Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

Közéletünk hírei KÁLLAI GYULA FOGADTA FODEBA KEITAT Kállai Gyula, a kormány elnöke hétfőn fogadta a F® déba Keita nemzetvédelmi és közbiztonsági miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó guineai katonai küldöttséget Fodéba Keita átadta a kormány elnökének Sekou Touré guineai elnök személy® üzenetét. IX, UTAZOTT HAZÁNKBÓL LUIGI LONGO Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az MSZMP Központi Bizottságának meghívására családjával együtt baráti látogatáson néhány napot Magyarországon töltött. Az olasz vendégek találkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt több vezetőjével. Látogatást tettek Salgótarjánban, Esztergomban, megtekintették a főváros nevezetességeit, kulturális és művészeti intézményeit Hétfőn Luigi Longo és csalódja hazautazott Rómába. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert a Központi Bizottság külügyi osztályának helyett® vezetője. Apró Antal Tatabányán Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Tatabányára látogatott és a megyei és városi vezetők társaságában megtekintette az alumíniumkohót Ütja ezután a bővülő bánhidai erőműhöz vezetett, ahol a magyar ipar eddigi legnagyobb telj®ítményú erőművi berendezését, a száz megawatt® gőzturbinát szerelik. Látogatást tett a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél is. Délután a megyei pártbizottság székházában nagyaktíva ülést rendeztek, ahol Apró Antal tájékoztatót tartott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Egy nagy gyár nagy gondjai — Az első fél év során 865 dolgozót vettünk fel, ugyanakkor azonban sajn® 675-en elmentek a gyárból. Mindössze százkilenc vennel növekedett a létszám. Pedig kellene a dolg® kéz. Olyan emberekre volna szükségünk, akik beill®zkednek, megkötődnek, itt maradnak hosszú évekig az üzemben. Üresen maradt helyek Móczán Laj® igazgatóval és Radnai Zoltónné munkaerő-gazdálkodóval beszélgetünk a szegedi textilművek vándorlás okozta gondjairól. A gondok súlyosak. A könyv, amelyben nevek és adatok mellett ott szerepelnek a „kilépett", „felmondás a dolgozó részéről" és más, a távozás módját meghatározó bejegyzések, valóság® tárháza a különböző egyéni eseteknek. Persze általán® indítékokat is találni. Amíg az új ebédlő és az öltöző elkészül, nehézségeket okoz a zsúfoltság. Az öltözés jelenlegi megoldása késlelteti a vonathoz, buszhoz igyekvő vidéki dolgozókat. Különösen este nagy a „drukk", a sietés, hogy elérjék az utolsó közlekedési eszközt. Vitathatatlan, hogy időlegesen ezek a problémák is éreztetik hatásukat Az is tény azonban, hogy a vállalat ezen is megpróbál segíteni, megadja a vonat eléréséhez szükséges időkedvezményt a vidékieknek. A létszám jelentős százalékát a lányok adják, de a férjhezmenetel gyakran a gyártól való megválást is jelenti. Sokan kötik össze sorsukat vidéki fiatalemberrel, és az esküvő után abbahagyják a munkát Mások az újdonsült férj munkahelyén igyekeznek elhelyezkedni. így fogy, olvad a melyik férj nem egyezik bele, hogy fel®ége újra odaálljon a gép mellé, s egy hely megint üresen marad. Képlet és végeredmény Eddig voltak az érthetőbb esetek. A példatár azonban bőség®. Hosszú lajstromot lehetne szerk®zteni egyéni ravaszkodásokból, felelőtlen, később megbánt döntésekből is. „Egészségem veszélyeztetve van" — hangzik a panasz, és igazáról ott az orv®i bizonyítvány is. Aztán híre jön, hogy ugyanaz az ember másutt hasonló körülmények között hasonló munkát végez. „Elköltözöm" — így a másik, de a munkakönyv csak egy szegedi vállalat asztaláig „utazik". Szerepel olyan is a listáin, akiből itt neveltek szakembert. Gondolt egyet elment, utóbb visszakönyörögte magát, aztán, már segédművezetőként, újra búcsút vett munkahelyétől. Pedig egy-egy ipai-i tanuló képzése 15—16 ezer forintjába kerül a vállalatnak. Szép summa, plusz rút hálátlanság. Ügy látszik, i'yen képlet is