közszellemet, melyben a legapróbb balesetre vezető ok is szálka a dolgozók szemében. Sem tavaly, sem az idén még nem volt halál® kimenet® lű baleset az üzemben, pedig azelőtt sajn® többször előfordult. A balesetek száma is csökkent 1964-hez kéa küzdelemben természetesen nin® megállás, nin® abszolút ért® lemben vehető jó eredmény. Minden baleset szörnyű d® log, minden balesetet meg kell előzni! Fehér Kálmán Szolgálatkész kisdiákok Hetipiaci napon történt. A körúton szemüveges, idős néni ment, kezében két megrakott szatyorral. A csomagok láthatólag nagyon húzták a karját, néhány lépés után megállt, pihent, s aztán újra tovább ballagott. Ereje azonban végképp elfogyott, s az egyik pihenő után már nem bírta a csomagot felemelni a földről. Segélykérően nézett körül, s ekkor két aktatáskás kisdiák lépett hozzá. Nem lehettek 10—12 évesnél idősebbek. — Tessék hagyni. — mondta az egyik fiú — majd mi segítünk elvinni. — De elkéstek az iskolából! — aggodalmaskodott meghatva az asszony. De a diákok megnyugtatták, ne féltse őket, legfeljebb majd jól kilépnek. Nem tudom, a diákok beértek-e csengetésre az iskolába? De ha el is késtek, kedves tanár néni, vagy tanár bácsi kérem, ezúttal nézze el nekik. V. M. „ .... . az illetékeseket, hogy a gép ^ hűtótopSSf1 ^ enyvmelegítőjéhez csatlak® S tó gőzvezetéket úgy javíttassák meg, hogy se a gőz, se a kondenzvíz ne törhessen ki belőle. Nem hiszik, hogy minden ilyen gépet rereKte- úgy. készítenek szerte e világon, hogy a vezetékekből, a csatlakozó helyekről törvényszerűen veszélyeztetik a munkatér levegőjét, a dolgozók testi épségét megmozdítani a rönköt de megcsúszott a fia, s rágurult a lábára. Ha á vállalat megteremtette volna az óvórendszabályban tett feltételeket, a szerencsétlenség nem következik be. Puszta kézzel nyúlt a rönkök közé egy fűrészüzemi munkás, hogy az egyik rönköt megmozdítsa. A másik rönk a kezére esett, s két telj® hónapig volt munkaképtel® miatta. Felelőtlensége nyilvánvaló: ha Az „időnyerés" technológiája Normaóra-megtakarítás szervezéssel Hogyan lehet kevesebb idő hasznot, termélékenységnö- gyobb eredmény-részecske véalatt többet termelni? A vekedóst eredményezhetnek gül jelentős sikerré áll ösznormaórák megtakarítása ott, ahol kellő gondot fordí- sze, a megújítás, változtatás mindig jelentős gond, k® tanak erre a — sajn® még dicséretévé, moly elemzést megkövetelő eléggé ki nem aknázott — , munka az üzemekben. A sok területre. Példa inasoknak is erőfeszítést, hely® munka- A szegedi Ruhagyár e t® _ MasuktAi - dolgozóktól ügyi intézkedést általában jó kin,etben az örvendet® ki- feJ^ £kT JWeóKként eredmények követik nyomon, vételek közé tartozik. Az ^n^^T^SlSó első fel evben 65,5 ezer javaiiatot kapunk - mondja normaorat takarítottak meg. AIbm Jár)OSj a műszaki fejA munkaidőráforditások E^fö* aföfö^fT lesztési osztály vezetője. tervszerű és allandó csök- Művezetők, munkások területén, egyaránt Műszakiak lehetősége Nemcsak a gyerekjátéknak lehet sírás a vége. A k® nem retfúrész mellett játszott két dolgozó, az egyik hátraugrott, s összeverte a lábát Az igazgatói figyelmeztetést megspórolhatták volna maguknak, ha nem munkaidőben, s nem a gyárban játszanak. A hámozó művez® tője viszont kétszáz forintot tehetett volna a takarékba — ennyire büntették —, ha nem tűri el, hogy a kijárati ajtókat és a közlekedési utakat telepakolják anyaggal. A pénzét bánhatja az a deszkatéri dolgozó is, aki tiltott helyen dohányzott. Termesze tasen sokkal többről van itt szó, mint játékról, vagy arról, hogy valaki a pénzét bánja: csaTanévnyitó a tanárképző főiskolán Tegnap délelőtt