Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

Átmeneti ídoromlás A meteorológusok szerint a következő napokban át­meneti időroe6zabbodás vár­ható északnyugatról. Az északnyugati ciklon hátolda­lán délkeletnek vonuló hi­degfront első hullámai va­lószínűleg elérik a Kárpát­medencét. Szerdán változó felhőzetre, a hétfőinél és keddinél kevesebb napsütés­re számíthatunk, elsősorban a nyugati és az északi vidé­keken lesznek újabb szór­ványos esők. ­Gyors helyreállítás az árvíz sújtotta vidékeken A megrongálódott, de helyreállítható épületek könnyebb sérüléseinek kijavítá­sához sok helyen a rendelkezésre álló OTP-kölcsönt sem igénylik a károsultak éa saját erőből végzik el a munkálatokat. Az Építésügyi Minisztérium szakigazga­tási főosztályának szakemberei szerint or­szágszerte kielégítő a helyreállítás üteme és nagyobb fennakadás ezután sem vár­ható. A Belkereskedelmi Minisztérium eddig mintegy hatvanmillió forint értékű építőanyagot küldött soron kívül az ár­é» belvízkárosult területek TÜZÉP-tele­peire és még csaknem 50 millió forint ér­tékű anyag szállításáról gondoskodik. így az előírt határidőig, az év végéig min­denütt lakhatóvá tehetik a megrongáló­dott, vagy az újjáépülő házakat, befejez­hetik a helyreállítási munkákat (MTI) Az újítás és a munkaköri kötelesség Hozzászólás a Dél-Magyarország augusztus 17-i számában megjelent cikkhez A Dél-Magyarország egyik közelmúltban megjelent cik­ke hangsúlyozza az újítások hasznosságát, népgazdasági jelentőségét. Közismert, hogy a termelési viszonyok terv­szerű fejlesztése szempontjá­ból a szocializmu építésének jelenlegi szakaszában egyre fontosabb követelmény ater­pneléa mennyiségi és minő­ségi színvonalának emelése. E szempontból nagy jelentő­sége van az újítói jognak is. A sok milliárdos népgazda­sági eredmény mellett nem utolsósorban az is indokolja e témával való foglalkozást, hogy a közeljövőben várható az újítási rendelet megjele­nése. Az idézett cikk is felveti, hogy jelenleg a gyakorlat­ban a munkaköri kötelesség eldöntése jelenti a legtöbb problémát, s ez . „a legvita­tottabb fogalom gyakran el­üti a hasznot, érdektelensé­get kelt". Negatívuma újítómoz­galmunknak, hogy nem ér­vényesül benne eléggé a tervszerűség. Hiányosság az is. hogy a műszaki fejlesz­tés vonatkozásában nem si­került kellően biztosítani az anyagi érdekeltség elvét. Eb­ből következik, hogy szüksé­ges volna az újítás . fogalmá­nak meghatározása. Jelenleg: ugyanis nemcsak a terme­lési, hanem a szervezési, az ügyviteli jellegű javaslatok ls újításnak minősülnek, ha az a népgazdaság részére gaz­dasági vagy egyéb hasznos eredménnyel járnak, s ame­lyek előterjesztése a javas­lattevőnek nem munkaköré­ből folyó kötelessége. Jelenleg gátló tényező­ként jelentkezik a munkaköri kötelesség igen merev sza­bályozása, illetve annak helytelen alkalmazása. Sok­szor éppen azon műszaki dolgozók számára nem te­szi lehetővé a rendelet az újítások benyújtását, akik munkaterületüket legjobban ismerik. Ez azután egyes esetekben viaszaélés forrása, illetve szükségszerűen mun­kakörén, szakmáján kívüleső javaslatok kidolgozására kényszeríti az alkotni akaró dolgozókat Az előbbiekre figyelem­mel, kívánatos volna meg­különböztetést tenni műsza­ki és nem termelési jellegű újítások között és ennek az elhatárolásnak tükröződnie kell a fogalom meghatáro­zásában és az újítás díjazá­sában is. Eszerint csak olyan javaslat minősülhetne újí­tásnak, amely valamely fel­adat viszonylag új műszaki