Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

Befejeződött a geofizikusok vándorgyűlése A Geofizikusok Egyesülete alföldi vándorgyűlésének résztvevői tegnap újabb előadásokat hallgattak meg. Groholy Tivadar a dél-tiszántúli szeizmikus mérések anyagáról, Rádler Béla és dr. Szemerédy Pálné az elméleti modellek tanulságairól, Hartner Mihály és Steiner Ferenc a hőfluxus horizontális eloszlásának meghatározásáról, dr. Facsinay László és Sághy György a refraktált-diffraktált hullámokról, dr. Máriaföldi Gábor a szelvényezési lehetőségről, Lantos Miklós, Nagy Zoltán és Nemes István a geoelektromos módszer alkalmazásáról számolt be. Délután Szánkra látogattak a résztvevők, ahol megismerkedtek ennek a területnek szénhidrogén kutatási eredményeivel és földtani felépítésével. A vándorgyűlés ezzel véget ért A fegyelmik kiosztása után Milyen szem az, amelyik akarja megváltoztatni. Mi tenként megfordult a pék csak a hibákon akad meg? pedig a nyilvánosság elé ségben. Az anyagi kár emi visszük a szabálytalanság® kat, hadd okuljanak belőle mások is, és restelljék maA kérdést felteheti a Szegedkörnyéki Sütő- és Tésztaipari Vállalatnál az a 21 kisebb, vagy nagyobb beosztású alkalmazott, aki ellen a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsatt is 3880 forint Árnyék a munkán gukat azok, akik hanyagsá- Egy tk\s i°gtalan bérkifi... .. ,, , ... , , zetes, felesleg® napidíjak, gukkal, ügyetlenségükkel szabálytalan vizsgadíj-elszáhagyták azokat elburjánzani. molás, utazási előlegek késői visszafizetése, felesleg® meggálata nyomán fegyelmi el- pfem vol( vigyázó szem rendelések — ez mind-mind ... i ... T. T T — OJ nlvan Ha1a« A.Á.. .. járást indítottak. „Ha tár gyilagosak akarnak lenni, olyan dolog, amely erős árKié volt a vállalat vagy® nyékot vet a vállalati munnénk dicsérni például a na: az államé, a közösségé. TMK-t, a javítóműhelyt s végül megjegyeznénk, hogy csekély összegért itt készült a gyártásvezető részére egy költséges vaskapu. Az is elő fordult hogy a volt főköny Ujabb csuklós villamosok befejeződött a vágányfelújítás Naponta 110—120 ezer sporttelepnél lévő végáll® utast szállítanak a szegedi másra. Remélhetőleg hozzá villamosok. Két-három szá- is kezdenek az építők ehhez zalékkal többet, mint 1964- a beruházáshoz, s hamar® ben, amikor egy év alatt 43 san átadják az utazóközonmillió 11 ezer jegyet adtak ségnek. f- A ^fonrgal?m' Elkészült a Széchenyi téri ^ "w'"központi villamosmegálló ESSE Utt±.ÍSé^ndófn ^ületének tervdokumentá, ii„ ciója is. Az épület körülb® toraalmi 1Ü1 30 méter hosszú lesz> s legelőnyö- minden megtalálható benne " ami a jo városi kozlekedest biztosítja. Megfelelő nagysálenni, akkor vegyék észre a na? A kérdésre egy kisisk® ^S^^&SÍ három és fél esztendő ered- 'as is azonnal igy valaszolményeit is" — halljuk a ki mondatlan szemrehányást. Ez pedig az erköl®i közfelÉs csakugyan szokták azt fogás szerint azt Jelenti, úgy is csinálni, hogy aki bí- hogy együtt® erővel kell rál, az elöljáróban hosszan vigyázni rá. Mégis megtörsorolja a pozitívumokat, s ténhetett, hogy a kisteleki velő tíz hónap alatt 46-szor miután a „szenvedő alany- és makói üzemből Szegedre , *J SSrígi nak" már-már kezd felcsil- szállítottak gepi berendező- Sütőipari Vállalatot, pedig lanni a szeme, akkor egy- seket, itt azonban nem vet- ott jóval tökéletesebb volt a szerre a nyakába zúdítja a ték azokat nyilvántartásba, pénzügyi és a bizonylati femegsemmisítő vádat Röszkén egy 7000 forintos, Syelem. A bizottság eltért ettől a h-ználaton kívüli dagasztó- J^aT eröfbbe^ ^ sablontól, s a rendesen el- gépet az eresz alatt taroltak, . végzett munkáról most nem kitéve az időjárás martaié- ve egy héttel ezelőtf elké" zókönyv£k If^fzonyS kául" Más hason16 gépeket szült" A vezetőség pontrólbirtokában rógtön azTmoTd- szabálytalanul