ünnepélyesen nyitottág meg az új tanévet a Szegedi Tanárképtó Főiskola nagytermében. Dr. Nagy István igazgatóh® lyettes megnyitó szavai után dr. Csukás István igazgató tartott tájékoztató beszédet az elkövetkező tanévről. Egyebek közölt bejelentette, hogy — dr. Szabó László igazgatóhelyettes négyéves megbízatásának lejártával — dr. Szendrei János főiskolai tanárt választották meg az iskola új igazgatóhelyettesévé. Dr. Szabó László a Földrajzi Tanszék vezetőjeként tevékenykedik továbbra is. Beszéde további részében azt fejtegette, hogy az iskola szervezeti problémáit jelenleg már a megállapodottság jellemzi. A szervezeti keretek megszilárdulása, az oktatói kar állományának kialakulása, a technikai és segédszemélyzet stabilitása, valamint jó néhány új tannyugtatóan egyenletes munka feltételeit biztosítja. Beszéde után dr. Csukás István igazgató az intézet egykori növendékeinek gyémánt-, illetve aranydiplomát osztott ki. Gyémántdiplomában részesítették Kertész Ödön és Lucza János nyugalmazott polgári iskolai igazgatókat, valamint Milassin Péter polgári iskolai tanárt. Aranydiplomát kaptak: dr. Greguss Pál Kossuth-díjas, ny. egyetemi tanár, Benadek Tivadar, Bunyitai Klára, Castiglione László, Csánky András, Dóró Gábor, Jakovits Valéria, Ladányi Margit, Nagy Ilona, Nagy Mária. Polgáry Imréné, Tarr Zoltán. Vekerdi Béláné, Wagner Ernő és dr. Zolnai Imréné nyugalmazott, tanarok. A kitüntetettek nevében dr. Greguss Pál professzor mondott köszönetet. Holnap tanévnyitó a szegedi egyetemeken A József Attila Tud® kentése, az úgynm/ezctt nor- jöttt lét- kföf a maifö makarban tartás mellett azon- Z-M^tZT^ imájában, ban sok helyütt megfeled- eszének erőfraatese a ügyüknek tekintik a továbbkeznek egy másik tényező- aolgozoK ujraioreKvese is. fejlődd keresését. ről, amely pedig szintén idő- ... . A már megvalósult intéznyereséget tartalékol. A mű- Teljjercek, tizedpercek kedésekre terelődik a szó. szaki intézkedésekről van ... . , . Praktikusak, egyszerűek és szó. "Az új technológiai eljá- Az összesileseKet nezeget- jejentAsek. A szabászaton ferások bevezetése, a műszaki ve szemmel latható, hogy a les)eg|es műveletet hagytak osztály körültekintő munka- ruhagyárban megteremtettek el; felére csökkentették a ja, a szél® kört kooperáció a hely® aranyt a norma- ^mozási munkát. Mindsokkal nagyobb lehetősége- karbamtartas es a műszaki ehhez a töprengiéSi a fochnoket jelent egy-egy üzemen tettek kozott A teljesitmeny- lógia módositása és a fegy® belül, mint a telj®ítmények felülvizsgálatból származó 17 lem megszilárdítása vezetett felülvizsgálata, hiszen ennek ezer 606 nonnaóraval szem- A varrási ^ vasalási eljárámértéke természetszerűleg »«> szervezéssel mus/aKi sok egy.szerűs,;tóse a szövetkorlátozott. Az intenzitás nö- mtezkedesekkel 47 ezer 860 nadrágok sávkészítésénél vetése ®ak bizony®, nagy orat takarítottak meg A tobb mint háromezer norkörültekintéssel megállapí- termelekenyseg 3.09 százaié- nlaórát „ajándékozott" a tott határig célszerű, s cze- k® össznovekedéseből tehát g),árnak Ahová iehetett, kiket a határokat mindenütt 2,26 százalékot a szervez® terjeSztették a varrás „kéttiszteletben kell tartani. Kor- eredmenyezett. tűs" módszerét. A vasalógélátlan viszont a műszaki Az Igazgatási, a munka- peR felületét teljesebben erőf®zítések tere, sok óra ugyi es a műszaki osztály használják kij így ma már vezetői dr Solti Jenő, Ko- ny0mással végeznek el zocsa István es Lonncz La- olyan vasalásokat is, am® jos az adatokhoz elsraorban lyek régen külön műveletet azt az elvet teszik hozzá, képeztek. Hatalmas tétel a hogy ..sok kies. soara megy . nyereséglistán a szalagszerA folyamat® feltáró munas, vezésekből, különböző átcsoa következetes muszam te- pürtosítasokból szarmazó havékenyseg minden alkalmat ^^ ^ megragadott, ahol akár fél- ~ A műszakiak képesek újat perceket, tizedperceket is, hoznJ) csak gyümöl®öztetni Magyar perzsa Gépi perzsa Torontáli Buklé Spáiga szőnyeg Autókárpit. bútorkárpit. bőrgarnitúrák szakszerű tisztítása a halvszínen. Lakásának takarítására kössön szerződést. Alkalmi és állandó lakástakarítást vállalunk. Orán ként 8.