megoldását tartalmazza, te­hát a nem műszaki tárgyú, például ügyviteli jellegű ja­vaslat nem tekintendő újí­tásnak. Felmerülhet joggal a kérdés: nem magasra emel­nénk-e a mércét, s majd­nem a találmány színvona­lát kellene elérni a javaslat­nak? A viszonylagos újdon­ság kategóriának fenntartá­sa megadja a választ, ugyan­is aj újítás lehet olyan ja­vaslat is, amely szakiroda­lomban megjelent közlemé­nyeit alapszik. Tehát az új­donságot az adott vállalat vonatkozásában kell vizsgál­ni; míg találmány esetében a műszaki tudomány meglevő ismereteihez képest kell a megoldásnak újnak lennie. A „műszaki megoldást" azonban kiterjesztően kelIe-: ne értelmezni, tehát nem­csak a szerkezetre vagy a technológiára vonatkozó ja-, vaslat minősülhetne újítás­nak, hanem mindaz, ami a termelékenységet emeli, ja­vítja a minőeéget vagy csök­Szeged a hazai lapokban 1965/25 KAVAS8Y Sándor: A Szegedi Tanárképző Főiskoláról jelentik. Felsőoktatási Szemle, július-au­gusztus. A Szegedi Tanárképző Főiskola földrajz szakos haligatóinak te­repgyakorlata. Felsőoktatási Szemle, július-augusztus. SZENTIRMAI László: Kísérlet az egyetemi hallgatók olvasasi szokásainak felmérésére. Felső­oktatási Szemle, július-augusz­tus. (Szegeden.) SZALATNAI Rezső: Három arckép. Látóhatár, július-augusz­tus. [Radnóti Miklósról, Buday Györgyről és velük kapcsolatban a Szegedi Fiatalok MüvéazeU Kollégiumáról is.) LOKÖS Zoltán: A forradalmi újságíró Juhász GyuláróL Péter László könyve kapcsán. Magyar Sajtó, július-augusztus. ZENTAI Karoly: Nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett a Szegedi Tanárképző Főiskola­(1865. március 22—27.) pedagógiai Szemle, július-augusztus. (GAL Zsuzsa) (g. zs.): Ünnep­rontás, ünnepi alkalomból. Nép­szava. aug. 18. (A lakberendezési kiállításról.) Péter László: Juhász Gyula a forradalmakban. Magyar Nemzet, aug. 30. (A szegedi irodalomtör­ténész könyvének Ismertetése.) Értékes gyűjteménnyel gyara­podott az ország egyetlen esz­perantó-múzeuma Szegeden. Esti llirlap, aug. 32. Népünk ünnepi hangulatban ülte meg az alkotmány napját. — Erdei Ferenc elvtárs beszéde a szegediek elótt. Népszabadság, aug. 23. A nemzetközi eszperantó tábor bezárta kapuit Szegeden. Nép­szava, aug. 23. BÖLE Dezső: Egy nap a sza­badtéri Játékok városában. Szö­vetkezet, aug. 23. Kép a szegedi őszibarack-kiál­lításról. Szövetkezet, aug. 23. (Fénykép.) Ami világsiker is lehetne ... Tükör, aug. 24. [Levelek a Sza­badtéri Játékokról.) GERGELY Pál: Ha egy mfl jó . .. Tükör, aug. 24. (A West Side Story-ról, fényképekkel.) Százmillió forintos rekonstruk­ció a Szegedi Kenderfonógyár­ban. Figyelő, aug. 2}. GÁBOR István: A szegedi játé­kok és a West Side Story. Lo­bogó, aug. 25. [Fényképekkel.) Idegenforgalmi rekord Szege­den. Magyar Nemzet, aug. 25. LOKOS Zoltán: A szerelmes amerikai varrólány — Szegeden. Ország, Világ. aug. 28. [A West Side Story-ról, fényképpel.] Öriás — stkótszoknyában. Or­szág, Világ, aug. 35. [Az angol tiriulat szlnpadmesteréról, fény­"1R5S d.J FÖRGETEG Sándor: A dél-al­földi táj tudományos központit. Népszabadság, aug. 38. [A Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetről.) Megkezdődött az ólajklterme­lés Tápén. Népszabadáág. aug. ~ AKACZ László: Szegedi pro­fil. Beszélgetés Hont Ferenccel, a Szegedi Szabadtéri Játékók­ról. Film. színház. Muzsik*, au­gusztus 37. [Fényképekkél.l NAGY Judit: Irány: Berlin ­Róma. Harmath Éva a Tosca clmszerenét énekli német tv-fil­men. Film, Színház, Muzsika, aug. 