Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

r egyezményt, amelyet 1900­ían Brüsszelben, 1911-b;n Washingtonban, 1925-ben Hágában, majd legutóbb 1934-ben Londonban felül­vizsgáltak. A Magyar Nép­köztársaság az egyezmény a technikai mára. Ez a tagság azonban nem azt jelenti, hogy elegendő a találmányt a tagországok egyikében bejelenteni, és ez automatikusan minden or­szágban valamiféle egyete­mesen kötelező védettséget biztosít. Nincs nemzetközi Szellemi kinesek védelme 175 éves a modern-világ első szabadalmi törvénye Százhetvenöt évvel ezelőtt, hárnak malmok és egyéb zetközi szabályozása. A ve­az Amerikai Egyesült Alla- g£pek készítésére. ".etö ipari natalmak több­mokban meghozták a mo- s;.ori kísérletezés után végre dern világ első szabadalmi Az első szabadalmi tör- 1033 március 20-én aláírtak­törvényét, amely a szellemi vény pedig a középkor híres az ipari találmányok védel­termék védelmére bevezette városállamában a Velen- mérői rendelkező „uniós'' a hivatalból történő újdon- „ . . „. . ., ságvizsgálat rendszerét; és cel Köztarsaságban - szü­ezt minden bejelentett ta- letett 1474-ben. Ez a tör­lálmányra kiterjesztette. A vény 3 kor emberének kapitalista nagyipar szüle- is tanulságos, mert a mo­tésének szinte első percei- dern szabadalmi törvények­ben megalkotott szabadalmi- r™ . tóTl köztársaság az egyezmény érdekvédelmi rendszer a tra- mlndenutt megtalálható londoni szövegéhez csatlako­glkus véget ért. haladó gon- 32 32 eSységes álláspont, me- zott (1962-ben). és így tagja dolkodású amerikai elnök— 'vet 3 velencei dekrétum a az ipari alkotások és szelle­Abrahám Lincoln — szerint törvény bevezető tndokiásá- mi termékek nemzetközi vé­k,a zseni lángjához az érdek ban így fejezett ki: És, delmére alakult, és a svájci olaját adta". ( has added ha gondoskodnánk arról, kormány felügyelete alatt fire T^JTZSÁ v£ h°gy más akik működő nemzetköz szerve­lágosan látta, hogy a felta- 32 italuk (mármint a fel- zetnek, a BIRPI-nek és tag lóló emberi elme az „érdek által) feltalált mű- szövetségeinek, olaja" nélkül hamar kial- veket é® berendezéseket ne szik és elvész a társadalom, vitelezhessék kl és ezáltal a - ——n haladás azá- szerzökt61 ^ elismerést ne vonhassák el, akkor még Találmány és műszaki többen fogják élesíteni el­Jejlödés méjüket, hogy olyan dolgo­kat találjanak fel. éllítsa­A műszaki fejlődés min- nak elő, amelyek nem cse­den korban szorosan össze- kély mértékben szolgáljak ^".''T '7'!,"^' függött a feltalálói tevé- államunk javát és hasznát". . ^ -,„„,1 • ,, tóii uó,-, szágban. ahol a talalmanyt kenyseggel. A gondolkodó A dekrétUm megtiltotta, értékesíteni akarják, aztkü­hogy a Velencei Köztársa- iön be kell jelenteni mert ság területén (a területi elv e területi elv értelmében vé­itt jelentkezett először) 10 dettséget minden ország „n„„„ . esztendőn belül a szerző erv- CSak külön adhat Jogi anyag — rejtelmeit A fel- g€d(Hye nélkül bárki más iKénnvel csunán ott lehet ismert törvénysrerűségek és ugyanolyan ;llaku. vagy ah_ ggj £jel££ azok műszaki hasznosítása, hoz