Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

Irányelvek a tsz-ek tervkészítéséhez A mezőgazdasági értesítő augusztus 18-i száma közli a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszternek — az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a SZÖVOSZ elnöke egyetértésével kiadott — együttes utasítását a termelőszövetkezetek 1966. évi tervkészítéséről. Az utasítás irányelveket tartalmaz a termelőszövetkezetek éves terveknek kialakításához, az éves termelési és felvásárlási előirányzatok területi elhelyezéséhez, valamint a termelést szolgáló anyagi-műszaki eszközök üzemek közötti elosztáshoz. Rendelkezik a termeltető és felvásárló vállalatok szerződtetési feladatairól. Megszabja a megyei és járási tanácsi szervek teendőit az 1966. évi tervek előkészítésével kapcsolatban. A<z őti/a&á tifd Emberségből jeles Az eset a napokban történt a rókusi templom közelében. Az utca a szokottnál forgalmasabb volt, főleg sok személygépkocsi haladt a Széchenyi tér irányába. A templommal ellentét® úttest szélén egy középkorú vak ember álldogált, fehér botját időnként felemelve, nyílván azért, hogy szerencsétlen helyzetére felhívja a járókelők figyelmét. Láthatóan át akart menni az utca másik oldalára, de 3 nagy gépkocsi forgalom miatt egyedül nem mert elindulni. Az egyik gépkocsi ekkor lassítani kezdett. A fékezésre mindenki felfigyelt, s az RA—19—40 forgalmi rendszámú szolgálati gépkocsiból egy rendőrőrmester szállt ki, átment az úttest másik oldalán álló vak emberhez, azt udvariasan kar ronfogata és átvezette a forgalmas úttesten. Amikor a vak ember már biztonságban volt, ismét a járdán, a rendőr még egyszer utánnanézett, rendben van-e minden. Majd tovább indult a gépkocsival szolgálatot telj®íteni. Akik ezt látták járókelők, összesúgtak, s az emberek ajkáról a megelégedés hallattszott. Jó®ő érzés volt látni, hogy a rendőr mennyire megbecsüli másik embertársát, segít neki szorult helyzetében. Ez a rendőr elvtárs tehát emberségből jelesre vizsgázott. Jó lenne, ha példáját sokan követnék! Lengyel József Új lehetőségeket kínál a szövetkezeti szolgáltató ház Mutatós sárga épület a helyiségeket egy kis belső — Különböző problémák Szilléri sugárúton az új szö- folyosóról közelíthetik, meg. miatt késésben vagyunk, de vetkezeti szolgáltató ház. Erről a folyosóról nyitók be egy héten belül mi is felVan mire csinosnak lennie: az órásműhelybe. Fekete húzzuk a redőnyt — ígéri a közel 1 millió forintos költ- fiatalember egyen®edik fel, szabó szövetkezet elnöke, séggel épült a szövetkezeti lev®zi szeméről a nagyítót. Francia Lászlóné, mikor kérhálózat fejlesztésének kere- Nógrádi István segédhez désemmel felkeresem. — eddig mindössze kilencen Egyelőre férfiszabó rrtlinkáKözgazdasági kísérletek FELVETŐDÖTT a gond® lat: Miért ne lehetne kísérletezni a közgazdaságtudományban ls? Miért ne próbálnánk ki „laboratóriumi" méretekben azokat az elgondolásokat, módszereket, amelyeket az elméleti szakemberek kidolgoztak. Hátha így kev®ebb kockázattal járna egy-egy új gazdálkodási módszer bevezetése. Hátha „lemérhetnénk" azokat a hatásokat, következményeket, amelyeket egy új ár-, vagy prémiumrendszer kivált. A közgazdasági tudományok művelőinek nincs egységes álláspontjuk erről, de hanem devizaforintban mének, a", viszont ®ak abban az esi ben, ha a termék elhagyta az országot. Vagyis az ipar akkor is teljesíti exportfeladatát, ha az általa gyártott termék — esetleg — raktáron marad. A PROBLÉMÁK áthidalása céijaoói