Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

A tápéi népi együttes húsz éve — Jófele megyek? A Ju­hász Gyula Művelődési Ott­hont keresem — állítok meg egy kantát lóbáló asszonyt a tápéi utcán. — Az Irány Jó — feleli —, tendő legkiemelkedőbb mű. vészi produkcióival szeret­nék megünnepelni. Mi ke­rüljön az ünnepi műsorba? ez a nagy gond most; a vá­lasztás nem könnyű. Atánc­hanem oda hiába megy, nem karnak — az általános lsko­talál már ott aenkit. Nem riaszt el a nyilván­valóan Jóindulatú eligazítás, benyitok a művelődési ott­hon tanácskozótermébe. Nem csalódom: együtt a „vezér­kar". Az együttes munkáját támogató községi tanács kép­viseletében Csejtei Istvánné vb-tltkár. a községi földmű­vesszövetkezet vezetője. Illa lásokból verbuválódó „kis­együttesnek", és a felnőttek együttesének — a Galga­mentl sétálós, a német nép­tánc, a Kalocsai páros, a Vlzslásl és a Somogyi tán­cok közül kell választania, Az eltő siker pótlásnak. A legfiatalabb té­PHi táncosok mellett „a nép­művészet mesterei", az idős Ác8 Gyuri bácsi és felesége is a közönség elé lép 12-én. Ok mindmáig szívesen láto­gatják a fiatalok próbált. Az ünnepély műsorának színvo­nalát, bensőségességét sze­retnék emelni a 12 tagú ci­ternzenekar lúgjai ls. élü­kön n legrégibbekkel: Kó­nya Györggyel. Blacsl Mi­hállyal és Berta Józseffel. A színjátszók Juhász Gyula: Ilka kendője című jeleneté­vel készülődnek; a 34 tagú énekkar, s a szólisták: Tóth Andrásné és Molnár Mihály pedig tápéi népdalcsokorral, Első nagy sikerüket ter­Mlhély, a népltáne csoportot mészetesen a Tápai lakodal­húsz esztendő óta irányító maenak, „ a Sodró-fonónak, m |l„„„.JK Török József tanár és fele- « helyi ihletésű koreográfiá- Fasang: Bókét a világnak, s sége. az énekkarral foglalko- nak köszönhettek: 1931-ben Csajkovszkij: Altató című zó Molnár Imre. a színjét- az országos téli falusi kul- művével szók Irányítója, dr. Bárány turélls verseny első díjával Pál, s a művelődési otthon törtek haza, s erre való te­kintettel az 5l-es berlini Vi­lágifjúsági Találkozóra is el­kerültek a tápai táncosok, derekasan helytállva a nem­zetközi vetélkedőn ia. A 16 tagú mai tánccsoport törzs­fiatal pedagógus-igazgatója, Zoltai Miklós. Nagy az öröm Nagy az örömük: értesí­tették őket. hogy a Tápé- gárdája még apró kisiskolás szövetkezeti népi együttes — korban kezdett a népi tánc­20 esztendős, eredmények­ben bővelkedő működéséért — megkapta a Szocialista munkáért kitüntetést, me­lyet a megye vezetői ünne­pélyes keretek között, szep­tember 12-én este nyújtanak át az együttes kollektívájá­nak. Az öröm — gonddal jár: a kitüntetést húsz esz­cal ismerkedni; a „kisegyüt­tesből" került ki a többi kö­zött az ügyes mozgású Ter­hes Mária, a tv adásaiból ismerő^ Terhes Irénke, Tari Éva — a fiúk közül Ördög Sándor, Miklós Anti, Lele István és Tóth Pali. A 24 tagú „kis" együttes ma ls biztos pillére a táncos-után­Lesz-e ma eső? Az időjárás előrejelzése a Annál inkább a hónap má­tudomány legnehezebb fel adatai közé tartozik, ez év­nek azonban van négy olyan napja, amelyről több mint 60 százalékos bizton­sággal előre meg lehet mon­dani, hogy csapadékban bő­velkedik. Ez a négy nap: január 13 éa 31, szeptember 11 éa november 18. A prog­nózis ez esetben nem a me­teorológusoktól, hanem a csillagászoktól származik. Az említett napokon érkez­nek ugyanis