hasonló másik berende- ellenére mások is a talál mindenkor a fejlődés, a tech- ^ készítsen. Ha ennek el- mányhoz hasonló" terméket lenére mégis akadt „olyan próbálnak gyártani, vagy ér­személy". azt 100 dukátra tőkésíteni. Az „unió'"-hoz ...... . büntették (ezt a pénzt a fel- nem tartozó államok mind­kuionva- találó kapta), és még beren- addig alkalmazhatják a fe­dezését 1® megsemmisítették, iáimányt (de sajátjukat sem A szerzőség védelme védi 3 nemzetközi jog), míg annak értékesítését külföl­V A technika fejlődésével dön meg nem kísérlik. Az let, vagy a tömegvonzás - együtt jelentkezett a felta- értékesítés során a „kontár­nem szabadalmazható mert láló érdekeit védő törvény, ^t az „uniós" országok te­a szabadalom és a találmány A gondolat szabadsága egy- rtletén kártérítés nélkül el­alapvető követelménye, hogy b(,n n híuiznos g„ndoiat vé- kobozzák megvalósítható, az ember delmét ls jelenti". Eme elv ^ számára gazdaságilag hasz- alapján születik a forrada- .. noritható Wven 1 lom második évében afran- A világmeretu versenyben itgyen.) cja szabadaIml tőrvény — naponta születnek új, a meg­Egyes találmányok a tech- 1791-ben, amelyre az 1620-as lévőnél jobb műszaki meg­nikában valóságos forradal- osztrák és ennek alapján az oldások_ Társadalmunk mat indítottak el. Hadd env 18^-es ^l^srému helytar- ^^ fej]5dós(,nek bi_ litsunk csak egy puaat. A ben a magynr szabadalmi zonyltéka egyrészről az a modern vegyipar klfejlődé- IS épült. Hosszú közjogi tény, hogy százezrekre se négy nagy fejlődési sza- vita után «t a rendelrtetaz megy azoknak a száma, akik kaszr, bontható, és mind- JJJ- £«gr ^ennapl munkájuk köz­egyik szakasz egy-egy ta- 1Be,.cfl Országbírói Érte- ben szüntelenül keresik az lálmányra épült. (1820: a kezlet kimondta: „... az ész üj és jobb megoldások le­világítógáz, 1880: a kátrány szüleményei 1® oly tulajdont h tyw, u ^^ alaDŰ színezékek 19"0- az képeznek, amely a törvény hetőségeil, másrészről pedig "'"ezékok. az nlplma i]aU áH„ Végül a a,. egyre fokozódó anyagi és 8 ma is még érvényben levő erkölcsi megbecsülés, amely ember már társas együttélé­sének kialakulása óta nyug­talanul kutatja a természet — a környező világ, az nika alapjai voltak. (Meg kell jegyezni: a szabadalmi jog az első pillanattól kezd­ve határozottan lasztotta a felfedezést a fel­találástól. Bármilyen nagy jelentőségű a felfedezés — például a relativitás elmé­ammónia szintézis, és az ( a társadalom elismeréseként negyedszázados petrokémial t^álmányi szabadalmakról _ eljárások, a műanyagok fel- szóló törvény 1895-ben szü- . i"!'*-.!""^/" találása.) A néev alantalál- letett. (XXXVII. sz. tv.) őszükre jut Éppen ezert ne­künk is egyre jobban kell Nemzetközi oltalom találása.) A négy alaptalál mány nyomán nemcsak a meglevő ipar fejlődött, ha­nem teljesen új iparágai; is születtek. Az ipart fejlődéssel, a piac kiterjedésével szükségessé ismernünk azokat a módo­kat amelyek segítségével szellemi értékeinket meg­A királyi kiváltságlevéltől a szabadalmi törvényig Az újat, a műszakilag ér­tékesebbet, és annak