kialakulhat. S ml a végeredmény? Az említett esetben az illető újból vissza szeretett volna kéredzkedni, de lehet-e még becsülete egy „ennyire tékozló" fiúnak? A válasz egyértelmű „nem" volt a vállalat vezetői részéről. Mintha ezen a területen ben 106 fegyelmi határozat felelt a különböző lazasúgoxra. Idén r®szabbodás tapasztalható, 117 ügyben volt szükség megtorlásra, főként igazolatlan hiányzás, munkafegyelem megsértése miatt. A felelőtlenség statisztikája híven tükrözi a helytelen hozzáállást, az első fél évben 537 igazolatlan hiányzás volt, 1895 munkanap ®ett ki miatta. A késesek 277 munkaórát emésztettek fel. — S vajon mit hoznak fel mentségükre az igazolatlan mulasztók? — A szövő üzemrész vezetője, Kaposvári László szerint: — Ahány mulasztás, anynyi indok! — Olykor van bizony® fokig elfogadható magyarázat is, az ®etek túlnyomó részében azonban a mulasztás könnyelműségre és nemtörődömségre vezethető vissza Természetesen az utóbbiak is „kikötnek" egy-egy magyarázatnál, ami véleményük szerint elhihető, ám ezeket „kézből lehet kontrázni", cáfolni. Vannak egészen furcsa dolgok is. Két szövőnő például azért mulasztott, mert, mint statiszták, a próbát fontosabbnak érezték a munkájuknál. Utóbb vállrángatással reagáltak a felel ősségrevonásra A vándorlásnál is, a hiányzásnál is fő ok a felelőtlen gondolkozás. Az okozat pedig: ilyen körülmények között nehezebb „hozni", s A számfüggöny mögött minden megtörténhetne! Fr- ^e"ehezebb "jó1 hozni" a re példa az üzem egyik fővárosi dolgozójának esete: ő a Pamutnyomóipari Vállalat valamelyik budapesti gyárába kérte áthelyezését A textilművek segített, intézkedett, levelezett az ügyben. azt is figyelembe vetldö kell hozzá Fejlődésben, növésben van a gyár, növekedési nehézségek adják a problémákat is. Ezt próbálja a vezetőség, a munkaerő-gazdálkodás megértetni az emberekkel, cr, rői b®zélgetnek a kilépni te, hogy a Iakasához kö- akarókkal. A kilépés hátrazeli munkahelyre kerüljön, ny® következményeiről is De ott hiába várták, az áthelyezettnek esze ágában sem volt jelentkezni abban a gyárban; Pesten, de másutt helyezkedett el a furfang® „megjátszás" után. szólnak ilyenkor, de mit mondjanak annak, aki rávágja: „az el van intézve", vagy annak, aki indokot sem kíván mondani, csak annyit, hogy „meguntam már itt". — H®szadalmas folyamat létszám, hiszen nagyon sok. Fő ok: a felelőtlenség ez — __ mondja az igazgató. 16—20 év közötti lány dolgozik az üzemben. — Az asszonyokkal is van problémánk — folytatja Radnai Zoltánná. — Ha már megjött a gyerek, néŐsztől ritkítják a nemzetközi járatokat A budapest—szeged—belgrádi busz október l-ig közlekedik A MÁV, a MÁVAUT, a tember 16-tól BalatonföldMALÉV, a MAHART idő- várról autóbusz csak Budaben figyelmezteti utasait: pestig közlekedik. Beszterceősztől gyérülnek a vonat-, az bányára nem megy. Szepautóbusz-, a repülőgép- és a tember 20-tól leáll a bécs— hajó járatok. A Nord Orient expressz Budapestről Prágába szeptember 13-ig jár, a Budapest—Wien-expressz szeptember 5-én indul utoljára az osztrák fővárosba. •A népszerű Metropol is szeptember 12-ig közlekedik szűnik meg. a magyar fővár® és Berlin között A Saxónia október I 3-án megy utoljára Buda-1 pestről Lipcsébe; a Budapest-expressz Belgrád és Budapest között viszont október 3-án. Az átmenő vonatok közül az utolsó Balaton —Jadran-expressz Prágából Rijekába szeptember 12-én indul, a Nyugati pályaudvarról pedig ugyancsak szeptember 12-én reggel a pozsonyi személyvonat. Október 10-ig csatolnak naponta P®ten a Lillafüred-expresszhez ®ehszlovák kocsit. Szeptember 18-áíg érvény® a balatoni nyári menetrend. 19-étől az év® menetrend szerült járnak a vonatok. Az itt felszabaduló kocsikkal a többi vonatok zsúfoltságát enyhítik. A MÁVAUT nemzetközi járatai közül szeptember 1-től megszűnik a Pozsony— Balatonfüred közötti. Szepközötti autóbuszokat is. A Budapest—Zágrád—Opatija —Cirkvenica és a Budapest —Szeged—Belgrád közötti autóbuszjárat október l-én r - 4. , • - - Ido kel1' hogy valaki Lényégét telantve a van- „új" dolgozóból .