értékesítettek, Pontra végigment a NEB ja, ami ne mtetszik, mert ^akón állóeszközöket adtak t nem a jót, hanem a rosszat kölcsön maganosoknak, meg mennyi idő alatt a hibák kiazt sem írták fel, hogy ki- küszöböléséért, azonkívül ki nek. Szép kis gazdálkodás! A népi ellenőrök — úgy látszik — nem elnéző emberek. ök azt ís feljegyezköveteli, hogy korszerűsítsék a közlekedést A szempontból is sebb megoldásokat kell kiválasztant gü fedett várócsarnok, kiviVáRalafnáf .ESS3£ ™pek és ^ ho£" hogy most fejezték be a fel- ^^^ A sőtiszaparti 2-es villamosv® ^J li hoö nal vágányainak felújítását. Vlla8llas kerül. igaz, nogy Felszedték a réei elavult ennek a megvalósítása csak faSat helyettük vatöe- a késöbbi tervek között sze~ íon 2at kíritetS, amely- I^tde aZ elsö lépéS meg' re már erősebb sínek kerül- ' hetnek. Ezzel biztosították, hogy zavartalanul közlekedFolyamatosan átalakítják a régi kocsikat több utas hessenek a nagyobb befoga- befogadására alkalmas csukdóképességű és gyorsabb lósokra. Kettő már köziekeszerelvények is. A következő dik is Üjszeged felé, a hara felelős az intézkedések végrehajtásáért. Csakhogy mindez akkor ér valamit, ha a vizsgálat lezárása, illetve a fegyelmik kiosztása ték noteszeikbe, hogy az után nem a régi vágányon ásotthalmi pékség üzlethelyi- megy tovább a vállalati sége látogatásukkor nyitva gazdálkodás- Az rendben volt, egy lelket sem találtak benne, a polcokon gunnyasztó kenj/ereket bárki elvihette volna. Bordányban a leálvan, hogy tiszta lapot akarnak nyitni az egész ügyvitelben, a nyilvántartásban, de ha csak egy pillanatra is lított üzem bérelt helyiségé- fem e161 tévesztik az ellen lépés: a felső vezeték korszerűsítése. Már megrendelték a Sz® madik is hamarosan kifut a remizből. Rendszeresen folyik a kagedi Építőipari Vállalattól lauzok, s a kocsivezetők okegy modernvonalú várócsar- tatása, ez alkalommal nagy nok, és személyzeti tartózko- figyelmet fordítanak az élődő építését is az ifjúsági zékenységre, udvariasságra.' 17 í nii//UHfl'íl A Ceglédi Vasipari KtszRJ f (lUtUfHU «* bon nemrég jcészült el a magyar alapanyagból gyártott gyógyszeripari tablettázógép mintapéldánya. A kors zerü gépet a moszkvai világkiállításon mutatják oe. Egy műszakban 7 ezer—8 ezer tablettát készít ben nagy összevisszaságban maradtak az álló- és fogyóeszközök, egy szemétkupac tetején hevert a kis üzem két cégbélyegzője is. A termelés átcsoportosítása folytán szüntették meg néhány falusi üzemi működését, azonban a bérleti díjakat t® vábbra is fizették. Hogy miért? Azt a főkönyvelő sem tudta megmondani. Ezrek — töltőtollért Az apró-cseprő dolgok azonban igen sokra rúgnak Az utóbbi másfél év alatt 3654 forintot fizetett ki a cég töltőtollak b®zerzése és javítása címén. Aki kilépett a vállalattól, az vitte magával a kapott, s elég drága írószerszámot. Egy FÜSZÉRT megrendelés folytán mintegy 126 darab morzsaszáritó vastepsit csináltattak súlyos összegekért. A fele is elég lett volna, most azonban valamennyi rakáson rozsdásodik. A szőregi üzemi épület lebontásából kapott a vállalat 15 ezer 185 darab, egyenként 50 fillért érő cser® pet. Ebből érték®ítettek 7819 darabot, viszont senki nem tudja, hová lett 7366 darab cserép. Ügy látszik, lába nőtt, s útrakelt. Mindenre kiterjedt a népi ellenőrök figyelme. Szót váltottak a fogyasztókkal, szétnéztek a helyszínen és csak ezek után mondtak véleményt. Eszerint több sütödének esetenként kidolgozatlan, keletlen és sületlen a kenyere, a Sándorfalváról kikerülő áru még ráadásul gyakran szennyezett is. A szállításnál tovább romlik a minőség: a kocsikísérők nem mindig használják az előírt gyékénycsizmát, a kenyeret többnyire gondatlanul összezsúfolják, s emiatt szinte élvezhetetlenné válik. A pékségek tisztasága — a makói és az algyői kivételével — szintén erősen kifogásolható Mórahalmon