alkotó­ját Jogilag ls védeni kell, mert minden új eljárás, ta­lálmány a többivel szemben annak a közösségnek, or­szágnak jelent előnyt amely­hez az új érték alkotója, a feltaláló is tartozik. Már a középkor vége felé. a fej­lettebb kereskedő és iparo­sodó országok törvényhozói rájöttek arra. hogy a mes­terek kezdeményező tevé­kenységét visszaveti, a fej­lődést gátolja, ha fáradságos munkájuk gyümölcsét más — arra illetéktelen — sze­mély ls élvezheti. Az űj cik­ket alkotókat úgv Igyekez­tek tehát megvédeni, hogy a feltalálók talólmánvuk ki­zárólagos hasznosítására a királytól privilégiumot kap­tak. amely mindenki mást eltiltott a nem saját talál­mány hasznosításától. Jelen­legi ismereteink szerint ki­váltságlevelet először 1467­ber. Bern városa adott egy papírkészítés! eljárás felfe­dezőjének. Az első magyar vonatkozású privilégium 1711. szeptember 4-én kelt, és „Eleonóra Magdolna, Ma­gyarország királynéja és ré­gense" adta Vogemont Lot­vált az iparilag hasznosít- védhetjük, ható szellemi tulajdon nem. Szamos Rudolf Veszélyes játékok A targonca kifordul a műhelyajtón. Kifordul? Ki­és a tetején egy kislány. A targoncás pedig — a bala­toni úton vágtató Opel-tu­A szó talán különösen toba „hősi" magamutogatás hangzik. Hiszen minden bal- sért egészséget vagy életet robban, kiszökken. Rajta né- eset felesleges! De a más kockáztat. Azt sem indo­hány mázsás gépalkatrészek típushoz tartozóknak meg- kolja semmi, hogy egy mű­vannak a maguk sajátos in- helyben azok a fiatalok le­dokaik. Bányában a kő- gyenek a hangadók, akikfe­zetviszonyok vagy a gáz, lelőtlenül vakmerősködnele, lajdonos büszkeségével — elektromos árammal dolgo- Persze, ez már a közhangu­remegtetl a bekötött fejű zó üzemrészekben a szigete- lat irányítóin: gazdasági és szőkeség szívét. A zsúfolt lés hibái, országutakon fék- politikai vezetőkön. nem gyárudvaron, ahol tucatnyi hibák és más körülmények utolsósorban az ifjúsági ember ugrik félre. Ha félre gyakran okoznak balesetet a szervezeten is múlik. Re­tud ugrani. Bent — műhe- „játékosok" könnyelműsége ceptet adni persze nem le­lyekben, gépek közt — ug- nélkül is. het. És szomorú dolog, ahol rik az alkatrész, a 6ubler, Ez a játék — mondjuk kl már a saját kárukon ta­ugrik minden, ami hegyes, — nem babra megy, hanem nuló fiatalok kezdik komo­veszélyes, sebet okozhat. egy vagy több ember éle- Iyabban venni az acél, az Sohasem felejtem el azt a tére. Néha csal; a „játékost" áram, a gyorsan gördülő döbbenetet, amely akkor veszélyezteti, olykor múso- targonca veszedelmeit, vett erőt rajtam, amikor kat is. De tűrhetjük-e ezt a „Imponál" a vakmerőség, néhány éve egy nagy épít- veszélyt a nagyüzemek vi- a „hecc"? Talán. Egy ideig, kezés beton-keretállásainak szonyai közt, ahol a gépesí- De mennyivel több tekin­teteién három-négy fiatal tés, a technika egyre nö- télyt ébreszthet a jó ügy­munkás 3 légtornászok biz- vekvő szerepet kap — de ben és jó ügyéit alkalma­tonságával játszott, ugrált— egyben lehetőséget is a ve- zott bátorság! Hiszen ott, sőt, az egyik aludt is. Vagy szély fokozására? És tűr- ahol a játék nem játék, ha­25 méter magasban, biztosi- hetjük-e ezt a „játékos" hős- nem — van miért kockáz­tóöv nélkül. És persze háló ködést a falu viszonya közt, tatni: ott a józan és higgadt az ahol — gépek, traktorok, ember sem ellenfele a koc­kombájnok új serege között kázatnak! Hány fiatalra va­kiva- gyünk büszkék, mert ör­gyok-hősködés" látszatra és yénylő folyóba ugrott — éretlen emberek számára igen ám, de nem a „ki va­talán imponáló, de tragé- gyok én" megmutatásáért, káros szó— hanem kisgyerekek vagy fuldokló felnőttek megmen­Könnvü mondani hogy léséért! És ha a műhely fa­né legyen ilyen baleset! — lain belül segíteni kell a mondja erre az üzemvezető, másikon: dicséret, tisztelet szemé- a művezető. — Lennének iUeti 3 társat, aki a veszélyt .jármű, csak az ón műhelyemben, elhárítani igyekszik. amely tele van fiatalokkal! Csak egyfajta kocká­nélkül. mert azt csak artisták számára feszítenek ki, felelőtlen építők számá- — szintén gyakori a ra nem. ~ 1 I -----­A nyilvántartó statiszti­kából nem lehet kihámozni, mekkora a százalékaránya a diakra vezető vagánykodás, a „hősi" sza- kása? márságok okozta balesetek­nek a többi között. Hiszen belekalkulálhatom a „tár­gyak esése" és a lyek esése" ás a csille" rovatba is, a „köz­lőmű és munkagép" okozta Amíg ifik lesznek, ez a zatot nem tűrhetünk meg: a balesetek közé is. Nem statisztikai átlag vagy kimutatás számszerűsége a lényeg, hanem az, hogyüyen a fajta könnyelmű legényke- feleslegeset, az emberi élet a dés hozzátartozik, az élet- és a testi épség „játékos", hez. Szerencse dolga, el- hetyke semmibevételét. Fe­balesetnek egyetlenegynek nem! kap-e a gépszíj valakit vagy sem szabad lennie, lyen lyen mondhatnánk: ezek Semmi- A játékosság, a hősködési iparágban és semmi- hajlam valóban életkori sa­időszakban. Ügy is játossóg. De az nem igaz, a leg- hogy minden ifi, minden jobban elkerülhető és leg- fiatal munkás szükségsze­feleslegesebb balesetek. rűen könnyelmű, hogy os­gyelmezőeszközöket a va­gánykodók ellen? Persze, azokat is. De a fegyelmi többnyire utólag történik. A neveié® — a megelőzés mód­szere. És ez az igazi. B. F. Elbuknak a hamisítók Kiterjedt ellenőrzéseket végez a minőségvizsgáló intézet A Bartók Béla tér 9-es népi ellenőrzés, a pénzügy- 919. szám alatti lányából számú ház kapubejárata fö- őrség, a rendőrség, az Álla- vitt 20 százalékban lefölözött lött ezt olvasni egy kis láb- mi Kereskedelmi Felügyelő- tejet Sándor Ferencué. 800 Ián: Szegedi Minőségvizsgáló ség, a KÖJÁL stb. Másrészt forinttal marasztalták el. Intézet A ház második eme- maguk is végeznek szúró­leti helyiségeiben mindössze próbákat piacokon, tejbe­néhány szobában van az in- gyűjtő állomásokon, élelmi­tézet, a tulajdonképpeni „bo- szerüzletekben, presszókban, szorkánykonyha", ahol min- Egy egészen friss ügyben den csalás, turpisság kide- most kezdték meg a mun­rül, amit az étellel-itallal is kát. Valaki nyerészkedésből egységeitől vett szeszmintók elkövetnek lelkiismeretlen, erősen felvizezte a kisüsti 13 2 százaléka