27. [A szegedi opera tagjá­ról. fényképpel.) Záróakkord — Szegeden. Film. Színház, Muzsika, aug. 27. [A Szabadtéri Játékokról, fénykép­pel.l CSAK Gyula: Ünnepi játékok. Elet én Irodalom, aug. 38. (Sze­geden. I LÖKÖ8 Zoltán: A Játékok után. Képes Üjság, aug. 28. (Fénvkénnel.) Föl.DES Anna: Cápák. Raké­t»k éa szerelmesek. A szegedi West Side storvról. Nők Lapja, aug. 28 (Fényképekkel.1 Szegeden voltunk — nem kül­földön. Szabad Föld, aug. 28 (Az újvidéki Magvar Szó clmú naptlannak a Szegedi Szabadté­ri Játékokkal foglalkozó cikké­ről.) ken ti az önköltséget. Igaz, hogy szorosan nem tekint­hető termelési jellegűnek például a termékek szállí­tási útjának megrövidítésé­re, a gazdaságosabb csoma­golásra vagy a túlzott mé­retű adminisztráció csökken­tését szolgáló és az ügyvitel gépesítésére vonatkozó ja­vaslat, viszont, ha az való­ban megtakarítást eredmé­nyez, újításként elismerhető volna. Ha gazdasági hatását tekintve elenyésző jelentősé­gű a javaslat, mint például ami a forgalomban szereplő anyag vagy termék előnyö­sebb beszerzésére, számítási táblázatra, módszerre vonat­kozik, az az újítás fogalmá­ba nem tartozna, hiszen a statisztikai adatok is azt bi­zonyítják, hogy az utóbbi években egyre csökken a nem műszaki megoldást tar­talmazó javaslatok száma. Ez persze nem azt jelenti, hogy ésszerűsítési javaslatokra nincsen már szükség; ezért lehetőséget kellene biztosíta­ni a nem műszaki jellegű hasznos javaslatoknak a ju­talmazására ;s, amely első­sorban az újftások révén el­ért népgazdasági, eredmény­ből a vállalat: részére ren­delkezésre bocsátandó, ösz­szegből volna fedezhető. Az újítási ügyek intézése­kor a legkényesebb problé­mát a muiikaköri köteles­ségről szóló rendelkezés he­lyes értelmezése Jelenti, az újítók jelentós részé áz ez­zel kapcsolatos döntésekkel nem ért egyet. Bár a Leg­felsőbb Bíróság számos íté­lete, az Országos Találmányi Hivatal elvi döntésé igyeke­zett segítséget adni a meg­valósító szerveknek, a jog­alkalmazóknak a jogszabá­lyok értelmezéséhez, mégsem sikerült olyan szabályozást adni, amely a felmerülő kérdések többségére megfe­lelő iránymutatást nyújtott volna. A hibák két irányban Jelentkeznek: egyrészt je­lenleg csak bizonyos terüle­teken van konkrétizálva a munkaköri kötelesség: más­részt a helytelen jogalkalma­zási gyakorlat szeriht olyan­kor is munkaköri kötelesség címén utasítják el az elbírá­lók a javaslatot, ha az nem is tartozik feladatkörébe a javaslattevőnek. Kívánatos ezért a munkaköri köteles­ség általános elvi keretei­nek megállapítása, amely mind a javaslattevők, mind pedig az elbírálók számára megnyugtató módon eligazí­tást nyújtana. Alapvető tételként kell megállapítani: csak az a tevékenység tekinthető munkaköri kötelességnek, amelyet, mint feladatot, a munkaviszony által megha­tározott munkakörnél fogva (munkaszerződés, vállalati ügyrend, szolgálati előírás stb.) a dolgozónak el kell látnia. Az egyes végrehajtási uta­sítások eddig is bizonyos körben meghatározták a munkaköri feladatokat (ve­zető állásúak, kutatók ée tervezők), amely munkakört betöltő dolgozóknak köteles­sége újítások előterjesztése. A helytelen gyakorlat abban jelentkezett, hogy ezen a cí­men a javaslatot elutasítot­ták akkor is, ha ez a krité­rium nem állt fenn. Az em­lített személyeknek csak az olyan javaslata tartozik munkaköréből folyó köteles­ségei közé, amelyeket az iparágban már alkalmaznak és munkaterületével össze­függnek. Ha tehát a szóban forgó megoldást az