Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

Az ember tragédiája a Szegedi Szabadtéri Játékokon Vasutas tudósítónk jelenti Amióta egyáltalán sza­badtéri színpadra került Madách alkotása, talán az­óta Jelentkezik az ellenér­zés Is: e filozofikus fogan­tatás ú, mélyen bölcseleti művet lehet-e. szabad-e ilyen keretek között bemu­tatni. Nem röppennek-e a puszta légbe a töprengő gondolatok, a reflektorok fénye, hangszórók harsogása nem vakítja, süketíti-e meg azt a derengő, suttogó ln­limséget, amellyel a költő szólni akar közönségéhez. Bevallom, e sorok írójához vetelményeit « ívmekmű gondolatiságával. Többnyire nem csupán keretbe foglal­ja a gondolatot, hanem röppályára indítja és meg­világítja, fényesre rajzolja útját Többnyíre... Mert az is igaz, hogy nem mindenben sikerült a kétségtelenül he­lyes koncepciót véghezvinni — helyenként túlzásai, he­lyenként indokolatlan meg­kötöttségei miatt A kiszélesített, a környező épületeket ls magukba ol­vasztó színpadképek méltó (Somogyi KArolyné felv.) Ádám és Éva (Nagy Attila és Ruttkay Éva) b közelebb áll a Tragédia kamaraszínpadi előadása, a gondolatnak csak keretül szolgáló korjelzésekkel. Még­sem vitatkozh&tom azzal a kétségtelen ténnyel, hogy a Tragédiának a szegedi Dóm előtti immár hagyományos előadássorozata úgy nőtt össze ezzel a szabad térrel, hogy valamit — ha mond­hatom Így — hozzáadott a műhöz, s emberek tömegei­hez hozta értő közelségbe. Az érttetésnek itt elenged­hetetlen része a láttatás, vagyis mondjuk ki: a lát­ványosság. Nem ls vetődhet fel komolyan a látványos­ság mellőzésének gondolata még azoknál sem. akik vég­érvényesen maguktól Ide­gennek érzik a gondolat­láncolat effajta közreadását. Tulajdonképpen nem is kellett különösebb bátorság a rendezőnek, Vámos Lász­lónak ahhoz, hogy — mint előtanulmányában írta — látványos előadást akarjon, merjen vállalni. (Elvégre lejáratott asszociációk más fogalmakhoz ls fűződnek.) A látvány ugyanis nemhogy lehet a mű eszmei tarfal­mából fakadó, hanem ez­esetben szükségszerűen an­nak kell lennie és szolgál­nia kell a mondanivalót. És ez itt a kérdés! Szol­gálja-e vagy sem a Tragé­dia idei. minden eddiginél monumentálisabb előadása azt az eszmét, amely Ma­dách tollát vezette? El­vonja-e vagy ráirányítja-e a figyelmet arra, vagy netán más irányba tereli? Koncepció-kérdés ez — meghatározója • az előadás­nak. Nem szokás (talán kár is, hogy nem szokás) summá­zott véleményt mondani ilyen nagyigényű színházi vállalkozásról. Mégis hadd írjam summázva Ide: a kon­cepció helyes. Vámos több­ségében sikeresen ötvözi' egybe a tér adottságait, kö­színhelyévé magasodnak az emberiség, az Ember törté­nelmi sorsfordulóinak. A biblikus rajzolatú mennyei kép kozmikus térségében megjelenő cseppnyi ember felfelé törekvése, nagyot akarása, naggyá magasodása nyer szuggesztív teret. S ahol ez kerül érzékletes hangsúlyozásra, ott Jó és ki­fejező a rendezői szándék megvalósulása. Talán ezért a legsikerültebb a francia forradalmi jelenet, vagy a londoni szín, amelyekben minden hangsúlyozni kívánt mondanivaló a legexponál­tabb helyen hangsúlyozódik — akár szóban, akár tömeg­mozgásban. S ezért hibáztat­ható mindkét prágai kép, amelyben a művet kevésbé vagy egyáltalán nem Ismerő néző figyelme csak nehezen fordul az előtte meredő nagy színpndtérről az oldalt eső lépcsőzet magasán elhangzó mondatok felé. Ügy gondo­lom, hogy