kifogásolható kapzsi emberek. pálinkát és úgy hozta forga- vo'it az előírtnál alacsonyabb .. . c . lomba. Az ital minőségének alkoholtartalom miatt. A tö­Nemcsak zzegeaen rontását százalékban még mény szesztől a nagyförcs­A Marj; téri . piacon ls eredményre vezetett a szúró­próba. Vizsgálódjunk most a sze­szes italok között. Tavaly a vendéglátóipar különböző Az intézet neve nem fedi "em ,tudtík meghatározni. csig vett minták a szúrópró­teljesen a valóságot, mert ^^ mint ahogy megtudom, dr. Sarudi Imre igazgatótól és dr. Bátyai Jenő munkatárs­tól, egész Csongrád megyére szóló hatáskörrel dolgoznak, sőt Szolnok megye egy ré­sze, a kunszentmártoni járás is hozzájuk tartozik. Munkásságuk intézmények­hez és hatóságokhoz kapcso­lódik. A különböző egészség­ügyi szervek éppúgy számí­tanak rájuk, mint ahogy a ezért most nem közöljük a hamisító nevét. A tejhomisisó meséje Frissen leleplezett tejha­misítókról azonban már bő­vebben szólhatunk. Vincze Sándor Csengele, Tanya 677. szám alatti lakos mit sem sejtett, hogy kik állnak mö­götte, amikor a községi tej­gyűjtőbe vitte a reggel fejt tejet. bibi „fejlődésről" tanúskod­nának. De vajon fejlődés-e az, hogy 1965. harmadik ne­gyedévében a különböző ven­déglátóipar! egységekből származó szeszminták 32,1 százaléka nem az előírt szeszmennyiséget tartalmaz­ta. — Sajnos — mondja dr. Bátyai Jenő — a szórakozó­helyeken az éjszaka vett minták mind gyengébb szesz­Nem Is lenne nem igazi országút, ha nem őrizné Italbolt­nak tisztelt csárda azon a pontján, aho] Tapéi/al Uatáios... ­— Az olaj, az olaj •akart kicsinyes­Ikedni Miska bácsi. — Nekünk hama­mert védte ám a vá- nák. hogy a világon rabb löhetött vóna. Szeged végződik és ros6t i*en lelkien, van. Még a szabad- vagy negyven esz­kezdődik Tápé Am- A másik viszont bi- térire is evvel a nó- tendővel, ha Somo­b ir ha így hala- zonyosan tápai, még- tával csalogatik "• ' ~ " dunk, akkor hama- Pedig a javából, és népekef rosan fordítani kell 3Z Ambrus nevet vl­ezen a meghatározá- seli. Az is bizonyos, son is. ilyesfajta fo- hogy jóval tulkerul­galmazás formájá- tek már a hatvanon, ban: a csárdánál Tá- hiszen az első vllág­pó végződik, és Sze- haboru messzi front­ged kezdődik. íain gyűjtögették ko­Ezt persze nem én z"s emlékeiket, ame. találtam ki. hanem lyekrőL olyan jólesik úgy kaptam el a elbeszelgetni olykor. — Még csak azt mondd egvkomám, hogy tik vagytok a világ közepe. , ~ ^ ,^ gyatta. pedig ha to­mondhatnam. ha ép- vább nvomia főd_ gyi Szilveszter, az akkori polgármestör bele nem un az utá­na való fúrásba ott, az- Anna-kútnál. Mi­kor meleg vízre ta­nát, akkor abbaha­pen akarnám. szót a „TÁPÉ" föl­iratú határjelzőtábla mellett bajlódva ke­rékpárom lelapult hátsó gumijával egy csöndes alkonyati órán. Régi, Jó cimbora lehetett az a két ko­rosabb kedves ven­dég. aki éppen akkor fordult kl a kocsma­ajtón és állapodott meg a közelemben meg-megroggyanó térdekkel. Az egyik, akit Miska komám­nak nevezett a tár­sa, szegedi lehet, Egyszeresük hal­lom ám, hogy Amb­rus bácsi rekedtes hangon nótát duru­zsol a cimbora fü­lébe: Szöged hírős város, Tápéval határos.. vább nyomja a főd­be a csűvet, hát ola­— Akkor mondjad. jat }s tanált vóna. — Mondom is. De nem köllött neki Mert hát mirül hí- az olaj. rös a te hírős Szöge- — Látod, komám död? A küvezKtirül — húzta meg büsz­tán. vagy az aszfal- kén bozontos, őszba­.. . „„ tartalmúak. Egyes kiszolgá­~ S,,™" Wkban még mindig él az a felfogás, hogy az ittas em­bernek mindent el lehet ad­ni. tát vegyünk a tejből? — kérdezték tőle, s a kis edény megtelt folyadékkal. A lai­kus szinte semmit sem vett volna észre. A minőségvizs­gálók azonban látták, hogy erősen felvizezte a tejet Vin­cze Sándor. A vizsgálat ered­ménye: a tej 55 százaléka víz volt. Kávé és csokoládé — A kávé minőségén ho­gyan őrködnek? — Először ls úgy — mond­Az úev történt kérem Ja dr> Sarudi Imre —. hogy AZ ugy torient, Kerem — védekezett a tejhamistíó a kávéfőzéshez megkövetel­jük az előírt mennyiséget — hoev feiés után a vödrös JUA 1 "'•""JWí® wV^^LnÍTdtóro aJ?n, * ™indon egyes duplához és tyárul? Ha nem csi­nálná azt a szabad­térit, tán észre se túszát Ambrus —, ebbe is lepipáltunk titöket. Tik olajat — No. látod — pé, az más. Ide nem mondja Miska —. a köll egy szikra csi­vönné senki. De Tá- kerestetök, oszt me­leg vizet tanátatok. kútba leengedtem hűlni a tejet. Valahogy megbugy­gyanhattak a vízben a kö­csögök. — Ez mesebeszéd. Nagyon ls szándékos a cselekedete, hiszen minden köcsög egy­szerre nem merül el a víz­ben. A tejhamisításért Vinczé­éket 1500 ták. nóta is azt mondja, hogy Szöged a hírős város. — De csak azér. mer Tápéval hatá­ros. Ha nem lenne Tápéval határos, nált szabadtéri se. Itt az olaj. Errül be­szél már hetek óta or­szág, világ. Szöged­nek legföljebb az a szöröncséje. hogy raj­ta körösztül vezet az út ide. mihozzánk, nyilván azt se tud- Tápéra, ni.. mi meleg vízért fúr­tunk, oszt olajhoz jutottunk. Hát ebbe se cserélne Tápé Szögeddel. Több szó nem esett. Egyik indult Tápé felé, a másik Szegednek. Magyar László szimplához. A kávé szava­tossági ideje is szerepet ját­szik a minőségben. A szava­tossági időn túl forgalomba hozott, elöregedett kávéból kevésbé élvezhető italt lehet főzni. Aminek tehát a szavatos­sági ideje lejárt, az már forintra bírságol- gyanús, ha nem is élvezhe­tetlen. Egy friss ügy is ak­tát képez majd a minőség­vizsgáló Intézetben. 185 ki­logramm mogyorós tejcsoko­ládé úgy került ki Csongrád megye több eldugott kis fa­az Raltavesztek a spekulánsok Sajnos, nemcsak Ők egyedüliek, akik rontott mi- lujának élelmiszerüzletébe, nőségű tejet akartak forga- hogy a csokoládé szavatos­lomba hozni. Dobó Tamásné, ságának ideje már a keoes­Domaszék 928. szám alatti kedelmi elosztóhelyen. lejárt, lakos 20 százalékban lefölö- A minőségivzsgálóbó! úgy zött tejet forgalomba teljes léptünk ki, hogy erre a je­lej gyanánt a dorozsmai pia- lenségre is visszatérünk majd con. 500 forintra bírságolták. a vizsgálat befejezése után, Ugyancsak Domaszékről, a L, F. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1965. augusztus lft.

Next

/
Thumbnails
Contents