földünk légte­rébe azoknak a nagy me­teorra Jóknak porrá égett maradványai, amelyekkel bolygónk 30 nappal koráb­ban találkozott, s a porsze­mek milliárdjai meggyorsít­ják az esó- vagy hókristá­lyok képződését A csapa­dék ilyenkor az egész föld­re kiterjed, csupán abban a ritka esetben marad el, ho korábban nagy esőzések voltak, s kifogyott a felső légrétegek páratartalma. Magyar csillagászok a vi­lág minden részéről besze­reztek csapadékstatisztiká­kat s ezek azt bizonyítják, hogy a meteoros esőzések Időpontja 1—2 napos elté­réssel földünk minden ré­szén egybeesik. Az egyik csillagászati csa­padékos nap mára, szeptem­ber 11-re várható, ekkor ér­nek légterünkbe a nagy augusztusi „csillaghullás" főszereplői, a Persclda-me­teorraj elégett pernyéd. Szeptember második he­tére nem ajánlatos nagyobb kirándulásokat szervezni. sodik felére, mert jó ideig eltart, amíg a tengeri áram­latok pótolni tudják a lég­kör páraveszteségét. A világ minden tájára A Szegeddel határos, hí­res, 5000 lelket számláló Ti­sza-parti község népi együt­tesének az eltelt 20 esztendő alatt módja volt tapasztala­tot cserélnie a Mojszejev­együttessel, s cseh, román, bolgár népi együtteseket lá­tott rendre vendégül, akik a világ minden tájára elvitték hírét ennek az etnikailag sa­játos arculatú, sokáig befe­lé élő falunak. Sok víz lefolyt a Tiszán, mire mindez végbemehetett. Nagy út vezetett Acs Gyuri bácsiék Tisza-parti vendég­lőjének padlójától a VIT pó­diumáig... Erről a színes, mozgalmas, változatos, sikerekben bő­velkedő útról vall majd az együttes szeptember 12-én — dallal, tánccal, zenével — a nép elévülhetetlen ragyogá­sú művészetének bűbájos nyelvén. Dér Endre FELNŐTTEKNEK fiatalokról Szeptember Az egyik dunántúli köl­tőnek kedves írását olvas­tam a minap a hegyvidéki őszről, s ennek az első mon­data így kezdődik: „Szeres­sétek a szeptembereket!" Furcsa, de mégis érdekes mondat. Érdekes, mert való igazság, hogy mi a szeptem­beri csöndben általában szo­morúságot érzünk és vala­minek a múlását látjuk. Egyikünk a rózsahullást bánja, másvalaki a később Jövő hajnalt, a diák meg a gondtalan napok tűnését. S ennyi érzés és szia s egy­két poétái szó elég is ah­hoz. hogy fájjon belé a szí­vünk, és ne vegyük észre a valót, a szeptemberek igazi énjét. Pedig sok igazság van ám a költő mondatábaa esek keresni kell benne a valósá­got. Mélyére kell nézni az Itt-ott leereszkedő szeptem­beri ködnek, s a délben kristálytisztán hulló napsu­gárnak. Igen, ilyenkor sok­sok mindent észrevesz az ember. Meglátja, hogy meny­nyire mások a távlatok, s a viszonylatok a valóságban, mint az érzelmek ködén. A felperzselt nyári park után nemcsak a lombok lesznek szebbek, hanem a célok is. Hát van annál szebb, mint amikor érik a gyümölcs, duz­zad a gerezd ós forrni kezd a must? Van-e annál csodá­sabb, mint amidőn érni és teljesedni kezd az élet, s a gyümölcsöskertek lugasaiban mutatkozik az emberi mun­ka? Hát nem gyönyörű az, mikor a tüzet hányó vonat a nagy távolság után a vég­állomásra ér, megáll, és nyu­galmas méltóságával pipálja a füstöt? Mögötte ezer mér­ÚJ ÉVADJÁRA KÉSZÜL AZ IRODALMI SZÍNPAD Az új Iskolaév megindulá- zene. ének, sőt bizonyos ben az elmúlt szezonban már sával párhuzamosan a Fia- esetekben a tánc. Éppen próbált, de bemutatásra talok Irodalmi Színpada ls ezért az együttes vezetői