eDoen az évben — kísérleti jelleggel — néhány új ösztönzési rendszert vezettek be. Tizenkilenc iparvállalatnál az export terv teljesítésének alapjául a külkereskedelmi vállalatnak történő átadás helyett a tényleges külföldi értékesítést szabták meg;atel— a költségszint csökkentésen és a kedvezőbb export eladási árakon felül — azáltal is növelheti többleteredménvét, ha termelési feladatait viszonylag kev®ebb lekötött (álló és forgó) ®zközzel oldja meg. A Medicor Művekben a minisztériumtól kapott tervmutatók számát is csökkentették, illetve több évre előre meghatározták egy sor feladatot és kiterjesztették a vállalat önálló export-import jogát. További figyelemreméltó kísérleteket folytatnak négy könnyűipari és a velük partjesítést nem folyó forintban, ner külkereskedelmi válla abban megegyeznek a vélemények: a közgazdász a gazdasági életet nem zárhatja laboratóriumba, a gazdasági jelenségeknek éppen az a tulajdonságuk, hogy csak a legritkább ®etben úgynevezett „tiszta" esetek. A gazeasági jelenségekre általában nagy befolyást gyakorol az emberi akarat, az emberi elhatározás, a pszinológiai tényezők is (pl. a vásárlók vásárlási hajlandósága, vásárlási kedve stb.). De a gazdasági életre, a természeti tényezők is hatnak (pl. a mezőgazdaságban) és ezt rik; ha az exporttermelés és szállítás az előző évhez viszonyítva emelkedik, akkor a vállalat — és a gyáregységvezetők a túlteljesítés arányában juttatásban részesülnek. Ez a kísérleti módszer tehát az ipari és külkereskedelmi vállalatok exporttelj®ítésének mérését hozza egymáshoz közelebb és így megveti a közös anyagi érdekeltség alapját is. A kísérletek másik csoportjába azok a gépipari vállalatok tartoznak, melyeket nemcsak a devizaforintban előirányzott exportterv mennyiségi telj®ítésére és lében. A műhelyekben július 19-én kezdődött a munka. „Ma is új vendéggel kezdtem" Az eltelt hónap tapasztalatairól kérdezem Tóth Ambiiisnét a női fodrászaton. Éppen újságot olvasott, egymaga üldögélt a tükrök, búrák társaságában. Ilyenkor ugyanis nem nagy a forgalom, sőt az igazat megvallva egyelőre más> jöttek órát, javíttatni július 19-e óta. Két hatalmas üvegszekrény éli pedig a helyiségben, üres polcok várják a javítandó kronométereket — hiába. — Valahogy észre kellene vétetni magunkat az itt lakókkal — fejtegeti a fiatal órás. — Ez sajnos mindezideig nem sikerült. Talán feltűnőbbé kellene tenni az üzletet, hogy a figyelmet jobban felhívjuk létezésünk kor sem. Ezek még az új- re. Nem tudom mi a megoldonság problémái. Tény azonban, hogy a környék lakói jól®ően vették tudomásul, hogy itt helyben is ugyanúgy megrendelhető a hideg-meleg dauer, a hajf®tés meg a többi fodrászművelet, mint bent a központban. — Napról napra jönnek az új vendégek — mondja a fodrásznő. Vannak már „kiadósabb" napjaink is, a péntek szombat általában olyan ..erős", hogy kartársnőmmel, Fekete Lászlónéval egész nap megállás nélkül dolg® zunk. — Barátságos, kedv® és közvetlen emberek laknak erre — folytatja aztán —. Egy héttel a kezdés után már rámköszöntek, üdvözöltek az utcán. Tóth Ambrusnénak nagy gyakorlata van a szakmában, ahogy mondja: „sok fejet megcsinált már", s valószínű, hogy azok a szíves üdvözlések nemcsak a kedv® modorú asszonynak, hanem a serénykezű, ügyes fodrász jó munkájának is szóltak. Jzlés és igény A férfi fodrászaion fiatal segéd szorgoskodik: Pördi Peter. A hajvágás pillanatnyi szünetében váltunk néhány szót az eltelt hónapról. A nemrég szabadult ifjú fodrász