talán e két szem­benálló példa felemlítése mutatja legvilágosabban, hol sikerült összhangzatot te­remteni és hol vált sajnála­tosan dekoncentrálttá a di­cséretes szándék. Közben egészen eredeti pontokat is sikerült megragadnia a ren­dezőnek. a mű szelleméből fakadót, mégis újat. túllépve a közismert felfogásokon. Itt ls csak egy jellemző példát: a londoni színt záró temetö­jelenet haláltánca megint­csak nem elsődlegesen for­mai ötlet vagy a nagyobb látványosság igényének ki­elégítése, hanem tartalmi jelentőségű. Ebben a képben valami apokaliptikus pusz­tulást. minden vásári talmi­ság halálát kell megérez­nünk. amely fölött végül ls diadalmaskodik a tiszta, igaz eszme, a költészet, a szép. mindaz, ami az Em­berben. az emberiségben jó és nemes. Hogy mindezeken túlme­nően a színpadi trükkök, szcenikai fogások a közön­ség különféle elemeinek ho­gyan vonják magukra a kelleténél jobban a figyel­mét, az bizonyos értelemben már túl is nőtt az objektív értékítélet határain. A ren­dezés mindezzel együtt ia helyes értelmezést tükröz. E megállapítás teljes igaz­sága azonban mégis inkább az egyes képek komponált­ságára, eszmei kifejtésére vonatkozik, mint az előadás Részének vonulatára. Ne tagadjuk: láttunk már olyan Tragédia-rendezést, amely­ben az átlagnéző számára közérthetőbb volt az egy­mást követő képek, korok egymásra felelése, ne fél­jünk Madáchnál sem art mondani, dialektikája. A képek mostani átkötése (az alvó Ádám és Eva dublőz párjának megjelenítése a képek elején és végén) egy­részt nem is egészen ere­deti, másrészt — tisztesség ne essék szólván — szájba­rágós, mégis inkább csak a technikai szünet kitöltését látszik szolgálni. Ebből fa­kadóan elhomályosul, sőt megtörik az az ívelés, amely az édenkert! ember útjá­nak pályája, küzdésekkel, bukásokkal, rajongásokkal, újra nekifeszülő sekkel, ki­ábrándulásokkal és hittel telítődésekkel vonuló, mindig magasabbra törő, összefüg­gő útja. A darabot kevésbé ismerő néző a mostani meg­oldásban nehezebben ismeri fel ezt a láncolatot, a mű színpadi múltját ismerőknek pedig ezért tűnik úgy, mint­ha a rendezés akaratlanul is a már túlhaladott törté­nelmi képeskönyv felfogás­nak adott volna helyet. Bár az is igaz, hogy egy­egy részlet, egy-egy jelenet színpadi megfogalmazása, ro­mantikusabb hangvétele is ebbe az Irányba mutat. Nem hat talán közhely­nek, ha a Tragédia bemu­tatása kapcsán arra kívá­nok emlékeztetni, hogy csak azokat a műveket nem ta­karta be századok pora, amelyeket az újabb és újabb korok emberei szívesen vet­tek kezükbe. A klasszikus alkotások minden kor em­beréhez szólnak. Ilyen Ma­dách műve ls. De színpadi mű, s ezért megjelenítésé­ben, a közvetítő művészek megszólaltatásában minden­képpen keresni kell azokat a kibontakozó elemeket, ki­kelthető csírákat, melyek a ma emberének érzés- és gondolatvilágában találnak termékeny talajra. Nem új­raköltésre, nem erőltetett ak­tualizálásra gondolok, sok­kalta inkább felfogásbeli és hangvételben probléma ez A mostani előadásban két­ségtelenül vannak ilyen tö­rekvések, bár kissé disszo­nánsán. A disszonancia tulajdon­képpen abból adódik, hogy a három főhős friss színek­kel felfestett figurája kép­viseli leginkább ezt a kö­zelállási szándékot napjaink világához, de a közeg, amely­ben mozognak, már kevésbé. (Beható elemzést érde­melne, hogy vajon a rende­ző figyelmét kerülte el, vagy a nagy számban