megkezdi felkészülését az új szükségesnek tartják, hogy évadra. Igaz, még meglehe- állandó kamarazenekara le­tösen kezdeti stádiumban gyengyen az együttesnek, né­vannak, de azért nagy vo- hány énekessel és táncossal nalakban már kirajzolódnak kiegészítve. Ehhez egyállan­az idei programok, elképze- dó zenei vezetőt kellene lések kontúrjai. Az elmúlt szerződtetni. A zenészeket, évben a színpad utolsó elő- énekeseket, valamint a tán­adása ugyan elmaradt - cosokat a Zeneművészeti BH HV idén ezzel akarnak kezdeni Szakiskolából, Illetve a Ba- ,f , sorozatot _ két -, de azért teljesítették a lettiskolából verbuválnék oly munkatervet: szlvonalban módon, hogy a jövőben még nem kei-ült örök sze­relmek című összeállítással kezdenének. Ezután a híres kubai költő, Nicolas Guillén verseivel lépnek a közönség elé, majd Vörösmarty em­lékest szerepel a program­ban. Szerveznek egy modern esté­ben — olyan megoldással, sai minden évben állandó műsorszám legyen. Végül hasonló elv alapján két klasszikus görög drámát is bemutatnának felolvasó Ekstter javítás hozott anyagból Éksxerkéssítés, monogram készítés, vésés GAZÖNQYÜJTÖ TÖLTÉS, drágakő vésés, óratok javítás. TZÜST TÁRGYAK JAVITASA l komoly fejlődést értek el, mint az irodalmi színpad hogy ez különféle válogatás­melynek eredménye volt a tagjai szerepelnének, tavaszi szín vonal versenyen .... , , , . elért feltűnő siker. Az idei lechnikai nehezsegek év során a megkezdett úton Az e]fladások sz{nvonalát akarnak haladni, s célkitu- gzlnte döntfi mértékben be­aésuk, hogy Szeged kultura- folyásolhatja a technikai lis eletében jelentós, komoly adottságok minősége. E te- színpadként: Aíschylos Ores­szerephez Jussanak Ehhez a kintötben sajnos rosszak a tela, vagy a Leláncolt Pro­megfele ő gazdasági fejlesz- knátások. A Móra Ferenc ' , , 4 x tés mellett bizonyos Rzerke- Művelődési Otthonban, ahol me,heus cfmű tragédiát és zeti átalakításra is szükség Bz előadások és próbák foly- Sophokles Antigone-ját. nak, csupán egy nem egé­szen kifogástalan háttérfüg­göny és világítóberendezés található. Ez a meglehetősen kezdetleges állapot igen két­ségessé teszi az egyébként nem megvalósíthatatlan cél­kitűzések elérését. Módot kellene találni, hogy ezen a helyzeten, ha csak minimá­lisan ls, de változtatni le­hessen. földes úti s lám, célba ért. csak a vonat, mely éjen és Ilyen a szeptember is! A ro- ködön át ott zakatol a »í­hanó nyár tüzes vonata meg- nen — megy a cél felé blz­pihen, valaki csöndre, ko- tosan, kitartón és rendület­molyságra int bennünk, s lenül. Zöldet, szabadot mu­rai elővesszük lassan a köny- tatnak ma a Jelzők, kimerít­veket, kedvesen visszamo- hetetlen az a tudás, amerre solygunk a nyárra és olvasni vezetnek a sínek, amelyet az kezdünk, örülünk, mert meg- ember elérhet. Ez szeptem­cirógat bennünket a fény, és ber kincse é§ aranya, ez az érezzük, hogy most már va­lami komoly dolog követ­kezik, s hogy a szeptem­beri csönd jóval nagysze­rűbb, mint a rikoltó hangú nyár. Szeptember — ez a gon­dolatok ideje. Ráérünk kö­rülnézni, sok-sok mindennel számotvetni, mert nem űz már forró sugarával a fény. S ilyenkor észrevesszük azt is, hogy a jövő élet magját most vetik a földbe, hogy a _ __ szeptember nemcsak a meg- család. Vége alkésői' kima­érkezés. hanem az Induló radásoknak. a tereferélő es­ajándék és ez a jövő. Élni