„stabil" doldorolgatas is fegyelmezet- gozóvá váljon, lenség, kár® gazdasági kihatásokkal. Sajn®, az Mindent megtesznek enegyéb rendbontásból is bő- nek érdekében. A munkaven kijut. 1964 első félévé- módszer-átadók, művezetők nemcsak arra törekszenek, hogy megtanítsák, meg is akarják szerettetni az „újakkal" a munkát. Felhívjak a figyelmet a holnapra, a fejlődés lehetőségeire is. Mert a holnapra gondolok maradnak, stabilizálódnak, inkább a mával törődÓK pillanatnyi érdeket tekintők mennek el. Pedig, ahogy az üzem nagy összegeket áldoz új beruházásokra, tőlük is megérdemelne egy kis „beruházást", megértést, a fejlődés, átalakulás jelenlegi stádiumában. Megérné, megtérülne. Hiszen az eredmények már szinte elérhető közelségben vannak, hamarosan elkészül a várva várt új öltöző is. S. M. A MALÉV október első hetében indítja Dubrovnikába, Zágrábba, Kijevbe, Münchenbe utoljára idei szezonjáratait. hegyeshalom—győr—tihany A belföldi repülőforgalom—siófoki járat. Ezen a na- han október közepén lesz pon indítják utoljára a Graz változás. —Rábafüzes—Hévíz—Siófok A dunai hajózásban szeptember 27-én kezdődik az ősz. A Sirály szeptember 18-ig közlekedik Bécsbe hétfőn, szerdán és pénteken. IV em az indokolatlan kíváncsiság hajtja az embereket, amikor a tervteljesítésről szóló jelentések olvasása közben azt kérdik: mi van a számok függönye mögött? Nem a tények, a számok igazát, helyességét vonják kétségbe, hanem a mélyebb összefüggésekre kíváncsiak, úgy is mondhatnánk önmaguk munkáját, érdekét keresik. Kérdéseikre rendszerint választ is kapnak üzemi tanácskozágy£rtmány helyett a másikra kell átállni, vagy amikor az üzemnek le kell mondania egy termékféleségről mások javára és helyette újat kell gyártania. Hely® arról is b®zélni, hogy miért van az ily®mire szükség. Egy-egy időszak lezárása után helyes a munkásokkal együtt értékelni az eredményeket, a munkát akadályozó problémákat. Az sem túlzás, ha a városi, megyei méretű eredmények, hiányosságok tüksokon, párt- és szakszervezeti rében vizsgálják a maguk taggyűléseken. Ahol ezt el- tevékenységét Ehhez hasonmulasztjálc lényegében az lítják üzemük eredményeit üzemi demokráciát ®orbít- problémáit s megfelelő köják meg, s a vezetés haté- vetkeztetéseket vonnak le konyságát csökkentik. A vállalati vezetők nemcsak azzal tudják alkotó, kezdeményező módon lelk®íteni, magukkal ragadni a dolgozókat ha az előkészítő és végrehajtó munkában kellő megértést tanúsítanak a dolgozók munkafeltételei és tervteljesítése iránt hanem tájékoztatják őket a termelés tényezőiről, probléebbóL Nem könnyű időszak van hátunk mögött: 1965 első hat hónapja bővelkedett sikerekben, de nem várt nehézségek-it is gördített utunkba. Az eredmények közül nemcsak azt érdemes kiemelni, hogy például megyénk ipari termelése 10 százalékkal nőtt (ez két százalékkal nagyobb arányú fejlődést mutat mint máiról, kérik véleményeiket amit az MSZMP Csongrád tanácsaikat vagy várják javaslataikat a feladatok megoldásához. Még az olyan üzemekben is, ahol jó gazda módjára mérlegelik saját munkájukat sokan hajlam®ak arra, hogy lebecsüljék például a nagyobb közösség, a vár®i, a megyei, a népgazdasági méretekben készített összesítések, a tervtelj®ítés iránti érdeklődést. Pedig például Csongrád megye ipari termelésének tárgyilag® elemző jelentése nemcsak „felfelé", hanem a vállalatoknak,. sőt megyei bizottsága januári határozatában célul tűzött ki), hanem méginkább a munka javuló tervszerűségét A fejlődés iránya, a túlteljesítés zöme egybeesett második ötév® tervünk utolsó éve célkitűzéseivel. Több üzemben eredmény®en fejlődött az exportáru termelése, a termelésnövekedésnek mintegy kétharmadát a munka termelékenységének emelkedése eredményezte. Mindenekelőtt a minisztériumi ipar kedvező 103 százalék® tervtelj®ítésének az egy® embereknek is tanul- köszönhető, hogy jórészt el sag® lehet. Sok érdekes jelenségre, módszerbeli előnyre, vagy hiányosságra irányíthatja rá az egyébként megoszlott érdeklődés reflektorfényét S nemcsak gond® lensúlyozni tudtuk az árvíz okozta károkat, a szállítási, anyagellátási problémákat Csak három minisztériumi latokat felismeréseket szülhet váIlalat nem telj®ítette teríf^rwfeve? terviSmtés ha- Y^ A 3 kenderfonóm" a megyei tervjelentés, hanem a gyárak kerítésén túl látó vezetőket, dolgozókat olyan tettekre inspirálhatja, amelyekkel hozzájárulhatnak a nagy közösségre háruló feladatok jobb ellátásához. a már nem elég hangsúlyozni, hogy gyáraink, üzemeink társadalmi tulajdonban vannak, s a közjót szolgálják. A kollektív tulajdonhoz való új viszonyt, az új munkaerkölcsöt nemcsak az általán® igazság felismerése, hanem az eredmények, s problémák gazda módjára való megvitatása is formálja. Hamis az üzemi demokrácia mércéje, ha egyegy termelési tanácskozáson csak azt vesszük számba, hányan jelentek meg. Legalább ilyen lényeg® az, hogy milyen szél® a munkások által ismert kérdések köre, képesek-e a vállalati vezetők b® kapcsolni őket az eredmények értékelésébe, a következtetések levonására, az új feladatok megjelölésébe. A túlzásokat természetesen kerülni kell. Nem szabad a realitásoktól elszakadva tu- elégedettek lehetünk, ör® és szövőipari s a téglaipari vállalat A létszámgazdáik® dás elfogadható, hiszen a tervezett létszám 99 százalékát használták fel az első fél évben minisztériumi vállalataink. A termelékenységnövekedés tervét 104 százalékra telj®ítették, a béralapfelhasználás százszázalékos volt. A tervtelj®ítéshez kép®t ez is jónak mondható. A túlóramennyiséget 24 százalékkal ®ökkentették. Ellenben 8 jelentősebb vállalatunknál még mindig sok túlórát használtak fel és nem is kiemelkedően font® áruk vagy exporttermékek gyártására. A

helyiipari vállalatok tervtelj®ítése 101,1 százalékos. Ezt az eredményt 3 százalék® létszámmegtakarítással érték eL Hiba azonban, hogy szolgáltató tevékenységük alig haladja meg a 85 százalékot. A szövetkezeti ipar munkája gyengébb volt a vártnál s több tekintetben alatta maradt a 100 százaléknak. Ennek ellenére az összképpel domány® összejövetelekké, elméleti vagy olyan összefüggéseket tárgyaló, speciálisan közgazdasági kérdéseket fejtegető értekezletekké formálni a termelési tanácsk® zásokat, melyek a dolgozók számára érdektelenek. De nem elegendő csak utasításokat adni például olyan es® tekben, sünikor az egyik Boldog viszontlátás A gyermeküdülők, táborok bezárták kapuikat. A napokban megérkezett Szegedre is a nyaraló gyermekek ntolsó csoportja a csillebérci SZOTtáborból. Képünk a boldog viszontlátás pillanatalt örökítette meg. Van miről mc sélni, két vidám bet esertvnyeirőL (Somogylné felv.) műnk azonban a szép eredmények ellenére sem lehet telj®, mert a számok mögött a termelés gazdaság®ságának mutatói sok hiány®ságról árulkodnak. Emelkedtek például az anyag- és egyéb költségek. Vállalataink ugyan készítettek intézkedési terveket, s ezekben helyesen jelölték meg a feladatokat, de nem fordítottak gondot ezek megvalósítására. Éppen ezért a számok függönye mögötti tények arra figyelmeztetnek megyei méretekben, hogy a második fél év feladatai nem kisebbek. Sőt még az első félévi intézkedési tervek adósságát is törteszt® nünk kell. Az eddigieknél takarék® sabb gazdálkodásra van szükség. Hogy ezt megvalósítsuk, fokoznunk kell a nártszervezetek gazdaságszer. vező munkáját, a termelés nártellenőrzéséL A párt és gazdasági szervek együtt® erőfeszítése kell ahhoz is. hogy minden hónapban tervszerű. ütem® legyen a munka. Ha * gv !®z — és csak sjtunk áll. ho"v ígv legyen, akkor az év vénén az elvég"tt munkánkkal. büszkél' odve tekinthetünk maid vissza fáradozásaink eredményeire NAGV PÁL Kedd, 1965. augusztus 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3