Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

Mfihelydolgozók a traktorokon TOBB GEP KETTŐS MŰSZAKBAN A Csongrád megyei Gépállomások Igazgatóságának jelentése szerint örvendetesen javult a kettős műszakban dolgozó traktorok szama. Amíg augusztus végén az összes szántást végző erőgépeknek csak harminc százalékát, szeptember ÍO-én már ötven, jelenleg pedig ötvenöt százalékát üzemeltetik éjjelnappali műszakban. Különösen jó az arány Kisteleken, ahol ötvenegy traktorból harminchatot foglalkoztatnak ilyen módon. A Kiskundorozsmai Gépjavító Állomáson ugyancsak növekszik a kettős műszak s ez vonatkozik a deszki és a sándorfalvi üzemegységre is. A műhelydolgozók közül — akik korábban a legjobb traktorosok voltak — többen ültek ismét erőgépre. A Makói Gépjavító Állomáson pedig üzemi dolgozót is vettek fel a na® idényre. A termelőszövetkezeteknél más a helyzet, traktorosaik szívesebben vállalják a nyújtott műszakot Az erőgépek legjobb kihasználására , sosem volt olyan égetően szükség mint az idén, amikor a mezőgazdasági munkák legtöbbje két héttel is eltolódott. Pillanatnyilag huszonháromezer hóiddal kevesebb vetőszántást és tízezer holddal kevesebb mélyszántást végeztek megyénk termelőszövetkezetei mint tavaly ilyenkor. A munka menetében ®afeori a változtatás. Az előre elkészített terveket az időjárás felborította, ezért a helyi körülményekhez igazodva változtatnak a mezőgazdasági üzemek az eredeti elgondolásokon A hódmezővásárhelyi Dózsa Tsz-ben például a tervezett tarlóhántás e® része helyett vetőszántást végeztek. Mivel a kalászos után kalászos kerül földbe, előbb alaposan előkészítik, fertőtlenítik a talajt s csak utána vetnek. A betakarítási munkákra na®on kedvező az idő. Az összes cukorrépa termésnek tizennyolc százalékát szedték fel s helyenkint megkezdték a kukorica törését. A Szegedi 71-es fajta kukorica igazolta jó hírét s a legkorábban ért be. Fokozott helytállást kíván az ősz A mezőgazdasági munkákról tárgyalt a MEDOSZ Központi Vezetősége Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, a termékek veszteségmentes betakarításával, tárolásával és tartósításával az időjárás okozta nehézségek ellenére is teljesíthetjük mezőgazdaságunk bruttó termelési értékének ez évre előirányzott 1,6 százalékos növelését — mondotta dr. Soós Gábor földművelésügyi minszterhelyettes pénteken a MEDOSZ székházában a Mezőgazdasági-Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének ülésén. Kenyérgabonából az idei termésünk eléri, sőt valamivel meg is haladja a tervezett szintet. Állati termékekből — a tej és a ®apjú kivételével — u®ancsak többet vásároltunk föl, mint az elmúlt év azonos időszakában. Mezőgazdasági dolgozóink hozzáértése és szorgalma úrrá lett az eddigi nehézségeken. A termésnek azonban — értékben — még mintegy 50 százaléka kint van a földeken. E hatalmas érték betakarítása, tárolása az eddigiekhez hasonló, sőt, mivel szokatlanul rövid idő alatt kell megoldani, fokozott hozzáértést és helytállást kíván a mezőgazdaság dolgozóitól. A fokozott ütemű munkának azonban fokozott gondossággal kell párosulnia. Az őszi munkák során különös gondot kell fordítani a balesetvédelmi szabályok oktatására és betartásuk ellenőrzésére. Teljes szigorral és határozottsággal lépjenek fel a mezőgazdasági üzemek vezetői az italozás ellen. Az erőgépvezetőket, fogatosokat és munkagépkezelőket azonnal el kell tiltani a munkától, ha szeszes italt fogyasztottak. A hideg, esős, időjárás káros hatásainak csökkentése, s nem kevésbé az ilyen okokra hivatkozó italozás megszüntetése érdekében a hideg idő beálltával védőitalként meleg teát kell biztosítani a dolgozók részére. Mezőgazdaságunk traktorparkjának jelentős részéről hiányzik még a vezetőfülke. Az ilyen erőgépeken dolgozók fokozottan érzik az időjárás viszontagságait Éppen ezért minden mezőgazdasági üzemben törekedjenek arra, hogy legalább az éjszakai műszakban dolgozó erőgépeket vezetőfülkével szereljék fel. Az őszi munkák sikerének egyik alapvető feltétele az emberi munkaerő biztosítása, annak ésszerű foglalkoztatása, s az anyagi érdekeltség fokozása. Nagy erő rejlik a máris széles körű kibontakozott szocialista munkaversenyben. Mezőgazdasági üzemeink vezetői, a szakszervezeti bizottságok helyes munkaszervezéssel, bevált, jó munkamódszerek terjesztésével, a munkafeltételek biztosításával segítik elő a verseny sikerét. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszöveckezelekben indult nagyarányú verseny legjobbjainak jutalmazására csaknem három és fél millió forintot biztosított. Megvan a lehetőség a dolgozók jutalmazására az állami gazdaságokban, a gép- és gépjavító állomásokon is, s ha helyesen élnek ezekkel az adottságokkal, az eredmény nem marad el. (MTI) Szigorú mércével Emberi és gépi számítás MIT TUD AZ M — 3-M? Bemutatóval e®bekötött előadást tartott tegnap, pénteken délután a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Bolyai János Matematikai Társulat szegedi csoportja. Ennek keretében -három beszámolóra került sor a József Attila Tudománye®etemen. Bereczki Ilona vezető programozó, a kibernetikai laboratórium tudományos főmunkatársa a digitális számítógépek programozását; Sára Attila villamosmérnök, a kibernetikai laboratórium tudományos munkatársa a gyors működésű digitális elektronikus számítógépet; Varga Tibor, a kibernetikai laboratórium tudományos munkatársa pedig az M—3—M elektronikus számítógép működését ismertette. Az optimális, va®is a lehető legjobb megoldás keresésében sokat segíthet az embernek a számítástechnika. Gyárainkban, üzemeinkben napról napra kerülnek olyan helyzetbe gozdasági szakemberek, amikor több — hasonló, de eredményében sokszor nagyon is különböző — megoldás között kell választaniuk. Dönteni kell ilyenkor, s ez a döntés sohasem egyszerű. Ha viszont ilyen esetekben a számítógéphez fordulnak tanácsért, a gépben e®esült tudás, gyorsaság és objektivitás pontos, tévedhetetlen adatokat ad a kezükbe. Ennek a lehetőségnek a felismerése hozta létre azt a megbeszélést, amelyre az Gyakorlati feladatok a közgazdászok programjában . összeállította őszi-téli programját a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi csoportjának vezetősége. Az 1965—66-os munkaterv a továbbiakban is azt a célt szolgálja, hogy a megye területén dolgozó közgazdászok és közgazdasági munkakörben működő szakemberek tevékenységét összefogja és a fi®elmet a közgazdasági munka növekvő fontosságára irányítsa. A csoport eddig is lehetőséget nyújtott tagjainak, hogy lépést tartsanak a mind na®obb követelményekkel. Az elmúlt két évben több közgazdasági továbbképző tanfolyamot tartottak az aktuális közgazdasági kérdésekről. A klubvitákon eredményes eszmecserék folytak közérdekű és időszerű témákról: az iparátszervezés tapasztalatairól és problémáiról, a beruházáspolitikáról, a KGST-n belüli nemzetközi munkamegosztás lehetőségeiről. A jövő évi programban célkitűzésként szerepel, hogy a szervezeten belül növeljék a több mint 200 közgazda aktivitását, több közgazdasági téma me®itatása, közgazdasági problémák gyakorlati megoldásába való intenzív bekapcsolódás által. A témák közül a megye iparfejlesztésének iránya, a kereskedelmi hálózat fejlesztésének gyakorlati feladatai, továbbá az idegenforgalom koordinált és gazdaságos fejlesztésének megszervezése a legfontosabb. A közgazdász továbbképzésben is folytatni kívánja munkáját a csoport. Napirendre tűzik — két féléves ciklusban — neves előadók bevonásával a gazdaságvezetés Időszerű elméleti és gyakorlati kérdésének me®itatását. A TIT-tel közösen 8 hónapos, havi egy előadásból álló közgazdasági szabadegyetemet szerveznek, továbbá — u®ancsak a TITtel együtt — a jövő év első felében klubvitákat rendeznek a gazdasági mechanizmus e®es kérdéseiről. előadásokkal e® időben került sor a József Attila Tudománye®etemen. Az előadóteremben — ahol az érdekelt szegedi vállalatok képviselői gyűltek össze — megjelent Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Balog István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője és Hoffmann Márton, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára is. Dr. Muszka Dániel, a kibernetikai laboratórium műszaki vezetője röviden bemutatta az M—3—M elektronikus számítógépet, majd beszélgetés kezdődött hasznosításának kérdéseiről. Az M—3—M szovjet dokumentáció alapján a Magyar Tudományos Akadémia számítástechnikai központjában épült. 