iparág­ban nem alkalmazzák vagy az illető munkaterületével nem függ össze, munkaköri kötelességet megállapítani nem lehet. Fizikai dolgozók­nál ilyen probléma általá­ban nem merül fel, de vi­szont jelentős a kérdés a műszaki dolgozók széles kö­rénél, a művezetőknél, tech­nológusoknál mérnököknél stb., ahol csupán elvétve ta­lálkozunk a feladatokat il­letően pontos meghatározá­sokkal, jóllehet ezen szemé­lyek által benyújtott javas­latok összhatásában négy volumenűnek mondhatók. Felvetődik a kérdés, mi legyen az a mérték, amely­hez viszóhyítani kell a mun­kaköri kötelesség megállapí­tását, illetve annak hiányát? A helyes mércének meg­nyugtató megállapítása sok nehézségbe ütközik, a válla­latok gyakorlata sem egyön­tetű. Különös élességgel je­lentkezik ez a probléma a műszaki beosztású dolgozók­nál, akiknek egy récét — figyelemmel a korábban em­lítettekre — a jogszabály az újítómozgalomban való aktí­vabb részvétel lehetőségétől elzár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben a saját munkaterületükön tett javaslatuk miatt indo­kolatlan támadásoknak van­nak kitéve. Már a gyakorlatban is helyesnek bizonyul*., hogy több üzemben kiemelt sze­mélyi fizetésben részesülnek azok, akik munkakörükben kimagasló fejlesztési tevé­kenységet végeznek újítási benyújtása nélkül is, vagvl pedig munkakörüknél fogva újítói minőségük nem ismer-i hető el. Az ilyen Islegő' megoldásnak előnyei tőbbol-i da.'on is Jelentkeznének: megszűnnének például a vist zaélések. amelyek abból adódnak, hogv ezek a dol­gozók „mással" nyújtatják be a javaslatot. megszűnne a közreműködési díjak kifize­tésében mutatkozó egészség­telen helyzet, de talán a legjelentősebb érv, ami mel­.ette szól: a szakén,berek sokkal hasznosabban tudnák alkotói energiájukat gyümöl­csöztetni. ezáltal jelentős mértékben fellendülne rz újítómozgalom, amelynek Ipazi nvertese végülls a nép­gazdaság volna. DR. RÉRCZI IMRE egyetemi adjunktus SZÜRET ELŐTT Új pincék, új gépek A Magyar Állami Pince­gazdaság pincészetei már teljes erővel készülődnek a szüretre. Az átvevőhelyeket kitakarították, felújították a szőlőfeldolgozó berendezése­ket, nagy erővel javítják, kezelik a hordókat. Több pincét korszerűsítettek s öt­ven új fej tőbe rendezést sze­reltek feL A Magyar Állami Pince­gazdaság mintegy 80 millió forint felhasználásával 320000 hektoliterrel bővíti tárolóterét a ezzel együtt összesen 2,3 millió hektoli­ter bor befogadására lesz képesi A felkészülés során 40 horizontális prést is kaptak a pincészetek, a így összesen 250 000 mázsával több szőlő feldolgozására lesz lehető­ség. A Magyar Állami Pin­cegazdaság a tároló és fel­dolgozó kapacitás bővítésé­nek, az átvételi hálózat jobb megszervezésének, a az egyéb műszaki intézkedések­nek az eredményeként azt ígéri, hogy az elmúlt évek­hez képest az idén sokkal zökkenőmentesebben bonyo­lítja le a szüreti átvételt (MTI) GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA• GYORSPOSTA NEM A TANÁCSON MÜLIK A DAV-nál dolgozom és tapasztalatom szerint igen megnehezíti az itt dolgozók munkáját az, hogy a petőíi­telepi lakosok a régi szám szerint mondják be az utca­neveket. Mi viszont térkép­pel vagyunk felszerelve, s azon az új nevek vannak megjelölve. Többször kértük a hibabejelentőket, hogy az új utcanéven jelentkezzenek, de azt mondják, hogy a II. kerületi tanács csak a régi számozás szerint intéz min­den ügyet — írta hozzánk küldött levelében Csiszár Géza olvasónk. * Az indokolt panasszal fel­kerestük a II. kerületi ta­nács vb-titkárát, Kerepesi Józsefet, akitől a következő választ kaptuk. —• Szó sincs róla, hogy a tanács megkövetelné a régi utcanevek használatát. Csu­pán az a probléma, hogy éppen a lakosság nem is­meri még az új utcaneve­ket. s ezért a hivatalos Ira­tokon is a régi utcanevet tünteti fel. Mi a bürokrácia elkerülése végett ezt is, azt i® elfogadjuk. Reméljük, az évek során beidegződnek az új utcanevek, s akkor nem lesz ilyen probléma. ELHORDJAK A SZEMETET Tűrhetetlen állapot, hogy a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat több mint egy hét óta nem viteti el az utcából a szemetet. Itt díszelegnek a teli szeméttárolók a házak előtt, ami nem valami épü ­letes látvány, sőt az egész­ségre is ártalmas. Kérjük a vállalatot, a ml utcánkból is szállíttassa el a szemetet — írta levelében B. L. József Attila sugárúti lakos. • Olvasónk panaszával a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójához, dr. Hammel Fidél igazgatóhoz fordultunk, s a következő választ kaptuk. — Az elmúlt héten, saj­nos, egyszerre több saeme­teaautónk elromlott, s így egész héten mindössze egy gépkocsi szállította a sze­metet. Ez igen nagy lemara­dást okozott Most azonban már befejeződött két kocsi javítása, éa hogy feladatunk­nak eleget tegyünk, vasár­nap egész nap dolgoztattuk a kocsikat. Mindent megte­szünk. hogy a gépek elrom­lása miatt összetorlódott sze­metet gyorsan elszállítsuk­Kérjük addig is a lakosság türelmét. Márkás szovjet fényképezőgépek — mától olcsóbban Az OFOTÉRT Vállalat sajtótájékoztatója örvende­tes hírt közölt a vásárlók­kal, elsősorban a fényképe­zés kedvelőivel, a fotó ama­tőrökkel: mintegy 40—4 5 százalékkal leszállították szerdától a szovjet gyártmá­nyú fényképezőgépek árát. A szeptember 1-én életbe lépő nagyarányú árleszállí­tást az tette lehetővé, hogy ebben az évben a Szovjet­unióban is csökkentették a fényképezőgépek árát — ex­portárát is — s ennek meg­felelően olcsóbban kaptuk ezeket a cikkeket. Eddig is kedveltek voltak hazánkban a szovjet fényképezőgépek, amelyek most az új, hozzá­férhetőbb árszinttel bizonyá­ra még kelendőbbek lesz­nek. Néhány típusú fényképe­zőgépből nagyobb mennyiség érkezett, s szeptember 1­től ezek már olcsóbban kaphatók: A Zenit 3 m industar, tok­kal, 1980 forint helyett 1400 forintért, a Zenit 3 m he­los, tokkal 2680 forint he­lyett 1800 forintért, a Zor­kij 4, tokkal 2980 forint he­lyett 1700 forintért, a Zor­kij 6, tokkal 1680 forint he­lyett 950 forintért, a Fed 3, tokkal 2180 forint helyett 1200 forintért. Ugyancsak leszállították a Szmena 8-at 605 forintról 330 forintra, a Ljubitelj 2­öt 585 forintról 300 forint­ra, a Kijev 4-et 4700 fo­rintról 2400 forintra, a Ki­jev 2-öt 4180 forintról 2100 forintra, és a Sport 3, nyolc­millimétereg filmfelvevőt 1200 forintról 800 forintra. Ezek a fényképezőgépek várhatóan még szeptember­ben megérkeznek és forga­lomba kerülnek. Több éves gyakorlattal ors­ós gépírói felveszünk. Jelentkezni le­het: Szeged, Szent István tér 8. sz* S. 4949 Kazánfűtői, vasesztergályost felvételre kerea a Szeged I. Téglagyár, Bajai út 3—4. k. 13 790 Óriási hanglemezvásár! SO'/O-OS ÁRENGEDMÉNNYEL A RAVILL HANGLEMEZBOLTBAN MOST VÁSÁROLJON! xS 105 899 KÖLCSEY UTCA 4 A Mérlegkéazítő Szövetke­zet felvesz mériegkészitő,­iakatos es segédmunkásokat Jelentkezés Szeged. Április 4. útja 9. sz. alatti köz­ponti irodában. K. 391 Szerda, 1965. szeptember 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents