Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

Sok árucikk között válogathatunk Körkép a kereskedelem ősz i-téli újdonságairól egyelőre nem mefewtiíó­íiiaf értektetMtt érzékeffttk ttt immár jogsiba répetí őszi hóffapwt <S> a komoraft kö­zelgő tétet, a családi költségvetés jelzése rs cmf­hatátlafftíí pontos: sokasod­nák a kiadások, kezdődik »/. fart-iéii vásárlás. időszerű tehát a kérdés: hogyan ké­szüt feí a kereskedelem az Idényre, s mtíyew újdonsá­gok fárják a vásárlókat? Nőtt a iorgalom MIELŐTT fi VEVŐK FOGADÁSÁT etőfcászitd fcer«kede1mt rak­tárakba piltamabábk, tekint­sük át kissé szélesebben *z ><tet áru ellátási .JhormOHy­pot". Az idei terv * belke­reskedelmi forgalom mintegy 3.J» százaléké* emelkedését irányozta eV) ás az első tél ávttert ez lényegében msg­vaJósült: a forgatom 3,4 szá­zalékkal nőtt 1M4 eleő. felé­hez képest Különös figyel­met áldánm a Vásárlások belső, szerkezeti módosulás*. Kedvező, hogy az átlagnál kevésbé — mindöss» 3 szá­zalékkal — nőnek ez éíet­ftgszer kiadások. Kok évi megtorpanás és időleges visszaesés után jelentősen nőtt a ruházati forgalom (7 százalékkal), árrá részben a kiárusítások, részben a vá­laszlék javulását tükrözi. A népgazdasági előirányzatnál némileg tőbb fogyott az úgy­nevezett vegyes Iparclkkek­fosabfeanr az etofeőf készült tosftarw, de emellett nyiiván­férfi. tsői és gyermek átrm- valóan szükség tennie ájdon­netí kabátok. Hraktiktfs' új súgókra ís. » hogy ötletben, cikk az úgynevezett „íéfte­sí tett" ballonkabát. a dami­ronvateftnnal egybedolgozott Okán, amelyet műszőrme gáltér ditezff. Na® mennyi­ségi gyermek főfiz- és td­harkabáf. s új étucmú női, férfi télikabát is ' É kerül. tervben nínes hiány, azt; egyebek között az ís bizo­nyltja, hogy a KEKMÍ csu­pán a második negyedévben­mintegy 170 féle éj gép és fémipari termékről állította HVkt » „megfelelő'' bizonyít-' forgalomba ványt, engedélyezve a ke­reskedelmi foígalosnbahoza­A fetsőfcönfekeiő fpar to- t»lt, vábbí Újdonság*!: ra. évmá- A kép. amelyet az ősai­soshk telében a lérriőltö- téli idény újdonságairól raj­rnyőfe minte® 5.1—W száza- zottuok, korántsem teljes, tekén divatos, mellényes, de annyi ebből is látható: 3 gombos kivitelben hozzák általában megfelelő az áru­bői U, Itt «z emeli százalék. Az év második felében a kiskereskedelmi forgalom bővülése lényegében ax elő­ző félévi ütemet tartja, ami aj* jelenti, hogy az év tel­je* kiskereskedelmi eladása 1004-hez képest tz imént jélzett 3—3,5 százalékos nö­vekedési arányt éti el. íme * hozzávetőleges vá­lasz arra a kérdésre: mi vár­ható az ószi-tóll idényben? „Téliesített" ballonkabát Az Időjárás ldényváltásá­ból is következik, hogy Ilyenkor ax elsó számú ío­gynsztói igény: a ruha! Nos, a ruházati ellátás nemcsak mennyiségében lesz kielégí­tő. de néhány érdekes é* le­gyük hozzá: már régen ese­dékes újdonság Is piacra lép. Rövidesen megjelennek a boltokban a könnyű és kor­szerű poliuretán habbal egybedolgozott szövetek, pon­forgolombw, A női ruhák, kiskosztümök alapanyagú tobb Új válmetéktejtávai bő­vül. Anti az őnzl-téll cipőellá­tást Jlleti, előzetes adatok szerint kedvezőbb lesz a vá­lasztéki skála és több kor­szerű, hajlékOTTV. divatos ci­pó kerül a boltokba. Férfi­Cipő újdonság: a gumikör­szalagos. műtalpas cipő. Nőt bwndaestzmából * tavalyi mennyiségnek több mint a négyszeresét hozzák forga­lomba és növekszik a női félcipők választéka is, Fon­tos és bizonyosan keresett újdonság lesz a műbőrből készített gyermek bunda­csizma Korszerű mosószerek