Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

DÉLTŐL— ESTIG 13 ÓRA. Delet harangoznak. Az emberek órájukra pillantanak, s elindulnak ebédelni. Persze nem egyszerre, hanem felváltva, nehogy fennakadás legyen. Aztán folytatódik az élet, kezdődik a délután ... Hangos csattanással csukódik az OTP Széchenyi téri központjának ajtaja. Békekölcsön-kötvényét lobogtatva stet a pénztárhoz K. J. szegedi lakos. Egy pillanatra megtorpan, mert előtte többen várakoznak. Nyugtalanul körülnéz, s megkérdezi: — Meddig van pénztár? A pénztáros megértően válaszol: — Legyen nyugodt, a kötvények nyereményeinek kifizetése miatt fél 2-ig dolgozunk. Rövid várakozás után K. J. is sorra kerül, összehasonlítják kötvényériek számát a hivatalos nyereményjegyzékkel, aztán megkapja a pénzt" örömmel távozik. Az OTP dolgozói pedig az utolsó ügyfél eltávozása után összegezik az eddig kifizetett nyereményeket. Az eredmény szép. Szegeden a szeptember 13-tól számított három nap alatt 4393 kötvényre közel 1 millió forint összegű nyereményt fizettek ki. Ezek között eddig egy 50 ezres és 6 darab 5 ezer forintos nyeremény akadt. Egy pillanatra elhalkul a gépek zaja a Szegedi Ruhagyárban. Műszakváltás. Az clsőemeleti 4-es teremben az A-műszak váltja a B-műszakot Néhány észrevétel a gépek működéséről, az anyag minőségéről, s aztán teljes erővel indul a délutáni műszak. Gyors egymásutánban kerülnek le a gépekről a csinos, sötétkék lányka iskolaköpenyek. Ügy tervezik, jövőre már fiú iskolaköpenyt is gyártanak. Egyébként a hangos híradó most közli az üzem dolgozóival: a negyedéves tervet 100,4 százalékra teljesítették. A munkatermekben sokoldalú munka folyik. Egyik szalagon bundahuzatot, a másikon kétrészes munkaruhát, a harmadikon a MÁV részére készítenek zsávolyruhákat. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat 2-es számú házkezelőségén Juhász Ferenc brigádvezető éppen a beérkező panaszokat s a kiadott munkalapokat tanulmányozza. Örömmel tapasztalja: Közel I millió forint nyeremény Műszakváltás a ruhagyárban Nincs elmaradt munka utolérték magukat, nincs elmaradt munka, nem várakoznak hiába a lakók a vízvezetékszerelőkre. Egy frissen érkező panaszt láttamoz, kiírja a munkalapot, s a szerelöpár elindul a Maros utca 44. számú házba, ahol a fürdőszobában van csőrepedés. A másik szerelőpár a Takaréktár utca 2. számú házba siet, ahol rejtett csőrepedés miatt a konyha fala ázott be. Utána a Csongrádi sugárút 7 /b szám alatti házban „hárítják" el a hibát. sokan hagyták utolsó napra az adóbefizetést, így ezen a napon sok dolguk akadt a pénzügyi csoport dolgozóinak. Az ebéd utácsendes óra Többféle hentesáru jobb búsából jobb lisst Látogatás az ÉLIKER-nél és a Sütőipari Vállalatnál 17 ÓRA. ni 16 ÓRA. Az I. kerületi tanács pénzügyi csoportjához a félfogadás utolsó percében érkezik T. J. szegedi lakos. Kifulladva magyarázza, hogy Wartburg gépkocsija után szeretné az adót befizetni, mert ez az utolsó nap, azután már késedelmi kamatot kell fizetnie. Megértéssel találkozik, megnézik az adólapot, kiadják a csekket, s T. J. tovább szalad, most már a postahivatalba, ho® feladja a gépkocsiadót. Egyébként rajta kívül igen után ismét teljes üzem kezdődik a szegedi rendelőintézetben. Az üzemekből, hivatalokból érkező emberek többsége a sebészetet, szemészetet, belgyó®ászatot keresi fel, de sokan várakoznak a fogászati szakrendelés előtt is. Ezen a szakrendelésen dr. Polgár Aranka, dr. Koháry Tibor és dr. Gromilovics Mária rendel. Az egyik orvosi székben éppen fogpótlást próbálnak, a másik helyen tömnek és olyan is akad, akinek éppen a fogát húzzák... A hivatalokban, intézmé18 ÓRA. A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának irodájában az elmúlt napokban egymást követték a tárgyalások. Nem meddő viták voltaik ezek, hanem a lakosság érdekeit képviselő, eredményt hozó megbeszélések. Hamarosan már nemcsak elfogadott javaslatok lesznek az itt elhangzottak, hanem a vásárlók tapasztalhatják megvalósításukat. Miről is volt szó ezeken az összejöveteleken? Erről beszélgettünk Kuti Árpáddal, a vállalat vezetőjével. A „húsfroní' nyekben nagyrészt befejeződött a munka. A háziasszonyok bevásárolnak, szaladnak a ®erekért az óvodá- ta: ba, iskolába. S aztán kezdik otthon a „második műszakot". Horuczi Mária — Az év első félévében sok problémát jelentett a húsellátás. Ma már azonban hús van bőven, csak a választékra panaszkodtak a vevők. — Mi volt az oka, hogy csak néhány féle húsárut lehetett kapni az üzletekben? • Egyszerű a magyarázaa „keret". Meghatározták, hogy bizonyos mennyiségű áruból mennyi lehet, virsli, rúdáru, füstölt és főtt áru, valamint hurka. 14 ÓRA. 15 ÓRA. Különleges agronómiai és növényvédelmi lennivalék A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM NÖVÉNYTERMESZTÉSI FŐIGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA A rendkívüli időjárás nehéz helyzet elé állította a mezőgazdasági termelőüzemeket. Különösen a búza vetése igényel ez évben a szokásostól eltérő talajelőkészítést, megelőző növényvédelmi rendszabályokat. A Földmúvelésü®i Minisztérium növénytermesztési főigazgatósága a búzatermesztés kiváló szakembereinek bevonásával nemrég tanácskozott arról, ho® az idei rendkívüli helyzetben milyen módszerek alkalmazása javasolható. A rövidebb ideig tartó monokultúrás gabonatermesztés hátrányai megfelelő agrotechnikai eljárások és vegyszeres kezelés igénybevételével kiküszöbölhetők. A gabona előveteményt közvetlenül követő gabonavetésnél különösen arra kell ü®elniök a termelőüzemeknek, hogy na®mértékben nő a rovarkártevők (asócsároló, drótféreg, pajor stb.) okozta veszély, továbbá fokozott gombakártétellel (üszög, torzsgomba, fuzárium) kell számolni. A szokottnál is nagyobb gonddal kell pótolni az idén a talajból hiányzó, illetve a megfogyatkozott tápanyagokat. A felsorolt hátrányok elkülönösen nagy jelentősége van a szokásosnál erőteljesebb, úgynevezett teljes értékű (nitrogén, foszfor, kálium) műtrágyzásnak, továbbá — ahol a termelőüzem körülményei erre módot adnak, főleg a szilárd szárú búzafajták alá kerülő területeken — az istállótrá®ázásnak is. A szakemberek hangsúlyozták, ho® a felsorolt agronómiai szabályok lensúlyozására, illetve a ká- pontos megtartásával és az rok megelőzésére a szakemberek a következőket javasolják: A talajművelő eszközökkel mindenütt mielőbb semmisítsék meg a kikelő gyomokat. A kémiai védekezéshez a termelőüzemek feltétlenül vegyék igénybe a növényvédő állomások segítségét. Ismételt búzavetés esetében ajánlott növényvédelmi intézkedések végrehajtásával a termelőüzemek inkább vessék el a búzát idejében és jól előkészített magágyba, gabona elővetemény után, mintsem, hogy elhúzódjék a vetés, s a búzavetőmag roszszul előkészített, nehezen vethető talajba, késői elővetemény után kerüljön. Most a Csongrád Me®ed Húsipari Vállalattal ú® állapodtunk meg, ho® a vásárlók tényleges szükséglete szerint rendelhetjük meg különféle készítményeiket. Felajánlották, ho® bővítik a választékot is. Negyvenné® féle hentesáru kerül ezentúl üzleteinkbe. Sajnos, valamennyi kis boltunkban nem tudunk ilyen na® választékot tartani, mivel sem hely, sem megfelelő hűtőberendezésünk nincsen. Ezért né® üzletet jelöltünk ki: az újszegedi ÁBC áruházat, a Takaréktár utcai 8-as, a Kárász utcai 31-es ÉLIKER-boltot és a Széchenyi téri központi