romlott tojást akartak felhasználni a süteménykészítéshez, amit a népi ellenőrök vettek észre. A vállalat műszaki vezetője nek ez úgy látszik, elkerülte a figyelmét, jóllehet heőrzést, akkor lényegében nem raináltak semmit a világon. S még az ellenőrzés is ®ak úgy éri el a célját, ha megelőzi azt a dolgozók következetes nevelése, s személy® felelősségük felébresztése. F. N. I. Az a bizonyos papírmunka Cokat, talán a kelleténél többet is beszéltünk és b® szélünk az üzemi ügyvitel és általános adminisztráció egyszerűsítéséről; nin® olyan termelési, műszaki tanácskozás, ahol nem említenék feladatként. Az eredmények mégis soványak, elégedettségre aligha okot adók. A Központi Bizottság decemberi határozata nyomatékosan rámutatott: szükség van az üzemi ügyvitel egyszerűsítésére, a papírmunka ®ökkentésére. A Központi Bizottság júniusi ülésén, a decemberi határozat megvalósításának tapasztalatait összegezve, joggal állapították meg: a párthatározat e része nem kapta meg az üzemekben a fontosságához mért helyet, az elért szerény eredmények m®zsze elmaradnak a lehetőségektől. Az önállóság hiánya, a helyi kezdeményezések bátortalansága az oka annak, hogy bár az év kilencedik hónapjában járunk, a januárihoz mérten e területen nincs jelentősebb változás. A jól szervezett, a legfontosabbra koncentrált üzemi adminisztráció — nélkülözhetetlen. A hibák, a termelési akadályok azonnali „kiugratása", s ezzel az operatív közbeavatkozás lehetővé tétele az üzemi ügyvitel és adatszolgáltatás fő feladata. Ha azonban ezt túlbonyolítjuk, újabb és újabb papírokat követelve túlbiztosítjuk, a segítő ellenünk fordul, akadállyá, kerékkötővé lesz. A vállalati anyaggazdálkodás — hely®en — az elmúlt hónapokban a korábbinál jobban előtérbe került. Az immobil készletek feltárása és érték®ítése — az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium közös rendelete alapján — anyagilag is kifizetődő lett az üzemek számára. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy a legtöbb helyen követett anyagnyilvántartási rendszer rossz, a műhelyek, üzemrészek, raktárak és a központi igazgatás között nin® meg az össxhang, öt-hat helyen is nyilvántartják — ugyanazt... Ugyanazt adminisztrálja az anyagkönyvelés, a raktár, az anyaggazdálkodás, a gyártás — előkészítés. Alap® helyi felmérés pedig lehetővé tenné a párhuzam®, üzemen b® lüli nyilvántartás felszámolását Az anyagnyilvántartáshoz hasonlóan párhuzamos — és ezért bonyolult — üzemeink jórészében a normakalkulációs munka. Foglalk® zik vele a munkaügyi-, a terv-, a termelési ®ztály és az utókalkulációs csoport. Az említettek kiragadott példák csupán: az ügyvitel és adatszolgáltatás üzemeinkben jócskán kínál hasonlókat A gyárkapun belül alig van olyan adminisztrációs tevékenység, ahol ne lenne mód az egyszerűsítésre, a f® l®leges munka megszüntetésére. Igaz, több olyan probléma van, amelyek megoldása nem az üzemek, hanem a felsőbb iparirányító szervek feladata. E területen is igen sok még a tennivaló, indokolatlan a változások és változtatások lassúsága. Egyik üzemünkben a gyárigazgató titkára — pusztán magánszorgalomból — jegyezte az ország® vállalati központból érkező utasításokat, rendelkezéseket: egyetlen hét alatt harmincegy ilyen érkezett a különböző főosztályoktól, a vezérigazgatóságtól stb. Azon túl, hogy az utasítások egy része ellentmondó, azok végrehajtása is képtelenség, s ellenőrizhetetlen. Jogos tehát a vélemény, hogy az eddiginél jóval bátrabban és határozottabban kell végrehajtani a párthatározat e részét az irányító szerveknél. Ám ez nem menti fel az üzemeket attól, hogy a maguk portáján keressék az egyszerűsítés módját, alaposan felmérjék, mi az, amit megtehetnek. M. O. Negyven éve egy műhelyben A mai Domaszék környékéről, a Mórahalom előtti Kossuth-kút melletti kis tanyáról