szerepelte­tett buzgó, de nem eléggé kiforrott, a finomságokra alig érzékeny színművészeti főiskolás szerepeltetésében rejlik-e az ok.) A legfinomabb, ugyanak­kor Intellektuális eszközök­kel Gábor Miklós teremtet­te meg figuráját úgy, hogy szinte kézzelfoghatóan konk­rét jelensége legyen napi életünknek. A minden lelke­sedést, a testi-lelki buká­sokkal járó küzdést cinikus kajánsággal szemlélő Luci­ferje, miközben pontosan fedte e figura lényegét, úgy vonult végig a történelmi korokon, hogy a néző mégis szinte mai, személyes isme­rősét látta benne. A konven­cionálist hajszálnyira sem érintette, s olyan merőben új felfogást mert és tudott nyújtani, amely a mű szel­lemében gyökerezett, ezt a szellemet szolgálta a ma embere számára legvilágo­sabb megfogalmazásban, megjelenítésben. Nem túlzás: az idei szegedi Tragédia legeredetibb alakítása, amely a legjobb értelemben tesz hozzá a műhöz. Adám és Éva alakjában ls tagadhatatlanul érződnek ha­sonló törekvések. A rendezői bizalom nem esett érdemte­lenre: Nagy Attila eszmeileg tisztázott felfogásban vitte fel Ádámját a madáchi épít­mény csúcsaira. Rokonszen­ves, megragadó és az ember meg-megújuló küzdelmét, lelkesültségét, hitét értékes színészi teljesítménnyel de­monstráló alakítása, még ak­kor is, ha helyenként a konvencionálisabb Ádám­felfogás reminiszcenciái ér­ződnek rajta. Sokszínű és következetes felépítésű Ruttkai Éva figu­rája is. Szép szövegmondása, meleg, asszonyos Éva-formá­Iása, klasszikus érettségű já­téka valóban élményt adó. Egészében mintha hiányoz­nék ugyan belőle a kisszerű­ségek, a bukások felett is tisztán, előremutatóan lebe­gő eszmeiség kivetítése, de bőségesen kárpótol ezért «z a maga körüli közvetlen, szinte eszköztelen atmoszfé­ra-teremtés, mellyel az örök Évában érezhetően napjaink asszonyát akarja megjelení­teni. A számos szerepben megjelenő Bessenyei Ferenc minden figurája a tőle meg­szokott, nemcsak szép orgá­numú, de egyéniséget. tí­pust teremtő alakban került színre. Az ismert népes sze­replőgárdából Miklósy György találó figuráit. Bé­kés Itala remekbe sikerült epizódjait, s Kovács Já­nost, Szabó Kálmánt, Szénási Ernőt, Pagonyi Nán­dort. Sarlai Imrét. Rajna Máriát, Kerpely Juditot, Ká­rolyi Istvánt említjük meg az előadás egy-egy találó pillanataiért Az Idei bemutató újdon­sága volt Vaszy Viktor kí­sérő zenéje, amely nemcsak a korhangulatot, hanem a mű gondolatiságát is szeren­csésen szolgálta. Az Idei díszletmegoldás bővebb ki­fejtést is érdemelne, hiszen mondhatjuk új korszakot, nyitott meg a felújított já­tékok történetében. A dísz­lettervező Bakó József ugyanis arra törekedett, hogy a Dóm szervesen il­leszkedjék a játékba anél­kül, hogy túlzott hangsúlyo­zást kapna. A Dóm hom­lokzatát eltakaró tüllfüg­göny szellemes ötlet volt: az épület plasztikussága szinte eltűnt, s az egyéb díszlet­beépítésekkel mindig a szükségnek megfelelően voJl jelen. Nagy és dicséretes munkát végzett Szalatsy István a zenekar és a kórus betanításával és áldozatos feladatot végzett a templom­ban elrejtett együttes ve­zénylésével. LOKOS ZOLTÁN Fel kell használni a legjobb szállítási módszereket Az idei szállítási idényben is az a tapasztalat, hogy a fuvaroztatók nem mindig használják ki a vasút ren­delkezésére álló szállítóka­pacitást, úgyhogy gyakran nincs teljes mértékben ki­használva a járműpark. Az első fél évben 194 ezer ton­na áruval