kell a lehetőséggel, s nem a nyár múlását nézni a táj­ban, hanem az igazi élet napjait, az útrakelés. a mag­vető munka örömét. S aki így indul el a szeptemberi állomásról, annak mosoly­lyal telik meg szíve, és bol­dogságot ád a szeptemberi csönd. De szépek azért ig a szep­temberek, mert ilyenkor kö­zelebb kerül egymáshoz a élet kezdete ls. S ha kiülünk délutánokon a gátra, s lát­juk, hogy a széles földeken mint nagy dongó zúg a trak­tor, érezzük, hogy hangja már az új élet Jele. A meg­érett és az érendő köszön egymásnak a tájban, míg bőséget áraszt széles sugará­val a nap. Az élet törvénye ez: ha megteszi kötelességét az ember, megajándékozza őt a természet ls. S e fur­csa találkozón a megérett látása adja az érendőhöz a hitet, s az emberi szívek­nek az akaratot. Én Is vallom, amit a költő: Szeretni kell a szep­téknek, mert egyre többet lesz az esti lámpafényben a gyermeknek a kezében a könyv. Most már a gyermek lesz az első. őmiatta lesz csönd a szobábaa hogy ta­nulni tudjon, ő kapja első­nek a teát, hogy el ne kés­sen, őérte fárad többet az édesanya, ha kell, hogv min­dene rendes legyen. Érte tá­gul mindennap a család, hogy mi lesz beírva a füze­tébe, hogy dicsérik-e őt, vagy túl gyakori lesz rá a panasz. A gyermek iránti felelősség még tisztábban kirajzolódik a szülői szívben. Nincs ma­gyarázat é* mentség, ott tembereket! Kincseket hoz a kell állni a gyermekek mö­Kapcsolat a társművészetekkel Az Irodalmi műsorok szí­nességének fontos része a N. L gött, figyelni. irányítani őket, szelíden vagy kellő szigorral fogni a kezűk. Ve­lük örülni, velük szomorkod­ni, ha kell, akkor moso­lyogni. s ha szükséges, ak­kor keménynek lenni. A gond és a törődés legszebb példáját kell mutatni min­den szülőnek, ha azt akarja, hogy sikerüljön gyermeke útja, s széles lehetőségek nyíljanak sorsa és jövendője előtt. Szeretni kell a szep­tembereket a szülőknek ls. Izgalommal, de bizalommal nézni az új Iskolaév elé. Várni a szépet és a Jót. Tü­relemmel és nyugalommal várni a kiteljesedést, az em­nyárutó annak, aki hasznos munkával tölti az Időt, Az élet nagy szlmbóllumát adja a szeptemberi világ, az érett és érendő találkozásánál, kö­zös az út. Olyan az iskolába járó sorsa is, mint a földbe vetett magé, amelynek érni kell. Sok-sok minden kell ahhoz, hogy megérje a gyü­mölcs az őszt, s úgy érje meg, hogy büszke legyen munkájára a gazda. Meny­nyi minden kell ahhoz is, hogy az emberi szívben ki­teljesedjék a tudás, s dús termést mutasson az értelem fája Igen, lgea el kell hagyni a nyár hevét, s tiszta fejjel, higgadtan menni az úton. Most jön a kötelessé­gek ideje, az igaz emberség tanulása, a magunkbanézés kritikája. Ez következik. Ne- bert értelem nyüását axap­héz, de mégis nagyszerű, ró gyermeki lélekben. Várni Mert az életben két dolog az és segíteni, de soha el nem Igazi szép: az útnaklndulás felejteni, hogy minden siker és a megérkezés. Én úgy al«PJa « nevelői munka mel­szeretem nézni a messzire lett a helyes és Jó irányú menő vonatot indulás előtt, szülői segítségen is múlik. mert valami nagyszerű erőt Csak a felelősségérzet ma­Iátok benne. S így vagyok a Sas foka biztosíthatja azt, szeptemberi iskolakezdéssel Is. Érzek benne valami kü­lönös hangulatot, valami szé­pet és felemelőt. S én azt szeretném, ha minden diák­nak lenne ereje és nagysze­rű akarata, mellyel —akár­hogy minden nehézségen és akadályon túljusson a gyer­mek és elérje azt az utat, azt a célt, melyet szüleivel együtt sok-sok titkos gon­dolatban már megálmodott... Bánfalvi József «S7EGED. •w'áth Mihály a 1. sz S 105 704 Közönség­es tagszervezés Tervezik még a közönség­szervezés kiszélesítését, amennyiben nemcsak a kö­zépiskolákhoz, hanem az egyetemekre, sőt — elsősor­ban a KTSZ segítségével — az üzemek fiataljaihoz Is el szeretnének jutni propagan­dájukkal. Éppen ezért ke­rült előtérbe az a javaslat, hogy az együttes nevét mó­dosítanák: s a jövőben mint a Szegedi Irodalmi Színpad hirdetné meg az előadásokat és a felvételiket ls, most már minden önmagában te­hetséget érző fiatal számára. Műsorterv Az ilyenképpen módosult színpad műsorterve értelmé­A főutcán az autó­buszra várunk néhá­nyan. Vasárnap dél­előtt. A hangulat ün­niepi. A keskeny be- . ton.járdán ünneplő- TY1? K a i a m b a I elő a le­csengővel bői kerül szakadt együtt. — Minden megvan - büszkélkedik az­tán - nem itt van a J^M kényszere- melegben. A baj ak­ruhás fiatalok lép- ^Tmü^r* ^iko^ölötte^a Hanem a brin kednek a kultúrház "/has, amikor hoz- amikor előjöttem a gávaL Zetoros felé, néhány alacsony ^ óvatosan kocsmából, hogy In- k( . ház előtt a támla nekitamasztja a ron- dúljak haza. Pont "f^/JtáT 18 " nélküli lócákon öre- «•<* « ^k ^^ gek üldögélnek. A Wnak; — Karambol? — megállótól nem mesz- , , sze szelíden kanyaró- ktááncsiskodik dik az utca. A «ar­kon különös figura bukkan föl. Kissé bi­zonytalanul lépkedő, kék munkaruhás fér­fiú, őszes hajú, nap­sütött arcú. Vállán kerékpár. Amikor az egyik vérótársam. — Olyasféle. Zetor­ral... — Akkor hát elég szerencsésen meg­úszta. — Meg hát, hiszen HBR nem ls voltam rajta, közelebb ér, kiderül. Mintha megéreztem hogy csak - bicikli- volna, hogy baj lesz. roncs. Első kereke A telepről jöttem ve­nem is nyolcas, ha- le. A falu szélén le­nem testvérek között léptem róla és ép­is legalább nyolcvan- P«n így nekltámasz­nyoleas. Kipattant tottam egy útszéli küllői kuszáitan me- fának, akárcsak redeznek megcsúfolt most. Aztán benéz­keretükből. Kormá- tem a kocsmába. akkor ment rá a Ze- itZ^U ^fT,? tor. Aztán: reccs! Csúnyán maga alá KdSTnefK - Elég jól elbánt ^IrezTavaly vele - véli a kíván- Yés iesSZ' Tav.aly vet­csl, amint szemlélge­tem a géphez új tl a fa tövttóen szé­gyenkező roncsot - nl> «Jl**™**- .„ Ihol ni, még a lám- "z páját ls meglapított «ettelenül lógó pe­ta. A dinamót sem látom, csak a drót­ját. — No, no — mél­tatlankodik a kék- _ Haj-haj, csak ruhás - megvan itt otthon ne lenne a minden. világon! - sóhajt a Zubbonya baloldali kékzubbonyos és te­felső zsebéből előko- nyerével letörli hom­torja és mutatja a lokáról a verítéket. meglapított bicikli- Aztán nyögve a vál­Könyökével élettelenül lógó dálok felé bök. — Mit szól majd otthon az asszony? — rosszmáj úskodik va­laki a kis csoportból. nya csáléra áll, váza Mert hát tudsa reflektor domború Iára emeli a roncsot, is girbe-görbe messziről iövök' és üveBét' a jobboldali- és lassan, kissé im­- Eleget hurcolt messzl"°1 révök 68 ból a dinamó egyik bolyogva indul vele engem, most én ci- megszikkadt a tor- alkatrészét. A másik hazafelé, pelem kicsikét — kom ebben a nagy a mély nadrágzseb- Magyar László 4 DÍL-MáGYARQRiZAG Szombat. 1963. sienUunbor 11.

Next

/
Thumbnails
Contents