A háztartási vegyipar Idén viszonylag kevés aj cikket hoz forgalomba, elsősorban azért, mert a meglevő vá­ltoztok általiban kielégíti a keresletet Különösen kedve­ző a korszerű mosószerek mennyisége és bőséges » vá­laszték (ebből az árucikkből évek óta 10—12 százalékkal emelkedik a kereskedelmi értékesítés, ami kiemelke­dőén magas arányi). Általá­ban bizonyos telítődés fi­gyelhető meg a korszerű háztartási vegyicikkek el­adásában, ezért Idén fino­mítják a választékot és olyan áruk termelését növelik, esetleg a többi rovására, amelyek különösen kedvel­tok, ötletben nincs hiány Vas és műszaki cikkekből nem tervezik új gyártmá­nyok forgalomba hozatalát. Bár igaz, hogy Itt több, már gyártott és keresett cikk — például néhány kedvelt tv­típus stb. — egyenletesebb „utánpótlását" célszerű biz­ellátás, és sok új árucikk között válogathatunk majd a következő hónapokban. T. A. Segítenek N a fiatalok Szlovákia több mint 390 munkahelyén, elsősorban az építkezéseken és a mezőgaz­daságban. ex év júliusától kezdve felhúzták: a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség zászlaját. Csaknem 17000 if­jú éa leány, ezen belül 4000 főiskolai hallgató segit to­kások, a szlováktol kohá­szati kombinát építésében, a termériybetak&rítáeban stb. Csaknem 3000 ifjú és leány a közép-szlováktoi viharká­rok helyreállításában segéd­kezik. Tízezer más ifjú és leány, köztük 3000 diák, au­gusztus hónapbán érkezik Szlovákiába. Körülbelül 1500-art a közép-szlovákiai erdőkben keletkezett vihar­károk helyreállításában vesznék, részt» -üffllISffl^ Művészeti Lexikon Három évtized hiányát hívatott pótolni az Akadé­miai Kiadónak a közelmúlt­ban megjelent Művészeti lexikona. A Zádor Anna és Gcnthon István főszerkeszté­sével készölt, Lajtai Edit felelős szerkesztő és Putno­ky Piroska által összeállí­tott 680 oldalnyi segéd­ugyanakkor a színvonala®, népszerű formában történő ismeretterjesztés szempont­jainak is megfelelő, művé­szeti lexikon mielőbb napvi­lágot lásson. Ennek figye­lembevételével láthatóan nagyobb teret szenteltek századunk magyar művészei­nek és jellegzetes művö­kön yv többéves előkészítésé- szeti jelenségeinek tárgyalá­ben olyan elsőrangú mű­történészek ís közreműköd­tök, mint Dercsényi De­zső. Pogány ö. Gábor, Vég­vári Lajos és Ybl Ervin. A művészettörténet iránt érdeklődők száma tapasztal­hatóan ugrásszerűen megnö­vekedett a közelmúltban, ezért fokozott szükség volt arra, hogy egy mai, « hazai olvasóközönségnek szóló, szakszempontból is igényes, SZEGEDI MŰVÉSZEK VLASÍCS KAROLY — Rám esett a sons keze, ennyi ta egész — mondja csendesen és szűkszavúm a szegedi képzőművészek nesz­tora, * 83 esztendős VtosíOB Károly, amikor a 15 éves Szegedi Képzőművészeti Szakkör megalakítása és ve­zetése dolgában faggatom. Másoktól kell megtudnom, ho® nem „ennyi volt az egésaf", hánem — művész­társával, Tápai Antal szob­rászművésszel együtt —1950 júniusában. mindennemű anyagi támogatást nélkülöz­ve, szervesték meg a „teító­ét szobrásziskolát". Hathó­napos eredményes működés után aztán az akkori Nép­művelési Minisztérium ille­tékesei is felfigyeltek a pá­ratlan vállalkozásra. « hiva­talosan is elismerték az is­kolát. Akkoriban, tekintve, ho® «z iskolákban, üze­mekben még nem működött ilyen jellegű szakkör, száz­tízen voltak az iskola „tanu­lói". Miután az iskolákban, Üzemekben Is rendre meg­alakultak — az 1950-ben megindított iskolából kike­rült „káderek" segítségével —• a képzőművész szakkö­rök, évente minte® 45—50 tag iratkozik be ebbe a köz­ponti szakkörbe. Ezek közül gusztus 30-án Papp Gyula, városunk elnökhelyettese ün­nepélyesen átnyújtott. Az általa vezetett Iskolában nem csupán olyan, ma már elismert művészek kezdték szárnyukat bontogatni, mint húszan-huszonöten rendsze- Pintér József, Samu Kati, res. állandó látogatói a he- Dér István, Zombori László, tente négyszeri, délutáni és esti foglalkozásoknak. Vlasicg Károly és munka­társai a kezdet kezdete. 1950 nyara óta egész sor fiatal művészembert indítottak út­jára, s — ami legalább eny­nyire fontos — jó néhány, «®éb terUleten dolgozó em­berben munkáltak ki érzé­Mayer Gyula, hanem olyan friss „reménységei" ls a kép­zőművészetnek. mint az egé­szen fiatal László Anna, Ta® Emma, Fritz Mihály és Kalmár Márton —. ho® csak példaként említsünk pár nevet. Azoknak a két­kezi munkásoknak, diákok­nak. hivatalnokoknak pedig kenységet, hozzáértést a kép- se szeri, se száma, akik 15 zőművészett alkotásokkal kapcsolatosan: tizenőt esz­tendő óta több száz embert segítettek ahhoz, ho® mű­ízléssel rendelkezzék. E2t az áldozatos, hosszas nevelőmunkát Iparkodik ho­norálni az a miniszteri elis­merő oklevél is, melyet Vto­sics Károly bácsinak au­Csukctlcsen kétszáz napig Érdekes megfigyeléseket, tapasztalatokat szerzett az egyik leg falánkabb ragadozó Nemrégiben készí­tettem magamnak egy elektronikus bor­bélyt. Ügynevezett emiékező automatá­ról van szó. Ismere­tes, hogy az effajta gépeket meg lehet tanítani különböző bonyolult műveletek elvégzésére. Nos, én — megfelelő műsza­ki programozással — készülékemet borot­váláera és hajvágás­ra tanítottam meg, Működésének lé­nyegé az, hogy a fo­tel támlájához szi­lárdan rögzített tej — áltatom előzetesen meghatározott — fe­lületéről, fotocella scgílségóvel a masi­na háromdimenziós térképet raktároz el Jelfogóiban, majd e térkép alapján Igen rövid Idő alatt meg­borotválta az em­bert. illetve haját a megfelelő fazonra levágja. Az első kísérlet kitűnően sikerült. A hajvágás 13 másod­percig tartott, a bo­rotváiéi még rö­videbb idő alatt, s oly tökéletesen zaj­lott le. ho® nagyí­tóval sem lehetett egy szőrszálat felfe­dezni az arcomon. Másnap fegrtc! azonban egy kis baleset történi. Ró­bert mester — (gy neveztem él borbély­A grípttobMr is trníu l automatámat — négy másodperc a tolt megstuccolto ugyan a bajuszomat, de egy csipetnyit bevágott a jobb fülembe. • fod­bajuszomat és ion­zűrát vágott a fejem búbjára, így ment ez na­pokig. Jenőt osztá­lyon felöli elöze* kenységgel szolgálta ki a készülék, engem assze-víseza kasza­bolt. Pedig közben jraztő piszkos ^ffi^tSUtfott szétszed tam, kicsit megijedt. tcTn £p)tettem bele Mikor azonban kö­zöltem vele, hogy a tudomány Iránti őn­• Bosszankodva szed- zetlen szeretetét al­lém szét a készülé- kalmárként 20 fo­to mel vizsgáltam alkatrészt. Semmi hibát nem találtam. Arra a feltétele­zésre jutottam, hogy talán az én fej­formám — a meg­feszített szellemi munka következté­ben — annyit válto­zik egyik napról a másikra, hogy ez túl­nő az automata ön­korrekciós lehetősé­gein. Elhatároztam, et, a műszereim- rinttal megtetézem, íel gondosan meg- lelkesedése meg­mlnden újult. Leültettem a szék­be, rögzítettem a fe­jét és bekapcsoltam a készüléket, Róbert mester 10 másodperc alatt simára kopasz­totto Jenő meglehe­tősen göröngyös áb­rázatát és senol sem vágta meg. Ez nem Jelentett semmit, elsó alka­lommal engem sem bántott a gép. Mi­liő® egyidejűleg kl- után Jenő eltávo­próbálom a gépet zott, én ültem a he­egv másik fejen ls. Kapsza Jenő