került a városba Bata Szilveszter. Mikor is? Ezerkilencszázhuszonnyolcban. Az iparostársadalom fölött bábáskodó városi urak úgy fedezték fel, mint tehetség® parasztgyereket, aki a maga eszétől gőzgépm® delit fabrikált tízegynéhány ®ztendőben. Akkoriban ez felért a legmagasabb protekcióval. Máskülönben hogyan is lehetett volna elemi iskolai végzettséggel vasas inas a tanyasi gyerek? Az apja meghalt az első világháborúban, s a három gy® rekkel bajlódó anyja megkönnyebbüléssel adta oda az örökké fúró-faragó emberkét a városba, a tisztasági telep műhelyébe. Azóta is ott van, lassan már negyven éve. Mi lett belőle? A „csodagyerek"-bői, ahogyan akMindencn végig... kor nevezték Bata Szilvesztert azóta lehetett volna mérnök, igazgató, még miniszter is. Munkahelyének neve többször is változott. Most városgazdálkodási vállalat néven szerepel. Munkatársai, felettesei, igazgatói jöttekmentek. ö maradt, pedig csalogatták elégszer. Vállalatánál szakmájában neki van a legmagasabb képesítése a mérnök után: elektromos hálózati telepvezető-bizonyítvánnyal rendelkezik. De „csak" autóvillamosságszerelő. — Akkoriban úgy volt — emlékszik vissza —, hogy mint tanuló, minden műhelyrészben dolgoztam. Voltam kovács, géplakat®, vasesztergály®, villanyszerelő, tűzi lakatos, és csak azután engedtek a tulajdonképpeni szakmámhoz. — Ez még nem magyarázza — vetem közbe —, hogy miért maradt egyazon munkahelyen közel négy évtiz® den át. Rámemeli t® kintetét. Vastag, fekete szemöldökét kicsit össz® húzza. — Én nem tudnék gyökértelenül élni — mondja hirtelen, szinte kirobbanva. — Az új ember sokáig az is marad mindenütt Érti ugye? Akkor nem tudnának meglátogatni volt tanítványaim, allk között vannak szerelők, mérnökök, esztergály® sok, ®ztályvezetők, mozdonyvezetők. Itt mindig megtalálnak, ajtót nyitnak rám. Kicsit megáll a sorral, aztán így folytatja: — Egyszer is hogy jártam! Vonaton utaztunk a fel®égemmel Debrecenbe. Az a szokásom, hogy a mozdonyt meg a vezetőjét minden érkezéskor közelről is megnézem. Érdekel a gép és az ember, elvégre ketten r® pítettek messzire, s addig vigyáztak rám és útitársaimra. Hát ahogy nézem a mozdonyt, mint valami tajtékos állatot, leugrik róla egy volt tanítványom: — Veszter bácsi, hát maga hogy kerül ide? — No, nézd csak — mondom az asszonynak —, mehetek én a világ végére, ott is akad, aki rámköszön kedves ismerősként. Az egyhelyben maradásnak hát ilyen okai vannak. Igára van, az új emberhez tényleg nem megy oda a vállalat fiatal technikusa, hogy szakmai vagy helyi ismeretét gyarapítsa. Veszter bácsihoz odamegy. Olyan munkát még nem tudtak n® ki adni, amire azt mondta volna, hogy nem lehet megcsinálni. A gépeken, műszereken „átlát", mint a röntgensugár az emberi testen. S ez a hasonlat fordítva is igaz. Átlát az emberen is, amikor a hibákat ostorozza, mint a vállalat munkaügyi döntőbizottságának tagja. A hibákat és nem az embert. T® heti, mert van rá erkölcsi alanja. Vállalatánál a legrégibb dolgozó sem emlékszik, hogy Bata Szilveszter egyszer is megkésett volna a munkából, vagy valamilyen mulasztás miatt felelősségre vonták volna. Párttagsági könyvében „A munkásmozgalomban részt vesz" bejegyzés dátuma 1946. Tudják viszont róla, hogy mint fiatal segéd, 1931-ben bíróság előtt állt többedmagával, amiért tagja volt a szegedi munkásotthonban a természetbarát körnek. Lent dolgozik a műhelyben. Felesége fent az irodában, mint pénzügyi előadó. Fia — ugyancsak Szilveszter — érettségivel lén a nv® mába. Sorra végig dolgoztatja a kovács, a géo'ikatos. az esztergályos, a villanyszer® lő, a tűzi lakatos műhelyben, hogy mindent megismerjen, s egyszer majd a helyébe tudjon állni. S ez már tradíció, a Bata család és egy vállalat tradíciója. Lődi Ferenc Szombat, 1965. szeptember 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3