— Ft. UNIVERSAL KTSZ Gogol u. 28. T.: 31-21 31-00 S. 103 353 Ismét hidegfrontok Európa felett Északnyugat-Európa felett do-tták, hogy a hidegfront és úgynevezett többmagvú mögötte az ®ózóna szombat ciklonrendszer alakult ki, s reggel érte el az ország nyuenmek keleti ága legutóbb az g^j vidékeit, a déli órákAlpok és a Kárpát-medence ban pedig átterjedt a Dunálégterébe tolódott át. A cik- fol keletre eső területekre Ion hajtotta hűvös légtöm® is. Valószínűnek látszik gek első nagyobb hulláma ugyan, hogy vasárnap átmeszombaton Róma-Zágráb- tü Javul ^ idö fe!sM_ Miskolc—Varsó vonaláig ju- kadozfk a fel.h5zet ^ kevés napsütésre számíthatunk, de Intézet hamarosan — valószínűleg központi előrejelző osztá- még vasárnap — megérkezik lyán tájékoztatásul elmon- a front második hulláma is. tott keletnek. A Meteorológiai könyv, a jegyzet, a nyelvi mányegyetem ünnepély® laboratórium és Ipari tel® tanévnyitó közgyűlését szepvízió alkalmazása a meg- tember 13-án, hétfőn délelőtt 11 órakor tartják az egyetem Dugoni® téri aulájában. A tanévnyitó ünnepi közgyűlésen dr. Szabó Zoltán, a József Attila Tudományegyetem rektora aranydiplomákat oszt ki ünnepélyes keretek között a kitüntetetteknek. A Szegedi Orvratudományi Egyetem 1965/66. tanévének ünnepélyes megnyitását ugyancsak hétfőn, déli 12 órakor rendezik a Szemészeti Klinika tantermében. de valamit nye^ lehetett. keU képességeiket, fokozni Hiszen Itt a dolgozók mun- - - aktivitásukat, ébrentartania UK^U ^föföd/ í lefedést, ahogyan a ruhaáltalában elég rövid dot árban ls tették. A v®z igénybe. Ebből lefarag. „„„A so-nló lehetőségek feltárása ni nem is olyar' egyszerű bascnló eredményekkel bizdolog, a lehetosegeket azon- ^ másutt 4 persze ez v>k ban mindenütt feltatattak. elöfeszítest folyamatra, kiA műszak! intézkedesek ^ munkát igényei. felsorolása számos oldalt tölt be, a sok apróbb-na- Sima! Mihály Egyre csökken a csecsemőhalandóság Minden eddiginél ala®o- is 1955-ben feljegyzett 6.1 nyabb és 1963-hoz képest százalékról 9,4 százalékra 7 százalékkal ®ökkent ta- növekedett. A megyék kövaly hazánkban a csecse- zül Vasban alig haladta mőhalan dóság. Figyelemre- meg a 30 ezreléket, a m® méltó, hogy a múlt évben gyei jogú városok közül p® — a hazai ®ecsemőhalan- dig Miskolcon 26,4 ezrelék dóság alakulásában először volt a ®ecsemőhalandóság. — a fővárra arányszáma Hazánkban a múlt évben valamivel kedvezőtlenebb az újszülöttek 97,4 százaléka volt, mint a vidéki váró- intézetben, orvosi felügyelet soké és a községeké. A szo- mellett látta meg a napvilákatlan jelenséget a koraszü- got.- Ez 1,4. százalékkal halöttek számának további ladta meg az 1963. évit. Viemeíkedésével hozzák össze- déken 95,2 százalékról 96,8 függésbe a szakemberek. A százalékra emelkedett az inkoraszülöttek aránya ugyan- tézeti szülések aránya. IBUSZ kütönvonat december 2—6-ÍE ÖPAÍIJABA (Jugoszlávia) és TRIESZTBH (Olaszországnészvélell díl: 1295 — F\. Jelentkezni 'ehei: IBUE UTAZ4SI IRODA Szeged. Klauzál tér 2. xS. 103558 Vasárnap, 1965. szept. 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 v