bará­tom a tudomány iránti önzetlen sze­retetből vállalta ezt az áldozatot. Mikor elóször meglátta a borotvákkal, ollók­kal felfegyverzett Róbert mestert, aki­re (vagy amire? ezt döntsék el a nyelvé­szek!)) pedig előző­leg egy bizalomger­lyére, A gép egy­kettőre megborotvált ugyan, de belevágott egy csipetnyit a bal fülembe. Másnap reggel az automata Jenőt há­egy centrifugális re­gulátort, hét ter­mfszfort, egy kapu­csengőt, két miniatűr radart. Semmi nem használt. Már idegekkel sem bírtam tovább, s e® reggelen elke­seredve meséltem el Jenőnek, hogy mit művel velem napon­ta ez a gép az ő tá­vozása utón. — Itt csődöt mond a tudo­mányi — fejeztem be reménytelenül. Jenő barátom cso­dálkozva nézett rám, megcsóválta a fejét, s intett, hogy kap­csoljam kl az auto­matát. Aztán felszó­lított, ho® nyúljak bele <t gépem bor fodrászköpenyének a zsebébe. Tele volt kétfo­rintosokkal! Róbert mester rom másodperc alatt rendszeresen kapott borotválta meg és be borravalót Kapsza Is kölnizte, Jóllehet, erre nem tg tanítot­tam. Utána nekem Róbert mester le­nyisszantotta a fél Jenőtől, é« — emlé­kező automata lé­vén —, Őt nem vág­ta meg! Kürti András halról, a kecses alakú, ízle­tes húsú csukáról Rimányi Jenő, a miskolci Herbáría Gyógynövényszaküzlet veze­tője, aki szabad idejében az ornitológia mellett hosszú évek óta foglalkozik a halak életével. Akváriumába 3—12 centiméter hosszúságú csu­kaivadékokat, s eledelül, zsákmányul czáther, hasonló keszegféléket telepített. Kü­lönleges nézőke beiktatásával több mint 200 napon át fi­®elté, les te a csukalvadékok viselkedését, zsákmány-szer­zési módját. A ragadozók ta­vasszal-nyáron rendszeresen napkeltétől délelőtt 10 óráig, délután négy órától nap­nyugtáig portyáznak, vadász­nak áldozatukra. A többi időt sarokba húzódva pihe­néssel, szinte mozdulatlanul töltötték. A megfigyelés má­sik érdekessége, ho® kisze­melt zsákmányukat rendkí­vüli türelemmel, óvatosság­gal közelítik meg. Miként az akvárium falára illesztett milliméter papírról ellen­őrizte, a csukalvadékok ne­gyed óra alatt mindössze egy centimétert haladtak csupán zsákmányuk Irányába, s amikor a testhosszúk más­félszeres távolságáig megkö­zelítették zsákmányukat, ek­kor szinte alig érzékelhető gyorsasággal csaptak le rá­juk, ragadták meg azokat. A portyázás még í® ls általá­ban csak félsikerrel Jár, ami főként annak tulajdonítható, ho® a csuka a hozzá hasonló esztendő alatt Itt formálód­tak — életreszólósm — a képzőművészet rajongóivá, a műértő és műpártoló közön­ség töragárdájává. A 83 esztendős, kitüntetett mester na® Idők tanúja: Tornyal Jánost, Károlyi La­jost, Heller Ödönt, a dél­alföldi művészet na®Jalt közvetlen közelről ismerte. . Számtalan jóízű történetet is elraktározott magában nagynevű kollégáival kap­csolatosan. Ám u®anolyan jól Ismeri a mai, fiatal mű­vészeket ls, s élettapasztala­tával, bölos humorával, ki­váló szakmai tudásával min­dig kész segítségükre lenni. Maga is mindmáig szorgos­kezű alkotó; a tésztakészítő, teknőt tartó, szikár paraszt­asszonyról készített portréja, a Tisza-parton mélázgató na®bőgős, a kís®erm«ket babusgató munkásemberek — a piac utáni hangulatot rögzítő, finom líraiságú, ám az „adott világ varázsaitól" áthatott alkotása — mind­mind az e®szerű, városszéli emberek iránti mély vonza­lomról tanúskodik, a dolgo­zó ember szeretetére ösztö­nöz — az Igaz piktúra va­rázslatos áhítatával. Szívből kívánunk a lélek­ben fiatalnak maradt, idős, kitüntetett mesternek to­vábbra is sugaras jó