kevesebbet szál­lított el a szegedi vasútigaz­gatóság, mint amennyi a tervében szerepelt, mert el­mulasztották az áruk fel­adását. Bizonyosra vehető, hogy a fuvaroztatók majd most, a második fél évben igénylik az elmaradt meny­nyiség eljuttatását rendelte­tési helyére. A szállítások két kitűnő, új módszerét még nem is­merik és nem használják fel eléggé. Az egyik módszer a rakodólapos szállítás, amely­lyel a fuvaroztatók munka­erőt. munkabért takarítanak meg, és használatával csök­kenhet a kifizetett kocsiál­láspénz összege is. A rako­dólapot használó vállalatok egy negyedévben országosan 8 ezier 500 tonna árut szál­lítottak el. Ez a szám meg­lehetősen alacsony ahhoz vi­szonyítva, hogy mintegy 500 ezer rakodólap van a válla­latok birtokában. A másik módszer az 1963­ban bevezetett központosí­tott szállítás. Eszerint a vas­útigazgatóság területén 17 nagyobb állomáson a vas­útra feladott áruk ki- és el­fuvarozását az AKÖV végzi. Sajnos, ez a módszer sem váltotta még eddig be a hozzá fűzött reményeket. Ennek oka a gépkocsifuva­rozó vállalatok gyenge gé­pesítettsége és a fuvaroz­tató felek vonakodása a központosított szállítási rend­szerrel járó kötelezettségek­től. Szilád! Sándor Szeged a hazai lapokban 1965/21 HAJDÜ Péter: Finnugor szak a magyar egyetemeken. Nyelv­tudományi Közlemények, 1. sz. [A Józsel Attila Tudományegye­temről ls.] SZ. KISPAL Magdolna: Hoz­zászólás Hajdú Pét r „Finnugor szak a magyar egyetemeken" cí­mű cikkét ez. Nyelvtudomány Közlemények, 1. szám. [A József Attila Tudományegyetemről Is.l (KOVÁCS László] K. L.: Csong­rád megye. Előadás. Gyógysze­részet, Július. [A Gyógyszerész Szakcsoport előadóüléséről.] Beszámoló a Magyar Hidroló­giai Társaság 1965. márc. 6-1. az 1964. ével záró, 48. közgyűléséről. Hidrológiai Közlöny, július. [A szegedi csoportról, és elnökének, Dévény Istvánnak tiszteleti tag­gá választásáról Is.l RACZ Lajos: Egyre Inkább nemzetközi eseménnyé válnak a szegedi szabadtéri játékok. Haj­dú-Bihari Naoló, júl. 17. Száz kulturális és sportese­mény Szegeden az (lnnepl hetek Idején. Zalai Hírlap, Júl. 17. Szegedi ünnepi hetek. Kelet­Magyarorszag, júl. 18. Csillagos egű színház. Kisal­föld, Júl. 18. [A Szegedi Szabad­téri Játékokról.1 SOMOGYI György: Középpont­ban a líra. A Tiszatáj júliusi szá­máról. Petőfi Népe, jül. 18. LAJOS György: Vízibusz a szegedi szabadtéri Játékokra. Hajdú-Bihari Napló, júl. 81. [Fénykép.l Shuard és Pilou Szegeden. Pest Megyei Hírlap. Júl. 82. Napsugár, Ceglédszépe. Győz­tes, Ford, Alexander. „Szépség­verseny" Szegeden. Pest Megvel Hírlap, Júl. 83. (Az augusztus 6— 10. között megrendezésre kerülő őszlbarsuk-klállításról.l [Llebmann Bélai Lleber­mann: „Szöged hírős város..." Esti Hfrlap. júl. 24. (Fénykép a szabadtéri iátékokról.1 Megkezdődtek a Szegedi Sza­badtéri Játékok. Magyar Nem­zet. túl. 25. TÓTH Pál: Premier előtt. Sze­gedi beszélgetés a Turandot kül­földi vendégművészeivel. Nép­szabadság. júl. 25. Megnyitották a szegedi nyári tárlatot. Népszava. 1úl. 25. Nyitás Szegeden. Nagv idegen­forgalom — művészi siker. Esti Hírlap. 101. 26. Szegedi panucs futószalagon. Fstt Hfrlap. júl. 26. GARAT Tamás: Tapsvihar a Dóm téren. A Bánk bán előadá­sával megkezdődtek a Szegeit Szabadtéri Játékok. .— Négyez­ren soromoébno a hús-ezerért. — Néma a tavalvl robot-hostesse. "étfrtl Hirek. 101. 