1960-óta „üzemel" Budapesten. Most, hogy Szegedre került, a kibernetikai laboratóriumot gazdagítja. Amellett, hogy oktatási és tudományos feladatokat lát el, „képességeinek" egy részét a szegedi és Szeged környéki üzemek vehetik igénybe bonyolult számítások megoldására. Sokan tanulmányozták már, hogyan lehet alkalmazni ezeket a gépeket, milyen konkrét segítséget nyújthatnak a vállalatok termelésében, a termelékenység növelésében, az optimális anyagfelhasználás meghatározásában. Ezen a területen úttörő kezdeményezés a szegedi összejövetel, a vidékiek első próbálkozása. Az üzemek szakemberei már ezen a találkozáson is érdekes számítástechnikai feladatokat vetettek fel. Megállapodás született, hogy a vállalatok levélben közlik problémáikat a kibernetikai laboratóriummal, ezt követően beszélgetésre, programozó matematikusok kiszállására kerül majd sor. Kívánatosnak látszik, hogy minden üzemben legyen egy-két vezető, aki ismeri és felismeri a gépi számítás alkalmazásának lehetőségét. Ehhez azonban bizonyos alapismeretek szükségesek, megszervezésükre a kibernetikai laboratórium elméleti tanfolyamot rendez október végétől vállalati vezetők részére. A háromhónapos tanfolyamon heti egy előadás keretében ismertetik a gépi számítások módszereit, gyakorlati példákkal illusztrálva. « Sokat ígér ez párt kezdeményezésére létrejött tanácskozás. Megtörtént az első lépés, hogy a számítógépet minél szélesebb körben, minél jobban lehessen hasznosítani a népgazdaság szolgálatára. Most, a szellemi műhely után az üzemeké a szó; élhetnek kérdezési jogukkal, sok mindent tud az M—3-M. IA€ inden iparágban és üzemben befejeződtek az általános normafelülvizsgálások. Szigorúbb teljesítményi követelmények szerint dolgozik tehát a munkásság e® része. A másik rész, mint időbéres, viszont többnyire a régi, változatlan feltételek között folytatja munkáját. Néhol a munkások nagyobb fele dolgozik időbérben, közvetve, va® közvetlenül kiszolgálva a teljesítménybéreseket. Az alkalmazottak na® csoportjait, a műszaki és adminisztratív dolgozókat ugyancsak nem érintette a normarendezés. Fontos feladat tehát az időbéres munkások és a havibéres alkalmazottak munkakövetelményeinek szorítása. Ez bonyolultabb, mint a normák rendezése. Mégis nélkülözhetetlen. Nem csak a társadalmi igazságosság igényli a szigorú mérce alkalmazását, a dolgozók különböző csoportjainál; az élet tűzte napirendre a termelékenységi színvonal általános emelését. Köztudott, hogy a termelékenységi mutató viszonyszám: akkor javul, ha nő az egy főre jutó anyagi javak tömege. Végső soron persze a termelő műhelyek eredményes munkájatói függ a termelékenység emelkedése. De csak végső soron! Mert bár szigorúbb normákkal dolgoznak, az anyagi javakat közvetlenül előállító munkások, ez automatikusan még nem növeli a termelékenységet. A kiszolgálásra hivatott, időbéres munkásoknak (az anyagmozgatóknak, a gépjavítóknak stb.) is igazodniok keil a magasabb követelményekhez. Nyilvánvaló, ho® a műszaki és az adminisztratív dolgozók változatlan, va® esetleg a korábbinál kisebb létszámmal, csak akkor láthatják el a növekvő termeléssel járó feladatokat, ha többet és mindenekelőtt jobban dolgoznak. A művezetőknek és a diszpécsereknek, az anyagbeszerzőknek és a raktárosoknak, a technológusoknak és a szerkesztőknek biztosítaniok kell a műhelyek termelékenyebb munkájához nélkülözhetetlen műszaki feltételeket, magasabb szervezettséget. Ha a munkások egyáltalán nem, va®' kevesebbet várnak anyagra, szerszámra, rajzra, munkautalványra, azaz folyamatosan, ritmikusan dolgozhatnak, az új, ösztönző normákkal többre lesznek