egyelőre elégedetlen a forgalommal, köznapokon még kevesen keresik őket, rsak a hét végén népesedik be a szép. modern helyiség. A két részleg berendezése ugyanis külön dicséretet érdemel. Ízlés és igény jellemzi a színválasztást, a berendezést és elrendezést egyaránt. S ami még egyetlen fodrászatban sincs Szegeden: külön öltözőt és fürdőt is kaptak a dolgozók. Ezeket a dás, minden esetre igyek szem jól dolgozni, hogy ea idevonzza az embereket: de hát ehhez is több kellene. kat vállalnak majd dolgozóink, de számítunk rá, hogy a környékbeliek női szabó részleget is szívesen látnának a szolgáltató házban. Ha erre igény mutatkozik, ilyet is létesítünk. A fodrászok a megmondhatói, hányan érdeklődtek már a szerelőműhely „indulási ideje" iránt. A Kisipar® sok Csongrád megyei Szövetsége azt a tájékoztatást adta, hogy már csak szeptember közepéig kell várni a szerelők érkezésére. S akkor teljes üzemmel dolgozik munka majd a szövetkezeti szolgáltató ház. A szabók és szeretők ígérete Az ajtón zárt redőny, a következő helyiségben nem lehet bejutni. Ez volna a szabó ktsz részlegének munKár, hogy a műhelyek még most, egy hónap után sem elléggé ismertek, látogatottak; várni kell, hogy a városrész lakói felfedezzék a közelükbe jött új lehetőségeket, s kahelye. Vajon miért dolgozik? nem éljenek azokkal. S. M. a hatást igen körülmény® túlteljesítésére ösztönöznek, előre „kalkulálni". Mindezek hanem arra is, hogy a megellenére bizonyos gazdasági határozott devizaforint értéfolyamatokat lehet „labora- kű terméket minél kedvetóriumban" előállítani. zőbb folyó forint ráfordításGazdaságirányítási rend- állítsák elő. t«y nem törölünk napirenden levő fej- ^ 5rmékV«t banteaz éróeklődtlto^ét a t^ZSS!^ helyezte a közgazdasági lfí- ben' ™lyekkel legkönnyebsérieteket Célszerűnek lál ben teljesítheti a mennyiségi előirányzatokat, függetleszik az új gazdálkodási módtermelő, vagy érték®ítő egységnél kipróbálni, éppen a várható hatások, következmények megfigyelése céljából. Mint ismeret®, jelenlegi gazdálkodási módszereink fő fogyatékossága, hogy a termelőt bizonyos mértékig elválasztja a felhasználótól, a piactól, a termelő érdektelen a szükségletek rugalmas és hatékony kielégítésében. Ez a kedvezőtlen körülmény elsősorban a külkereskedelemben okoz nehézségeket. Konkrétebben: az ipar már akkor teljesíti exporttervét, amikor a megrendelt árut átadja a külkereskedelemEbből a meggondolásból például az Egyesült Izzóban a kivitelre kerülő termelés gazdaságosságát veszik számba prémiumfeltételként, vagyis azt, hogy a devizaforintban mért árbevétel és az önköltség egymáshoz viszonyított aránya a bázis időszakhoz mérten hogyan alakul. E mellett a belföldi érték®ítés többleteredményét is figyelembe veszik. Az ilyen módon számított többleteredményből egyelőre mintegy 100 vezető és középszintű vezető kaphat jutalmat, de ezek a dolgozók rendes nyereségrészesedésben nem részesíthetők. latoknál. A kísérlet lényege: érdekeltséget teremteni a devizahozam növelésében. Az ösztönzés alapja ezeknél a vállalatoknál a ténylegesen teljesített tőkés export árbevétele és a teljes anyagfelhasználás devizában kifejezett értéke közötti arány javítása. A kísérleteket — mint említettük — az idén kezdték. Ezért korai lenne még végleg® ítéletet mondani egyikről vagy a másikról. A vezetők is most „tanulnak bele" az új rendszerbe, megalapozott értékelés legfeljebb 1—2 éves munka alapján készülhet. Egy fél esztendő legfeljebb arról győzött meg, hogy az érdekeltségi rendszerben is alkalmazkodni kell az iparági, termelési sajátosságokhoz; továbbá: ami beválik az egyik vagy másik iparágban, nem bizony®, hogy ugyanolyan hatékony l®z a harmadikban, vagy a negyedikben. Ezért a kísérletezés időszaka jó alkalmat nyújt a „finomításokra", az iparágak arculatának megfelelő érdekeltség kidolgozására. ÉS VÉGÜL: ezek a kfsér>letek — mindegyik a maga módján — magukon viselik a vállalatok egyedi jellegét, sajátossagait. Ezek vállalati kísérletek és ezért nem alkalmazhatók, nem ültethetők át mechanikusan népgazdasági méretekre. Pontosan tehát nem is mérhető le az új érdekeltségi rendszerek valóság® hatása. Nem tudhatjuk, milyen hatékonyak lehetnek új árrendszer, új szállítási szerződés® rendszer stb. keretei között. Mindenesetre a kísérletek jó előSzáraz gabona - ízletes kenyér Sík ártartalom, fajsúly ... hivatalosan ezek mutatják, hogy milyen a gabonatermés minősége. A minőség azonban nemcsak a talajtól és az időjárástól függ, hanem a gazdától is. Ahol késik a betakarítás — márpedig az állami gazdaságok és tsz-ek jelentős százalékában, ha nem is a saját hibájukból, de megkéstek ezzel a munkával — ott nagy a veszélye a csírásodásnak. s a gabona befülledésének. Még nincs késő. Meg 1® het akadályozni ezt a folya matot, hiszen a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többségében szállítószalagokkal, csőrendszerű gabonafúvó berendezésekkel szerelték fel a kombájnszé,-űkete Ezek a gépek — különösen, ha a napsütéses időjárás is segít — igen jó szolgálatot tesznek. Köztudomású, hogy egyszeri rostálással, illetve átszeléssel két-három százaléknyi nedvesség párolog el a frissen csépelt, illetve kombájnolt legfeljebb takarmányozásra gabonából. Ahol 20 százalék lehet felhasználni. felett van a gabona nedvességtartalma, ott kétszer-háromszor is meg kell ismételni ezt a munkát a szállítószalaggal, illetve a fúvóberendezéssel. Eredményesebb és gyorsabb a szárítás, ha a termelőszövetkezetek a hideglevegős, ventillátoros szénaszárító berendezéseket is a gabonaszárítás szolgálatába forduljon, Ízíet® és jó leállítják. A ventillátor a sza- . . . , rító rácsozatára hézagmente- gyen a mindennapi kenyer, sen felrakott gabonászsákok nemcsak az időjáráson, hatartalmát 6—8 óra alatt rak- nem a kombájnszérűn és a magtárak dolgozóin is múlik. Senki sem szereti a ragacsos kenyeret. A fogyasztó — ha rossz a kenyér — a péket hibáztatja, a pék pedig a molnárt szidja. És mit csinál a molnár? A gazdát emlegeti, aki csírás gabonát vitt a malomba. Az, hogy ilyen eset elő ne iskolának is bizonyulnak: ÉRDEKES kísérletet foly- fejlesztik, alakítják a gazdatatnak a Medicor Művek- ®ági. vezetőkszemlélotét, ben. Itt az állammal szem- gondolkodásmódját, abban az beni alapkötelezettséget a uá"yba b^nak' h.°®' a a bázisidőszak vállalati ered- ftök v.a!6ba,n • » ,?azd? ménye és a lekötött összes gondosságával mérlegeljenek eszközök százalékában hatá- es oontsenex. rozták meg. Így a vállalat DR. VARGA GYÖRGY í j analizátor társzárazra szárítja De mit kezdjenek gaboná jukkái azok a kis termelőszövetkezetek nincsenek a termés szárítáA gabona ilyenkor még nem bírja el tartósan a zsákos amelyeknek Uralást. A zsákban egyik hétről a masikra dohos szagot kap a búza, de a rozs sára alkalmas gépeik? Ha és az árpa is. Arra meg kü másként nem megy, rosta- lönösen vigyázni kell, hogy lássál, de ha van rá lehető- a gyommag, nedves szalmaség, használaton kívüli csép- csonk és levélrész ne malőgép szelelőberendezésével radjon a raktárba kerülő szárítsák legalább 15 száza- gabonában. Ezek az idegen lékos nedvesség tartalomig a anyagok különösen hajlamosak a nedvesség tartására és erősen növelik a dohosodás Ötvenkét víkendházKpus ötvenkét műanyagtasakban ugyanannyi víkendháztfpus 'ervet mutatták be a sn'- kér» vőinek szerdán d '• az áM Típustervező Intézel székházában A romantikus nevet viselő — Borostyán. Levendula. Gyopár. lídan megépíthető víkendház komplett tervdokumentációiét. tehát a kivitelezési a részletterveket, az épi töanyag-szükségletet. az alaprajzot, a metszetek és homlokzatok rajzát, az összes Tátika stb. nevű — tasakok szükséges nyomtatványokat 1 egy-egy korszerű, szép, sz® tartalmazzák. gabonát Különösen kényes a nedvességre a vetőmag. Éppen ezért a vetőmagnak szánt táblák aratását, cséplését és szártíását még a kereskedelmi árunál is nagyob gondossággal szervezzék meg és végezzék a mezőgazdasági üzemek. Jó tudni, hogy az a mag. amelvik 1 nedvesség hatására akár kalászban, akár csépelt állapotában, garmadában felpuffad, nem alkalmas vető> magnak. Az ilyen gabonát veszélyét. A műanyagtakaró csak átmenetileg hasznos ... Alatta gyorsan befülled a gabona, mert nem tud lélegzeni. Legyünk résen és egyetlen zsáknyi gabonát se engedjünk befülledni, megdohosodni. Ahol a termés nedvességtartalmának további ellenőrzésével és rendszeres szellőztetéssel óvják a termést a nyirkosságtól, ott nem kell félni: jó gabonából ízletes kenyér vagy csíraképes jó vetőmag lesz. D. J, A Nemzetközi Agykutatási mok alakjában kiinduló JeSzervezet (IBRO) budapesti lek tárolására, átlagolására szemináriumán szerdán dél- és különböző más számítáelőtt a Budapesti Orvostu- sok elvégzésére, dományi Egyetem élettani Délután az Országos Reuintézetében Ádám György ma és Fürdőügyi Intézet docens és munkatársai állat- klubjában Kelemen Károly, kísérleteken, a gyakorlatban a Budapesti Orvostudomámutatták be a Központi Fi- nyi Egyetem gyógyszertani zikai Kutató Intézetben ké- intézetének adjunktusa olyan szült 256 csatornás ampli- készüléket mutatott be, tudo analizátort. Ez a ké- amellyel az agy elektromos szülék speciálisan alkalmas hullámait magnetofonszalagaz agyból elektromos hullá- ra lehet rögzíteni. GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA MENTESÍTÖKOCS1KAT KÜLDENEK Nemrég kérték a petőfitelepi emberek, főként az anyák, hogy telepi óvodánál levő megállót állítsák viszsza. A 10-es AKÖV vezetői arra hivatkoztak akkor, hogy a pótkocsit nem bírja a rámpán felhúzni a busz. Azóta sem láttuk a pótkocsit, sőt néha igen kicsi távolsági buszt küldenek ide, amin csak nyomorogni 1® het. Az lenne a kérésünk* legalább csúcsforgalmi időben és ünnepnapokon küldjenek pótkocsis autóbuszt, mivel gyakran előfordul, hogy a zsúfoltság miatt a busz meg sem állt, és sok embernek gyalog kellett b® menni a városba — írta hozzánk küldött levelében Cs. J-né olvasónk. # A panasz ügyében felkerestük a 10-es Autóközlekedési Vállalat menetrendirányító csoportvezetőjét, Csonka Ferencet. Kérdésünkre a következő vá'aszt kaptuk• — A pótkocsis autóbuszt a nyári idöszu ban eppeu a petőfitelepi dolgozók érdekében nem közlekedtetjük. Ilyenkor ugyanis igen sokan járnak kerékpárral, motorkerékpárral. A pótkocsit az őszi-téli csúcsforgalomra akarjuk ismét beállítani erre a vonalra. Addig is a panaszt orvosolva több mentesítő kocsit küldünk Petöfitelepre. Csütörtök, 1965. augusztus 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5