kedélyt, munkás éveket. Dér Endre sára. Tekintettel arra, ho® készülőben van a hatalmas terjedelmű Magyar Képző­művészeti Lexikon, melyet a Művészettörténeti Doku­mentációs Központ ad ki — ahszolút teljességre nem törekedhettek e mű szer­kesztői és szerzői, azonban az élő magyar alkotók kö­zül a Kossuth- és Munká­csy-díjasokat, s a gyűjte­ményes kiállítással szerepel­teket szinte hiánytalanul meglelhetjük a finom mű­nyomópapírra nyomott, s számtalan műmellékletet tartalmazó kötetben. Né® kötetre tervezte a világ művészete történetét az őskortól napjainkig is­mertető művet, melynek kivétele® érdekessége, ho® elsőként tárgyalja a régi magyar mesterek tevékeny­ségét is. Tán nem kevere­dünk a provincializmus gya­nújába, ha örömmel állapít­juk meg azt ls, ho® élő szegedi alkotóinkról is elemző sorokat lelhetünk a könyv lapjain. Immár világ­hírűvé emelkedett, iskoláit Szegeden végző, grafikusmű­vósz-atyánkfláról, az 1938-tól Londonban élő Buday Györgyről például Ilyen el­ismerően ír a lexikon: „1930-tól jelentek meg drá­mai erejű fametszet-Illuszt­rációi (Arany balladái. Szé­kely népballadák stb.); 19"6­ban a Zichy Mihály grafi­kai díjat kapta." U®anllyen szívesen olvas­tunk volna néhány sort pél­dául a Szegedi Tanárképző Főiskola nemrég elhunyt művésztanáráról, Buday La­josról is, akinek ugyancsak volt ®űjteményes kiállítróa. s épp Szegeden. Feltűnő az Is, ho® igen csínján alkal­maz a lexikon — az egyes művekhez vagy művészek­hez kapcsolódóan — kritikai észrevételeket. Természete­sen, egy lexikontól részletes műelemzések sorát számon­kérni — badarság lenne,.: Azonban azt is végleges je­lenségként kell elkönyvel­nünk, ho® bíráló megjegy­zést szinte az egész, hatal­mas kötetben nem lelhe­tünk. A lexikon nevelő, nép­művelő hivatásának sokkal inkább eleget tett volna, ha például a világviszonylatban is jelentős, kétségtelenül óriási festőegyéniségként számontartandó Csontváry Kosztka Tivadar művészeté­nek korlátaira is rámuta­tott volna röviden, a mű­vész munkásságának egyéb­ként avatott tollú ismertető­je. Néhány kétségtelenül szembeötlő hiányossága el­lenére, a Művészeti Lexikon — hézagpótló, Igényes vál­lalkozás, s remélhetően je­lentékenyen hozzá fog járul­ni a képzőművészeti közízlés fejlesztéséhez. D. E. Nem várhat a Római körúti ház javítása Csaknem két éve, hogy a óv május 28-án kérték az In­szogedl I. kerületi tanács vb gatlankezelő Vállalatot, ho® ' építési- és közlekedési cso- a szükséges javítási munká­porlja életveszélyesnek nyíl- latokat végezze el, addig is vánította a Római körút 20. amíg majd le nem bontják. szám alatti épületet. Ezzel együtt kötelezte az Ingatlan­kezelő Vállalatot, hogy 30 napon belül tegye lakhatóvá az épületet. Az IKV dolgozói azután néhány helyen aládúcolták az épület omladozó rószelt, s ezzel lényegében befejezett­nek tekintették a munkát. Nem sokkal a Javítás után azonban a lakók újra pa­naszt (ettek az I. kerületi ta­nács építési- és közlekedési csoportjánál. Itt indokoltnak méretű halra i« ráveti magát ítélték a lakók kérését, és ez Sajnálatos és egyben tűr­hetetlen, hogy az IKV mind a mai napig nem kezdett a javításhoz. Ez pedig sürgős, mert néhány nappal koráb­ban az épület egyik lakásá­ban P. B.-éknél körülbelül két méter szélességben leom­lott a mennyezet vakolata. A lakásban uralkodó állapot jelenleg is veszélyes. Végre tenni kell! Vajon kl vállalja az esetleges szerencsétlen­ségért a felelősséget? L. E. Oit-mAGYARORSZA6 Kedd, 1965. augusztus 3L

Next

/
Thumbnails
Contents