húsboltot. Ezekben az üzletekben mindig teljes lesz a választék. — Eddig háromnaponként szállítottak húst az üzletekbe. — Most kétnaponként kapunk friss hentesárut. Ez lehetővé teszi, ho® ne csak a né® kijelölt bolt, hanem a többi bővebb választékkal várja vevőit Újdonságok — Milyen új cikkekkel lepik meg a vásárlókat? — Hat féle hurkakészítmény, rakott fej, rakott sertéscsülök kerül a boltokba. Három új árucikk kísérleteit is megkezdték a Csongrád Me®ei Húsipari Vállalatnál, s rövidesen ezek is kaphatók lesznek üzleteinkben. Újdonság a füstölt oldalas, füstölt csülök és a füstölt tarja is, melyet nyers állapotban hozunk forgalomba. Nézzük tovább: nemcsak a húsáruellatás változik. Eddig hiánycikk volt a rizs, de már megérkezett Magyarországra e® na®obb rizsszállítmány. Hamarosan a szegedi boltokban is kapható lesz újra. Bőven van burgonya 2 forint 50 fillérért, melyet télire megvehetnek a háziasszönyok. A tej- és a tejtermékellátásban szintén változások történtek. Tizenöt boltot jelöltek ki a város különböző pontjain, ahol nyitástól zárásig tartanak megfelelő mennyiségű tejet. Nem lesz hiány trappista, köményes, túra ós hóvirág sajtokban sem. Dobozos sajtból is többféle kerül forgalomba, mint eddig. Megvetett hitét erősítik. Az összes többi reális és ideális értéket a konvencionális értékeknek erre a szilárd rendszerére vonatkoztatja, tagadva minden minőségi sajátszerűséget, ellenezve minden minőségi változást, elvetve mindent, ami eszközként nem szolgálja az értékrendje által kijelölt örök célokat. I® alakul ki a kispolgár ismert kettőssége: „tiszta" idealizmusa és „piszkos" anyagiassága, irracionalista rajongása az „örök" értékek iránt akkor is, ha ez anyagi érdekeivel ellenkezik, és az anyagi érdekekhez való számító viszonyítás minden más esetben. Minthogy a kispolgár nem ismeri az értékek abszolút és relatív meghatározottsága közötti átmenetet, a régi értékek elavulását és új értékek keletkezését, értékrendjében a vélt értékek dominálnak. A kapitalista társadalom, különösen imperialista szakaszában, ®ors, kiszámíthatatlan minőségi változásaival nem kedvez a kispolgári konformizmusnak. A kispolgár által öröknek hitt dolgok és viszonyok elavulnak, mielőtt megszilárdulhatnának. Ilyen körülmények között az „örök" értékek által megszabott kerülőutak, a törvények merev betartása olyan késlekedést eredményez a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodásában, amely egyre inkább veszélyezteti a kispolgár létfenntartását. Megkezdődik az „örök" értékeknek a létfenntartás érdekei által motivált tagadása és rombolása — kialakul a kispolgár cinikus életszemlélete és életvitele. A törvények felismerésén és betartásán alapuló cselekvést felváltja a célok erőszakos megvalósítására való beállítódás. A konformista értékkultusz és a cinikus értéktagadás tulajdonképpen elvont tendenciák, amelyek csak egészen rövid időszakokban léteznek a maguk tisztaságában a kispolgárnál. A kispolgárra általában a kettő sajátos e®esüléséből kialakuló félcinikus-félkonformista beállítottság jellemző. A félcinikus-félkonformista kispolgár meghatározott szokásokon alapuló, maximálisan leegyszerűsített életvitelt folytat, meghatározott, igen egyszerű életelveket követ, anélkül, hogy szokásainak és elveinek különösebb értékességet vagy igazságot tulajdonítana, ho® különösebb ragaszkodást mutatna irántuk. Nem tekinti többnek ezeket mint racionális eszközöknek, amelyek kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik az életét Ha valaki megszegi ezeket a szokásokat, az életelveivel ellentétes tettet követ el, a félcinikus-félkonformista polgár nem háborodik fel rajta erkölcsileg, de nem is tartja követendő példának — közömbös marad iránta. De ha olyan szerencsés véletlen leetőség kínálkozik, vagy olyan tartósabb sorsfordulat következik be, amely a szokást vagy az elvet ideiglenesen vagy tartósan „használhatatlanná" teszi, akkor kispolgárunk egy alkalomra vagy véglegesen megválik tőle, anélkül, hogy különösebb súlyt helyezne a látványos értéktagadásra. Az amerikai félcinikus-félkonformista kispolgár életvitelének lényeges kelléke a képmutatás: a konformista szokások és elvek formális betartása óvatosságból vagy mások tudatos félrevezetés céljából. Ahogy a konformista életvitel fő eszköze a törvények szigorú betartása, a cinikusé pedig az erőszak, a félcinikus-félkonformista életvitelnek a másik ember félrevezetése nyer központi helyet. Amikor a személyiség életvitelében sem az egyéni létfenntartással, sem a társadalmi haladással kapcsolatos konkrét motívumok nem hatékonyak (parazitizmus), akkor az alapszükséglet közvetlenül érvényesülő motívumként jelentkezik. Ennek megnyilvánulása az öncélú értéktagadás és értékrombolás. Ezáltal az egyén fiktíven emelkedik az értékek világa fölé, anélkül, hogy reális értékalkotó tevékenységével reális hatalmat nyerne a természeten, a társadalmon és önmagán. A parazita cinizmus értéktagadása és értékrombolása mindenekelőtt az értéket megalkotó és igénylő másik ember ellen irányul, a másik ember fölött biztosít fiktív hatalmat. Az egyes embereknél 3£5?*„S£: ző hajlamosság mutatkozik a kispolgáriság, illetve a cinizmus iránt. Mintho® a serdülő korban, amelyben a személyiség önálló élettevékenysége és életszemlélete kibontakozik, a létfenntartást általában még a család felnőtt tagjai biztosítják, í® az ezzel kapcsolatos konkrét motívumok nem hatékonyak, amennyiben a nevelés a személyiséget nem teszi fogékonynyá a társadalmi haladás céljai és az ezzel kapcsolatos új értékek iránt, könnyebben kibontakozhat a parazita cinizmusnak az értékek sneélú tagadására és rombolására való beállítottsága. Amikor a felnőtté vált e®énnek saját élettevékenységével kell létének fenntartásáról gondoskodnia, elvontan, pusztán pszichológiai oldalról tekintve, a kispolgáriság konformista vagy cinikus beállítottsága iránt válhat fogékonyabbá. A szocialista forradalom legelső szakaszában megteszi a döntő lépést a kispolgáriság és a cinizmus gazdasági alapjainak felszámolása terén: megszünteti a kizsákmányolást és a munkamegosztás, valamint az árutermelés fennmaradása mellett felszámolja ezek néhány kispolgáriasító és cinifikáló vonását. Amíg azonban fennmarad maga az árutermelés és a szélsőséges formájú (üzemen belüli, szellemi és fizikai munka közötti) munkamegosztás, valamint az elosztásnak az a formája, amely a bérmunka tőkés kizsákmányolásának formájaként alakult ki (munkabér), addig ezek az objektív alapok — nem pusztán tudati maradványként — állandóan újjátermelhetik mind a kispolgáriságot, mind a cinizmus parazita változatát. Ezek intenzitásának és extenzitásának konkrét méretei mindenkor a szocialista társadalom politikai-jogi és ideológiai felépítményében bekövetkező változások függvényei lesznek. A kispolgáriságért általában tévesen szokták az anyagi jólét növekedését, a magánjavak megszerzésének növekvő lehetőségét okolni. Ugyaní® tévesen keresik a cinikus értéktagadás és értékrombolás okát az imperializmus ideológiai hatásában. Ennek megfelelően tévesen szokták a probléma megoldásának kulcsaként egyedül a szocialista tudati ráhatást megjelölni. Valójában a kispolgáriság, illetve a parazita cinizmus terjedése, illetve visszaszorulása alapvetően attól függ, menyiben sikerül a kommunizmus építésének konkrét céljait az egyéni anyagi ösztönzéssel egyértelműen összekapcsolni, és menyiben sikerül e célok körül reális közéleti tevékenységet kibontakoztatni, amelynek minden résztvevője hatékonyan beleszólhat a soronlevő célok kitűzésébe és megvalósításuk eszközeinek megválasztásába, olyan közéleti tevékenységet, amelyben a szocializmus eddig alkotott új értékei nem abszolúttá ideologizálva szerepelnek, hanem olyan, egyszerre abszolút és relatív értékként, amelyeket a társadalom tagjainak megszüntetve kell megőrizniök, magasabb fokra emelve kell védelmezniük. okozó péksüteményfelelő mennyiségben szállít a tejipari vállalat sovány túrót, tejszint és tejfelt is. Nagyobb választék — És mi a helyzet az eddig oly sok gondot kenyér- és ellátással? — A minőségről nem tudok érdemlegeset mondani, viszont a választékot a Szegedi Sütőipari Vállalattal történt megállapodás értelmében bővítjük. Tizene® boltunkban 35 féle pékárut tartunk. Ezeket a boltokat ú® jelöltük ki, ho® a városi különböző részein lakóknak ne kelljen na® távolságról hazavinndök a péksüteményt, kenyeret Ilyen kijelölt üzlet a 8-as ÉLIKER-bolt, a 121-es kenyérszaküzlet, a 31-es Kárász utcai boltunk a Belvárosban. Rókuson a 12-es áruda, az 0®essza-lakóne®edben az ÁBC-áruház, Móravároson a 32-es bolt. Petőfitelepen a 79-es, Felsővároson a 62-es, a Kossuth Lajos sugárúton a 120-as, — A sütőipari vállalat korlátozott kapacitása miatt azonban a pékáruk nem e® időben érkeznek boltjainkba. Először a zsemlye és a kifli, majd a kalácsféleségek, a zsurveknik, s utoljára a \ajas tésztából készült termékek kerülnek a polcokra. És a kenyér ? De mi a helyzet a kenyér minőségével? Ezt a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatójától, Külüs Sándortól kérdeztük. Igaz az utóbbi két hétben javult a kenyér minősége, de ez még mindig nem kielégítő. — Régebb idő óta foglalkozunk a kenyér minőségével. Sajnos, bármennyire vi®ázunk, a liszt nem olyan minőségű, ho® tökéletes kenyeret készíthessünk belőle. E® téves hit terjedt el: mégpedig az, hogy mivel a gabona hektoliter súlya jó, sütőértékének is jónak kell lennie. A sütőérték viszont nem a hektoliter súlytól, hanem a sikértartalomtól függ. Az elfogadható liszt sikértartalmának 40—43 százaléknak kellene lenni. A hódmezővásárhelyi lisztnek, mindössze 30—33 százalékos. _ Jobb ennél a szegedi. Most már 50—50 százalékbankapjuk a hódmezővásárhelyit és a szegedit. í® a kétféle sikértartalmú alapianyagot összekeverve jobb minőségű kenyeret kapunk, mintha külön-külön használnánk fel. Jó lenne, ha továbbra is ilyen összetételben szállítanák a malmok a lisztet. Reméljük, az 50—50 százalékos szállítási aránynak nem lesz akadálya, s nem '.terül ismét napirendre a kenyérkérdés. Mert azért mindenki ú® van vele; a kenyérről nem olvasni szeret, hanem inkább jóízűt falatozni belőle. K. A. Kilencvenezer úi tag a Vöröskeresztben Pénteken dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus elnökletével ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége. Rostás István főtitkár beszámolt az elmúlt hónapok munkájáról és előterjesztette a jövő évi feladatok irányelveit. Az elmúlt két évben csaknem 90 000-rel emelkedett a Magyar Vöröskereszt tagjainak, s 630-cal alapszervezeteinek száma. Aktivistái minte® 62 000 előadást tartottak a városokban és falvakban és több mint hárommillió hallgató előtt szóltak a különböző egészségügyi kérdésekről. Széles körű felvilágosító, közvélemény formáló munkával szeretnék elérni, hogy 1966ban már mintegy 100 000 liter vért a térítés nélküli mozgalom résztvevői bocsássanak a kórházak rendelkezésére. Szombat, 1965. szeptember 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3