képesek. A munkások, akik készek a na®obb feladatok elvégzésére, jogosan igényeinek szervezettebb munkakörülményeket, jobb műszaki előkészítést. E magasabb fokú szervezettség biztosítása nem egyszerűen mennyiségi feladat Növekvő szellemi intenzitás, alkotó gondolkodás szükséges ahhoz, hogy a ®árak. a vállalatok vezetőszervei és szakemberei ne csupán a pillanatnyi műszaki és szervezési színvonal napi igényeihez igazodjanak, hanem kezdeményezőleg segítsék a termelékenyebb és hatékonyabb munka új feltételeinek meghonosodását. Az alkotó műszaki és közgazdasági tevékenység, a ®ártásKészül a füzér Szép nagy paprikacsövekét szüretelnek a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet földjein. A szedés után mindjárt fonalra fűzik a termést, hogy mielőbb biztonságos helyre, az ágasokra kerüljön a paprika. és ®ártmányfejlesztés, a minőség javítását és a korszerűbb szervezeti formák megteremtését szolgáló intézkedések a termelőműh©lyek kollektíváinak munkáját termékenyítik meg — normarendezés nélkül. A z időbéres munkások éa havibéres alkalmazottak követelményeinek szigorításával általában bizonyára mindenütt e®etértenek. A szigorítás mértéke, módja viszont többnyire már gondot okoz. A munka mechanikus és formális számonkérése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Ha nem az érdemi munkára, az alkotó gondolkodásra, hanem a hivatali, munkaköri feladatok kipipálására serkentenek, ez óhatatlanul az ügyintézés elbürokratizálását, a termelékenységi színvonal romlását vonja maga után. Helyileg szükséges megkeresni a legalkalmasabb formákat. Ez e®ébként a vezetés és az ellenőrzés munkájától elválaszthatatlan feladat. Sehol nem szabad kizárólag a fejlesztő mérnök, a technikus, a munkaszervező, az anyagbeszerző, a karbantartó és a szerszamjavító belátására bízni, hogy mennyi és milyen színvonalú munkát végez. Ahogy az elvégzésre váró feladatokat megjelölik számukra, szükséges és lehet is bizonyos mennyiségi, illetve minőségi normatívákat szabni. Több helyen vannak is ilyenek, mint prémiumfizetési és versenyfeltételek Ezeket kell csupán a növekvő követelményekhez igazítani. Ahol pedig nincsenek, ott szükséges keresni az ésszerű munkaelszámoltatás legjobb módszereit. Megfelelő ösztönzés nélkül persze a legjobb követelmények is hiábavalók. Világos, lelkesítő feladatok, s a végzett munka rendszeres értékelése: a dicséret és a bírálat éppen úgy ösztönöz na® céljaink elérésére, mint az ezzel szervesen párosuló anyagi lehetőségek. A teljesítménybéres forma többékevésbé automatikusan biztosítja, ho® a dolgozók munkájuk minősége és menynyisége szerint részesedjenek a megtermelt javakéi. Az időbéres dolgozóknál — főként a műszaki, illetve adminisztratív alkalmazottaknál — a keresetek és a végzett munka viszont nincs mindig összhangban. Gyakran az időszakos béremeléseket nem a teljesítmények, hanem a szakmában, a vállalatnál eltöltött évek arányában adják. Helyes lenne időszakonként ebből a szempontból felülvizsgálni a meglévő kereseteket és besorolásokat. A munkás és alkalmazott csoportoknál jobban lehetne élni a létszámcsökkentésből származó béralapmegtakarítások nagyobb teljesítményekre ösztönző lehetőségeivel. A vezetők feladata e tekintetben a kezdeményezés, a szükséges létszámátcsoportosítás, va® leépítés. A béralap-megtakarítások legcélszerűbb feliisztása szintén körültekintő vezetői mérlegelést igényel. A megtakarítások alapján képzett bér-, illetve prémium-juttatások felhasználása ott célszerű, ahol a vállalati munka termelékenységében a legnagyobb ösztönzést, hajtóerőt biztosítja. A termelékenység emelése megkívánja, hogy ne csak a teljesítménybéresek, hanem a többi dolgozókkal szemben is szigorítsák a követelményeket. Az életszínvonal megalapozása és emelése több. jobb munkát kíván mindenkitől. A vállalatok, az üzemek, az osztályok vezetőitől is. akik a hatékony, termelékeny munka fő szervezői és irányítói. KOVÁCS JÓZSEF Szombat, 1965. szept. 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 )