26. Az ózdi Téib nverte a szegedi nemzetközi meratonl versenyt. Népsport, Júl. 86. Augusztus 1-től OTP-hitelakció keretében vásárolhat | PANNÓNIA | motor­| kerékpárt 3781 MH. Szabadtéri Kupa. Népsport, Jú­lius 26. IA szegedi asztalitenisz­versenyről.] A Szegedi VSE nyerte a birkó­zó Balaton Kupát. Népsport, júl. 26. MEK tranzlttelep létesült Sze­geden. Szövetkezet, júl. 26. FODOR Lajos: Fesztivál han­gulat — fesztivál színvonal. Nem­zetközi Turandot-előadás a Ti­sza-parton. Látványos esték. Tíz­ezer Jelmez. Kétszázezer vendég. Esti Hírlap, júl. 27. NAMÉNYI József: A szegedi maratoni. Képes Sport, Júl. 27. (Fényképekkel.1 KOVÁCS János: Szegedi Ün­nepi Játékok, 1965. Turandot. Magyar Nemzet, Júl. 27. . Rekord vendégjárás a Balaton­nál és a szegedi Tisza-parton, Magyar Nemzet, júl. 27. Nagy előrelépés vidéken. Nép­sport, Júl. 27. (A Szegeden meg­rendezett országos kajak-kenu vidéki bajnokságról.] A Szegedi MHS nyerte a pont­versenyt a vidéki kajak-kenu bajnokságon. Népsport, júl. 27. ISzegeden.] LIEBMANN Béla: A Turandot igazi fesztivál-előadása Szege­den. Népszabadság, július 27. (Fénykép.l A Turandot — Szegeden. Nép­szava, júl. 27. Nemes Dezső látogatása Csong­rádban. Népszabadság, júL 28 (Szegeden ls.] ALBERT István: Szegedi Sza­badtéri Játékok. 1966. Bánk bán. Népszava, júl. 28. Kétnapos len- és kenderipari vándorgyűlés kezdődött szerdán Szegeden, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület szegedt csoportjának rendezésében. Ma­gyar Nemzet, júK 29. LÓZSY János: Szegedi Szabad­téri Játékok — 1955. Erkel: Bánk bán. Népszabadság, Júl. 29. ALBERT István: Szegedi sza­badtéri Játékok. 1965. Turandot. Népszava, júl. 29. FABIAN Imre: Szegedi Sza­badtéri Játékok, 1965. Film, Szín­ház, Muzsika, ítTl. 30. |A Bánk bánról és a Turandotról. fény­képekkel.l (GÁBOR Istvánl (gábor): Miért nincs közönség a Szegedi Nyári Tárlaton? Magyar Nemzet, Július 30. Ülést tartott a szakszervezetek Csongrád megvel tanácsa. Nép­szava. július 30. [Szegeden.1 SZŰR SZABÓ József: Szeged híres város. Elet és Irodalom, júl. 31. (Karikatúrák a Szabad­téri Játékokról.1 (MOLNÁR G. Péteri M. G. P.: Aneyalok a háztetőn. Szegedi tudósítás a Tragédia próbáiról. Népszabadság, Júl. 31. KADAR Márta: „fiietem a szín­házé". A West Side Story angol díszlettervezője Szegeden. Nők Lapja. Júl. 31. (Fényképekkel! A Szegedi Szabadtéri Játéko­kon neves külföldi művészek vendégszereplésével bemutatták Puccini Turandot cfmű operáját. N«k Lanta, 1,'tl. 31. TFénvkép.! [DIENES Gedeonl D. G.: Lira és eoika a szegedi balettben. Muzsika, augusztus. [A Nemzeti Színház Két világ és Medúza cí­mű balettjelről, fényképekkel! Csongrád megyében a tápéi „TlszmáJ" Termelőszövetkezet termálkutat fúratott. azonban forrővtz helyett 2290 méter mély­ségből olaj tört fel. Magyar Hirek, aug. 1. iFénykép! A szegedi Nemzeti Színház Magyarországon elsőnek mutat­ta be Gottfried von Élnem: Me­dúza című balettjét. Magyar Hí­rek, aug. 1. (Fénykép! BÁNOS Tibor: Szeged. A hete­dik nyár. Magyarország, aug. 1. (Fényképpel! MURANYI-KOVACS Endre: Képzőművészet. Nyitva nyáron. Magyarország, aug. 1. TA Szege­di Nyári Tárlntrúl is! Vasárnap a Szegedi Hiúsági Ház nagytermében román bé­lyegkiállitás nyílt. Szabad Föld, aug. 1. Egyházzenei események Szege­den a Szabadtéri Játékok Ide­jén. ÜJ Ember, aug. L 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1965. augosrius 3,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents